Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-24 / 153. szám, szerda

Afrika népei küzdenek a gyarmatosítok eiien A francia imperialisták Afriká. ban hatalmas gyarmatokat tarta­nak uralmukban. Ezeknek területe 7 és fél millió négyzetkilométert tesz ki. Ez Európa területét a Szov jetunió nélkül másfélszeresen, Fran­ciaország területét pedig 14-szere­sen haladja meg. Az utóbbinak lakossága alig 25 millió föböl áll, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométerre alig 4 ember esik. Ez a lakosság többszáz\ törzs re tagozódik, s mindegyiküknek meg van a maga saját nyelvjárásAés sa­ját erdei övezete az Atlant" óceán partja közelében. A terület belsejé­ben, az erdők és a Szahara-sivatag között elterülő szavanna-övezetben hűbér-rendszer uralkodik, míg a si­vatagban megmaradt a rabszolga­rendszer. A jelenlegi kapitalizmus alapvető gazdasági törvénye Nyugat- és Kö­zép-Afrikában igen szembetűnően érvényesül. Az európai résztvénytár­saságok hatalma szüntelenül növek­szik. Az afrikaiak kegyetlen kizsák­mányolásából eredő profitjukról né­mi képet nyerhetünk, ha pillantást vetünk a hivatalosan közölt adatok­ra. A legutóbbi évek folyamán a 20 legnagyobb részvénytársaság nyeresége fokozatosan így alakult: 1946-ban 453 millió, 1947-ben 898 millió, 1948-ban 1.377,000.000, 1949­ben, 1 milliárd 924 millió, 1950-ben 2 milliárd 734 millió, 1951-ben pe­dig már 3 milliárd 132 miHió frank. Nyugat- és Közép-Afrika kapitalista kizsákmányolása erősen megnyilvá- • miit a sajátos gyarmati jelleget öltő 1 külkereskedelmében is. Külkereske­delmi téren főleg nyersanyagot, ka­kaót* gyapotot, kávét stb. és ás­ványokat szállít ki és készterméke­ket importál. E kereskedelemből ki­folyólag a két legnagyobb kereske­delmi társaság 1951-beň 1 milliárd 495 millió frank profitot vágott zsebre. Természetesen a kapitalisták növek­vő profitja maga után vonja a szé­les afrikai tömegek elszegényedését, amelyek ettől függetlenül is borzal­mas életkörülmények között tengőd­nek. Többmilliő parasztot . fosztottak meg attól a földtől, amelyen évszá­zadok óta éltek. Közép- és Nyugat. Afrikában az európaiaknak adott mezőgazdasági koncessziók megha­ladják a 300.000 hektárt. gyeimét. A francia sajtó a napok­ban közölte, hogy Gabunban hatal­mas társaság alakult egy mangán­érc-lelőhely kiaknázására. A lelő hely tartalmát néhány százmillió tonnára becsülik. A francia imperialistáknak ameri­kaiak által való kiszorítása még jobban növeli a bennszülöttt afrikaj lakosság túlnyomó többségének el­dig is elviselhetetlenül nehéz élet feltételeit. Ezért legújabban tevéke­nyen harcba lépnek jogaikert. A gyarmatosítók mindent elkö­vetnek, hogy a gyarmati nép jogta­lan legyen. A megtorlások nem az egyedüli fegyvert képezik a gyar­matosítók kezében, amellyel meg akarják törni az elnyomott népek, nek szabadságuk és függetlenségük megszerzésére irányuló törekvését. Fenyegetéseken, kínzásokon kívül megvesztegetéshez is folyamodnak. Az Afrikai Demokratikus Unió ve­zéreinek egyrészt sikerült a maguk oldalára vonniok. A legutóbbi 18 hó nap alatt Nyugat- és Közép-Afriká­ban komoly harc folyik a kényszer­munka megszüntetéséért és a mun­kakódex életbeléptetéséért. 