Uj Szó, 1953. június (6. évfolyam, 133-158.szám)

1953-06-18 / 148. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 június 18 csütörtök 40 fillér VT. évfolyam, 148. szám Ezért magasra emeljük tanítóink, Marx, Engels, Lenin zászlaját és nagy tanítónk, Sztálin elvtárs emlékéhez és örökéhez hűségesen, első munkás­elnökünk, Gottwaid elvtárs jelszavával haladunk Szlovákia üzemeiben, városaiban és falvaiban is a szocializmus kiépítéséhez: mindig előre, egy lé­pé® t sem hátra! (Antonín Zápotocky köztársasági elnök be­szédéből a bratislavai dolgozók manifesztá­cióján.) A Béke Világtanács budapesti ülése Június 15-én kezdődött meg Buda­pesten a Béke-Világtanács ülése. A világ minden tájáról Magyarország fővárosba érkeztek a békemozgalom legkiválóbb képviselői, hogy számot adjanak munkáikról, hogy megvizs­gálják a békemozgalom helyzetét és hogy kifejezésre juttassák az embe­riség azon óhaját, hogy az egész vi­lágon megvalósuljon a tartós béke. A Béke-Világtanács budapesti ülése olyan körülmények között kezdődik amikor a dolgozók rhüliói egyre in­kább remélhetik, hogy a béke meg­védhető, hogy a békemozgalom elér­heti a maga elé kitűzött célokat. Az a tanácskozás, amely Budapes­ten most folyik, csak' folytatása azok­nak a törekvéseknek, amelyek a pá­rizsi, stockholmi, berlini, varsói, bé­csi béketalálkozásoknál megkezdődtek Vüágos ma már, hogy nem volt hiá­bavaló száz és százmülió hősi béke­harcos erőfeszítése. Ma már bizonyos, hogy az emberiség képes a béke ügyét saját kezébe venni és képes akaratát rákényszeríteni azokra, akik az emberiségnek legádázabb ellensé­gei. Milyen külpolitikai helyzetben kez­dődött meg a Béke-Világtanács buda­pesti ülése? Cár a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság és a Kínai Nép­yköztársaság kezdeményezésére a ha­difogolycsereegyezmény megkötésével ténylegesen elháiult a fegyverszüneti egyezmény megkötése útjából minden akadály, még mindig, nap mint nap bombázzák Korea városait és falvait, még mindig emberéleteket oltanak ki Koreában a gyilkos fegyverek. Az egész emberiség követeli, hogy Koreá­ban létrejöjjön a fegyverszüneti egyez­mény. A béke megszilárdításának egyik fc kérdése a német kérdés melynek megoldásától függ egész Európa bé­kés fejlődése. Az egész öolgozó embe­riség követeli, hogy létrejöjjön az egységes, demokratikus, békeszerető Németország. A Béke-Világtanács ezen az ülésen eszmecserét folytat majd azokról a problémákról, amelyek a dolgozó em­beriséget a legjobban érdeklik, min- ' den erejével elítéli a fegyverkezési versenyt, amely éhséget és nyomo rúságot hoz a kapitalista országok népeire. A Béke-Világtanács ezen az ülésen követelni fogja az öthatalmi békeegyezmény megkötését, amely­nek érdekében már sikeres mozgal­mat indított. „A békemozgalom nem professzo­rok gyülekezete, akik elvonatkozta­tott békeformulákat állapítanak meg. Ez nem diplomaták gyülekezete, akik a szerződések tartalmát és a tár­gyalások formáját dolgozzák ki. Ez élő mozgalom s olyan egyszerű és észszerű eszméket használ fel, amelyek a békeszerető emberiség közkincsét képezik. Megmutatja, hogy ezek az eszmék nem ábrándok. Felszólítja a közvéleményt és a népeket, hogy ezeket az eszméket juttassák érvény­re kormányaiknál. Óvakodik minden formalizmustól, megragad minden, a béke érdekét szolgáló új kezdeménye­zést, bárhonnan származzék is az, akármilyen körből, vagy akármilyen kormánytól is induljon az ki." Valóban, a békemozgalom nem diplomaták és professzorok gyüleke­zete A 'népek akaratának kifejezője, a népek békevágyának megtestesítő­je. Azok, akik az imperialista reakció táborában mindent elkövettek és el­követnek, hogy az emberiség békeaka­ratát