Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-20 / 150. szám, szombat

1963 június 20 UJSZO A Béke-Világtanács budapesti üléséről Eugenie Cotton felszólalása a Béke­világtanács 'szerepéről % és összetételéről Több felszólaló után Eugenie Cot­ton, a Béke-Világtanács alelnöke, a Nemzetközi Demokratikus Nöszö. vétség elnöke beszélt A jelesn­ievők felállva, hosszantartó me­leg tapssal köszöntötték a nemzet­közi nőmozgalom kimagasló harco­sát. Cotton asszony felszólalásában a következőket mondotta: „A béke­mozgalom szerepe az, hogy állán, dóan kapcsolatban legyen a népek­kel, s a lehető leghívebben tájékoz­tassa őket a nagyvllá geseményei­ről. Nagy fórumnak kell lennie, amelyet tisztánlátásra törekvő, becsű letes emberek használnak fel, hogy szétoszlassák azt a ködöt, amely nagyon kényelmes lehetőséget nyújt a rosszakaratúaknak a problémák elhomályosítására. A Béke-Vílágta. nácsnak továbbra is az a feladata, hogy összefogja azokat a különböző politikai felfogású becsületes embe­reket, akik tiszteletben tartják az embert, bíznak az ember jövőjében és következésképpen a béke bizto­sításával óhajtják ezt a jövőt bol­doggá tenni. — A Béke-Világtanácsnak olyan férfiakból és nőkből kell állnia, akik olyan ítéletet tudnak alkotni nagy politikai és gazdasági problémák fe­lett, amelyek igen bonyolultak, ame­lyek körül kormányérdekek Útköz­nek össze és amelyek annyi viszály forrásai. Szükséges tehát, hogy a Béke-Világrtanács kebelében nagy­képességü politikusok, közgazdá­szok, jogászok és tudósok foglalja, nak helyet. Az ís elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy olyan férfiakból és nők­ből álljon, akik lrodalml-müvészl képességük révén és ékesszólásukkal élővé tudják tenni a dolgozókat a tömegek előtt. — Kell, hogy a Béke-VUágtanács­ban különböző vallásfelekezetekhez tartozó papok is legyenek, mert ők sok férfinak és nőnek tapasztalt ta­nácsadói és barátai. — Minthogy napjainkban az em­beri szolidaritás oly sok férfit és nőt tömörített már szakmai érdekük védelmének jegyében, a gyermek és a család védelme jegyében, az ifjú. ság jövőjének védelme jegyében, a szakszervezeteikben, a nő és Ifjúsági szövetségekben — elengedhetetlenül szükséges, hogy ezeknek a szerveze­teknek a képviselői is tagjai legye­nek a Béke-Vllágtanácsnak. Szükséges, hogy a tanácsban he. lyet foglaljon néhány vezető, de az is, hogy ott legyenek a munkások, parasztok és a háziasszonyok, akik a mindennapi élet küzdelmének nagy tapasztalatait H nagy bátor­ságukat hozzák el a mi mozgal­munkba. Cotton asszony befejezésül a nök hősi életéről beszélt a kapitalista és függő országokban. Majd így folytatta: — Ugy vélem, a nők méltán kér­nek olyan helyet a Béke-Világta­nács kebelében, amely új tevékeny, ségüknek megfelelően nagyobb, mint amilyet eddig ott elfoglaltak és amely a választott tagok szá­mának eddig még egyötödét Rem tette ki, holott a nök alkotják az emberiség felét — fejezte be Cotton asszony. Eugenie Cotton beszédét sokszor szakította félbe lelkes taps. Amikor befejezte felszólalását, ismét feláll­va, forró tapssal üdvözölték. Cotton asszony beszéde után még számos felszólalás hangzott el. Ezután D'Astier die la Vigeir beszámolt az elnökség szerda reggeli megbeszélé­séről: Bejelentette, hogy az elnök­ség néhány általános