Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-24 / 153. szám, szerda

1953 június 24 II J SZÖ A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának ülése Az „ADN" hírügynökség közölte a miniszterelnök mellett működő saj­tóhivatalnak a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa 1953 június 19-i üléséről szóló jelentését A jelentés közli, hogy a miniszter tanács megtárgyalta azokat az in­tézkedéseket, amelyeket az állam- j gépezet szerveinek munkájában a j fasiszta provokációk következtében í beállott ideiglenes lassúbbodás mi- < előbbi megszüntetése érdekében kell ; tenni. „A minisztertanács megálla­pította — hangzik a közlemény — hogy az egész államgépezet munka­társai a lezajlott provokáció idején fegyelmezettek és az állaimhoz hí • vek maradtak." A kormány tagjai az ülésen bejelentették, hogy az ál lamgépezet munkája nyugodtan fo­lyik tovább. A provokált rendbontá­sok okozta zavarokat mindenütt megszüntették és teljes egészében ; biztosították valamennyi államigaz- ' gatásj szerv munkájának rendes me­netét. Ezzel kapcsolatban rámutat­nak árra, hogy a minisztertanácshoz mindenünnen állandóan érkeznek olyan jelentések,' amelyek bizonyítják, hogy a lakosság minden rétege bí­zik a Német Demokratikus Köztár­saság kormányában és helyesli a kormány intézkedéseit. A minisztertanács ülésének ideje alatt — hangzik a közlemény — megérkezett Ottó Nuschke minisz­terelnökhelyettes, akit a Berlin de­mokratikus övezetében lefolyt fa­siszta provokációk idején erőszakkal az amerikai szektorba hurcoltak. A miniszterelnök az egész miniszter­tanács nevében üdvözölte Ottó Nu­schkét, é s köszönetet mondott neki azért, hogy olyan mély benyomást keltően, ,határozottan viselkedett, amidőn a nyugati banditák és a Sturm-féle rendőrség kezében volt. A minisztertanács azutáiy egész sor intézkedést tárgyalt meg. Ezek­nek az intézkedéseknek az a célja, hogy meggyorsítsák a kereskedelem­ről, az ellátásról, a társadalombizto sításról és a mezőgazdasági terme­lés biztosításáról 1953. júniu s 11-én hozott minisztertanácsi határozatok végrehajtását. Wach kereskedelmi és közellátási miniszter ezzel kapcsolatban beszá­mol arról, milyen káros hatással voltak a fasiszta provokátorok okozta rendbontások azoknak az intézkedé­seknek a végrehajtására, amelyeket a kormány az ellátásra vonatkozó­lag tett. A nyugati provokátorok megtámadták az élelmiszerszállít­mányokat, raboltak, gyújtogattak, rémhíreket terjesztettek. így pró­bálták szétzülleszteni az élelmiszer­ellátást Ezek a bűnös cselekmények nem sikerültek Az ijedt vásárlási hullámot, amelyre a nyugati provo­kátorok uszítottak, megszüntették. A ellátásban és kereskedelemben dolgozó munkások, alkalmazottak, kisiparosok és üzlettulajdonosok kötelességtudóan viselkedtek. Külö­nösen hű maradt kötelességéhez és magasfokú állami öntudatról tett tanúbizonyságot a Demokratikus Nőszövetség sok tagja. Ök önként felajánlották szolgálataikat az ellá tás érdekében. A minisztertanács köszönetet mond mindazoknak, akik a kor­mánnyal szoros egységben elősegí­tették a nyugati provokátorok nép­ellenes mesterkedéseinek meghiúsí­tását. A minisztertanács kifejezte remé­nyét, hogy valamennyi állami és köz­igazgatási szerV rendületlenül és kö telességtudóan folytatja munkáját a minisztertanács határozatainak vég­rehajtása érdekében, hogy" mielőbb könnyebbé váljanak a lakosság élet­körülményei. Hja Erenburg nyilatkozata a Rosenberg-házaspár meggyilkolásáról A „Pravda" közli Ilja Erenburg­nak Budapesten tett nyilatkozatát a Rosenberg-házaspár meggyilkolásá­ról. „A Béke-Világtanács záróülésén olyan perceket éltünk át, amelye­ket senki közülünk nem fog elfelej­teni — mondotta nyilatkozatában Erenburg. — Egy belga katolikus jogász lépett az emelvényre. Hang­ja remegett a megindultságtól, a felháborodástól, a haragtól. Beje­lentette, hogy végrehajtották a szörnyű gaztettet, villamösszékbe ültettek két ártatlan embert, akik­nek megmentéséért