Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-06 / 137. szám, szombat

Kémköspontok Nyugat-Berlinben .-. i. • . T 1-;ím,*? e \ Észak-Olaszország munkásainak és Dél-Olaszország parasztjainak szövetsége hatalmas erő Palmiro Togliatti több mint 150.000 ember előtt mondott beszé­det Nápolyban. Az Olasz Kommunista Párt fötit. kára beszédében Dél-Olaszország egész lakosságához szólt. A Délvidék problémája — mon­dotta Togliatti elvtárs — a válasz­tási harc középpontjában áll. Dél­Olaszországban a háború befejezése *után nagy népi mozgalom indult meg, főként az Olasz Kommunista Párt kezdeményezéséből. Dél-Olasz­ország ma már nem a reakciós erők szavazatgyüjtöhelye, hanem számot­tevő politikai erőt képvisel. A legutolsó közigazgatási választá­sokon Dél-Olaszország lakosságá­nak nagy többsége az ellenzék köré csoportosult és mélyreható szociá­lis reformokat követelt. A kormány­nak a csaló választási törvényre fő­leg azért volt szüksége, hogy meg­felelően ellensúlyozza ennek a népi mozgalomnak a választásokon min­den bizonnyal megnyilvánuló hatá, sát. Észak-Olaszország nagy ipari ér­dekeltségei és Dél-Olaszország nagy­birtokosai továbbra is csak a saját érdekeiket akarják biztosítani a Délvidék lakosságának a kárára, folytatta Togliatti. _ Dél-Olaszor­szágot továbbra is évszázados elma­radottságában akarják tartani. Ezért ezek a reakciós csoportok olyan vá. lasztási gépezetet agyaltaik ki, amelynek segítségével továbbra is kezükben tudják tartani a hatal­mat a választók összességének akara­ta ellenére is. A nagyiparosok és nagybirtokosok terve — állapította meg Togliatti — súlyos veszélyt jelent Dél-Olasz­ország lakosságára. A Délvidék fel­adata tehát az, hogy megakadá­lyozza a csaló választási törvény érvényesülését és megtagadja szava­zatait a kereszténydemokratáktól és szövetségeseitől. Dél-Olaszországban az olasz tár­sadalom összes bajai együtt vannak: ipar alig van, a parasztoknak nincs földijük, a munkanélküliek és az írástudatlanok száma igen magas, az uralkodó osztályok korrupciója nem ismer határokat. A keresztény­demokrata kormány egyáltalán nem járult hozzá ezeknek a bajoknak felszámolásához. Ha tehát a június 7-i szavazás a kereszténydemokra­ták vereségével végződik, akkor ez a nap döntő állomása lesz a Délvidék sorsának megváltoztatásáért folyta^ tott harcnak. Az Olasz Kommunista Párt tör­ténelmi érdeme — fejezte be beszé­dét Togliatti — hogy az olasz mun­kásosztályban tudatosította a Dél­vidék problémájának fontosságát és kidolgozta a kérdés elméleti 'és gya­korlati megoldását. Észak-Olaszor­szág munkásainak és Dél-Olaszország parasztjainak a szövetsége nagy lé­pésekkel vitte előre az olasz mun­kásmozgalom ügyét és hatalmas • lendítőerőt adott a Délvidékért folyó harcnak. A június 7.i szavazásnak tehát a lehető legnagyobb mértékben erősí-, tenie kell az Olasz Kommunista Pártot, hogy az a Délvidék lakossá­gának biztos vezetője legyen a Dél­Olaszország felemelkedéséért folyó harcban. j A „Ľ TJnita" újabb választási bot­rányról számol be. Közli az olasz miniszterelnök levelét, amelyben De Gasperi arra szólítja fel a szavazat­számlálókat és a szavazatszedő bi­zottságok elnökeit, hogy a keresz­ténydemokraták