meghiúsítsák, hogy a békemoz­galmat „kommunista" mozgalomnak tüntessék fel, nem értik meg, hogy az egyszerű emberek százmilliói min­dennapi életüknek, családjuk és gyer­mekeik életének és boldogulásának elemi feltételeit látják a békében és hr ez az elemi feltétel, a béke, ve­szélyeztetve van, oroszlánként küzde­aek legdrágább kincsük védelméért Ezen a tanácskozáson a tőkés or­szágok egyszerű embereinek, a gyar­mati népeknek, a Szovjetunió és né­pi demokráciák dolgozóinak követei testvéri egyetértésben vitatják meg, hogyan fékezhetik meg és késztet­hétik tovább meghátrálásra a hábo­rú gyilkos erőit; hogyan segíthetnék elő a nemzetközi feszültség enyhí­tését és , hogyan biztosíthatnák leg­drágább kincsünknek, a békének fennmaradását. Az, hogy a Béke-Világtanács buda­pesti ülésén valóban az egész embe­riség sorsát eldöntő kérdéseket tár­gyalnak meg és hogy helyes megol­dásokat keresnek a kérdésekre, abból is világos, hogy az emberiség leg­jobbjai • jöttek a tanácskozásra. Itt van Ehrenburg, Tyihonov, Kuo Mo­zso, Anna Eeghers, Eugénia Cotton, Arnold Zweig, Monica Fel ton, Ernst Fischer, orvosok, ügyvédek, a népi demokratikus országok legjobb dol­gozóinak képviselői, a különféle egy­házak papjai, mindazok, akiknek a béke ügye szívükön fekszik, akik hisz­nek abban, hogy az emberiség nagy ügyét, a békét, közös erővel meg le­het védeni. Az itt összegyűlt küldöttek népeik üzenetét hozták, népeik örömével és bánatával, vágyával és akaratával együtt. De egy gondolat közös vala­mennyiben, akik erre a tanácskozás­ra eljöttek: Békét akarnak! És emö­gött a két szó mögött százmilliók békeakarata húzódik meg és ezt a békeakaratot ma már nem lehet le­becsülni, mint ahogy ezt az elmúlt hónapok eseményei bebizonyították. Kuo Mo-zso, a Béke Világtanács alelnöke, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya közigazgatási tanácsának elnökhelyettese szólalt fel. Bevezető szavai kifejezik az egész kínai nép forró békeakaratát. „Bármilyen vitás nemzetközi kér­dést békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte egyre több ember helyes­lésével találkozik." Más helyen ezt mondotta: „Csakis a nagyhatalmak közötti, a vitás kér­dések egyenkénti megoldására irá­nyuló tárgyalások vezethetnek a gya­korlatban fokozatosan a nemzetközi feszültség enyhülésére, a háborús ve­szély megszüntetésére." Befejezésül Kuo Mo-zso ezeket mondotta: „A nemzetközi feszültség enyhíté­sét el lehet érni, a normális kulturá­lis és gazdasági kapcsolatokat helyre lehet állítani, az emberiséget veszé­lyeztető katasztrófát el lehet kerülni. A tárgyalások érdekében folytatott erőfeszítések célja, hogy még nagyobb népi erőket mozgósítsunk a békéért, hogy e nemes remények a lehető leggyorsabban valósággá váljanak.' A Béke-Világtanács első ülése is megmutatta, hogy a felszólaló kül­döttek mind azt hangoztatták, hogy a béke megvédhető és hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell és lehet megoldani. Ezt a követelést az emberek milliói rá is fogják tudni majd kényszeríteni azokra a háborús gyújtotatókra, akik­nek más szándékaik vannak, akik há­borús profitjuk emelése érdekében mindenképpen háborút készítenek elő. A Béke-Világtanács budapgsti ülé­sére száz és százmülió szempár te­kint a világ minden részéből. A csehszlovák nép is fokozott fi­gyelemmel kíséri a Béke-Világtanács ülését, mert tudja, hogy azok a ha­tározatok, amelyek itt megszületnek, egyben védelmezik a csehszlovák nép békéjét is. Mint az egész vüág min­den békeszerető emberének, úgy a mi népünknek szíve is együtt dobog a Béke-Világtanács minden megnyilat­kozásával, mert a mi életünket is át meg áthatja a béke aktív védelme, a nemzetközi