Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-27 / 156. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek

1

. SZLOV A KI A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 június 27 szombat 40 fillér VI. évfolyam, 156. szám c/t mai teámban; \ Szlovák Tudományos Akadémia alapításának ünnepélyes kihirdetése a bratislavai Nemzeti Színházban (1—2. old.) Kibocsátották a Szovjetunió 1953. évi népgazdaságfejlesztési kölcsönét (3. old.) Fektessünk nagyobb súlyt a pártoktatás kiértékelésére • (4. old.) Harcban a termésbetakarítás győzelméért (5 old.) Legjobb ifjúsági labdarúgóink döntő mérkőzései Bratislavában old.) Készüljünk fel a másodnövények vetésére Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében elsősorban is azokra az irányelvekre kell támaszkodnunk, amelyek segítségével párhuzamosan lépést tarthatunk ipari fejlődésünk színvonalával. Fejlődő, virágzó hazánk napról napra változik. Gyönyö. rtl munkáslakások, iskolák, kultúrházak szinte gombamódra nőnek ki a földből. Uj, hatalmas gyárak égbenyúló kéményei, gigantikus épületei hirdetik a megváltozott, új életet. Pártunk és kormányunk nagyszerű gondoskodásával, szocializmust építő, becsületes dolgozóink alkotó erejével, mérföldes léptekkei haladunk előre. Üzemeüikben, gyárainkban, az EFSz-ekben, állami gazdaságokban mind szélesebb mértékben terjed a szocialista munkaverseny: emelkedik a munka termelékenysége. E hatalmas fejlődés törvényszerüleg azt hozta magával, hogy megszüntettük a jegyrendszert, megszilárdítottuk a csehszlovák korona értékét. Ez annyit je-l lent, hogy dolgozóink életszínvonala állandóan emelkedik. Több húsra, tejre, vajra, zsírra, kenyérre van szükségünk! Abban a törekvésben, hogy dolgozóink szükségleteit kielégítsük és még szilárdabbá tegyük a korona értékét, nagy feladat vár mezőgazdaságunkra is. Emelni kell a földek hektárhozarnát és növelni az állattenyésztés hozamának hasznosságát. „Soronlévő feladatunk: — mondotta Siroky elvtárs az SzlKP X. kongresszusán — az EFSz-eket politikailag és gazdaságilag megszilárdítani és így megteremteni az előfeltételeit a szövetkezeti mozgalom kifejlődésének, hogy lényegesen megjavítsuk a gépállomások és ál lami gazdaságok munkáját, hogy teljesítsük az agrotechnikai és zootechnikai rendszabályok tervét és biztosítsuk a tervbevett hektárho7amokat. az állatállományt és elérjük, hogy az EFSz-eknek saját takar mányalapjuk legyen és akkor feltárul • előttünk az erősen gépesített, nagy termelékenységű mezőgazdaság fejlődésének perspektívája." A mezőgazdasági termelés emelésének egyik legnagyszerűbb módszere az élenjáró termelési tapasztalatok népszerűsítése és alkalmazása. A mezőgazdasági termelés fokozásában eddig nagy segítségünkre voltak azok a kincseket érő gazdag tapasztalatok, amelyeket a Szovjet unió kolhozaitól, szovhozaitól, — a világ legfejlettebb mezőgazdaságától tanultunk. A napnál is világosabb példák százai bizonyítják, hogy a keresztsorosan vetett gabona 8— 10 mázsával többet ad hektáronként. A szemcséstrágya alkalmazásával például a mult esztendő szárazsága ellenére is jelentős terméseredmé. nyeket értünk el. Népünk hússal való ellátása érdekében legfőbb feladat az állatállomány fejlesztése és a takarmányalap biztosítása. Sokan erre azt mondanák, hogy a meglévő földterületen. a réteken, legelőkön nem tudnak annyi takarmányt biztosítani, amennyi fejlődő állattenyésztésünk szükségleteit fedezi. A nyárasdi szövetkezet vezetői is ilyen formán gondolkodnak. — Állatállományunk fejlődik, több takarmányra van szükségünk, de honnét vegyünk annyi takarmányt a meglévő földterületről? — Nem is olyan nehéz a megoldás: mezőgazdaságunkban sok lehetőség nyilik arra, hogy

