Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-21 / 151. szám, vasárnap

2 U1SI0 1953 iúnius 21 A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom munkájának megjavításával biztosítjuk a tervteljesítést és az új valuta szilárdságát A Központi Szakszervezeti Tanács bővített elnökségének ülése Június 19-én, pénteken tartották meg Prágában a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének ülését, amely ki volt bővítve a szövetségek központi bízott, ságának, a kerületi szakszervezeti tanácsoknak és a szövetségek kerületi bizottságainak elnökségeivel és a Központi Szakszervezeti Tanács központi osztályainak vezetőségeivel. Az elnökség megtárgyalta és kiértékel­te a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom részvételét pártunk és kormányunk határozatának biztosításával kapcsolatban a pénzreformra és a jegyrendszer meg­szüntetésére vonatkozóan. A bővített elnökség tárgyalásain résztvett Antonín Zápotocky köztársasági elnök is, akit az ülés részt­vevői a legnagyobb lelkesedéssel üdvözöltek. A köztár­sasági elnök a gyűlésen a pénzreform megvalósításá­nak és a jegyrendszer megszüntetésének okairól be­szélt. Rámutatott gazdaságunk fejlődésének távlatai­ra, aminek biztosítéka az ipari és gazdasági termelé­sünk jó szervezése és gazdaságossága, a munkaterme, lékenység emelése és a munkafegyelem megszilárdí­tása. Ennek előfeltétele az, hogy leszámoljunk a mun­kából való elmaradással és a fluktuációvá! és hogy megtegyünk mindent az ötéves terv teljesítésére. Ez a szakszervezet fö feladata, ami biztosítja munkás­osztályunk részére az összes szociális lehetőségeket és az állammal szemben biztosíték, hogy a munkások teljesíteni fogják kötelességüket. A kimerítő vitahozzászólásokat Jaroslav Kolár kép­viselő, a Központi Szakszervezeti Tanács titkára ér­tékelte. Befejezésül határozatot fogadtak el, amely irányelvül szolgál a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom minden osztagának, szervének és tagjának. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom bővített elnökségének a pénzreformra vonatkozó határozatából Az űj valuta szilárdságának biz­tosítására, a bérek reálértéke állán, dó növekedésének biztosítására és a szakszervezet működésének megja­vítására a Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége minden szakszer­vezet részére a következő' fő felada­tokat tűzi kl: Biztosítani az egyenletes tervteljesítést. A szakszervezet felelős nemzet­gazdaságunk állandó fejlődéséért, termelésünk állandó fejlődéséért, népünk anyagi és kulturális színvo­nalának állandó fejlődéséért. A pénz. reform nem oldotta meg a szocia­lizmus építésében felmerülő összes problémákat, de megteremtette az előfeltételeket a gottwaldi ötéves terv feladatainak jobb teljesítésére. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom feladata, hogy a tervteljesí­tés előfeltételeit felhasználja, hogy ennek teljesítéséért még határozot­tabban megszervezze a szocialista versenyt a Központi Szakszervezeti Tanács és kormányunk határozata értelmében és hogy minden dolgo­zót, kollektívát, üzemet és vállala. tot arra irányítson, hogy a bányász­nap és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója tiszte­letére kötelezettségvállalásókat te­gyen. Különösen pontosan és a leg­jobb minőségben kell teljesíteni a Szovjetunió és a népi demokratikus brszágok megrendeléseit. A dolgozóknak a termelés irányí­tásában való közvetlen részvétele biztosítására, a dolgozók teremtő kezdeményezése fejlesztésének tá­mogatására és a hathatós ellenőrzés érvényesítésére a Szakszervezet a gazdasági szervekkel együttműköd­ve rendszeres termelési tanácskozá­sokat rendez. Keresztülvinni a bérpolitika helyes alapelveit. A pénzreform és az egységes piac megteremtették az előfeltételeit an­nak, hogy teljes mértékben érvé­nyesíthessük azt a szocialista alap­elvet, hogy jutalmazni az elvégzett munka mennyisége és minősége alapján kell. Kell, hogy a szakszer­vezetek határozottan szembeszállja­nak minden