Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-22 / 177. szám, szerda

/ UJSZ0 1953 július 22. Csehov, a szocialista jövőt kereső író Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1904 Július 15-én halt meg Anton Pavlo­vics Csehov, a XIX. század utolsó ne­gyedének nagy orosz realistája. Iro­dalmi hagyatékát mesteri novellák hosszú sorozata képezi s néhány dráma, amelyek éppúgy, mint a no. vellák, azt az orosz földbirtokos­polgári világot mutatják be a cáriz­mus alkonyán, amelynek legjobb értelmisége maga is érezte, hogy a megáporodottság légkörében, az el­posványosodás ingoványán tovább tengődni lehetetlen. Csehov nagyapja jobbágy volt, apja kis füszerkereskedö, ö maga keser­ves és küzdelmes ifjúságot élt át, orvosi diplomát szerzett, de csak egészen rövid ideig folytatott orvosi gyakorlatot. A mult század nyolc­vanas éveinek második felében már mint hírneves író figyelte egy bom­ladozó társadalom testén az elfaju­lás kórtüneteit, a nagy diagnoszta nyugalmával, aki szemrebbenés nél­kül szembe néz a tényekkel, de amellett telve van tapintattal, jó­sággal és nemes emberszeretettel, a szépség és az igazság iránti rajon­gással, a dolgozók, a munka, a tu­domány, a kultúra mélységes becsü­lésével. Negyvennégy éves korában tüdő­baj oltotta ki eletét. Halála után egy évvel, 1905-ben Oroszország jövö. jének reménysége és letéteményese, a proletariátus megteszi az első, döntö lépéseket annak a hősi cse­lekvésnek útján, melyet Gorkij, egy Csehovhoz 1900-ban intézett levelé­ben mint az író társadalomkritikája nyomán esedékes 'következményt várt, remélt és sürgetett. 1905-ben a forradalom heve és viharzása moz­gásba hozta a cárizmus dermedt at­moszféráját, kezdte elviselhetővé tenni olyan emberek számára is, amilyen Csehov volt. Őt Tolsztoj a, próza Puskinjának nevezte s Gorkij szerető megbecsülést tanúsított a szó művészetének e nagy és egysze­rű formákkal élő mestere iránt, aki 1900-ban lemondott az orosz császá­ri akadémia irodalmi osztályának tagságáról, mivel a kormány vétót emelt Makszim Gorkij taggá vá­lasztása ellen. Magyai nyelven az első Csehov­novella 1890-ben jelent meg. Már a mult század utolsó évtizedében Cse­hov elbeszélő művészete a magyar olvasók érdeklődésének középpont­jába került. Mikszáth Kálmán 1906. ban a felszínes és dekadens nyugati hatásokkal szemben Csehovot állítja példának a magyar prózaírók elé, mint aki nem töri magát külsőségek és mesterkélten kiagyalt mesék után, „hanem meglát egy ruhát poroló asszonyt az ámbituson vagy lovát ütlegelő muzsikot az utcán s megvan a téma". Mikszáthnak kü­lönösen Csehov pályájának első felé­ben az tetszett, hogy még az élet sötét oldalait is bearanyozza humo­rával. A csehovi humor azonban lé­nyegesen különbözik a mikszáthitól. Finom és tartózkodó hűvösség van benne elnéző kedélyeskedés helyett. És Csehov nyíltabban fejezi ki elki­Vánkozását a feudálkapitalizmus vi­lágából. mint Mikszáth. Ez soha nem mondatott személyeivel olyat, mint Csehov: hogy ötven vagy több év múlva egy új, jobb világ fog szülét, ni s ebben az emberek nem fognak olyan összeütközéseken és problé­mákon gyötrődni, amelyek csak a burzsoázia és a kispolgárság élet­körében fordulnak elő. Csehov fejlő­désében azonban Mikszáthéval egye­zö vonás, hogy anekdotikus érdekes­ségü esetek ós részletek feldolgozá­sától a társadalom válsághoz vezető jelenségeinek és a velük kapcsola­tos problémáknak megragadása felé halad. 