1951 októberében a Francia Álta­lános Munkaszövetség tevékeny tá­mogatása mellett tartották az afrikai szakszervezetek konferenciáját, ame­lyen valamennyi gyarmat küldöttei résztvettek. A konferencia határoza­tot hozott, hogy mozgalmat indít a ihunkakódex bevezetéséért. Tényleg hatalmas tömegek támogatták e ha­tározatot. A dolgozók ezrével léptek a szakszervezetek soraiba. Dakarban 1952 október 6-tól 8-ig tartották meg a szakszervezetek második konferenciáját, amelyen in­tézkedéseket dolgoztak ki a munka, kódex minél előbbi bevezetésére. A dakari konferencia határozatai­nak megvalósítása érdekében 1952. november 3-án általános sztrájkot tartottak. A gyarmati hivatalok minden kísérlete ellenére Nyugat­és Közép Afrikában 24 árán keresz­tül szünetelt a munka. A mozgalom óriási politikai tüntetés jellegét öl­tötte a faji megkülönböztetés és a kényszermunka ellen. A lakosság más rétegei és a munkásokon kívül más alkalmazottak is résztvettek a sztrájkban Az afrikai kereskedők nagyrésze a városokban bezárta üz­letét, a parasztok megtagadták a piacoknak mezőgazdasági termékek­kel való ellátását. 1953 június 24 • i PARTÉIET Az egyenletes tervteljesítésért a kommunistákkal az élen Nyugat- és Közép-afrikában 1946 ig nyíltan és nagy méretekben al­kalmazták a kényszermunkát. A fér fiak és nők családjuktól elszakad­va kénytelenek voltak ingyen dol­gozni az útépítkezéseken és az eu rópaiak illtevényein. Nagymérték­ben alkalmazták a testi fenyítést is. Ennek következtében az afrikaiak ezrei pusztultak el, vagy váltak nyomorékká. A Kongó-folyó és a tengerközti vasútvonal építése, amely a folyónak a torkolat előtti sellői miatt vált szükségessé, kü­lönösképpen nagy áldozatokat köve­telt. 1946 óta törvénnyel megszün­tették a kényszermunkát, a gyar­matosítók azonban a gyakorlatban sohasem vették tekintetbe ezt a törvényt. Jelentősen nagy a lakosság halá­lozási arányszáma. Az ENSz adatai szerint az afrikaiak 57 százaléka még 15. életévének betöltése előtt meghal. Ezen nincs mit csodálkoz­nunk, ha ismerjük azt a borzalmas nyomort, amelyben az afrikaiak él­nek és ha ismerjük Közép-Afrika egészségi viszonyait, ahol 4 milliló lakosra mindössze 155 orvos esik, azaz egy orvosnak kellene ellátnia 26.000 afrikai lako s egészségügyi gondozását. Az imperialisták görcsösen ra­gaszkodnak a gyarmati rendszerhez, mivel kiváltságosakat biztosít szá­mukra és elősegíti, hogy Afrika ezen részét minél előbb haditereppé változtathassák. Közép- és Nyugat. Afrika kedvező fekvését hadi- és légitámaszpontok és katonai hadi­anyagraktárak céljára használják fel. Jelenleg hatalmas munkálatok folynak Dakar, Konakri, Abidzsan és más kikötök kapacitásának bőví­tésére. A légitámpontok építési ter­ve alapján 1948. és 1953. között 98 repülőteret szándékoznak felépíteni. A 98 repülőtér közül 17 a nehéz­bombázó^ számára épül. Nyugat- és Közép Afrika nyersanyagtartalékai igen nagy mértékben magukra von­ják az amerikai monopóliumok fi­A másik, ezúttal háromnapos sztrájk 1953. január első napjaira volt tervezve, azonban nem valósí­tották meg, mert a francia nemzet­gyűlés a november 3-i események hatása alatt és a kommunista kép viselők nyomására elfogadta a mun­kakódexet, amely kilátásba helyezi mindennemű kényszermunka meg­szüntetését, a munkahét szabályo­zását, a többtagú családoknak se­gély nyújtását, a szakszervezetek szabadságát, a sztrájkjog elismeré­sét, stb. A Barakela című lap — Francia­Szudán szakszervezeteinek hivatalos lapja — nemrégen ezt írta: „A mun kakódex elfogadása óta sok esevpény zajlott le. A reakciónak ideje volt megtorlás előkészítésére és olyan terv kidolgozására, amely meghiu­sítja a kódex /és főbb pontjainak­megvalósítását." A gyarmatosítók terveinek meg­akadályozása végett ez év március elején Bamakóban újabb szakszerve­zeti konferenciát tartottak. A Ikon­ferencia erélyesen tiltakozott a „hi­vatalok és a vállalkozók (ámborasá­ga elen." A konferencia még egyszer kiemelte az afrikaiak am a lelkes törekvését, melyet a munkakódex életbeléptetéséért fejtenek ki. Az Elefántcsontpart