törekvéssel, ami a bé­rek helytelen emelésére irányul. Ez azt jelenti, hogy határozottan kell harcolnunk az egyenlősdi bármilyen megnyilvánulása ellen és a bérre vonatkozó helytelen nézetek ellen. Következetesen ki kell tartanunk azon követelésünk mellett, hogy az üzemek vezetősége, a felelős tech­nikusok és gazdasági dolgozók he­lyesen alkalmazzák a béreket a munkatermelékenység emelésének eszközéUl. Kell, hogy a szakszerve­zet törődjön azzal, hogy a jóminő. ségü munkások többet keressenek, mint a minősítés nélküliek, hogy a nehezebb munkáért nagyobb bért fi­zessenek, mint a könnyebb munká­kért. Ez megköveteli, hogy követ­kezetesen harcoljunk az alkalma­zottaknak a bérosztályokba való helytelen beosztása ellen, az Idejét multa és lágy normák ellen, a selejt és a munkaszervezésben előforduló hiányosságok és időveszteségek el­len. Hasonlóan nem tűrhetjük a megokolatlan túlórákat és a jogta. lan természetbeni juttatásokat. Ez mind drágítja termelésünket és elő­idézi, hogy a bérek gyorsabban emelkednek, mint a munkatermelé­kenység. Ha ezeket a hiányosságo­kat nem vennénk figyelembe és nem harcolnánk ellenük, veszélyeztetnénk valutánk szilárdságát. Minden bér­emelést kell, hogy a magasabb eredmény és a munkatermelékeny­ség növekedése támasszon alá A szakszervezet a jutalmazás szocia. lista alapelvének megsértése esetén az állami fegyelem rendbontóit fe­lelősségre vonja. Meg kell szilárdítani az állami és munkafegyelmet. A pénzreform és az egységes piac bevezetése újból leleplezték, hogy milyen nagy hiányosságok vannak az állami és munkafegye­lem betartásában. Kitűnt a gazda­sági szervek, az igazgatók, az üzemvezetőségek, a szakszervezetek és a funkcionáriusok fegyelmezet­lensége. Ezért a szakszervezet kö­teles megtenni mindent az állami és munkafegyelem megszilárdításá­ra, szükséges, hogy minden egyes tagját köztársasági elnökünk, Zápo­tocky elvtárs jelszavának szellemé­ben nevelje: „Minden munkás gazda saját üzemében, minden alkalmazott a munkahelyén." A szakszervezet köteles harcolni a kapitalista csöke­vények ellen az emberek gondolko­dásmódjában és keményen kell eljár­nia a munkaiegyelem zavaróival szemben, a műszakmulasztók ellen, azok ellen, akik ok nélkül változ­tatják foglalkozásukat, mindenki ellen, aki nem teljesíti kormányunk határozatát. Gazdálkodjunk jól az űj koronával Üjból felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem olyan időket élünk, ami­kor túlméretezett életet folytatha­tunk. Kell, hogy a szakszervezet a gazdaságosság őre legyen, ez gaz­daságunk további fejlődésének biz. tosítéka. A nemgazdaságosság, a pazarlás, az anyag, a nyersanyag és a berendezések pocsékolása és megrongálása az új valuta megron­gálását jelenti és gazdaságiink to­vábbi fejlődését veszélyezteti. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom összes szervei és tényezői a szigorú gazdaságosság és takaré­kosság betartására fogják késztet­ni dolgozóinkat és kemény bünte­tést követelnek azok ellen, akik a szakszervezet igyekezetét fékezni fogják, akik nemzetgazdaságunkban károkat okoznak és társadalmi tu. lajdonunkat szétfeosérelik. Teljesíteni kell a szénfejtési tervet A kőszén fejtésében nem teljesít­jük a tervet, főleg az osztrava-kar­vini körzetben. A szénfejtésben a terv nemteljesltése egész gazdasá­gunknak nehézségeket okoz. Szé­gyenletes állapot ez egész szakszer, vezetünkre nézve. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége elrendeli a bányászalkal­mazottak szövetsége központi bi­zottságának, hogy minden igyeke­zetét pártunknak és kormányunk­nak az osztrava-karvini körzetre vonatkozó határozataiban foglalt feladatok feltétlen teljesítésére össz. pontosítsa. A szövetség feladata, hogy megismertesse a bányászokat azzal, hogy a szénfejtés teryének nemteljesítése milyen komoly káro­kat okoz gazdaságunkban és meny­nyire fékezi előrehaladásunkat. A szövetség feladata, hogy az összes becsületes bányászok, legjobb dol­gozók, az érdemrendviselők és ki­tüntetettek, a technikusok