Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-17 / 147. szám, szerda

8 (II SZO 1953 június 17 Az „Orosz kérdés" bemutatója Komáromban A komáromi Magyar Területi Színház idei színházi idényének , utolsó bemutatója Konstantin Szi­monovnak az »Orosz kérdés.< című, a Szovjetunió határain túl is hatal mas sikert aratott darabja volt. Szimonov színmüvében leleplezi a hírhedt amerikai demokráciát, e.mely kegyetlenül, a legaljasabb eszközökkel igyekszik elnyomni a haladó e3zmék terjedését. Ez a ha sr»n érdekében mindenre képes álde­niokrácia semmitől sem retten visz «za, hogy a becsületes emberek százezreit a tőke engedelmes szol­gáivá süllyessze. Élö bizonyíték hazugságaira az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság működése, a Rosenbergházaspár sorsa. Szimonov nagyszerűen jellemz­egyes alakjait, egyszerű eszközök kel robbantja ki a konfliktusokat és hihetően mutatja be az emberek fejlődését, változását. A komáromi Magyar Területi Színház együtte­se megértette Szimonov darabiá nak lényegét és művészi eszközök­kel tudta tolmácsolni. A színház kollektívája becsületesen küzdött, hogy reálisan, torzítás nélkül meg te-emtse az amerikai életforma lég l:örét és egy egyszerű újságíró sor­: n keresztiül bemutassa az impe rializmus gyalázatos diktatúráját. Smith újságíró a háború befeje résével leszerel és visszatér lapjá hoz. Megdöbbenéssel tapasztalja, hogy egy újabb háború kirobbanná rának lehetőségét mérlegelik a pénz kufárjai. Smith jól ismeri az oro­szokat. A háború legveszélyesebb napjaiban együtt volt velük, látta, hogy a szovjet katonák a békéért harcolnak és erről könyvet írt. Macpherson, a lap főszerkesztője é3 tulajdonosa 30.000 dollárért arra p karja rábírni Smithet, hogy olyan riportkönyvet írjon Oroszországról, amely azt bizonyítja, hogy a szov­jet nép háborút akar, hogy a Szov­jetunió háborúra késiül. Macpher­senék ezzel akarják »megnyugtat­iú« az őrült fegyverkezési hajsza éllen tiltakozó dolgozókat. Smith rem akarja vállalni ezt a piszkos f ladatot. Ellenkezik becsületessé­gével és jellemével. Már csaknem visszautasítja Macpherson ajánla­tát, de közbelép Jessie, akit felesé­gül akar venni. Smith úgy gondol ja, ha családot alapié, újra megta­lálja önmagát, újra írni tud majd. Ez^rt enged a rábeszélésnek és el­utazik a Szovjetunióba. Amikor Visszajön, megírja a könyvet. De nem azt a könyvet, amit Macpher­son vár. Az igazat írja meg,' azt, hogy a szovjet nép békét akar. El­keseredett harc indul meg ellene, összedől családi boldogsága is. Fe­lesége otthagyja, legjobb barátját is elveszíti. Ugy érzi, hogy egyedül marad. De akkor rádöbben, hogy üj életet kezdhet és ebben az új é-etben nem lesz egyedül, vele lesz az a »másik Amerika«, amely egy. rc bátrabban hallatja tiltakozó, kö­vetelő hangját a trumanok és eisen­howerok Amerikájával szemben. A darab legnehezebb szerepét, Smith újságírót Király Dezső ját­szotta. Király Dezső tehetséges szí­rész, aki a » Tűzkeresztség* Köröm Dándora óta kétségtelenül fejlődött. Egyszerűbben és mélyebb átéléssel tudja ábrázolni a nagy emberi ér zéseket. Az »Orosz kérdés«-ben élethűen alakított egy becsületes ímerikai hazafit, aki megérti, hogy ha becsületét meg akarja védeni, ha nem akar a bértollnokok sorsá­ra jutni és eladni magát, neki is harcolna kell azok ellen, akik őt és százezreket a töke jármába akar­nak fogni, vagy valósággal meg­mmisíteni. Király Dezső játéka .neggyőző ott, ahol a belső harcból mindig a becsület kerül ki győzte­sen Alakítása nyerne értékében, ha ugyanilyen mélységgel ábrázol­ná az ingadozásokat is, azokat a pülanatokat, amikor úgy tűnik, hogy mégis van kiút és úgy látja, hogy talán nem is olyan az ördög, amilyennek a falra festik, mikor még azt hiszi, hogy meg tudja gyöp.ni a tőkéseket becsületességé­vel Ha ez sikerülne Király Dezső­nek, még jobban meggyőzne arról, hogy nincs más út, csak az, hogy minden becsületes amerikainak a »másik Amerikás mellé kell állnia. Udvardi Anna Jessie szerepében jól oldotta meg feladatát. A házas ságuk összeomlása pillanatában őszintébb volt, mint a boldogság perceiben. Még túl sokat mozog, itt-ott külsőségekkei helyettesíti az átélést. Smith feleségének szerepé­ben'biztosabb, mint a darab elején, titkárnői minőségében. Különösen a Goulddal lefolyt párbeszédében volt bizonytalan. Smithtel szemben a tőkések vilá­gát Macpherson (Husvár Ferenc) é s Gould (Konrád Józsefi képvise­lik. Husvár Ferenc játéka magabiz tos, jó. Erezzük, hogy amit mond, az nem puszta fenyegetés, hogy ez az ember a legelvetemültebb tet tekre is képes. Aljas, számító pén­zeszsák. Husvár Ferenc kicsit job ban bánhatna a hangjával. Ha hosszabb ide :g beszél, hanghordozá­sa monotonná, fakóvá válik. Gould, a társtulajdonos ott a leg jellemzi bb, ahol Sz'monov ennek a figurának nagyképűségét és kor­látlan beképzeltségét állítja a né­ző elé. De Konrád József adós ma radt az ellr.nség gyűlöletet keltő ábrázolásával. Azt sem sikerült eléggé kidomborítania, hogy minél előbb szeretné kiütni a nyeregből az öreg Macphersont. A rendezés is ludas benne, hogy ez a belső el­lentét eléggé elsikkad. Smithan kívül három újságírót szerepeltet még a szerző. A legro konszenvesebb köztük Murphy. Smith barátja (Sipos Jenő), aki látja ugvanazt a gazságot, de nincs ereje hozzá, hogy harcoljon ellene Ivásra adja a fejét. Kitartó barát, ám nem képes eszmeileg egyetér teni Smithtel. Sipos Jenő játéka ott a legjobb, ahol a könnyelmű, nem sokat latolgató, változást nem re­mélő embert mutatja be, aki né hány dollárért a legkockázatosabb dolgokra is vállalkozik. Ezért nem találja meg helyét a haladás nagy táborában. Síposnak jobban el kell még mélyülni szerepében, hogy a néző érezze: a könnyelműség mö­gött áll a töprengő ember, akinek fáj a sorsa, de nem lát és nem re mél kiutat. Tarios J. Preston szerepében kissé halvány. Néhány szóval kell meg rajzolnia a gyengébb jellemű új­ságíró sorsát, aki Smithtel ellentét ben nem tud kiállni nézetei mel­lett és beadja a derekát az egyre fokozódó nyomásnak. Nem könnyű feladat ez. Tarics János megbír kózhatna vele, ha határozottabban kidomborítaná a két jellem közti különbséget, az elsőben a még va­lamennyire jellemes újságírót, a másikban a megalkuvót. Az újságírók között a legmegrá­zóbb Hardy sorsa, akinek szerepét Fekete Gyula játszotta. Fekete arcjátéka jó és a mélyen emberi szavakat megrázóan adja elő. Az egyszerű emberek sorsáról ö mond a legtöbbet a darabban. Részegsé­gében azonban nem szabadna hu­morosnak lennie, komolyságával még vádlóbb hatást érne el. Lehotai Antal Kesslere jó, csak jobban ki kellene emelnie az üz letembert, aki mintha szánná Smi­thet, de ha keresetről van szó, vége a rokonszenvnek, a jószívűségnek. Kiss Lajos néhány perces jele netben példát mutat a jó epizód­szerep reális előadására. Williamsa é s H. Buday Mária gyorsírónője