Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-03 / 134. szám, szerda

4 191 SZO 1953 június 3 NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE A párt és a kormány intézkedései — gazdasági életünk fejlődésének további útja PARTELET A csúzi helyi pártszervezet a szocialista munkaverseny kiszélesítésével biztosítja a terv teljesítését A párt. és a kormánynak a jegyrendszer megszüntetésével és az új pénzreform bevezetésével kapcsolatban agitátorainkra, és valamennyi kommunistára nagy feladat vár. Fel kell világositani dolgozóinkat e határozatok jelentőségéről. Ezt a feladatot csak akkor teljesíthetik agitátoraink, ha erre gondosan felkészülnek. Az üzemek, az építkezések, az EFSz-ek és egyéb munkahelyek dolgozóit érdekli, hogy mit hoznak ezek az intézkedések. Dolgozóink különféle kérdéseket tesznek fel, amelyekre az agitátoroknak felelniök kell. Ezért az agitátorok tanulmányozzák át a párt és a kormány határozatát, Siroky elvtárs, kormányelnök nyilatkozatát, a Rudé Právo vezércikkét, amely a Pravda vasárnapi, .május 31-iki számában is megjelent. Agitátoraink megmagyarázzák azon intézkedések jelentőségét, amelyeket a párt és a kormány a dolgozó nép érdekében tett, hogy biztosítsa életszínvonalának további emelkedését., A komány ezekkel az intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az új pénz a munkások, technikusok, földművesek és a dolgozó értelmiség kezében legyenek és ne kerülhessenek az élősködők, az üzérkedők- kezébe, mint ahogy ,az az első pénzreform után történt. Akkor a kapitalisták kezében *rolt a kisipar, a közszükségleti árúk, az élelmiszeripar nagy része, a mezőgazdasági nagyüzemek, a nagykereskedelem és kiskereskedelem is. Ez tette lehetővé, hogy a dolgozó nép kárára nagy jövedelemhez jutottak. Ebben segítették őket a reakciós pártok, mint amilyen a demokrata és a nemzeti szocialista párt volt. Bár 1945-ben a pénzreform idején mindenki 500 korona új pénzzel kezdte, a kapitalista elemek nagyon gyorsan nagymennyiségű pénzt halmoztak fel. A kapitalistáknak vállalkozásaik nagy jövedelmet hoztak és kihasználták az árúihiányt. Az eltitkolt készleteket feketeárakon adták el. Dolgozóink érezték meg ezt legjobban, az ellátásukra szánt árucikkeket elnyelte a feketepiac. A falvakon a földbirtokosok és a kulákok hasznot húztak az élelmiszerhiányból. És igy történt, hogy röviddel a pénzreform után nálunk egész sor milliomos volt. Csak az 1948-as, a reakció feletti győzelem után kezdhettünk hozzá erélyesen a kapitalista elemek likvidálásához. Azonban a készpénzt, amely a kapitalisták, üzérkedők, feketézők, kulákok kezében volt, még így sem foghattuk meg. Ezt teszi ma az új értékreform. * Azok a feltételek, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban biztosítottunk, hogy elegendő mennyiségű tartalékunk legyen, lehetővé tették a jegy- és a fejadagrendszer megszüntetését. A pénzreform a záloga annak, hogy az üzérkedő elemek nem vásárolhatják fel a szabad árút és nem veszélyeztethetik a lakosság közellátását, mint ahogy az 1951-ben a kenyér és liszt felszabadításánál történt. A pénzreformmal pénzünk szilárdabb, áranyfedezetü lesz. amelynek árfolyamát a világ legszilárdabb valutája alapján, a szovjet rubel alapján állapítottuk meg. A rubel vásárlóképessége állandóan növekszik. Ennek bizonyítéka, hogy 1947-től, amikor a Szovjetunióban megszüntették a jegyrendszert és új pénzreformot vezettek be, — az árakat hatszor szállították le. Ugyan, ebben az időbért az amerikai dollár értéktelenedett, s ugyanígy a francia frank és a többi nyugati valuta is. A pénzreformot a kapitalista államokban a reálbérek, a