és a mér­nökök segítségével elérje azt. hogy minden tárna és minden bánva na. ponta teljesítse fejtési feladatát. Az összes szakszervezeti szövet­ségek segítik a bányászokat azzal, hogy szervezeteikből a legrövidebb időn belül a legjobb 4000 funkcio­náriust és tagot segítségül küldik a köszénbányákba. A szakszervezeti szövetségek becsületbeli kötelessé­ge, hogy megtegyenek mindent azért, hogy <-zek a brigádmunkások a bányászok jó segítőtársaivá vál­1anak, a fejtés emeléséért indított harcban. Egész dolgozó népünk elvárja, hogy a bányászok szövetségük ve­zetésével és a többi szövetségek se. gítségével elérik azt, hogy a fej­tési terv teljesítve legyen. Tudományunk további fejlődéséért A Szlovák Nemzeti Tanács teljes ülésének vitahozzászólásaiból Meg kell szilárdítani és el kell mélyíteni a szakszervezet belső demokráciáját és a szakszervezeti fegyelmet A szakszervezet a szervezeten be­lüli demokrácia és a szakszervezeti fegyelem alapjaira épül. A szer­vezet nem tűrheti egyeseknek sem­minemű felelősségnélküli anarchis­ta és szabotáló akcióját. A szerve­zés menetét a taggyűlések és a de­mokratikus alapon választott szak­szervezeti szervek teszik lehetővé. Az, aki ma zavarja a munkát, nem tartja be a munkafegyelmet, szabo­tálást és sztrájkot készít elő, a munkásosztály kártevője és felelős­ségnélküli tetteivel akarva.nem akarva a reakció szövetségesévé vá lik. A szakszervezet a fegyelmezetlen­ség minden megnyilvánulását elíté­li, amelyek a pénzreform végrehaj­tásánál egyes üzemekben előfordul­tak. A szabotáló akció kezdeménye, zőit le kell leplezni és ellenséges tetteiket érdemük szerint büntetni. Semilyen esetben sem szabad az ok nélkül elhanyagolt műszakért kifi­zetni a bérösszeget, a pótdíjat vagy más térítést. Népi demokratikus köztársasá­gunkban alkalmazottaink a lehető­ségek és szocális kedvezmények egész sorát élvezik. Az állam bizto­sítja a munkához való jogot, a sza­badságot, a betegsegélyt, a nyug­díjakat, az üzemi étkezést, családi pótlékot és a kedvezmények egész sorát. Ha nem volna egységes szakszer­vezetünk, nem lennének ezek a le­hetőségek. A szakszervezet az al­kalmazottak részére biztosíték, hogy ezeket a kedvezményeket be­tartják és tovább fogják fejleszte­ni. De egyúttal garancia az állam részére és a nemzeti vállalkozások részére, hogy gondoskodni fog ar­ról, hogy tagjai a részükre nyújtott lehetőségekért és jogokért betart­ják a munkafegyelmet és törődni fognak a munkatermelékenység emelésével, stb. A munkafegyelem be nem tartása és az államellenes tevékenység az államosított terme­lést és ennek további fejlődósét ká­rosítja és csökkenti a munka ter­melékenységét, veszélyezteti az al­kalmazottak létérdekeit. Ezért szükséges, hogy a szakszer­vezet a szervezési fegyelem megsér­tői ellen föllépjen és a javíthatatlan kártevők esetében ezeket kizárja köréből. A szakszervezet soraiból való kizárásnak következménye le­het azoknak a kedvezményeknek a korlátozása, vagy azoktól való meg­fosztás, amelyeket a szervezet ki­haroolt és amelyekért kezességet vállalt. Azoknak, akik belátják hi­bájukat és akiknél megvan a re­mény a javulásra, a szakszervezet kezességi határidőt adhat és meg­adhatja nekik a lehetőséget arra, hogy becsületes munkával jóváte­gyék vétségüket. A tagok elleni eljárást, főleg a tagságtól való megfosztást az üze­mi gyűléseken nyilvánosan, az üzem összes dolgozói előtt kell letárgyal­ni és a tagoknak ezt jóvá kell hagyniok. A szakszervezetek az eddig még szervezetlen alkalmazottakra rend­kívüli figyelmet fordítanak és az összes becsületes alkalmazottakat megnyerik tagjaikul, hogy részük legyen mindazokban a lehetőségek, ben, amelyeket a szakszervezet tag jainak nyújt és hogy aktívan részt­vegyenek a szakszervezet munkájá­ban Igy a szakszervezet megszilár­dítja egységét é s megerfisiti tekin­télyé' q dolgozók között. K| kell küszöbölni a munkából való elmaradást és a munkaerő­hullámzást A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöksége örömmel üdvözli A