Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-16 / 119. szám, szombat

, 1953 máj

us 16 UJSZO 1 3 A párt- és kormányhatározatok következetes teljesítésével haladjunk gyorsabban a szocialista jövő íelé A K< izponti Szakszervezeti Tanács plenáris ülése Élenjáró szakszervezeti dolgozóink csütörtökön, május 14-én a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi klubjának nagytermében a Prága XII. kerületének rádiópalotájában jöttek össze a Központi Szakszervezeti Tanács IX. teljes ülésére. A kétnapos iilés megnyitásán a vendégek között megjelentek: Dr. Ing. Emanuel Slechta tanár, építőipari,. Ing. Ludmilla Janko vcová élelmiszeripari, Jozef Jónás általános gépipari, Alois Válek könnyűipari, Jozef Nepomucky földművelésügyi, Karel Polácsek nehéz gépipari, Antonin Poszpísil közlekedésügyi, Jozef Poszpísíl vasútügyi miniszterek, Marek Szmida, az állami gazdaságok minisztere Gusztáv Kiiment képviselőnek, a elnökenek és ing. Otokár Szimunek vegyiipari miniszter. Jelen voltak továbbá az építőanyag, kohászati és ércbányaipar és energetikai minisztériumok képviselői. A Központi Szakszervezeti Tanács plenáris ülését foglalkoztató feladatokat lényegében az ülés jelszava fejezi ki: „Szakszervezeti dolgozók, kttzdjetek a szocialista munkaverseny széleskörű fejlesztésóért, a kollektív szerzó'dések teljesítéséért, javítsátok állandóan a dolgozókról való sokoldalú gondoskodást!" E feladatokat a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke Gusztáv Kiiment képviselő fejtette ki megnyitó beszédében. Központi Szakszervezeti Tanács beszéde Gusztáv Kiiment elvtárs, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke beszéde bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Központi Szakszervezeti Tanács teljes ülése ama megrendítő márciusi napok után ül Össze, amelyekben az emberiség nagy géniúszának, Joszif Visszárionovics Sztálinnak és tanítványának, hőn szeretett Klement Gottwaldunknak elhunytával mérhetetlenül nagy csapás ért bennünket Sztálin és Gottwald elvtársnak öröke a munkásosztály ügyének érdekében végzett további kitartó munkára kötelez bennünket, a szocializmus építésében valamennyi feladatunk még következetesebb teljesítésére késztet. Beszéde további részében Kiiment elvtárs a Központi Szakszervezeti Tanács egyes ülései határozatainak teljesítését értékelte. A következőket mondotta: A szakszervezet átalakult, megszilárdult és jobban felkészült feladatai teljesítésére. Szerveink munkájában azonban továbbra is súlyos hiányosságok fordulnak elö, amelyekről a VIII. plenáris ülésen szó volt és amelyek ellen még kérlelhetetlenebb küzdelmet kell indítani. Ezek a hiányosságok főleg a szocialista munkaverseny fejlődésében és a terv teljesítésére irányuló küzdelemben mutatkoztak meg. Elsősorban a szovjet újítók és saját újítóink új munkamódszereinek tömeges alkalmazásában mutatkoznak tekintélyes hézagok. Még jelentős hiányosságokat látunk az alapszervezetekben, ahol a feladatokat igen gyakran csak mechanikuséin és formailag biztosítják. A munka súlypontja számos esetben csak egyes funkcionáriusokon nyugszik. A szakaszbizalmiakat és a mühelytanácsokat nem irányítják kellőképpen. A taggyűlések eddig még nem alkotják az üzem szakszervezetének legfőbb szervét és sokszor formálisan, kellő előkészület nélkül hívják össze a gyűléseket. AnMindannyiunk kívánsága, hogy állandóan emelkedjék a dolgozók anyagi és kulturális színvonala. Ez a mi célunk: E cél elérésének eszköze a termelés szakadatlan növelése. El kell émünk azt a helyzetet, hogy minden munkahely teljesítse az állami tervet. A szakszervezetek e célból fejlesszék elsősorban a szűk keresztmetszetekre irányuló szocialista munkaversenyt. Álljunk csak. meg a gottwaldi ötéves terv ötödik éve elsö negyedévében elért tervteljesítés eredményeinél, hogy felülvizsgáljuk, hogyan teljesítik fő feladatukat a szakszervezetek. H^bár