Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-24 / 179. szám, péntek

4 <11 SZO 1953 július 24. N. G. Csernisevszkij Tizenhárom vagon gabonát adnak az országnak A TANYI SZÖVETKEZET répatermelői már az elmúlt évek során olyan eredményeket értek el a cukorrépa termelésben, hogy jó hír. nevük a messzi környéken is ismertté vált. 1951 ben például 400 mázsát, 1952-ben pedig a nagy szárazság el lenére is nem kevesebb mint 300 métermázsát takarítottak be átlagosan hektáronként. Ezeket a szép terméseredményeket a tanyiak úgy érték el. hogy a cukorrépa földjét szakszerűen művelték. Az aratás után azonnal elvégezték a. tarlóhántást, augusztus végén a földet jó érett istállótrágyával megtrágyázták, majd nyomban 15—18 cm mély. ségben felszántották. Október végén, november elején pedig elvégezték a mélyszántást 30 35 cm mélységben. A kellő mütrágyamennyiséget is pontosan megadták a földnek.' Az igy előkészített földbe vetették ^a cukorrépát tavasszal, amikor ugyancsak betartották a szükséges agro. technikai intézkedéseket. yVz idén 30 hektáron termelnek cukorrépát a tanyiak. Ebből 6 hektárt a proszinyeci mozgalom alapján müveinek. Az idei termés kilátásai olyanok, hogy minden eddigi eredményt felül fognak múlni. VÁJJON MIBEN VAN a titka a tanyiak eddigi szép munkasikereinek. A fentiekben már elmondottuk, hogy készítették elö a vetésre a földet. Mindez azonban még nem elégséges a gazdag termés biztosi, tására. Hogy mindehhez még mi szükséges, azt Szép László elvtárs, a szövetkezet agronómusa röviden így mondja el. „A talaj jő előkészítése mellett feltétlenül szükséges, hogy a répával bevetett földet megművelésre felosszuk a felelős egyének között, akik Jcezdve az első kapálástól. egészen a betakarításig egy és ugyanazon területen végzik el a különféle munkákat. Mi így tettünk már az elmúlt években és az idén is. Ezzel a szervezéssel elértük, hogy például az idén cukorrépánkat háromszor kapáltuk meg kézzel, négyszer pedig géppel. Ezenkívül a fejtrágyázást is gondosan elvégeztük." A tanyiak előrelátó, tapasztalt, gondos gazdák, akik nemcsak a pu.. korrépatermelésben tudnak szép munkasikereket felmutatni, de más téren is. Ha már a kapásnövényeknél tartunk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt sem, hogy a tanyiaknak van a legszebb kukoricájuk ezen a vidéken. És ez sem a véletlen következménye. Lássuk csak milyen intézkedéseket tettek a jó termés érdekében? Még a télen megkezdték a szemcsés műtrágya házi gyártását. Ebből öszszesen 30 mázsát készítettek, amit gondosan felhasználtak a kukoricaültetésénél. Az idén 75 hektáron terven felül termelnek kukoricát. Ebből 5 hek. táron heterózis kukoricát. 42 hektáron pedig már alkalmazták a négyzetes fésziies ültetést ésya fészkekbe szemcsés műtrágyát szórtak. Kukoricánkat bárki megnézheti, — mondja Szép elvtárs, a szövetkezet agronómusa, és még hozzátette — olyan ez mint a hagyma, haragoszöld és egy-egy száron két-három cső is mutatkozik. Burgonyából az idén 19 hektárt ültettek. Ebből két hektár korai fajtájú volt és ezt még július 15-ig felszedték és elszállították városi dolgozóink számára, az addig érvényben volt magasabb áron, vagyis métermázsánként 80 koronáért. IIOGV ATFO<iÓ K EPET kapjunk a tanymk helyes -irányú gazdálkodásáról. meg kell mondanunk, hogy a tanyiak rendkívüli figyelmet fordítanak állatállományuk takarmányellátásának biztosítására. Már most öt hatalmas here-kazal áll a gazdasági épületek körül, szépen egyenesbe rakva, pedig még csak kétszer kaszálták heréjüket és a harmadik kaszálás ideje is nemsokára elérke. zik. Amint mondják, egy-egy kazalban legalább 