rendszabályt javasol. Szerdán délután 4 órakor folytató­dott a Béke.Világtanács ülése. Nylkolaj Tyihonov elnökölt. Az ülésen felszólaltak: Satyen Bosev professzor, az indiai államtanács tagja, Kumacsi Jamamoto japán bé­keharcos, a japán-kínai kereskedel­mi kapcsolatokat ápoló társaság el­nöke, Nguyen Huan Thür, a Ment­sük meg a békét címťl lap szerkesz. tője, a vietnami Jogász-szövetség el­nöke, író, Edward Dixon, Coventry I város tanácsának tagja, Jean Lafit­te, a Béke-Világtanács főtitkára, Ja­roszlav Iwaskiewicz, a Lengyel Or. szágos Békebizottság elnöke? Ceza j Nabarani asszony, a Nemzetközi j Demokratikus Nőszövetség alelnöke, Jacques Denis, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség főtitkára, Van Dallen, holland lelkész, Monir Meh­ran asszony, iráni békeharcos, An­drea Andreen svéd orvosnő, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke, Abraham Shlonšky, volt izraeli belügyminiszter, dr. Sámuel Eisenstadt, a jogásztudományok pro­fesszora f Izrael), D. C. Thompson délafrikai lelkész, Johannes R. Be. eher, nemzetközi Sztálin-Békedíjjal kitüntetett német író, a Béke-Világ­tanács tagja és Andresson E. Kris­ten Izlandi író. A felszólalások is­mertetésére visszatérünk. Thaiföldre szokott Kchmer (Kambodzsa) királya A Szovjetunió németországi főbiztosának levele az USA iőbiztosához A Német Demokratikus Köztársaság kormánya tiltakozik Nuscbke miniszterelnökhelyettes elrablása ellen f Nagv lelkesedéssel fogadták Thorez elvtárs megjelenését a Francia Kommunista Párt központi bizottságának ülésén Teljes kudarccal végződött a külföldi provokátorok berlini zavargása Szerdán délelőtt folytatódtak a Béke-Világtanács budapesti ülésének tanácskozásai. Az Illés elnökségében helyet Poglaltak Kuo Mo-zso, a Kí­nai Központi Népi kormány közigaz­gatási tanácsának elnökhelyettese és Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, a Béke-Világtanács nemzetközi Sztá­lin-BékedíjJal kitüntetett alelnöke, Branca-Fialho, a Béke-Világtanács Irodájának tagja, Ikuo O jama a Béke-Világtanács Irodájának nem­zetközi Sztálln-Békedíjjal kitüntetett tagja, valamint a Béke-Világtanács elnökségének, irodájának és titkár­ságának, továbbá a Béke.Világta­nácsnak számos más tagja. A tanácskozásokat Kuo Mo-zso nyitotta meg. Lilian Vien kanada) békeharoos a nemzetközi kulturális együttműködésről Az ülésen Lillán Vien kanadai bé­keharcos volt az első felszólaló. Rá­mutatott arra, hogy „az első béke­kongresszus nyitotta az első rést a nemzetközi feszültség falán. A to­vábbi ülések ezt a rést ajtóvá feszi, tették és a népek egyszerre remény­kedni kezdtek." A nemzetközi feszültség enyhülé­sének kulturális következményét vizsgálva, síkraszállt a költök, írók füozjfusok, művészek, muzsikusok és tudósok müveinek kölcsönös ki­cseréléséért. Ugyanakkor elítélte az amerikai konyhairodalomnak, az úgynevezett „comics"-oknak a ter­jesztését. Nemzetközi feszültség megszűnéséinek közvetlen következ. ménye lenne egy olyan normális, nyugodt szellemi légkör helyreállítá­sa, amely az értékes müvek meg­születóssiapja annyira kedvező. Vanda Vagzil vszkája, Sztálin­díjas írónő felszólalása Synge angol biokémikus felszóla­lása után került sor Vanda Vaszí­levszkájának, a Sztálin-díjas írónő­nek, a Béke-Világtanács tagjának felszólalására. Vaszilevszkdja