termelésünk olyan ütemben növekszik, mint amilyenről a kapitalizmus legnagyobb fellendülése alatt sem álmodtak, nagy követelményeinket és kitűzött céljainkat nem képes kielégíteni. Az elsö negyedévi terv teljesítésével ezért nem lehetünk megelégedve, mert csupán 97.9 százalékra teljesítettük. Főleg azzal nem elégedhetünk még, hogy a legfontosabb szakaszokon, melyektől egész népgazdaságunk fejlődése függ, lemaradunk a terv teljesítésében. Nem teljesítjük a köszénfejtés, a nyersvastermelés, a szocializmus építkezéseire készülő alapvető fontosságú gépek és berendezések: úgymint turbinák, kazánok, hatalmas turbokompresszorok, vegyészeti és energetikai berendezések termelésének tervét. Sok üzemben a Szovjetunió megrendeléseit sem teljesítjük. Melyek az elsö negyedévi terv nemteliesítésének fő okai? A terv tejesítésében nehézségeink fő oka, ahijgy azt pártunk országos konferenciáján Gottwald elvtárs hangsúlyozta! az állami és munkafegyelem hiánya föntről lentig. A szakszervezetek vezetősége ne csak névlegesen, hanem valóságban nak ellenére, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezető szervei javítják a munka irányítását, és olyan határozatokat adnak ki, melyek minden szervnek és funkcionáriusnak az egyes munkaszakaszokon folytatott tevékenységére világos irányt mutatnak, a taggyűléseken ez többnyire nem észlelhető. E határozatok közül legfontosabb a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista munkaversenyről száló rendelete amely dolgozóink kezdeményezése tömeges fejlesztésére irányuló Szervezésének kézikönyve és alkalmas segédeszköze. Dolgozóink kezdeményezésének tömeges fejlődése legszebben és leghatékonyabban a szocialista munkaversenyben nyilvánul meg. A szakszervezetekkel szorosan karöltve adják ki a mesterek feladatáról, a munka normázásának műszaki megjavításáról, a munka jutalmazásában adódó hiányosságok megszüntetéséről szóló nagyjelentőségű határozatokat. Előkészületben van a termelés technológiai fegyelmének betartásáról szóló határozat. E határozatok célja, hogy elősegítsék a szocialista munkaverseny további hatalmas fejlődését. A Központi Szakszervezeti Tanács elnöksége felhívást adott ki a munkamulasztás és a munkaerő-hullámzás elleni küzdelemre és a munkafegyelem további megszüárdítására. Ez a felhívás, amely minden becsületes munkás igazságos követelményeit fejezi ki, azt mutatja, hogy a szakszervezetnek mindazok elleni harc élére kell állnia akik nem tartják be a munkafegyelmet, megkárosítják munkánkat és fegyelmezetlenségükkel ellenségeinket segítik. Természetesen emellett látnunk kell, hogy a helyes határozatok kiadása csupán első lépés a javulás felé, most pedig minden attól függ, milyen következetesen fogunk tudni küzdeni a határozatok teljesítéséért és hogyan fogjuk tudni őket alkalmazni mindennapi munkánkban. A szakszervezet kötelessége, hogy minden eszközzel és minden formában biztosítsa az ötéves terv, szocialista építésünk elsőrendű feladatának teljesítését és befejezését. Az ötéves terv teljesítése lehetőséget nyújt arra, hogy szabad teret adjunk a szocializmus gazdasági alaptörvénye érvényesülésének, ahogy azt „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" /fcímü zseniális munkájában Sztálin elvtárs felfedezte és megfogalmazta. Legyünk azonban tudatában annak, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének három egymástól elválaszthatatlan része van, ahogy erről mult év decemberében a CsKP Központi Bizottságának az SzKP XIX. kongresszusán résztvett küldöttsége beszámolójában Gottwald elvtárs mondotta: „1. A társadalom szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális biztosítása — ez a cél. 2. A termelés szakadatlan fejlesztése — ez a cél elérésének eszköze. 