Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-29 / 183. szám, szerda

/ 1953 július 25. UJSZ

Ö 3 G. M. Malenkov elvtárs üzenete Kim Ir Szén elvtárshoz Kim Ir Szen elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. A fegyverszünet aláírásáról szóló jelentés nagy megelégedést keltett az egész szovjet nép körében. A szovjet nép a fegyverszüneti tárgyalások sikeres befejezését a koreai nép és a kínai népi önkéntesek nagy győzelmének tekinti. A koreai fegyverszünetről szóló megállapodás egyúttal a béke é

s a demokrácia egész táborának nagy győzelme. A háború befejezésével a koreai nép előtt felmerülnek a koreai állam nemzeti egysége helyreállításának feladatai ég ezzel együtt a koreai népre kénysZerített háború által szétrombolt népgazdaság talpraállításának feladatai. A Szovjetunió kormánya sikereket kíván a koreai népi demokratikus köztársaság kormányának e nagy és halaszthatatlan feladatok megoldásában é

s azt a készségét fejezi ki, hogy minden lehető segítséget megad a sokat szenvedett koreai népnek békés élete építésében és a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott véres háború okozta súlyos sebei begyógyításában. Moszkva, 1953. július 27. G. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöké. A koreai fegyverszüneti egyezmény feltételei Július 27-én délelőtt 10 órakor (koreai idő) Nam Ir tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője, valamint Williarp K. Harrison altábornagy, az Egyesült Nemzetek Szervezete hadereje parancsonksága küldöttségének vezetője Panmind. zsonban aláírta a koreai fegyverszüneti egyezményt. . A koreai fegyverszüneti egyezmény három részre oszlik. Az első rész a bevezetés. A második a fegyverszünet feltételeit magában fogla ló öt cikkely. A fegyverszüneti egyezmény harmadik része a függelék, amelyhez „a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai" tel. jes szövege, valamint az öt térkép tartozik, amely a katonai demarkációs vonalat, a demilitarizált övezetet, a tiz belépöállomást, a fő közlekedési útvonalakat, valamint aHan folyó torkolatvidékét és a partmenti szigeteket tünteti fel. Az aláíró felek a fegyverszüneti egyezmény bevezető részében kimondják: annak érdekében, hogy véget vessenek a mindkét félnek sú. lyos szenvedéseket és vérontást okozó koreai háborúnak és abból a célból, hogy fegyverszünetet kössenek, amely biztosítja az ellenségeskedések és az összes fegyveres akciók teljes megszüntetését mindaddig, amig létre nem jön a koreai kérdés békés rendezése, egyénileg és kollektíve elfogadják és megtartják az egyezmény cikkelyeiben és szakaszaiban foglalt fegyverszüneti feltételeket. Maga a fegyverszüneti egyezmény öt cikkelyre oszlik. Az I. cikkely a katonai demarkációs vonallal és a demilitarizált övezettel foglalkozik. Kimondja, hogy katonai demarkációs vonalat kell megvonni és mindkét fél tartozik visszavonni fegyveres erőit ettől a vonaltól két-két kilométerre, hogy demilitarizált övezet jöjjön • létre, mint ütköző-övezet a hadviselő felek fegyveres erői között, hogy megakadályozza az olyan incidensek előfordulását, amelyek az ellenségeskedések kiújulásához vezethetnek. Egyik félnek sem szabad ellenséges cselekedetet végrehajtani a-demilitarizált övezetben, abból kiindulva vagy ellene. A katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélye nélkül sem katonai, sem polgári személyek nem léphetik át a katonai demarkációs vonalat. A demilitarizált övezetben tartózkodó katonai vagy polgári személyek közül senki sem léphet a felek valamelyikének katonai ellenőrzése alatt álló területre, ha csak erre külön engedélyt nem kap annak a területnek a parancsnokától, ahová belépni szándékozik. Sem katonai, sem polgári személyek nem léphetnek a demilitarizált övezetbe, kivéve a polgári közigazgatással és a segélyezéssel megbízott személyeket, valamint