: az új, haladó agrotechnika - vívmányainak segítségével emeljük a rétek, a legelök, a kaszálók, a takarmánytermés hektárhozamát. Alkamazzuk minél nagyobb mértékben a mezőgazdasági termelés új módszereit, melyek közül a legjelentősebbek egyike a másodtermelés. Vessünk be minél több földterületet másodnövénnyel. Az idei kedvező tavasz, az utóbbi napok kedvező időjárása megteremtette a lehetőséget arra, hogy a bő termés betakarításáért folyó harcot az aratást a szokottnál korábban megkezdtük s így min. den előfeltétel megvan arra is, hogy a másodnövények is jó termést hozzanak. Készüljünk fel tehát a másodnövények vetésére. Az EFSz-ek, állami gazdaságok, valamint a traktorállomások agronómusainak a felada ta, hogy még az aratási munkák előtt készítsék el a másodnövények vetési tervét. A csoportvezetőkre pedig az a szerep vár, hogy a betakarítási munkálatokat ügy szervezzék meg, hogy aratáskor a kasza után azonnal ott legyen a földön az eke, s legalább is huszonnégy órán belül vessék el a másodnövények magvát. Ügyélni kell arra, hogy a traktorosok a tarlónövények vetéséhez mélyebben megszántsák a talajt s a vetést a szokásosnál mintegy 20—40 százalékkal ťnélyebben kell végezni, utána pedig a földet azonnal meghengerezni. A másodnövények vetésével földjeinkről kétszeri termést takaríthatunk be, biztosithatjuk az állattenyésztésre a szükséges takarmány, alapot, s így több húst é

s tejterméket adunk dolgozóink asztalára. A másodvetéshez elsősorban is szükséges, hogy elegendő vetőmaggal rendelkezzünk Másodtermelésre a mi kedvező feltételeink, különösen az idei csapadéktól dús, nedves talajú földjeink általában alkalmasak és jó termést hozhatnak. Ha a vetést nyomban az aratás első. vagy másodnapján a frissen szántott földön végezzük, minden íehetőség meg van arra, hogy a másodszorra vetett kukoricával, muharral, kölessel, tarlórépával, csalamádéval bőséges takarmánymennyiséget raktározhat unk^el a téli időszakra az állatok számára. Egyesek felvetik azt a kérdést is, hogy másodvetéssel nagyon „kivesz, szük" a földnek a zsírját, az éltető erejét, s ez majd a jövőben „meglátszik" a terményeken. Ez az ostoba beszéd a reakció, a kulákság hangja. Az ellenség igyekszik itt is kihasználni a maradi nézeteket, „agitál" a másodvetés ellen, és igyekszik megakadályozni a másod, növények vetésének elterjedését. Abban, hogy a másodvetés mennyire „zsarolja" ki a talajt, csak annyi az igazság, hogy a talaj tápanyagai nagyobb mennyiségű pótlást követelnek meg. A mezőgazdaság mai viszonyai között minden lehetőség meg van arra, hogy a talaj elhasznált pótanyagait pótoljuk. Állatnunk gondoskodik arról, hogy a mezőgazdaság bőségesen kapjon műtrágyát. Tehát meg kell és meg lehet cáfolni az efféle kulákfecsegéseket, „hogy a másodnövények »kizsarolják« a talajt és kihúzzák a „zsírját". A kommunistáknak és a népnevelöknek a feladata, hogy szálljanak szembe a kulákok ilyen állításaival . s jó felvilágosítással győzzék meg a dolgozó parasztságot a másodnövények vetésének nagy előnyéről, hogy jól felkészülve biztosítsák až állatenyésztésre a bőséges takarmányalapot, Antonín Zápotocky köztársasági elnöknek a bratislavai Szlovák Tudományos Akadémia alakuló gyűléséhez intézett levele Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a