Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-03 / 134. szám, szerda

4 191 SZO 1953 június 3 NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE A párt és a kormány intézkedései — gazdasági életünk fejlődésének további útja PARTELET A csúzi helyi pártszervezet a szocialista munka­verseny kiszélesítésével biztosítja a terv teljesítését A párt. és a kormánynak a jegy­rendszer megszüntetésével és az új pénzreform bevezetésével kapcsolat­ban agitátorainkra, és valamennyi kommunistára nagy feladat vár. Fel kell világositani dolgozóinkat e határozatok jelentőségéről. Ezt a feladatot csak akkor teljesíthetik agitátoraink, ha erre gondosan fel­készülnek. Az üzemek, az építke­zések, az EFSz-ek és egyéb munka­helyek dolgozóit érdekli, hogy mit hoznak ezek az intézkedések. Dol­gozóink különféle kérdéseket tesz­nek fel, amelyekre az agitátorok­nak felelniök kell. Ezért az agitá­torok tanulmányozzák át a párt és a kormány határozatát, Siroky elvtárs, kormányelnök nyilatkozatát, a Rudé Právo vezércikkét, amely a Pravda vasárnapi, .május 31-iki számában is megjelent. Agitátoraink megmagyarázzák azon intézkedések jelentőségét, ame­lyeket a párt és a kormány a dol­gozó nép érdekében tett, hogy biz­tosítsa életszínvonalának további emelkedését., A komány ezekkel az intézkedé­sekkel gondoskodik arról, hogy az új pénz a munkások, technikusok, földművesek és a dolgozó értelmi­ség kezében legyenek és ne kerül­hessenek az élősködők, az üzérke­dők- kezébe, mint ahogy ,az az első pénzreform után történt. Akkor a kapitalisták kezében *rolt a kisipar, a közszükségleti árúk, az élelmi­szeripar nagy része, a mezőgazda­sági nagyüzemek, a nagykereskede­lem és kiskereskedelem is. Ez tette lehetővé, hogy a dolgozó nép kárá­ra nagy jövedelemhez jutottak. Eb­ben segítették őket a reakciós pár­tok, mint amilyen a demokrata és a nemzeti szocialista párt volt. Bár 1945-ben a pénzreform ide­jén mindenki 500 korona új pénzzel kezdte, a kapitalista elemek nagyon gyorsan nagymennyiségű pénzt hal­moztak fel. A kapitalistáknak vál­lalkozásaik nagy jövedelmet hoztak és kihasználták az árúihiányt. Az eltitkolt készleteket feketeárakon adták el. Dolgozóink érezték meg ezt legjobban, az ellátásukra szánt árucikkeket elnyelte a feketepiac. A falvakon a földbirtokosok és a kulákok hasznot húztak az élelmi­szerhiányból. És igy történt, hogy röviddel a pénzreform után nálunk egész sor milliomos volt. Csak az 1948-as, a reakció feletti győzelem után kezdhettünk hozzá erélyesen a kapitalista elemek likvidálásához. Azonban a készpénzt, amely a ka­pitalisták, üzérkedők, feketézők, ku­lákok kezében volt, még így sem foghattuk meg. Ezt teszi ma az új értékreform. * Azok a feltételek, amelyeket az iparban és a mezőgazdaságban biz­tosítottunk, hogy elegendő mennyi­ségű tartalékunk legyen, lehetővé tették a jegy- és a fejadagrendszer megszüntetését. A pénzreform a záloga annak, hogy az üzérkedő elemek nem vásárolhatják fel a szabad árút és nem veszélyeztethe­tik a lakosság közellátását, mint ahogy az 1951-ben a kenyér és liszt felszabadításánál történt. A pénzreformmal pénzünk szilár­dabb, áranyfedezetü lesz. amelynek árfolyamát a világ legszilárdabb valutája alapján, a szovjet rubel alapján állapítottuk meg. A rubel vásárlóképessége állandóan növekszik. Ennek bizonyítéka, hogy 1947-től, amikor a Szovjetunióban megszüntették a jegyrendszert és új pénzreformot vezettek be, — az árakat hatszor szállították le. Ugyan, ebben az időbért az amerikai dollár értéktelenedett, s ugyanígy a fran­cia frank és a többi nyugati valuta is. A pénzreformot a kapitalista ál­lamokban a reálbérek, a fizetések csökkentése és a munkanélküliség