Uj Szó, 1953. július (6. évfolyam, 159-185.szám)

1953-07-02 / 160. szám, csütörtök

6 ül $10 1953 július 2. Hazajöttem, hogy népemnek énekeljek A prágai és bratislavai zenei fesz i tiváloknak idén őt magyar m w vész ven- i dége van: köztük a Kossuth-díjas I Svéd Sándor, a Magyar Népköztár | SÍI ság kiváló művésze, a magyar ope ] raműveszet büszkesége, nem elsöizfcep jár nálunk. A háború előtti években, mint a bécsi Állami Operaháznak akkor már körülrajongott világhírű baritonistája, gyakran énekelte itt a Nemzeti Színházban a Verdi-operák bariton hőseit. Vasárnapi hangversenye, melynek nagy sikerét megosztotta a tüneményes hangú, Kossuth-díjas Mátyás Máriával és két nagyszerű magyar táncossal, Csinád Dórával és Ftilöp Viktorral, újból arról tett tanúságot, milyen kimerít hetetlenül gazdag tehetségekben a magyar föld és milyen számyalóan fejlődött a magyar énekkultúra. Svéd Sándor közel huszonöt esztendeje büszkesége a magyar operaszínpadnak, de büszkesége volt a külföld nagy operaszinpadjainak, a bécsi Állami Operának, a római Teatro Realenak. a nápolyi San Carlonak. a buenos-airesi Teatro Coloninak, a milánói Scalának. a newyorki Metropolitainnek, ahol a világ leghíresebb énekeseivel együtt énekeltf Verdi, Mozart, Donizetti, Wagner. Csajkovszkij, Mascagni operák fösze repeit és öregbítette a magyar művészet hírnevét. — Huszonegyéves koromban léptem fel először a budapesti Operában — felelj kérésemre Svéd Sándor. — Batistini és Stracchiari. a század két legnevesebb olasz baritonistája voltak a mestereim. Tőlük nerrfcsak énekelni tanultam, de az alakítás nagy művészetét, a drámai játék alapjait is. A realista operaéneklés megköveteli a teljes emberábrázolást azt a művészetet, amelynek ma a szovjet énekesek oly utolérhetetlen nagy mesterei. — Franz Schalknak. a bécsi Állami Operaház zseniális karmesterének köszönhettem további fejlődésemet Schalk vitt el Bécsbe és itt kezdődött külföldi pályafutásom a harmincas években. Úgyszólván az egész világ neves operaszínpadjain felléptem. El jutottam minden énekes vágyainak és álmainak MeMäjábá, a milánói Scalába, ahol nenrtcsak. Verdit énekel tem, hanem Borodin halhatatlan operájának főszerepét, az Igor her aggét is. 19:)9 ben meghívott vendég | szereplésre a newyorki Metropolitám és kerek tíz esztendeig állandó szerződés kötött ehhez a nagyhírű . operaházhoz. — Kikkel énekelt a milanói Scaában és a Metropalitainban ? — A világ minden neves énekesével. Büszke vagyok arra, hogy Sa! japinnal, a legnagy.obb oroszz basszis< tával barátkozhattam. Nem egyszer felléptem vele. Legkedvesebb emlékeim közt őrzöm ezt a barátságot. Mew-Yorkban a magyar származású Reiner Frigyes, Toscanini és de Saba t.'i voltak a karmestereim Svéd Sándor egy csomó nevet említ, az utolsó évtizedek legnevesebb énekeseit. de Luccát, Giglit, Tancredo Paserot, Ezio Pinzát Tito Scippát. Fritz Knotet, Hans Feinhalsot, Piccavert, akikkel a világot járva össze jött az operaszínpadokon. Nem egy közülük bevégezte már ragyogó énekes pályafutását, de tüneményes hangjukban a technika jóvoltából még gyönyörködhetünk. — Mi késztette arra, hogy véget vessen ennek a kozmopolita művészéletnek és abbahagyja a világjárást? Mikor fordított hátat a fényes amerikai szerződéseknek? — kérdem. — Ennek már közel öt esztendeje. Egyszer csak úgy éreztem, hogy nekem