1803_ban írta Csehov négyfelvoná­sos színmüvét, a „Cseresznyéskert"­et, melyet Tóth Árpád fordított ma­gyarra. Ezt a darabot az irodalom, történet a földbirtokos-társadalom temetési énekének nevezi. Főalakja Renyevszkája földbirtokosnö, aki Franciaországban él, a Riviérán vil­lát vásárol, kivitt pénzvagyonát bo­hém könnyelműséggel az utolsó fil­lérig elkölti, ekkor hazatér orosz­országi birtokára, mely adóssággal agyonterhelten elárverezés előtt áll. A család egyik volt jobbágyának kereskedővé lett fia, Lopahin, par. cellázási tervet ajánl a helyzet sza­nálására, azonban Ranyevszkája rab­ja az elavult nemesi elveknek, kö­zömbös is, könnyelmű is s hagyja dobra kerülni jószágát. Jólelkű, utol­só aranyát "odaadja egy kéregetőnek, de komolyság, gyakorlatiasság, az existengiális feladatokkal való törő­dés idegen tőle. A Cseresznyéskert­ben csupa meghasonlott, adott élet­viszonyaival békétlen, belőlük elki. vánkozó emberrel találkozunk. A te­hetetlen értelmiség lehetetlen ma­gatartásáról Trofimov, volt házita­nító, 30 éves öreg diák beszél. Ő az avult hagyományokhoz való ragasz­kodást éppúgy elíétli, mint a meg­;gazdagodott Lopahin vagyonhalmozó szenvedélyét. Ködképek feletti áb­rándozás, misztikába gabalyodás he­lyett a praktikus életfelfogás és tevékenység szükségességét hirdeti. Hogy miként vélekedett Csehov a gyári munkásság helyzetéről az ál. tala „véresszemü ördögnek" neve­zett kapitalista rendszerben, az Jcitü­nik 1898-ban írott „Egy eset aI or­vosi prakszisból" című novellájából. Korolev tanársegédet egy Moszkva melletti textilgyári telepre hivat­ják, mert a dúsgazdag tulajdonosnő egyetlen gyermeke, egy 20 éves leány beteg. Az orvos megvizsgálja a pácienst, szervi baja nincs s úgy látja, hogy az üres életet élő kapi­talista milliomos tétlen hétköznapjai okozzák a leány álmatlanságát és szívmüködési zavarait. „Korelov — olvassuk a novellá­ban — Moszkvában született és nőtt fel; a vidéket nem ismerte, a gyá. rak őt soha nem érdekelték, nem fordult meg bennük. De itt-ott ol­vasott róluk, beszélgetett gyárosok­kal s ha látott a közelben vagy tá­volban gyá.rat, mindig arra gondolt, hogy bennük és környékükön külső­leg minden csendes és nyugodt, de bent az urak javíthatatlan elvakult­sága, nyers önzése uralkodik, a munkások unalmas és egészségtelen robotolása. a mindennapok gondja, a pálinka, férgek tömege. És most, amikor a munkások tisztelettudóan és félénken kitértek a kocsisnak, mely őt a vasúti állomásról a gyár ba vitte, arcuk, járásuk fizikai tisz. tátalanságra, iszákosságra, idegki­merültségre, határozatlanságra val­lott." Korolevet ottmarasztják a gyár­ban éjtszakára, vacsoránál a házhoz tartozó nevelőnő arról beszél, hogy a gyár munkásai milyen elégedettek, műkedvelő színielöadásokat rendez­nek, ismeretterjesztő előadásokat tartanak nékik gázvilágításnál, van saját teázó helyiségük. Korolev, a számára megnyitott vendégszobából, mivel nem tud el­aludni, kimegy a szabadba, a gyár­épületek közé. Szombat este van, a gyári helyiségekben nem dolgoznak, az ablakok sötétek. „Van itt valami esztelen értelmet­lenség'— így gondolkodott magában. Másfél, kétezer munkás dolgozik hajszoltan, egészségtelen körülmé­nyek között, rosszminőségü kartont gyártanak, úgyszólván éheznek s olykor a kocsmában rázzák le ma­gukról a rajtuk ülő lidércnyomást. Száz ellenőr ügyel a munka mene­tére, feladatuk büntetéseket kiszab­ni, szidalmazni, igazságtalanságokat elkövetni. Csak két vagy három úgynevezett „úr" élvez minden előnyt,' bár egyáltalán semmit nem dolgoznak s elvesztegetik a rossz kartont. De mik azok az előnyök, amelyeket élveznek? A gyártulajdo­nosnö és leánya szerencsétlen, siral­mas lények, egyedül a leány nevelő, nője él itt kényelmesen. Űgylátszik, hogy a gyár öt épületében azért dol­goznak s a kartont azért adják el keleti piacokon, hogy a nevelőnő ínyenc falatokat fogyasszon és ma­deirát igyék". Kolorev megnézi ezen az éjtsza­kán