Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-23 / 152. szám, kedd

1953 június 23 U J SZO JÓ MUNKÁVAL ELŐRE A TERMÉSBETAKARÍTÁS GYŐZELMÉÉRT Minden szem gabonát a hazának A bajcsi állami birtokon még zöl­déit az embermagasságú rozs, a tör­pébb búza és a zab. amikor már közel a gazdasághoz, a kanyargós Zsitva fákkal, bokrokkal szegélyezett partján mintegy tizennégy hektár öszi árpa aranysárgára érett. Nem csak Bajcson, hanem a hozzátartozó balás­tagi gazdaságban is dicsekedhetnek már sárgálló őszi árpával. Ki ne örül­ne a korai érésnek, ki ne készült vol­na a békearatás első nagy napjára? Olyan a paraszti munkát végző em­ber, hogy ritkán pezsdül a vére, de ha a határ gazdag termést ígér, ak­kor harcot indít az új kenyérért, és ebből a harcból diadalmasan is ke­rül lei. Bajcson is, Balástago n is régen fél­retették a keskenyrendet vágó kézi­kaszát, mert kombájnokat és arató­gépeket kaptak államunktól és olyan traktorosokat nevelt itt a párt, mint Zsigó László, Mészáros Mihály és Vicián László. A három traktoros néhány nappal az aratás előtt már úg v viselkedett, mintha versenyre ké­szült volna. Az egyik is, a másik is sokszor vizsgálgatta gépét, a szemével is megsimogatta, hogy mire eljön az aratás ideje, egymást megelőzve re­pülhessenek a határba. Megjött az aratás idejének első napja, június 15. Zsigó Laci családos ember már. huszonhét éves. Ezen a hétvégi reg­gelen, a szokottnál korábban felkélt. Már korán reggel az járt az eszében, h,ogy az idei nagy békearatásban, a gottwaldi ötéves terv ötödik évében olyan eredményt ér el, mint 1950-ben, amikor százhuszonöt hektár gabona learatásával az összes traktorosok él­ismerését kxérdfnélte. Akkor jutal­mat is kapott. 3.000.— koronát. A valamikori cselédember gyerekének ez volt az első nagy győzelme a sza­bad hazában, amikor egy-egy kéz­szorításban, dissmerő pülantásban, megérezte az emberek szeretetét. Ügy dolgozott azután hogy tavaly is di­csérő levelet kapott. Most meg az idei aratás küszöbén felajánlotta, hogy nyolc hektár gabonát vág le naponta. Tudja már ő. hogy arra a gondosko­dásra, amelyben öt a párt részesítette, hogyan kell válaszolnia: jó munká­val! Zsigó László hétfőn, az aratás első napján nehezen várta a delet, az ara­tás kezdetét, mint minden ember, ha tenni készül miamit. Pedig, ahogy az udvarról széttekintett, azt látta, hogy felhős az ég, köröskörül borul. Amikor eljöt f a déli tizenkét óra. felugrott a dübörgő traktor ülőkéjé­be. A traktor után akasztott önkö­tözögép villáit nézte, amelyek méltó­ságosan billegtek erre-arra. Mikor a harminc hektárnyi árpa szélébe ért., már Mészáros Mihály traktoros is ott volt és hozzáfogtak a munkához. Az első kerülőnél már lelkesedés töl­tötte el Zsigót, hogy gazdag termés­- ben vezetheti motorát. Hullámzott az árpa, ha a szél el­nyargalt felette és ezt Zsigának, jól esett néznie. Mészárossal versenyezve kerülgették a táblát. Szót nem is nagyon váltottak a munka kezdetén mind a ketten csak egyre többet akartak learatni. Zsigó Laci este szür­kületre öt hektárt aratott le, jól ment * munka. Kedden hajnalban rriég harmat ült a kalászokon és az leereszkedik a termés tövére, ilyenkor kínos lenne a munka, a kasza minden lépésnél megragadna. Zsigó Laci tehát csak hét órakor indult. Öröme a tegnapi munka láttán azt az elhatározást ér­lelte meg benne hogy ezen a napon is tartani fogja a tíz hektárt. No de akkor is történhet baj, ha az ember nem számít rá. Mészáros Mihály traktoros társának hiba esett a gépén. Az aratógépen egy gereblye eltörött. Zsigó Laci azonnal segítségére sietett, mert arra tanította öt a párt, hogy a hibán pillanatok alatt kell segíteni. Azt mondta Mészárosnak: — Valamit akarok mondani. Várt a csoportvezetőre, még az ül­lőkéről is leugrott, úgy várt. — Hallod-e kaci. — kezdte Pavlík, amikor hozzáért. — .4 bajcsiaknak még tizennégy hektár árpájuk