Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-24 / 179. szám, péntek

1953 júliu

s 2

5. UJSZ

Ö 3 A lengyel nép építi szabad szocialista hazáját B. Bierut beszéde a Lengyelország felszabadulásának kilencedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepi ülésen Július 21-én Varsóban a városi népi tanács ünnepi ülést tartott Lengyelország Szovjet Hadsereg által való felszabadulása kilencedik évfordulójának alkalmából. Az ülésen jelen voltak a népi tanács tagjai, a pártok és tömegszervezetek képviselői, az üzemek és építkezések legjobb dolgozói. Az elnökségben helyet fóglaltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Irodájának tagjai, az Államtanács tagjai, a kormány tagjai Boleslaw Bieruttal, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnökével az élen. Lengyelországé Szovjet Hadsereg által való felszabadulásának évfordulója alkalmából Boleslaw Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának elnöke és a Lengyel, Népköztársaság miniszter, tanácsának elnöke beszéded mondott. „Népünk emlékezetében sohasem mosódik el a mély tisztelet és határtalan hála azok iránt, akik vérüket és életüket áldozták országunk felszabadításáért, hazánk életrekeltéséért. A lengyel nép felszabadulása kilencedik évfordulójának napján forró barátságának és hálájának érzelmeit fejezi ki a testvér szovjet népek iránt, szívből üdvözli a fasizmus fölötti hős és diadalmas győztest, a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereget — felszabadítónkat, a béke hü és kiváló őrzőjét. A hitleri hódítók Lengyelország, a lengyel nép, Varsó teljes elpusztítására törekedtek. Az emberiség történelme eddig nem ismert olyan óriási gonosztettet, amilyet a megszállók köAttek el, amikor olyan ördögi rendszerességgel felgyujtot. tak és elpusztítottak egy 1,350.000 lakosú várost, arra törekedve, hogy romjaiban egyetlen élőlény se maradjon meg. Éppen ma kell ezt felidézni, amikor a fasiszta hordák maradványai, akikről amerikai védelmezőik szeretetteljesen gondoskodnak, Nyugat-Németországban újra álmodozni kezdenek a keletre és a Visztula félé irányuló újabb hadjáratról. A fasiszta gyújtogatok számításai ellenére Varsó él és virágzik, történelmünkben eddig sohasem ismert gyorsasággal és alkotó fellendüléssel újjászületett hamvaiból. . Az idén Varsóban teljesen megújítják az ősi város gyönyörű piacát és a hozzátartozó utcákat — a város legősibb és történelmileg értékes részét, a lengyel nép gyönyörű hagyományainak és haladó harcának emlékművét. Építésünk méreteiben és fellendülésében, az ország iparosításában, társadalmunk átépítésében társadalmi rendünk, a népi hatalom játszik döntő szerepet. Döntő szerepet játszik az a tény, hogy t^z ország egyedüli és igazi urai — dolgozóink, munkásosztályunk, melyet szilárd és megdönthetetlen szövetség füz öszsze a dolgozó parasztsággal." Boleslaw Bierut továbbá kijelentette, hogy a világ sohasem feledkezik meg azokról a veszteségekről és károkról, melyeket a hitlerista megszállók okoztak a lengyel népnek. A vadállattá vedlett ellenség eltávozása előtt százezrével pusztította el a házakat, a gyárak é3 üzemek, gépek és vasútj berendezések, hidak, országutak, középületek és közintézmények nagyrészét.. A megszállók végső vereségüket sejtve elpusztították és rombadöntötték Nyugat-Lengyelország területét. Az új hitlerista Wehrmacht alapítóinak figyelmébe kell ezt idézni, akik ma olyan színben igyekszenek lefesteni