töb­bek között ezeket mondotta: — A kulturális és tudományos eredmé­nyek kölcsönös kicserélése révén szilárdulnak meg a tömegek barát­ságának igazi kötelékei, amelyekre mindnyájunknak szükségünk van. akár a levegőre, annyira seüksége van rájuk a béke ügyének. Nem csupán mi vagyunk ezzel tisztában, hanem azok Is, akik nem a békéről ábrándoznak, hanem a háborúról, s akik nem az egyetértés és a kölcsönös megértést akarják meghonosítani a népek között, ha. nem a viszályt és gyűlöletet. A legutóbbi évek folyamán százá­val jártak külföldi küldöttségek a Szovjetunióban. Mint eddig, ma ls milliós példányszámban jelennek meg külföldi szerzők müvei, színhá­zaink százaiban külföldi szerzők darabjait adják elő. Mi azonban mindezt kevésnek tartjuk, különösen ma, amikor a világ népeit mind jobban és jobban áthatja a békeaka­rat és barátság szándéka. A szov­jet küldöttség felhatalmazást ka. pott, hogy itt, a Béke.Világtanács ülésén bejelentse: a szovjet társada­lom legszélesebb körei készek arra, hogy más országokkal jelentékenyen szélesítsék kulturális és tudományos kapcsolatalkat. — Hiszem, hogy ma a tudomány emberei, a kultúra munkásai orszá­gunk és más országok különböző foglalkozású emberei közötti Igaz, szoros baráti kapcsolatok teljesen reálisak és megvalósíthatók. Szeretném, mint Ti ls szeretné­tek. hogy milliók és milliók, mégis, merjék és lássák egymást. Megis­merjék városainkat és falvainkat, sokoldalú kultúránkat, de ne a tu­datlanság, az elfogultság, a rágalom és a közömbösség szemüvegén át. Egymást ismerő, előítélettel teli em bereket egymásra lehet uszítani, de senkinek sem sikerül barátokat rá­venni arra hogy egymás torkának ugorjanak. A béke ügye megkövete. li, hogy mi, békeszerető emberek erős kézfogással, egymás megbecsü­lésével és igaz örömmel ismerjük fel, hogy a béke milyen gyönyörű, milyen gazdaer lehetőségeket nyújt s hogy minden nép a szépség és tudás kimeríthetetlen tárházát kínálja az egész emberiség számára. A France Presse sajtóügynökség jelentése szerint Június 13-ról 14-re virradó éjjel Norodon Szkihanonk Kchmer (a francia gyarmati ható­ságok által Kambodzsának neve­zett állam) királya teljhatalommal ruházta fel Pen Nouthu miniszter­elnököt, majd Thaiföldre szökött. Kchmer — indokínai francia gyarmat. Kchmerben minden ha t a lom a francia főbiztosé volt. Gaz­dasági, politikai és katonai ügyek, ben az állam teljesen Franciaor­szágtól függ. Kchmer népi tömegei fegyveres harcot folytatnak országuk nemzeti felszabadításáért. A francia polgári lapok hírei szerint több mint tíz ezerre becsülik a kchmeri parti­zánok számát, akik az ország te­rületének egynegyed részét ellen­őrzésük alatt tartják. Norodon Szkihanonk Kchmer la­kosságához intézett hivatalos kiált­ványában szökését Thaiföldre azzal az igyekezettel magyarázza, hogy „országa nemzeti függetlenségét akarja kivívni." Kchmer bizottságának Thaiföldön kiadott külön kommünikéjében rá­mutatnak arra, hogy a király azzal a kéréssel fordul Thaiföld kormá nyához, hogy Kchmer függetlensé­gének kérdését felül vizsgálás céljá­ból terjessze az ENSz elé. Bangkokban az a hír járja, hogy a király azért választotta Thaiföl­det menedékhelyéül, mert Thaiföld kormánya kifejezte azon szándékát, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül elbírálás végett az ENSz elé terjeszti az Indokínai problémát. A francia hivatalos körök annak tudatában, hogy az indokínai hely zet megvitatása még jobban gyön­gíti a nevezett területre gyakorolt francia befolyást és lehetőséget nyújt az USA-nak az indokínai ügyekbe való még aktívabb beavat­kozásra, e kérdésnek az ENSz elé terjesztésével szemben foglaltak ál lást. Kchmer királya ez év áprilisában utazást tett az USA-ba. Visszauta­zása után tett nyilatkozatában kö vetelte Kchmer függetlenségének visszaállítását, ami a francia hiva­talos körökben nagy riadalmat vál­tott ki. A francia sajtó Kchmer királyá nak szökését a francia kormánynak Indokínában folytatott »helytelen politikájával« és az amerikai impe­rialisták azon törekvésével magya­rázza, hogy növelik befolyásukat az országban. A »Figaro« írja, hogy Norodon Szkihanonknak Thaiföldre történt szökése »aláhúzza egyet nemértését Franciaország politiká­jával ...« A L'Humanité rámutat »Norodon Szkihanonk kétségtelenül azt tartja, hogy az amerikai monopóliumok jobban megszilárdíthatják trónját mint a francia gyarmatosítók. Min­den erre vall, az ls, hogy Thaiföl. dön választott magának menedék­helyet, ahol az amerikaiak komoly pozíciókat tartanak kezükben.« V. S. Szemjonov nagykövet, a Szovjetunió németországi főbiztosa az alábbi levelet küldte Gonnant-nak az USA németországi főbiztosának: „Június 17-én Nyugat-Berlinből jött fasiszta provokatőrök és zavar­gók csoportja megtámadta és erősza­kosan Nyugat-Berlinbe hurcolta Otto Nuschket. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesét, a kereszténydemokrata ünio központi vezetőségének elnökét, ak! autójával a város szovjet szektorában haladt. Ä nyugatberlini lapok és rádió je­Az ADN hírügynökség a követke­ző Jelentést tette közzé. Június 17-én délután lö—16 óra között egy banditákból álló csoport behatolt Berlin demokratikus szék torába és megtámadta a Warscheu ­er-Brücke-1 határövezetben Otto Nuschke miniszterelnökhelyettes autóját, aki útban volt hivatala felé. A banditák kiszállásra kényszerí­tették Otto Nuschke-t autójából és erélyes tiltakozása ellenére, erőszak, kai az amerikai övezetbe huroolták. A nyugatberlini úgynevezett Sturmrendfirség, amely kapcsolatban állt a rablókkal, már várakozott rá­juk a 109-es számú rendőrségi rész­legnél és rádiójelentések szerint A Francia Kommunista Párt központi bizottsága kedden teljes üléqt tartott, amelyen megjelent Thorez elvtárs a párt főtitkára - is. Ez volt az első politikai szerep­lése azóta, hogy súlyos betegségé. bc'Sl felgyógyulva hazatért a Szov­jetunióból. A központi bizottság tagjai ujjongó örömmel és lelkese­déssel fogadták a párt vezérét. A központi bizottság és a párt nevében Marcel Cachin szlvböljövő szavakkal köszöntötte Maurice Tho­rezt. A központi bizottság tagjai szűnni nem akaró tapssal fogadták Marcel Cachin szavalt és ünnepel, ték Thorez elvtársat. A külföldi kalandorok terve sze­rint Berlin demokratikus szektorá­ban szervezett zavargások, ame­lyeknek célja az volt, hogy megza­varják a város ezen részének rendes életét, nem találtak támogatásra a lakosságnál. A június 17-én Kelet-Berlinben kihirdetett statárium után a provo­katőrök Nyugat-Berlinbe menekül­tek, azokat pedig, akiket elfogtak, felelősségre vonták. A »Stuttgarter Nachrichten« el­mű