Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-23 / 152. szám, kedd

4 II J 520 1953 június 23 A IN ues Deutsch !and a berlini eseményekről Engedd, hogy seg'tísek . . . • Ezer kötelességed, ezernyi dolgod van; I.ótsz, futsz, soha meg nem állsz, soha el nem mélyülsz. Ideges vagy, mérgelődsz elánt aktáid közt, s bántod az embereket... Pedig pártjelvényt viselsz van szíved, jó eszed. A szemed valamikor derűs volt, álmodó, barátaid szerettek s az is megszeretett, aki csak egyszer látott... Mondd hát, mi történt veled, szegény lótófutó . .. ? Csak állsz, hallgatsz, nem felelsz. — Te magad se tudod, hol van a baj gyökere, te magad se tudod, mi a te betegséged. Én talán többet látok. Engedd, hogy segítsek! Megteszem bántó szavak, szemrehányás nélkül; nem bírálni akarlak, csak tanácsot adok, — mert fáj így látnom téged. Dobd, vesd a tűzre egy nap únt aktáid felét, vesd el fontoskodásod hamis, rossz álarcát, s menj az emberek közé! Sírj, élj, kacagj velük, ismerd, s szeresd meg őket...! Bábi Tibor. Bratislavában megnyiiolták a „Német Demokratikus Köztársaság az építésben" c kiállítást A Neues Deutschland című lap „Mi történt Berlinben" címmel ve­zércikket közöl. A vezércikkben ez áll: A berlini zavargások közvetlen okai a Német Demokratikus Köztársaságban le­folyt nemrégi eseményekkel függ­nek össze. A Német Demokratikus Köztársaság nyugatnémetországi el­lenségei tudják, hogy pártunk és kormányunk új irányvonalának • — legszélesebb tömegek életszínvonala gyors emelésének és jogbiztonsága megszilárdításának — gyakorlati megvalósítása súlyos csapást mér rájuk és katasztrofális kimenetelű lesz számukra. Ezt maguk is beis. merték. Maguk írtak arról a pánik­ról, amely Bonnban már akkor ki­tört, amikor a nyilvánosság tudo­mására jutottak új jntézkedé. seink. Ha ma hírt adnak arról, hogy Já­kob I^iise r (,,az össznémet kérdés" bonni minisztere) Nyugat-Berlinben tartózkodik, ezzel világosan rámu­tatnak az összefüggésre a bonni pá­nik és a berlini provokációk között. Kormányunk új intézkedései köz­zétételük után már néhány óra múl­va egyértelmű eredményekre vezet­tek. Igen gyorsan megszűnt a köz. társaságból valő menekülés. Azon személyek száma, akik Nyu­gat-Németországból a Német De­mokratikus Köztársaságba kezdtek költözködni, sok helyen már meg­haladta azon személyek számát, akik elhagyták a Német Demokratikus Köztársaságot. A lakosság legszéle­sebb rétegei, nevezetesen az értelmi, ség és a lakosság középrétegei is új lendülettel kezdték meg a mun­kát. Ez nyugtalanította a nyugat­németországi és a nyugatberlini há­borús uszítókat és arra késztette őket, hogy gyorsan provokációt idézzenek elő. Azoknak az embereknek, akik még ma sem látnak világosan és nem értették meg, mi volt a provokáció célja, tudatosítaniok kell: A Német Demokratikus Köztársaság kormá­nya oly intézkedéseket tesz, melye­ket a bonni uraság oly hosszú ideje fennhangon követel — megkönnyíti az övezetek közti útlevelek kiadá. sát. támogatja a magánvállalkozást és a magánkereskedelmet, az elme­nekült nagygazdáknak visszaadja gazdaságukajt. A fasiszta ügynök­ségek ugyanekkor száz és ezer pro­vokatört küldenek, hogy minden áron megzavarják a NDK kormá­nyának működését. A Kelet- és Nyugat-Berlin közti kapcsolatban beállott könnyebbsé­get, amelyet a békeszerető polgárok százezrei megelégedéssel fogadnak, felbérelt gyülevész