demokratái ellen nemrégen lefolytatott bírósági tárgyalások több tiltakozó összejö vetelre és tüntetésre adtak okot és a gyarmati bíróságok ítélethozata­laikban kénytelenek voltak e tényt tekintetbe venni. A népi tömegek egyr e merészebben leleplezik az af rikai nép árulóinak aljas politikáját, akik a gyarmatosítók rabságába akarják dönteni a népet. Nyugat- és Középafrika népei te­vékenyen résztvesznek a népek de­mokráciájáért és a békéért vívott nagy harcban. Mint minden gyar mati nép, ők is le akarják rázni magukról a gyarmati igát é s szaba don akarnak élni. (A moszkvai Pravda cikke nyomán.) ffiswn A köztársasági elnök a képzőművészeti akadémia iskola kiállításán Június 22-én, hétfőn a délutáni órákban meglátogatta Antonín Zá­potocky köztársasági elnök a kép­zőművészeti akadémia iskolai év­záró kiállítását. A gömöri vasérebányák a dekádtervet ,101.3 százalékra teljesítették Június első dekádjával összeha­sonlítva a gömöri vasércbányák összes üzemei magasabb eredmé nyeket értek el a vasércfejtésben. Összüzemi mértékben a dekádter­vet 10ll3 százalékra teljesítetnék és az év elejétől 2.7 százalékkal túl­teljesítik a fejtési tervet. A vashe gyi üzem kivételével, amely június második dekádjában nem teljesítet­te a tervet, minden egyes üzem 100 százalékon felül fejtett. Leg­jobb dekáderedményeket mutat fel a dernői üzem. ahol a tervet 115.4 százalékra teljesítették és a dob­sinai bányászok, akik 5.9 százalék­kal túlteljesítették a fejtési tervet. Szép eredmények a korláti kőbányában A korlát- kőbánya dolgozói a kongresszust követő napokban fo­kozott erővel küzdenek - évi tervük teljesítéséért. A kőbányászok pár­tunknak és kormányunknak élet­színvonalunk jelentős emelésére ho­zott nagyjelentőségű határozatát további jó munkával, tervük túl teljesítésével hálálják meg. Kovács Jánost, aki a szomszé­dos Balogfaláról jár munkába, mái­elmúlt évi munkateljesítményéért kitüntetésre terjesztették elő. Ez évben szintén kiváló eredményeket ért el a példás dolgozó. Az év ele­je óta munkatervét 130.8 százalék­ra teljesíti. Fröhlich János kőfaragó 3 gyer­mek apja* Június elején egészséges ikrekkel ajándékozta meg felesége. Fröhlich János tudja, hogy pártunk és kormányunk különleges gondot fordít a gyermekek nevelésére. A gyermekpótlékot is lényegesen fel­emelték. Ezt a gondoskodást lelkes munkával hálálja meg a kiváló kő­faragó. Május; tervét 155.5 száza­lékra, az év elejétől pedig 126.9 szá­zalékra teljesíti. Kur^li József, Korlát \ ÍJjítôk segítik a vEzierőmű építőit Azok a tapasztalatok, amelyeket a Vágón elkészült duzzasztók épí­tés közben nyertek, most nem kis mértékben segítik őket a többi vízierőmü építésében a Vágón. A csatornalépcsők betonozásánál, amelyeken a vízierőmüböl a vizet elvezetik és bevezetik, még nem régen a betonszállításra szállító szalagokat használtak. A betont szalagokon szállították a csatorna építéséhez és onnan a munkások kézzel, lapátokkal osztották szét. Ez a munka nemcsak fáradságos, volt, hanem a beton azzal, hogy hintökaviccsai ke>^j;edett, nagyon sokat vesztett minőségéből. A Híd rosztav üzem gépesítője, Jozef Mar getin és Ján Sapák mester, újító­javaslatot dolgoztak ki arra vonat­kozólag, hogyan könnyítsék és ja­vítsák ezeket a munkákat. Az ö javaslatuk alapján megfelelően át­alakítottak erre a célra egfy 250 liter befogadóképességű keverőgé pet, elkészítettek egy tekercselő­berendezést és egy különleges szer­kezetű kocsit. A tekercselő beren dezés mozgatja a kocsit és szükség­let helyére szállítja. Margetin és Sapák újítók a csatornalépcső be­tonozásának fáradságos munkáját gépesítéssel kiküszöbölték és