500 mázsa here van. A tanyiaknak van eddig a legtöbb silótakarmányuk a nagymegyeri járásban. A tavaszi és öszi takarmánykeverékből eddig 520 köbmétert silóztak. A silózást folytatják. Tervbevették, hogy 35 hektár napraforgó és csalamádé keveréket a közeli hetekben lesilóznak, amiből 1700 köbméterre számítanak. Továbbá lesilóezák még a répafejet, répaszele, tet és a kúkoricaszár egy részét is. A téli hónapokra tervük szerint 4070 köbméter silótakarmányt készítenek. A gondos takarmányozás jó kihatással van a folytonosan növekedő állatállományukra. Teheneik napi átlagos tejhozamá eléri a 8 litert. De a különválasztott jó fejősöknél már a napi 12 litert is. Naponta háromszor etetnek és fejnek. Hogy a nyári időszakban takarékoskodjanak a takarmánnyal, kora tavasztól késő őszig, legelön tartják a növendékállatokat, valamint a gyengén tejelő teheneket. DE MOST TÉRJÜNK RA a szö. vetkezetben folyó legnagyobb munkára, az aratási és cséplési munkákra. Az aratási munkákba a tanyi szövetkezet tagjak családtagjaikkal együtt bekapcsolódtak. A munkát ugyanúgy osztották fel, mint a növényápolásban. Egy-egy tag olyan nagyságú területet kapott, mint amilyen nagyságú munkaképes családja volt. Feladatuk csupán abban állt, hogy az önkötözökkel learatott gabonát keresztbe rakják. Ez a munkaszervezés azt eredményezte, hogy az idei aratást 12 nap N^latt fejezték be és július 12-én már felbúgott az első cséplőgép és meg. kezdték a cséplést. A cséplést ennél a gépnél két váltásban szervezték meg. Az első műszakot reggel 3 órakor kezdték, ez cieii 12 óráig tartott. Ekkor következett a második műszak, amely este 9 óráig tartott, így naponta ezzel az egy géppel 240 260 smázsa gabonát is kicsépeltek. Július 18-án, amikor már teljes egészében készen voltak az aratási munkával, újabb két géppel láttak hozzá a csépléshez. Szorgalmas munkájukkal elérték, hogy július 21-én hazánkban másodiknak százszázalékra teljesítették a gabonából, valamennyi beadási kötelezettségüket. A tanyi szövetkezet tagjainak lángoló hazaszeretetéről tanúskodik ez a munkasiker is, amit még azzal a 'lelkes felajánlással tettek felejt, hetetlenné, hogy terven felül beadnak a dolgozó nép államának 3 vagon búzát, 4 vagon rozsot és 6 vágón árpát, amiért természetesen jelentős felárat kapnak. Bőséges az idei gabonatermés a tanyi szövetkezetben. Az öszi árpából valóságos rekordtermést értek el. Öszi árpa vetésük összesen 20 hektár volt. Ebből keresztsorosan 15 hektárt vetettek be, 5 hektáron pedig még a régimódi vetési eljárást alkalmazták. Az előirányzott terme, lési terv szerint öszi árpából 23.5 mázsát kellett volna elérniök hektáronként. Ezzel szemben a keresztsorosan vetett területről 43.16 mázsát takarítottak be átlagosan hek. táronként. A régi módon vetett területen pedig £4.5 mázsás átlaghozamot értek el. A CSÉPLÉSI EREDMÉNYEK azt mutatják, hogy nemcsak öszi árpá. ból, de a többi gabonából is jelentősen túlteljesítik az előirányzott termelési tervet. A tavaszi árpából például 31.5 mázsás átlagos hektárhozamot értek el. A búzából és rozsból ugyancsak megközelítik a 30 mázsás hektárhozamot. A jó termés elsősorban is lehetővé tette a tanyiak számára, hogy tervenfelül is adjanak gabonát dolgozó népünknek, másodsorban pedig az. hogy emel. jék a munkaegység után járó gabo-najutalmat. Az idén a tanyi szövetkezet tagjai minden ledolgozott munkaegységért 2 kg búzát és 1.5 kg árpát kapnak. Ezenkívül naponta 2 liter tejet kap

