Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-06 / 137. szám, szombat

4 F II sw 1953' június 6 Megjegyzések Taft szenátor beszédéhez Az elmúlt napok folyamán több tőkés ország politikai személyiségei foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi helyzet legégetőbb problémáival. A beszédekből világosan kitűntek a tőkés országok ellentétei a nemzet­közi kérdések megoldása terén. Az ellentéteket legfőképpen a koreai háború óriási kiadásai és az USA expanziós politikája okozzák. A tő­kés országok vezetői az USA-n ki­viil a kérdések megoldását abban látják, hogy szüntessék be a koreai háborút és abban, hogy fel kell venni a kapcsolatokat -a Szovjet­unióval és a keleteurópai államok­kal. A Szovjetunió kormánya, mint mindig, úgy most is felkarol min­den olyan törekvést, amely a békét és a gazdasági együttműködést szolgálja. A Szovjetunió nemcsak szavakkal, de tettekkel is bebizo­nyította, hogy tántoríthatatlanul ragaszkodik ezekhez az elvekhez. Sajnos, az amerikai imperializ­mus másképp óhajtja a nemzetközi vitás kérdések megoldását. A nem­zetköz; helyzet Eisenhower elnök beszéde óta, aki sokat emlegette a békét, nem változott. A szavak még nem tettek. Az amerikai imperializ­mus csakis a háború előkészítésével és a koreai háború folytatásával tudja biztosítani maximális profit­ját. Az amerikai monopoltökések szovjetellenes és világuralmi ter­veit kifejezésre juttatta Taft ame­rikai köztársaságpárti szenátor is a »Keresztények és zsidók konferen­ciájának:; díszlakomáján mondott beszédében. Mivel Taftot úgy tartják számon, mint a köztársaságpárt valódi ve zetőjét, akinek Eisenhower megvá­lasztása utá.n is nagy a befolyása a köztársasági pártban, nem lehet külpolitikai kijelentései mellett szótlanul elmenni. Taft szenátor Cincinatiban május 26-án tartott beszédében az ameri­kai külpolitikával és annak mód­szereivel foglalkozott. Bírálta azt a politikai irányvonalat, amelyet Eisenhower kormánya követ. A sze­nátor beszéde amerikai politikai körökben is nagy feltűnést keltett. A szenátor beszédében rámutatott >,Az elmúlt három esztendőbeji az Egyesült Államok külpolitikája, ' függetlenül attól, vájjon a demo­kraták. vagy a köztársaságiak irá­nyitották-e, általában azon alapult, hogy szembeszálljanak a kommuniz­musnak, mint ideológiának, mostani határain túl való terjeszkedésével.« »Mi valójában megkíséreljük fel­fegyverezni a világot a kommunista Oroszország ellen — mondotta — vagy legalább is megadunk minden segítséget, amely hasznos lehet az egyes országoknak a kommunizmus visszaverésére*. Taft szenátor ugyanúgy, mint Truman elnök is, a kommunizmus agressziójáról akarja meggyőzni az amerikai né­pet és a nyugati tőkés országok népeit. Ez a felfogás már kudar­cot vallott és további kudarcra van ítélve. Taft a háborús hangulatot így akarja előidézni és a fegyver­kezés szükségességét így akarja megindokolni. Taft nem feledkezett meg az ágyú töltelékekről sem, akik a kommunizmus agresszióját ver­nék vissza. r>Mindíg az volt a véle­ményem, — mondotta — hogy a védekezés legyen azoknak a dolga, akik Nyugat-Európában élnek. Vég­tére -is legalább 225 millió ember él ott, azaz 50 százalékkal több. mjnt az Egyesült Államokban.« »Mindig kétkedéssel ítéltem meg az Észak­Atlanti tömb célszerűségét katonai tekintetben, — tette hozzá. — So­hasem hallottam meggyőző érvet arra. hogy az Egyesült Államok szárazföldi csapatai. hatékonyan megvédhessék Európát. .. Mindig az volt a véleményem, hogy nem szabad megpróbálnunk Oroszország ellen az európai szárazföldön had­müveleteket folytatni éppúgy, ahogy nem szabad Kína ellen az ázsiai szárazföldön hadmüveletekkel próbálkoznunk*. Taft a koreai háború kérdésében rámutatott arra, hogy „az Egyesült Államok, ami a koreai háborút il­leti, teljesen megfeledkezhetne az Egyesült Nemzetek Szervezetéről^ Taft »meddő kísérletnek® nevezte téteket. az Egyesült Nemzetekre való tá­maszkodást. a Korea elleni inter­vencióval kapcsolatban és kijelen tette: hogy az Egyesült Államok teljesen megtagadhatnák az Egye­sült Nemzetekkel folytatott közös H i K i K a népi demokráciákból • • • Északkelef-Kína újjáépül helyet Északkelet-Kina vezető cselekvés gondolatát.