Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-16 / 119. szám, szombat

, 1953 máj us 16 UJSZO 1 3 A párt- és kormányhatározatok következetes teljesítésével haladjunk gyorsabban a szocialista jövő íelé A K< izponti Szakszervezeti Tanács plenáris ülése Élenjáró szakszervezeti dolgozóink csütörtökön, má­jus 14-én a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üze­mi klubjának nagytermében a Prága XII. kerületének rádiópalotájában jöttek össze a Központi Szakszerveze­ti Tanács IX. teljes ülésére. A kétnapos iilés megnyi­tásán a vendégek között megjelentek: Dr. Ing. Ema­nuel Slechta tanár, építőipari,. Ing. Ludmilla Janko v­cová élelmiszeripari, Jozef Jónás általános gépipari, Alois Válek könnyűipari, Jozef Nepomucky földműve­lésügyi, Karel Polácsek nehéz gépipari, Antonin Posz­písil közlekedésügyi, Jozef Poszpísíl vasútügyi minisz­terek, Marek Szmida, az állami gazdaságok minisztere Gusztáv Kiiment képviselőnek, a elnökenek és ing. Otokár Szimunek vegyiipari miniszter. Jelen voltak továbbá az építőanyag, kohászati és ércbánya­ipar és energetikai minisztériumok képviselői. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülését foglalkoztató feladatokat lényegében az ülés jelszava fejezi ki: „Szakszervezeti dolgozók, kttzdjetek a szo­cialista munkaverseny széleskörű fejlesztésóért, a kol­lektív szerzó'dések teljesítéséért, javítsátok állandóan a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást!" E felada­tokat a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke Gusztáv Kiiment képviselő fejtette ki megnyitó beszédében. Központi Szakszervezeti Tanács beszéde Gusztáv Kiiment elvtárs, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke beszé­de bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Központi Szakszervezeti Ta­nács teljes ülése ama megrendítő márciusi napok után ül Össze, ame­lyekben az emberiség nagy géniú­szának, Joszif Visszárionovics Sztá­linnak és tanítványának, hőn szere­tett Klement Gottwaldunknak el­hunytával mérhetetlenül nagy csa­pás ért bennünket Sztálin és Gott­wald elvtársnak öröke a munkásosz­tály ügyének érdekében végzett to­vábbi kitartó munkára kötelez ben­nünket, a szocializmus építésében valamennyi feladatunk még követke­zetesebb teljesítésére késztet. Beszé­de további részében Kiiment elvtárs a Központi Szakszervezeti Tanács egyes ülései határozatainak teljesíté­sét értékelte. A következőket mon­dotta: A szakszervezet átalakult, megszi­lárdult és jobban felkészült feladatai teljesítésére. Szerveink munkájában azonban továbbra is súlyos hiányos­ságok fordulnak elö, amelyekről a VIII. plenáris ülésen szó volt és amelyek ellen még kérlelhetetlenebb küzdelmet kell indítani. Ezek a hiá­nyosságok főleg a szocialista mun­kaverseny fejlődésében és a terv tel­jesítésére irányuló küzdelemben mu­tatkoztak meg. Elsősorban a szovjet újítók és saját újítóink új munka­módszereinek tömeges alkalmazásá­ban mutatkoznak tekintélyes héza­gok. Még jelentős hiányosságokat látunk az alapszervezetekben, ahol a feladatokat igen gyakran csak me­chanikuséin és formailag biztosítják. A munka súlypontja számos eset­ben csak egyes funkcionáriusokon nyugszik. A szakaszbizalmiakat és a mühelytanácsokat nem irányítják kellőképpen. A taggyűlések eddig még nem alkotják az üzem szakszer­vezetének legfőbb szervét és sok­szor formálisan, kellő előkészület nélkül hívják össze a gyűléseket. An­Mindannyiunk kívánsága, hogy ál­landóan emelkedjék a dolgozók anya­gi és kulturális színvonala. Ez a mi célunk: E cél elérésének eszköze a termelés szakadatlan növelése. El kell émünk azt a helyzetet, hogy minden munkahely teljesítse az álla­mi tervet. A szakszervezetek e cél­ból fejlesszék elsősorban a szűk ke­resztmetszetekre irányuló szocialis­ta munkaversenyt. Álljunk csak. meg a gottwaldi öt­éves terv ötödik éve elsö negyed­évében elért tervteljesítés eredmé­nyeinél, hogy felülvizsgáljuk, ho­gyan teljesítik fő feladatukat a