Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

/ UJSZ0 1953 július 22. Csehov, a szocialista jövőt kereső író Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1904 Július 15-én halt meg Anton Pavlovics Csehov, a XIX. század utolsó negyedének nagy orosz realistája. Irodalmi hagyatékát mesteri novellák hosszú sorozata képezi s néhány dráma, amelyek éppúgy, mint a no. vellák, azt az orosz földbirtokospolgári világot mutatják be a cárizmus alkonyán, amelynek legjobb értelmisége maga is érezte, hogy a megáporodottság légkörében, az elposványosodás ingoványán tovább tengődni lehetetlen. Csehov nagyapja jobbágy volt, apja kis füszerkereskedö, ö maga keserves és küzdelmes ifjúságot élt át, orvosi diplomát szerzett, de csak egészen rövid ideig folytatott orvosi gyakorlatot. A mult század nyolcvanas éveinek második felében már mint hírneves író figyelte egy bomladozó társadalom testén az elfajulás kórtüneteit, a nagy diagnoszta nyugalmával, aki szemrebbenés nélkül szembe néz a tényekkel, de amellett telve van tapintattal, jósággal és nemes emberszeretettel, a szépség és az igazság iránti rajongással, a dolgozók, a munka, a tudomány, a kultúra mélységes becsülésével. Negyvennégy éves korában tüdőbaj oltotta ki eletét. Halála után egy évvel, 1905-ben Oroszország jövö. jének reménysége és letéteményese, a proletariátus megteszi az első, döntö lépéseket annak a hősi cselekvésnek útján, melyet Gorkij, egy Csehovhoz 1900-ban intézett levelében mint az író társadalomkritikája nyomán esedékes 'következményt várt, remélt és sürgetett. 1905-ben a forradalom heve és viharzása mozgásba hozta a cárizmus dermedt atmoszféráját, kezdte elviselhetővé tenni olyan emberek számára is, amilyen Csehov volt. Őt Tolsztoj a, próza Puskinjának nevezte s Gorkij szerető megbecsülést tanúsított a szó művészetének e nagy és egyszerű formákkal élő mestere iránt, aki 1900-ban lemondott az orosz császári akadémia irodalmi osztályának tagságáról, mivel a kormány vétót emelt Makszim Gorkij taggá választása ellen. Magyai nyelven az első Csehovnovella 1890-ben jelent meg. Már a mult század utolsó évtizedében Csehov elbeszélő művészete a magyar olvasók érdeklődésének középpontjába került. Mikszáth Kálmán 1906. ban a felszínes és dekadens nyugati hatásokkal szemben Csehovot állítja példának a magyar prózaírók elé, mint aki nem töri magát külsőségek és mesterkélten kiagyalt mesék után, „hanem meglát egy ruhát poroló asszonyt az ámbituson vagy lovát ütlegelő muzsikot az utcán s megvan a téma". Mikszáthnak különösen Csehov pályájának első felében az tetszett, hogy még az élet sötét oldalait is bearanyozza humorával. A csehovi humor azonban lényegesen különbözik a mikszáthitól. Finom és tartózkodó hűvösség van benne elnéző kedélyeskedés helyett. És Csehov nyíltabban fejezi ki elkiVánkozását a feudálkapitalizmus világából. mint Mikszáth. Ez soha nem mondatott személyeivel olyat, mint Csehov: hogy ötven vagy több év múlva egy új, jobb világ fog szülét, ni s ebben az emberek nem fognak olyan összeütközéseken és problémákon gyötrődni, amelyek csak a burzsoázia és a kispolgárság életkörében fordulnak elő. Csehov fejlődésében azonban Mikszáthéval egyezö vonás, hogy anekdotikus érdekességü esetek ós részletek feldolgozásától a társadalom válsághoz vezető jelenségeinek és a velük kapcsolatos problémáknak megragadása felé halad. 