a páciens állapotát s az elpa­naszolja, milyen üres az élete, nap­pal az unalomig olvas, éjtszaka ré­meket lát. Igazi gyógyszernek azt tartaná Korolev, ha a leány az ör­dögbe hagyná a gyárat, a milliókat, s dolgos, komoly életet élne. Nyíl­tan megmondja a betegnek a véle­ményét. „Magát az teszi nyugtalan­ná, hogy a gyár tulajdonosa és gaz­dag örökösnöje s nem hiszi, hogy jo­ga van minderre és innen az álmat­lanság ... Mindenesetre jobb ez így, mintha elégedett lenne, zavartalanul aludna és úgy gondolkodnék, hogy minden a legjobb rendben van. A maga álmatlansága tiszteletreméltó, bármikép legyen is, jó jel. Szavam, ra, szüléinknél elképzelhetetlen lett volna ilyen beszélgetés, amilyen köz­tünk folyik, ök nem beszélgettek a végtelenségig, nem törték a fejü­ket, míg mi, a mi nemzedékünk, rosszul alszik, gyötri magát, sokat fecsegünk és állandóan azon a kér­désen tépelődünk, igazunk van-e vagy sem? Gyermekeink számára ez a kérdés el lesz intézve. Az ő éle­tük derűsebb lesz, mint a mienk. Szép lesz az élet 50 év múlva, de Nagyszerű küzdelmet hozott válogatott labdarúgóink első moszkvai mérkőzése Moszkvai Spartak—Csehszlovákia 2:0 (2:0) Moszkva. — Válogatott labdarúgó csapatunk hétfőn délután játszot­ta első idei szovjetuniói mérkőzését. A küzdelmet a Dinamó-stadionban bonyolították le, ahol több mint 80.000 néző fér el. A mérkőzés iránt igen nagy volt az érdeklődés és a jegyeket már szombatig mind el­adták. Válogatott csapatunkat Bogiilskij, a moszkvai Testnevelési és Sportbizottság elnöke fogadta. A szívélyes fogadtatásért dr. Ing. Lorenz, sportküldöttségünk vezetője mondott köszönetet. A csehszlovák majd a szovjet himnusz elhangzása után a Moszkvai Spartak játéko­sai virágcsokrokat nyújtottak át játékosainknak, akik azt a nézőkö­zönség között szétszórták. Tízperces bemelegítés után Latysev sípje­lére a csapatok a következő összeállításban állottak ki. diett, megállapíthatjuk, hogy nagy­szerű formában van. A Moszk­vai Spartak a szovjet labdarúgó bajnokságban jelenleg az első he­lyen áll. Korszerű és szemre is szép játékot mutatott a moszkvai csapat. Gyors és veszélyes támadásokat in­dítottak a moszkvai csatárok. A csapat legjobbja Basaskin középfe­dezet volt, aki mind a védelemben, mind pedig a támadásokban kitűnő volt. A Moszkvai Spartak védelme is' nagyszerűen látta el feladatát. A csatársorban Tatusin és Siman­jan voltak a legjobbak. A csehszlovák válogatottban Ipser játszott a legjobban, Stacho kapus jó teljesítményt nyújtott, a véde­lemben Safránek volt a jobbik, No­vák nem tudta mindig tartani a gyors Tatusin szélsőt. Karel nagy lelkesedéssel küzdött. Fordulás után válogatott csapatunkban változás történt. Pfáda helyére Kacsányi ál­lott be. Vlket pedig Dobai váltotta fel. Ez a változtatás sem hozott gó­lokban eredményt. Latysev játékvezető nagy körül­tekintéssel bíráskodott. Csehszlovákia: Stacho — Safrá­nek, Karel, Novák — Trnka, Isper, — Herfcl, Pažicky, Pfada, Crha, Vlk. Moszvai Spartak: I'irajev — Ti. senko, Basaskin, Sidov — Parsin, Nettó — Tatusin, Paramonov, Si­inanjan, Demetjev, Iljin. A csehszlovák csapat támadásai­val kezdődött a mérkőzés. Az első tíz percben határozott fölényt har­colt ki csapatunk. Az első negyed­óra eltelte után kiegyensúlyozott játék folyt, majd a honiak vették át a kezdeményezést. A 28. perc. ben egy gyors akció után Sinianjan a Spartak kapitánya szerezte meg a vezetést. A 34. percben Dementjév hatalmas lövését Stacho csak ki­ütéssel tudta hárítani. A labda Si­manjan elé pattant, aki védhetetle­nü! növelte az előnyt. A második félidőben változatos játék folyt. Mindkét csapatnak voltak helyzetei, de a csatárok gólképtelenek marad­tak, vagy a védők hárították el a veszélyt. Annak ellenére, hogy csa­patunk kétgólos vereséget szenve­Két úi magyar atlétikai rekord a varsói versenyen Vasárnap a varsói nemzetközi ver­seny második napján két nagyszerű magyar csúcseredmény született. Az 5C00 méteres futásban Kovács 14:07.4 mp-re, a női gerelyvetésben Vígh 46.44 m-re javította az országos re­kordot. Egyéb eredmények. 