érdekében befolyá­solják a szavazáson megjelenő vá. lasztókat. A „Ľ Unita" rámutat: De Gaspe­rinek ez az ellentmondást nem tűrő hangon, miniszterelnökségi papíron megírt levele botrányosan sérti a választási törvény rendelkezéseit. A „Ľ Unita" beszámol egy másik esetről is, amely ugyancsak jellemző a kormány magatartására. A bel­ügyminisztérium a községi elöljáró­ságoktól bekérte a külföldön tar­tózkodó olasz állampolgárok válasz­tási igazolványait és eddig még nem ismerte el az igazolványok átvételét. Nyilvánvaló, ezeket az igazolványo­kat Scelba belügyminiszter a válasz­tások során fel akarja használni, hogy megbízottai az igazolványok segítségével a kereszténydemokra­ta pártra szavazzanak. I Egy másik sajtójelentés szerint az általános népi tiltakozás és a pár*. tok fellépése következtében a pes­carai prefektus kénytelen volt Va­lerio Borghese fasiszta bűnöző vá­lasztási gyűlését betiltani. Borghese a köztársaság megszületésének év. fordulóján, Pescarában beszédet akart mondani. A kijelölt francia miniszterelnök a négyhatalmi értekezlet mellett foglalt állást A „Berliner Zeitung" cimü német lap egy térképet hozott nyilvános­ságra, amely feltünteti a Nyugat­Berlin* területén levő legnagyobb katonai építményeket és terrorista központokat. A' város nyugati részeiben már régóta folyik repülőterek, páncél­kocsi-fel vonulóterepek, kaszárnyák, stratégiai fontosságú utak és egyéb katonai célokat szolgáló objektu­mok építése. Újjáépítik a háború idején megrongálódott régi kaszár­nyaépületeket, újabb hatalmas épü­lettesteket építenek, polgári lakó­házakat foglalnak le a katonaság elszállásolására, munkásklubokat, kórházaikat, gyermekotthonokat ala­kítanak át katonai célokra. Az ál­taluk is közölt térképen 1, 2, 5, 9, 10, 26, 43, 44 és 46 számmal meg­jelölt pontokon az egész városban kaszárnyák vannak elhelyezve szana­szét. Itt helyezték el a nagyszámú megszáló hadsereget, valamint a „mozgó-rendőrség" fedőnév alá bújit új nyugatnémet hadsereget. Nyugat-Berlin igazgatótestülete, hogy még jobban elmélyítse a vá­ros kettészakítását, tavaly határo­zatot hozott 119 utca lezárására, melyek a Német Demokratikus Köz­társaság területére vezettek. Egy­idejűleg néhány berlini utcát pán­( célkocsik és nehéztüzérség átvonu­lására alkalmas útvonallá alakítot­tak át. így például a Heiligensee­tó közelében fekvő országutat, továb­bá a Stegerstrasse, Baiselstrasse, Invalidenstrasse, Gitschinerstrasse, Sigfriedstrasse utakat a 3, 12, 13, 14, 17, 18, 50, 51 és 52 számmal megjelölt pontokon hadászati célo­kat szolgáló útvonalakká alakítot­tak át. A Fennbrücfke, Spreebrücke­hidakat és Neuköln körzet egyik főterét speciális betonfedezékkel erősítettek meg. A német sajtó hírei szerint a vá­ros számos körzete „holt övezetté" vált. E helyeken lövöldéket, páncél­kocsi felvonuló terepeket, hadi­anyag raktáraikat építettek és nagy kiterjedésű terepeket foglaltak le katonai gyakorló , célokra. A Berli­ner Zeitung ezzei kapcsolatban azt írja, hogy „Grunewald környéke az állandó hadgyakorlatok miatt olyan, mint egy igazi harctér..." Ugyanez állítható Hawelberg, Zellendorf ós más körzetekről. A térkép feltünteti a katonai ki­képző terepeket és lövöldéket (7, 16, 27, 28, 29, 36 és 37 számmal jelzett pontok) Jungernheid, Ta­piaueralle, Post-Fenn, Avus, Wansee és Hawelľ vidékén. A térkép továb­bá feltünteti az „Olimpia" sportte­lepen, a Düppel városi vasútállomás mentén és a Berliner Strassén levő hadianyagraktárakat. (19, 41, 42, jelzésű pontok.) A 8. 