kíséri. A pénzreform nálunk min­denekelőtt a kapitalista és az üzér­kedő elemeket sújtja, mind a falva­kon. mind a városokban. A pénzre­form segítségével a korona vásár­lóereje szilárdabb és a dolgozók életszínvonalának emelkedése növek­szik. A pénzreform és a szabadpiac kiskereskedői árakon való beveze­tése buzdító erőként fog hatni az ipari és mezőgazdasági termelésben. Csak most érvényesülhet az az elv, hogy mindenkit érdeme szerint ju­talmazunk meg. A magasabb jöve­delemre való törekvés fokozza a munkateljesítményt, a munka ter­melékenységét, az ipari és mező­gazdasági termelés fejlődését. <Az egységes kiskereskedői árak, amelyek most érvénybe lépnek, át­lag magasabbak mint a kötöttpiaci árak. Azonban átlag egy harmad­dal alacsonyabbak, mint a szabad­piaci árak. Csökken az ára azok­nak az árucikkeknek, amelyeket a. jegyrendszer megszüntetése előtt egységes áron adtunk el és a gyer­mek-textil ára kötöttpiaci áron ma­rad. Hogy az egységes kiskereskedői árakra való áttérés könnyebb le­gyen, a párt és a kormány határo­zatot hozott a bérek, fizetések, nyugdíjak, családi pótlékok emelé­sére és azonkívül a sokgyermekes családoknál az adókedvezményre. A kapitalista köztársaság idején a munkások gyermekeikre nem kap­tak családi pótlékot. Ma ez a pót­lék még növekszik. Ma egy segéd­munkás, akinek három gyermeke van és a kapitalista állam idején csákánnyal csak 400 koronát kere­sett, — csupán családi pótlékul 310 koronát kap. Ha hat gyermeke van 790 korona családipótlékot kap, ami a kétszerese annak, amit a kapita­lista államban egy hónap alatt ke­resett egy véglegésített állami tisztr viselő, magasabb fizetési osztály­ban. Hogy mit jelentenek az új csalá­di pótlékok, azt legjobban az asz­szonyok ítélhetik meg, azok, akik a kapitalizmus idején az üzemekben 40—60 korona heti bérért dolgoz­tak. De még rosszabb volt a helyzet a mezőgazdaságban. 1930-tól 19S'5-ig a cukorrépa kapálásánál egy asz­szony 10 óra alatt 4—5 koronát ke­resett, ma csupán egy gyermekre 70 koronát kap. Ha négy gyermeke van, a családi pótlékokkal csaknem ötször annyit kap, mint amennyit azelőtt egy hónap alatt kapott. A kapitalisták nem törődtek az­zal, hogy a munkások gyermekei­nek van-e mit enniök, hogy a mun­kásnak van-e munkája, vagy pedig csak félig van alkalmazva. Ma sen­kinek sem kell félnie a munkanél­küliségtől. Nálunk mindenki dolgoz­hat, s a munkája szerint jutalmaz­zák. Agitátoraink feladata, hogy na­ponta győzzék meg a dolgozókat ezen intézkedések jelentőségéről, amelyek a nép érdekét szolgálják. Helyesen járnak el, ha a környe­zetből, az üzemből, vagy a falvak­ból vett konkrét példákkal bizonyít­ják be állításukat, s a dolgozókat meggyőzik az új intézkedések he­lyességéről és szükségességéről a dolgozó nép életszínvonalának foko­zására. A jegyrendszer megszün­tetésével jobb élelmezést az űzenji éttermekben A belkereskedelemügyi miniszté­rium jelenti: Az előfizetési dijakat, amelyeket az üzemi éttermek és a többi étkezési helyek régi pénznem­ben fogadtak el az étkezőktől 1953 június hónapjára, a pénzügyminisz térium határozata alakján 5:1 arányban számítják át. Az üzemi éttermek a dolgozók részére a fő ételek (eibédek és va­csorák) csak a kötött piac élelmi­szereiből állították elő. Az ételek minősége és a szolgálat színvonala csak egyes esetekben emelkedet. A piac szabaddá tétele most megteremtette az előfeltételeket az üzemi éttermek és közös étkezöhe­lyeken felszolgált ételek minőségé­nek emelésére. Az üzemi éttermek az étlap há­rom típusát vezetik be. Minden tí­pusra meg van állapítva a kiske­reskedelmi árakban az élelmiszerek átlagos napi értéke, amit a terve­zett egyheti étlapon; föl