Szlovák Tudományos Akadémia alakuló gyűléséhez, amelyet június 26-án, pénteken tartottak meg Bratislavában, a következő levelet intézte: „Tisztelt elvtársak, nem olyan régen, Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán alkalmam volt beszélni Bratislava dolgozói előtt Szlovákia felvirágzásáról és sikereiről népi demokratikus köztársaságunkban. íA mai nap, amikor a Szlovák Tudományos Akadémiát alapítjuk meg, mint Szlovákia fő tudományos intézetét, amely összefoglalja a legkiválóbb szlovák tudományos dolgozókat, toyábbi fontos határkő a szlovák tudományok történelmében, de egyúttal mindkét nemzetünk történelmében. A Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása a helyes lenini-sztálini nemzetiségi politika bizonyítéka, amelyet népi demokratikus köztársaságunk következetesen valósít meg, teljesítve ezzel Klement Gottwald elvtársnak, első munkáselnökünknek örökét. Ennek a helyes nemzetiségi politikának Szlovákiában már gyümölcsei vannak. Megnyilvánul a szocializmus hatalmas építkezéseiben, a hatalmas duzzasztógátak felépítésében, Szlovákia új, örömteli és munkakedvtől duzzadó életében. Megnyilvánul ez a szlovák nemzeti kultúra, irodalom és művészetek fejlődésében is, a szocialista értelmiség új kádereinek fejlődésében. Ezért nagyjelentőségű a Szlovák Tudományos Akadémia megalapítása. Szlovákia hatalmas gazdasági, kulturális és szociális fejlődése új, nagy feladatokat állít elénk. Ha teljesíteni akarjuk ezeket, szükséges, hogy feltárjuk az új utakat, az új munkamódszereket és munkaformákat, szükséges, hogy felhasználjuk a technika és a tudomány összes legújabb találmányait és lehetőségeit és ezeket teremtő módon fejlesztenünk kell, hogy így hozzájáruljunk népünk jólétének emeléséhez. Ha tudományos dolgozóink teljesíteni akarják ezeket a feladatokat, erre a régi szervezési formákkal és módszerekkel és a tudományok küldetésének régi, maradi módon való értelmezésével nem lesznek képesek. A tudományt nem a tudományért kell ápolni, hanem tudományos ismereteiket és felfedezéseiket teljes mértékben a szocialista építés szolgálataiba kell, hogy adják. Jobban és teljesebben kell, hogy föltárják és kihasználják földünk gazdagságát és természeti erőit népünk jólétének biztositására. Állandóan előre kell haladniok. Bátrabban kell tudományos munkájukban fejleszteniük a hibák bírálatát. Meg kell szilárditaniok a tudományok kapcsolatát a termeléssel és a gyakorlattal. Gondoskodni kell az új tudományos káderek neveléséről. A szocializmus tudományos világnézet. A tudományból indul ki, a tudományon és tudományos ismereteken épül fel. Ezért érvényesül legnagyobb mértékben a tudomány a szocializmusban. A tudományra szüksége van ipari termelésünknek, amely új technológiai módszereket, űj munkaformákat keres, amelyek a fizikai robotot a gépek munkájával pótolják. A tudományra szüksége van mezőgazdaságunknak, amely új agrotechnikai módszereket keres, amelyek növényi és állati termelésünk hozamának emelésére irányulnak és iparunknak a szükséges hazai nyersanyagokkal való ellátására. A tudományokra szükségünk van népünk műveltségének emelésére. A dolgozók egészségéről való gondoskodás fokozásában a biológiai és orvostudományok új ismereteire kell támaszkodnunk. És végül a mindnyájunk számára oly drága kincsnél, mint a béke, hazánk védelmi képességeinek emelésénél is állandóan alkalmaznunk kell a tudomány és technika űj felfedezéseit. Ezek a Szlovák Tudományos Akadémia fő feladatai. Tudományos dolgozóinknak teremtő munkájukban szolgáljon például a dicső szovjet tudomány és ennek dolgozói. Az újonnan alapított Szloyák Tudományos Akadémiának sok sikert kívánok érdemes munkájában, hogy a Csehszlovák Tudományos Akadémiával együtt becsületesen teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket hazánkban a szocializmus kiépítése és a tartós béke biztosítása tűz elénk. Antonín Zápotocký." A Szlovák Tudományos Akadémia alapításának ünnepélyes kihirdetése a bratislavai Nemzeti Színházban Pénteken, június 26-án, ünnepélyes keretek között kihirdették a bratislavai Nemzeti Színházban a Szlovák Tudományos Akadémia alapítását. Az Akadémia, amelynek felállítása jelentős határkő a szlovák tudomány történetében, és további pozitívumot jelent a kultúra fejlődése szempontjából, szocialista tartalmával és nemzeti formájával, biztosítani fogja azt. hogy a szlovák tudomány alkotóan résztvesz a csehszlovák tudományos kutatás és alkotás fejlesztésében, hogy a lehető leghatározottabban hozzájáruljon Szlovákia tudományos fejlődéséhez és így hozzájáruljon a csehszlovák tudomány fejlődéséhez. A Csehszlovák Tudományos Akadémia legfelsőbb tudományos intézménye mellett a Szlovák Tudományos Akadémia alkotó részévé válik az országos tudományos kutató munkának és megteremteni az előfeltételeket arra, hbgv a szovjet ta pasztalatokat még behatóbban átvegyük és megszilárdítsuk a cseh és szlovák tudósok testvéri együttműködését. A Szlovák Tudományos Akadémia ünnepélyes kihirdetésén a zsúfolásig megtelt Nemzeti Színházban résztvett a kormányküldöttség. Ladislav Stoll főiskolaügyi miniszterrel az élén. A küldöttség tagjai a következők voltak: Július Ďuriš erdő- és faipari miniszter, Jozef Rajtmajer kohóipari és ércbányászati miniszter, František Necsászek, a CsKP KB titkára, az SzlKP KB elnökségének tagjai, élükön Pavel Daviddal, az SzlKP KB titkárával, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai František Kubacsnak, a Szlovák Nemzetj Tanács elnökének és a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi 'Akciőbiozttsága főtitkárának vezetésével, a Megbízottak Testületének tagjai élükön Rudolf Sztrechajjal, a Megbízottak Testületének elnökével, a népi demokratikus és baráti államok konzuli^testületeinek képviselői, élükön I. F. Berjezin nel, a Szovjetunió bratislavai fökonzulával és Vojtech Daubner, a Központi Szakszervezeti tanács titkárával. Az ünnepi gyűlésen továbbá jelen volt a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttsége, a Csehszlovák Tudományos Akadémia első el. nökhelyettesének, \Villem Laufberger akadémikusnak vezetésével. A küldöttség tagjai továbbá Jaroslav Böhm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének másodhelyettese, František Sorm, akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia főtitkára, kétszeres államdíjas é

s Vojtech Jarnik, Rudolf Brdifika államdíjas akadémikusok, Ivan Malek államdíjas, Theodor Jezsdik, Zdenek Wirth, František Trávniček nemzetgyűlési képviselő, Václav Vaneček, a Csehszlovák Tudományos Akadémia levelező tagja és Václav Proházka, a Csehszlovák Tudományos Akadémia igazgatója, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományok Akadémiája, élén Antonín Klečko akadémikussal, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia elnökével, a küldöttség tagjai: a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia alelnökei, Ivan Brauner akadémikus, és Jiri boltin, a Csehszlovák Mezőgazdasá. gi Tudományos Akadémia levelező