34, 49 számú pontok hadirepülőtelep^t. a 30-as számú pont páncélkocsi felvonuló terepet, a 35-ös számú pont pedig az amerikai megszálló csapatok ve­zérkarát jelzi. Már a térképen feltüntetett alap­fontosságú katonai objektumokból ítélve véleményt alkothatunk Nyu­gat-Berlin militarizálásának fokáról és az itt kialakított hatalmas hadi­támpontok tömegméretéről. Nyugat-Berlin azonban ma nem csupán katonai erődítmény, hanem kémfészek is, terroristáik és felfor­gatók óriási iskolája. Kelet-Berlinben, Drezdában, Hal­leban, Lipcsén, Potsdamban és más városokban tavaly bírósági tárgya­lásokat folytattak a Német Demok­ratikus Köztársaság területén elfo­gott terrorista és felforgató bandák résztvevői ellen. E bűnperek fényt derítettek arra, hogy Nyugat-Ber­linben a kém- és felforgató közpon­tok sürü hálózata van, "melyek kü­lönféle szemfényvesztő elnevezések alá rejtőznek. A bírósági tárgyalások megmu­tatták, hogy Mc Loy-nak, Nyugat­Németország volt amerikai főbiztosá­nak közvetlen szerepe volt a fel­forgató fasiszta szervezetek tevé­kenységében Úgyszintén Lehr bon­ni belügyminiszter, valamint az USA megszálló hivatalos körei és az Adenauer-kormány más képvise­lői is közvetlen kapcsolatban állot­tak az említett kém- és diverzáns bandákkal. Az amerikai sajtó ugyanakkor közölte, hogy az USA hivatalos megszálló körei „amerikai tájékoz­tató hírszolgálat" elnevezés alatt szétágazó kémszervezetet alapítót, fcak Nyugat-Németországban, mely­nek helyi központjait 15 városban — Maina-Frakfurtban, Stuttgart­ban, Hannoverben, Brémában és más városokban szervezték meg. A „New York Times" című lap bon­ni tudósítójának közleménye sze­rint ez a kémszervezet „a leghatal­masabb szervezet, amelyet az USA valaha is külföldön alapított". A „Német Ifjúsági Szövetségnek Műszaki Szolgálata" (a másik ha­talmas terrorista szervezet, számos fiókcsoporttal rendelkezik Nyugat­Németország hatalmas területén. Ez a fasiszta banda jegyzéket állított össze a haladó gondolkozású német polgárokról és tervbe'vette megöle­tésüket. A banda listáján főleg Né­metország ama társadalmi tényezői szerepelnek, akik felléptek a bonni és a párizsi háborús szerződések ellen, továbbá síkra szálltak az or­szág egyesítéséért és a békeegyez­mény megkötéséért. Az említett terrorista szervezet­nek számos osztaga fejt ki tevé­kenységet Nyugat-Berlinben. A térkép feltünteti működési helyü­ket: 21-es megjelöléssel Dernbur­gerstarssie 11, 25-ös megjelöléssel Bernhardstrasse .16 és 47-es meg­jelölés alatt a „Lándengrof" épülete az Eitstrassen. Nyuga t - Berlinben számos épülete van a Német Ifjúság Szövetségének birtokában. Ezek az épületek gyü­lekező helyül és fegyverraktárul szolgálnak. A térkép megjelöli aZ említett szervezet egyik szolgálati helyiségét (6-os szám), valamint az új terrorista iskola építkezési tere­pét (4-es sz.). Hatalmas és tevékenyen müködö kémszervezet az „Embertelenség el­leni