bandák tömeges átküldésének szervezésére használ­ják ki. Aki alaposan fontolóra veszi eze­ket a tényeket, megérti, miről van itt szó. Természetesen itt nem a normák a fontosak. Világosan meg­mutatkozott: a kormány határoza. tokát hozott a normák kérdésének kielégítő megoldására és a provo­kátorok ezzel egyidejűleg kezdték meg provokációjukat. Ugyanúgy nem azokról a szabad választásokról van szö, amelyektől az Adenauer­rendszer annyira fél, hogy egyik csaló választási törvényt a másik után ontja, hogy megakadályozza a szabad választásokat, míg kormá­nyunk ellenkezőleg olyan intézkedé­seket tesz, melyek a szabad válasz­tásokra egész Németországban elő­feltételeket teremtenek. A nyugati ügynökségek igyekez­nek megakadályozni, az NDK épité. sét, amiben résztvesz az egész la­kosság és amelyet támogat. Ezért meg akarják akadályozni a németek egységét, amely kormányunk intéz­kedéseinek következtében nagy hala­dást tett előre. Mindenáron meg akarják őrizni Adenauer és az ame. rikaiak háborús politikáját, amely egyik kudarcot a másik után szen­vedi. Ezért akarnak fondorlatos csa pást mérni a német nép életérdekei­re. Ezért bukkantak föl a provoká­torok a Leipzigerstrassen és az Un­ter den Lindenen, ezért ielentek meg az amerikai tisztek teljes egyenru­hában és a demokratikus szektor­ban a fasiszta tüntetők között irá­nyították a lakosság egymás ellen uszítását. Ezért tűntek fel hangszó­rós amerikai automobilok, amelyek parancsokat adtak a fasiszta oszta­goknak. Ezért jelentek meg a leve­gőben amerikai repülőgépek, ame. lyek a demokratikus szektor felett röpcédulákat dobtak le, amelyekben a sztrájk folytatására hívták fel a munkásokat. A provokáció csödöt mondott. S ezt a tényt nem hallgat­hatják el a nyugati ügynökségek, forgassák a dolgot, ahogy akarják. Sikerült nekik az üzemek egész so­rában megállítani a munkát. Az ál­talános sztrájk azonban, amelybe a berlini munkásokat bele akarták hajszolni, nem sikerült és nem is si­kerülhetett, mert az a gondolat, hogy a német munkások az ame­rikai és német monopolkapitalisták utasításai alapján és érdekében általános sztrájkba lépjenek saját érdekeik és saját kormányuk ellen, túlságosan esztelen gondolat. Sike­rült nekik az embereket néhány órá­ra tájékozatlanná tenniök és a la.­kosság egy részét egymás ellen uszí­tani, de a lakosság túlnyomó több­sége nem engedett a provokációk­nak és szembehelyezkedett vélük. A lakosság túlnyomó többsége he. lyesen megértette, hogy itt titkos erők játszanak közre, amelyek már két ízben katasztrófába kergették a német népet és hogy céljuk az, hógy a népet harmadszor is katasz­trófába vigyék. A provokáció csődöt mondott, mert a békés erők nem engedik, hogy a nemzeteket, a mi német né­pünket a háború útjára sodorják. Szégyen azonban, hogy a német dol­gozók léprementek a nyugat.berlini provokátorok átlátszó mesterkedé­seinek. Szégyen az, hogy a berlini munkások maguk nem akadályozták meg városuknak ezt a szégyenét és csupán a megszálló hatóságok véd­ték meg a rendkívüli állapot kihir­detésével és megfelelő eréllyel mind a német népnek, mind pedig az ösz­szes nemzeteknek életérdekeit. A munkásosztály pártjának most ugyan komolyan gondolkodnia kell afelett, hogyan történhetett meg, hogy a berlini munkásosztály egy ré­sze, berlini dolgozók, bizonyára be. csületes, jóakaratú emberek bizal­matlanságba estek, hogyan