meg­őrizték a beton magas minőségét, mivel a munkamenet javításával elérték azt, hogy a beton.már nem keveredik össze a kaviccsal. A lépcsők betonozási munkálatai­nak gépesítésével a munkát nem csak meggyorsították, hanem több mint 30.000 koronát takarítottak meg az üzem részére. A csatorna lépcső betonozásának új módszeré? most sikerrel alkalmazzák a horná stredai vízierőmü építésénél. A szocializmus építésében párt szervezeteink egyik fő feladata, hogy megszervezzék a tömegek szocialista nevelését, hogy új em bert neveljünk és kiszabadítsuk a burzsoa-ideológia bilincseiből, meg­tanítsuk arra, hogy személyi érde­keit a közösség érdekeinek rendel j e alá, mert csak igy biztosít szebb és boldogabb jövőt magának és csa ládjának. További feladat, hogy szeretetet oltsunk dolgozóinkba, né piink, drága pártunk és felszabadí­tónk, a Szovjetunió iránt. Pártszervezeteink csak akkor teljesítik a szocializmus építésében feladataikat sikeresen, ha a kom­munisták egyre nagyobb figyelmet fognak fordítani fiatal káderek ne­velésére, hogy kellő politikai és szaktudással minél nagyobb szám­ban résztvegyenek a szocialista munkaversenyben, terjesszék a szovjet sztahanovisták tapasztala tait munkahelyeiken és élenjáró harcosok legyenek a gazdaságos­ságért az állami és munkafegyelem betartásáért folytatott küzdelem­ben. Krajcsovics József elvtárs, a bratislavai Guman-gyár kommunis ta népnevelője és legjobb munkása az idén kétszer szilárdította nor máját, és a szovjet sztahanovisták tapasztalatai segítségével, gépe he­lyes kezelésével és kihasználásával átlag 181 százalékra teljesíti nor­máját. Krajcsovics elvtárs még fiatal, csak 27 éves. A szocializ­mus építésében és Családjában ta lálja örömét. Arra a kérdésre, hogy mi indítja őt arra, hogy oly kitartóan harcoljon a munkaterme­lékenység fokozásáért, így vála­szolt: . — Tanoncéveimet a Gumon­gyárban töltöttem még a kapitajis ta kizsákmányoló fasiszta rendszer alatt és tanítóim Reinisch Rudolf géplakatos, aki abban az időben 60 éves lehetett, jó szakember, nemcsak a hosszú évek során szer zett tapasztalatait oltotta belém türelemmel, hanem sokat beszélt nyomorúságos életéről, harcáról a kizsákmányolók ellen. Reinisch elvtárs azon német anyanyelvűek közé tartozott, akik gyűlölték a barbarizmust és a Szovjetunióban látták felszabadítójukat és a világ­proletariátusának rohambi'igádját. Ugyanilyen szellemben foglalkozott velem — mondja Krajcsovics elv­társ — Jancsek elvtárs is. Ezek az elvtársak még fiatal éveimben, a kapitalista fasiszta renSszer ide­jén tanítottak engem a szocialista hazafiasságra, proletár-riemzetköii ségre és a Szovjetúniőhoz való hű­ségre. Igy beszél a Gumon-gyár egyik legjobb dolgozója, aki ahogy annak idején őt nevelték és vele foglalkoztak a kommunisták, ma az üzemi pártszervezet megbízásából Tóth, Trncsák és Novák elvtárs párttagjelölteket neveli, segíti mun­kájukban és előkészíti a rendes taggá való felvételre. Főleg ismer teti velük részletesen pártunk új alapszabályzatát, a tagok jogait és kötelezettségeit, a demokratikus centralizmus nagy jelentőségét pár tixnk * szervezeti felépítésében. Uhlik Augus^tin elvtárs kommu­nista népnevelő is a legjobb agitá­torok közé tartozik. Négy gépen dolgozik és tervét átlag 170 száza­lékra teljesíti. Szlovákia Kommu nista Pártja X. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy a gépek kezelésében az idő­veszteséget a legalacsonyabbra csökkenti, s így havonta jelentős összeget megtakarít. Kötelezettsé­gét teljesítette és kötelezte magát, hogy továbbra is a bevált módszert fogja alkalmazni, hogy ezzel csök­kentse a termékek önköltségét. Uh­lik elvtárs kisparaszt fia. Épülete­ken dolgozott mint munkás. A fel­szabadulás után esti tanfolyamokon végzett két középiskolát, egyideig dolgozott' mint hivatalnok, de mi­vel termelni akart, gépeken dolgoz­ni, önként jelenkezett az üzemben munkára. Ma örül, hogy négy gé­pen tud sikeresen dolgozni. Mint komnjunista népnevelő a sajtótíz­percekre felkészül, jegyzeteket ké­szít arról, amit mondani akar és főleg arra törekszik, hogy minden munkásba beoltsa annak tudatát, hogy egyéni munkája az egész üzem kollektív munkájának elválaszt, hatatlan szerves része és attól, hogy ö hogyän dolgozik, függ az egész üzem sikere is. Minden mun­kásnak megmagyarázza az egyéni siker, és az egész állam sikerének kölcsönös összefüggését. Ehhez hasonlóan a többi kommu­nista népnevelők is az üzemi párt­szervezet utasításai szerint bizto­sították a terv egyenletes teljesí­tését, s így tudták elérni, hogy a nehéz ipari minisztérium 1. számú főigazgatóságának megállapítása szerint az egyenletes tervteljesítés versenyében a bratislavai Gumon­gyár került az első helyre orszá­gos méretben. Zálezsák elvtárs az üzemi pártbi­zottság elnöke pártunk X. kongresz­szusának befejezése után a követke­ző napo n összehívta a pártbizottsá­got, hogy megtárgyalják a kon­gresszus anyagát, mindenekelőtt Siroky elvtárs nagyjelentőségű be­szédét, amelyben Siroky elvtárs öt pontban összefoglalta pártunk fő fel­adatait a gazdaságosság rendszeré­nek bevezetéséről egész népgazdasá­gunkban -A pártbizottsági tagok nagy érdeklődéssel megvitatták Si­roky elvtárs beszámolójának azt a részét is, amelyben a pártéletnek és a párt építésének kérdésével foglal­kozott és idézte Gottwald elvtárs szavait, hogy hangsúlyoznunk kell párttagságunk előtt és különösen az ifjabbak előtt: „elvtárs, a párt min­den, mert a párt és csak a párt volt a biztosi téka, hogy népünk felsza­badulhatott, a párt és csak a párt­a boztositéka, hogy az urak többé sohasem kerülnek hatalomra. A párt és osak a párt a biztosítéka, hogy egyszerű népeink számára felépíti a boldog szocialista jövőt" A párt­bizottság megvitatta szeretett köz­társasági elnökünk Zápotocky elv­társ beszédét is, amit a X. pártkon­gresszus befejezése után a Sztálin­téren százhúszezer dolgozó leienlété­ben mondott és rámutatott, hogyan zsákmányolta ki Szlovákia dolgozóit az első burzsoá köztársaság idejében a cseh burzsoázia és hogyan zsák. mányolta ki a fasizmus segítségével létrejött Hlinka-Tiszó-féle szlovák állam a dolgozókat és rámutatott arra is, hogy fna Szlovákiában vil­lanyerőművek é s gyárak épülnek, ami biztositéka annak, hogy Szlová­kia dolgozóit többé munkanélküliség s:am fenyegeti, nem lesznek nyomo­rúságos gyerekek, nem lesz éhség és nyomor. Az üzemi pártbizottság a kon­gresszuson elhangzott beszédek meg. vitatása után határozatot hozott, hogy a részlegszervezet elnökeit, a csoportvezetőket é s a tömegszerve, zetek funkcionáriusait egybehívja és ezek segítségéve] minden munkasza kaszon megtárgyalják a X. kon­gresszus anyagát, amelynek ismerete nagy jelentőséggel bir pártszerveze-, teink és a tagok aktivizálásában a szocializmus gyorsabb megvalósítá­sáért. Erdősi Ede James C. Endicott Prágában A Csehszlovák Békevédők Bízott- James C. Endicott lelkész, a kanadai sága meghívására a budapesti Béke Békebizottság elnöke és a Béke Vi­Világtan ács ülésezéséről repülőgépen iágtanács tagja. A Csehszlovák Bé­megérkezett Prágába „A nemzetek üevédők Bizottsága nevében dr. Jiri közötti béke megszilárdításáért" j Hájek elnökségi tag üdvözölte őt a nemzetközi Sztálin - díj jal kitüntetett 1 repülőtéren.

Next

/
Thumbnails
Contents