80 m női gátfutás: Gyarmati 11.5, rúdugrás: Homonai 415, 400 m gátfutás: Lippay 54, diszkoszvetés: Klics 50.84. A brüsszeli vívó világbajnokság hírei A vívóvilágbajnokságon a férfi egyéni tőrverseny harmadik forduló, jában a magyar versenyzők válto­zatlanul jól szerepeltek. Maszlay, Tilly és Palóoz bekerült az elődön­tőbe és nem sok hiányzott a fiatal Gyuricza továbbjutásához sem. Az elődöntőben a tizenhat résztvevő két nyolcas csoportban mérte össze az erejét. Az erős mezőnyben a ma­gyarok közül Tilly szerepelt a leg­jobban: négy győzelemmel biztosí­totta a döntőbe való szereplését. Palócz és Maszlay kiesett a további küzdelemből. A döntö a következők részvételével kezdődött: Tilly (ma­gyar), E. Mangiarotti (olasz), Nos­tini (olasz), Di rosa (olasz), Spa­lino (olasz), d'Oriola (francia), Lataste (francia), Rommel (fran. cia). Megkezdődött a nöi tőrcsapat vi­lágbajnokság is. • A körméközés so­rán Magyarország együttesének Nyugat-Németország csapata volt az- első ellenfele. A találkozó 8:8 ra végződött, a találatarány is döntet­len, 46:46 volt. A magyar vívónök közül Elek Ilona 3, Zsabka és Kiss 2—2, Elek Margit 1 győzelmet ért el. Az első forduló többi eredménye: Olaszország—Belgium' 14:2, Fran­ciaország—Hollandia 10:6. A női törcsapatverseny második fordulójában Magyarország együtte­se 14:2 arányban fölényesen nyert Belgium ellen. Elek Ilona, Zsabka, Kiss 4—4, Elek Margit 2 győzelmet szerzett. Franciaország—Nyugat­Németország 11:5. Kitűnően szerepeltek a csehszlovák úszók Szolnokon Ünnepélyes keretek között került sor Szolnokon a csehszlovák úszók és vízilabdázók vendégszereplésére. A Damjanich-uszodában 2000 néző vár­ta nagy érdeklődéssel a vendégeket. A felsorakozott versenyzőket a me­gyei DISz bizottság nevében Sárkány Géza üdvözölte, a csehszlovákok ré­széről M. IJoch válaszolt. Az úszó­számok során a csehszlovák úszók komoly képességekről és felkészült­ségről tettek tanúságot. 100 m mell: 1. Skovajsa (csehszlo­vák) 1:17, 2. Stary (cs) 1:17.4, 3. Vrb a (cs) 1:20.2. 100 m hát: 1. Bá­csik (cs) 1:10.2, 2. Gyöngyösi (Bp. Előre) 1:10.3. 400 m gyors: 1. Bagyu­ra (cs) 4:53.4, 2. Kopriva (cs) 5:03.2. 100 m gyors: 1. Chorvát (cs) 1:01.2, 2. Smerda (cs) 1:01.2, 100 m. pillan­gó: I. Stampai (m) 1:13.2, 2. Stary (cs) 1:17.3. 100 m nöi gyors: 1. Geb­hardt (m) 1:15.6, 2. Lacknerová (cs) 1:16.7, 200 m mell: 1. Skovajsa (cs) 2:50.8, 2. Vrba (cs) 2:58.3, 100 m női pillangó: 1. Subrová (cs) 1:26.3, 2. Geszthelyi (m) 1:43.4, 400 m női gyors: Maagová (cs) 5:42.8, 2. Geb­hardt j(tn) 6:08. 4x50 m vegyes váltó: 1. Csehszlovák csapat 2:06, 2. Bp. I. csapata 2:06.2. mi azt nem érjük meg. Érdekes vol­na abba betekinteni..." „És mit fognak a gyermekek és unokák csinálni ?" \ „Nem tudom — felélt Korolev — talán mindent félre dobnak és fel­kerekednek, elmennek?" „Hova fognak menni?" „Hova? Ahova jól esik nekik, fe­lelt mosolyogva Korolev, hát nincs elég hely a világon, ahova derék és józanul gondolkodó emberek elme­hetnek?" I Csehov a jövőt utópisztikusán lát­ja. A kapitalisták otthagyják türhe. tetlenné váló helyzetüket a magán­tulajdon és a kizsákmányolás világá­ban. ö világosan kifejezte ebben az álmatag élgondolásban is, hogy nem maradhatnak helyükön, önként azonban sehol sem távoztak, leváltá­sukrói — ezt az utat Csehov nem látta, nem