1 minden szövetkezeti tag. Egy ledolgozott munkaegységért Tanyon 17.60 koronát fizetnek ki készpénzben, ami 50 szá. zaléka a munkaegység után járó jutalomnak. Ügy számítják, hogy a gazdasági év végén jelentős pótjuta. lomban is részesülnek az egyes munkacsoportok tagjai és lesz miből osztozkodniok az évvégi elszámoláskor. Farkas halmán. A földművelésügyi megbízott rendelete a len betakarításának biztosítására születése 125 N. G. Csernisevszkij,'a nagy orosz tudós, a kiváló kritikus, a materialista filozófus és forradalmi demokrata 125 évvel ezelőtt, 1828 július 24-én született. Több tudományágban dolgozott, de mindegyiket kiválóan ismerte. A kor, amelyben élt, az oroszországi feudalizmus kora volt. Egyetemes tudású ember létére hamar felismerte a társadalmi ellentéteket és azokat az igazságtalan vi. szonyokat, amelyek korát jellemezték. Tanításaival ezért a feudalizmus ellen fordult. Gyűlölt mindenféle elnyomást és forradalmi lendülettel harcolt a dolgozók új és boldogabb életéért. A népbe vetette reményét. Ezért ereje minden latbavetésével támogatta a jobbágyfelszabadítás eszméjét. Szerinte az emberek sokasága alakítja a történelmet. A hatalmas néptömeg az, amely szellemi és anyagi javakat termel. Buzdította a népet a politikai hatalom megszerzésére, mert ahogy,mondotta: „Akinek nincs meg a politikai hatalma, az nem szabadulhat meg az elnyomástól, azaz a szegénységtől és tu. datlanságtól." Szavának súlya volt saját korában is. Igazi jelentőségét azonban csak most ismerjük fel, amikor a nép a földnek több mint egyhatodán valóban megszerezte a • ,,politikai hatalmat" és megszabadult mindenféle elnyomástól és szegénységtől. N. G. Csernisevszkij, miután felfedezte kora társadalmi bajainak okait, a későbbi nagy forradalmárok elődje és a hatvanas évek forradalmi demokrata mozgalmának vezére lett. Tanításain, melyeket áthatott a filozófiai materializmus, és ame lyekből Lenin szavai szerint „az osztályharc szelleme árad", a késöbbi nagy forradalmárok egész hada nevelkedett. Tanítványaira különösen nagy ha. tást gyakorolt bátorságával és a jobb jövöbe vetett rendíthetetlen hitével. Mindenkor kérlelhetetlenül szembeszállt az elnyomókkal és tántoríthatatlanul hirdette, hogy a népnek ki kell harcolni „a maga szociális Ss anyagi helyzetének megjavítását." Az ellenséggel folytatott harcban, amelyet az új életért vívott, az orosz ember legjobb tulajdonságait és vonásait testesítette meg. Nagy érdeme, hogy következetes materialista volt. Tanításait mindig a való életre alapozta és a reális életből indult ki. Ezért engesztelhe. tetlen ellensége volt az idealistáknak és minden erejével harcolt a fi

; lozófiai idealizmus bármely téren mutatkozó képviselői ellen. De nemcsak az idealizmus és az idealizmus pocsolyájában nyöszörögve tipegő, az akkori társadalom bajaira orvoslást nem találó, sötétfejü emberek' ellen harcolt és nemcsak ezeket bírálta. Harcolt és élesen bírálta Oroszországnak akkori társadalmi felépítését és ezzel együtt egész nevelési rendszerét, amit e társadalom terem, tett meg. Az akkori társadalmi rendszer eltompította az emberek képességeit. Elnyomta és lehetetlenné tette az egyéniség kibontakozását. Az okta. főhelyeken' az elnyomás és az erő. szak uralkodott. Mitsem törődtek a tanulók környezetével és sajátosságaikkal. Ez ellen Csernisevszkij erélyesen fellépett és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nevelésnek szabadnak és általánosnak kell lennie. Mivel az akkori társadalom által létrehozott nevelési rendszer megakadályozta a tanulók képességeinek kibontakozását és gátolta azt, hogy a tanulók okosakká, müveitek. Gyakran előfordult, - hogy egyes elárusítóhelyeken bizonyos bútordarabokból nem volt elegendő és így azoknak a vásárlóknak igényeit, akiknek nem volt szükségük egész