kell hasz nálni az ételek előkészítésére és egyúttal be kell tartani a heti ét­lapokon a megállapított húsmeny­nyiségét. Az ebéd árába bele van számít­va az ételek elkészítéséhez szüksé. ges élelmiszerek ára is és az üzemi étterem rezsiköltségeinek részben való megtérítésére szükséges díj. Az üzemi étterem önköltségeinek rész­ben való megtérítési díja nem ha­ladhatja meg a 0.60 koronát az egész ebédére. Az étkezőknek az asztaloknál való kiszolgálásáért a díjat a legtöbb 0.10 koronával emel­hetik ebédenként. A vállalatok, üzemek és hivatalok az üzemi éttermekben étkező alkal­mazottai étkezésé fejében egységes pénzösszeggel járuinak a kiadások­hoz, mégpedig egy ebédért 1.40 ko­ronával és ezenkívül az üzemi ét­termek részére díjtalsrnui biztosít ják a helyiségeket, a fűtőanyagot, a világítást, a vízszolgáltatást és az anyagszállítást. A étlapot mindig az üzemi étte­rem vezetője állítja össze a konyha vezetőjével együttesen a következő hétre és beterjeszti az élelmezési bizottsághoz, amely az üzemek és hivatalok üzemi vagy mühelytaná­csok képviselőiből tevődik össze és szükséges, hogy ez a bizottság is jóváhagyja az étlapot. A üzemi éttermek az étkezők kí­vánságára kötelesek úgy összeállí­tani az étlapot, hogy az ételek el­készítéséhez szükséges elfogyasz­tott anyag mennyisége ellenőrizhető legyen az ebéd árával a következő mutatók szerint: Étlapkategória a) Heti húsfogyasztás egy étkező­nél 400 g 300 g 150 g b) Az átlagos napi élelmiszerszük­séglet egy ebéd elkészítésére a hét folyamán 4.40 KČS 3.60 Kčs 3 — Kčs c) Az ebéd ára kiszolgálás nélkül 3.60 Kčs 2.80 Kčs 2.20 Kčs d) Az ebéd ára kiszolgálással 3.70 Kčs 2.90 Kčs 2.30 Kčs Ha az étkezők .nem kérik az éte­lek elkészítését minden egyes kate­góriában, vagy ha az étlapon nem valósítható meg ez a választék az üzemi étterem üzemvezetési okai­ból kifolyólag, be kell tartani leg­alább egy étlaptípust, amelyről az étkezők döntenek. Fontos figyelmeztetés Az állami takarékpénztárak uta­sítást kaptak, hogy rövid időn be­lül számítsák át a betéteket űj pénzre a pénzügyminiszter irány­elvei alapján. Hogy ezt a feladatot minél hamarább teljesíthessék, az állami takarékpénztárak június 1­től 5-ig nem fizetnek kj betéteket. Június 6-tól kezdődően a betéteket újra elfogadják és kifizetik a meg­szokott módon. A betétek összegének magassá­gát az átszámítás után minden be­téttulajdonos betétkönyvébe beírják legközelebbi látogatása alkalmával az állami takarékpénztárban. Ezért szükségtelen,, hogy ezekben a na­pokban a dolgozók látogassák a ta­karékpénztárakat és hogy követel jék betétjeik átszámításának be­jegyzését. Az új betétmaradvá nyok későbbi beírásával nem szen­vednek semilyen hátrányt vagy kamatveszteséget. Klement Gottwald elvtárs, a | CsKP országos konferenciáján fel­adatul tűzte ki, hogy ne feledkez­zünk meg arról, "hogy minden tö­rekvésünk végcélja az ember és az ö jólétéről való gondoskodás. Ezért szükség van arra, hogy a mező­gazdaság és az ipar termelési lehe­tőségei keretében javítsuk lakos­ságunk közellátását a nap-i szükség­leti cikkek előállításával, különösen azonban arra törekedjünk, hogy a használati cikkek állományát össz­hangba hozzuk a vásárlóképesség­gel. Nagy tanítónk e tanulságos sza­vait teljes mértékben magáévá tet­te a csúzi helyi pártszervezet. A pártszervezet ennek megvalósítása céljából munkáját a szövetkezeti ta­gak aktivizálására fordította. A munkacsoportokba beosztottak agi­tátorokat, akik az EFSz-tagok kö­zé a szocializmus ideáit viszik, s pártunk és a kormány politikáját magyarázzák és propagálják. A szö­vetkezeti tagokat a párt iránti sze­retetre és odaadásra tanítják. Ezek az agitátorok politikai