« Ebből azt I foglal el az ország gazdaságában, következtethetjük, hogy Taft meg 1952. végén az ipar és a mezögaz­akar szabadulni az Egyesült Nem- daság nyerstermelése e körzetben zetek Szervezetének terhétől a ko- egyharmaddal túllépte az elmúlt reai és más nemzetközi kérdések- években elért színvonalát. Az önt­ben, mint a német, olasz és japán vénytermelés az idén 23%-os, acél­fasiszták tették 17 évvel ezelőtt, I olvasztás 38%. os, a villanyáram­amikor kiléptek a Népszövetségből. T fejlesztés 45%-os, a szénfejtés 30 Még jelentősebb Taft ama beisme %-os növekedést ért el. Különös­rése, hogy „politikánk természete- képpen nagyméretűén gyarapodott sen nem az Egyesült Nemzetek, az építöanyagtermelés. A téglagyár­vagy valamely más ország számba- tás 362, az építőanyag-kitermelés vételével épült fel. ..« Európában 74%-kai emelkedett, gyakorlatilag teljesen megtagad- Északkelet-Kinában tavaly kez­hatjuk az Egyesült Nemzetek Szer detét vette egy óriási méretű épít vezetet. Midőn elfogadtuk az kezés. Sikerrel folytatódik az új Észak-Atlanti szerződést, nem kér- 'P a ri vállalatok vülanyáramfejlesz­tük az Egyesült Nemzetek jóváha­gyását, nem kértük ki véleményét.* „Nem az Egyesült Nemzeteken ke­resztül való cselekvés politikája ez, hanem a katonai szövetség poitiká­ja.« Taft szenátor véleménye szerint tő telepek és bányák berendezése. Az épületek egész során már a szerelési munkálatok folynak. Charbínban hatalmas villanyáram­fejlesztő telep épül, amely 1955 ben kezdi meg működését. Befejezés időszerű volna összehívni az Egyesült eIött ál1 hé t üányaépítkezés. Szá­Nemzetek konferenciáját az ENSZ mo s földkutató csoport szén-, vas­megváltoztatása ér c- és színes-lelőhelyek kutatását végzi Északkelet-Kína tizenkét pont­alapokmányának céljából. Taft szenátor beszédében foglal­jam Északkelet-Kína legnagyobb vá­kozott a korea fegyverszüneti tar- roeajba n Mukdenban, Ansanban, palásokkal- is. Ugy vélekedik, charbinbaJl i Csancsunban és más hogy ezen tárgyalások sikertelen- vamgokban javítjá k • a yíze Mt á st, sége esetén „az Egyesült Államok- gázt vezetnek bC) az uteákat ren. nak Anglia és többi szövetségese dezik > Országutakat és hidakat épí­tudtára kell adnia: nem hajlandó tenp k ^ iskolákat ég föisk o, ai i n_ részt venni a koreai békéről folyta­tandó tárgyalásokcn«. »A mostani körülmények között, — mondotta, — még a legjobb fegyverszünet is nagy mértékben elégtelen lenne. Koreát ugyanis nem természetes vo nála mentén vágnák ketté és ez bizonytalan helyzetet teremtene .. " A szenátor valószínűleg nem akarja elismerni a 38. szélességi fokot, mint demarkációs vonalat. Általában véve elégedetlen az Egye sült Államok távolkeleti politikájá­nak eddigi irányvonalával és ered­ményeivel. „Kezdettől fogva ragasz tézeteket építenek. Charbinban or­vosi intézet épül. Kultúrpar^ Sziléziában A sziléziai szénmedence központ­jában, Sztalinogrud és Chözsuv vá­rosok között kultúr- és pihenöpark épül. A park 600 hektárnyi terüle­ten létesül. A park 30 hektárnyi részét már megnyitották. A dolgozók ezrei töl­tik itt naponta pihenőjüket. A park munkálatai 1955 végén fe­jeződnek be. A park egész terüle­tét fával és virágokká! ültetik be. kodnunk kellet volna a Kínával Kétszáz he ktárnyi területen már folytatandó általános béketárgyalá- | több mint 80 0.000 facsemete zöldéi folytatandó általános béketárgyalá sokhoz beleértve azt, hogy Koreát a szabad koreaiak (Taft ezzel Li A pa.rkban szabadtéri színpadot, vízmedencét, gyermekvas-utaí és szinmanékat ért'i hatalma ajatt sz4m o, 3 sportpályát építenek. A sza. egyesítsék és azt. hogy vállaljanak 1) adtéri színpad 10.000 néző befoga­kötelezettséget arra, hogy Délkelet- J fására les z alkalmas. Ázsiában vább.