hozzájárult az előadás sikeréhez. Stefan Muhk, a darab rendezője helyesen oldotta meg a nagy prob­lémákat. Kár, hogy keveset törő­dött az apró ellentmondások, kap­csolatok, változások valószerű, hi­teles megjelenítésével. A komáromi Magyar Területi Színház az »Orosz kérdés«-sel bi zonyára szerte az országban siker­rel fog szerepelni. Dolgozóink meg­elégedéssel tapasztalhatják majd a művészek fejlődését, az együttes színvonalának emelkedését, A jó munkáért elismerés illeti az egész kollektívát. Az »Orosz kérdés« időszerű da­rab. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a nemzetközi feszültség csök­kenése, a béke után vágyódó mil­liók kemény küzdelme jobb belá­tásra bírja az amerikai pénzmág­násokat, a háborús uszítókat. De kutyából nem lesz szalonna. Eisen­hower, bármennyire is zengzetes szavakat harsog világgá a békéről, kenyéradó gazdái, a Wall Street milliárdosai továbbra is ugyanúgy földönfutóvá teszik az igazságot óhajtó, a becsületesség mellett sík raszálló hazafiakat, ahogyan ezt az »Orosz kérdés« példázza. Az a tény, hogy Amerika vezető köreiben a békéről szavalnak, nem annak az eredménye, hogy a mac phersonok, gouldok. hearstek le mondtak milliós hasznukról, hanem annak, hogy egyre több a Smith hez hasonló, öntudatra ébredő em ber, alti egyénj boldogsága és jő léte árán sem ,tér le az egyenes útról, aki elkeseredett harcban döb ben rá, hogy mégsem kilátástalan a küzdelem. Az »Orosz kérdés« előadása, amellyel a Magyar Területi Szín­ház együttese pártunk X kongresz­szusát köszöntötte, dolgozóink po liťkai felvilágosítását szoVálja és ezért mir.rlen tovább: előadását örömmel kell üdvözölnünk. Szűcs Béla A perediek is elfogadták a Csemadok felsnszeli ét- peisőci hely i eso portjainak versenyfelhívását A Csemadok peredi helyi cso portja vezetőségének taggyűlésén azt a határozatot hozták, hogy a többi helyi tömegszervezet együtt működésével elfogadják a felsösze­li és pelsőci helyi csoportok ver­senyfelhívását. A peredi dolgozók a párt X. kongresszusa tiszteletére a követ, kezö kötelezettségeket vállalták, hogy falujukat szocialista faluvá formálják: 1. A helyi pártszervezet, a HNB, az EFSz és az összes helyi tömeg­szervezetek tagsága még ez évben rendbehozza a község útjait. 2. Az útjavításhoz szükséges kő hordást a Csemadok-tagság végzi el brigádmunkával. 3. Megjavítják és állandóan tisz­tántartják a községben lévő ösz­szes árkokat. 4. Az EFSz tagjai között állán dóan népszerűsíteni fogják az új szovjet munkamódszereket és ennek érdekében minden hónapban egy előadást tartanak. 5. A nemzeti aratásba bekapcsol­ják az egész falu lakosságát és kö­zös szérűket szerveznek a magán­gazdálkodó kis- és közópföldmüve­sek között. A még magángazdálko­dást folytató Csemadok-tagok élen járnak a gabona beszolgáltatásá­ban és százszázalékban teljesítik. Agitációs és meggyőző munkával odahatnak, hogy a beszolgáltatást a Csemadokon kívül állók is száz­zázal^kban teljesítsék. 6. Minden hónapban egy tudomá­nyos ismeretterjesztő előadást tar­tanak, hogy elősegítsék a becsüle­tes dolgozók újtípusú, szocialista emberré nevelését. 7. Minden szombaton rendszere­sen megtartják a Csemadok-félórá­kat, amelyeknek műsorát mind po­litikai, mind kultúrális tekintetben jobban megszervezik. 8. A községben lévő »Jednota« üzlet népi áruházzá alakítják. Építéséhez brigádmunkával járul­nak hozzá. . 9. A községi parkot állandóan tisztán tartják, ápolják és kiter­jesztik. 