béketábor erősítésének nagyszerű feladata. Vidor István Pártunk X. kongresszusa után még lelkesebben előre építő feladataink teljesítéséért * Csallóközcsütörtökön készen állnak a kombájnosok az aratásra A csallóközcsütörtöki gép. és traktorállomás dol. gozói ugyanúgy, mint a többi dolgozók tízezrei szor­galmas munkával és új munkavállalásokkal üdvözlik Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusát. Ur­bán elvtárs kombájnos tudja, hogyha megérik a szö­vetkezeti mezőkön a termés, harcot ke!l indítani min­den szemért. Tudatában van annak, hogy mit jelent a szovjet géppel dolgozni, hogy milyen nagy kitüntetés ez. Ezért Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresz­szusa tiszteletére szocialista kötelezettségvállalást tett, hogy a tervezett 162 hektár helyett kombájnjával 325 hektárt learat. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusát igy üdvözölték Csallóközcsütörtökön a gép_ és trak­torállomás összes kombájnosai Fajnor Márton elvtárs szintén kötelezettséget vállalt, hogy a tervet százszá­zalékban túlteljesíti. Learat 324 hektár termést. Hor­váth István elvtárs kombájnjával 320 hektárt arat le, Szigl Mária kombájnos 310 hektárt, Szenyan elvtárs pedig 2.70 hektárt. Most a X. kongresszus ülésének befejezése után a kombájnosok félkészülnek, hogy következetesen telje­sítsék kötelezettségvállalásaikat. így akarják bebizo­nyítani, hogy hazánkban minden évben a jó trakto­rosok és kombájnosok ezrei fejlödnek, akik sikeresen teljesítik feladataikat falvaink szocializálásában. A kassai téglagyárban 100.000 téglát termelnek terven felül Orechovszky István, a nyerstégla­termelés mestere, akinek csoportja a X. kongresszus tiszteletére 75.000 téglát termelt terven felül, most meggyőzi munkatársait, hogy Szlo­vákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusa milyen magasan kiemelte a szovjet tapasztalatok alkalmazá­sának szükségességét. Munkatársai a kassai Keletszlovákiai Téglaüzem­ben további lehetőségeket látnak a gyors téglaégetés szélesebb alapú bevezetésére Duvanovo módszere alapján és elhatározták, hogy jú­lius végéig 100.000 téglát termelnek terven felül és közben a termelés gazdaságosabbá tételével a szén­fogyasztást 40 százalékkal csökken­tik és az év végéig 95 vagón szenet takarítanak meg. A X. kongresszus és Siroky elv­társ beszámolója arra buzdította a Keletszlovákiai Téglaüzem dolgoséit, hogy egy összüzemi kötelezettség, vállalást tegyenek, mely szerint a késztermékek egész évi tervét de­cember 12-ig teljesitik. Aratják az őszi árpát a balázstagi állami gazdaságban Pavlik János 20 tagú csoportja két önkötözögéppel kezdett hozzá a munkához az első napon. A mim­ka jól haladt. Az első napon Mé­száros Mihály és Zsigó László két önkötözőgéppel fejenkint 3 hektár őszi árpát arattak le. A következő napon fokozták a teljesítményt és / óragrafikon szerint dolgoztak, melynek eredményeképpen egy ön­kötözögép 5 hektárt vágott te. Ugyancsak learattak azon a napon 8 hektár repcét is. Június 16-án megkezdték az őszi árpa aratását a bajcsi gazdaságban is. Az őszi árpa gazdag termést ígér. A pótori bányászok Siroky eJvtárs szavairól A pótori bányászok Szlovákia I tak nagy figyelmet, amelyben a Kommunista Pártja X. kongresszu­sának anyagát már alaposan tanul­mányozzák. Legjobban lekötötte őket Siroky elvtárs beszámolója. Dulaj András és Springó Rudolf példás bányászok, akiknek csoport­ja a kongresszusig minden mű­szakban terven felül egy vagon szenet fejtett és ezáltal adott bá­nyászszavukat teljes 10 vagonnal túlteljesítették, Siroky elvtárs be­szédéről beszélgettek hétfőn. Fő­leg a beszéd azon részére fordítot­szovjet gépék nagy segítségéről beszélt