Harc Csoportja" is. Vezérkará­nak székhelye az Ernstrigstrasse 2—4 szám alatt van. (38.) A szer­vezetet Hildebrandt, agyafúrt ame­rikai ügynök létesítette. A szervezet szoros kapcsolatban áll az USA hír­szerző szolgálatával, amely azt bő­ven pénzeli. A szervezet a legkisebb nyugatberlini kém- és felforgató központok működését összpontosít­ja és irányítja, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság területén önálló terrorista cselekményeket szervez. Nyugat-Berlin számos kör­zetében fiókcsoíportjai működnek. Az egyik a Tumeisser-úton ütötte fel székházát, (11.) a más% alcso­port pedig a munkahivatal kartoté­kozó osztálya cím alatt a Birkhuch­úton működik (45.). „A szabad jogászok vizsgáló bi­zottsága" elnevezésű kémszervezet 1949. után alakult. A Lima-út 29. szám alatt ütötte fel tanyáját (40.). A szervezet vezetője Horst Brdman (fedőneve Fridenau) ügyvéd, az amerikai hírszerző szolgálat ügynö­ke. A csoport kémkedés és felfor­gató cselekmények végrehajtására, a hitlerista igazságszolgáltatás és túlnyomóan a Gestapo szerveinek volt munkatársait használja fel. Nyugat-Berlinben 1949. óta egy másik bűnös szervezet is működik, mely a „Keletről Jött Politikai Me­nekültek Egyesülete" fedőnév alatt húzódik meg. Ez a szervezet Kaisernek, az össznémet kérdés bonni miniszteré­nek %ülön támogatását élvezi. Az egyesület az osztálynélküli elemek­nek és hazaárulóknak toborzásával foglalkozik, akikből fegyveres cso­portokat alakít, és aknamunka, s kémkedés céljából a Német Demok­ratikus Köztársaságba küldi őket. A szervezet vezérkara á Hohenzol­lerndamm 81. sz. alatt székel. (20­as jelzésű pont). A bandát egy Werner Ehren nevezetű egyén irá­nyítja. Ugyanez az Ehren Nyugat-Berlin­ben még egy másik terrorista köz­pontot, a „HDS" keleti irodáját is vezeti, amely a Reichstrasse 4-es szám alatt székel (33). A Berliner Zeitung című lap em­lítést tesz hasonló kémközpontok létezéséről a Kronenlbergerstrassen, a Kunofischerstrassen, Mariendorfban, Lichterfeldben, Marienfeldben és Salzuffer mellett. (15, 22, 32 és 53 sz. pontok). A Bundesalle 156-os szám alatt működik a „Totális Re­zsim Áldozatai Felszabadításának Bizottsága" (24), melyet Fischer, az amerikai hírszerzőszolgálat ügy­nöke vezet. Ez a bizottság is a különféle gonosztevőgyülekezö he­lyét képezi. Kém- és- felforgató központokat képeznek a valóságban, ezenkívül a „Telegraph" cíimü nyugatberlini lap (31. pont) és a RIAS rádióállomás (48. pont). Itt készítik a demokrá­ciaellenies irodalmat és röpiratokat, valamint itt végzik a titkos ügy­nökség oktatását. Megjegyzendő, hogy a bonni kor­mány és a nyugati hivatalos ipeg­szálló körök nemcsak, hogy nem vetnek véget a felsorolt bandita­szervezetek aljas tevékenységének, hianem mindenneimü támogatásban is részesítik őket. Minden demokratikusan gondol ko. zó németben é3 a világ közvélemé­nyében jogos aggodalmat kelt az a tény, hogy Nyugat-Berlint a kém­kedés és a diverzió fészkévé, hadi­tereppé változtatták. Előkészületek Bukarest­ben a IV. Világif júsági Találkozóra Bukarestben fokozott ütemben folynak az előkészületek az augusz­tusban megrendezendő IV Világ­ifjúsági Találkozóra. Befejezéshez közeledik a 80.000 személy befogadására