Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-17 / 120. szám, vasárnap

2 m $20 1953 május 17 (Folytatás az I oldalról.) mutat arra, ki is az, aki túlnyomó részben okozója mai nehézségeinknek, amelyek a gyorsabbütemü előrehaladást meggátolják, illetőleg fékezik. A dolgozók egy részének elégtelen munkafegyelmére vall ez, akik lelkiismeretlenségükkel, mutatkozzék ez akár a fluktuációban vagy abszenciában, akár a munkaidő ki nem használásában, az elégtelen teljesítményben, a lágy normákkal való visszaélésben, aláássák termelési terveinknek teljesítését, naponta megfosztják piacunkat nagymennyiségű terméktől, amelyekkel pedig az összesség javát lehetne gazdagítani. Teljes mértékben egyetértek a felhívással. Egy azonban meghökkentett. Hogy ez a felhívás, amelyet közvetlenül a konferencia előtt bocsátottak ki, miért nem vált e konferencia tárgyalásának tengelyévé. Az elvtársak erre talán így válaszolnak nekem: hisz a konferenciánk programmján külön fontos kérdést képez ,,a szocialista verseny helyzetének kiértékelése". Vájjon a problémákat szét lehet-e így választani, — elvtársak? A sikeres szo. cialista verseny elmélyítését meg lehet oldani a munkafegyelem megszilárdítása nélkül? A szocialista verseny elmélyítése valóban szükséges és egy pillanatra sem szabad róla megfeledkezni. De ugyanakkor világosan fel kell ismernünk, hogy ha a dolgozók 75 százaléka, vagy még annál is több, becsületesen fog dolgozni és részt is vesz a versenyben, a fennmaradó semmirekelök elegendők ahhoz,, hogy a dolgozók nagy többségének fáradozását és munkaeredményét sikertelenné tegyék és megzavarják a tervteljesítést. Különösen ma a kiélesedett osztályharc időszakában kell számolnunk azzal, ahogy erre helyesen rámutat a felhívás, hogy ,,a fegyelmezetlenséget kihasználják népi demokratikus köztársaságunk megbujt ellenségei, akik gazdaságunk felforgatására törekszenek." Tény, hogy egyes kártevők külön, féle intrikákkal és felelőtlen akciókkal kísérleteket tettek erre. Elég szomorú, hogy a szervezetek egész sora ezekről az akciókról gyakran mit sem tud vagy elhallgatja őket és nem lép fel ellenük. A szakszervezet nálunk azért van, hogy a dolgozók többségének becsületes munkáját és annak sikeres eredményeit állandóan növekvő szükségleteiknek kielégítésére biztosítsák. A szakszervezet azt a célt szolgálja, hogy a felelőtlen egyének zavaró ténykedéseit meggátolja, a kártevők, szabotázs. és provokációs tetteit pedig még csírájában lehetetlenné tegye. • Ez egyáltalában nem új álláspont, amelyet csak most, 1948 februárja után hangsúlyoznánk. Felhívom a figyelmet arra, hogy 1946 szeptember 4-én, azonnal a nemzeti verseny megindulása után az egységes szakszervezet nevében kijelentettük: ,,Mai kötelességünk nemcsak a követelmények hangsúlyozása, hanem egyidejűleg az is, hogy ezen köve. telmények teljesítése érdekében gondoskodjunk az eszközökről is. Számunkra ma mi sem lenne könnyebb és egyszerűbb, minthogy sztrájkolni kezdjünk. Szükséges azonban az, hogy tudatosítsátok: minden egyes tétlenségben vagy sztrájkban töltött óra a mai általános elszegényedés és elégtelenség helyzetében bennünket még szegényebbé tesz, nem vezet előre, hanem visszavet bennünket.'' Amit 1946-ban hirdettünk, — Zenkl, Srámek, Lettrich és a többi reakciósok elleni harc