fizetések csökkentése és a munkanélküliség kíséri. A pénzreform nálunk mindenekelőtt a kapitalista és az üzérkedő elemeket sújtja, mind a falvakon. mind a városokban. A pénzreform segítségével a korona vásárlóereje szilárdabb és a dolgozók életszínvonalának emelkedése növekszik. A pénzreform és a szabadpiac kiskereskedői árakon való bevezetése buzdító erőként fog hatni az ipari és mezőgazdasági termelésben. Csak most érvényesülhet az az elv, hogy mindenkit érdeme szerint jutalmazunk meg. A magasabb jövedelemre való törekvés fokozza a munkateljesítményt, a munka termelékenységét, az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődését. <Az egységes kiskereskedői árak, amelyek most érvénybe lépnek, átlag magasabbak mint a kötöttpiaci árak. Azonban átlag egy harmaddal alacsonyabbak, mint a szabadpiaci árak. Csökken az ára azoknak az árucikkeknek, amelyeket a. jegyrendszer megszüntetése előtt egységes áron adtunk el és a gyermek-textil ára kötöttpiaci áron marad. Hogy az egységes kiskereskedői árakra való áttérés könnyebb legyen, a párt és a kormány határozatot hozott a bérek, fizetések, nyugdíjak, családi pótlékok emelésére és azonkívül a sokgyermekes családoknál az adókedvezményre. A kapitalista köztársaság idején a munkások gyermekeikre nem kaptak családi pótlékot. Ma ez a pótlék még növekszik. Ma egy segédmunkás, akinek három gyermeke van és a kapitalista állam idején csákánnyal csak 400 koronát keresett, — csupán családi pótlékul 310 koronát kap. Ha hat gyermeke van 790 korona családipótlékot kap, ami a kétszerese annak, amit a kapitalista államban egy hónap alatt keresett egy véglegésített állami tisztr viselő, magasabb fizetési osztályban. Hogy mit jelentenek az új családi pótlékok, azt legjobban az aszszonyok ítélhetik meg, azok, akik a kapitalizmus idején az üzemekben 40—60 korona heti bérért dolgoztak. De még rosszabb volt a helyzet a mezőgazdaságban. 1930-tól 19S'5-ig a cukorrépa kapálásánál egy aszszony 10 óra alatt 4—5 koronát keresett, ma csupán egy gyermekre 70 koronát kap. Ha négy gyermeke van, a családi pótlékokkal csaknem ötször annyit kap, mint amennyit azelőtt egy hónap alatt kapott. A kapitalisták nem törődtek azzal, hogy a munkások gyermekeinek van-e mit enniök, hogy a munkásnak van-e munkája, vagy pedig csak félig van alkalmazva. Ma senkinek sem kell félnie a munkanélküliségtől. Nálunk mindenki dolgozhat, s a munkája szerint jutalmazzák. Agitátoraink feladata, hogy naponta győzzék meg a dolgozókat ezen intézkedések jelentőségéről, amelyek a nép érdekét szolgálják. Helyesen járnak el, ha a környezetből, az üzemből, vagy a falvakból vett konkrét példákkal bizonyítják be állításukat, s a dolgozókat meggyőzik az új intézkedések helyességéről és szükségességéről a dolgozó nép életszínvonalának fokozására. A jegyrendszer megszüntetésével jobb élelmezést az űzenji éttermekben A belkereskedelemügyi minisztérium jelenti: Az előfizetési dijakat, amelyeket az üzemi éttermek és a többi étkezési helyek régi pénznemben fogadtak el az étkezőktől 1953 június hónapjára, a pénzügyminisz térium határozata alakján 5:1 arányban számítják át. Az üzemi éttermek a dolgozók részére a fő ételek (eibédek és vacsorák) csak a kötött piac élelmiszereiből állították elő. Az ételek minősége és a szolgálat színvonala csak egyes esetekben emelkedet. A piac szabaddá tétele most megteremtette az előfeltételeket az üzemi éttermek és közös étkezöhelyeken felszolgált ételek minőségének emelésére. Az üzemi éttermek az étlap három típusát vezetik be. Minden típusra meg van állapítva a kiskereskedelmi árakban az élelmiszerek átlagos napi értéke, amit