történ­hetett meg, hogy a dolgozóknak ez a része nem ismerte fel, hogy mi­lyen fasiszta erők élnek vele visz­sza. Itt pártunk határozottan súlyos hibákat követett el. Meg kell ta­nulnia, hogy jobban respektálja a tömegeket, hallgasson a tömegekre, érdeklődjék mindennapi életük iránt. Nem fér semmi kétség ahhoz, hogy Németország Szocialista Egység­pártja a megalkuvás nélküli kritika és önkritika segítségével megoldja ezt a feladatot is. • A rendkívüli állapot kihirdetése után Kelet-Berlinből június 17-én a fasiszta provokatörök Nyugat-Ber­linbe menekültek. És azokat, akiket elfogtak, felélösségre vonták. Az ösz­szes berlini üzemekben, állami és városi hivatalokban újból megkez­dődött a normális munka. Rendellenességek előidézésére kí­sérletet tettek más városokban is. Mindezeket a provokációkat ugyan­abban az órában készítették elö. A fizetett ügynököknek azonban nem sikerült egy csődbefulladt kaland ku­lisszák mögötti szervezőinek tervét tejesíteniök. Egyre nagyobb visszhangot kelt a Csemadok pelsőci helyi csoportjának versenyfelhívása A Csemadok pelsőci helyi csoport­jának „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért'" indí­tott versenyébe a zalabai helyi cso­port is bekapcsolódott. A helyi cso­port vezetősége a helyi pártszerve, zettel, a HNB vei. az EFSz-el és a helyi tömegszervezetekkel karöltve a következő határozatot hozta: 1. Vállaljuk, hogy a dolgozók egészsége szempontjából nem meg­felelő épületben lévő Jednota üzle­tet áthelyezzük egy új, világos és egészséges helyiségbe Biztosítjuk és állandóan ellenőrizzük az élelmisze­rek higiénikus kiszolgálását. 2. A falu közepén álló romházat brigádmunkával lebontjuk és a hasz. nálható anyagot utak javítására fordítjuk. A romház helyén virágos kertet létesítünk. 3. Mint szövetkezeti tagok, a munka jobb megszervezésével meg­rövidítjük az aratási és cséplési munkálatok idejét az EFSz-ben. A beszolgáltatási kötelezettségnek 100 százalékban eleget teszünk. Vonat­kozik ez a Csemadokban szervezett, magángazdálkodást folytató kis- és középparasztokra is. Az aratási és cséplési munkálatoknál a Csemadok tagjai 100 brigádórát dolgoznak le az EFSz-ben. 4. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére egy fontos útszakaszon lévő híd megja. vitását vállaltuk, ezt a kötelezett­séget már teljesítettük is. Ezenkí­vül kötelezzük magunkat, hogy a dülőútak rendbehozásánál 60 órát ledolgozunk. 5. Június 15-ig brigádmunkával megjavítottuk egy lakóház rossz fe­delét. 6. A szocialista kultúra terjeszté­se érdekében nevelő hatású színi, előadásokat, valamint havonta egy­szer tudományos előadásokat tar­tunk. Diósi Károly, HNB elnök, és Csontos Vilmos, a Csemadok helyi csoport elnöke • A Csemadok rimaszombati helyi csoportja is örömmel üdvözölte a pelsőci helyi csoport felhívását és annak minden pontját teljes egészé­ben elfogadta. A rimaszombati magyar kultúr­munkások tudják, hogy a szociális ta kultúra terjesztése és felvirágoz, tatása érdekében 100 százalékosan be kell kapcsolódnjok a kultúrmun­kába mind a falvakon, mind a váro­son. Egy emberként kell haladniok a többi dolgozókkal együtt a Gott­wald elvtárs által kijelölt úton a szo. cialista falu, a szocialista város ki­alakításáért folyó harcban. Meg kell mutatniok, hogy a rimaszombati magyar dolgozók is méltók azokra a jogokra, amelyeket az 1948 feb ruári események óta kaptak és népi