1803_ban írta Csehov négyfelvonásos színmüvét, a „Cseresznyéskert"et, melyet Tóth Árpád fordított magyarra. Ezt a darabot az irodalom, történet a földbirtokos-társadalom temetési énekének nevezi. Főalakja Renyevszkája földbirtokosnö, aki Franciaországban él, a Riviérán villát vásárol, kivitt pénzvagyonát bohém könnyelműséggel az utolsó fillérig elkölti, ekkor hazatér oroszországi birtokára, mely adóssággal agyonterhelten elárverezés előtt áll. A család egyik volt jobbágyának kereskedővé lett fia, Lopahin, par. cellázási tervet ajánl a helyzet szanálására, azonban Ranyevszkája rabja az elavult nemesi elveknek, közömbös is, könnyelmű is s hagyja dobra kerülni jószágát. Jólelkű, utolsó aranyát "odaadja egy kéregetőnek, de komolyság, gyakorlatiasság, az existengiális feladatokkal való törődés idegen tőle. A Cseresznyéskertben csupa meghasonlott, adott életviszonyaival békétlen, belőlük elki. vánkozó emberrel találkozunk. A tehetetlen értelmiség lehetetlen magatartásáról Trofimov, volt házitanító, 30 éves öreg diák beszél. Ő az avult hagyományokhoz való ragaszkodást éppúgy elíétli, mint a meg;gazdagodott Lopahin vagyonhalmozó szenvedélyét. Ködképek feletti ábrándozás, misztikába gabalyodás helyett a praktikus életfelfogás és tevékenység szükségességét hirdeti. Hogy miként vélekedett Csehov a gyári munkásság helyzetéről az ál. tala „véresszemü ördögnek" nevezett kapitalista rendszerben, az Jcitünik 1898-ban írott „Egy eset aI orvosi prakszisból" című novellájából. Korolev tanársegédet egy Moszkva melletti textilgyári telepre hivatják, mert a dúsgazdag tulajdonosnő egyetlen gyermeke, egy 20 éves leány beteg. Az orvos megvizsgálja a pácienst, szervi baja nincs s úgy látja, hogy az üres életet élő kapitalista milliomos tétlen hétköznapjai okozzák a leány álmatlanságát és szívmüködési zavarait. „Korelov — olvassuk a novellában — Moszkvában született és nőtt fel; a vidéket nem ismerte, a gyá. rak őt soha nem érdekelték, nem fordult meg bennük. De itt-ott olvasott róluk, beszélgetett gyárosokkal s ha látott a közelben vagy távolban gyá.rat, mindig arra gondolt, hogy bennük és környékükön külsőleg minden csendes és nyugodt, de bent az urak javíthatatlan elvakultsága, nyers önzése uralkodik, a munkások unalmas és egészségtelen robotolása. a mindennapok gondja, a pálinka, férgek tömege. És most, amikor a munkások tisztelettudóan és félénken kitértek a kocsisnak, mely őt a vasúti állomásról a gyár ba vitte, arcuk, járásuk fizikai tisz. tátalanságra, iszákosságra, idegkimerültségre, határozatlanságra vallott." Korolevet ottmarasztják a gyárban éjtszakára, vacsoránál a házhoz tartozó nevelőnő arról beszél, hogy a gyár munkásai milyen elégedettek, műkedvelő színielöadásokat rendeznek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak nékik gázvilágításnál, van saját teázó helyiségük. Korolev, a számára megnyitott vendégszobából, mivel nem tud elaludni, kimegy a szabadba, a gyárépületek közé. Szombat este van, a gyári helyiségekben nem dolgoznak, az ablakok sötétek. „Van itt valami esztelen értelmetlenség'— így gondolkodott magában. Másfél, kétezer munkás dolgozik hajszoltan, egészségtelen körülmények között, rosszminőségü kartont gyártanak, úgyszólván éheznek s olykor a kocsmában rázzák le