3. A termelés folytonos tökéletesítése a legfejlettebb technika alapján — ez a termelés állandó növelése biztosításának útja." Gottwald elvtárs különösképpen nagy súlyt helyezett a szocializmus alapvető gazdasági törvénye eme három részének elválaszthatatlanságára és arra figyelmeztetett hogy nálunk biztosan sok azoknak a száma, akik a szocializmus alapvető gazdasági törvényének első részét örömmel fogadják, emellett azonban másik két részéről megfeledkeznek. Éppen ezért főleg ránk nézve áll, hogy az életszínvonal tartós emelkedését csak e törvény mindhárom pontjának érvényesítésével érhetjük el. A gyakorlatban tehát ötéves tervünk mindennapos teljesítését jelenti minden mutatószámában. ' hiányosságok megszüntetése attól is függ, milyen mértékben javítja meg a szakszervezet munkáját, hogyan fogja tudni biztosítani, hogy határozatai a szakszervezet valamennyi tagjához elhassanak. Azt akarjuk, hogy fokozódjék a szakszervezetrészvétele a .terv teljesítésében. Azt akarjuk, hogy a szakszervezet a legszorosabb együttműködésben legyen az összes gazdasági szervekkel. A szocialista verseny fejlesztésében a szakszervezetnek a gazdasági szervekkel való együttműködése nélkül a siker legalapvetőbb feltételeit sem biztosíthatnánk. A termelés, szakadatlan növekedését csak a legfejletebb technika alkalmazásával érhetjük el. Méltán büszkék lehetünk arra, hogy üzemeinkben olyan gépeket gyártunk, mint amilyenek a világviszonylatban magas színvonalon álló nagy bágerek és agregátok, hatalmas szivatytyúk, hatalmas hajók, villanygépek és lökhajtásos repülőgépek. Üzemeink példái megmutatják, hogyan segít a legfejlettebb technika alkalmazása a termelésben, hogyan teszi lehetővé a felajánlások nagyvonalú túlteljesítését, a fárasztó, nehéz fizikai munka megszüntetését és a dolgozók keresetének növelését. Hála a tervüket teljesítő és túlteljesítő üzemeknek, amelyek új. haladó technikát alkalmaznak, megjavíthattuk a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését. A múnkaverseny fejlesztésében, szervezésében, irányításában, ellenőrzésében és értékelésében a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista munkaversenyről szóló okmánya egyre nagyobb segítséget nyújt. A szocialista munkaversenyt a dolgozók széles tömegei az eddiginél sokkal inkább magukévá teszik. Ez a május 1. és 9. tiszteletére tett, a terv teljesítésére vagy túlteljesítésére irányuló gyönyörű szocialista felajánlásokban is megnyilvánult. A felajánlások túlnyomó többségükben konkrétek és mind a fő feladatokban, mind a választékokban a terv egyenletes teljesítésére, a szük keresztmetszetek megszüntetésére, < a termelés gazdaságossá tételére, és a termelés minőségének emelésére irányulnak. ' A szovjet tapasztalatok egyre nagyobb méretű alkalmazása mind a tervezés szervezésében és irányításában, mind y szovjet sztahanovisták új munkamódszereinek átvételében és alkalmazásában egyre nagyobb befolyást gyakorol a terv teljesítésére. A sikerekben szakszervezeti" szövetségünknek is jelentős részük van. A szakszervezeti szövetségek fokozatosan átveszik a felelősséget a dolgozóknak az állami népgazdasági terv teljesítésében és túlteljesítésében megnyilvánuló kezdeményezése fejlesztéséért és a dolgozó emberről való általános gondoskodásért. Ama szövetségek egyike, amelyek felelősségteljesen hozzáfogtak a kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről szóló határozata teljesítéséhez, a kohászati és ércbányaipari alkalmazottak szövetsége. Éz a szövetség értékelte a szocialista verseny irányításában és szervezésében alkalmazott eddigi munkamódszereit és tapasztalatait és világos irányelveket tűzött ki. hogy a határozat értelmében az üzemben hogyan szervezzék tovább a munkaversenyt. A szövetséggel való megállapodás után a miniszter is konkrét feladatokat tartalmazó utasítást • adott az igázgatóknak, technikusoknak és mestereknek. A döntő fontosságú üzemekbe a szövetség közpoíiti bizottsága és a Az állami gazdaságok és gép- és traktorállomások szövetsége központi bizottságának, valamint a Földmüvelésügyi Minisztérium irányelvei a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatának kiadása után csak két hónap múlva jutottak el a traktorállomásokra. A szövetség brnói és bratislavai kerületi bizottsága és a bratislavai kerületben a csallőközcsütörtöki gépés traktorállomás pl. egyáltalában nem kapták meg as utasításokat., Az utasításokat nem jól dolgozták ki. Az ipari 1 munkások átlagos havi bére csupán 1948 óta 44 százalékkal növekedett. 