a tervezett egyheti étlapon; föl kell hasz nálni az ételek előkészítésére és egyúttal be kell tartani a heti étlapokon a megállapított húsmenynyiségét. Az ebéd árába bele van számítva az ételek elkészítéséhez szüksé. ges élelmiszerek ára is és az üzemi étterem rezsiköltségeinek részben való megtérítésére szükséges díj. Az üzemi étterem önköltségeinek részben való megtérítési díja nem haladhatja meg a 0.60 koronát az egész ebédére. Az étkezőknek az asztaloknál való kiszolgálásáért a díjat a legtöbb 0.10 koronával emelhetik ebédenként. A vállalatok, üzemek és hivatalok az üzemi éttermekben étkező alkalmazottai étkezésé fejében egységes pénzösszeggel járuinak a kiadásokhoz, mégpedig egy ebédért 1.40 koronával és ezenkívül az üzemi éttermek részére díjtalsrnui biztosít ják a helyiségeket, a fűtőanyagot, a világítást, a vízszolgáltatást és az anyagszállítást. A étlapot mindig az üzemi étterem vezetője állítja össze a konyha vezetőjével együttesen a következő hétre és beterjeszti az élelmezési bizottsághoz, amely az üzemek és hivatalok üzemi vagy mühelytanácsok képviselőiből tevődik össze és szükséges, hogy ez a bizottság is jóváhagyja az étlapot. A üzemi éttermek az étkezők kívánságára kötelesek úgy összeállítani az étlapot, hogy az ételek elkészítéséhez szükséges elfogyasztott anyag mennyisége ellenőrizhető legyen az ebéd árával a következő mutatók szerint: Étlapkategória a) Heti húsfogyasztás egy étkezőnél 400 g 300 g 150 g b) Az átlagos napi élelmiszerszükséglet egy ebéd elkészítésére a hét folyamán 4.40 KČS 3.60 Kčs 3 — Kčs c) Az ebéd ára kiszolgálás nélkül 3.60 Kčs 2.80 Kčs 2.20 Kčs d) Az ebéd ára kiszolgálással 3.70 Kčs 2.90 Kčs 2.30 Kčs Ha az étkezők .nem kérik az ételek elkészítését minden egyes kategóriában, vagy ha az étlapon nem valósítható meg ez a választék az üzemi étterem üzemvezetési okaiból kifolyólag, be kell tartani legalább egy étlaptípust, amelyről az étkezők döntenek. Fontos figyelmeztetés Az állami takarékpénztárak utasítást kaptak, hogy rövid időn belül számítsák át a betéteket űj pénzre a pénzügyminiszter irányelvei alapján. Hogy ezt a feladatot minél hamarább teljesíthessék, az állami takarékpénztárak június 1től 5-ig nem fizetnek kj betéteket. Június 6-tól kezdődően a betéteket újra elfogadják és kifizetik a megszokott módon. A betétek összegének magasságát az átszámítás után minden betéttulajdonos betétkönyvébe beírják legközelebbi látogatása alkalmával az állami takarékpénztárban. Ezért szükségtelen,, hogy ezekben a napokban a dolgozók látogassák a takarékpénztárakat és hogy követel jék betétjeik átszámításának bejegyzését. Az új betétmaradvá nyok későbbi beírásával nem szenvednek semilyen hátrányt vagy kamatveszteséget. Klement Gottwald elvtárs, a | CsKP országos konferenciáján feladatul tűzte ki, hogy ne feledkezzünk meg arról, "hogy minden törekvésünk végcélja az ember és az ö jólétéről való gondoskodás. Ezért szükség van arra, hogy a mezőgazdaság és az ipar termelési lehetőségei keretében javítsuk lakosságunk közellátását a nap-i szükségleti cikkek előállításával, különösen azonban arra törekedjünk, hogy a használati cikkek állományát összhangba hozzuk a vásárlóképességgel. Nagy tanítónk e tanulságos szavait teljes mértékben magáévá tette a csúzi helyi pártszervezet. A pártszervezet ennek megvalósítása céljából munkáját a szövetkezeti tagak aktivizálására fordította. A munkacsoportokba beosztottak agitátorokat, akik az EFSz-tagok közé a szocializmus ideáit viszik, s pártunk és a kormány politikáját magyarázzák és propagálják. A szövetkezeti tagokat a párt iránti szeretetre és odaadásra tanítják. Ezek