magukról a rajtuk ülő lidércnyomást. Száz ellenőr ügyel a munka menetére, feladatuk büntetéseket kiszabni, szidalmazni, igazságtalanságokat elkövetni. Csak két vagy három úgynevezett „úr" élvez minden előnyt,' bár egyáltalán semmit nem dolgoznak s elvesztegetik a rossz kartont. De mik azok az előnyök, amelyeket élveznek? A gyártulajdonosnö és leánya szerencsétlen, siralmas lények, egyedül a leány nevelő, nője él itt kényelmesen. Űgylátszik, hogy a gyár öt épületében azért dolgoznak s a kartont azért adják el keleti piacokon, hogy a nevelőnő ínyenc falatokat fogyasszon és madeirát igyék". Kolorev megnézi ezen az éjtszakán a páciens állapotát s az elpanaszolja, milyen üres az élete, nappal az unalomig olvas, éjtszaka rémeket lát. Igazi gyógyszernek azt tartaná Korolev, ha a leány az ördögbe hagyná a gyárat, a milliókat, s dolgos, komoly életet élne. Nyíltan megmondja a betegnek a véleményét. „Magát az teszi nyugtalanná, hogy a gyár tulajdonosa és gazdag örökösnöje s nem hiszi, hogy joga van minderre és innen az álmatlanság ... Mindenesetre jobb ez így, mintha elégedett lenne, zavartalanul aludna és úgy gondolkodnék, hogy minden a legjobb rendben van. A maga álmatlansága tiszteletreméltó, bármikép legyen is, jó jel. Szavam, ra, szüléinknél elképzelhetetlen lett volna ilyen beszélgetés, amilyen köztünk folyik, ök nem beszélgettek a végtelenségig, nem törték a fejüket, míg mi, a mi nemzedékünk, rosszul alszik, gyötri magát, sokat fecsegünk és állandóan azon a kérdésen tépelődünk, igazunk van-e vagy sem? Gyermekeink számára ez a kérdés el lesz intézve. Az ő életük derűsebb lesz, mint a mienk. Szép lesz az élet 50 év múlva, de Nagyszerű küzdelmet hozott válogatott labdarúgóink első moszkvai mérkőzése Moszkvai Spartak—Csehszlovákia 2:0 (2:0) Moszkva. — Válogatott labdarúgó csapatunk hétfőn délután játszotta első idei szovjetuniói mérkőzését. A küzdelmet a Dinamó-stadionban bonyolították le, ahol több mint 80.000 néző fér el. A mérkőzés iránt igen nagy volt az érdeklődés és a jegyeket már szombatig mind eladták. Válogatott csapatunkat Bogiilskij, a moszkvai Testnevelési és Sportbizottság elnöke fogadta. A szívélyes fogadtatásért dr. Ing. Lorenz, sportküldöttségünk vezetője mondott köszönetet. A csehszlovák majd a szovjet himnusz elhangzása után a Moszkvai Spartak játékosai virágcsokrokat nyújtottak át játékosainknak, akik azt a nézőközönség között szétszórták. Tízperces bemelegítés után Latysev sípjelére a csapatok a következő összeállításban állottak ki. diett, megállapíthatjuk, hogy nagyszerű formában van. A Moszkvai Spartak a szovjet labdarúgó bajnokságban jelenleg az első helyen áll. Korszerű és szemre is szép játékot mutatott a moszkvai csapat. Gyors és veszélyes támadásokat indítottak a moszkvai csatárok. A csapat legjobbja Basaskin középfedezet volt, aki mind a védelemben, mind pedig a támadásokban kitűnő volt. A Moszkvai Spartak védelme is' nagyszerűen látta el feladatát. A csatársorban Tatusin és Simanjan voltak a legjobbak. A csehszlovák válogatottban Ipser játszott a legjobban, Stacho kapus jó teljesítményt nyújtott, a védelemben Safránek volt a jobbik, Novák nem tudta mindig tartani a gyors Tatusin szélsőt. Karel nagy lelkesedéssel küzdött. Fordulás után válogatott csapatunkban változás történt. Pfáda helyére Kacsányi állott