demokratikus államunk többi becsü­letes dolgozóival karöltve kell har­colniok a szocializmus megvalósítá­sáért. A Csemadok rimaszombati helyi csoportjának vezetó'séjje. írók találkozása A budapesti Művészek Házában összejövetelt tartottak a Békevi­lágtanács gyűlésén résztvevő író­küldöttek és a magyar írók. A ma­gyar írók és a magyar nép nevében Darvas József, a Magyar írók Szö. vetségének elnöke üdvözölte a ven­dégeket. Meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Békevilágtanács budapesti ülése újabb sikerekre ve­zérli a békevédők mozgalmát. Ezután A. Szurkov szovjet költő mondott beszédet. A szovjet írók -— mondotta — a népek közti béke és barátság harcosainak elsö sorai ban állnak. A. Szurkov sok sikert kívánt a magyar íróknak békehar. cukban. Szurkov beszédét többízben zajos tetszésnyilvánító tapssal sza­kították félbe. Meleg fogadtatásban részesült az összejövetelen felszólaló Han Szer Ja koreai, Michail Szadoveanu ro mán, Alavi Bozorg iráni író és Carlos Augusto León venezuelai költő. Bratislavában, a Hotel Tatra nagytermében megnyitották a „Né­met Demokratikus Köztársaság az építésben" cimü kiállítást, amelyet a Könnyüiparügyi és a Mezögazda­ságiigyi Megbízotti Hivatalok ké­szítettek elö. A megnyitáson Štefan Gažik, könnyüiparügyi megbízott beszélt és Henri Bringmann, a Né. met Demokratikus Köztársaság prá­trai diplomáciai missziójának nagy­követségi tanácsosa. A kiállított tárgyak és modellek a nehéz- és könnyűipar, a tudo­mány és művészet, a mezőgazdasági technika hatalmas fejlődését jelké­pezik a Német Demokratikus Köz. társaságban és lehetővé teszik, hogy dolgozóink, munkásaink, földműve­seink, ifjúságunk és dolgozó értel­miségünk betekintést nyerjen az új Németország életébe, amely a békés építés útjára tért. Számos fénykép­felvétel bizonyítja \ nehézipar, a bányászat és kohászat gépesítésének fejlődését, amiben a szovjet munka­hősök példája nyomán új német munkások születnek és fejlödnek, Június hónap folyamán Bajmócon, a híres fürdőhelyen összejöttek a nyitrai kertilet déli járásainak nép művelői. A tanfolyam célja az volt, hogy pártunk és kormányunk 1952. november 18-án kelt határozata ér­telmében a népmüvelésnek új, töké­letesebb irányt adjanak, ami feltét­lenül szükséges szocialista kultúránk kifejlesztéséhez. A határozat értel­mében a szocialista népművelőknek ezentúl az úi népművelési berende­zés formáit, szabályzatát és gazdál­kodási módszerét kell követniök. A hat napig tartó tanfolyam 45 hallgatójának alkalma nyílt arra, hogy minden részletében megismer­je és megyitassa az új határozatot, így akarják lehetővé tenni, hogy a népmüvelök mind eszmei, mind gya korlati téren elősegítsék a széles néptömegek kultúrszínvonalának emelését. A tanfolyam egyik legfőbb célja az volt, hogy a népmüvelöket alkal­massá tegye a küszöbön álló aratás, cséplés, valamint a betakarítás mun­kálatainak sikeres előkészítésére és végrehajtásuknak kultúrvonalon va­ló támogatására. A tanfolyamot a párt gondosko­dásával politikailag és technikailag is jól szervezzék meg. Az előadó elvtársak azon igyekeztek, hogy a hallgatóknak a lehető legtöbbet nyújtsák. A tartalmas és tárgyila­gos délelőtti előadásokat délután élénk vitán tárgyalták meg. Igen sok kérdésben a hallgatók egyéni tapasztalatai adták meg a dön|ö választ. Plachy elvtárs, a csallóközaranyosi népművelési 'ott­hon