sZobáberendezésre, nem elégíthették ki. Ezért a belkereskedelemügyi mi. nisztérium főigazgatósága a dolgoévfordulói ár ké váljanak, Csernisevszkij azt ajánlotta, hogy a nevelést úgy kell megszervezni, hogy lehetőség nyíljék a tanulóknak a különböző tantárgyak alapos megtanulására és ezzel ké. o pessegeiket teljes egészében kibonthassák ne akadályozzátok meg a gyermekeket abban, — tanította* — hogy okosakká és becsületes emberekké váljanak . . ." Nagy szerepet tulajdonított Csernisevszkij az irodalomtanításnak is, amelyről határozottan kimondotta, hogy „nagyobb nevelő ereje van, mint sok más tudománynak". Az irodalomtanítás szükségessége mellett azonban nem feledkezett meg a többi — szintén fontos — tan. tárgy jelentőségének kihangsúlyozásáról. Különös figyelemmel beszélt a természetrajz, a matematika és az idegen nyelvek tanításáról. Csernisevszkij a^ elnyomottak személyi szabadságáéit és a dolgozók részére jobb és szebb életet biztosító jövőért folytatott küzdelmet mindig összekapcsolta a népnek a sötét ségböl való kivezetéséért, a felvilá gosításért, az általános tudás megszerzéséért folyó harccal. A nagy, emberformáló nevelésben különösen nagy szerepet tulajdoni, tott a tanítónak, a pedagógusnak. Oktatóink ma is megszívlelhetik azokat a szavait, amelyekben elmondja, hogy egv tanuló ha „nem akar tanulni, akkor nem ö. hanem a tanító hibás ebben, mert vagy rossz tanítási módszerrel, vagy pedig a növendékeknek nem megfelelő tananyaggal elfojtotta benne a tudásszomjat. Az erőszak nem használ a tanulóval szemben. A tanítónak önmagát kell átnevelnie, újra kell ta nulnia: szánalmas, tompaagyú. ke gyetlen, szőrszálhasogatóból jó. meggondolt pedagógussá kell változnia, el kell vetnie azokat a vad elképze. léseket, melyek egészséges emberi értelmét elborították és helyükbe újakat kell nyernie. Ha a tanító ezeket a tudományos követelményeket teljesítette, az ifjú szívesen fog megtanulni mindent, amit a tanító, aki közben megfontolt, jó ember lett, szükségesnek tart számára". N. G. Csernisevszkij a nevelésben a tanító szerepe mellett nagy jelentőséget tulajdonított a környezetnek és a munkának. Szerinte a munka elválaszthatatlan a szociális életkörülményektől. Ä munka, „mely létrehozta az embert", nagy hatással van az ember további fizikai és szellemi fejlődésére. Ezt felismerte Csernisevszkij is. Hangoztatta azonban a változatos munka szükségességét, mert ,mint mondotta az embernek „a munkalehetőségek sokfélesége megjavítja felfogó képességét, szellemi erőj a munkában fejlődni fognak", aminek rendkívül nagy jelentősége van, mert „a teljesítmény emelésének okai között kétségtelenül hatalmas szerepet játszik a munkás szellemi fejlettségének foka ... Ebből szár. mazik minden s szökik fel a magasba". Mint később tudományosan alátámasztva a marxizmus klasszikusai, Csenisevszkij is megmondotta, hogy az ember számára a jövőben „a munka kemény szükségességből a testi szükségletek kelleme* és könnyű kielégítésévé lesz". N. G. Csernisevszkij tanítása ma is él és nagy érték nemcsak a kommunizmust építő hazája, hanem az egész emberiség számára. Ezért születésének 125-ik évfordulóján halhatatlan emléke előtt mélyen mégha, jolunk és müveiből a jövőben még többet merítve haladunk előrevezető útunkon, az osztálynélküli társadalom mielőbbi felépítése felé. Balázs Béla. zók kiszolgálása érdekében értesí. tette az elárusítóhelyeket, hogy a szobaberendezéseket darabonként is eladhatják. A dolgozók tehát vásárolhatnak egyenként bútordarabokat és kiegészithetik lakásaik berendezését, szükségleteik és ízlésük alapján, A len textiliparunk egyik alapvető nyersanyaga é