« A Szovjetunió a boldog gyermekek hazája nem terjeszkednek to­A kultúr és pihenőpark létesíté­se ama gondoskodás újabb megnyil­A szenátor nincs megelégedve az I vánulása, amellyel a népi kormány európai helyzettel sem mert ,,a leg­utóbbi franciaországi és angliai ese­mények azt bizonyítíák hogy ezek az országok szomjúhozzák a rende­zést Oroszországgal és minél széle­sebbkörű kereskedelmet szándékoz­nak vele felújítani " Taft egész beszéde „eredménye­az ország legnagyobb iparvidékének dolgozóit körülveszi. A román munkások új élete Románia egyik alapvető fontossá­gú természeti kincsét az erdők ké­pezik. Az ország területének egyne­gyed részét erdők foglalják el. A sebb" fellépést sürget „a kommu „épí kormány nagy gondot fordít nizmussal" szemben és a legtelje sebb mértékben egyetért azzal a há­borús felfogással, hogy ideológiai az erdőgazdaság további fejleszté sére. Rohamosan növekszik a faíeldol­különbségek alapján állítsák szembe g 0 Zó ipar. Az országban újjáépítet­a nemzeteket Még agresszívabb poli ték a háború alatt megrongálódott tikát követel, hogy kiterjessze az faipari üzemeket. Uj fafeldolgozó amerikai imperializmus gyarmatbi- kombinátok épültek és a régieket is rodalmát. Taft szenátor elégedetlenségét fe­jezte ki a szövetségesek által nyuj­• átalakították. v A népi kormány nagy figyelmet fordít a nehéz erdei munkák gépe tott támogatásban is Mint a Reuter sitésére. Az elektromos és gépesí­angol hírügynökség jelentéséből ki- tett fürésztelepek száma az idén 74 tűnik — Eisenhower a mult heti százalékkal növekszik. A kitermelt sajtóértekezleten kijelentette, hogy fa elszállítását többszáz traktor, ..teljes mértékben rokonszenvez a emelődaru és egyéb technikai be­Taft szektorhoz hasonló emberek rendezés végzi, haragjával és csalódásával. Az Az elmúlt három év alatt több elnök szavaiból az is kitűnik, hogy mint ezer kényelmesen berendezett köztársasági szenátor beszédét lakóház épült az erdei munkások semmiképpen nem lehet magánvéle- számára. A munkás- és üzemi tele­ménynek tekinteni. Eisenhower nyi- péken kigyulladt a villanyfény, új latkozataival iparkodott Taft beszé- iskolák, klubok, üzletek, étkezdék dének a hivatalos kormánypolítiká- és egészségügyi központok nyíltak tói eltérő megállapításait enyhíteni | meg. anélkül, hogy túlélésén dezavuálná. vagyis illetéktelennek nyilvánítaná a | szenátor kijelentését. A szenátor beszédével csupán le- I ménye szerint Drezdában hatalmas leplezte az amerikai monopoltőke munkálatok kezdődtek a város kétféle koncepcióját Mindezek a vi- központjának újjáépítésére, melyet ták. az amerikai uralkodó köröknek a háború befejezésének előestéjén ez a belső egyenetlensége é s villon- az amerikai bombázók elpusztítot­gása újból megmutatta, hogy a tak. Az építkezési munkákban a vá­nemzetközi helyzet jelenlegi alakú- ros dolgozói tízezrével vettek részt, lása, amely az agressziv politikára A munkálatok kezdetén megtartott nézv~ oly nagy mértékben kedve- gyűlésen VValter Ulbricht, a Német zőtlen. nem fog hatástalanul ma Szocialista Egységpárt Központi Bi radni az amerikai belpolitikai életre zottságának főtitkára mondott be­és felszínre hozza az uralkodó körö- szédet, aki felszólította a város- la­kon belüli nézeteltéréseket és ellen- | kőit, hogy tevékenyen támogassák a város újjáépítését. Drezda újraépül A „Vorwärts" cimü lap közle­A SZOVJETUNIÓBAN