a Wehrmacht tagjait, mint ártatlan és igazságtalanul megsértett báránykákat, egyúttal azonban emellett amerikai védelem alatt és amerikai-dollárokért egyre újabb és újabb kém- és kártevőközpontokat, hazug rádiópropagandát szerveznek, amivel azt akarják bebizonyítani, hogy a nyugati vidékdíet a lengyel uralom alatt „pusztították" el. ,B. Bierut azután részletesen beszélt a hitlerista megszállók által okozott óriási károkról és adatokat sorolt fel a köztársaság sikereiről, amelyeket a népi hatalom évei alatt ért el. „Lengyelország gabonatermelése 1946-hoz viszonyítva több, mint megnégyszereződött és állandóan fo. kozódik. Mezőgazdaságunk általános fejlődése azonban lassúbb, mint az Iparé és mindeddig nem képes fedezni népgazdaságunk fokozódó követelményeit. Most három és félszerte több (szilárd árakban kifejezett) ipari term'éket termelünk, mint a háború előtti burzsoá Lengyelország. Ez az egész nép iparkodásának eredménye, melyet a népi Len"•velország iparosításáért fejtett ki. Ez a lengyel nép nagy és ragyogó sikere. Teljesen világos, hogy a me. zőgazdaság fejlődésének üteme túlságosan nem maradhat le és nem szabad lemaradnia az ipar fejlődése mögött. Mai alapvető feladatunk tehát — jelentősen fokozni mezőgazdaságunk fejlődését.'' Bierut kijelentette, hogy a lengyel nép kihasználva a testvér szovjet nép tapasztalatait és segítségét, sikerrel valósítja meg hatéves tervét, gyorsan és sikeresen építi a szocializmust hazájában. Az első há. rom évben az iparban sikeresen teljesítették a hatéves tervet — sőt túl is teljesítették. Az ipar mintegy 13.5 százalékkal több árut termelt, mint ahogy azt a terv f árakban kifejezve) meghatározta. Az idén az ipari termelés tervét az első félévben 103 százalékra teljesítették. Lengyelországban talán nincs olyan vidék, — jelentette ki Bierut — ahol e pülanatban ne adnának át rendeltetésének valamilyen építményt, valamilyen új üzemet vagy más, az egész ország szempontjából nagy jelentőségű objektumot. Csak néhányat említek ezen építmények közül. Két nappal ezelőtt mű ködésbe hozták a jaworznei legnagyobb legyei villanyáramfejlesztő telep első részét, amely energetikai iparunk büszkesége. Működésbe hozzák a legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt nagyolvasztóba czenstochowai kohászati kombinátban. Ez a kohó lényegesen hozzájárul az öntvénytermelés fokozásához. A Gdansk—

Gdyňa partvonal lakói új, villanyosított vasúthoz jutnak. Bidheety dolgozói új elővárosi villamosvonalat kapnakr Varsóban is új villamosvonalat vezetnek be, amely Zseranyba vezet. A lengyel "rádió új, nagy rádiőleadőállomást kapott, öt sziléziai bánya pedig új berendezést, amelyjavítja és növeli szénfejtésüket. Sandomír városa- új acélhidat kapott a Visztulán. A júliusi ünnepségek napjaiban két kerületben és hat járási v&rosban hat új kórházat adnak át rendeltetésének. A lengyel falvak új közoktatási, kulturális és egészségügyi intézményeket, szülőotthonokat, iskolákat, stb. kapnak. Népi államunk minden erőfeszítést megtesz a munkásosztály életszínvonalának emelésére, hogy még nagyobb gondoskodással vegye körül a dolgozók gyermekeit, a nőket és az ifjúságot, hogy mind a városi, mind a vidéki dolgozó ember számára megteremtse a legjobb munkafeltételeket, hogy növelje jólétüket és kultúrájukat. Boleslaw Bierut ezután a nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozott. A lengyel népet — jelentette ki — szilárd és örök