azokat, akiknek a katonai fegyverszünet) bizottság erre külön engedélyt ad. A demilitarizált övezetnek a katonai demarkációs vonaltól északra fekvő részében a polgári közigazgatásért és a segélyezésért a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka együttesen felelősek. A demilitarizált övezetnek a katonai demarkációs vonaltól délre fekvő részében a polgári közigazgatásért és a se. gélyezésért az ENSz haderejének fő. parancsnoka félelős. A két fél parancsnokai határozzák meg azoknak a katonai vagy polgár* személyeknek számát, akik a felek egyike, illetve másika részéről a demilitarizált övezetben tartózkodhatnak a polgári közigazgatás és a segélyezés lebonyolítása céljából, de az egy-egy fél által erre a célra kijelölt személyek száma sohasem haladhatja meg az ezret. A katonai fegyverszüneti bizottság szabja meg a demilitarizált övezetben szolgálatot teljesítő polgári rendőrök számát és állapítsa meg, hogy milyen fegyvereket viselhetnek ezek a polgári rendőrök. Más személyek a katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélye nélkül nem viselhetnek fegyvereket a demilitarizált övezet területén. Az I. cikkely kimondja: a cikkelyben foglaltak nem akadályozhatják, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság, a semleges felügyelő bizottság és az alárendelt szervek tagjai, valamint más személyek és mindazok az anyagok és felszerelési tárgyak, akiknek, illetve, amelyeknek a katonai fegyverszüneti bizottság külön engedélyt ad a demilitarizált övezetre való belépésre, illetve szállításra, teljes mozgási szabadsággal rendelkezzenek a demilitarizált övezetben és határainak átlépésében; Az 1. cikkely kimondja továbbá, hogy a Han.folyó torkolatvidékét meg kell nyitni mihdkét fél polgári hajózása számára mindazokon a helyeken, ahol az egyik part az egyik, a másik part pedig a másik fél ellenőrzése alatt áll. Mindkét fél polgári hajózásának módot kell adni arra, hogy akadálytalanul érintkezhessen azzal a földterülettel, amely az illető fél katonai ellenőrzése alatt áll. A fegyverszüneti egyezmény II. cikkelye gyakorlati rendelkezéseket tartalmaz a tüzsziinetre és a fegyverszünetre vonatkozóan. Ez a cikkely három részre oszlik: A) Altalános rendelkezések: Mindkét fél tartozik elrendelni és keresztülvinni, hogy 12 órával a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a parancsnokságuk alatt álló összes fegyveres erők — beleértve a szárazföldi, a haditengerészeti és a légierők valamennyi alakulatát és katonáját — maradéktalanul szüntessenek meg minden ellenségeskedést Koreában. A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított 72 órán belül mindkét félnek vissza kell vonnia összes katonai fegyveres erőit, el kell szállítani hadianyagát és fegyverzetét a demilitarizált övezetből. A 72 órás időszak lejártától számított 45 napon belül a katonai fegyverszüneti bizottság utasítására és felügyelete mellett el kell távolítani a demilitarizált övezetből az összes aknamezőket, drótakadályokat és egyéb veszélyes tárgyakat és berendezéseket. A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított tíz napon belül mindkét félnek vissza kellvonnia összes katonai fegyveres erőit, el kell szállítania hadianyagát és fegyverzetét a másik fél mögöttes területéről és koreai partmenti szigeteiről, valamint vizeiről. Amennyiben ezen határidőn belül nem történik meg a katonai fegyveres erők visszavonása, — és ennek nincsen kölcsönös megállapodás tárgyát képező, helytálló oka — a másik félnek joga van minden olyan akcióra, amelyet a biztonság és a rend fenntartása érdekében szükségesnek vél. Mindkét félnek meg kell szüntetnie katonai erősítésnek minősülő személyek Koreába szállítását. Katonai alakulatok és egyes személyek leváltása azonban megengedhető egy az egyhez álapon, df úgy, hogy egy naptári hónap alatt egyik fél sem szállíthat 35.000-nél több katonai szolgálatot teljesítő személyt Koreába. Mindkét félnek meg kell szüntetnie az erősítésnek minősülő harcirepülőgépek, páncélozott gépjármüvek, fegyverek és lőszerek Koreába szállítását — azonos számban és azonos típusokban, azonban mindkét fél kicserélheti azokat a harci repülögépeit, páncélozott gépjármüveit, fegyvereit és lőszereit, amelyek a fegyverszünet ideje alatt elpusztultak, megrongálódtak, vagy elhasználódtak. Leváltásnak minősülő katonai személyeket, harci repülőgépeket, páncélozott gépjármüveket, fegyvereket és lőszereket csupán a felsorolt tíz belépőállomáson keresztül lehet Koreába bevinni, illetve onnan elszállítani. Mindkét fél jelentést tartozik tenni a katonai fegyverszüneti bizottságnak és a semleges felügyelő bizottságnak a leváltás címén érkező, illetve távozó katonai személyek számáról, érkezésének és távozásának helyéről, valamint minden egyes harci repülőgépet, páncélozott gépjármüvet, fegyvereket és lőszereket tartalmazó szállítmányról és jelentenie kell azt is, hogy mi történik az ilyen módon Koreába szállított hadianyaggal. Mindkét fél biztosítani tartozik, hogy a parancsnoksága alá tartozó személyek, akik a fegyverszüneti egyezmény bármely rendelkezését megsértik, megfelelő büntetésben részesülnek. Mindkét fél mindéin védelmet és minden lehető támogatást tartozik megadni a katonai fegyverszüneti bizottságnak, a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bízott ságnak, valamint az alájuk tartozó szerveknek feladatuk és kötelességük teljesítéséhez, és megfelelő szabadságot és lehetőséget köteles biztosítani a bizottságok, illetve az alájuk rendelt szervek tagjai számára. A fegyverszüneti egyezmény vonatkozik a két fél katonai ellenőrzése alá tartozó, egymással szemben álló összes szárazföldi, haditengerészeti és légierőkre, amelyeknek tiszteletben kell tartamok a demilitarizált övezetet, Koreának a szemben álló fél katonai ellenőrzése alá tartozó területeit, az azokhoz csatlakozó vizeket, a demilitarizált övezet és a szemben álló fél katonai ellenőrzése alá tartozó területek feletti légi teret, valamint az ezekkel kapcsolatos vizek feletti légiteret. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseinek és feltételeinek betartásáért a két fél parancsnokai felelősek. Az egymással szemben álló felek parancsnokai tegyék meg a szükséges rendszabályokat és intézkedéseket annak biztosítására, hogy a parancsnokságuk alá tartozó öszszes személyek maradéktalanul betartsák a jelen szerződésben foglalt rendelkezéseket. B) A katonai fegyverszüneti bizottság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság a két fél által kinevezett öt-öt magasrangú tisztből áll. A felek által kinevezett tisztek közül három-három tábornoki, illetve tengernagyi rangban legyen, a másik kettő-kettő lehet vezérőrnagy, dandártábornok, ezredes, vagy ezeknek megfelelő rendfokozatú. A katonai fegyverszüneti bizottságot kezdetben tíz együttes megfigyelő-csoport támogassa munkájában. Az együttes megfigyelőcsoportok mindegyike négy-hat törzstisztből álljon, akiknek felét a koreai-kínai fél, másik felét pedig az ENSz haderejének parancsnoksága nevezi ki. A katonai fegyverszüneti bizottság általános feladata, hogy ellen-, őrizze a fegyverszüneti egyezmény megvalósítását és tárgyalások útján rendezze a fegyverszüneti egyez, mény bármilyen megszegését. A katonai fegyverszüneti bizottság Panmlndzson közelében rendezi be főhadiszállását és együttes szervezetként, elnök nélkül működik. A katonai fegyverszüneti bizottság — avagy bármelyik félnek a bízott Ságban helyetfoglaló rangidős tagja — jogosult együttes megfigyelő csoportokat kiküldeni, hogy azok megvizsgálják á fegyverszüneti egyezménynek a demilitarizált övezetből, vagy a Han folyó torkolat vidékéről jelentett megszegéseit. A