minden becsű, letes ember harcolt. Némán feláll­tak a Béke-Világtanács tagjai — in­dusok és franciák, oroszok és ame­rikaiak, kínaiak és arabok. Tegnap "még mindenki azt hitte, hogy ha a lelkiismeret már nem, de a számítás megálljt parancsol a gyilkosoknak. Nem, a sötét erők felülkerekedtek. Azt, hogy a Rosenberg-házaspár ár­tatlan, mindenki tudja. írtak erről az Egyesült Államok atomtudosai és az purópai jogászok, bármilyen politikai meggyőződést vallottak is. Rosenbergék ügye sokáig húzódott: ártatlanul halálra ítélték őket, s a kivégzést halogatták. Ki tudja, mi vezette őket erre, a félelem-e, vagy a kegyetlenség. Az ártatlanokat hő­napról hónapra a legborzalmasabb kínzással kínozták — a halál várá­sával. Tízmilliók kérlelték azokat, akiktől a Rosenberg-házaspár sorsa függött, hogy állítsák meg a hóhér kezét. Kérték olasz bíborosok, s egyszerű newyorkiak, angol képvi­s élők és olyan hírneves írók, mint Thomas Mann, Roger Martin du Gard, Duhamel, Mauriac, kérte Her riot és kérték az oxfordi diákok, kérték olyan emberek, akik közis­mertek jobboldali meggyőződésük, rő] és arról, hogy helyeslik az ame­rikai politikát, kérték anyák, akik­nek fiait elragadta a koreai háború. Ezt követelték a felháborodott né­pek. De a kérések süket fülekre ta­láltak azoknál, akik gonoszságot akarnak elkövetni, akik ártatlanokat gyötörnek és gúnyt űznek az igaz­ságosságból. Rosenbergék becsületes és bátor emberek voltak. A börtönben leve­leztek egymással. Leveleiket nem lehet megindultság nélkül olvasni. ír­tak ártatlanságukról, írtak gyerme­keikről, akik közül az egyik tízéves a másik hatéves Amikor a Rosen­berg-házaspár leveleit nyilvánosság­ra hozták, a „Figaró" cimü jobbol. dali, amerikabarát lap ezt írta „Csak emelkedett lelkületű és tisztaszívü emberek tudnak így írni". Még az utolsó percekben is meg­kísérelték zsarolni őket: alkut aján­lottak nekik — ha beismerik bü nösségüket és ezzel igazat adnak a hamis bíráknak, ajándékul megkap, ják életüket. Ők ezt válaszolták: .Fiatalok vagyunk, élni akaiunk, fel akarjuk nevelni gyermekeinket, de hazudni nem tudunk, ártatlanok va- -t gyünk". Miért gyilkolták meg őket? Ár­tatlanok vérébe akarták fojtani a béke legszebb reménységeit, vala mennyi nép, így az amerikai nép békeóhaját, azt a törekvését, hogy véget vessen a gyűlölködés és a ret­tegés éveinek. Olyan emberek gyil­kolták meg őket, akik félnek a bé­kétől. Ez már több mint gaztett: őrültség. Amikor a Rosenberg-há­zaspár kivégzésének híre bejárta a világot — mindenki megrendült. Til­takozó tüntetések rázták meg New Yorkot és Londont. Rómát és Pá­rizst. Minden népben van szív és egyetlen nép sem tudja nyugodtan elnézni ártatlan emberek kivégzé­sét. Rosenbergék azért haltak meg, mert békét akartak, mint ahogy bé­két akar sok százmillió becsületes ember. Azért haltak meg, mert a háború pártjai áldozatokra éhesek. Mert a Koreában elért első meg­egyezés után minden nép felvidult, mert az óceánon túl még mindig vannak olyan emberek, akik abban reménykednek, hogy elbutíthatják népüket, megfélemlíthetik az em­beriséget, kirobbanthatják a hábo­rút. Nem, ez nem lesz. A két ártatlan vére még szorosabb egységbe for­rasztja azokat az embereket, akik békét akarnak. Aggódunk az ameri­kai nép miatt, amely nem tudta megakadályozni a történteket. Tud­juk, hogy az amerikai népet min­den más néppel együtt súlyosául érinti ez a sötét bűntett. A Rosen­berg-gyermekek meglátják majd azt, amiért szüleik meghaltak — az emberi szolidaritást, a szellemi sötétség végét, az emberek közötti békét. EZ a tudat acélozta meg az ártatlanokat hosszú Jialáltusájuk hónapjaiban, ez a tudat lelkesít minden népet békeharcában." Auriol elnök Pínay-t bízta meg a kormány megalakításával Már második hónapja tart a' fran. cia kormányválság. Eddig a burzsoá politikusok minden kormányalakí­tási kísérlete csődöt, mondott, aki­ket Auriol bízott meg az új kor­mány összeállításával. Auriol köztársasági elnök