idejében, amikor a reakció ' 1948 februárjában nyíltan megmutatta puccsista szándékait, — azt ma is hirdetjük. A szakszervezet kötelessége, hogy fenntartsa a munkafegyelmet és hogy bebizonyítsa, hogy nemcsak a többség, de mindenki betartja ezt a fegyelmet. Akik ezt a fegyelmet megsértik, azokkal szemben a szakszervezetnek fel kell lépnie, nem tűrheti sorai között a szabotöröket, nem ismerheti el számukra a szakszervezetben szervezett munká soknak és alkalmazottaknak kijáró előnyöket. A munkafegyelmet annál a csekély kisebbségnél, amely minden felhívás ellenére is azt állandóan megsérti. nem lehet felhívással megteremteni. Itt szükséges, hogy a szakszervezet minden eszközt megragadjon, ami keze ügyében áll, hogy a szabotőrök megérezzék: a be csületes dolgozók többsége, az egységes szakszervezetek hü tagjai és építőí nem tűrik, hogy a szebb holnap felépítését szolgáló müveket büntelenül megkárosítsák vagy felforgassák. Ebben a kérdésben a konferenciának nem szabad visszariadnia attól, hogy kimondjon egy határozott figyelmeztető szót. A szakszervezetek és szövetségek vezetőségének nem szabad kitérnie a munka és szakszervezeti fegyelem szabotörel és felforgatói elleni harcban a határozott eljárás elől. Csakis így lehet biztosítani a szocialista verseny további fejlődését, biztosítani, hogy a becsületes szorgalommal munkakötelezettségeiket következetesen teljesítő, a szocialista ver. senyt elmélyítő, teljesítményeiket fokozó dolgozók többségének munkája kárt ne szenvedjen a semmirekelőktől, vagy a kártevőktől. A szocialista verseny megszervezésével, elvtársak, nem akarok holmi bölcs tanácsokat adni. Erre vonatkozó határozataink és okmányaink száma azt hiszem több, mint elegendő. Most tettekre van szükség és gyakorlati példákra. Ezek pedig megvannak. Sokan beszéltek ezekről az elvtársak közül az üzemekből. Legkonkrétebben Liberda elvtárs Tfinecből. Milyenek az ő tapasztalatai? Tömören idézni fogom ezeknek néhány pontját. ,,Először: Az elmúlt esztendőben a köztársaság legrosszabb üzeme voltunk. A tervet nem teljesítettük és objektív nehézségekről panaszkodtunk. Ma hála a verseny elmélyítésének Trinec teljesíti a tervet és bízik abban, hogy tovább fogja teljesíteni és túlszárnyalni. A változást nem csoda okozta. Nem valósította meg ezt sem egyén, sem pedig valami varázslatos határozat. :Az öszszesség, az üzemi bizottság, a CsKP összüzemi bizottsága, az ifjúság és az üzemvezetőség együttmunkálkodása valósította meg. Másodszor: Le akartuk állítani az egyik magaskemencét, mert nem tudtunk elégséges ércet biztosítani számára. Ez természetesnek tűnt fel előttünk. Ha nem tudunk elég ércet biztosítani, akkor jobb az egyik magaskemencét leállítani. Nem állítottuk le és ennek ellenére elégséges ércet biztosítottunk. Hogyan? Ügy, hogy rendet teremtettünk az érctelepen. Ez ugyan munkát és fáradságot okozott, a kemence leállítása kényelmesebb lett volna. Ma mindenki örül, hogy nem tértünk rá e ké nyelmesebb útra. Harmadszor: A mesterek nem értékelték ki helyesen kötelezettségeinket. Miért? Mert bíztak a versenyelőadóban. Meggyőződtünk afelől, hogy a versenyelöadók inkább gátolják a munkát és a mesterek, valamint a technikusok aktivitását fékezik. Ezért megszüntettük ezt az ügykört." Ezek csak találomra kiemelt meg állapítások