10. Közös erővel megszervezik a polgári védelmet és ez irányban is szakelőadásokat tartanak. 11. Segítenek az iskoláknak az­zal, hogy a gyermekeket otthon is öntudatosságra nevelik. 12. A szocialista kultúra felvi­rágoztatása érdekében énekkart alakítanak és k^t szocialista szín­darabot tanulnak be. 13. Népszerűsítik a magyar szo­cialista sajtótermékeket és jó agi­tációs munkával ez év végéig öt. vennel emelik a Fáklya előfizetői­nek számát. 14. Odahatnak, hogy a falu dol­gozód közül új káderek kerüljenek ki, akik résztvehetnek a közéleti tevékenységben. Sporthíradó i Szlovan Bystrica—Iszkra Žilina 0:5 (0:3) A vasárnap, június 14 én Beszter­cebányán megtartott baráti labda rúgó mérkőzésen megérdemelten győztek a vendégek, mert gyor­sabban, job lövőkészséggel és ma­sabban, jobb lövőkészséggel és ma­szottak. A vendégek góljait Zachar és Subrt, 2—2. és Stalmasek löt ték. A játékot 1000 néző előtt A1 biny vezette. Tatran Stupava —Spartak Bratislava Kovosmalt 0:1 (0:0) A bratislavai kerületi labdarúgó­bajnokságok során vasárnap Stom­fán a vendégek csekély gólkülönb séggel győztek A mérkőzésnek ezt az egyetlen gólját Belota lőtte. Az ifjúsági mérkőzésen azonban a Tatran Stupava gyözött 2:1 (1:1) eredménnyel. • A tb'liszi Dynamo a Szovjetunió labdarúgóbajnokságának élén A Szovjetunió labdarúgóbajnok sága első felének befejezéséhez még öt mérk .zés hiányzik. Vasár, nap, június 14 én a moszkvai Dy­namo stadionjában 70 ezer néző előtt folyt le a moszkvai Spartak és moszkvai Lokomotív mérkőzése 3:3 (1:1) döntetlen eredménnyel. A játék elején a Spartak vezetett, azonban a Lokomotív még szünet előtt kiegyenlített és szünet után is kétszer sikerült kiegyenlítenie a Spartaknak egygólos előnyét To­vábbi vasárnapi eredmények: Dy­namo Leningrád— Dynamo Moszk va 1:3, Dynamo Tbiliszi Torpedó Moszkva 4:0, Lokomotíva Charkov —Spartak Vilnius 2:0, Dynamo Kijev Krídla Szovjetov Kujbisev 0:1. A tabella élén a Dynamo Tbi­liszi áll 9 mérkőzésen elért 13 pont­tal; a Spartak Moszkva, Zenit Le­ningrád és Krídla Szovjetov Kuj­bisev mindegyike 11 pontot szer­zett az eddig megtartott 8 mérkő­zésükön. Köztársasági röplabdabajnokság A köztársasági röplabdabajnok­sági verseny újabb eredményei: férfiak: Spartak Brno Zbrojovka— Spartak Praha Stalingrád 3:2, nők: Spartak Královo Pole—Spartak Plzeň ZVIL 3:2. Vidéki hír A somorjai járási labdarúgóbaj­nokság keretében vasárnap, június 14 én Nagymagyaron tartották meg a Szokol JRD Rastice - Sokol Nové Kosarisko mérkőzést, amelyet meg­érdemelten 6:1 (2:0) arányban Nagymagyar nyert meg. A mérkő­zést Bankó kifogástalanul vezette. Vágsellyei Dynamo—Érsekújvári Dynamo 2:1 (0:1, 0:0, 2:0) Bajnoki női kézilabdamérkőzés vasárnap délután Vágsellyén, mely a nemzeti bajnokságba való beju­tásért folyt. A mérkőzés elejétől kezdve gyor s volt. Az első negyed­ben a vendégcsapat volt támadás­ban azután a hazai csapat vette át az iramot. A gólokat Mitosinkáné és Szlávik a hazai csapat részéről, illetve Teischlová a vendégek ré­széről dobták. A mérkőzést Urban pozsonyi já­tékvezető nagyon jól • vezette. V-l 11 1 1 ň f fW ii 1 1 I K r Június 17, szerda. A nap kél 3 óra 50 perckor. nyugszik 20 óra 11 perc­kor. A naptár szerint Rainer napja van• Várható időjárás: változó felhőzet mellett meleg és zivatarokra hajló. A hőmérséklet a déli órákban he­lyenként megközelíti a 23—25 fokot. IPARI ADÓT FIZETŐK FIGYELMÉBE A