is otthon kell lennem Otthon, a hazámban, a romjaiból felépülő Magyarországon. Volt szerződésem és száz lehetőségem, dp hát mindennél erősebb lett a honvágy. A művész tekintete most kissé bensőségessé válik Keresi a szavakat A kérdés, mintha olyasmit étintett volna, amiről ritkán beszél. — Énekelni akartam azoknak, akik a véreim, akik hozzám tartoznak és akikhez a legbensőbb kapcsolat fűz .. Minden művész büszke a külföldi sikereire. Mindig úgy érzi egy kicsit, hogy ez nemcsak az ö személyes sikere, hanem a hazájáé, a népéé is.. De otthon lenni, az övéinek énekelni — az más! — Több? A művész igenlően bólint. — Azt hiszem, lénypgesen több!... \z énekes legnagyobb öröme, ha olyan közönség előtt- énekel ámelv érti és élvezi, elismeri m

1 inkáját és művészetét. Az az új magyar közönség, amelynek ma az operában, a hangversenytermekben vagy most nyáron kint a Margitszigeten énekelünk, nagyon 'becsüli és mélyen szereti a művészetet. Ez a szeretet és megbe csülés arra serkent hogy művészetünk legjavát adjuk. Fiatal, lelkes és hálás ez az új közönség amelynek egy-egy operaelőadás nem jelent puszta szórakozást hanem valóságos ünnepet A Scalában és a Metropolitainban 's voltak emlékezetes nagy sikereim, de ezek az itthoni sikerek mások. — Bizonyára őszintébbek és mélyebbek, ugy-e? Növelik^ a művész emberi, nemzeti és művészi öntudatát. Svéd Sándor mosolyog és újra bólint. Ogy érzem, valami dallal jobban, tökéletesebben tudná magát kifejezni. Elmondani azt, hogy a külföldi adhat ugyan elismerést, elhalmozhatja az embert pénzzel és anyagi javakkal, de minden igazi nagy művésznél be kell következnie a pillanatnak. — ahogy ez Svéd esetében is megtörtént — amikor óhatatlanul megérzi, hogy a kozmopolitizmus a művészt zsákutcába "ezeti, hogy csak otthon, a hazájában találhatja meg életf és művészete értelmét és célját. Svéd Sándor hazajött, hogy nagy művészetével hűségesen szolgálja a magyar dolgozó nép '••ét. És. a dolgozó nép országa szeretettel fogadta és elhalmozta a legnagyobb létünte tésekkel. Svéd Sándor- az idifr februárban a Szovjetunióban hsSgversenyezett. Az egyik hangverseny után szovjet énekesek és zeneszakértők keresték fel. — Bár Csajkovszkij Anyéginjének áriáját magyarul énekelte el, — mondta az egyik szakértő, — mindnyájunknak úgy tetszett, mintha oroszul hallottuk volna az áriát, olyan mély átérzéssel adta elő. — A fél világot bejártam már, — jegyzi meg Svéd Sándor, — de ez a moszkvai szereplés a legszebb élményem lesz. A művész Prágában és nálunk is énekelni fogja ezt a nagy szerepét, az Anyégint. Hisszük, hogy szereplése még jobban elmélyíti népeink őszinte barátságát. Ezért üdvözöljük olyan nagy örömmel őt és négv magvai rr.űvésztársát. akik mint a barátsá'2 és béke követei jöttek el közénk. Egri Viktor /Qralás elöli Az utca csendes. A lámpák éles fénye vörös sugarakat hint a széles térre. Az egyik házból friss kenyérszagot érzek, a reggeli kenyeret sütik már a pékek. Falumra gondólok. hol a búzatáblák sárguJó kalászát nemsokára vágják vígan zakatoló, fürgetestű gépek, barna, göndör füstöt eresztve az égnek. Ozsvald Arpád Egyre terjed „Az emberért, a szocialista faluért, a s/ocialista városért" felhívás visszhangja a Csemadok helyi csoportok között A testvéri Bulgária kultúrájának követei a pozsonyi téli stadionban Szerte a népi demokráciákban