Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-04 / 135. szám, csütörtök

1953 június 4 UJSZÖ PÁ RTÉLET A párt-alapszervezetek 1953 júniusi taggyűléseinek programmjához A CsKP .KB szervezési titkársá­ga ajánlja, hogy mindem pártalap­szervezet 1953 júniusában két tag­gyűlést tartson: Az 1953 június elején megtartott első taggyűlésen ajánlatos, hogy a pártszervezetek a helyi folyó kér­déseken kívül a következőket tárgyalják meg: az ipar, a kereskedelem és köz­lekedés szakaszán a távolmaradáso K és a hullámzások elleni harc ki­fejlesztését, a munka ég állami fe­gyelem megszilárdításáért, az üze­mi termékek minőségének és teljes­ségének biztosításáért és a terme­lésben lévő selejtek kiküszöbölésé­ért folytatott harc fejlesztését. A mezőgazdaság szakaszán a szé­nakaszálás sikeres végrehajtását, a tavaszi mezei munkák második sza­kaszának elvégzését, az aratás jó lefolytatásának biztosítását, a me­zőgazdasági termékek \ állami be­gyűjtési tervének következetes tel­jesítését és az EFSz-ek további fejlesztéséhez és megszilárdításá­hoz szükséges intézkedéseket tár­gyalják meg, Az 1953. június végén tartandó második taggyűlésen az 1952— 1953-as pártoktatási év befejezését tárgyalják meg. Az ipar, kereskedelem és köz­lekedés szakaszán tartott taggyü. lés, amelyet 1958 június elején tar. tanak, megtárgyalja, hogy az összes párttagok, az üzem vezetésében lévő kommunisták az igazgatótól kezdve a mesterekig, a szakszerve­zetekben és a CsISz.ben hogyan harcolnak a távolmaradások és hul­lámzások ellen, hogyan valósítják meg a munka és állami fegyelem megszilárdítására irányuló intézke­dwsofeôt, A taggyűlés feMftvizsgálja, hogy az üzem vastetőségében lévő kom­munisták, technikusok és műhely­vezetők gazdasági funkciójukból fo. lyé köteleeségepfc teljesítésével kap­csolatban hogyan biztosítják a munka- és áílemi fegyelem betar­tásért, hogyan járnak ed a távolma­radások és hullámzások ellen. Az üzemekben a távolmaradások és hullámzások elleni harcban nagy feladat jut a tömeg szerveze­tekre. A taggyűlésnek az üzemi ta­nácsban és a CSISz-bizottságban lé­vő kommunisták feladatául kell ki­tűzni, hogy minden erejükkel meg­győző és reá világosító kampányt' folytassanak arról, milyen nagy nemzetgazdasági károkat okoz a íAvoiwvaradás és a hullámzás, hogy a becsületes dolgozóik maguk te. namrutaenek vendet ebben aa, ártalmas állapotban ás a párttól, valamint a kormánytól kemény intézkedése­ket követeljenek a naplopók és a munkakerülők ellen. Az üzem ve­zetőségéiben, a ROH-ban és a CsISz-ben lévő kommunisták je­lentést tesznek 'arról, hogy milyen intézkedéseket tetteik már ée ezek hogyan valósulnak meg. A taggyiBés kiértékeli, hogy a kommuiSisták a maguk munkahe­lyeiken hogyan járnak példával elöl a mímka- és állami f egyetem be­tartásában és a bírálat és önbírá­lat szellemében ég a fogyatékossá­gok iránti engesztelhetetlen állás­foglalással hogyan harcolnak a rendetlenségek ellen a pért alapsea­báJyzata aaerimt. A taggyflMs rá­mutat az ogyee kommunisták hely­telen viselkedésére és a szervezet bieottságánafc feladatává teszi, hogy minden egyes kommunistát, aki megsérti a munka- ée állami fe­gyelmet, idézzenek be a bizottság gyűlésére és tárgyalják meg vele munkájuk megjavítását a párttag kötelességeinek értelmében, amint az az alapszabályzatban le van rögzítve. A taggyűlésből kell an­nak a határozatnak kiindulnia, hogy a munka, és állami fegyelem javít­hatatlan megsértőit — amennyiben párttagok, — pértbüntetéssel sújt­ják. súlyos esetekben a pártból va­ló kizárással, tekintet nélkül funk­ciójukra és állásukra. A távolmaradások és hullámzások elleni harc kérdéseinek • megtárgya­lását a taggyűlésen