nyugatnémet lap Kaiserslautern, bői közölte, hogy az amerikai had­sereg csővezeték építkezését kezdi el, amelyen keresztül Bordeaux­bó] repülőgépek számára szükséges A londonj sajtó hétfői kommen­tárjaiban — mint az AFP írja — azzal a bizonytalansággal foglalko­zik, amely Olaszországban, Fran­ciaországban és Nyugat-Németor. szágban uralkodik a bermudai érte. kezlet küszöbén. A Times vezércikke ezt a bi­zonytalanságot »földrengéshez« ha­sonlítja, amely »alapjaiban fenyege­ti a nyugati politikát«. A lap így folytatja: »Tény, hogy a választás eredménye (Olaszországban) meg­rázkódtatott egy olyan országot, amelyről úgy látszott, hogy az at­lanti közösség szilárd talaja.« lentése szerint Otto Nuschket mind­eddig akarata ellenére Berlin ameri­kai szektorában tartják és most át­adták az amerikai hivataloknak. Tekintettel erre, hangsúlyozottan kitartok amellett, hogy tegyen meg minden intézkedést Otto Nuschkenak, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesének azonnali kiengedésére, továbbá kitartok amel­lett, hogy ne görbítsenek akadályt a Német Demokratikus Köztársaságba való visszatérése elé." Otto Nuschket átadták az amerikai katonai szerveknek. Ennek az Incidensnek mindazok ismertetői megvannak, amelyek jel­lemzőek egy embernek erőszakos el. hurcolására. A Német Demokratikus Köztár. saság kormánya erélyesen tiltakozik az egyik tagjának amerikai katonai szervek általi letartóztatása ellen. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya kéri az amerikai katonai szerveket, hogy Otto Nusch. ke mlniszterelnökhelyettest azonnal engedjék szabadon. A tiltakozó Jegyzéket Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke Irta alá. Ezután Jacques Duclos, a Fran­cia Kommunista Párt titkára elő­adói beszédében ismertette a kül­és belpolitikai helyzetet. Beszámolt a francia népi tömegek mind szé­lesebb körű, mind egységesebb ha­zafiam harcáról, amelyet a háborús gyújtogatok összesküvésének meg­hiúsítására és a béke politikájának kikényszerítésére folytanak a fran­cia nagytöke és a nemzetközi im­perialista reakció Ügynökei ellen. Ezután a béke erőinek világszerte aratott hatalmas győzelméről be­szélt. Minden berlini üzemben, állami és városi hivatalban újra visszaállítot­ták a rendes munkát Néhány más városban ls előfor­dultak olyan kísérletek, hogy rend. zavarást idézzenek elfl Ezeket a provokációkat ugyanabban az órá­ban készítették elft. A fizetett ügy­nököknek azonban nem sikerült tel­Jesiteniök a csődöt mondott kaland kulissza mögötti szervezőinek ter­vét. benzint fognak szállítani Kaisers­lauternba. Ennek az a célja, hogy üzemanyaggal lássák el a Pfalzban elhelyezett amerikai repülőegysége, ket. A Times ezután a franciaorszá­gi helyzettel foglalkozik és a kor­mányválsággai kapcsolatban meg­állapítja: »André Marie kijelölt miniszter­elnök maga sem tudja, vájjon meg. kísérli-e a kormány megalakítását. Még ha erre törekszik ls, még ha idejében sikerül lg ez neki és eL megy a bermudai értekezletre, sen­ki sem lehet bizonyos afelől, hogy kormánya elég hosszú életű lesz-e ahhoz, hogy végrehajtsa a bermu. daj értekezleten elhatározott pn»­grammot.'* A londoni sajtó a bermudai értekezlettel kapcsolatos nyugati bizonytalanságról Amerikai hadiépítkezés Nyugat-Európában

Next

/
Thumbnails
Contents