szak­szervezetek. H^bár termelésünk olyan ütemben növekszik, mint amilyenről a kapi­talizmus legnagyobb fellendülése alatt sem álmodtak, nagy követel­ményeinket és kitűzött céljainkat nem képes kielégíteni. Az elsö ne­gyedévi terv teljesítésével ezért nem lehetünk megelégedve, mert csupán 97.9 százalékra teljesítettük. Főleg azzal nem elégedhetünk még, hogy a legfontosabb szakaszokon, melyek­től egész népgazdaságunk fejlődése függ, lemaradunk a terv teljesítésé­ben. Nem teljesítjük a köszénfejtés, a nyersvastermelés, a szocializmus építkezéseire készülő alapvető fon­tosságú gépek és berendezések: úgy­mint turbinák, kazánok, hatalmas turbokompresszorok, vegyészeti és energetikai berendezések termelésé­nek tervét. Sok üzemben a Szovjet­unió megrendeléseit sem teljesítjük. Melyek az elsö negyedévi terv nemteliesítésének fő okai? A terv tejesítésében nehézségeink fő oka, ahijgy azt pártunk országos konfe­renciáján Gottwald elvtárs hangsú­lyozta! az állami és munkafegyelem hiánya föntről lentig. A szakszervezetek vezetősége ne csak névlegesen, hanem valóságban nak ellenére, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezető szervei javítják a munka irányítá­sát, és olyan határozatokat adnak ki, melyek minden szervnek és funkcio­náriusnak az egyes munkaszakaszo­kon folytatott tevékenységére vilá­gos irányt mutatnak, a taggyűlése­ken ez többnyire nem észlelhető. E határozatok közül legfontosabb a kormánynak és a Központi Szak­szervezeti Tanácsnak a szocialista munkaversenyről száló rendelete amely dolgozóink kezdeményezése tömeges fejlesztésére irányuló Szer­vezésének kézikönyve és alkalmas segédeszköze. Dolgozóink kezdemé­nyezésének tömeges fejlődése leg­szebben és leghatékonyabban a szo­cialista munkaversenyben nyilvánul meg. A szakszervezetekkel szorosan karöltve adják ki a mesterek felada­táról, a munka normázásának mű­szaki megjavításáról, a munka jutal­mazásában adódó hiányosságok meg­szüntetéséről szóló nagyjelentőségű határozatokat. Előkészületben van a termelés technológiai fegyelmének betartásáról szóló határozat. E ha­tározatok célja, hogy elősegítsék a szocialista munkaverseny további ha­talmas fejlődését. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége felhívást adott ki a mun­kamulasztás és a munkaerő-hullám­zás elleni küzdelemre és a munkafe­gyelem további megszüárdítására. Ez a felhívás, amely minden becsületes munkás igazságos követelményeit fejezi ki, azt mutatja, hogy a szak­szervezetnek mindazok elleni harc élére kell állnia akik nem tartják be a munkafegyelmet, megkárosítják munkánkat és fegyelmezetlenségük­kel ellenségeinket segítik. Természetesen emellett látnunk kell, hogy a helyes határozatok ki­adása csupán első lépés a javulás fe­lé, most pedig minden attól függ, milyen következetesen fogunk tud­ni küzdeni a határozatok teljesítésé­ért és hogyan fogjuk tudni őket al­kalmazni mindennapi munkánkban. A szakszervezet kötelessége, hogy minden eszközzel és minden formá­ban biztosítsa az ötéves terv, szocia­lista építésünk elsőrendű feladatának teljesítését és befejezését. Az ötéves terv teljesítése lehetősé­get nyújt arra, hogy szabad teret ad­junk a szocializmus gazdasági alap­törvénye érvényesülésének, ahogy azt „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" /fcímü zseniális munkájában Sztálin elvtárs felfedezte és megfogalmazta. Legyünk azonban tudatában an­nak, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének három egymástól elválaszthatatlan része van, ahogy erről mult év decemberében a CsKP Központi Bizottságának az SzKP XIX. kongresszusán résztvett kül­döttsége beszámolójában Gottwald elvtárs mondotta: „1. A társadalom szüntelenül nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­leteinek maximális biztosítása — ez a cél. 2. A termelés szakadatlan fej­lesztése — ez a cél elérésének esz­köze. 3. A termelés folytonos töké­letesítése a legfejlettebb technika alapján — ez a termelés állandó