az agitátorok politikai agitációjukat a mezőgazdaság főfeladatának teljesítéséért folyó harcra fordítják — a hektárhozamok növelésére, a mezőgazdasági állatok hasznosságának fokozására. Hogy a párt helyi szervezte még fokozottabb mértékben átvihesse a párt politikáját az egyes munkacsoportokba, pártcsoportokat létesítettek, amelyeket a bizottság állandóan irányít és oktat. A párt helyi szervezete munkáját a legfontosabb szakaszra fordította: a mezőgazdasági munkák zökkenőmentes és az agrotechnikai határidőkön belüli elvégzésére. A pártbizottsági üléseken a mezőgazdasági munkák folyamatával az EFSz elnökének, a munkacsoportok vezetőinek, a pártcsoportok vezetőinek és agitátorainak jelenlétében foglalkoznak. Itt megtárgyalják velük a munka folyamatát és az esetleges hiányokat azonnal eltávolítják. így a csúzi EFSz a tavaszi munkák első szakaszát 8 nappal a tervezett határidő alatt elvégezte. A helyi pártszervezet az agitációs munkával már most előkészítette a szövetkezeti tagokat az aratási, cséplési munkálatokra és megszervezte a begyűjtést is és az öszi munkálatokat. Hogy ezt a nagy feladatot teljesíthessék, a helyi pártszervezet az EFSz tagjait a kommunistákkal az élen Vezeti a tavaszi munkák második részében, hogy az aratási és cséplési munkákra idejében" fel tudjanak készülni és a begyűjtés is simán folyjon le. Jó politikai munkával, helyes vezetéssel és irányítással minden tagra bizonyos földterületet osztanak ki, amelynek megműveléséért felelős egy-egy kommunista. Ennek az eredménye már most megmutatkozik a növényápolási munkálatokban, amelyek gyors ütemben folynak. A szövetkezet 230 hektár kukoricát 3 nappal a határidő előtt bevetett, ebből 35 hektárt fészkes módon ültettek. A burgonyát 80 hektáron 6 nappal a határidő előtt ültették ki és már elvégezték az első kapálást is. Megsarabolták már az összes cukorrépát háromszor, megkapáltak 20 hektár napraforgót és 70 hektár dohányt négy nappal a határidő előtt kiültettek. A csúzi szövetkezeti tagok a tavaszi munkálatok idő előtti elvégzésével üdvözlik a X. kongresszust. A tavaszi munkálatok második szakaszában a legnagyobb teljesítményt ért el Lacko János csoportja. Lacko János csoportvezető a munkát helyesen megszervezte, és a tagokat mindig felvilágosítja az egyes feladatok politikai fontosságáról, és a munka kezdete előtt és ebédszünet alatt mindig felolvas a napi sajtóból. Az agitációs munka és a politikai helyzet megismerése nagyobb teljesítményre serkenti a dolgozókat. Ez a csoport 3 nap alatt 20 hektár cukorrépát egyelt ki és a többi munkálatokat négy nappal a határidő előtt végezte el. Ennek a szép eredménynek elérésében nagy része van Erdinger Ferenc é.- Sátek István párttagoknak, akik a rájuk bízott munkát példásan és jól elvégezték. Odaadóan kivette a munkálatokból részét Vrzal Mária, akinek 6 gyermeke van, mégis példásan résztvesz minden munkában és normáját 150 százalékra teljesíti. A helyi pártszervezet a szocialista munkaversenyt jól irányította és a pártcsoportok útján kiértékelte. Ez a módszer nagyban elősegítette azt, hogy a csúzi EFSz .a tavaszi munkálatokat idő előtt elvégezze. A szocialista, munkaverseny kiszélesítésére nagy figyelmet szen-. teltek az agitátorok. A sajtótízperceken kiemelték a legjobb dolgozókat és példaként állították a többiek elé. A sajtőtízperceken a legjobb dolgozók átadták módszereiket a többieknek is, hogy így közösen érhessenek el jobb eredményeket. Legjobb agitációs munkát a növénytermelő csoport népnevelője, Jandás Mihály elvtárs és az állattenyésztő csoport tagjai Szekeres János elvtárs végeztek. Ezek rendszeres agitálással meggyőzték