Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-13 / 116. szám, szerda

1953 május 7 ÜJ S 10 3 (JJSZ0 Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen Május 9-én Budapesten választási nagygyűlést tartottak, amelyen 200 ezer dolgozó vett részt. A gyűlés résztvevőihez Rákosi Mátyás elv társ, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke mondott beszédet. Négy éve indultunk első ízben egy. ségesen választásra a Magyar Füg­getlenségi Népfrontba egyesült ha­zafias demokratikus erők — mon­dotta Rákosi Mátyás. Ezen a vá­lasztáson már csak a dolgozó nép fiai voltak a jelöltek. Gróf, nagy­birtokos, bankár s a nép egyéb el­lensége már nem volt köztük. Ha most visszatekintünk a négy év alatt megtett útra, nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a demokratikus erők összefogása bevált és a Nép­front is beváltotta mindazt, amit ígért. Rákosi Mátyás a 'továbbiakban hangsúlyozta Magyarországnak a Szovjetunióval, az európai népi de­mokratikus országokkal és a Kínai .Népköztársasággal fennálló barát­ságának megszilárdítását és rámu­tatott a Magyar Népköztársaságnak a nemzetgazdaság fejlesztése terén elért sikereire. Az utóbbi három év alatt a nemzetgazdaság fejlődésére Magyarországon 40 milliárd forintot forditottak, tehát többet, mint amennyi az egész ötéves terv ere­deti összege. A terv öt év alatt kívánta meg­duplázni acéltermelésünket, szénter­melésünket, villamosenergia terme­lésünket. Mindezt a célkitűzést nem öt, hanem három esztendő alatt valósítottuk meg. Hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtattuk. Gyáriparunk a mult év végén háromszor annyit termelt már, mint a háború előtti utolsó békeévben. Megszüntettük a dolgozókat sújtó legsúlyosabb csapást — a munka­nélküliséget. Ma népünk majdnem 60 százalé­ka részesül szociális biztosításban. Felszámoltuk a háborús gazdálko­dás maradványát, a jegyrendszert. Az ötéves terv első három évében a falusi és üzemi kultúrotthonok, mozik, népkönyvtárak ezreit létesí­tettük. . y A négy esztendő alatt az ipari munkásság nemcsak számbelileg nőtt meg, hanem öntudatában, szak. tudásában és kultúrájában is. Elég rámutatni arra, hogy jelenleg több mint 70.000 sztahanovistánk van, ami bizonysága annak, hogy mun­kásosztályunk egyre nagyobb része közelíti meg szakismeretben és tu­dásban a műszaki értelmiséget. Megváltozott az elmúlt négy esz­tendő- folyamán a magyar paraszt­ság ís. A dolgozó parasztság egy­re növekvő része tér át a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra. Négy esz­tendővel ezelőtt a termelőszövet­kezetekben még csak 15.000 család volt. Az idén tavasszal már majd­nem 340.000 család dolgozott a ter­melőszövetkezetekben és a szö­vetkezeti tagok száma megközelíti a félmilliót. Jelenleg a szántóterü­letnek 40 százaléka van a termelő szövetkezeti tagok vagy az állami gazdaságok kezén. Rákosi Mátyás elvtárs továbbá rámutatott azokra . a változásokra, amelyek az elmúlt négy év alatt az értelmiség összetételében állottak be. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép véréhjjl, hús a húsából. Ez a z értelmiség létét és kultúráját a népi demokráciának köszönheti. A népi demokrácia megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hü ér­telmiség munkáját. A tudósok, művészek, orvosok, mérnökök, pedagógusok százai ré­szesültek jólvégzett munkájuk leg­nagyobb elismerésében — a Kossuth­díjban. Egyetemeinken és főiskoláin, kon jelenleg háromszor annnyi a hallgató, mint a Horthy-idökben — folytatta beszédét Rákosi Mátyás elvtárs. i A magyar dolgozó nép ma egy­ségesebb mint valaha. Egységesebb politikai célkitűzéseiben, a béketá­borhoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait megvédi és erőteljesen fejleszti to­vább. A nemzeti, demokratikus, szocia­lista erők összefogásának