agitációjukat a mezőgazdaság főfeladatának tel­jesítéséért folyó harcra fordítják — a hektárhozamok növelésére, a me­zőgazdasági állatok hasznosságának fokozására. Hogy a párt helyi szer­vezte még fokozottabb mértékben átvihesse a párt politikáját az egyes munkacsoportokba, pártcsoportokat létesítettek, amelyeket a bizottság állandóan irányít és oktat. A párt helyi szervezete munkáját a legfontosabb szakaszra fordította: a mezőgazdasági munkák zökkenő­mentes és az agrotechnikai határ­időkön belüli elvégzésére. A párt­bizottsági üléseken a mezőgazdasági munkák folyamatával az EFSz el­nökének, a munkacsoportok vezetői­nek, a pártcsoportok vezetőinek és agitátorainak jelenlétében foglal­koznak. Itt megtárgyalják velük a munka folyamatát és az esetleges hiányokat azonnal eltávolítják. így a csúzi EFSz a tavaszi munkák el­ső szakaszát 8 nappal a tervezett határidő alatt elvégezte. A helyi pártszervezet az agitációs munkával már most előkészítette a szövetkezeti tagokat az aratási, cséplési munkálatokra és megszer­vezte a begyűjtést is és az öszi munkálatokat. Hogy ezt a nagy fel­adatot teljesíthessék, a helyi párt­szervezet az EFSz tagjait a kom­munistákkal az élen Vezeti a tava­szi munkák második részében, hogy az aratási és cséplési munkákra idejében" fel tudjanak készülni és a begyűjtés is simán folyjon le. Jó politikai munkával, helyes ve­zetéssel és irányítással minden tag­ra bizonyos földterületet osztanak ki, amelynek megműveléséért fele­lős egy-egy kommunista. Ennek az eredménye már most megmutatko­zik a növényápolási munkálatokban, amelyek gyors ütemben folynak. A szövetkezet 230 hektár kukoricát 3 nappal a határidő előtt bevetett, ebből 35 hektárt fészkes módon ül­tettek. A burgonyát 80 hektáron 6 nappal a határidő előtt ültették ki és már elvégezték az első kapálást is. Megsarabolták már az összes cukorrépát háromszor, megkapáltak 20 hektár napraforgót és 70 hektár dohányt négy nappal a határidő előtt kiültettek. A csúzi szövetke­zeti tagok a tavaszi munkálatok idő előtti elvégzésével üdvözlik a X. kongresszust. A tavaszi munkálatok második szakaszában a legnagyobb teljesít­ményt ért el Lacko János csoport­ja. Lacko János csoportvezető a munkát helyesen megszervezte, és a tagokat mindig felvilágosítja az egyes feladatok politikai fontossá­gáról, és a munka kezdete előtt és ebédszünet alatt mindig felolvas a napi sajtóból. Az agitációs munka és a politikai helyzet megismerése nagyobb teljesítményre serkenti a dolgozókat. Ez a csoport 3 nap alatt 20 hektár cukorrépát egyelt ki és a többi munkálatokat négy nappal a határidő előtt végezte el. Ennek a szép eredménynek elérésében nagy része van Erdinger Ferenc é.- Sátek István párttagoknak, akik a rájuk bízott munkát példásan és jól elvé­gezték. Odaadóan kivette a munká­latokból részét Vrzal Mária, akinek 6 gyermeke van, mégis példásan résztvesz minden munkában és nor­máját 150 százalékra teljesíti. A helyi pártszervezet a szocialis­ta munkaversenyt jól irányította és a pártcsoportok útján kiértékelte. Ez a módszer nagyban elősegítette azt, hogy a csúzi EFSz .a tavaszi munkálatokat idő előtt elvégezze. A szocialista, munkaverseny ki­szélesítésére nagy figyelmet szen-. teltek az agitátorok. A sajtótízper­ceken kiemelték a legjobb dolgozó­kat és példaként állították a töb­biek elé. A sajtőtízperceken a leg­jobb dolgozók átadták módszereiket a többieknek is, hogy így közösen érhessenek el jobb eredményeket. Legjobb agitációs munkát a növény­termelő csoport népnevelője, Jandás Mihály elvtárs és az állattenyésztő csoport tagjai Szekeres János elv­társ végeztek. Ezek rendszeres agi­tálással meggyőzték a szövetkezeti