katonai fegyverszüneti bizottságot alkotó egyik fél sem jogosult azonban arra, hogy a katonai fegyverszüneti bizottság által még ki nem küldött együttes megfigyelő csoportok több mint felét kiküldje. A katonai fegyverszüneti bizott ság — vagy valamelyik félnek a bizottságban helyetfoglaló rangidős tagja, _ felkérheti a semleges nem zetek képviselőiből álló felügyelőbizottságot, hogy külön megfigyelést folytasson a demilitarizált övezeten kívül fekvő helyeken, ahonnan a fegyverszüneti egyezmény megszegését jelentették. A katonai fegyverszüneti bizottságnak naponta össze kell ülnie. A két félnek a bizottságban helyetfog laló rangidős tagjai megállapodhat nak a bizottság munkájának hét napnál nem hosszabb szüneteltetésében, úgy azonban, hogy ennek a szüneteltetésnek véget lehessen vetni, mihelyt valamelyik fél rangidős tag ja huszonnégy órával előbb bejelen, ti a bizottság munkájának folytatását. A katonai fegyverszüneti bizott ság javaslatokat tehet a, szembenálló felek parancsnokainak a jelen fegyverszüneti. egyezmény módosítására, illetve kiegészítésére. Az ilyen javaslatoknak általában az legyen a céljuk, hogy a fegyverszünet nagyobb eredményességét biztosítsák. C) A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy semleges nemzetek képviselőiből felügyelő bi. zottságot kell alakítani. A semleges felügyelő bizottság négy magasrangú tisztből tevődik össze. Ezek kö zül kettőt a koreai néphadsereg főparancsnoksága és a kínai népi önkéntesek parancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Lengyelország és Csehszlovákia — kettőt pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete haderejének főparancsnoksága által megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Svédország és Svájc — képviselői közül kell kinevezni. A semleges nemzetek tagjaiból ál. ló felügyelő bizottságot kezdetben húsz semleges felügyelő csoport támogatja munkájában. A semleges felügyelő csoportok kizárólag a sem leges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottságnak tartoznak felelősséggel, csak annak kötelesek jelentést tenni és csak attól kötelesek utasításokat elfogadni. Minden egyes semleges felügyelő csoportnak négy nél nem kevesebb tisztből kell állnia. Ezek felét a koreai néphadsereg főparancsnoka és a kínai népi önkéntesek parancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemzetek képviselőiből, felét pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek képviselőiből kell kinevezni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság tartozik székhelyét a katonai fegyverszüneti bizottság főhadiszállásának közeié ben berendezni. A semleges felügyelő bizottság öt-öt semleges felügyelő csoportot helyezzen el a koreaikínai fél katonai ellenőrzése alatt álló területen lévő Szinuizsu, Csöngzsin, Ungnam, Manpo és Szinanzsu, illetve az ENSz haderejének ellenőrzése alatt álló területen levő Ineson, Togu, Puszan, Kangnung és Kunszan belépő állomásokon. Emellett alakítson tíz tartalékban levő, mozgó, semleges megfigyelő csoportot, amelyeknek a semleges felügyelő bizottság székhelyének közelében kell állomásozniok. Bármelyik félnek a katonai fegyverszüneti bizottságban helyetfoglaló rangidős képviselője kérésére a mozgó semleges felügyelő csoportok felénél többet egyetlen alkalommal sem lehet kiküldeni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság feladata, hogy tagjain és a semleges felügye lő csoportokon keresztül felügyeletet gyakoroljon a két fél által a fegy. verszünéti egyezmény értelmében a belépő állomásokon végrehajtott leváltás, valamint harci repülőgépek, páncélozott gépjármüvek, fegyverek és lőszerek kicserélése felett, és külön is megfigyelést végezzen azokon a demilitarizált övezeten kívül fekvő helyeken, ahol a fegyverszüneti egyezmény megszegése előfordul. A semleges némzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság naponta tartja üléseit. A felügyelő bizottság tagjai megállapodhatnak hét napot meg nem haladó szünetekben, úgy azonban, hogy ezeknek a szüneteknek bármely tag huszonnégy órával előbb tett bejelentésére véget lehes. sen vetni. A semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelő bizottság valamennyi üléséről felvett jegyzökönyvek másolatát, valajnint azokat a jelentéseket, amelyeket a semleges felügye. lő csoportok megfigyeléseikről és vizsgálataikról készítettek, a lehető leghamarabb el kell juttatni a katonai fegyverszüneti bizottsághoz. A semleges nemzetek képviselői, bői álló felügyelő bizottság javaslatokat tehet a katonai fegyverszüneti bizottságnak a fegyverszüneti egyezmény módosítására, vagy kiegészítésére. Az ilyen javasolt változtatások általában olyanok legye, nek, hogy biztosítsák a fegyverszü. net nagyobb eredményességét. A fegyverszüneti egyezmény ül. cikkelye a hadifoglyokkal kapcsolatos rendelkezésekkel foglalkozik. Ez a cikkely kimondja, hogy mindazoknak a hadifoglyoknak szabadonbocsátása és hazatelepítése, akik a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésekor a felek egyikének vagy másikának örizetében vannak, az alábbi rendelkezések szerint történjék: . A fegyverszüneti egyezmény hatálybalépésétől számított 60 napon belül mindkét fél — anélkül, hogy bármilyen akadályokat támasztana — csoportokban közvetlenül hazatelepiteni tartozik az őrizetében lévő összes olyan hadifoglyokat, akik a hazatelepítéshez ragaszkodnak. Az összes többi, nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyokat katonai ellenőrzése és őrizete alól a .semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepitési bizottságnak tartozik átadni, hogy az „a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai" szerint rendelkezzék velük. Mindkét fél biztosítja, hogy nem használ fel szabadon bocsátott és hazatelepített hadifoglyokat a koreai konfliktus háborús cselekményeiben. A hazatelepítéséhez ragaszkodó összes beteg és sebesült hadifoglyoknak elsőbbséget kell kapniok a hazatelepítés terén. Panmindzson az a hely, ahol mindkét fél átadja és átveszi a hadifoglyokat. Szükség esetén a demilitarizált övezetén belül további helyet (helyeket) lehet kijelölni a hadifoglyok átadására és átvételére. A hadifoglyok hazatelepítésére bizottságot kell alakítani. A bizottság 6 törzstisztből áll, akik közül a felek mindegyike hármathármsft nevez ki. Ez a bizottság a katonai fegyverszüneti bizottság által gyakorolt általános irányítás és felügyelet alatt egybehangolni tartozik a két félnek, a hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó terveit és felügyeletet gyakorol afelett, miként hajtják végre a feyverszüneti egyezménynek a hadifoglyok hazatelepitésére vonatkozó rendelkezéseit. Nyomban a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése után három együttes Vöröskereszt csoport alakul, amelyek egyrészről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vöröskereszt társaságának és a Kínai Népköztársaság Vöröskereszt társaságának, másrészt az ENSz haderejében csapataikkal részt vevő államok országos Vöröskereszt Társaságainak képviselőiből állnak. Az együttes Vöröskereszt-csoportok segítséget tartoznak nyújtani a hadifoglyok átadásában és átvételében az erre kijelölt helyen (helyeken) és meg kell látogatniok mindkét fél hadifogolytáborait, hogy megnyugtassák a hadifoglyokat, elvigyék és szétosszák a hadifoglyok helyzetének enyhítésére és jólétének fokozására szánt ajándékokat. Az együttes Vöröskereszt-csoportok szolgálatokat tehetnek a hadifoglyoknak. miközben a hadifogolytáborokból úton vannak a hadifoglyok átadására és átvételére kijelölt helyre (helyekre). A felek országos Vöröskereszt Társaságainak io-in képviselőiéből álló 20 taXFolytatás az 5. oldalon.)