igazgatója arról számolt be, hogy a községében működő tömeg szervezetek tévesen értelmezik a népművelési otthon küldetését és feladatát és nem hajlandók azt sem erkölcsileg, sem anyagilag támogat­mint amilyenek Henneck és Franik újitó bányászok, akik ma már az egész Német Demokratikus Köztár­saságban ismertek. A kiállítás nagy figyelmet fordít a fejlődő kémiai iparra, amely a termékek egész sorával szerepel a kiállításon. A Német Demokratikus Köztársaságban a hajóipar is nagy fejlődésnek indult. A kiállítás tár­gyai főleg az újonnan felépített Warnov-üzemet ábrázolják, amely legnagyobb egész Európában. A textilipar az értékes termékek egész sorával van képviselve, ame­lyekkel joggal büszkélkedhetik a német textilipar. Figyelemreméltóak a finomgépipar, optika, bőripar, ke­ramika és a porcellánipar termékei is. A mezőgazdaság is nagy mérték, ben képviselve van a kiállításon. A tudomány, művészet, testnevelés és a sport fejlődését bizonyító kiállí­tott tárgyak azt mutatják, hogy milyen hatalmas forradalmi átala­kuláson ment keresztül a Német j Demokratikus Köztársaságban a I nép. ni. A helyi Nőbizottság vezetősége az újonnan létesített kultúrotthon kitakarítására például 500 koronát kért, ami általános felháborodást keltett. A bélai Péri elvtárs erre követendő példaként említette fel, hogy náluk a tömegszervezetek tag­jai, sőt kívülállók is, téglánként hordták össze az anyagot és brigád­munkával építették fel a négy helyi­ségből álló népművelési otthont. Hegyi elvtárs a marcellházai vi­szonyokat ecsetelte: a községben 330 tanuló két tanteremben szorong, ugyanakkor pedig a környéken lé­vő kastélyokat részben régi tulaj­donosaik lakják, részben pedig a földműves raktárszövetkezet foglal, ja el őket műtrágya tárolására. A HNB úgy látszik nem képes a prob­lémák megoldására és szemet húny az iskola- és kultúrotthon-hiány fö­lött. Reméljük, hogy a helyi párt­szervezet rövidesen segít a dolgo­kon, — nyilatkozott Hegyi elvtárs. Nagyobb megértés mutatkozik Szögyénben, ahol a helyi tömegszer­vezetekre támaszkodva sikerült na­gyon szépen működő népművelési otthont létesíteni. A szőgyénieket a járási kultúrverseny a nyitrai kerületi kultúrversenyekre jelölték. Ilyen és ehhez hasonló felszólalá­sokból megismertük az egyes fal­vak kultúréletét. A gyakorlati pél­dákból és az előadók szakoktatásá­ból tudást és erőt merítve, ezentúl még nagyobb lendülettel visszük előre falvainkon a szocialista népi kultúra zászlaját. Minden igyekeze­tünk arra irányul, hogy Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszu­sának határozatai értelmében Szlo­vákia gazdasági felemelésével mi­nél magasabbra emeljük Szlovákia népének kulturális, színvonalát is. A tanfolyam hallgatói. Eisenhower feolezetien kísérlete a nyugatberlini amerikai ügynökök bátorításába Eisenhower elnök június 18-án az újabb dolláradományt, mint lep­Waähingtonban kijelentette, hogy az lezetlen kísérletet azoknak a nyugat­Egyesült Államok ötvenmillió dollá- berlini amerikai ügynököknek felbá. ros, úgynevezett pótsegélyt folyósí torítására, akiknek kalandja kudar­tanak Nyugat Berlinnek, állítólag , cot vallott „Nyugat-Berlin további gazdasági Az Egyesült Államok minden ce­megerősítésére". j remóniát mellőző beavatkozása so Berlini körökben úgy tekintik ezt ' kaknak felnyitotta a szemét. Népművelők írják Bajmórról i

Next

/
Thumbnails
Contents