be. Vlket pedig Dobai váltotta fel. Ez a változtatás sem hozott gólokban eredményt. Latysev játékvezető nagy körültekintéssel bíráskodott. Csehszlovákia: Stacho — Safránek, Karel, Novák — Trnka, Isper, — Herfcl, Pažicky, Pfada, Crha, Vlk. Moszvai Spartak: I'irajev — Ti. senko, Basaskin, Sidov — Parsin, Nettó — Tatusin, Paramonov, Siinanjan, Demetjev, Iljin. A csehszlovák csapat támadásaival kezdődött a mérkőzés. Az első tíz percben határozott fölényt harcolt ki csapatunk. Az első negyedóra eltelte után kiegyensúlyozott játék folyt, majd a honiak vették át a kezdeményezést. A 28. perc. ben egy gyors akció után Sinianjan a Spartak kapitánya szerezte meg a vezetést. A 34. percben Dementjév hatalmas lövését Stacho csak kiütéssel tudta hárítani. A labda Simanjan elé pattant, aki védhetetlenü! növelte az előnyt. A második félidőben változatos játék folyt. Mindkét csapatnak voltak helyzetei, de a csatárok gólképtelenek maradtak, vagy a védők hárították el a veszélyt. Annak ellenére, hogy csapatunk kétgólos vereséget szenveKét úi magyar atlétikai rekord a varsói versenyen Vasárnap a varsói nemzetközi verseny második napján két nagyszerű magyar csúcseredmény született. Az 5C00 méteres futásban Kovács 14:07.4 mp-re, a női gerelyvetésben Vígh 46.44 m-re javította az országos rekordot. Egyéb eredmények. 80 m női gátfutás: Gyarmati 11.5, rúdugrás: Homonai 415, 400 m gátfutás: Lippay 54, diszkoszvetés: Klics 50.84. A brüsszeli vívó világbajnokság hírei A vívóvilágbajnokságon a férfi egyéni tőrverseny harmadik forduló, jában a magyar versenyzők változatlanul jól szerepeltek. Maszlay, Tilly és Palóoz bekerült az elődöntőbe és nem sok hiányzott a fiatal Gyuricza továbbjutásához sem. Az elődöntőben a tizenhat résztvevő két nyolcas csoportban mérte össze az erejét. Az erős mezőnyben a magyarok közül Tilly szerepelt a legjobban: négy győzelemmel biztosította a döntőbe való szereplését. Palócz és Maszlay kiesett a további küzdelemből. A döntö a következők részvételével kezdődött: Tilly (magyar), E. Mangiarotti (olasz), Nostini (olasz), Di rosa (olasz), Spalino (olasz), d'Oriola (francia), Lataste (francia), Rommel (fran. cia). Megkezdődött a nöi tőrcsapat világbajnokság is. • A körméközés során Magyarország együttesének Nyugat-Németország csapata volt az- első ellenfele. A találkozó 8:8 ra végződött, a találatarány is döntetlen, 46:46 volt. A magyar vívónök közül Elek Ilona 3, Zsabka és Kiss 2—2, Elek Margit 1 győzelmet ért el. Az első forduló többi eredménye: Olaszország—Belgium' 14:2, Franciaország—Hollandia 10:6. A női törcsapatverseny második fordulójában Magyarország együttese 14:2 arányban fölényesen nyert Belgium ellen. Elek Ilona, Zsabka, Kiss 4—4, Elek Margit 2 győzelmet szerzett. Franciaország—NyugatNémetország 11:5. Kitűnően szerepeltek a csehszlovák úszók Szolnokon Ünnepélyes keretek között került sor Szolnokon a csehszlovák úszók és vízilabdázók vendégszereplésére. A Damjanich-uszodában 2000 néző várta nagy érdeklődéssel a vendégeket. A felsorakozott versenyzőket a megyei DISz bizottság nevében Sárkány Géza üdvözölte, a csehszlovákok részéről M. IJoch válaszolt. Az úszószámok során a csehszlovák úszók komoly képességekről és felkészültségről tettek tanúságot. 100 m mell: 1. Skovajsa (csehszlovák) 1:17, 2. Stary (cs) 1:17.4, 3. Vrb