a párt és a kormány gondoskodása ' nyomán új művészet, formájában ' nemzeti és tartalmában szocialista művészet fejlődik ki. A kialakulóban lévő fiatal szocialista kiütúra a népi alkotóerők alapjain növek szik, a bolgár népdalok csodálatosan szép, gazdag és kimeríthetetlen kincsestárából. Georgij Dimitrov, a bolgár nép vezére és tanítója felszólította a bolgár alkotó művészeket, hogy új bolgár zenekultúrát létesítsenek annak alapján, »hogy megismerik és felhasználják a bolgár nép oly gaz dag zenei, népi alkotó készségét«. A bolgár Állami ének- és tánc együttes megalakítása Dimitrov elvtárs szavainak érvényesülését jelenti. A fiatal, alig egy éve működő együttes, amelyet Filip Kutev érdemes művész, a Dimitrov-díj nyertese vezet, június 29-én a pozso nyi téli stadionban bemutatta Trá kia dallambőségét, Rodopus mélabús líraiságát, a pirini vidék eredeti diafóniáját és Sop különleges ritmusát és zengzetes hangját, amivel egyszeriben megnyerte az egész közönség szívét. Mind a Filip Kutev vezette énekkar, mind a Mai-garita Dikova choreografiájával fellépő tánckar, valamint az eredeti népi hangszereken játszó zene kar úgy mutatkozott be, mint a bolgár népi alkotó művészet ifjú és lelkes tolmácsolója, amely szilár dan lépdel pédaképe, a Piatnicki ének- és táncegyüttes nyomdokain. A bolgár énekesek eredetisége ab ban rejlik, hogy az együttes teljes nyíltsággal és a n-épi énekesnők természetes hangfo.ul túrájával énekel, ami nem hagy semmi kétséget az iránt, hogy az együttes tagjait közvetlenül a falvakon toborozták ée. hogy az ogjitittes műsorát is ugyanezekből a forrásokból merítették. Az énekkar előadott néhány hajdú/- és betyárdalt a nemzeti el nyomatás, valamint a török meg szálló harcok idejéből, továbbá csodálatosan szép, vontatott ritmusú aratódalokat és vidám szerelmi kötekedő dalokat. Az együttes azonban nem marad adós népdalalkotá sokkal sem. Igen nagy hatást gya korolt mindenkire a »Dalolni kezdett két pacsirta® című dal. amely a bolgár nép szeretett vezéreinek, Sztálin és Cservenkov elvtársnak a tartós békéért folytatott küzdelmét énekli meg. Ezzel és Filip Kutev számos más dalával, mint a »Dal a pártról«, »Traktor ;, stb. dalokkal, amelyek témakörüket a szövetkezeti életből merítik, az együttes Zacharov é

s Izakovszkij hagyományait követi, segít építeni és visszatükrözi a bolgár falvak dol gozóinak harcát a szocializmus megvalósításáért. Számos látogatót talán meglepett az, hogy az együttesnek nincs férfi énekkara. De ez a tény is hangsúlyozza a népi példához való ragaszkodást, mert Bulgáriában a népdal alkotások valódi terjesztői kizárólag az asszonyok, a férfiak pedig inkább táncosok. Az együttes tánccsoportja, amely rendkivül mély hatást tett mindenkire, csupa fiatal táncosból alakult. Különösen értékes tulajdon sága, hogy amint az előadás folyamán meggyőződhettünk róla, táncuk nem törekszik olcsó hatásokra, hanem igyekszik megőrizni a színpadi feldolgozásban mindenekelőtt a tánc stílusát és hitelességét nemoeak elemeiben ós a lépésekben, hanem a teet, a fej és a kéz tartásában is, egyszóval megmutatja nekünk a valódi bolgár férfi és bolgár nő gyönyörű típusát. A leásyok tavaszias lírai tánca, a »Bujenek - után a férfiak temperamentumos, bravúros tánca, a sop: eredetű »Kopanica<í következett, majd az együttes megiípett minket egy ízlésesen