ismerte fel — a proleta­riátus gondoskodott. Sas Andor. Miért késik a falusi lányok bekapcsolása Sportunk legfontosabb felada­tainak egyike a parasztság minél szélesebb rétegeinek bekapcsolá­sa. Nem szabad nyugodni addig, amíg akár csak egy kis falu is sportpálya nélkül van. Pártunk és kormányunk határozata sze­rint ma már az állam gondosko­dik a testnevelésről és a sportról is. E határozat elfogadása után a sport a népnevelés és a kultúra elválaszthatatlan, egyenértékű részévé és a tömegsportfejlesztés eszközévé vált. A felszabadulás óta már sokat javult a dolgozó parasztfiatalok sportélete. Különösen most nagy ez a változás, amikor hozzákezd­tünk a párt- és kormányhatáro­zat végrehajtásához. Voltak olyan falvak, amelyeknek fiatal­jai a felszabadulásig nem láttak atlétikai versenyt, de még labda­rúgómérkőzést is csali ritkán. Ahol volt sportegyesület, a leg­több helyen ott sem jelentett a sport többet tizenegy-tizenöt labdarúgónál és az egyesületek a falu ki zsákmányol óinak karmai­ban voltak. Ezen a helyzeten változtatott a felszabadulás. A hajdani zsel­lérek útját megnyitotta a jobb élet, a fölemelkedés felé Az első segítséget már ekkor kapta a falusi sport. Azóta már kimond­ták, hogy minden faluban gon­doskodni kell megfelelő sportpá­lyára alkalmas terület kijelölésé­ről. A sport egyre nagyobb teret hódit és egyre több falusi fiatal vesz részt a különféle alapfokú bajnokságokban. Aki szorgalma­san böngészi a lapokat, láthatja, hogy ma már sokszáz faluban vesznek részt a falu sportolói a labdarúgó-bajnokságban és a kü­lönféle versenyeken. Az ötéves terv során igen sok sportfelszerelést kaptak már a falusi egyesületek. De kaptak pályaépítési segélyt is. E segítsé­geknek köszönhető, hogy a falun új sportágak honosodtak meg. A röplabda, az asztaltenisz és a sakk is kedvelt sportág lett a fa­lusi fiatalom körében, A kormány segítségével megindított pálya­építési mozgalomban sok falusi egyesület épített pályát. Nagy segítséget jelentettek már eddig is a gépállomások és az Egységes Földműves Szövetkezetek. A gép­állomásokon, az Egységes Föld­műves Szövetkezetekben megin­dult a pezsgő sportélet. A falu szocializálása gazdagabb, köny­nyebb életet jelent a falu fiatal­jainak s így egyre több lehetőség adódik a sportolásra is. A falusi lányok sportélete azonban lassan halad előre. Meg akarják akadályozni még ma is, hogy a lányokat is bevonják a falusi sportéletbe. Pedig a falun éppen a lányok voltak legjobban elnyomva. Sportra még gondolni sem igen mertek. A nők egyen­jogúsága a sportolást is lehetővé tette a lányoknak, de a falun még m a sem töró'dnek eléggé a lányokkal. Ezért a nők sport­élete terén még „agyon komoly hibák vannak, márpedig' sportunk fejlesztéséért és a falusi lányok valódi egyenjogúságáért küzdeni kell a sporton keresztül is; Egészséges, erős fiatalokat kell nevelnünk falun is és ebben nagy szerep vár a sportra. Elsősorban az MHK-mozgalmat kell meg. kedveltetni a falusi fiatalsággal. Az MHK-mozgalomnak és a sportnak i s az a célja, hogy egészséges, erős, vidám fiatalokat neveljünk. (Csehszlovákiai Sport) „ÜJ SZ Ô", kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központ) Bizottsága Lapíelelős Lőrinci Gyula főszerkesztő Szerkesztősig: Bratislava, Jesenského u. 8—10, telefon 847—16, 452—10. Kiadóhivatal: Pravda lapterjesztővállalat, Br atislava . Gorkého u. 8, telefon 274—74. Előfizetési dU havonta 8.- KCs. Megrendelhető a postai kézbesítőknél vtigjr a postahivatalokon. Ellenőrző postahivatal Bratislava 3. A po o t* > illetékek készpénzzel valö fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlová kla Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents