Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-25 / 154. szám, csütörtök

1953 június 25 mszQ A koreai háború kitörésének év orduló ara Három évvel ezelőtt, 1950. június 25 én tört ki a koreai háború. 1950 június 25-én délelőtt 10 órakor a Li Szin Man bábkormányának csapatai átlépték a Koreai Népi De mokratikus Köztársaság határát és ezzel megkezdődött a háború, amelynek beláthatatlan következményei lettek. Truman elnök Washingtonban azonnal kijelentette, hogy az USA kormánya elküldi Dél-Koreába katona ságát, tengerészeit és légierejét, hogy megkezdjék az intervenciós háborút a koreai nép ellen. Ugyancsak bejelentette, hogy az USA felfegyverzett erői megszállják a Kínai Népköztársaság elválaszthatatlan részét alkotó Taivan szigetét is. Amikor három évvel ezelőtt az amerikai imperialisták csapatai megkezdték támadásukat, azt gondolták, hogy ugyanúgy amerikai kolóniává változtathatják Észak-Koreát, mint ahogy azt Dél-Koreával tették, hogy azután ezt ugródeszkául használhassák fel a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió ellen. Az amerikai imperialisták ezt a háborút Észak-Korea ellen már akkor elhatározták, amikor a Csang Kai-sek vezetése alatt álló rendszer megbukott és az imperialisták nem akartak beletörődni abba, hogy elveszítsék a hatalmas Kínát és olcsó piacait. Céljaik megvalósítására készséges segítőjük akadt a délkoreai bábkormányban. Ezzel szemben Észak-Koreában, amelyet a Szovjet Hadsereg szabadított fel, a nép vette át a kormányzást. Elsö ízben lett a földműves úr a saját földjén^ a nagybirtokosokat és hazai kapitalistákat semmivé tették. Az egész nép felfogta, hogy Északon egy új élet kezdődik. Ugyanakkor Dél-Koreában tovább tartott a feudális nagybir tokosok és a kizsákmányolók uralma és ehhez még csatlakoztak a tengerentúli amerikai kaptalisták is, akik átvették az egykori japán gyarmatosítók szerepét. A liszinmani csapatok az amerikaiak segítségével annál biztosabbak voltak támadásuk sikerében, mert megfigyelték, hogy az északi oldalon nem folynak katonai elő készületek. Erről biztosította Őket Kimberman amerikai brigád-tábornok, akivel a délkoreai követ Washingtonban beszélgetést folytatott. Kimberman ezeket mondotta: 1. A nemzetközi helyzetre való tekintettel a Szovjetunió nem fog ja megsegíteni Koreát saját katonai egységeivel Észak-Kórea megtámadása esetén. Még kevésbbé avatkozik Bele a koreai háborúba a népi Kína.

x A támadást azért is meg lehet indítani, — mondotta Kimberman — mert a nagyszámú délkoreai had. sereg igen jól van felszerelve és kiképezve. Az amerikaiak biztosították Li Szin-Man-t, hogy amennyiben megtámadja Észak-Koreát, ebben tá mogatni fogják. Sebal, Mac Arthur vezérkarának tagja, Szöulben már 1949 januárjában kijelentette, hogy amennyiben sor kerül az Észak-Korea elleni harcra, Dél-Korea oldalán ott lesznek az amerikai hadihajók és a repülőgépek Japánbői A távolkeletj amerikai sajtó már 1949-ben nyiltan írt Li-Szin Man katonai előkészületeiről. A »New York Herald Tribun* a délkoreai hadseregről azt írta, hogy alig tudja kivárni, mikor lépheti át a ha tárt. Egyébként ezt megerősítette Roberts tábornok is, aki a szöuli parancsnokság egyik gyűlésén ezt jelentette ki: igen sok katonai egy ség megtámadta északot engedély jnélkül és elropogtatott igen sok töltényt anélkül, hogy eredményt ért volna el. A támadást csupán az amerikai tanácsadók utasítására lehet megkezdeni — mondotta Roberts tábornok. John Foster Dulles, aki egyike a háborús gyujtogatóknak, maga is Szöulba érkezett, -rhogy az utolsó megbeszéleSeken rérztvegyen. A nyugati sajtó akkoriban közöl te is Dulles képét, ahogy Li-SzinMan és amerikai tisztek társaságában a 38. szélességi foknál átnéz észak felé. Június 24-én, szombaton, elrendelték a készültséget és megtiltották a katonáknak, hogy elhagyják egységeik területét. Június 25 én parancs érkezett, hogy kezdjék meg a támadást a 28. szélességi fokon túlra. Az azóta eltelt három év bebizo. nyitotta, hogy az amerikai imperialisták minden törekvése, a hatalmas bombázások, a baktériumháború nem tudta megtörni a koreai nép ellenállását, amely ellentétben a liszinmani és amerikai csapatokkal, tudta és tudja, hogy miért harcol. Szabadságát, a koreai nép jövőjét, gyermekeik jobb életét védelmezi. A béke erőinek hatalmas megmoz. dulására és a békeszerető emberiség követelésére Koreában nemrégiben már sor került a sebesült hadifog^ lyok kicserélésére és már úgy látszott, hogy nincsen messze az idö a tényleges fegyverszünet aláírásától sem. Mindazoknak a beszédeknek és ígérgetéseknek ellenére, amelyek amerikai kormánykörökben elhangzanak a koreai békekötés mellett, a tények azt bizonyítják, hogy eddig az amerikai kormány tett a legkevesebbet a békéért, noha állandóan hangsúlyozza békevágyát. A délkoreai körök válságot igyekeznek most kirobbantani. A hadifoglyok jogtalan szabadónbocsátásának szemmel látható célja, hogy megakadályozza, vagy legalább is megnehezítse a koreai fegyverszünet megkötését, hogy megakadályozza vagy legalább is megnehezítse. a vitás kérdések tárgyalás útján való megoldását. Ezeket a hadifoglyokat a fegyverszünet aláírása után át kellett volna adni egy semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottságnak. A „szabadonbocsátás" után a hadifoglyok legnagyobb részét erőszakosan besorozták a délkoreai hadseregbe. Li Szin Man-ék ugyanis meg akarják akadályozni a fegyverszünet aláírását. Ha ugyanis a koreai hadifoglyokat szabadonbocsátották, akkor valószínűleg egyetlen koreai sem marad, akiket át kellene adni a semleges bizottságnak. Teljesen lehetetlen, hogy a LiSzin-Man-banda ezt a cselekedetét az amerikaiak tudta nélkül hajtotta volna végre. Hogy mennyire átlátszóak az esetleges kétszínű védekezések, amelyekben arról beszélnek, hogy az északkoreai hadifoglyok „kitörtek" táborukból és ezért LiSzin-Man, hogy a vérengzést elkerülje, saját felelősségére rendelte el a hadifoglyok szabadonbocsátását, ezt bizonyítja az a tényis, hogy a koreai hadifogolytáborok amerikai tisztek parancsnoksága alatt állottak. Miután az amerikaiak ismerték Li-Szin-Man szándékait, módjuk lett volna intézkedéseket tenni a terv végrehajtásának megakadályozására, de a valóságban a délkoreai őröket csak akkor váltották fel amerikai katonákkal, amikor Li-SzinMan már szabadonbocsátott 25.000 hadifoglyot. Látjuk tehát, hogy úgy Li-SzinMan, mint az amerikai imperialisták, mindent megtesznek, hogy meg. akadályozzák a koreai háború mielőbbi befejezését. Ma már nyíltan nem merik a népek békeakaratának következtében megtagadni a tárgyalások folytatását. Kerülő utat választanak, hogy megtorpedózzák a béke megkötését. Ez azonban nem fog nekik sikerülni, mert a népek ereje, békébe vetett hite győzni fog és a népek rá fogják kényszerítem békeakaratukat mindazokra, akiknek a háború folytatása a céljuk. A koreai nép elsöpri Li-Szin Man-t és az ameri kai imperialisták összes csatlósait A koreai háború egyik fő tarulsá ga éppen abban van, hogy semmi féle túlerő, a haditechnikának sem miféle vívmánya sem tudja megtör ni egy nép szabadságvágyát étegységre törő akaratát, mert a néf ereje erősebb a tankoknál, a bakté riumoknál, mert a nép ereje mind annél hatalmasabb Vidor István. A külföldi bérencek kalandjának kudarca Berlinbe!? A moszkvai „Pravda" „A külföldi bérencek kalandjának kudarca Berlinben" cimü vezércikkében a következőket írja: Az utóbbi napokban a világ minden országának közvéleményét izgalomba hozták azok a jelentések, amelyek a külföldi bérencek berlini kalandjáról és a délkoreai Li Szin Man.klikk provokációs cselekedeteiről adtak hírt. Nem kétséges, hogy ezek az események, amelyekre különböző világrészekben került sor, elválaszthatatlanul összefüggnek egymással. A béke ellenségeinek bűnös cselszövényeiről van szó, azoknak a reakciós köröknek a cselszövényeiről, amelyek félnek a békétől, nem akarják a békét, mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését. A tények arról tanúskodnak, hogy a június 17_én Berlinben rendezett provokációt a nyugati hatalmaknak azok a reakciós körei és a nyugatnémet monopolisták közül kikerült szekértolői készítették elö nagy gondossággal, amelyek önző, népellenes érdekeiket követve, 4. béke meghiúsítására, a.z országok közötti kapcsolatok kielezésére, a népek közötti viszálykeltésre törekednek. A német néppel szemben ellenséges erők, amelyek Berlin nyugati, övezetébe, főleg az amerikai övezetbe fészkelték be magukat, már hoszszú ideje készülődtek, hogy csapást mérje'nek a Német Demokratikus Köztársaságra. Mint a június 17-én letartóztatott zavarkeltök vallomásából kiderült, a provokációt közvetlenül az amerikai katonai hatóságok vezetésével készítették elő. A fasiszta kalandorok gyülevész hada Berlin amerikai övezetében tömörült. Amerikai tisztek fegyverezték fel és látták el utasításokkal a dollárokért felbérelt pogromlovagokat, mutatták meg nekik azokat az épületeket, amelyeket fel kell gyújtani és meg kell támadni. A berlini provokáció szervezői, abban a törekvésükben, hogy el. mossák gaztettük nyomait, a „németek érzelemnyilvánításának" próbálják feltüntetni a június 17-i ber-, lini rendzavarásokat. Engedjenek meg azonban ezek az urak egy kérdést: mi köze a németek érzelmeihez annak a körülménynek, hogy Berlin nyugati övezetének határán a rendzavarás kezdetén amerikai teherautók jelentek meg, amelyek az épületek felgyujtásához szüksé. ges benzines üvegeket szállították? Vájjon nem a lázadásra való bujtogatás érdekében szereltek-e fel ugyanitt amerikai hangszőrókat ? Vájjon nem szintén e cél érdekében jelentek meg amerikai tisztek a Kelet-Berlinben garázdálkodó fasiszta csapatok között? Vájjon nem ame. rikai repülőgépek dobáltak-e le Berlin demokratikus övezete felett előre elkészített röpiratokat, amelyek a munkabeszüntetés folytatására szólították fel a vállalatok dolgozóit ? Vájjon nem az amerikai rendőrség vett-e közvetlenül részt Ottó Nusch. kének, a Német Demokratikus Köz. társaság miniszterelnökhelyettesének elrablásában ? A Berlin demokratikus övezetében lefolyt provokáció megszervezőinek nem sikerült elkendőzni az igazságot. Teljes világossággal kiderült, hogy a külföldi bérencek berlini kalandját az amerikai kémszolgálat már régóta előkészítette és a költségeket abból az alapból fedezte, amelyet az amerikai kongresszus még 1951-ben szavazott meg százmillió dollár összegben a Szovjetunió és a népi demokratikus tábor elleni aknamunkára. A nyugati hatalmak ebből a pénzből kitartott ügynökei próbálkoztak meg a ber. lini fasiszta lázadás kirobbantásával is. Ezzel kapcsolatban figyelmet érdemel az a tény, hogy a kitervelt provokáció kudarca után, június 18án, Eisenhower elnök lehetségesnek tartotta kijelenteni, hogy az Egyesült Államok 50 millió dolláros úgy. nevezett pőtsegélyt juttat NyugatBerlinnek. Berlini körökben nem A *e$yverlíezésí verseny ellen A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Genfben tartott 36. értekezletén felszólalt Di Vittorio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke. Di Vittorio a Szakszervezeti Világszövetség nevében kijelentette: a Világszövetség kész tevékenyebben együttműködni a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel munkája hatásosságának megerősítése reményében. Di Vittorio bírálta Morsenek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójának beszámolóját és rámutatott, hogy „ebben a jelentésben a nemzetközi helyzet képe több kérdésben nem tükrözi a dolgok volódi állását, a többi között a kapitalista országokban folyó fegyverkezési verseny káros hatását a világ gazdasági helyzetére, különösen a kapitalista országok dolgozóinak életszínvonalára." Di Vittorio rámutatott, hogy Morse beszámolójának optimizmusa ebben a kérdésben ellentétben áll az ENSz európai gazdasági bizottságának legutóbbi jelentéséve! és más gazdasági kérdésekkel foglalkozó ENSz-jelentésekkel, amelyek megál lapítják a termelés ütemének ..általános csökkenését" Európában, kivéve a haditermelést. A haditermelés növekedése — mondotta Di Vittorio — mivel nem piacra szánják, a fogyasztás csökkenését és következésképpen a dolgozók helyzetének romlását okozza. Ezzel kapcsolatban D: Vittorio rámutatott a kapitalista országokban élő munkanélküliek, valamint a gyarmati és elmaradott országokban élő dolgozók millióinak nyomorúságos helyzetére, minthogy — mondotta — „az imperialisták és gyarmatosítók az ő vállaikra hárítják a fegyverkezési / politika minden káros következményét". Di Vittorio érintette valamennyi ország termelése növelésének problémáit, amelyeket az értekezleten megvitattak és kiemelte, hogy a világ nem az elégtelen termeléstől szenved, hanem attól, hogy a dolgozók széles tömegei számára lehetetlen megvásárolni-a piacon levő árukat és hogy ennek a problémának a megoldására elsősorban a tömegek életkörülményeit kell megjavítani és vásárlóképességüket fokozni. Di Vittorio befejezésül felhívta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet, hogy „akkor, amikor a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság új békeszerető lépései után a világ sokmillió emberének szívében remény született, hogy a nemzetközi helyzet feszültsége enyhül és megvalósul a tartós béke, a szervezet tanúsítson kezdeményezést a fegyverkezés ellenőrzött csökkentése és a nemzetközi kereskedelem minden mesterséges akadályának megszüntetése irányában". \ népi rendőrség újabb becsempészett külföldi igynököket tartóztatott le a Német Demokratikus Köztársaság területén A Német Demokratikus Köztár. saság népi rendörségének tagjai június 18-án letartóztatták egy külföldi államnak a köztársaság területére becsempészett ügynökét, aki a vizsgálat során bevallotta, hogy négy másik ügynökkel együtt június 17-re virradó éjjel amerikai repülő gépekről ejtőernyőn bocsátották !< Angerhausen környékén. Az ameri kajak az ügynököket fegyverrel és rádiókészülékkel szerelték fel, ame. lyeket ezek az erdőben elrejtették A 'népi rendőrség tagjainak a lakó ság segítségével osakhamar sikerült további ejtőernyős ügynökö ket is letartóztatniok. A letartózta tottak bevallották, hogy utasitást kaptak a lakosság fellázitására és íz ennek következtében támadó za •argásokfcan való tevékeny részvéelre. amiért 'íjazást helyeztek nekik kilátásba. • alaptalanul, úgy tekintik ezt a doli 1 ár alamizsnát, mint kísérletet, amelynek célja, hogy felbátorítsa a kudarcot szenvedett berlini amerikai ügynököket. A külföldi hatalmak ügynökei által Berlin demokratikus övezetében okozott rendzavarásokat nem szabad elszigetelten szemlélni. A kül. földi bérencek berlini kalandja közvetlen kapcsolatban van a Li Szin Man-klikk délkoreai provokációjával. Nem véletlen, hogy a berlini fasiszta összeesküvők kalandjára és Li Szin Man koreai kalandjába ép. pen akkor került sor, midőn a békeszerető erök politikájának eredményeképpen az enyhülés jelei mutatkoztak a nemzetközi helyzetben. A panmindzsoni tárgyalások eredményeképpen aláírták a hadifoglyok hazaszállításáról szóló egyezményt. A koreai fegyverszünet már a legközelebbi napokban valósággá válhatott volna. A koreai háború megszüntetése azonban nem tetszik a béke ellenségeinek, akik a háborúra tették fel kártyájukat. Ezek a szélsőséges elemek bűnös provokációhoz folyamodtak, hogy megakadályozzák a koreai fegyverszünet aláírását. Június 18-ra virradó éjjel Li Szin Man parancsára Maszanban, Puszanban és más amerikai ellenőrzés alatt álló hadifogolytáborokban tömegével „bocsátották szabadon" a koreai néphadseregnek azokat a fogoly harcosait, akiket a semleges országok bizottságának kellett volna átadni. Nem nehéz megérteni, hogy a berlini és a délkoreai provokációnak ugyanaz a célja: megakadályozni, hogy a béke egyre növekvő erői kivívják a nemzetközi feszültség enyhülését és ugyanakkor teret nyitni a reakció, a háború erőinek. A szél. sőségesen reakciós körök nem véletlenül választották e provokációk céljaira éppen ezt a pillanatot. Közismert, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a nemzetközi feszültség enyhítésére tö. rekvö békeszerető államok erőfeszítéseit támogatva, az utóbbi időben több fontos intézkedést tett. Ezek az intézkedések elősegítik Németország keleti és nyugati részének közeledését. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya ugyanakkor több olyan határozatot ho. zott, amelyek jelentékenyen fokozzák a köztársaság lakosságának jólétét. Az NDK kormányának ezeket az intézkedéseit magában Németországban és határain túl is, joggal tekintették nagy lépésnek afelé, hogy megteremtődjék a közös alap a kettészakított Németországnak egységes, demokratikus és békeszerető államként történő egyesítésére. Adenauer klikkje és védelmezői az NDK kormányának ezekben az in. tézkedéseiben politikájuk határozott veszélyeztetését látták. Politikájuknak ugyanis az a célja, hogy bárminő eszközzel megakadályozza Németország egyesítését, megakadályozza az európai béke megszilárdí. tását. A külföldi bérencek bűnös kísérlete a német nép és az európai béke szerencséjére, kudarcba fulladt. A Német Demokratikus Köztársaság népe határozottan visszaverte a provokátorokat. A berlini események megmutatták a Német ' Demokratikus Köztársaság demokratikus rendjének erejét, azt, hogy a nagy néptömegek támogatják az NDK kormányát. A berlini és délkoréai események bizonyítják: a béke ellenségei a leg. végső eszközöktől sem riadnak viszsza, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését, meghiúsítsák a népek együttműködésének megszilárdulását. Ugyanakkor ezek az események azt is mutatják, hogy növekszik és fokozódik a né. pek ereje a békéért vívott harcban, a népek visszaverik a béke ellenségeinek mesterkedéseit. A külföldi bérencek berlini kalandja csúfos kudarcba fulladt. A békeszerető erők szilárdsága és szervezettsége, akcióegysége biztosítja, hogy Li Szin Man klikkjének és védelmezőinek provokációja is kudarcot vall. jaHU jflKj ' SU

m >.,. * ürrhffüi U ......