barátság fűzi a Szovjetunió békeszerető népeihez és a népi demokratikus országokhoz, a béke és a haladás összes erőivel együtt közösen támogatja és elfogadja a Szovjetunió kezdeményezését a nemzetközi feszültség enyhítésére, az egyes államok és népek közötti vitás kérdések békés megoldására. A reakciós imperialista körök koreai és berlini provokációiról kijelentette, hogy mindezek a provokációk kudarcra vannak ítélve. Az imperialistákat nagy félelem tölti el a béketábor erőinek növekedése' és a saját táborukban egyre jobban kiéleződő viszályok miatt. Nem véletlen, hogy éppen ebben az időben leplezték le az áruló és renegát Beriját. A bűnös imperialista összeesküvésre megsemmisítő csapást mértek. A munkásosztály és pártja az idegen és ellenséges elemektől megtisztulva még tömörebbé és egységesebbé válik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának óriási ereje és tekintélye a dolgozó tömegekkel való szilárd kapcsolatában rejlik. Marx, Engels, Lenin'és Sztálin zászlaja alatt már évtizedek óta vezeti a dolgozó tömegeket a jobb életért, a győzelemért, az igazságosságért és a békéért vívott harcukban. Teljes bizalommal és biztonsággal, egy percre sem tévesztve szem elöl/ az éberséget, fogjuk fejleszteni a jövőben is békés alkotómunkánkat. Boleslaw Bierut beszédét több ízben viharos tapssal szakították félbe, mellyel a Szovjetuniót én Kommunista Pártját, a béke és a szocializmus nemzetközi táborát éltették. A beszéd után kitüntették a legjobb varsói dolgozókat. A Szovjetunió 1130 millió rubel értékű élelmiszert és nyersanyagot szállít az idén a Német Demokratikus Köz'ársaságnak MSnt a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa közli, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya két héttel ezelőtt azzal a kéréssel fordult a Szovjetunió kormányához, hogy — mint a múltban már annyiszor történt — nyújtson ismét segítséget élelmiszerszállítmányokkai és közszükségleti cikkek gyártásához szükséges nyersanyag szállításával a Német Demokratikus Köztársaság lakosságának. A szovjet kormány a kérés megtárgyalása után elhatározta, hogy a Szovjetunió 1953 harmadik és negyedik évnegyedében az 1953. évi kereskedelmi megállapodásban szereplő árumennyiségen felül 27.000 tonna vajat, 8500 tonna állati és 11.000 tonna növényi zsiradékot, 15.000 tonna olajmagvat, 20.000 tonna húst, 1500 tonna zsíros-sajtot és 7000 tonna gyapotot szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak. A felsorolt körülbelül 231 millió rubel értékű árúcikkek szállítása hitelre történik. A Szovjetunió tehát 1953-ban is a kereskedelmi egyezmény keretében és ezen túlmenően hitelre nyújtott szállítmányokkal együtt öszszesen 935.000 tonna gabonát, 57 ezer tonna vajat, 9500 tonna állatiés 29.500 tonna növényi zsiradékot, 2^.000 tonna húst, 60.000 tonna gyapotot és 5200 tonna gyapjút szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak. A Szovjetunió ezeken felül más cikkeket is szállít a Német Demokratikus Köztársaságnak. A szállítmányok nagy része 1953 második felében jut el a Német Demokratikus Köztársaságba. Azoknak az élelmiszereknek és tömegszükségleti cikkeknek gyártásához használatos nyersanyagoknak az értéke, amelyeket a Szovjetunió 1953-ban a Német Demokratikus Köztársaságnak szállít, 1130 millió rubel, azaz átszámítva több mint 280 millió amerikai dol. lár. A Béke-Vílágfanács budapesti ülésszaka után Az Indiai Országos Béketanács ülése Július 