a (cs) 1:20.2. 100 m hát: 1. Bácsik (cs) 1:10.2, 2. Gyöngyösi (Bp. Előre) 1:10.3. 400 m gyors: 1. Bagyura (cs) 4:53.4, 2. Kopriva (cs) 5:03.2. 100 m gyors: 1. Chorvát (cs) 1:01.2, 2. Smerda (cs) 1:01.2, 100 m. pillangó: I. Stampai (m) 1:13.2, 2. Stary (cs) 1:17.3. 100 m nöi gyors: 1. Gebhardt (m) 1:15.6, 2. Lacknerová (cs) 1:16.7, 200 m mell: 1. Skovajsa (cs) 2:50.8, 2. Vrba (cs) 2:58.3, 100 m női pillangó: 1. Subrová (cs) 1:26.3, 2. Geszthelyi (m) 1:43.4, 400 m női gyors: Maagová (cs) 5:42.8, 2. Gebhardt j(tn) 6:08. 4x50 m vegyes váltó: 1. Csehszlovák csapat 2:06, 2. Bp. I. csapata 2:06.2. mi azt nem érjük meg. Érdekes volna abba betekinteni..." „És mit fognak a gyermekek és unokák csinálni ?" \ „Nem tudom — felélt Korolev — talán mindent félre dobnak és felkerekednek, elmennek?" „Hova fognak menni?" „Hova? Ahova jól esik nekik, felelt mosolyogva Korolev, hát nincs elég hely a világon, ahova derék és józanul gondolkodó emberek elmehetnek?" I Csehov a jövőt utópisztikusán látja. A kapitalisták otthagyják türhe. tetlenné váló helyzetüket a magántulajdon és a kizsákmányolás világában. ö világosan kifejezte ebben az álmatag élgondolásban is, hogy nem maradhatnak helyükön, önként azonban sehol sem távoztak, leváltásukrói — ezt az utat Csehov nem látta, nem ismerte fel — a proletariátus gondoskodott. Sas Andor. Miért késik a falusi lányok bekapcsolása Sportunk legfontosabb feladatainak egyike a parasztság minél szélesebb rétegeinek bekapcsolása. Nem szabad nyugodni addig, amíg akár csak egy kis falu is sportpálya nélkül van. Pártunk és kormányunk határozata szerint ma már az állam gondoskodik a testnevelésről és a sportról is. E határozat elfogadása után a sport a népnevelés és a kultúra elválaszthatatlan, egyenértékű részévé és a tömegsportfejlesztés eszközévé vált. A felszabadulás óta már sokat javult a dolgozó parasztfiatalok sportélete. Különösen most nagy ez a változás, amikor hozzákezdtünk a párt- és kormányhatározat végrehajtásához. Voltak olyan falvak, amelyeknek fiataljai a felszabadulásig nem láttak atlétikai versenyt, de még labdarúgómérkőzést is csali ritkán. Ahol volt sportegyesület, a legtöbb helyen ott sem jelentett a sport többet tizenegy-tizenöt labdarúgónál és az egyesületek a falu ki zsákmányol óinak karmaiban voltak. Ezen a helyzeten változtatott a felszabadulás. A hajdani zsellérek útját megnyitotta a jobb élet, a fölemelkedés felé Az első segítséget már ekkor kapta a falusi sport. Azóta már kimondták, hogy minden faluban gondoskodni kell megfelelő sportpályára alkalmas terület kijelöléséről. A sport egyre nagyobb teret hódit és egyre több falusi fiatal vesz részt a különféle alapfokú bajnokságokban. Aki szorgalmasan böngészi a lapokat, láthatja, hogy ma már sokszáz faluban vesznek részt a falu sportolói a labdarúgó-bajnokságban és a különféle versenyeken. Az ötéves terv során igen sok sportfelszerelést kaptak már a falusi egyesületek. De kaptak pályaépítési segélyt is. E segítségeknek köszönhető, hogy a falun új sportágak honosodtak meg. A röplabda, az asztaltenisz és a sakk is kedvelt sportág lett a falusi fiatalom körében, A kormány segítségével megindított pályaépítési mozgalomban sok falusi egyesület épített pályát. Nagy segítséget jelentettek már eddig is a gépállomások és az Egységes Földműves Szövetkezetek. A gépállomásokon, az Egységes Földműves Szövetkezetekben megindult a pezsgő sportélet. A falu szocializálása gazdagabb, könynyebb életet jelent a falu fiataljainak s így egyre több lehetőség adódik a sportolásra is. A falusi lányok sportélete azonban lassan halad előre. Meg akarják akadályozni még ma is, hogy a lányokat is bevonják a falusi sportéletbe. Pedig a falun éppen a lányok voltak legjobban elnyomva. Sportra még gondolni sem igen mertek. A nők egyenjogúsága a sportolást is lehetővé tette a lányoknak, de a falun még m

a sem töró'dnek eléggé a lányokkal. Ezért a nők sportélete terén még „agyon komoly hibák vannak, márpedig' sportunk fejlesztéséért és a falusi lányok valódi egyenjogúságáért küzdeni kell a sporton keresztül is; Egészséges, erős fiatalokat kell nevelnünk falun is és ebben nagy szerep vár a sportra. Elsősorban az MHK-mozgalmat kell meg. kedveltetni a falusi fiatalsággal. Az MHK-mozgalomnak és a sportnak i

s az a célja, hogy egészséges, erős, vidám fiatalokat neveljünk. (Csehszlovákiai Sport) „ÜJ SZ

Ô", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központ) Bizottsága Lapíelelős Lőrinci Gyula főszerkesztő Szerkesztősig: Bratislava, Jesenského u. 8—10, telefon 847—16, 452—10. Kiadóhivatal: Pravda lapterjesztővállalat, Br

atislava

. Gorkého u. 8, telefon 274—74. Előfizetési dU havonta 8.- KCs. Megrendelhető a postai kézbesítőknél vtigjr a postahivatalokon. Ellenőrző postahivatal Bratislava 3. A po

o

t*

> illetékek készpénzzel valö fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlová kla Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava