Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-16 / 119. szám, szombat

UJSZ0 1953 május 16 (Folytatás a 3 oldalról.) szlovákiai bizottsága egyáltalában nem segítette a gépállomást. Az üzem vezetősége a mestereket és bri­gádosokat nem ismertette meg a határozattal. A mestereket és brigá­dosokat csak tájékoztatták, hogy megjelent a határozat, egységes nyomtatványokat kaptak kötelezett­• ségek vállalására és azt az utasítást kapták, hogy minél több felajánlást szerezzenek. Ennek alapján és ilymódon a dol­gozók egyénileg 296 egészévi felaján­lást tettek, tekintet nélkül arra, hogy nem hajtották végre a tervnek az egyes központokra és traktoro­sokra való szétírását. Az üzem ve­zetősége és a szakszervezet ilyen „si­kerrel" örökre eleget akart tenni a kötelezettségvállalásnak. A felajánlásokat nem értékelték és nem ellenőrizték. A traktoros bri­gádközpontok gazdájánál vannak el­téve és sok traktoros már meg is feledkezett róluk. Az egyes trakto­rosok tervteljesítésének a központok­ban kifüggesztett grafikon alapján való összehasonlításánál megállapí­tották, hogy sok traktoros anélkül, hogy tudta volna, teljesítette és túl­teljesítette felajánlását. A gépállo­mást 1952-ben a köztársaság leg­jobb gépállomásának ismerték el. anélkül, hogy a szocialista munka­verseny állását, a szakszervezet és az üzem vezetőségének munkáját tü­zetesen elemezték volna. Az üzemve­zetőség, az üzemi tanács és a szö­vetség címére meg kell mondani, hogy súlyos vétséget követnek el a dolgozó nép ellen és tagjaik ellen. Ezt a gépállomást olyan körülmé­nyek közt .hirdették kir a köztársaság legjobb gépállomásának, amelyek közt semilyen különleges gondosko­dást és figyelmet nem fordítottak rá. Azzal, hogy a gépállomást a köz­társaság legjobb gépállomásául is- I merték el. magukat mentegetik és helyesnek ismerik el az üzem veze­tősége és az üzemi tanács összes munkamódszereit. Ez annak bizony­sága, hogy egyenesen megbénítják a dolgozók kezdeményezését és alá­ássák a népi demokratikus rendszer­be vetett bizalmat. t A szövetség központi bizottságá­nak és a minisztériumnak újra érté­kelnie és mélyen elemeznie kell a traktorállomások szocialista munka' versenyének eddigi állását. Hatékony intézkedésekkel lehetetlenné kell ten­ni a szocialista munkaverseny szer­vezésében tanúsított ilyen felelőtlen­séget és nem szabad tűrni az üzem vezetésének helytelen módszereit, melyek elkerülhetetlenül a szocialis­ta munkaverseny diszkreditálására és formalizmusra vezetnek. A kormánynak és a Központi Szakszervezeti Tanácsnak a szocia­lista munkaverseny fejlesztéséről szóló határozata jelentőségének rossz értelmezésére és a határozat szétírá­sában és biztosításában tanúsított helytelen eljárásra példa a vasúti alkalmazottak szövetségének köz­ponti bizottsága, a kassai vasútügyi bizottság, a zsolnai vasútállomás ve­zetősége és a zsolnai mozdonypark és üzemi tanácsaik egyes funkcioná­riusainak munkája. A zsolnai vasúti állomás üzemi csoportját közvetlenül a központi bizottság oktatja, amely eddig nem tudott arról, hogy az üzem alkalma­zottainak csak egy része tagja a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomnak és hogy a tagok egyrésze január 1. óta nem fizet tagsági dí­jat. A szövetség kassai vasúti bi­zottsága a zsolnai állomást válasz­totta ki kollektív mintaszerződés és májust köszöntő összüzemi kötele­zettségvállalások létrehozására és ezért február 18-án Lepis elvtársnak, a kassai vasúti bizottság elnökének és Jelinek elvtársnak, a szövetség • központi bizottsága oktatójának ve­zetésével öttagú'brigádot küldött a zsolnai állomásra. Ez a brigád a szakszervezet akti­vizálására törekedett. A munkahe­lyeken gyűlések szervezésével, az üzemi folyóirat külön számának ki­adásával és több villámhírrel ígyeke­zétt felkelteni a fölajánlások meg­tételét. Néhány napon belül egész üzemi felajánlást tettek a tervnek 1953 december 10-ig való teljesíté­sére. Az üzemi felajánlást nem tá­masztja kellőképpen alá az egyének és szakaszok kötelezettségvállalása. E hibák ellenére a központi bi­zottság elnöksége április 16-i ülésén a zsolnai vasútállomás kötelezettség­vállalását a legjobb felajánlásként értékelte. A magasabb szakszervezeti szer­vek funkcionáriusai is elég felelőtle­nül jártak el. Az üzemi szakszer­vezetnek nem nyújtottak segítséget és az önelégültség érzetét keltették. A szocialista munkaverseny hiá­nyosságain kívül az elért sikereket is látnunk kell. A szocialista munka­verseny fejlesztésében elért eredmé­nyek eddig azonban egy esetben sem elégíthetnek ki bennünket. Még sok hiányzik ahhoz, hogy gazdasági éle­tünkben megvalósítsuk azt az irány­elvet, hogy a szocialista munkaver­senyt gazdasági feladataink teljesí­tésének legmegbízhatóbb módszere­ként alkalmazzuk. A munkaverseny helyes alkalmazásának elsajátítása hosszantartó feladat. Ez azt jelenti hogy tanuljuk meg a szocialista 'munkaverseny fejlesztésének bizto­sítását -és szervezését, főleg azokon a helyeken, ahol a tervfeladatok vagy a terv egyes részei nemtelj esi tésének veszélye merül fel. A munkaverseny fejlesztése és al­kalmazása fő hiányosságainak súly­pontja továbbra is a gazdasági szer­vekben és a szakszervezetekben van. M. V. Lomonoszov, a na%y orosz materialista tudós Teljesítsük az új tervezési módszerre vonatkozó határozatokat Elvtársak, itt semmi másról nincs szó, mint hogy a minisztériumoktól kezdve egészen a mesterekig állan­dóan figyelmeztessük gazdasági dol­gozóinkat, hogy teljesítsék az új tervezési módszerről szóló mult évi párt. és kormányhatározatokat. A szakszervezet e téren a követke­ző felhívással fordult a mindennemű gazdasági dolgozóinkhoz: Elvtársak, rajtatok, szakismereteiteken és azon áll minden, és azon, hogyan fogjátok a pártunk és kormányunk által kitű­zött irányelvek alapján naponta biztosítani a népgazdasági terv ösz­szeállításáns>k új módszereit. A fő követelmény itt a terv egyes mun­kahelyekre, a lehető legrövidebb idő­A szocialista versennyel kapcso­latban szükséges hogy újból ki­emeljük a kollektív szerződések nagy jelentőségét. A kollektiv szerződések nagy jelentősége abban rejlik, hogy a dolgozók teremtő aktivitását nö­velik, elősegítik az alulról jövő kri­tika fejlődését és nagy segítségül szolgálnak a gazdasági és szakszer­vezetek munkájában előforduló hibák eltávolításában. A kollektív szerző­dést úgy kell értelmeznünk és meg­valósítanunk, mint a szakszervezetek programmját, amely a dolgozókat a kitűzött feladatok teljesítésére moz­gósítja és a szocialista -versennyel biztosítja a termelési feladatok tel­jesítését a megállapított határidő előtt, nagyobb gazdasági eredmény­nyei. A kollektív szerződések teljesíté­sében a szakszervezetek fő feladata az, hogy a dolgozókkal szoros kap­csolatban a termelési tanácskozáso­kon, a taggyűléseken következetesen ellenőrzi a szakszervezet, hogy az üzem vezetősége hogyan teljesíti kö­telezettségvállalásait, amelyeket a szerződés magában foglal. Hogy nyomatékosan megköveteli "a techni­kai-szervezési intézkedések tervének teljesítését és ezzel egyúttal megja­vítja a termelés szervezését is, vál­lalja. hogy az állami és munkafegye­lem betartásának éber őre lesz, hogy az üzem vezetőségével szem­ben olyan útra tér, amely megterem­ti ä termelési terv teljesítésének elő­feltételeit. éspedig nem a szavak és v jóakarat alapján megítélve, hanem a. valóságos tettek alapján és hogy követelni fogja, hogy levonják a kö­vetkezményeket a felelős tényezők­kel szemben, akik valamennyi szük­séges előfeltétel ellenére is állan­dóan megsértik a párt és kormány határozatait. A szakszervezet főként azért fe­lelős. hogy minden tőle telhetőt megtegyen arra. hogy megteremtse az állami terv "által megszabott fel­adatok teljesítésére a legjobb politi­kai feltételeket. A szocialista ver­sedben arra fog törekedni, hogy a kollektív szerződéseket a legerősebb eszköznek tekintsék, hogy valamenv­egységre és minden alapvető tech­nikai-gazdasági mutatójában való szétírásának állandó javítása. A dolgozóink által annyira sür­getett eme követelmény teljesítése a tervezés általában döntő Előfelté­telétől függ — ez pedig a műszaki­gazdasági normák magassága és minősége. A normák megszabása és szilárdítása az államdíjjal és érdem­rendekkel kitüntetett élenjáró dol­gozók tevékeny részvételével történ­jék. Legjobb újítóink tapasztalatai­nak alkalmazása nélkül, akik a leg­jobb eredmények elérésére irányuló igyekezetükben a szovjet sztahano­visták gazdag tapasztalataira tá­maszkodtak, lehetetlen a normák Kollektív szerződések nyi bizottság és ezek funkcionáriu­sai munkáját aktivizálja, hogy állan­dóan gondja legyen a szakaszbizal­mi jó munkájára és az ö segítségé­vel valamennyi tagot az,, adott fel­adatok teljesítéséért indított harcra megszabásának és szilárdításának megvalósítása. A minisztériumok és főigazgatósá­gaik számos gazdasági dolgozója, a vállalatok igazgatói és az üzemek technikusai azonban mindeddig még nem értették meg, hogy haladó és technikailag indokolt normák meg­szabása és alkalmazása a munka jobb megszervezését, a termelés technológiájának javítását és új ha­ladó munkamódszerek terjesztésével a munkásoknak olyan feltételek megteremtését jelenti, hogy a techni­kailag indokolt teljesítménynormá­kat ne csak teljesíthessék, hanem túl is léphessék és ezzel fokozhas­sák a munka termelékenységét. szervezze, hogy következetesen tel­jesítse a kijtelezettségvállalá sokat, amelyeket a kollektív szerződés ma­gában foglal és a szakszervezet ak­tív munkájához megnyerje a funk­cionáriusok és tagok széles rétegeit. Termelési tanácskozások A termelési tanácskozások nálunk még nem váltak a szakszervezetek Ügyévé. Kendszeresen csak néhanap­ján hívják össze ezeket a tanácsko­zásokat. amikor nagyobb hibák x for­dulnak elő és nagyon gyakran csak a gazdasági szervek vezetésével és indítványára. Az ilyen termelési ta­nácskozások nem lesznek olyan in­dító erők, hogy segítségükkel a dol­gozók résztvennének a termelés irá­nyításában. Hogy a termelési tanácskozások betöltsék igazi szerepüket, szüksé­ges, hogy őket az üzem vezetőségé­vel együttműködve a szakszerveze­tek szervezzék jneg, amelyek ezek megszervezéséért szintén teljes fele­lősséget viselnek. A munkások kell, hogy meggyőződjenek arról, hogy az ő közreműködésükkel aktívan résztvesznek a vezetésben és a ter­melés . megjavításában. A szakszer­vezeti csoport kell. hogy abban lás­sa a termelési tanácskozások jelen­tőségét, hogy a dolgozók meggyőződ­nek arról, hogy a termelési tanács­kozások milyen nagy segítségül szol­gálnak a nehézségek és akadályok kiküszöbölésében, ámelyek akadá­lyozzak a jobb és magasabb eredmé­nyek és bérek elérését. A jól megszervezett termelési ta­nácskozás a feladatok teljesítésének leg.iobb kollektív ellenőrzése és- a hiányok eltávolításának leghatható­sabb eszköze. A termelési tanácskozások jelentő­sége abban is rejlik, hogy a kritiká­nak és az önkritikának helyes alkal­mazásával feltárják a tehetségtelen­séget, vagy pedig az egyes mesterek­nél, technikusoknál és a munkások­nál is az érdeklődés hiányát. Most arról van szó. hogy szak­szervezeteink a lehetőségek szerint és a szovjet szakszervezetek példá­jára, megkezdjék a termelési tanács­kozások tervszerű .szervezését, gon­I dosan előkészítsék őket akár a mun­kaszakaszon, a műhelyben, az üzem­részben, akár az egész üzemben szervezett termelési tanácskozásról­van szó. Olyan rendet kell bevezetni, hogy mindén egyes tanácskozásról jegyzőkönyvet írnak, amelyben min­den egyes feladathoz megállapítják a teljesítési határidőt, és az illeté­kes gazdasági, vagy szakszervezeti dolgozó felelősségét, . akinek ezt a feladatot teljesítenie kell. Ezeknek a feladatoknak a teljesítését rendsze­resen kell ellenőrizni és az eredmé­nyekről a dolgozók egész kollektívá­jához jelentést kell benyújtani. Forradalmi Szakszervezet va­gyunk. Ez azt jelenti, hogy itt nincs helye olyan funkcionáriusoknak, akik ahelyett, hogy elítélnék a ma­guk és mások hibáit és hiányait, hajlamosak az önelégültségre, akik ahelyett, hogy az önkritika és a kri. tika fegyverét használnák, az öndí­cséretet és mások dicséretét alkal­mazzák, akik a reakciós elemek ha­tása alá kerülnek, vagy pedig a ma­radi szellemű egyénekre hallgatnak^ továbbá, akik az egész munkásosz­tály és valamennyi dolgozó érde­keivel szemben saját érdekeiket he­lyezik előtérbe, vagy pedig a kö­zösség hátrányára az egvének érde­keit. A most folyó választások üzemi csoportjainkban új funkcionáriuso­kat állítanak a vezető helyekre. Ezektől és a magasabb i szakszerve­zetek munkájától függ, hogy eltá­volítjuk-e a szakszervezetek passzi­vitásának maradványait és hogy di­cső multunk szellemében teljes mér­tékben kifejlesztjük-e valamennyi szakszervezeti csoport, működését, hogy a szakszervezetek 1 teljesítsék fő feladataikat — kifej'esztjük a szocialista versenyt és az ötéves terv Michail Vasziljevics Lomonoszov — az orosz materialista filozófia és az oroszországi tudományos termé­szettan megteremtője, az orosz és a világtudomány, valamint a kultú­ra egyik legnagyobb egyénisége volt. Lomonoszov zseniális müveivel új korszakot nyitott a természettudo­mányban. Puskin azt írta Lomono­szovról, hogy „az új kor legnagyobb elméje, az az ember, aki a tudo, mányban óriási áttörést hajtott végre és megmutatta a tudomány­nak azt az irányt, amelyen most ha­lad." Lomonoszov lánglelkü hazafi, ha­zaszerető polgár volt. Csernisevszkij szavait idézve „Lomonoszov izzón szerette a tudományt és csak arra törekedett, hogy a tudomány és a haza javát szolgálja. Nem tisztán a tudományt hanem a hazát is akarta szolgálni." Bjelinszkij úgy nyilatkozott Lomonoszvról, hogy „Lomonoszovval kezdődik irodal­munk: ö volt irodalmunk atyja és istápolója". A szovjet nép mél­tán büszke Lomonoszovra, az orosz tudomány megalapítójára. Lomonoszov életének és tevékeny­ségének idejét Oroszország termelő erőinek fellendülése, iparának, tu­dományának és--kultúrájának növe­kedése jellemzi szoros összefüggés­ben Nagy Péter reformtörekvéseivel. Természettudományt, valamint más tudományos ágakban alkptott mü­veit azon materialista világnézet hatja át, amit Lomonoszov tudomá­nyos munkásságának egész ideje alatt vallott és kitartóan védelme, zett. Lomonoszov már az egyik régebbi müvében a materializmus következe­tes védelmezőjeként lépett fel. Azt állította, hogy „ .. . anyag nélkül hem létezhet mozgás." E szavakból is látható, hogy Lomonoszov elve­tette azt az idealista nézetet, ame­lyet a hittudományhoz görcsösen ra­gaszkodó tudósok vallottak, a min­denségnek „első, isten által való mozgásba hozásáról." Lomonoszov legnagyobb tudomá­nyos sikere, hogy felfedezte az anyag és a mozgás megmaradásá­nak törvényét amely mind a mate­rialista filozófia általános alaptör­vénye, mind a mechanika, fizika és a vegytan gyakorlati alkalmazá­sának alapja. Ezt a törvényt Lo­monoszov 1748-ban Euler híres számtantudóshoz írott levelében fektette le először. Lomonoszov nagy történelmi ér­deme a természettudomány atom­tanának megalapozása és következe­tes kidolgozása. Lomonoszov azt ta­nította, hogy az anyag parányi, el­választható, reális és felismerhető részekből áll. Azt állította, hogy a természet jelenségei az anyag pa­rányi részeinek, azaz az elemeknek — atomoknak és a testecskéknek — atomokból álló molekuláknak mozgásával és egymásra való köU csönös hatásával magyarázhatók. Lomonoszov küzdött Oroszország természeti kincseinek általános ki­használásáért. Sz. M. Kirov elvtárs 1932-ben a következőket mondotta: „Már Lomonoszov északra mutatott annak idején, már 200 évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy ott, a föld mélyén hatalmas területen nagy ter­mészeti kincsek fekszenek." „Az érc és az ásvány — mondotta Lomono­szov — egy gyár udvarába sem ke­rül magától. Keresésükben nyitott szemre és ügyes kezekre van szük­ség." Lomonoszov az orosz tudomá­nyért és kultúráért folytatott küz­delemben nemzetileg sohasem szige­telte el magát. Kapcsolatot tartott fenn nyugat kiváló tudósaival; a ba­rátság köteléke fűzte öt Eulerhez, Richmanhoz, akik igazi tudósok voltak. A Szovjetunióban most jelennek meg M. V. Lomonoszov összegyűjtött müvei. A szovjet tudósok a marxi dialektikus materializmus tanításá­tól vezérelve, Lomonoszov példáján fellelkesülve, a szovjet haza és tudo­|mány dicsőségére nagy és megtisz­telő feladatot oldanak meg a z élen­járó szovjet tudomány fejlesztésé­vel, melyet a XIX. pártkongresszus tűzött ki feladatul. (Pogogyin professzor cikke nyomán.) K U L T Ú R H í R E K i Az olasz rádió római hangver. senytermében hangversenyt adtak elő Szergej Prokofijev kiváló szov­jet zeneszerző műveiből. A hang­versenyt több olasz rádióállomás közvetítette. Számos újság cikkek­ben é s zenei méltatásokban