iparunkban. Dulaj bányász kijelentette: »A pártnak köszönhet­jük, hógy ma ilyen kiváló kombáj. nokkal dolgozunk, amelyekkel már én is dolgozni fogok. Ugyanúgy csákányoznánk, mint valamikor ré­gen, ha ez nem lenne. Minden, amit Siroky elvtárs mondott, vilá­gos, elvitathatatlan igazság. Akť csak egy kicsit körülnéz, kénytelen ezt meglátni«. Boldoggá tett a párt Végétért ä reggeli váltás és meg kezdődött a délutáni, de a hazamenök közül többen visszamaradnak, tás­káikat lerakják a hosszú gyári út mentén és tréfákat mondva, mosőly­lyal az arcukon új munkába kezde nek. A napokban megfogadták, hogy szép virágos kertté varázsolják az üzem körüli buckás térséget. Szé­gyelték is eddig, hogy gyönyörű, új gyáruk körül, a sima betonút men­tén nem nyünak virágok, mint a há­zuk udvarán. Pedig itt is otthon ér­zik magukat. Ezért határozták el a kassai Szovjet Hadsereg-üzem dol­gozói, hogy brigádmunkában felássák és virággal teleültetik az út és az üzem közti térséget. Munkások és műszakiak, lányok, asszonyok, férfiak szorgoskodnak itt nap nap ufqn, hogy kellemesebbé te­gyék környezetüket Most is vidáman folyik a munka. Az egyik kékinges lányban Ondrejková Jolánt ismerjük fel. A fiatal szerszámkiosztó csak né­hány hónapja dolgozik az üzemben. Utazás és az üzemek látogatása közben sokszor különös, újvágású emberekkel istherkedünk meg, akik bizony a mostoha élet pariagán nőt­tek fel és most iparkodnak féltörni, hogy kivirágozzék rajta az élet. így van ez Jolán esetében is. Amikor pártunk X. kongresszusáról kezdtünk beszélgetni, a kérdést be sem várva, gyorsan a szavunkba vágott, hogy ők a CsISz politikai körébe n igen sokat foglalkoztak pártunk építő munkájával, sikereinek méltatásával. Ondrejková Jolán termetes falusi lány. Arccsontja széles, mongolos. Amikor a múltról beszél, nem szo­morodik el úgy emlegeti, mint egy rossz ä'mot, amely többé nem rémít­heti. Nem. mert pártunk a legfőbb biztosítéka, hogy soha többé nem fog cselédsorba süllyedni. Apja vasutas. Amikor Jolán kilenc évvel ezelőtt 12 éves korában el­vesztette anyját, Téhány községben laktak. Szegények wltak, mégis be­íratták az egyik kassai középiskolá­ba, hadd tanuljon, hadd tudjon töb­be: mint a szülök, akiknek nem volt módjukban tanülni. Parasztruhában járt az iskolába és beszéde sem volt olyan, mint a városi gyermekeké. A suhogó ruhában járó,, finomkodó apá­cáknak, akik az iskolában tanították, persze nem volt ínyükre ez a tanul­nivágyó szegény falusi lány. — Elküldtek az iskolából, mert nem volt szép ruhám, — mondta Jolán könnyes szemmel; Nem tanulhatott tovább és amikor méa sajátmagának kellett volna to­vább nevelődnie, egy családnál ő ne­velte a kisgyermekeket; hogy leg­alább élelemre jusson. Elhagvottna, árvának érezte magát. Azután hosz­szabb ideig 'egy üzletben elárusító­lány volt és onna n jött a gyárba dol­gozni. Csak itt találta meg azt, ami eddig hiányzott az életéből, a közös­séget, azokat az erős, eltéphetetlen szálakat, amelyek a nag v család, a dolgozók családjának tagjaival fűzik ősSze. Belépett a Gs/Sz-be, pártunk tartalékseregébe és így érzi magát, mintha szárnyat kapott volna, örökre kiragadták a mostoha élet karmaiból. Ezért mondta az imént oly lelkes szavakkal, hogy hálából ő is sokat szeretne adni pártunknak, mert most már ö is tanulhat, mert pártunk az ö életét is szebbé tette. — Pártunk nélkül nem épült volna fel itt ez a szép üzem. Pártunk nélkül tovább nyomorognánk, cselédesked­nenk. Ezért dolgozom oly nagy öröm­mel, — mondja a búcsúnál, Ondrej­ková Jolán. — Jó munkával köszönöm meg pártunknak, hogy boldoggá tett, hogy boldoggá tette a mostoha élet gyermekeit. Fetrőci BáHat /

Next

/
Thumbnails
Contents