17 én Patna városában (Bihar állam) megkezdődött az Indiai Országos Béketanács üléssza ka. A megnyitó ülésen Romes Csan dra, az Indiai Országos Béketanács főtitkára tartott beszámolót a Bé ke-Világtanács budapesti üléssza kának munkájáról. Az ülésszakon beszédet mondott Mahesvart Pras?ad Narain Szing, a kormányon lévő Indiai Nemzeti Kongresszuspárt parlamenti képviselője. Kiemelte, hogy azok mögött, akik szabotálják a koreai fegyver szünet megkötését, bizonyos amerikai körök állanak. Sardar Gurbaks Szing, az Indiai Országos Béketanács alelnöke határozati . ..jAva9

.lt1.tqt 9lv.a90

.tt _ fel. A határozati javaslat megállapítja, hogy az egész indiai népet büszkeséggel tölti el Kicslunak, az Indiai Országos Béketanács elnökének nemzetközi Sztálin-békedíjjal történt kitüntetése. A küldöttek felállva, viharos lelkesedéssel hagyták jóvá a határozati javaslatot. Klcslu válaszában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi Sztálin-békedíj, amellyel öt kitüntették, az egész indiai népet illeti. Éles sajtóvita Bídault és minisztériumának félhivatalos lapia között az indokínai embervásár körül A francia kormány szükebbkörü I „A helyzet most a következőképminisztertanácsot tartott, amely az indokínai szennyes háború kiterjesztésével kapcsolatban megtárgyalta Henri Navarre tábornok, az indokínai francia expedíciós hadsereg új főparancsnoka által kidolgozott „tervet". Ennek megvalósításához újabb 20.000 francia katona és százmll-tfárd frank szükséges. A Washingtonból várt újabb dollárösszegek beérkeztét be sem várva, a kormány úgy határozott, hogy újabb erősítéseket küld Indoklnába a légierő, a haditengerészet és a különleges fegyvernemek létszámának kiegészitésére. Washingtonban megerősítették, hogy Eisenhower elnök saját személyében látogatásra hívta meg Van Tam-ot, a Bao Daj-féle bábkormány miniszterelnökét. A miniszterelnök különben a maga részéről is megerősítette, hogy az amerikai kormány ezentúl közvetlenül kíván tárgyalni a vietnami bábkormánynyal. , * Azzal kapcsolatban, hogy a fran. cia kormány megvitatja az lndokl. nai helyzetet, Jean-Jaques ServanSchreiber a „Le Monde" hétfői számában a Bidault külügyminiszter washingtoni tárgyalásai után kialakult helyzetről a többek között a következőket Irta: pen alakul: ha az újabb dollársegítségre vonatkozólag Washingtonban Bidault és Dulles amerikai külügy, miniszter között tervbevett meg. egyezést elfogadjuk, Franciaországnak továbbra is rendelkezésre kell bocsátania a szükséges fegyveres erőket, egyben pedig elveszti a helyzet fölötti politikai ellenőrzés lehetőségét, mért az amerikai kormány gyakorlati szempontból alkalmasabbnak fogja találni, hogy köz-' • vetlen tárgyalásokba bocsátkozzék Bao Dajjal. Ez pedig annyit jelentene, hogy Franciaországnak nem állma többé módjában, hogy a maga részéről az indokínai háborúval kapcsolatban bárminő dijflomáciai kez. deményezést tehessen". Servan-Schreibernek a francia közvélemény nyugtalanságát kifejező cikke Franciaországban nagy feltűnést keltett. Bidault külügyminiszter megpróbálta cáfolni a „Le Monde" leleplezéseit. „Szükségesnek tartom, — mondotta — hogy haladéktalanul megbélyegezzem azokat a durva mester, kedéseket, amelyek a Servan-Schreiber által felhasznált valamennyi információ alapjául szolgálnak." A „Le Monde" keddi számában Servan-Schreiber erélyes szavakkal visszavág Bidault külügyminiszternek. „Az indokínai francia expedíciós hadtest