1947-ben 12.048 lakást építettünk, 1952-ben 25.000-rel többet. 1945-ben 40P0 munkás és alkalmazott üdült, az idén 340.000 dolgozó megy üdülésre. A kórházi ágyak száma 81 százalékkal növekedett. A táppénzre és a járadékbiztosításra, valamint a családi pótlékokra fordított kiadások 1952-ben elérték az 53 milliárd 9 millió koronát, míg 1937-ben csak 5 milliárd 300 millió korona összeget tettek ki. A községek 98 százaléka már el van látva távbeszélővel. Az állandó színházak száma az 1930. évi 18-ról 1952-ben 58-ra szökött fel. A könyvtárak száma túllépte a 21.000-et, a könyvkiadás pedig a háború előtti időhöz viszonyítva háromszorosára növekedett. A bányász- és kohásztanoncok nevelésére 1952-ben összesen 1 milliárd 173 millió koronát fordítottunk. 1953. évi költségvetésben 6 milliárd 780 millió koronát tervezünk a tanoncok nevelésére. Míg 1937-ben 19.000 hallgatója volt főiskoláinknak, 1951-ben már 39.000-en tanultak a főiskolákon, az idén pedig a főiskolai hallgatók száma elérte a 46.830-at. Ebből 6000 hallgató a munkáselökészítő tanfolyamot végezte el. 1937-ben 9 főiskolánk volt összesen. 1951-ben a főiskolák száma 22-re emelkedett, ez év szeptemberében pedig főiskoláink száma 31 lesz. minisztérium legjobb és legtapasztaltabb dolgozóit küldték ki. Fő figyelmüket a szövetség egyik döntő fontosságú üzemére, a trineci vasmüvekre összpontosították, ahol gazdag tapasztalatokra tettek szert. A trineci kohászok esküje arra késztette a szövetség központi bizottságát, hogy a szövetség valamennyi tagjához és funkcionáriusához felhívást intézzen. A trineci V. M. Molotov-vasmüvek dolgozóinak üzemi felajánlása nagy jelentőséggel bír az egész kohászati és ércbányaipar dolgozói kezdeményezésének fellendülésére. Példát mutatott a többi üzemeknek, hogyan irányítsák felajánlásaikat a döntő feladatra. A trineci kohászok példáját további 31 üzem követte. A szövetség munkájában a „Sarló és kalapács" szovjet üzem kohászainak gazdag tapasztalataira támaszkodik. Példájukat a szocialista munkaverseny szervezésében és a kollektív szerződés kidolgozásában is követték. Szovjet mintára kidolgozták az oktatólapokat, amelyek lehetővé tették az új termelési módszerek alkalmazását, és a bizonyos agregátoknál eddig érvényben levő normák .gyakori' megváltoztatását. Maliséi elvtárs, Sztálin-díjas szovjet mérnök, kohászaink jó tanácsadója és segítőtársa ís megmutatta a technikusoknak és olvasztároknak, hogyan érhetnek el jobb eredményeket acélöntödéinkben, örömmel üdvözöljük, hogy a szövetség elnöksége felkérte Malisev elvtársat, hogy a szövetség ülésén tartson beszámolót kohóink jelenlegi állapotáról és a még megoldásra váró fő problémákról. A szovjet tanácsadó nemcsak, hogy a termelés-technikai szakaszon hathatós segítséget nyújtott, hanem a szakszervezet munkájában is mind a központi bizottságnak, mind a kerületi bizottságoknak segítségére volt. Jó lenne, ha más szövetségekben is szem előtt tartanák a kohászati és ércbányaipari alkalmazottak szövetségének példáját. Az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások alkalmazottai szövetségének, valamint a vasúti alkalmazottak szövetségének példái azt bizonyítják, hogy szakszervezeti szövetségeinknek még sok mindent meg kell tanulniok. Sem az üzemi tanácsok funkcionáriusainak, sem az üzemek vezetőségének nem mutatják meg, hogyan szervezzék meg