nö­velése biztosításának útja." Gottwald elvtárs különösképpen nagy súlyt helyezett a szocializmus alapvető gazdasági törvénye eme három részének elválaszthatatlansá­gára és arra figyelmeztetett hogy nálunk biztosan sok azoknak a szá­ma, akik a szocializmus alapvető gazdasági törvényének első részét örömmel fogadják, emellett azonban másik két részéről megfeledkeznek. Éppen ezért főleg ránk nézve áll, hogy az életszínvonal tartós emelke­dését csak e törvény mindhárom pontjának érvényesítésével érhetjük el. A gyakorlatban tehát ötéves ter­vünk mindennapos teljesítését jelen­ti minden mutatószámában. ' hiányosságok megszüntetése attól is függ, milyen mértékben javítja meg a szakszervezet munkáját, hogyan fogja tudni biztosítani, hogy határo­zatai a szakszervezet valamennyi tagjához elhassanak. Azt akarjuk, hogy fokozódjék a szakszervezet­részvétele a .terv teljesítésében. Azt akarjuk, hogy a szakszervezet a leg­szorosabb együttműködésben legyen az összes gazdasági szervekkel. A szocialista verseny fejlesztésében a szakszervezetnek a gazdasági szer­vekkel való együttműködése nélkül a siker legalapvetőbb feltételeit sem biztosíthatnánk. A termelés, szakadatlan növekedé­sét csak a legfejletebb technika al­kalmazásával érhetjük el. Méltán büszkék lehetünk arra, hogy üze­meinkben olyan gépeket gyártunk, mint amilyenek a világviszonylatban magas színvonalon álló nagy báge­rek és agregátok, hatalmas szivaty­tyúk, hatalmas hajók, villanygépek és lökhajtásos repülőgépek. Üze­meink példái megmutatják, hogyan segít a legfejlettebb technika alkal­mazása a termelésben, hogyan teszi lehetővé a felajánlások nagyvonalú túlteljesítését, a fárasztó, nehéz fizi­kai munka megszüntetését és a dol­gozók keresetének növelését. Hála a tervüket teljesítő és túlteljesítő üzemeknek, amelyek új. haladó tech­nikát alkalmaznak, megjavíthattuk a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. A múnkaverseny fejlesztésében, szervezésében, irányításában, ellen­őrzésében és értékelésében a kor­mánynak és a Központi Szakszerve­zeti Tanácsnak a szocialista munka­versenyről szóló okmánya egyre na­gyobb segítséget nyújt. A szocialista munkaversenyt a dol­gozók széles tömegei az eddiginél sokkal inkább magukévá teszik. Ez a május 1. és 9. tiszteletére tett, a terv teljesítésére vagy túlteljesítésé­re irányuló gyönyörű szocialista fel­ajánlásokban is megnyilvánult. A felajánlások túlnyomó többségükben konkrétek és mind a fő feladatok­ban, mind a választékokban a terv egyenletes teljesítésére, a szük ke­resztmetszetek megszüntetésére, < a termelés gazdaságossá tételére, és a termelés minőségének emelésére irá­nyulnak. ' A szovjet tapasztalatok egyre na­gyobb méretű alkalmazása mind a tervezés szervezésében és irányításá­ban, mind y szovjet sztahanovisták új munkamódszereinek átvételében és alkalmazásában egyre nagyobb befolyást gyakorol a terv teljesítésé­re. A sikerekben szakszervezeti" szö­vetségünknek is jelentős részük van. A szakszervezeti szövetségek fokoza­tosan átveszik a felelősséget a dol­gozóknak az állami népgazdasági terv teljesítésében és túlteljesítésé­ben megnyilvánuló kezdeményezése fejlesztéséért és a dolgozó emberről való általános gondoskodásért. Ama szövetségek egyike, amelyek felelősségteljesen hozzáfogtak a kor­mánynak és a Központi Szakszerve­zeti Tanácsnak a szocialista munka­verseny fejlesztéséről szóló határo­zata teljesítéséhez, a kohászati és ércbányaipari alkalmazottak szövet­sége. Éz a szövetség értékelte a szocialista verseny irányításában és szervezésében alkalmazott eddigi munkamódszereit és tapasztalatait és világos irányelveket tűzött ki. hogy a határozat értelmében az üzemben hogyan szervezzék tovább a munkaversenyt. A szövetséggel való megállapodás után a miniszter is konkrét feladatokat tartalmazó utasítást • adott az igázgatóknak, technikusoknak és mestereknek. A döntő fontosságú üzemekbe a szövetség közpoíiti bizottsága és a Az állami gazdaságok és gép- és traktorállomások szövetsége köz­ponti bizottságának, valamint a Föld­müvelésügyi Minisztérium irányelvei a kormány és a Központi Szakszer­vezeti Tanács határozatának kiadá­sa után csak két hónap múlva ju­tottak el a traktorállomásokra. A szövetség brnói és bratislavai kerü­leti bizottsága és a bratislavai ke­rületben a csallőközcsütörtöki gép­és traktorállomás pl. egyáltalában nem kapták meg as utasításokat., Az utasításokat nem jól dolgozták ki. Az ipari 1 munkások átlagos havi bére csupán 1948 óta 44 százalékkal növekedett. 