konkréten kell lefolytatni és ennek beható javu. láshoz kell vezetnie. A taggyűlés­nek egyebeken kívül a szervezet bi­zottságának feladatául kell kitűz­nie a kommunisták, a ROH, a CsISz-funkcidnáriusok aktívájának összehívását, valamint az üzem ve­zetőségében lévő kommunisták és a műszaki értelmiség összehívását, s ezen az aktíván konkrét alapokon megmagyarázzák a munka- és ál­lami fegyelem megsértésének ártal­masságát az üzemiben. A taggyűlés megvilágítja, hogy a kommunisták feladata . az, hogy támogassák az üzem vezetőségét, az üzemi taná­csot és a CsISz-bizottságot és hogy személyes példával, valamint tö­megpolitikai munkával segítsenek az indokolatlan távolmaradások és hullámzások elleni harcban, vala. mint a munka- és állami fegyelem megszilárdításáért folytatott harc­ban. A taggyűlés továbbá foglalkozni fog az üzem valamennyi dolgozójá­nak politikai mozgósítása kérdésé­vel, a tervteljesltés biztosítása ér­dekében a második félévben a terv valamennyi feladatában, arra töre­kedve, hogy ipari termékeink ki­váló minőségűek legyenek. E kér dés megtárgyalását a párt alapsza­bályzatának szellemében kell lefoly tatni, hogy minden kommunista teljesen megértse az üzemben lévő állapotokért, az adott feladatok tel­jesítéséért viselt felelősségét. Az iparban főleg a fűtőanyag, az ércek, a nehéz gépipar, az építke. zési anyagok ágazatában és másutt szükséges az, hogy a taggyűlése­ken, az üzem vezetőségében és az üzemi tanácsban lévő kommunisták beszámolói alapján megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyek az év kezdeite óta fennálló hiány kiegyenlítésére irányulnak. A taggyűléseken meg kell tár­gyalni a szocialista munkaverseny további fejlesztésére irányuló in­tézkedésieket is, emellett teljesen fel kell használni a május 1. és 9., va lamint az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek teljesítéséből származó tapasztala­tokat. Az üzemi tanácsban lévő kommunisták feladatává kell tenni, hogy helyesen szerveznék meg a szocialista munkaversenyt, amint azt feladatukul tűzi ki a Központi Szakszervezeti Tanács és a kor­mány határozata. Az üzem vezető­ségében lévő kommunistáknak biz­tosítaniok kell a munkaverseny fej­lesztését szolgáló valamennyi szük­séges előfeltétel megteremtését. A taggyűléseknek arra k»U mozgósí­tanak, V>gy a saocialAsta munka versenybe bekapcsolódjanak az ösz" szes alkalmazottak, hogy a kommu­nisták jó példával járjanak elöl és hogy az új kötelezettségvállalások elsősorban a tierv egyenletes tel­jesítésére irányuljanak az összes mutatókban és hogy a kötelezett, ségvállalások határideje a Bányász­napig és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 36. évfordulójáig legyen megállapítva. A taggyűlés a kommunisták feladatává te sort, hogy a szocialista munkaveraeny kezdeményezőivé legyenek, hogy a terv túlteljesítésére irányuló tö­rekvés élére álljanak. Továbbá meg kéli tárgyalni az 1964. nemaetg«®daságii terv öseoeálUftáea alapjainak politikai biztosítását, vagyis törődni kell az zal, hogy ae élenjáró dogozók, él­munkások, újítók ée az érdemrend­del kitüntetettek közvetlen részvé­telével műszaki-gazdasági normákat dolgozzanak ki, hogy már az 1953. as évben minden üzemben e normák szerint dolgozzanak. Ezenkívül az építkezési iparban a pártszervezetek a taggyűléseken megtárgyalják a normák felülvizs­gálása sikeres biztosítására irányu­ló intézkedéseket. A taggyűlések kiértékelik, hogy a kommunisták az összes szaka­szokon hogyajj vezetik a dolgozó kat a technológiai fegyelem betar­tására és megszilárdítására, vala­mint a termelési előírások szigorú betartására és ellenőrzésére és ho­gyan harcolnak minden következet­lenség ellen a