van a Zsitva partján. Mész-e nekik segí­teni? — Megyek hát! £ — Jól van fiú — és mégveregette a vállát, hogy még mondhasson ennek a Zsigának egy két elismerő szót, ; de nem tehette, mert néhány perc múlva, már csak a háta közepét lát­| hatta. s I Sietett mert utoljára fordult. Ami­^ 1111 I Ä ' lm*- - • '' ¥ n . ^ ürv... A^AI JMfc 1 4: áÉdsftJ A/ ic^i békearatás ünnepélyes megkezdése Szlovákiában Munkában az aratógép a bajcsi állami gazdaság határában. — Hagyj rsak engem egy cseppet, majd én megnézem a gépet. — Ne nézd meg. mert eltört. — Akkor eriggy a garázsba, majd átveszem a te részedet is. Azzal felpattant a traktorára és ment. Bosszantotta, hogy Mészárosnak baja történt.. mert ka ez a hiba nincs, akkor ezt a tálbát, amelyet nézni is gyönyörűség — még ma levágják. Hogy Mészáros lemaradását is be­hozhassa, jobban szorította a munkát. Gyorsabban és ügyesebben fordult, és estefelé mosoly bujkált a szemé­"ben, amikor Mészárost megpillantot­ta az akácfák között. Jött ki őhozzá, behozni a lemara­dást. A keddi nap így hát a győze­lem napja volt, mert Zsigó Laci és Mészáros Mihály úgy akarták. Szerdán pirkadatkor ismét nagy vőíl a harmat. Zsigó Laci harmatfelszáll­táig sem ült karbatett kézzel, hanem leolajozta a motorát, és az önkötöző­gépet is megjavította. Mire a karban­tartással elkészült, a harmat felszá­radt. A harminc hektárnyi árpából több maradt valamivel négy hektárnál. Egyedül fogott a munkához, mert Mészárost Szentpéterre küldték mun­kásokért. Szép volt ez a reggel, ma­dara^ dalától hangos és ezt ő, mint tanyai gyerek nagyon szerette. Ügy ment gépével, minth". táltossal men­ne, dűltek a rendek, illetve a kévék. Talán már négyedszer akart fordulni é>: utoljára, amikor meghallotta Pav­lik csoportvezető hangját az akácos­ból. — Te Laci várjál csak! — Minek várjak? kor készen volt, boldogan tekintett végig a táblán, amelyen szép rend­ben sorakoztak a kévék. Mindiq úgy tett ez a Zsigó Laci, hogyha egy marékravaló árpa kicsúszott a kévé­ből, leugrott az ülésről és helyére tet­te. így tesznek azok, akik tudják, mit jelent ez a pár szó: ,.Minden szem gabonát a hazának." Délután niár ott volt a bajcsi gaz­daság árpájában. Szerette nagyon a hajcsiakat hát hogy ezt a szeretetét megmutassa, úgy járt a gépével, hogy mindenki látta belőle jóakaratát. Ne­héz volt. itt a munka, mert az árpa sok helyütt megdőlt, de azért ment előre simán, zökkenő nélkül. Este­felé itf is elvégezte a ráeső részt, a megdőlt árpából négy hektárt le­aratott. Negyedik napon, csütörtökön jó idő volt, a nap már a kora reggeli órák­ban melegített. Olyan tiszta volt az ég, hogy még bárányfelhőket sem lát­hatott az ember. A traktorosok elha­tározták. hogy ezen a napon befejezik az öszi árpa aratását. Ment is a mun­ka, mint a karikacsapás. Zsigó, Mészáros, és Vicián trakto­rosok a negyvennégy hektár ősziárpát három és fél nap alatt learatták. Ez alatt a három és 'fél nap alatt meg­mutatták, hogy hűséges fiai a párt­nak. Bajcs és iBalázstag határában még négyszáztizenhat hektár gabona hívja munkára a kiváló traktorosokat. Rajtuk áll csupán, hogy a gabona az utolsó szemig a dolgozók asztalá­ra kerüljön. És mert ez tőlük függ, Zsigó Lászlók mindent megtesznek, hogy az új kenyérért folyó nagy csatából győztesen kerüljenek ki. Mács József A kedvező időjárás gyors ütem­ben érleli a gabonát. Az idei béke­aratást a csákányi és gombai ál­lami. gazdaságokban vasárnap, jú­nius 21-én ünnepélyesen kezdték meg. Az ünnepélyen résztvett az ál­lami gazdaságok minisztere, Marek Smida, a párt kiküldöttei, továbbá a földmüvelésügyi megbízotti hiva­tal, a szakszervezet, az állami gaz­daságok, valamint a gép- és trak­torállomások és az állami gazdasá­gok főigazgatóságának képviselői, a szövetkezeti tagok, a traktorosok és a járás nagyszámú lakosa. A békearatás megkezdése előtt Marek Smida miniszter beszédet mondott. Többek