széleskörűen a szocialista munkaversenyt. A magasabb szövetségi szervek például nem Ismerték a csallóközcsütörtöki gép- és traktorállomás helyzetét. Az üzemi tanács nem foglalkozott a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács határozatával. A szövetségnek sem kerületi, sem (Folytatás a 4 oldalon) V A szocializmus alapvető gazdasági törvényének érvényesítésé is legyen forradalmi. A szövetségek, a szakszervezetek vezetőségei, az üzemi tanácsok funkcionáriusai értsék meg, hogy az, ami üzemeinkben és a termelésben történik, hogy a szocialista iparosítás áldozatkészséi get és lelkesedést követel meg, aminek hirdetői csak forradalmi szellemtől vezérelt szakszervezetek lehetnek. Újra meg kell említenünk a szocializmus alapvető gazdasági törvényének három egymástól elválaszthatatlan pontját, amelyről a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusáról visszatért küldöttség beszámolójában Gottwald elvtárs beszélt. A gazdasági alaptörvény három pontja oszthatatlanságának elhanyagolása és csupán az elsö rész elérését célzó igyekezet a szakszervezeti mozgalom üzemekben végzett hiányos munkájának eredménye. A munkamulasztások magas számában, a munkaeröhullámzásban, a mértéken felüli selejtmennyiségben nyilvánul ez meg és mindez a legfőbb fékezője fejlődésünknek és óriási károkat okoz nekünk. A munkaerőhullámzásról tanúskodó számadatok azt mutatják, hogy ipari üzemeinkben a mult évben a munkások átlagos számának teljes egyharmad része cserélődött ki. A szakszervezetek jobb munkája mellett, minden szakszervezeti funkcionáriusnak az emberről való jobb gondoskodása mellett, fokozott harci elszántság mellett ilyen állapot egy esetben sem lett volna lehetséges. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom rendelkezésére igen sok olyan eszköz és lehetőség áll, hogy nevelés által olyan légkört teremtsenek, hogy az indokolatlan és szükségtelen munkaeröhullámzást és munkaniulasztást a szocializmus építésében elkövetett kihágásnak tekintsék és eszerint járjanak el e kihágás elkövetőivel szemben. I A legnagyobb munkaerőhullámzás még mindig a bányászatban van. Az osztrava-karvini szénmedencébe pl. 1952-ben mintegy 40.967 dolgozót osztottak be, 43.200 pedig eltávozott. A moszti északcsehországi barnaszénmedence kilenc bányájába 1952 januárjától novemberéig, 3116 dolgozó lépett be, 2971 pedig eltávozott. A fütöanyagiparügyi minisztérium üzemei még mindig nem biztosítják a dolgozók gazdaságos kihasználását és elhelyezését és hibákat követnek el a dolgozók célszerűtlen és felelőtlen áthelyezésével. Ezt számos alkalmilag észlelt eset bizonyítja. A Zápotocky-bányában ez év januárjában Szabela elvtársat tizennyolc ledolgozott műszak alatt tizenhEtt esetben helyezték át. Berger elvtársat huszonhat ledolgozott műszak során tizenhat ízben helyezték át, sőt Spalek elvtársat harminc ledolgozott műszak során huszonhét ízben helyezték át más munkahelyekre. Az állandó áthelyezés átka különösen az újonnan jött dolgozókat és brigádosokat sújtja. Semmiesetre sem békülhetünk meg ezzel az állapottal, mert ez főleg termelésünk minőségének és gazdaságosságának árt. Az önköltségcsökkentés is lehetetlen akkor, ha a termelésben megmarad a selejtek nagy száma. Ennek elsősorban a technológiai előírásoknak, a terme-' lési folyamatoknak be nem tartása, a nem következetes és nem kielégítő ellenőrzés az oka. Hisz csak a nehéz gépiparj minisztériumban egy év alatt selejtkiadások címén olyan öszszeget mutattak ki, amelyen 7700 gyermek számára 220 bölcsőde volna felépíthető. Ebből az egyetlen példából világosan látható, hogy népgazdaságunknak csak egyetlen egy szakaszán milyen értékekkel, károsítjuk meg magunkat. Mindnyájan tudatosítjuk, hogy e A szocialista munkaverseny szervezésében előforduló hiányosságok megszüntetése A szocialista munkaverseny — a szocializmus építésének kommunista módszere mi