s mezőgazdaságunk haszno

s ipari növénye. Az idei gaz*, dag termés lehetővé teszi, hogy az EFSz-ek. az állami gazdaságok a tervezett mennyiségű lenszárra 4s magra tegyenek szert hazai forrásokból, amelyért a múltban sok devizát kellett fizetni, mivel ezt külföldről hoztuk be. A rostlen minőségében legnagyobb kárt tesz a késői és gazdaságtalan betakarítás, amelyet a gépés traktorállomások gépeinek helytelen kihasználása okoz. A len legmagasabb terméshozamának és haszonhozamának biztosításáról szóló kormányhatározat a kerületi és járási nemzeti bizottsá. gok IX. ügyosztályainak, a lentermelőknek és a gép- és traktorállomásolcnak feladatul tűzi ki, hogy biztosítsák egyebeken kívül a len tépését akkor, amikor a legnagyobb mennyiségű é

s jóminöségű szárat és magvat tartalmaz Ez azt jelenti, hogy a rostlent akkor kell tépni, amikor citromsárga, a maglent pedig, amikor teljesen sárga. A munkák idejében való és jóminőségű elvégzésére a gép. és traktorállomásoknak a gépeket idejében meg kellett javítaniok és ki kellett képeeniölt elegendő számú lentépögép- és lencséplőgépkezelőt. Azokba

n a járásokban, ahol a len tépését már megkezdték, kitűnik, hogy a gép- és traktorállomások, valamint a népi igazgatás nem biztosította a kormánynak a lentépéssel kapcsolatos'határozatát és a len tépését és cséplését másodrendű feladatnak tekinti. Enfiek következtében a len túlérik és a fonal veszít minőségéből. Nem engedhetjük meg, hogy a mult évi hiányok ismétlődjenek, amikor a lent nem aratták le idejében és túlérett. Ennek következményeként a fonal értéktelenné vált, a magvak kipotyogtak, ami azután kedvezőtlenül tükröződött vissza az EFSz-ek pénzügyi helyzetében, a jövedelemben, melyet a beadott lenért kaptak és Így a munkaegység értéke is -csökkent. A későn végzett betakarítás, a hanyag cséplés a saját vetőmag hiányában is megmutatkozott, — amelyet külföldről kellett behoznunk, sok esetben későn — s ez kédvezőtlenül befolyásolta a vetés idejében való elvégzését. A lentépés és cséplés folyamatosságának és. idejében való elvégzésének biztosítására elrendelem a kerületi és járási nemzeti bizottságok földmüvelésügyi előadóinak, a gépés traktorállomások igazgatóinak, hogy a lentépést az aratási munkák keretébe foglalják, hogy minden lentépögép és kombájn teljes mér. tékben ki legyen használva, amint azt a március 4-í kormányhatározat elrendeli, azaz, hogy egy lentépővel az idény folyamán legalább 40 hektárt és a kombájnnal 85 hektár lent tépjenek ki. Továbbá elrendelem, hogy minden lentépöhöz s kombájnhoz osszanak be egy traktort a betakarítás végéig, és minden géphez egy állandó kiképzett gépkezelőt. Hasonlóképpen biztosítani kell a lencséplőgépek kihasználását a kormányhatározat szerint és minden lencsépi ögéphez egy felelős és kiképzett gép- és traktorállomási dolgozót kell állítani. Közép, és Észak-Szlovákia járásaiban, ahol a lentépést még nem kezdték meg. elrendelem a tépögépek, kombájnok é

s a lencséplőgépek javításának .átvizsgálását. Minden egyes lentépögép. kombájn és lenc3éplőgép számára biztosítani kell a gép. és traktorállomásokon az elegendő mennyiségű alkatrészeket, különösen a „kardán" összekötőket a lentépögépek részére. Elrendelem a kerületi és járási nemzeti bizottságok földmüvelésügyi előadóinak, a gép- és traktorállomások igazgatóinak a len tépési és cséplési tervének teljesítését és hogy a tilolők hivatott kiküldötteinek jelenlétében hétenként egyszer értékeljék ki a munkát és az előforduló hiányokat azonnal küszöböljék ki. Marek Csulen, földmüvelésügyi megbízott. A bútor készletek egyes darabjainak árusítása