bratislavai Központi Nemzeti Bizottság figyelmezteti az ipari adók fizetésére kötelezetteket (magániparosok, kertészek, fuvaro­sok, autófuvarosok, trafikosok és kereskedők), hogy a 79/1952, Sb. törvény negyedik szakasza értel­mében kötelesek legkésőbb 1953. évi június hó 30-ig a Központi Nemzeti Bizottság pénzügyi osztá­lyán az előírt nyomtatványon az 1953 év első felére szóló adófizetési kötelezettségüket bejelentem. Hogyha az adófizető ezt a be­jelentést kellő időben nem adja be, adóját 10%-kai emelhetik. A szükséges nyomtatvány a Köz ponti Nemzeti Bizottság pénzügyi VII/2. sz. adófizető osztályán (Bra­tislava, Régi városháza III. em. 106. ajtó) kapható. TÜZELŐ ANYAGFOG YASZTÔK FIGYELMÉBE A Központi Nemzeti Bizottság belkereskedelmi X ügyosztálya fi­gyelmezteti a tüzelőanyagfogyasz­tókat, különösen vállalatokat, hiva­talokat, intézeteket, iskolákat és magánháztartásokat stb. hogy az érvényes elosztási szabályok szerint megállapított ez évi tüzelőanyag mennyiséget vegyék át már a nyári hónapokban, főkép június, július és augusztus hónapokban. A fogyasztók kötelesek a tüzelő­anyagot oly időben átvenni, amikor annak szállítását a szállító teljesít heti. Aki komoly ok nélkül nem rendeli még a tüzelőanyagot és nem veszi át már a nyári hónapokban, vagy pedig ok nélkül megtagadja a szállított tüzelőanyag átvételét, el­veszti igényét arra, hogy a kellő időben meg nem rendelt, vagy át nem vett tüzelőanyagot megkap­hassa. A tüzelőanyagot, úgy mint eddig, a tüzelőanyag jegyekre adják ki. JARADÉKÉLVEZÖK FIGYELMÉBE 1953. május elseje óta a járadék ­biztosítási munka a járási nemzeti biztosító intézetek hatásköréből át­ment a nemzeti bizottságok hatás­körébe és ugyanoda fog tartozni jú. lius 1-től kezdve a munkaviszonyban nem álló járadékélvezök betegbizto­sítási ügye is. Ezért az állami járadékbiztosító intézet felhívja a járadékélvezöket, hogy járadékügyekben már most, nem dolgozó járadékélvezők pedig betegbiztosítási ügyekben, amelye­ket eddig a járási nemzeti biztosító intézetek végeztek el, július 1-től kezdve kizárólag a járási nemzeti bizottságok III, ügyosztályának já­radékbiztosítási csoportjához for­duljanak A MEZŐGAZDASÁGI ISKOLA K EGYÜTTESEINEK SZEMLÉJE A jól sikerült népművészeti kerü­leti szemlék után 1953. június 13-án és 14-én Bratislavában folyt le a mezőgazdasági iskolák és a dolgozó ifjúsági központok egyesületeinek I. csehszlovák szemléje, amelyet Szlo­vákia Kommunista Pártja X. kon. gresszusának tiszteletére rendezték. A szemlén a kerületek legjobb 12 együttese é s legjobb magánszerep­lői léptek fel. A csaklovai mezőgar­dasági műszaki iskola együttese mellett, amely egy zempléni me. nyegzőt mutatott be. itt volt a me­zőlaborci mezőgazdasági iskola uk­rán együttese, a komáromi magyar együttes, a breznói, árvaváraljai és kisszebeni együttes, stb. ÜJ SZO' Kiadja a Szlovákia Kommunista Pártjának Központ) Bizottsága uapfÉelOs Lőrtncz Gyula főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského a. S—10, telelőn Ü47—16, 852—10. Kiadóhivatal Pravda 'lápterjesztővállalat, Bratislava, Gorkého a. 8, telefon 274—74. Előfizetési díj havonta 8.— KCs. Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon, Ellenőrző postahivatal Bratislava 2. A posta­Illetékek készpénzzel való fizetése engedélyezve. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Párttá Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
Thumbnails
Contents