Liberda elvtárs tegnapi beszédéből. Ezek már nem üres szavak a szocialista verseny szüksé gességéröl, hanem tettek, maga az élet, tények és gyakorlat. Éppen ezért kevesebb utasítást és határozatot ajánlok. Ami a verseny megszervezésére birtokunkban van, az elégséges. Inkább több gyakorlati munkát, tanulni az élő példákból, meghonosítani azokat más üzemekben és munkahelyeken. Tŕinec nem az egyedüli, amely igyekszik, hanem ilyen üzemeknek egész sora van már. Az elvtársak itt tapasztalataikról beszéltek. Szükséges, hogy a funkcionáriusok, a titkárok, a szakszervezeti szövetségek vezetői, az elvtársak, a praktikus példákból tanuljanak. És necsak tanuljanak, hanem önkritikailag is javítsanak a hibákon; nem szabad félni attól, hogy az utasításokból törüljék azt, ami nem vált be, s amit gyakorlatilag a valóság már úgy is kijavított. Ugyanakkor attól sem szabad megretteni, hogy a munkafegye. lem megsértői, elsősorban pedig a kártevők ellen erélyes intézkedéseket kell foganatosítani. Szocialista versenyünk úgy fog aztán továbbfejlődni, termelésünk tovább emelkedni, így fogjuk következetesen teljesíteni, mint egész népünk békéjét és boldog jövőjét biztosító céltudatos rohambrigád, tanítóinknak, Sztálin és Gottwald elvtársaknak hagyatékát: dolgozóink állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítását. A CsKP KB politikai titkárságáriak határozata V. I. Lenin írásainak szlovák nyelvű kiadásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai titkársága Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének javaslatára határozatot ho. zott, hogy 1953-tól kezdve kezdjék meg a dolgozó nép nagy tanítója, Vlagyimir Iljics Lenin válogatott írásainak szlovák nyelvű kiadását. V. I. Lenin írásainak szlovák fordításban való kiadása pártunk és Szlovákia dolgozó népe életében nagy esemény lesz. Szlovákia Kommunista Pártja tagjainak és fumkcionáriusainak és minden szlovák dolgozó kezébe ezzel hatalmas ideológiai fegyver kerül, amely a szocializmus felépítéséért és a világbéke megőrzéséért vívott küzdelem még hatékonyabb folytatását segíti elő hazánkban. V. I. Lenin írásai szlovák nyelven Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveinek kiadására alakult szerkesztőbizottsága vezetése alatt a politikai irodalom szlovákiai kiadóvállalatában jelennek meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának politikai titkársága. A köztársasági elnök határozata Az alkotmányban adott jogommal élve Laurabella Oatis asszony kérvénye alapján, melyet 1952. november 15-én kelt levelében küldött, William Oatisnak, az USA 1914. január 7-én Indiana állam, Marion városában született állampolgára, szabadságvesztésre szóló büntetésének, melyet a prágai állambíróság 1951. július 4-i ítélete szabott, eddig le nem töltött részét elengedem. V A. Zápotoeky s. k. V. Siroky s. k. W .... .tisra, az Associated Press volt prágai levelezőjére 1951. július 4-én a prágai Allambíróság előtt tartott nyilvános tárgyaláson rábizonyult kémkedés és más államellenes tevékenység büntette, amiért 10 évi szabadságvesztésre Ítélték. Az elítélt felesége, L. Oatis asszony a washingtoni csehszlovák követség közvetítésével levelet juttatott el a Csehszlovák Köztársaság elnökéhez, amelyben kegyelmet kér W. Oatisnak. A köztársasági elnök 1953. május 15.