1947-ben 12.048 lakást építettünk, 1952-ben 25.000-rel töb­bet. 1945-ben 40P0 munkás és alkal­mazott üdült, az idén 340.000 dolgozó megy üdülésre. A kórházi ágyak szá­ma 81 százalékkal növekedett. A táp­pénzre és a járadékbiztosításra, va­lamint a családi pótlékokra fordí­tott kiadások 1952-ben elérték az 53 milliárd 9 millió koronát, míg 1937-ben csak 5 milliárd 300 millió korona összeget tettek ki. A közsé­gek 98 százaléka már el van látva távbeszélővel. Az állandó színházak száma az 1930. évi 18-ról 1952-ben 58-ra szökött fel. A könyvtárak szá­ma túllépte a 21.000-et, a könyvkia­dás pedig a háború előtti időhöz vi­szonyítva háromszorosára növeke­dett. A bányász- és kohásztanoncok nevelésére 1952-ben összesen 1 mil­liárd 173 millió koronát fordítottunk. 1953. évi költségvetésben 6 milliárd 780 millió koronát tervezünk a ta­noncok nevelésére. Míg 1937-ben 19.000 hallgatója volt főiskoláinknak, 1951-ben már 39.000-en tanultak a főiskolákon, az idén pedig a főiskolai hallgatók szá­ma elérte a 46.830-at. Ebből 6000 hallgató a munkáselökészítő tanfo­lyamot végezte el. 1937-ben 9 főis­kolánk volt összesen. 1951-ben a fő­iskolák száma 22-re emelkedett, ez év szeptemberében pedig főiskoláink száma 31 lesz. minisztérium legjobb és legtapasztal­tabb dolgozóit küldték ki. Fő figyel­müket a szövetség egyik döntő fon­tosságú üzemére, a trineci vasmü­vekre összpontosították, ahol gaz­dag tapasztalatokra tettek szert. A trineci kohászok esküje arra késztette a szövetség központi bi­zottságát, hogy a szövetség vala­mennyi tagjához és funkcionáriusá­hoz felhívást intézzen. A trineci V. M. Molotov-vasmüvek dolgozóinak üzemi felajánlása nagy jelentőséggel bír az egész kohászati és ércbánya­ipar dolgozói kezdeményezésének fel­lendülésére. Példát mutatott a többi üzemeknek, hogyan irányítsák fel­ajánlásaikat a döntő feladatra. A trineci kohászok példáját további 31 üzem követte. A szövetség munkájá­ban a „Sarló és kalapács" szovjet üzem kohászainak gazdag tapaszta­lataira támaszkodik. Példájukat a szocialista munkaverseny szervezésé­ben és a kollektív szerződés kidol­gozásában is követték. Szovjet min­tára kidolgozták az oktatólapokat, amelyek lehetővé tették az új ter­melési módszerek alkalmazását, és a bizonyos agregátoknál eddig ér­vényben levő normák .gyakori' meg­változtatását. Maliséi elvtárs, Sztá­lin-díjas szovjet mérnök, kohászaink jó tanácsadója és segítőtársa ís megmutatta a technikusoknak és olvasztároknak, hogyan érhetnek el jobb eredményeket acélöntödéinkben, örömmel üdvözöljük, hogy a szövet­ség elnöksége felkérte Malisev elv­társat, hogy a szövetség ülésén tart­son beszámolót kohóink jelenlegi ál­lapotáról és a még megoldásra váró fő problémákról. A szovjet tanács­adó nemcsak, hogy a termelés-tech­nikai szakaszon hathatós segítséget nyújtott, hanem a szakszervezet munkájában is mind a központi bi­zottságnak, mind a kerületi bizott­ságoknak segítségére volt. Jó lenne, ha más szövetségekben is szem előtt tartanák a kohászati és ércbányaipari alkalmazottak szö­vetségének példáját. Az állami gaz­daságok, a gép- és traktorállo­mások alkalmazottai szövetségé­nek, valamint a vasúti alkalmazot­tak szövetségének példái azt bizo­nyítják, hogy szakszervezeti szövet­ségeinknek még sok mindent meg kell tanulniok. Sem az üzemi tanácsok funkcionáriu­sainak, sem az üzemek vezetőségé­nek nem mutatják meg, hogyan szervezzék