Szlovák Nemzeti Tanács által a Szlovák Tudományos Akadémiára vonatkozó törvény jóváhagyása je­lentös határkő Szlovákiában a kul­túrélet és a tudományos kutatások fejlődésében. A Szlovák Nemzeti Tanács teljes ülésén a törvényről folytatott megbeszélés folyamán több képviselő megvilágította ennek történelmi jelentőségét A Szlovák Nemzeti Tanács kultúrbizottságának elnöke, Fraňo Kráľ képviselő fog­lalkozott a tudósok és írók közötti együttmunkálkodás kölcsönös viszo­nyával és kiemelte, hogy milyen nagy jelentőséggel bír az irodalmi dolgozóknál és a művészeknél a tu dományos ismeretek tanulmányozá­sa „Megszűnik a régi kölcsönös le­kicsinylés, lebecsülés, gyűlölködés — szögezte le Kráľ elvtárs — a tudós az Íróval, bár kétféle munkaeszköz­zel. de egymás mellett fognak ha­ladni a közös cél felé és megértő együttműködésben fogják végezni ugyanazt a feladatot: fejleszteni kultúránkat a dolgozó közösség hasznára és saját becsületükre." A halhatatlan Sztálin szavaival, ame­lyeket 1938-bä n a Kremlben intézett a tudományos dolgozókhoz, vázolta azután Kráľ képviselő gyönyörűen tudományos dolgozóink felelősség teljes és fenkölt feladatait. Milan Rázus képviselő, a CslSz szlovákiai Központi Bizottságának titkára vitahozzászólásában főleg az ifjú tudományos utánpótlás nevelé­sével foglalkozott. Kiemelte, hogy az ifjú tudományos dolgozók és egész ifjúságunk lelkesedéssel üd­vözli a Szlovák Tudományos Akadé­miára vonatkozó törvényt azzal a tudattal, hogy ez a jelentős tudomá­nyos intézet teljesítve fontos kül­detését, új hatalmas hozzájárulást jelent a boldog Szlovákia felépítésé­hez a szocialista Csehszlovákiában. Azzal a segítséggel, amelyet a tu­domány a termelésnek nyújt és fog nyújtani, vitahozzászólásában Šte­fan Gažík megbízott, a Szlovák Nemzeti -Tanács képviselője foglal­kozott. Kiemelte, hogy a szovjet tu­dományos dolgozók példaképei an­nak, hogyan segíti a tudomány a termelést, akik — teljesítve pártjuk és kormányuk irányelveit — nem­csak utolérték a legfejlettebb kapi­talista országok tudományát, hanem túl is szárnyalták. A Szovjetunió­ban a tudomány minden dolgozó ré­szére kézzelfogható jótéteményt je­lent. Ezért egyek a nép és a tudó­sok. Zuzanna Bohušová, a Szlovák Nemzeti Tanác s képviselője vita­hozzászólásában kimerítően foglal­kozott a szovjet tudományok isme­reteinek átvételével. „Az egész vi. lág becsületes emberei — szögezte le — ma a Szovjetunió felé fordul­nak, mint védőbástyájuk felé és epedve figyelik ós sajátítják el a szovjet béketudományok eredmé­nyét. Feladatunk, hogy a legmélyeb­ben elsajátítsuk a szovjet tudomá­nyok emberi békejellegét, hogy megtanuljuk ezt munkánkban érvé­nyesíteni." Az új törvény életünk minden egye s szakaszára vonatkozó jelen, tőségét értékelték még Juljus Kali­nák, Jozef Haša, Štefánia Pockody é s Michal Žakovič képviselők. az egységes Nemzett Arcvonal kor mányának készülő rendeletét a mun­kából való elmaradás és a munka­erőhullámzá s ellen A munkából való elmaradás és a munkaerőhullámzás károsítja é s zavarja a termelést, le­hetetlenné teszi a tervteljesítést és csökkenti a munka termelékenysé­gét. A becsületes dolgozók többsé­gét az egyes szabotálok és munka kerülők gyakran megfosztják s zor galmas munkájukkal, becsületes igyekezetükkel és élmunkásságukkal elért előnyöktől. A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöksége el­rendelj az üzemi szervezetéknek és ezek funkcionáriusainak, hogy ezt a rendeletet népszerűsítsék, jelentősé­gét magyarázzák meg az alkalma­zottaknak és büntető intézkedéseit használják fel a munkából való el­maradás és a munkaerőhullámzás kiküszöbölésére és a munkások meg­győzésére, hogy saját érdekük és a szocializmus építésének és boldog életüknek érdekei megkövetelik, hogy mindnyájan rendesen bekap, csolódjanak a munkába és betart­sák a munkafegyelmet. Meg kell javítani a szakszervezetek gondoskodását a tanoncokról, ifjúmunkásokról és alkalmazottakról A szakszervezet hibája az is, hogy ifjúságunk körében a rossz erkölcs