élnek világ legboldogabb gyermekei. A legboldogabbak, mert a megvalósult szocializmus napja süt rájuk, mert sehol a földkerekségen nem gondos kodnak a gyermekekről olyan nagy hozzáértéssel, gonddal, mint £ Szovjetunióban. Mi, a népi demo kráciák országaiban híven követ jük a gyermekekről való gondosko­dásban is a szovjet példát, a kapi­talista országokban azonban a gyer. mekek milliói szenvednek. Milyen szomorú annak az olasz gyermeknek a sorsa, — és sok ilyen gyermek van — akinek édesapja és édesanyja még elegendő enniva lót sem tud adni, mert nincs munka és kereset. Milyen keserű annak a japán leánykának az élete, — és sok ilyen kislány van — akinek erejét meghaladó gyilkos munkát kell végeznie a gyárban Vájjon mosolyoghatnak-e a koreai gyerme­kek a kék égre, ahol amerikai re­pülőgépek szállnak, hogy szétbom­bázzák otthonaikat, meggyilkolják szüleiket, testvéreiket. Egyes te.n tengerentúli vezetők úton-útfélen dicsőitik az amerikai kultúrát — a gyárosok és bankárok „kultúráját*. De milyen kultúra az, amely meg­engedi, hogy például az Egyesült Államokban 7 millió iskolaköteles gyermek ne járjon iskolába. a sze­génység. az éhség arra kényszeríti őket, hogy üzemekben robotoljanak Az amerikai Egyesült Államok kor­mánya több mint 77 milliárd dol. lárt költ háborús előkészületekre, de népmüvelésre a költségvetés 1 ezreléke jut. Mint a derűs nap a sötét éjtsza­kától, úgy különbözik a szovjet gyermek élete a kapitalista orszá­gokban élő dolgozók gyermekeinek életétől. A Szovjetunió a boldog fyermekek hazája. Csodálatos or­szág, ahol a gyermekek, az ifjúság előtt olyan korlátlan lehetőségek állnak, amilyenekről a kapitalista országok gyerfnekei még csak nem is álmodhatnak.' »A m; államunk — mondotta Sztálin elvtárs — abban különbözik minden más államtól, hogy semmi­féle eszközt nem sajnál a gyerme­kek helyes gondozására és az ifjú­ság nevelésére. Azt hiszem, sehol nem ffondoskodnak úgy a gyerme­kekről, nevelésükről és fejlődésük­ről, mint nálunk a Szovjetunióban. A SZOVJET KORMÁNY nem filléreket költ a népnevelésre, mint az Amerikai Egyesült Államok kor­mánya, hanem sokmilliárd rubelt. Tavaly több mint 60 miliárd rubelt 'forditpttak az iskolák szükségletei­re. Több mint 200.000 iskola műkö­dött és bfennük 37 millió gyermek tanult. A cári Oroszországban inség és szapora gyermekhalál aratott. Csak minden tizedik gyermek ju tott el az elemi iskolába, ezek kö­zül is sokan mindössze 1—2 évig járhattak, amíg „keresőképesek* nem lettek, vagyis amíg el nem tudták már végezni a gyárban, a földesúrnál, vagy a kuláknál vala­milyen munkát. A földesúri kapi­talista Oroszország a népek börtöne volt. s börtöne volt a gyermekeknek is. Tádzsikisztánban, Kirgiziában, Kazahsztánban. Üzbe­gisztánban. a forradalom előtti Oroszország elmaradt gyarmatain az írni-olvasni tudók száma nem haladta meg a lakosság 2—3 szá zalékát. 1911-ben Tádzsikisztánban mindössze 10 iskola volt. 13 taní­tóval és összesen 369 gyermek ta­nult az egész országban. Sok idő telt el azóta. Lenin és Sztálin győ želemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Azóta Kir giziában 1.500 iskola nyílt és Tád­zsikisztánban nem 10 iskola van, hanem 13.000. . A szovjet gyermekek biztos, bol­dog jövőjük be vetett hittel készül­nek arra, hogy ők is hasznos épí tői legyenek a kommunizmusnak. Raisza Knanyerová, szerdlovszki kisleány, írta dolgozatában: »Szíve vesen elnéztem az éptömunkásokat. Tégla tégla mellé kerül, egyenlete­sen és gyorsan nő a fal. Itt-ott nyílást hagynak; ajtó lesz ott, vagy ablak. Az ablakban hamaros i n virágok fognak nyílni, egy kislány mindennap megöntözi ŕket, hogy szépek legyenek, hogy díszítsék az építők művét. A hetedik osztály el­végzése után építészeti technikum b a kérem a felvételemet