tagokat a szovjet tapasztalatok al­kalmazásának előnyeiről és ezeknek alkalmazásával a szövetkezet 60 hektáron elvégezte a rizs pótbepor­zását és 5 hektárt a proszineoi moz­galom szerint művel meg. A kuko­ricát az EFSz-ben keresztsorosan vetették el. Ljuszkovova módszere szerint nevelik a sertéseket; ennek alkalmazásával minden hónapban egy vagón sertéshúst adnak a köz­ellátás számára. Zöldtakarmány-sá vot létesítettek* amelyről az állatte­nyésztő csoport gondoskodik. A lu­cerna és lóhere lekaszálása után ta­vaszi lucernát vetnek, a lucerna után pedig csalamádét. A takar­mány nagy részét elszilázsolják. Propagálják az EFSz-ben az agitá­torok az összes szovjet módszereket, hogy ezzel növeljék a hektárhoza­mot, több húst és tejet adhassanak a közellátásnak és fokozzák a mun­ka termelékenységét. A nyári munkák zökkenőmentes elvégzésére már kidolgozták az ara­tási és cséplési terveket. A terv ki­dolgozásánál ott voltak a csoport­vezetők és a helyi pártszervezet ve­zetősége. A tervet gondosan megvi­tatták és minden csoportvezető megismertetheti az egyes szövetke­zeti tagokkal, hogy milyen munká­latok várnak rá az aratási és csép­lési munkák során és az egyes tel­jesítmények után milyen munka­egységet kapnak. Hogy a modern mezőgazdasági gé­peket teljes mértékben kihasznál­hassák, az őszi és tavaszi vetéseket megtisztítják a gyomtól és a föl­dekről eltávolítanak minden olyan tárgyat, amely kárt tehetne a gé­pekben. Nagy figyelmet fordítanak a mezőgazdasági gépek ellenőrzésé­re, amelyeket a nyári munkákban fognak használni. Az esetleges, elő­forduló üzemzavarokat gyors és jó­minőségü javítással megszüntetik. A helyi pártszervezet a szövetke­zet vezetőségével is részletesen megbeszélte az aratási és cséplési munkálatokhoz szükséges anyagi eszközök beszerzését. Megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a szükséges anyagokat idejében be­szerezhessék. A muaka elvégzéséért felelőssé tettek egyes párttagokat, vagy szövetkezeti tagokat, akik a pártbizottság és az EFSz vezetősé­ge előtt felelnek. Már most szétosz­tották a munkaerőket a nyári mun­kálatok elvégzésére, munkacsoporto­kat osztottak szét gépekkel és em­berekkel, valamint fogatokkal. A nyári munkálatokban bekapcsolód­nak az asszonyok is és a szövetke­zeti tagok családtagjai is. A csúzi szövetkezeti tagok köte­lezettséget vállaltak, hogy az ara­tási munkálatokat 3 nappal, a csép­lési munkálatokat pedig 2 nappal megrövidítik. Elhatározták, hogy a cséplés idején naponta minden egyes cséplőgép két vagon gabonát fog kicsépelni a Bredjuk-féle cséplési módszer alkalmazásával. A csúzi helyi pártszervezet a szocialista munkaversenyt a nyári munkáknál még jobban elmélyíti, hogv ezzel is biztosítsa a munkálatok zökkenő­mentes elvégzését. Duseli Jaroslav. A dunaszerdahelyi traktorállomás fiataljai ígérik A dunaszerdahelyi traktorállomás üzemi CsISz-csoportja az SzlKP X. kongreszusa tiszteletére a követke­ző kötelezettséget vállalta: Pomsik József a munkaidő után egy motort bekábelez, Bőgi Jenő egy motort, Báán Mihály két mo­tort behüvelyez és Kantner Antal egv Szláviát munkája után meg­javít. Pelikán Efcrenc május 24-ig egé­szen a v SzlKP kongresszusa nap jáie a stabil gépek megjavítására két órát fordít Patasi Miklós 500 darab elevátor láncszemet meghe­geszt és Szél László egy traktor komplett beboltozását elvégzi. Daub ner Mária és Kövesi Mária bizto sítják a brigádokon a fiatalok együttműködését a CsISz csoport­ban, s azonkívül munkaidő után 40 órát ledolgoznak. Németh Rozália 60 és Nagy László 50 munkaóra ledolgozását vállalták az SzlKP X. kongresz­szusa tiszteletére. Szabó N., Dunaszerdahely

Next

/
Thumbnails
Contents