hatásai mutatkoznak. Szük séges, hogy a szakszervezet többet törődjék az ifjúsággal és hogy megismertesse a munkásosztály har­cainak történelmével, hogy ezzel tu­datára ébredjenek annak, hogy mindaz, amiben ma ifjúságunkat részesítjük, kemény, hosszú évekig tartó, a kizsákmányolók elleni győ­zedelmes harcunk eredménye. Szükséges, hogy a szakszervezet ifjú,Ságunkat üzemeink kádermun kásainak fényes példája nyomán vezesse és hogy felkeltse bennük az igyekezetet arra, hogy kitűnjenek a munkában: szocialista hazafiság­ra kell nevelni őket. A szakszerve­zetnek törődnie kell azzal, hogy dolgozó ifjúságunk elsajátítsa a legújabb technikát, hogy sohase szűnjön meg tanulni és művelődni, hogy példaképét a szovjet ifjúság ban lássa. A szakszervezet kötelessége, hogy nagyobb figyelmet fordítson a munkaerőtartalékok állami taninté zeteire, az ifjúsági otthonokra, a brigád-otthonok ifjúságára és meg kell szerveznie körükben a CslSz szervezetekkel való együttműködés alapján a széles alapokra fektetett nevelő és kultúrmunkát. A szak­szervezetnek törődnie kell azzal, hogy a tanoncokat politikailag és szakmában is olyan nevelők és ok tatók neveljék, akik személyes pél­dájukkal az Ifjúság példaképévé válnak, felébresztik bennük a ha zaszeretetet, a munka iránti szerete­tet és a szocializmus lelkes építőit nevelik belőlük — a szocialista tár­sadalom új embereit. Meg kell szilárdítani a tömegekkel való kapcsolatot, vezetni és nevelni kell őket A szakszervezet teljes mértékben felelős a dolgozók legszélesebb tö­megeinek neveléséért és átnevelé­séért. Feladata, hogy a kapitalista csökevény ellen harcoljon az em­berek gondolkodásmódjában és tu­dásában. Feladata, hogy naponta törődjék a munkások és alkalma, zottak politikai és kultúrtechnikai színvonala emelésével. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkársága és a szakszer, vezeti szövetségek áttanulmányoz­zák a funkcionáriusok iskoláztatá­sának eddigi módszereit és bizto­sítják, hogy a szakaszbizalmitól kezdve a bizottsági tagokon keresz­tül egészen az üzemi szervezet el­nökéig minden egyes funkcionárius résztvegyen az alapiskoláztatásban. Szükséges, hogy a szakszervezetek megkezdjék a szakszervezeti akti­vával való sokoldalú együttműkö­dést, szükséges, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítsanak az üzemekben a taggyűlések megszervezésére és tartalmára. Ezért kell, hogy minden egyes szakszervezeti szerv és fűnk­cionárius a legszorosabb kapcso­latban legyen a dolgozókkal, is­merje a tömegek szükségleteit ég hangulatát, törekvését és gondol­kodásmódját. Minden szakszervezet emeli a tömegszervezési munka színvonalát és következetesen tel­jesíti a Szakszervezetek Központi Tanácsa elnökségének a tömegkul­túrmunkára vonatkozó határozatát. Az újonnan megválasztott funkcio­náriusoknak biztosítják a minden oldalú segítséget és gondoskodást. Szükséges, hogy a szakszervezeti szervek az eddiginél sokkal na­gyobb mértékben keressék és ki­emeljék a dolgozók kezdeményezé­sének új megnyilvánulásait, az egyes funkcionáriusok és szakszer, vezeti szervek összes új munka­módszereit és formáit és ezeket az új tapasztalatokat az eddiginél sok kai szélesebb mértékben kell nép­szerüsiteniök. Az összes szervek és szervezetek kiértékelik a pénzreform megváló sításával kapcsolatos tevékenysé­güket, az üzemi tanácsok a taggyű­léseken a? alkalmazottakkal meg­tárgyalják a Szakszervezetek Köz ponti Tanácsa bővített elnökségé­nek 1953 VI. 19 én kelt határoza­tát. A kritika és önkritika alapján leleplezik a gyenge oldalak és hiá nyosságok okait és konkrét intéz­kedéseket tesznek a szakszerveze­tek munkájának megjavítására az üzemekben. A munkásosztály győzött a leg­jelentősebb harcok egyikében. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a munkásosztály legna gyobb tömegszervezete kemény próbát állott ki. Leszámolunk a munkánkban előforduló hiányossá­gokkal és gyenge pontokkal és még szilárdabban és bátrabban ha­ladunk előre. V

Next

/
Thumbnails
Contents