i határozatával helyt adott e kérvénynek, és az elítélt hátralévő büntetését elengedte. A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülésének határozata A Központi Szakszervezeti Tanács vidlejáratú havi felajánlásokra és 1953. május 14—15. napjaiban tar- feladatokra. tott ülése a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak határozata alapján szervezett szocialista munkaverseny biráló értékelése után megállapítja, hogy dolgozóink alkotó kezdeményezésének érdeméből további jelentős sikereket értek el a szocialista munkaverseny fejlesztésében, ami a terv jobb teljesítésében és a májusköszöntő munkaversenyben nyilvánult meg. Egyének, szakaszok és műhelyek kölcsönös versenye alapján számos üzemben értékes üzemi felajánlásokat tettek, melyeknek teljesítése nagy befolyással volt a tervfeladatok idejében való és sikeres teljesítésére vagy túlteljesítésére. A szocialista munkaverseny érdeme, hogy ezekben az üzemekben számos akadályt leküzdöttek és hiányosságot kiküszöböltek, hogy megszilárdult a kollektívák öntudata és elszántsága, hogy még bátrabban fognak küzdeni a gottwaldi ötéves terv teljesítéséért és túlteljesítéséért. A terv teljesítésében, a szocialista munkaverseny fejlődését elősegítő feltételek megteremtésében, valamint a szocialista munkaverseny lefolyásában azonban eddig komoly hiányosságok mutatkoznak. A legkomolyabb akadályok egyike a nagy munkamulasztások és munkaeröhullámzás, valamint a munkafegyelem be nem tartása. Dolgozóink nagyrésze részt vesz a szocialista munkaversenyben, felajánlásokat tesz, teljesíti a terveket és ezzel öntudatosan végzi a szocializmus építését. Törekvéseik eredményeit azonban csökkentik és meghiúsítják azok, akik kihagyják a műszakokat, ok nélkül állást változtatnak, nem tartják be a munkaidőt, selejtes termékeket gyártanak, rossz munkaer kölcsöt tanúsítanak, egyszóval azok, akik a becsületes munkások és al kalmazottak rovására élnek és ezzel iparkodásuk eredményeitől megrabolják őket. A legkomolyabb hiá nyosság emellett az, hogy a szakszervezet nem lép fel elég határozottan azok ellen, akik ily módon ártanak a dolgozó népnek, hogy a szakszervezet nem vezeti az összes becsületes dolgozókat harcba a munkafegyelem minden megszegője ellen. A szocialista munkaverseny fejlődésének további hiányossága főként az, hogy: 1. A kormány és a központi szakszervezeti tanács határozatával egyes üzemekben eddig még nem ismertettek meg minden dolgozót, műszakit és mestert, sőt helyenként még a funkcionáriusokat sem. 2. Nem alkalmazzák következetesen a határozat ama irányelvét, amely az egyének, szakaszok és műhelyek kölcsönös versenye alapján szabja meg-a szocialista munka verseny fejlesztését. 3. A szocialista verseny nem mindig irányul helyesen a termelés szük keresztmetszeteinek megszüntetésére. a tervteljesítés összes akadályainak eltávolítására. 4. A hosszúlejáratú felajánlásokat eddig nem írták mindenütt szét rö5. A szocialista felajánlások teljesítésének ellenőrzése és a szocialista munkaverseny értékelése gyakran formális és nem a kormány és a központi szakszervezeti tanács határozata alapelveinek megfelelően történik, ezért a dolgozók gyakran nem ismerik a verseny eredményeit és gyakran nem teljesítik az értékes felajánlásokat. 6. Az üzemi tanácsoktól egészen a szövetségek központi bizottságáig az összes szakszervezeti szervekben a szocialista felajánlásokat és általában a munkaversenyt nem tartják eléggé nyilván. 7.' Kollektíváikban és csoportjaikban a szakaszbizalmiak mindeddig még nem működnek úgy, mint a szocialista munkaverseny szervezői. 