alkalmas sta­dion építése. Most épülnek a stadion nyugati részei. A labdarúgó pálya helyéről már kétszázezer köbméter földet emeltek ki. A stadion építői elhatározták, hogy június 5-re be­fejezik a talajmunkákat é s június 25-ré az összes lelátók építését. Gyors ütemben épül a nyári sza. badtéri színpad, a hatalmas mester, séges tó, valamint több, fasorral szegélyezett bekötőút. Bukarestben egyidőben építenek és rendeznek más stadionokat és sportpályákat is külön kosárlabda­és tenniszpályakut készítenek elő a találkozóra. A francia nemzetgyűlésben június 3-án elmondotta programmbeszédét a kijelölt francia miniszterelnök Pierre Mendes-France. Reynaudhoz, az előző 'miniszterel­nökjelölthöz hasonlóan Mendes-Fran­ce sem festett valami vonzó képet Franciaország gazdasági és pénz. ügyi helyzetéről. Utalt a hatalmas költségvetési hiányra, Franciaország gazdasági pangására, a termelés csökkenésére, ami „veszély a nem­zetre". / Mendes-France a továbbiakban be­ismerte, hogy a katonai kiadások súlyos terhet jelentenek az ország­nak. A katonai kiadások csökkentése mellett nyilatkozott, de ugyanakkor hozzátette, hogy ez ..sajnos nem csupán tőlünk függ." • Az indokínai háború megszünte­tése mellett is állást foglalt, mint. hogy ez a háború — véleménye sze­rint — gyengíti Franciaországot és hátrányos helyzetbe juttatja Német­országgal szemben, „amelynek ka­tonai potenciója újból meghaladhat­ja Franciaország erőit". Az indokí­nai háború kérdését azonban — Mendes.Fraoce szerint — a három nyugati hatalomnak a Bermudában tartandó közeli értekezletén kell megtárgyalnia Mendes-France véleménye sze­rint a nyugateurópai országoknak nagyobb egyetértéssel kell csele­kedniük, hogy megjavítsák gazda­sági helyzetüket és visszaszerezzék függetlenségüket. Mendes-France a szorosabb fran­cia-angol együttműködés mellett szólt. Sem Franciaországnak, sem Eu­rópának folytatta nem szabad idegenkednie a széleskörű nemzet közi tárgyalásoktól. Kívánom a négy nagyhatalom képviselői ta­nácskozásának összehívását, — ezt Churchül is szorgalmazta — a nagyhatalmak képviselőinek gon­dosan előkészített tanácskozását, amelyre mindegyik résztvevő hátsó gondolat nélkül jönne el. Mendes-France kijelentette, hogy « a bermudai tanácskozásokon szán­dékában áll felvetni az ^európai hadsereg« kérdését is. »Olyan szer­ződéseket terjesztettek elénk, — mondotta amelyek távol állanak attól, amit a francia parlament eleinte megvizsgált. Közölnünk kell ' szövetségeseinkkel, hogy az adott kérdésben a franciákat a dolog mostani állása mellett komoly ag­godalom tölti el. sökan közülük in­gadoznak. Mendes Francé programmbeszéde feletti vita az esti és éjszakai ültfen folytatódott. A Lehr-rendőrség fa­siszta intézkedései A Lehr-rendőrség egy különítmé­nye hétfőn a déli órákban behatolt az „Egységért, békéért és szabadsá­gért küzdő németek szövetségének irodájába A rendfi rök átkutatták az összes irodahelyiségeket. Közalk almazottak sztrájkja Korzika szigetén Korzika-szigetén a közalkalma­zottak szakszervezeti hovátartozás­ra való tekintet nélkül, szerdán 24 órára beszüntetik a munkát drága­sági pótlékra irányuló követeléseik alátámasztása érdekében. J

Next

/
Thumbnails
Contents