feldolgozott és a népi humorra épült tánccal, a »Za jacsky«.val. valamint egy kedves játékos tánccal, amelynek a címe »Kisfiú a kosárral;, Ezek a tár. cok a népi humor és szellemesség kihasználásával éppúgy, mint a »Racsenica« című menyegzői tánc az ősi menyegzői szokások feldolgozásával példaként állhatnak két vezető táncegyüttesünk, a Lúčni v ca és a S LUK előtt. Különösen nagyszabású volt a műsor befejező száma, a »Kazanlisko« elnevezésű tömegtánc, amelyben dudák és dobok kíséretében az egész együttes, az ének. és tánccsoport is fellépett. Külön említést érdemel a zenekar. A bolgár Állami ének- és táncegyüttes, amely ismét jogaiba helyezi a népdalt, előhozva azt abból a lomtárból, amelybe a fasiszták helyezték, egy eredeti népi hang szereken játszó zenekart alakított. Egyes hangszerek átalakításával és az ősi hangszerek felhasználásával jellegzetes teljesítményt nyújt a ze nekar, amely nem csak mint kiséret, hanem mint önállóan működő szerep is kitűnően megállja a helyét. Az együttesnek éppen a népvfse letek eszmei kifejező ereje, gazdagsága és szépsége, valamint a koreográfia leleményessége a fő erőssége, amely minden nézőt elbűvöl közvetlenségével és szépségével. Az együttes mindenkiben a legjobb benyomást hagyta hátra, hozzájárult nemzeteink testvériségének meg szilárdításához, megmutatta nekünk az új. népi Bulgária egy darabját szocialista kultúráját, hős; mult ját, örömteli jelenét és gyönyörű holnapját. Králik György A Csemadok negyedi helyi szervezete a következő pontokban válaszol a felsöszeli helyi csoport versenyfelhívására. 1. A községben lévő utakat a többi helyi tömegszervezetekkel együtt helyrehozzák és karbantartják. 2. A helyi rádió híradóban minden héten megtartják a Csemadok-féljrákat és ezek keretében tájékoztatják a lakosságot a politikai és kulturális eseményekről. 3. A helyi híradóban buzdítani fogják a lakosságot a házak, utcák és'udvarok tisztántartására. Az ebben élenjáró dolgozók házait „minta udvar" címmel jelölik meg. 4. Tudományos előadásokat tartanak a szovjet módszerek alkalmazásáról a nagyobb terméshozam és dolgozó népünk életszínvonala emelésének érdekében. 5. Támogatni fogják az iskolai tanítók munkáját az irányban, hogy a gyermekek szocialista hazánk hasznos polgáraivá, valódi szocialista típusú emberekké nevelődjenek. 6. A szocialista kultúra terjesztése érdekében két nevelő hatású színdarabot tanulnak be. 7. A magángazdálkodást folytató kis. é

s középföldmüveseket agitációs munkával a beszolgáltatások 100 százalékos teljesítésére serkentik. 8. A Csemadok kultúrpolitikai havi folyóiratának, a Fáklyának 50 előfizetőt szereznek és széleskörű agitációt indítanak a sajtó terjesztése érdekében. 9. Az aratási és cséplési munkálatok minél gyorsabb elvégzése céljából segíteni fogják a közös szérűk megszervezésének ügyét. 10. Az üzletekben ellenőrzik a tisztaságot és a pontos kiszolgálást. 11 A havonta egyszer rendszere se