munkában. A taggyűléseken és a kommunis­ták útján a ROH és CsISz-gyűlése­ken meg kell magyarázni a mun­kások, valamint a technikusok és mérnökök közötti kölcsönös együtt­működés érvényesítésének szüksé gességét, valamint azt, hogy har­colni kell a bizalmatlanság ártal­mas megnyivánulása ellen. Fokozott figyelmet kell szentelni a szovjet, valamint saját újítók, javítók és legjobb dolgozók tapasz­talatainak .terjesztésére és széles, körű érvényesítésére. A taggyűlések kiértékelik, hogy milyen intézkedé­seket tettek a Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a ml szo­cialista építkezéseink megrendelé­seinek idejében való és jóminőségü teljesítésére, vájjon e feladatokra irányult-e a szocialista munkaver­seny ós a dolgozók kötelezettség­vállalása, s milyen eredményeket értek el. A kereskedelmi szakaszon a párt­gyűléseken meg kell tárgyalni a közellenőrzés kérdését és a szak­szervezeteken keresztül az elárusí­tóhelyek- valamennyi alkalmazott jának meg kell magyarázni a pol­gári ellenörök célját és küldetését és így meg kell teremteni ezen el­lenőrök jó munkafeltételeit az el­árusítók között. A taggyűlések kiértékelik a szer­vezet eddigi védnökségi tevékeny­ségét, valamint az EFSz-eknek, állami gazdaságoknak és traktorál­lomásoknak nyújtott segítségét és megfelelő intézkedéseket tesznek a falusi pártszervezeteknek, az álla­mi gazdaságoknak és traktorállo­másoknak nyújtandó hathatós se­gítség biztosítására az aratás ide­jén. E segítség folyamán biztosíta­ni kell a saját termelési terv tel­jesítését az üzemekben. A taggyü. lések egyben kiértékelik a szabad­ságok tervét, amelyeket úgy kell meghatározni, hogy ne zavarják meg a terv teljesítését. A falvakon, traktorállomásokon, állami gazdaságokon és a begyűj­tési apparátusban lefolytatott tag gyűlések éppúgy, mint az üzemek­ben lévő pártszervezetek részlete­sen megtárgyalják a munkafegye­lem megszilárdítását, felülvizsgál ják, hogy a nemzeti bizottságok­ban, az állami gazdaságok vezető­ségében, a traktorállomásokon és a begyűjtési gépezetben lévő kommu­nisták hogyan biztosították a gyor sított ütemü szénakaszálást az ösz szes füvesített területeken, hogy biztosítva legyen « takarmány­alap és hogy teljesítsék a ssé nabegyüjtéat még az aratás meg kezdése előtt. A taggyűlések kiér tékelik a tavasai munkák második szakaszát a cukorrépa, krumpli, len és egyéb növények ápolását. Az összes párttagoknak és a tö#ieg szervezetekben, valamint nemzeti bizottságokban lévő kommunisták nak feladatává teszik, hogy a he­lyi lakosságot a cukorrépa és a zöldség ápolásával kapcsolatos mindenfajta munkák idejében valló elvégzésére mozgósítsák. A tag­gyűlések hangsúlyozzak a. helyi nemzeti bizottságokban, az EFSz­ek és állami gazdaságok igazgatá­sában lévő kommunistáknak az ál­landó dolgozók és brigédosok mun­kájánaik célszerű megszervezéséért és rendes jutalmazásáéért viselt fe­lelősségét. A taggyűlés kiértékeli az aratás előkészítését és valamennyi kom­munista feladatává teszi, hogy biz­tosítsák az aratási terv teljesítését az aratás gyors és jóminőségü el­végzéséért indított nagy kampány kifejlesztésével. Feladatukká teszi továbbá, hogy megerősítsék az EFSz-ek további fejlesztéséért, a tagalap kibővítéséért, a- területek tagosításának további érvényesíté­séért, az eddigi szövetkezetek megszilárdításáért folytatott meg. győző tevékenységüket. Az állami traktorállomásokon, ál­lami gazdaságokon és begyűjtési raktárakon lefolytatott taggyűlése­ken megtárgyalják, hogy a vezető elvtársak és a tötobi dolgozók ho­gyan biztosították az aratás elő­készítését valameroyi gép, főleg A Szákszervezetek Központi Tanácsának nyilatkozata kormányunk és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága / határozátaival kapcsolatbán A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöksége 1953. május 30­án tartott rendkívüli ülésén meg­tárgyalta a Csehszlovák Köztársa­ság kormánya és a CsKP Központi Bizottsága határozatait a pénzre­form megvalósításáról és az élelmi­szerek, továbbá az ipari árucikkek jegyrendszerének eltörléséről. A Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak elnöksége ezt a jelentős intéz­kedést üdvözli és teljes mértékben egyetért vele. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom a munkásosztály és a dolgo­zó nép érdekeit mindig védte és őrizte. Kormányunk és pártunk minden egyes intézkedése mögött ott állott, mivel mindig a dolgozók széles tömegeinek érdekeit képvisel­te. Dolgozó népünk pártunk és kor­mányunk vezetésével jelentős sike­reket ért el a szocializmus építésé­ben és nagy győzelmeket aratott a kapitalisták és ezek csatlósai fö­lött. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ma is a legnagyobb ha­tározottsággal áll a kormány intéz­kedései, mellett. Igy fejezi ki a munkások, az alkalmazottak és a dolgozó értelmiség nagy többségé, nelí meggyőződését. Az új intézke­dések célja, hogy még jobban meg­szilárdítsa a munkásosztály győzel­mét, hogy növelje a nép gazdasági és politikai erejét, hogy biztosítsa a városok és falvak dolgozói élet­színvonalának állandó növekedését. Az intézkedések megerősítik népi demokratikus köztársaságunkat, ér­tékesebbé teszik és megszilárdítják a valutát, és új, jobb előfeltételeket teremtenek a dolgozó nép anyagi és kultúrszínvonalának további gyors fejlődéséhez. Biztosítja az ipari ter­melés és egész nemzetgadaságunk további hatalmas feljlödését. Az 1948. februárjában legyőzött bur­zsoáziát megfosztja az utolsó tá­maszától, a pénztől, amellyel egész az utolsó pillanatig igyekezett tönk­retenni népünk munkatörekvéseinek eredményeit és ártani népi demo­kratikus köztársaságunknak. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa elnöksége elrendelj a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalom va­lamennyi szervének, hogy a funk­cionáriusok magyarázzák meg a dolgozóknak az intézkedések jelen­tőségét és célját, és vezessék őket ezek megvalósításához. Hogy kemé­nyen harcoljanak az ellenség ellen és mindenki ellen, aki a legyözöttség és a valótlan hírek terjesztésével akarná megzavarni a Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága messzemenő intézke­déseinek hatását. A pénzreformnak és az élelmisze­rek, valamint az ipari árucikkek jegyrendszere megszüntetésének nagy lendítő hatása lesz a szocia­lista verseny további fejlődésében, mivel a dolgozók, akik példásan teljesítik feladataikat, megfelelő mennyiségű értékes terméket vásá­rolhatnak az egységes kiskereske­delmi árakon. A kormány és párt intézkedései hozzájárulnak annak a szocialista alapelvnek teljes mérték­ben való érvényesítéséhez, hogy ju­talmazni a végzett munka minősége és mennyisége alapján kell. A Cseh­szlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága űj intézkedései további új, örömteli távlatokat nyit­nak meg előttünk. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöksége elvárja, hogy mindannyian — munkások, munkás­nők, technikusok és mesterek, al­kalmazottak és a dolgoző értelmi­ség — minden erejükkel, minden tehetségükkel, és minden kezdemé­nyezésükkel azon lesznek, hogy a gottwaldi ötéves terv ötödik évét győzelmesen befejezhessük. A párt vezetésével, a tagok milliós töme­geire támaszkodva munkánkban következetesen érvényesítjük a szo­cialista verseny módszereit és tisz­teletben tartjuk a magas munkaer­kölcsöt, becsületes munkánkkal va­lóra váltjuk a Csehszlovák Köztár. saság kormánya és a CsKP Köz­ponti Bizottsága új intézkedéseit. A szebb holnapért folytatott hősi harcunkban győzni fogrunk! A Szakszervezeteit Központi Tanácsának elnöksége. kombájnok kihasználásának, rak- l tárhelyiségek biztosításának, stb. szempontjából. A gyűléseken vala­mennyi kommunista feladatává te­szik, hogy mindent megtegyenek a két műszak bevezetésére a csép. lésnél, az éjszakai órákban való tarlóhántásra és az állami beadá­soknak közvetlenül a cséplőgéptől való teljesítésére. A gyűléseken részletesem értékel­ni kell, hogy a helyi nemzeti bi­zottságokban, az EFSz, az állami gazdaság igazgatóságaiban lévő kommunistáik mit tettek azért, hogy megteremtsék az előfeltételeket a növényi és áJllati termelésben, a magasabb hozamok eléréséért foly­tátott szocialista munlkaverseny széleskörű kifejtéséhez. A falusi és állami gazdaságokon lévő pártszervezetek állandó felada­ta marad' az állattenyésztési ter­mékek beadása teljesítésének meg­tárgyalása és biztosítása. Az összes fokozatú iskolákban lévő pártszervezeteik kiértékelik gyűléseiken az iskolarendszer át­szervezéséről szóló törvényből és irányelvekből folyó féladatok tel. jesítését és az idei iskolaév befe­jezéséből folyó feladatok teljesíté­sét. „ A jűnius végén megtartandó má­sodík taggyűlésen megtárgyalják a pártoktatási eredményeit. A be­számolót a szervezet bizottsága dolgozza ki az egyes iskolaalaku­latok jelentése és saját ismeretei alapján, amelyeket az oktatás fo­lyamán szerzett. A. pártoktatási év kiértékelését a kritika és önkritika szellemében, a fogyatékosságok iránti könyörtelen viszony szellemé­ben kell lefolytatni úgy, ahogy azt a pártalapszabályzat megköveteli. A pártoktatási év tartamának kiértékelése folyamán a taggyűlé­sek kritikailag nyilatkoznak arról, hogy a szervezet bizottsága ho­gyan biztosította az egyes tárgy. körök helyes magyarázatát, hogyan teljesítették Gottwald elvtársnak azt az irányelvét, amely szerint a pártpropagandának kapcsolatban kell állania a párt életével és fel­adataival. Szükséges lesz tehát ki­értékelni azt, hogy az egyes pro­pagandisták hogyan végezték mun­kájukat, hogy az egyes tárgykörök és főként a párt alapszabályzatának tanulmányozása hogyan járult hoz­zá a szervezet munkájának meg­javításához, hogyan érvényesültek a tanulmányi eredmények a pártta­gok és tagjelöltek gyakorlati tévé­kenységében. Közvetlenül a taggyű­lések általánosítják majd a tanul­mányok és az oktatás módszerének összes jó példáit, valamint rámu­tatnak a rossz példákra is. A pártoktatási év szervezési biz-_ tosításának kiértékelésénél megmu­tatkozik, hogy az egyes tagok és tagjelöltek hogyan használták fel a pártoktatási évet ön tudatosságuk fokozására. A taggyűlések kritikai­lag nyilatkoznak azokról a tagokról és tagjelöltekről, akik az oktatáson nem vették rendszeresen részt. Ez­zel egyidejűleg szükséges lesz szi­gorúan elítélni azoknak nézeteit, akik lebecsülik a ,pártoktatási évet, akik csak gyakorlati tapasztalataik­ra támaszkodnak és bírálat alá kell vetni a tervezett határidő be nem tartását is az egyes oktatási ala­kulatokban. Emellett ki kell érté­kelni azt is, hogy a járási elméleti tanácsadó, hogyan segítette a pro­pagandistákat, hogy a propagandis­ták hogyan vettek részt a szeminá­riumokon, stb. A taggyűléseken el­ismerésüket fejezik ki azoknak a propagandistáknak, akik feladatu­kat sikeresen teljesítették. A kiér. tékelés eredményei alapján a tag­gyűlés bizottsága jóváhagyás vé­gett javasolja a propagandistáknak és a pártoktatási év résztvevőinek beosztását az 1953— 1954.es idő­szakra. (A Pártélet 10-ifa számából,^

Next

/
Thumbnails
Contents