katonáinak exportja dollárok ellenében — sajnos nem áll rendelkezésre más kifejezés ezen alku minősítésére — képezi az alapját jelenlegi kapcsolatainknak az Egyesült Államokkal. Ez a politika nem végződhet másképpen, mint dühkitörésekkel mind a francia, mind pedig az amerikai nép részéről..." A „l'Humanlté" ezzel az éleshangú sajtóvitával kapcsolatban a kö. vetkezőket írja: „A reakciós pártok részéről különböző mesterkedések nyilvánultak meg azon megegyezés elködösítésére, amelyet Bidault létesített Washingtonban az indokínai szénnyes háború „nemzetközivé-tételére", illetőleg amerikanizálására. A „Le Monde" cikket közölt, amely nem hagy kétséget aziránt, hogy a fran. cia uralkodó körök a nemzetgyűlést nyári szünete után befejezett tények elé akarják állítani anélkül, hogy módja lett volna véleményét nyilvánítani. Bidault külügyminiszter cáfolatában, amellyel szembehelyezkedett a „Le Monde"-ban megjelent cikkel, valójában semmit sem cáfolt meg. A francia uralkodó körök fogják szállítani a katonákat az indokínai szennyes háború számára és ennek a háborúnak az irányítását — dollárösszegek ellenében — kizárólag az amerikaiak végzik saját számlájukra, A nemzetközi helyzetről szólva Klcslu rámutatott, hogy „a háborút ma csak az amerikai spekulánsok kívánják." A küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták Kicslunak azt a kijelen, tését, hogy „ha az imperializmus erői India területére próbálják kiterjeszteni a háború szféráját, akkor az egész ország harcba száll ellenük.. „Az imperialisták — mondotta Klcslu — egy harmadik világháború hatalmas frontjává akarják változtatni' Indlát és Pakisztánt. Ugyanilyen célra igyekeznek alkalmassá tenni szomszédunkat, Iránt." A távolkeleti helyzetről Klcslu ezeket mondta: „Lí Szín Man az Egyesült Államok jóváhagyása nélkül nem bocsáthatta volna szabadon a koreai és kínai hadifoglyokat, Csang Kaisek az Egyesült Államok helyeslése nélkül nem támadhatott volna Bur. mára." Kicslu hangsúlyozta, hogy „miközben a Szovjetunió békét kíván, az Egyesült Államok új világháború kirobbantására törekszenek". Befejezésül Kicslu helyeselte az indiai kormány politikáját és felhívta Nehru miniszterelnököt: tegyen még nagyobb erőfeszítéseket a négyhatalmi értekezlet összehívása é/dekében a nemzetközi béke fenntartása és az összes vitás kérdések megoldása céljából. Szunderlal, a kormányon lévfl párt legrégibb tagjainak egyike kijelentette, hogy az Indiai Országos Béketanács és Nehru kormánya között a nemzetközi béke fenntartásának kérdésében nincs nézeteltérés. Sunderlal idézte Nehru londoni nyilatkozatát, amelyben a miniszterelnök kijelentette, hogy sem a Szovjetunió, sem Kina nem óhajt háborút. Kiemelte, hogy csak az Egyesült Államok törekszenek új háború kirobbantására. Ha az Egyesült Államok megtámadják Kínát — mondta Szunderlal — akkor az India közvetlen veszélyeztetését jelenti. Szunderlal az ülésen résztvevő küldöttek viharos lelkesedése közepette jelentette ki, hogy „p Egyesült Államok még az atombombák ezreivel sem tudják ieigázni Ázsiát". Katonai tárgyalások az Amerikai Egyesült Államok és Spanyoloíszág között Madridi jelentés szerint Artajo spanyol külügyminiszter kijelentette, hogy befejezésükhöz közelednek a spanyol-amerikai katonai egyezmény megkötésével kaocsolatos tár. gyalások. Artajo, a „Madrid" című esti lap tudósítójának elmondotta, hogy Spanyolország részéről Franco ves» részt a tárgyalásokon. ^ r