a szövetkezeti tagokat a szovjet tapasztalatok alkalmazásának előnyeiről és ezeknek alkalmazásával a szövetkezet 60 hektáron elvégezte a rizs pótbeporzását és 5 hektárt a proszineoi mozgalom szerint művel meg. A kukoricát az EFSz-ben keresztsorosan vetették el. Ljuszkovova módszere szerint nevelik a sertéseket; ennek alkalmazásával minden hónapban egy vagón sertéshúst adnak a közellátás számára. Zöldtakarmány-sá vot létesítettek* amelyről az állattenyésztő csoport gondoskodik. A lucerna és lóhere lekaszálása után tavaszi lucernát vetnek, a lucerna után pedig csalamádét. A takarmány nagy részét elszilázsolják. Propagálják az EFSz-ben az agitátorok az összes szovjet módszereket, hogy ezzel növeljék a hektárhozamot, több húst és tejet adhassanak a közellátásnak és fokozzák a munka termelékenységét. A nyári munkák zökkenőmentes elvégzésére már kidolgozták az aratási és cséplési terveket. A terv kidolgozásánál ott voltak a csoportvezetők és a helyi pártszervezet vezetősége. A tervet gondosan megvitatták és minden csoportvezető megismertetheti az egyes szövetkezeti tagokkal, hogy milyen munkálatok várnak rá az aratási és cséplési munkák során és az egyes teljesítmények után milyen munkaegységet kapnak. Hogy a modern mezőgazdasági gépeket teljes mértékben kihasználhassák, az őszi és tavaszi vetéseket megtisztítják a gyomtól és a földekről eltávolítanak minden olyan tárgyat, amely kárt tehetne a gépekben. Nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági gépek ellenőrzésére, amelyeket a nyári munkákban fognak használni. Az esetleges, előforduló üzemzavarokat gyors és jóminőségü javítással megszüntetik. A helyi pártszervezet a szövetkezet vezetőségével is részletesen megbeszélte az aratási és cséplési munkálatokhoz szükséges anyagi eszközök beszerzését. Megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a szükséges anyagokat idejében beszerezhessék. A muaka elvégzéséért felelőssé tettek egyes párttagokat, vagy szövetkezeti tagokat, akik a pártbizottság és az EFSz vezetősége előtt felelnek. Már most szétosztották a munkaerőket a nyári munkálatok elvégzésére, munkacsoportokat osztottak szét gépekkel és emberekkel, valamint fogatokkal. A nyári munkálatokban bekapcsolódnak az asszonyok is és a szövetkezeti tagok családtagjai is. A csúzi szövetkezeti tagok kötelezettséget vállaltak, hogy az aratási munkálatokat 3 nappal, a cséplési munkálatokat pedig 2 nappal megrövidítik. Elhatározták, hogy a cséplés idején naponta minden egyes cséplőgép két vagon gabonát fog kicsépelni a Bredjuk-féle cséplési módszer alkalmazásával. A csúzi helyi pártszervezet a szocialista munkaversenyt a nyári munkáknál még jobban elmélyíti, hogv ezzel is biztosítsa a munkálatok zökkenőmentes elvégzését. Duseli Jaroslav. A dunaszerdahelyi traktorállomás fiataljai ígérik A dunaszerdahelyi traktorállomás üzemi CsISz-csoportja az SzlKP X. kongreszusa tiszteletére a következő kötelezettséget vállalta: Pomsik József a munkaidő után egy motort bekábelez, Bőgi Jenő egy motort, Báán Mihály két motort behüvelyez és Kantner Antal egv Szláviát munkája után megjavít. Pelikán Efcrenc május 24-ig egészen a v SzlKP kongresszusa nap jáie a stabil gépek megjavítására két órát fordít Patasi Miklós 500 darab elevátor láncszemet meghegeszt és Szél László egy traktor komplett beboltozását elvégzi. Daub ner Mária és Kövesi Mária bizto sítják a brigádokon a fiatalok együttműködését a CsISz csoportban, s azonkívül munkaidő után 40 órát ledolgoznak. Németh Rozália 60 és Nagy László 50 munkaóra ledolgozását vállalták az SzlKP X. kongreszszusa tiszteletére. Szabó N., Dunaszerdahely