meg széleskörűen a szo­cialista munkaversenyt. A magasabb szövetségi szervek például nem Ismerték a csallóközcsü­törtöki gép- és traktorállomás hely­zetét. Az üzemi tanács nem foglal­kozott a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatával. A szövetségnek sem kerületi, sem (Folytatás a 4 oldalon) V A szocializmus alapvető gazdasági törvényének érvényesítésé is legyen forradalmi. A szövetségek, a szakszervezetek vezetőségei, az üzemi tanácsok funkcionáriusai ért­sék meg, hogy az, ami üzemeinkben és a termelésben történik, hogy a szocialista iparosítás áldozatkészsé­i get és lelkesedést követel meg, ami­nek hirdetői csak forradalmi szellem­től vezérelt szakszervezetek lehet­nek. Újra meg kell említenünk a szocializmus alapvető gazdasági tör­vényének három egymástól elválaszt­hatatlan pontját, amelyről a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusáról visszatért küldöttség beszámolójában Gottwald elvtárs be­szélt. A gazdasági alaptörvény három pontja oszthatatlanságának elhanya­golása és csupán az elsö rész elérését célzó igyekezet a szakszervezeti moz­galom üzemekben végzett hiányos munkájának eredménye. A munka­mulasztások magas számában, a munkaeröhullámzásban, a mértéken felüli selejtmennyiségben nyilvánul ez meg és mindez a legfőbb fékezője fejlődésünknek és óriási károkat okoz nekünk. A munkaerőhullámzás­ról tanúskodó számadatok azt mutat­ják, hogy ipari üzemeinkben a mult évben a munkások átlagos számának teljes egyharmad része cserélődött ki. A szakszervezetek jobb munká­ja mellett, minden szakszervezeti funkcionáriusnak az emberről való jobb gondoskodása mellett, fokozott harci elszántság mellett ilyen állapot egy esetben sem lett volna lehetsé­ges. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom rendelkezésére igen sok olyan eszköz és lehetőség áll, hogy nevelés által olyan légkört teremtse­nek, hogy az indokolatlan és szük­ségtelen munkaeröhullámzást és munkaniulasztást a szocializmus épí­tésében elkövetett kihágásnak te­kintsék és eszerint járjanak el e kihágás elkövetőivel szemben. I A legnagyobb munkaerőhullámzás még mindig a bányászatban van. Az osztrava-karvini szénmedencébe pl. 1952-ben mintegy 40.967 dolgozót osztottak be, 43.200 pedig eltávozott. A moszti északcsehországi barna­szénmedence kilenc bányájába 1952 januárjától novemberéig, 3116 dol­gozó lépett be, 2971 pedig eltávozott. A fütöanyagiparügyi minisztérium üzemei még mindig nem biztosítják a dolgozók gazdaságos kihasználását és elhelyezését és hibákat követnek el a dolgozók célszerűtlen és felelőt­len áthelyezésével. Ezt számos alkal­milag észlelt eset bizonyítja. A Zá­potocky-bányában ez év januárjában Szabela elvtársat tizennyolc ledolgo­zott műszak alatt tizenhEtt esetben helyezték át. Berger elvtársat hu­szonhat ledolgozott műszak során ti­zenhat ízben helyezték át, sőt Spalek elvtársat harminc ledolgozott műszak során huszonhét ízben helyezték át más munkahelyekre. Az állandó át­helyezés átka különösen az újonnan jött dolgozókat és brigádosokat sújt­ja. Semmiesetre sem békülhetünk meg ezzel az állapottal, mert ez fő­leg termelésünk minőségének és gaz­daságosságának árt. Az önköltség­csökkentés is lehetetlen akkor, ha a termelésben megmarad a selejtek nagy száma. Ennek elsősorban a technológiai előírásoknak, a terme-' lési folyamatoknak be nem tartása, a nem következetes és nem kielégí­tő ellenőrzés az oka. Hisz csak a ne­héz gépiparj minisztériumban egy év alatt selejtkiadások címén olyan ösz­szeget mutattak ki, amelyen 7700 gyermek számára 220 bölcsőde vol­na felépíthető. Ebből az egyetlen példából világosan látható, hogy nép­gazdaságunknak csak egyetlen egy szakaszán milyen értékekkel, károsít­juk meg magunkat. Mindnyájan tudatosítjuk, hogy e A szocialista munkaverseny szervezésében előforduló hiányosságok megszüntetése A szocialista munkaverseny — a szocializmus építé­sének kommunista módszere mi

Next

/
Thumbnails
Contents