június 21-én felkérte Antoin Pinay nagy­iparost, „független" képviselőt, hogy kísérelje meg az új kabinétt meg­alakítását. Pinay, aki körül most a széthullott gaulleista párt tagjai csoportosulnak, egyheti gondolko­dási időt kért. Pinay már a hetedik dezignált miniszterelnök. Két burzsoá politi­kus, Guy Mollet, a jobboldali szocia­lista párt főtitkára és Diethelm, a gaulleista fasiszta parlamenti cso­port vezetője elutasították a köz­társasági elnök kérését, hogy ala­kítsanak új kormányt és négy to­vábbi reakciós politikus, Paul Rei. naud, Mendes-France „radikális" szocialista, Georges Bidault, a ka­tolikus párt vezetője é s André Ma­rié (radikális) szocialista, akik a parlament elé léptek kormánypro­grammjukkái, Va nemzetgyűlésben nem kapták meg a 314 szavazatnyi abszolút többséget. Antoin Pinayl már egyszer mi­niszterelnök volt, mégpedig 1952 márciusában. Akkori kormánypro­grammját a francia pénzügyek és gazdasági helyzet „megjavítására' szóló terveivel támasztotta alá. E „megjavítási" terve elsősorban azon alapult, hogy adóintézkedéseket hajtson végre, amelyek a nagýtôké seknek jelentettek volna könnyebb séget és a kistermelöket és elsősor­ban a francia dolgozók széles réte­geit nagy adóterhekkel sújtották volna. Az olasz szociáldemokraták kilépnek az UIL-ből Demokratikus lapok közlik, hogy az UIL, a szociáldemokrata szak­szervezet tagjai közt széleskörű mozgalom indult a keresztényde­mokrata szövetséggel kötött meg­egyezés felbontásáért. Bulleri, az UIL egyik volt vezetője — akit azért zártak ki ebből a szervezetből, mert a kereszténydemokratákkal való szövetkezés ellen foglalt állást — emlékiratában rámutatott, hogy az UIL vézetői számos nagytőkés­től kapnak pénzt, többek között á Montecatini nevü hatalmas monopo. lista konszern tulajdonosaitól. E le­leplezések után az UIL számos tag ja kilépett a szervezetből és belépett a CGILibe. Súlyos összeütközés Münchenben a dolgozók és a rendőrség között Az Adenauer-kormáciy — afölötti dühében, hogy kudarcot vallottak a Német Demokratikus Köztársaság i demokratikus rendjének megbontá­sát célzó provokációi — Nyugat-Né­metország minden részében fokozza a békeszerető erők ellen irányuló terrorját. Heidelbergben és Trierben betiltot- ; ták a Németország Kommunista ' Pártjának gyűléseit, hogy megaka­dályozzák a nyugatnémet munkás- 1 osztály pártját az igazság terjeszté­sében. Högner jobboldali szociálde­mokrata, bajor belügyminiszter rend­őrsége Münchenben betiltott két gyűlést. i Högner állig felfegyverzett rend- I őregységei szombaton délután Mün­chenben megtámadtak a munkálta­tók egyre fokozódó önkénye ellen tüntető többezer dolgozót. A készültségi rendőrség gépesí­tett egységei puskatussal és fecs­kendőkkel támadtak a tüntetőkre. A véres összeütközések órákon át tar­tottak. A súlyos összeütközések során több mápt száz munkást és alkalma­zottat tartóztattak le. A ,,DPA'' nyugatnémet hírügy­nökség jelenti: .,A készültségi rend­őrség egymásután érkező századai katonai táborrá változtatták az egész belvárost." Lí Szin-man újabb gaztette: 643 hadifoglyot „bocsátottak szabadon" a szangmudai táborból Az „Üj Kína" hírügynökség külön­tudósítója jelentése szerint Lí Szin man ügynökei az amerikaiak tudtá­val szombat estétől vasárnap reg­gelig újabb 643 hadifoglyot távolí­tottak el a szangmudai táborból és három másik amerikai hadifogoly­táborból­Szombaton éjjel a liszinmanista gengszterek harckocsikkal és teher­gépkocsikkal felszerelt különleges osztagot küldtek a szangmudai fo­golytáborhoz és ennek kísérete mel lett több mint 400 hadifoglyot szál­lítottak át. A tábort amerikai katonák őriz­ték. de minden beavatkozás nélkül, nyugodtan nézték, hogy a hadifog­lyokat tehergépkocsikra rakják. A Reuter-iroda egyik jelentése szerint a liszinmanista nemzetvédel­mi minisztérium egyik szóvivője ki­jelentette. hogy a visszatartott hadi­foglyokat besorozzák a délkóreai hadseregbe. Az Associated Press arról ad hírt, hogy