foglal­kozott a hangversennyel. A szovjet főváros közönsége® ün­nepi est keretében emlékezett meg Szadriddin Aininak. a tádzsik szov­jet irodalom megteremtőjének, a Tádzsik SzSzK Tudományos Akadé­miája elnökének 75-ik születésnap­járól Az ünnepi estet az irodalmá­rok központi házában tartották meg. Az estet Leonid Leonov nyi­totta meg. Szadriddin Aini életéről és munkásságáról V. Golcev tartott beszédet. Az irodalmárok központi házának téí-mében megnyitották Aini könyveinek kiállítását Az est kultúrműsorának: keretében részle­teket adtak elő Szadriddin Aini mü­veiből. feladatai telje-ítésének biztosítá­sában segítséget nyujtsunk a szocia­lizmus -felépítésében és hogy naponta gondoskodjunk dolgozóinkról és tag­jainkról. A forradalmi szakszervezeti moz­galom kell, hogy tudatában legyen a béke megerősítéséért folytatott harcban rá háruló felelősségnek. A háború és a háborús uszítók elleni közös ellenszenvünket és gyülöletün. ket a forradalmi szakszervezeti mozgalom minden tagja kell, hogy olyan elhatározássá érlelje, melynek alapján az eddiginél jobban telje­sítjük az ötéves terv feladatait, amely tervnek kezdeményezője és megteremtője felejthetetlen elnö­künk. - Klement Gottwáld elvtárs volt. Fontos kötelességeink tudatá­ban és a békéért folytatott harcban nem elégedhet meg egy munkás, egy technikus és egyetlen egy alkal­mazott sem azzal, amit a terv tel­jasítésébpn elért, hanem naponta ar­ra kel! törekednie, hogy fokozza a munkahozsmot. a termékek minősé­gét és az anyaggal való takarékos­kodást. t Minden egyes szakszervezeti funk­cionárius és gazdasági dolgozó te­hetségének és minősítésének mérő­szalaga a szocialista verseny ki­fejlesztésében és megszervezésében elért eredménye, továbbá annak a törekvésnek a megvalósítása, hogy a szovjet sztahanovisták és legjobb dolgozóink haladó módszerei vala­mennyi munkahelyen elterjedjenek, hogy így országunk szocialista ipa­rosítása ütemének fokozásában újabb sikereket érjünk el, továbbá a munkahozam növekedésének bizto­sításában is. Ezért szükséges, hogy több gondot fordítsunk a dolgozók megnyerésé­re és meggyőzésére. Szükséges, hogy jobb nevelőmunkát végez­zünk, hogy a szakszervezetek felada­tait jobban teljesítsük — kell, hogy a szocializmus iskolájává váljunk. Hogy hogyan érjük ezt el, megmu­tatja nekünk az elöljáróság határo­zata a kulturális tömegmunka fej­lesztéséről. Ne legyen egy olyan funkcionáriusunk sem, aki alaposan át ne olvasná és át. ne tanulmányoz­ná ezt a határozatot és aki le ne vonná belőle a következményeket napi munkája végzésére. Munkára, felelősségteljes, örömte­li, alkotó munkára hívom fel a szak­szervezeti- mozgalom funkcionáriu­sait és tagjait. Legyünk könyörte­lenek a szakszervezeti munka hibái ellen indított harcban, teremtsük meg a szakszervezeti szakaszok szo­rosan együttműködő kollektíváit, továbbá a mühelycsoportok és az üzemi csoportok kollektíváit is. Le­gyünk könyörtelenek a magunk és mások hibáival és hiányosságaival szemben. Váltsuk valóra Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának, a megújhodott Nemzeti Arcvonal ve-", tő pártjának, a mi vezetőn!­irányelveit és utasításait. Tel' sük következetesen pártunk és 1 ­mányunk valamennyi határozatát, hogy még gyorsabban haladjunk a szocialista társadalom örömteli éle­te felé vezető úton! f

Next

/
Thumbnails
Contents