8. Az üzemek szakszervezeti szerveinek a termelési értekezletek mindeddig még nem szolgálnak a dolgozók kezdeményezése érvényrejuttatásának hatékony eszközéül, nem adnak helyet a bírálatnak és önbírálatnak és nem eszközei a szocialista munkaverseny eredményesebb fejlesztésének. A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülése a szocialista munkaverseny további hatalmas fejlődése érdekében ezt a határozatot hozza: 1. Minden üzemi tanács azonnal megtárgyalja a) a mühelytanácsokban, bizottságokban, de elsősorban a munkaszakaszokon az összes dolgozókkal együtt Antonín Zápotoeky elvtárs, köztársasági elnök beszédét, Gustáv Kiiment elvtárs, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszá- I 3. Május 1. és 9. tiszteletére tett felajánlásokból és tapasztalatokból kiindulva a Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülése a szakszervezeti szövetségeknek és összes szerveiknek feladatukul tűzi ki, hogy összes üzemeinkben kezdjék meg a Bányásznap, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója, J. V. Sztálin elvtárs, és Klement Gottwald elvtárs születésnapja és Antonín Zápotoeky elvtárs, köztársasági elnök születésnapja tiszteletére hosszúlejáratú felajánlások szervezését. a) Az orlovai bányatröszt, a Buzuluk-üzem, a trineci V. M. Molotov-vasmüvek példáját követve a hosszúlejáratú felajánlásokat rövidlejáratú felajánlásokra, leginkább havi felajárjlásokra írják szét és így törekedjenek az állami tervben megszabott összes feladatok fő műveleteinek minél jobbminőségü teljesítésére. b) A szocialista felajánlások megtételénél fejlesszék és érvényesítsék a dolgozók kezdeményezését a Szovjetunió és a népi demokratikus országok számára készülő megrendelések idejében való és pontos teljesítésére. 4. A szövetkezetek központi bizottságainak feladata, hogy a miniszterekkel karöltve a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozata alapelvének értelmében hajtsák végre a felajánlások havi értékelését és ennek alapján meghatározzák az üzemek sorrendjét a kormány vörös zászlainak, valamint a miniszter és a szövetkezetek vörös zászlainak minden negyedévi adományozására. 5. A szocialista munkaverseny tomolóját, a Központi Szakszervezeti I vábbi fejlődése érdekében: Tanácsnak a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó felhívását, valamint a Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülésének határozatát. b) Az üzemben megteszi az előforduló mulasztások és munkaeröhullámzás elemzésének alapján, vala mint a szocialista munkaverseny állapotának elemzése alapján a hiányosságok megszüntetésére szükséges intézkedéseket és ezzel biztosít ja a szocialista munkaverseny további fejlődését. 2. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom összes szervei, a szövetkezetek központi bizottságai, a kerületi és területi bizottságok és üzemtanácsok a legközelebbi gyűlésükön és közvetlenül a munkahelyeken kötelesek tárgyaim arról, hogyan ismertették meg minden dolgozóval a határozatot és kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést, hogy egy olyan funkcionárius, technikus, mester, munkás és alkalmazott se akadjon, aki ne ismerné a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista munkaversenyröl szóló határozatát. A szövetségek központi bizottságai kerületi és területi bizottságai és a kerületi szakszervezeti tanácsok a határozatnak közvetlenül az üzemekben való biztosításával azonnal hatékony segítséget nyújtanak az üzemi tanácsoknak. a) A szakszervezeti szövetségek összes szerveikben tárgyalják meg és gondoskodjanak a miniszterek fokozott feladatairól szóló kormányhatározat végrehajtásáról, hogy támogassák a tekintélyüket és a szocialista munkaverseny szervezésénél és a munkaverseny megszilárdításánál feladataik rendes teljesítését követeljék meg tőlük. b) Az üzemi tanácsok gyorsan fejezzék be a kollektív szerződések megkötését és minden dolgozó részvételével végezzék el a kollektív szerződés minden részletében való teljesítésének ellenőrzését. 6. A Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülése a szövetségek központi bizottságainak, az üzemi tanácsoknak feladatul tűzi ki, hogy már a május 16-án, szombaton és 17-én, vasárnap tartandó évzáró taggyűléseken és üzemi konferenciákon tárgyalják meg, hogyan hajtják végre a Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülésének határozatát. Szakszervezeti dolgozók, küzdjetek a munkafegyelem megszilárdításáért! N

e tűrjétek a munkafegyelem megsértését! A szocialista munkaverseny nagyméretű fejlesztésével, a kollektív szerződések következetes teljesítésével küzdjetek a tervteliesítésért és túlteljesítésért! Javítsátok állandóan a dolgozókról való általános gondoskodást!