Néhány év múlva pedig nagy és kényelmes munkásházakat fogok építeni. S mikor annak a háznak az ablakában, amelyet én építettem, meglátom az első cserép virágot, az lesz szá­momra a legnagyobb boldogság. Azt jelenti ez majd, hogy nem hiá­ba dolgoztam, hogy öröm lesz lak­ni ezekben a házakban«. Soha nem látott méretű építke­zések folynak a Szovjetunióban. Lakatlan pusztaságokon, sivatagok­ban, új városok és falvak nőnek. S amely helyre ' az építő szovjet ember lép — legyen az meghódított sivatag, vagy havas vidék — ott hamarosan megnyílik az első iskola is. Tahia tasz városnak jóformán még csak az alapjait rakták le, az építkezés még apró szigetnek lát­szik a végtelen homoktengerben, de már magára vonja ott a figyel­met egy szép, fehér épület. Látszik, hogy a legkisebb részletéig nagy szeretettel építették. A főbejáratnál sötétzöld tábla függ: »Tahia-tasz I. sz. . iskolája«. A KOMMUNISTA PÄRT és a szovjet kormány széles körben gon­doskodik arról, hogy a gyermekek képességei minden irányban kifej­lődhessenek, hogy a jól végzett évi munka után gondtalanul pihenhes­senek. hogy szabad idejükben azzal foglalkozhassanak, ami a legjobban érdekli őket, olvassanak, kísérletez­zenek. kiránduljanak. Már 1925 júliusában megnyílt a Krím-félsziget déli részén fekvő Artyek pionír-tábor A Szovjetunió 67 nemzetségének gyermekei töltik szünidejüket ezen a csodás helyen és ellátogatnak ide a népi demo­kratikus országok gyermekei is. Iskolaév közben, az úttörő-palo­ták és úttörő-házak, a micsurinista és technikai állomások százai és ezrei" várják a gyerekeket. Lenin­grádban, a volt cári palota a gyer. mekek birodalma lett. Több száz szakkörben, sok ezer gyermek ku­tatja. boncolgatja ott a tudomá­nyos technika izgalmas titkait, talál érdeklődésének megfelelő el­foglaltságot, szórakozást. Termé­szetesen nemcsak Leningrádban va 11 ez igy. Hosszan sorolhatnánk fel azokat a városokat, ahol pionírpa­loták vannak, vagy épülnek. S még mi minden szolgálja a szovjet gyermekek fejlődését, örö­mét! Évről-évre nő a gyermek-ze­neiskolák és művészeti intézetek száma. 1936-tól kezdve egymásután épülnek a gyermekvasútak és 1941­ben már 19 gyermekvasút volt üzemben A világon először a Szov­jetunióban alakultak gyermekszín­házak és mozik. Külön könyvkiadót létesítettek a gyermekek számára, s ez többmillió könyvet hoz éven­te forgalomba. A SZOVJET GYERMEKEK a pionír.mozgalom segítségével szoros kapcsolatokat tartanak az élettel, az építéssel. Az ifjú úttörők, a leendő építők, a nagy építkezések, üzemek mintájára bonyolult maket­teket és modelleket készítenek. Mi­csurin unokáinak nevezik a szovjet emberek a szorgalmas, ifjú termé­szetbúvárokat. Az úttörők és isko. lások a kolhozokban és az iskoláit melletti kísérleti kertekben tanul­mányozzák a növények életét és maguk is kísérleteznek. Amikor megkezdődött az óriási erőmüvek, öntözöcsatornák építése, számos le­vél érkezett az építkezésekre, ame­lyekben az úttörők . kérték, hogy erejükhöz mérten kivehessék ré­szüket a munkából. Jutott nekik is munka: fákat és bokrokat ültettek. A szovjet gyermekek, a pionírok és komszomolisták tudják, hogy életük minden boldogságát, örömét a Kommunista -Pártnak köszönhe­tik. A szovjet ifjúság ezt a boldog­ságot, ha kell, bárki ellen megvé­di. A szovjet pionírok tudják: leg­főbb kötelességük a szorgalmas, ki­tartó tanulás. »Hogy építhessünk, tudás kell. El kell sajátítanunk a tudományokat. Ahhoz azonban,, hogy tudjunk, tanulni kell Tanulni állhatatosan, türelmesen« — mon­dotta Sztálin elvtárs. A szovjet gyermekek nagy lelkesedéssel hajt­ják végre a sztálini útmutatást és mint csodálatos kert virágai, úgy virul, ki a gyermekek képessége és tehetsége a sztálini gondoskodás napfénye alatt. S. L.

Next

/
Thumbnails
Contents