n megtartott ismeretterjesztő elö adásokra meghívják a Csemadokon kívül álló lakosságot is, hogy a szé les tömegek is megismerjék a tudományos világnézetet. 12. A helyi csoport taggyűlésein, valamint a lakossággal ismertetni fogják a Polgári védelmet, és a Hadsereggel való együttműködés szervezetének fontosságát. Ezekbe a szervezetekbe tagokat toboroznak. A negyedi helyi csoport kötelezettségvállalásaival azt a célt szolgálja, hogy példaképül szolgáljon nemcsak a sellyei járás helyi csoportjainak, hanem mindazoknak, amelyek eddig még nem kapcsolódtak be ebbe a nemes célt szolgáló mozgalomba. Az inámi helyi csoport a pelsöciek versenyfelhívására válaszolva a következő határozatot hozta: 1. A Csemadok-tagok a HNB-vel együttműködve a legnagyobb tisztaságot vezetik be a község utcáin és terein. Még az aratás megkezdése előtt kitisztítják és rendbehozzák a község határában az összes kutakat, hogy az arató munkások minden nagyobb nehézség nélkül friss vízhez jussanak. 2. Az épülő kultúrház munkálatainál a helyi csoport tagsága 800 brigádórát vállal, amelyből 150 órát már le is dolgozott. 3. Öt agit kettős felvilágosító munkát végez a kis- és középparasztok között. 4. A helyi csoport taglétszámát 10 új taggal növelik és a Fáklya kultúrpolitikai folyóiratra 5 előfizetőt szereznek. A negyedi és az inámi helyi csoportok kötelezettségvállalásai azt tanúsítják, hogy tagságuk igyekszik megvalósítani a Gottwald elvtárstól ránk hagyott örökséget, hűségüket és odaadásukat akarják kifejezni pártunknak és kormányunknak és arra törekszenek, hogy az ötéves terv utolsó évét sikeresen be. fejezve még jobban megerősítsék a cseh. szlovák és magyar nemzetiségek közötti megbonthatatlan szövetséget. Román művészek sikeres fellépése a prágai zenei fesztivál műsorán Hétfőn, június 29-én román művészek léptek fel a prágai nemzetközi zenei fesztivál műsorának keretében a Művészek Házában. A többnyire világhírű zeneszerzők műveiből öszszeválogatott gazdag műsoron Zenaida Pally, a bukaresti Állami Opera tagja a Román Népköztársaság érdemes művésznője arról tett tanúságot, hogy igen nagy kvalitású művésznő. Az est résztvevőit elragadta kiváló énektechnikájával és mély átérzésével Teljesítményét nagy elragadtatással üdvözölték, amely csak fokozódott, amikor az énekesnő Vitezslav Novák cseh zeneszerző dalait tolmácsolta. Ugyancsak nagy sikert aratott Vasile S. Jianu flótaművész, a bukaresti konzervatórium tanára, aki az idei fesztiválon mint a fúvóshangszerek, nemzetközi versenyének biráló bizottsági tagja is közreműködik. Flótajátékával klasszikus és élő zeneszerzők szerzeményeit tolmácsolta figyelemreméltó technikával és gyönyörű tónusban. Mindkét román művészt František Maxián tanár kisérte zongorán. A béke és barátság estje a pozsonyi Vár-színházban A pozsonyi ifjúság a bukaresti IV. Ifjúsági Világfesztivál tiszteletére vasárnap, június 28-án a pozsonyi Vár-színházban megrendezte »A béke és barátság* estjét. Az előadáson a széleskörű pozsonyi nyilvánosságon kívül jelen voltak Szlová kia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Megbízottak Testületének és a Nemzeti Arcvonal szerveinek képviselői, továbbá a CsISz szlovákiai központi bizottsáTfának főtitkára és Milan Rázu? képviselő. Ifjúságunk a becsülete sen teljesített országépítő kötelezettségvállalások ezreit jelentette be büszkén, hogy ezzel is kifejezze a bukaresj Világifjúsági Találkozóval való egységét. A közönségnek ezután gazdag kultúrműsorban volt része. Három szlovák zenés-énekes és táncegyüttes lépett fel: az államdijjal kitüntetett és a berlini III. Világifjúsági Találkozón győztes Lucsnica, a trencséni »Trencsan« táncegyüttes és az óturai »Finom mechanika* üzemi klubjának ifjúsági fúvósze. nekara.