a szangmudai fogolytáborból június 18-án elhurcolt hadifoglyok már a délkoreai hadsereg kvnagpui kiképző központjában teljesítenek szolgálatot. Dél Korea ügyvivő miniszterelnöke június 18-án közzétette Mark Clark tábornokhoz intézett -levelét, amely­ben megírta, hogy „valamennyit i (valamennyi nem közvetlenül haza­telepítendő északkoreai hadifolíyot) szabadon akarja bocsátani, a lehető legkevésbbé zavart okozó módon." Felháborodott tüntetések világszerte a Rosenberg házaspár meggyilkolása miatt Az „AFP" jelentése szerint a Ro­senberg házaspárt mintegy tízezer fő­nyi tömeg kísérte utolsó útjára. Az ..AFP" hozzáfűzi még azt, hogy „mint egy 200 ügynök figyelte árgús sze­mekkel" a temetésen résztvevőket. Rómában vasárnap tüntetők vo­nultak az Egyesült Államok nagykö­vetsége elé. hogy ott tiltakozzanak a Rosenberg házaspár kivégzése miatt. A rendőrség megtámadta a tüntető­ket és többet közülük letartóztatott. Szombaton valamennyi olasz demo­kratikus párt és tömegszervezet szék­házán félárbocra eresztették a zász­lókat Ethel és Július Rosenberg em­lékére. Az ausztráliai Adelaide-ban, a Ro­senberg-házaspár kivégzésének hírül­vitele után a felháborodott lakosság a városháza előtt tiltakozQtt. A Reuter jelentése szerint Tel­Avivben szombaton a Rosenberg-há­zaspár kivégzése miatt tiltakozó tün­tetők vonultak az amerikai nagykö­vetség elé. A nagykövetséget rendőr­kordon vette körül és nem engedte közel a tüntetőket. A pekingi sajtó vasárnap felhábo rodással adott hírt arról, hogy az amerikai kormány meggyilkoltatta az ártatlan Rosenberg házaspárt. A Zenminzsibao vezércikke a többi között megállapítja: „A világ egyet­len igazság- és békeszerető embere sem maradhat érzéketlen ezzel a bru­tális gyilkossággal szemben. Mindenki részvéttel hajt fejet a Rosenberg házaspár emléke előtt, akik a békéért és az igazságért hal­tak meg, akik nem voltak hajlandók lelküket és a békébe vetett hitet el­adni. Az amerikai kormány amely meggyilkolta őket. a történelem szí­ne előtt mindörökre gyűlöletes ma­rad". f • Az egész bolgár népet megrendítet­te a hír, a Rosenberg házaspár ki­végzéséről. A Rabotnicseszko Delo ,,Az amerikai fasizmus újabb gyalá­zatos gaztette" címmel ezt írja: „A Rosenber házaspár gyilkos hóhérai ezzel a gyilkossággal akarták még jobban felszítani, az atomhisztériát és megfélemlíteni az amerikai béke­harcosokat, akiknek első soraiban áll az ártatlanul elítélt házaspár A bol­gár népet felháborítja és megrendíti a bűn és szívvel-lélekkel együtt érez a haladó emberiség felháborodásával." Az iraki helyzet Jélentések szerint június 19-én a kommunista tevékenység miatti vád­alapján letartóztatott 150 iraki po­litikai fogoly általános sztrájkba lépett. A sztrájkot tiltakozásuk je­léül kezdték amiatt, hogy a bagda­di központi fogházból erőszakkal a bakubai fogházba szállíttatták őket. A rendőrség betört a fogházba, könnyfakasztó bombákat dobott a politikai foglyok közé és tüzet nyi­tott rájuk. A beiruti rádió jelenté­se szerint nyolc személy meghalt és huszonhárom megsebesült ennél az esetnél. Az AS Sarha cimü libanoni lap jelentés szerint „ez a terrorista ak­ció Irak hazafias köreiben általános felháborodást keltett". A városban tüntetések voltak és a dolgozók a politikai foglyokkal való szolidaritá. suk jeléjíí sztrájkba léptek. Az iraki propagandahivatal vezér­igazgatójától kiadott hivatalos je­lentés szerint a rendőrség június 20­án este megtámadta a tüntetőket és néhányat letartóztatott. A Francé Presse ügynökség je­lentése szerint június 21-én a bag­dadi bányászok tüntettek. Ugyan­ezen a napon a rendörségnek a po­litikai foglyokkal szemben elköve­tett terrorja elleni tiltakozásuk jelé­ül a bagdadi ügyvédek sem léptek munkába. Az iraki haladó sajtó mély felhá­borodását fejezi ki a hivatalok pro­vokációs eljárása felett ' Az iraki hivatalok az iraki események nagy visszhangjától való félelmükben szi­gorú cenzúrát vezettek be. • .

Next

/
Thumbnails
Contents