között a követke­zőket mondotta: „A szocialista ál­lamban minden munka alapja egy rendesen kidolgozott és elfogaxiott terv. A tervezés gondolatának győ­zelme, a szocialista elv győzelme. Az állami gazdaságokon megállapít­hattuk, hogy számos gazdaságban és majorban túlteljesítik a tervezett feladatokat. Ezzel szemben azonban még sok gazdaságon lemaradtak, nem teljesítik a kitűzött feladatokat a párttól és a kormánytól. Nem tel­jesitik a tervet. Sok vezető, ahelyett hogy tanulna a gazdag szovjet ta­pasztalatokból, még mindig a régi módon dolgozik. A jó gazdálkodás i minden mezőgazdasági dolgozó ko­I moly feladata. Még mindig nem ta­nultuk meg eléggé kihasználni a termelőeszközöket, nem gazdálko­dunk elég helyesen, s nem takaré­koskodunk eléggé az önköltséggel, az anyaggal és a gépekkel. A mun­kafegyelem javulásához és a mező­gazdasági termelés fokozásához döntő tényezőként járul hozzá a szocialista verseny. Az állami gaz­daság dolgozóitól az idei tavaszi munkák folyamán indított verseny­nek az az előnye, hogy nagyobb mértékben támaszkodott az egyének felajánlásaira, hogy a gazdasagok A nv'trai kerület kommunistái biztosítják a sikeres aratást Ezen a héten a nyitrai kerületben megkezdték az aratást. A gép. és ct-aktorállomások kommunistái ak­tívára jöttek össze az élenjáró dol­gozókkal. az EFSz-ek és a népigaz­gatás dolgozóival, hogy ellenőrizzék a párt és a kormány nyári mun­kákkal kapcsolatos felhívásnak tel­jesítését. • Az aktíván Siroky elvtársnak a párt X. kongresszusán elhangzott szavai szerint rámutattak a hiá­nyosságokra Bebizonyult, hogy az aratás előtt egy pár nappal a kerü­letben még a gépek 4 százalékát meg kell javítani. Az ógyallai, a komáromi és a tapolcsányi gép. és traktorállomáson elmaradtak a stabil gépek és a traktorok javításával, a javítóműhelyekben a legnagyobb teljesítményű szovjet traktorok és gőzgépek várnak javításra. A terv­ben nem számítottak a legmoder­nebb technika és az agregátok al kalmazására, amelyeket maguk a gép. és traktorállomás újítói készí­tettek el. A gép- és traktorállomásnak az aratásra való fe'készültsége ez év­ben sokkal jobb, mint a mult évben volt. A kombajnosok ebben az év­ben 's számos felajánlást tettek és versenyre hívták fel a bratislavai kerület kombajnosait. A sulekovói gép. és traktorállomás dolgozói a kommunisták indítványára az aktí­va előestéjén felajánlást tettek, hogy a járásban az aratási munká­kat megrövidítik, 17 napról 14 nap­ra. A cséplést 23 nap helyett 20 nap alatt végzik el a verseny napi kiértékelésével. Az ifjúsági falu EFSz e géppel arat, amely egyide. jüleg kazlakba gyűjti össze a szal­mát a máj- felszántott tarlón. egymásközt páronként versenyeztek, s hogy a felajánlásokat jobban el­lenőrizték és kiértékelték. Az állami' gazdaságok dolgozóinak az idén az aratási munkákban meg kell mutatniok egész nyilvánossá­gunknak, de főként a kis- ég kö­zépföldmüveseknek, hogy az elsősé­get, amelyet a tavaszi munkák fo­lyamán és a cukorrépa ápolásában szereztek, — megtartják. Az egyéni felajánlások teljesítésével és túltel­jesítésével a szocialista verseny to­vábbi terjesztésével elsőséget kell szerezniök az aratási munkákban. Emellett az állami gazdaságok dol­gozói, az igazgatók, agronómusok, a csoport és a csapatvezetők, de az egyes dolgozók és dolgozó nők is figyelmet kell hogy fordítsanak arra, hogy az aratás idejében, az éréskor folyjon le és ne maradjon learatat­lan földterület. Jussanak eszünkbe a köztársa­sági elnök, Antonin Zápotoeky sza­vai, — amelyeket a bratislavai dol­gozók manifesztációján mondott: „A mezőgazdasági termelés ja­vulása. a föld termékenységének fo­kozása, alakosság ellátásának szem. pontjából fontos tényező". Naponta eszünkbe jutnak ezek a szavak és igyekszünk őket valóraváltani. „Ma. rek Smidának, az állami gazdasá. gok miniszterének beszéde után Martin Faj nor, Siegl Mária, a mun­kaérdemrenddel kitüntetett kombáj. nosok, Steiner László és Dey Já. nos kombájnosok megkezdték 77 hektáron az őszi árpa aratását. Örülök, hogy teljesíthetem a X. kongresszus tiszteletére tett felaján. lásomat, hogy az ez évi aratáskor a szovjet Sz—4-eg kombájnnal 324 hektár gabonát aratott le, — mon­dotta Fajnor Márton, a kongresszus kiküldötte, a kombájn megindítása előtt. A kombájnok után azonnal megkezdték a tarlóhántást és a másodnövények vetését. Jó előkészülettel az aratásba A bratislavai kerület állami gaz­daságai készen állnak az idei gaz­dag békearatásra. A déli járások­ban már befejezték a cséplőgépek, ön kötözök és a kapcsolható beren­dezés javítását. Ezekben a napok­ban befejezik a javítási munkálato­kat az "északi járásokban is. Az első állami gazdaságok közé, ame­lyek a javítást befejezték, — tar­tozik a nagymegyeri, várkonyi, ga­lántai és a holicsi állami gazdaság. Az ezidei aratásban a bratislavai kerület állami gazdaságainak föld­jein 22 kombájnnal több fog dol­gozni mint a mult évben. így szé­lesedik a kombájnokkal learatott földterület és a cséplés ideje a mult évvel szemben 3 nappal rövidül. Az állami gazdaság minden udva­rában tervet készítettek az aratási munkákról, csoportok és egyének szerint és aszerint, hogy a^ gabona miképpen érik. A terv szerint az aratási munkákat 8—10 nap alatt elvégzik. Például a pöstyénj állami gazdaságban a rozsot egy és fél nap alatt, a búzát 3 nap alatt, az árpát 2 nap alatt, a zabot 1 nap latt aratják le. Túlszárnyalják termelési feladataikat A ludanyicei szövetkezeti tagok a [Járt X. kongresszusa tiszteletére kö­telezték magukat, hogy egy hektá­ron a tervezett 290 mázsa cukorré­pa helyett 330 márnát termelnek ki és a tervezett 25 mázsa árpa he­lyett 26 mázsát. A 46 hektár cukor­répa hektárhozamának túllépését — biztosítják a talaj jó előkészíté­sével, idejében való vetéssel, sara­bolással, a kapásnövények és a cukorrépa kiegyelésével és rendsze­res gondozásával. A ludanyicei szö­vetkezeti tagok már most kiszámí­tották, hogy a felajánlások teljesí­tésével a terven felül beadott cu­korrépáért 73.600 koronát kapnak, azonkívül kedvezményes áron, 5.60 koronáért kilónként, 720 kg cukrot. A kedvezményes áron kapott cuk­ron a szövetkezeti tagok további 6048 koronát takarítanak meg. A szerződésen felül beadott árpáért a ludanyicei szövetkezeti tagok csupán a pótlékokért 25.200 koronát kap­nak, s hasonlóképpen pótlékokban részesülnek a többi terven felül be­adott termékekért. ,.Ha a szövetkeze­tünkben állandó munkacsoportja­ink lennének, amelyek ^kiosztott földeken dolgoznának, — mondja Lukács Ferenc, a mezei munkacso­port vezetője — még jobb eredmé­nyeket érnénk el. Csupán a répá nál, amelyet a szövetkezeti tagok között osztottunk szét gondozásra, végezték el a munkákat az agro­technikai határidőkön belül. Ezért az új gazdasági év kezdete előtt az EFSz mintaalapszabályzata szerint állandó munkacsoportokat létesí­tünk, legkevesebb egy vetésforgó időtartalmára földet osztottunk ki közöttük. A 'párt és a kormány a pénzreformról és a jegyrendszer megszüntetéséről szóló határozata — folytatta Lukács Ferenc csoport­vezető — biztosítja számunkra, hogy betartsuk a termelési é a pénz­ügyi tervet, mert gazdag termé, sünkért értékes pénzt kapunk és a szerződésen felüli beadásokért több­letdíjszabást. ami a munkaegységek értékét növeli. Az eddigi eredmé­nyek alapján egy munkaegység ér­téke 22 korona és 3:5 kg gabona. Ez annyit jelent, hogy ha az év vé. géig 500 munkaegységet érnek el, amit feltételezek — készpénzben 11.000 koronát és 18 mázsa gabo­nát kapok." A ludanyicei szövetkezeti tagok elhatározták, hogy nemcsak saját felajánlásukat teljesitik, amelyek­kel a párt X. kongresszusát üdvö­zölték, hanem túlteljesítik minden terméknél a tervezett jövedelmet^ hogy így tegyék jómódúvá szövet­kezetüket. 9

Next

/
Thumbnails
Contents