szelleme, amely négy évvel ezelőtt a Magyar Függetlenségi Népfrontot összehoz­ta, ma is változatlanul eleven és ma is motorja további fejlődésének. Rákosi Mátyás elvtárs ezután rá­mutatott a szocialista építés fejlő­désével kapcsolatos osztályharc ki­élesedésére. A tőkésrendszer marad­ványai a városban és a falun egyre szűkebb területre korlátozódnak. Az osztályellenség mindnagyobb mér­tékben kiszorult az iparból, a me­zőgazdaságból. Az új országgyűlés egyik legfon­tosabb feladata lesz, — folytatta Rákosi elvtárs — hogy törvénybe iktassa a magyar népgazdaság má­sodik ötéves tervét, azt a tervet, amellyel f^l akarjuk építeni hazánk­ban a szocialista társadalmat, p terv elsö nyers számai is mutat* ják, hogy milyen hatalmas célkitű­zésekről van szó. Abból indulunk ki, hogy 1955—1959-ig mintegy két­szeresére akarjuk emelni az elsö öt­éves terv szén-, vas-, acél-, villa­mosenergia termelését. Számszerűleg: acéltermelésünket a második ötéves tervben mintegy 3.5—4 millió tonnára, széntermelé­sünket mintegy 40—50 millió ton­nára, vil'amosenergia termelésün­ket mintegy 10—12 milliárd kilo­wattórára akarjuk emelni. Mindez népünk életszínvonalának további emelkedését, több élelmet, több ru­hát, több kultúrát jelent. A második ötéves terv" folyamán fokozatosan fel kell tárnunk hazánk ásványi kincseit. Meg kell építe­nünk a nagy dunai vízierőmüvet. A mezőgazdaság terén a szárazság le­küzdésére az öntözött területet 650— 700.000 katasztrális holdra kell felemelni. Terveink egyik biztosítéka, hogy mögöttünk áll mint a múltban, úgy a jövőben is — felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, amely támogat bennünket és rendelkezésre bocsátja tapasztalatainak gazdag tárházát. És vezet bennünket e merész célki­tűzések végrehajtásában egész fej­lődésünk motorja, annyi sikerünk és győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, a Magya r Dolgozók Pártja. Az ötéves terv megvalósításának még egy döntő előfeltétele van: a béke megőrzése — jelentette kí a továbbiakban Rákosi Mátyás elvtárs — És ez nemcsak a mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Koreában a há­ború. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a harcté­ren. Tízezrével estek el, jelentékeny részük megrokkanva, sebesülten, betegen került visáza Amerikába. Egyre fokozódik, egyre nő az ellen­szenv a koreai háborúval szemben. Öe az USA szövetségeseinek sorá­ban is egyre nő az ellenszenv, nem­, csak a koreai háború ellen, de a hidegháborúval kapcsolatos eszeve­szett fegyverkezés és általában a csatlósi sors miatt. Ezért a Szovjet­unió következetes békepolitikája, a sztálini békepolitika egyre inkább meghallgatásra talál világszerte. A szovjet kormány sorozatos békelé­péseire válaszképpen Eisenhower. az USA elnöke, a mult hó közepén beszédet mondott a nemzetközi hely­zetről. A „Pravda", a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja ápri­lis 25-én vezércikkben foglalt állást hozzá. Eisenhower elnök kijelentette, hogy minden országnak elidegenít­hetetlen joga az, hogy saját válasz­tása szerint alkossa meg kormány­zati formáját és gazdasági rendsze­rét, s hozzátette, hogy nem igazol­ható egyetlen országnak olyan kí­sérlete sem, hogy a kormányza­ti formát rákényszerítse más orszá­gokra. Rákosi elvtárs a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy éppen az USA az, amely állandóan összeesküvések­kel, szabotáfásokkal és kémkedések­kel avatkozik be a magyar nép éle­tébe és hogy ez ellen a ténykedés ellen a magyar népidemokráciának szakadatlanul résen kell állnia. Ezért örülnénk, — mondotta Rákosi elvtárs — ha az elnök kije­lentését megfelelő tettek is követ­nék. Eisenhower beszédében készségét nyilvánította aziránt, hogy az Egye­sült Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely va­lóban meg tudja őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát. Rákosi elvtárs továbbá rámutatott arra, hogy ezzel a kijelentéssel ellen­tétben áll a z a tény, hogy a Magyar Népköztársaság felvételét az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe éppen az USA akadályozta meg. Rákosi elvtárs ezután arról be­sült, hogyan sokasodnak a jelek, amelyek azt mutatják, hogy egyre nehezebb folytatni azt a régi im­perialista taktikát, amely békéről beszél, de háborút készít elő. Egyre szaporodnak a tőkés országokban is azok a hangok, amelyek vezetőiktől „ügyes fogások",, „sikerült trükkök" helyett tetteket várnak a béke kér­désében. Összefoglalóan megállapiható, hogy a béke híveinek tábora az utol­só hetekben, hála a Szovjetunió szí­vós, következetes, fáradhatatlan bé­ketörekvéseinek, megerősödött. Erő­södött az a remény is, hógy a békét követelő százmilliók nyomása vissza tudja szorítani azokat akik a hideg­háborút szítják vagy új háborúra spekulálnak. Ha dolgozó népünk, — fejezte be Rákosi elvtárs beszédét — zárt so­rokban, leUtesen vonul fel a függet­lenségi népfront zászlaja alatt, ha egy emberként szavaz le jobb, szo­cialista jövőnk és a béke megvédé­sének nagy ügye mellett, úgy ez újabb győzelmünket és az ellenség súlyos vereségét jelenti. E győzelem új erőt ad a béketábor katonáinak itthon és szerte a világon. Az angol rendőrség az Arany-parton megölt nyolc afrikai bennszülöttet A „Reuter" hírügynökség jelentése szerint a brit gyarmati rendőrség az Arany-parton (angol gyarmat a nyugatafrikai partoknál) tüzelt a magas adók miatt tüntető afrikaiak ellen és nyolc személyt megölt. El­nrine városában, ähol a lövöldözőre sor került, sztrájk tört kj. . Verekedés az iráni parlament ülésén Az iráni medzslis május 10-1 nyílt ülésén a Nemzeti Front képviselői követelték, hogy vitassák meg az úgynevezett ,,nyolcas bizottság" be­számolóját. amely a sahnak adott meghatalmazás korlátozásáról szól. Az ülés azonban mindössze csak né­hány percig tartott. Az ellenzéki képviselők magatartása összetűzéseket váltót ki a ^képviselők kőzött és ve­rekedést robbantott ki a közönség számára fenntartott karzaton. A hallgatóságé egy része Moszadik mi­niszterelnököt, a másik része pedig 'Baghai jobboldali politikust támogat­ta. Egy képviselő megsebesült. Brazíliában és Uruguayban politikai sztrájkok törtek ki Az „Imprensa Popular" közlé"e szerint a brazíliai Morro Velhóban, Nova dé Limában és Raposoban (Mi­nas Geraes állam) a ,.S. John Delray Mining Company" nevű angol társa­ság bányainak 5000 dolgozója sztrájk­ba lépett. A sztrájkolok munkabér­emelést követelnek, valamint követe­lik a politikai tevékenység miatt el­bocsátott 51 bányász qnunkába állí­tását. Összeütközött három belga katonai repülőgép A „Reuter", jelenti, hogy a belga légierő három ,,Meteorc"-mintájú lökhajtásos lepülőgépe szombaton összeütközött a levegőben. Mind a három gép p.lótája életét vesztette. Az ENSZ főtitkára Eisenhowernél Mint a „Reuter" jelenti, Dag Ham­marskjöld, az ENSZ főtitkára pénte­ken megbeszélést folytat Eisenhower elnökkel a Fehér Házban. Megrendítő bányaszerencsétlenséget okozott az »American Smelting and Refining-Co« monopolistáinak bűnös gondatlansága A Bányaipari Dolgozók Nemzet­közi Szakmai Szövetsége (a Szak­szervezeti Világszövetség szakmai tagozata) a kővetkező közleményt adta ki: „Nemrégiben Mexikóban, 75 kilo­méternyire Mexico-Citytöl, egy ezüst és cinkbányában robbanás történt. A robbanás következtében 207 bá­nyászt ezer méter mélységben be­temetett a föld. A robbanás és tűz­vész idején 33 bányász elpusztult. A mentőosztagok még kutatnak a föld alatt maradt további 37 bá­nyász után. Ezekről egyelőre nin­csen hír. Az említett vidék bányái az „American Smelting and Refining Company" tulajdonában vannak. A vállalat minél nagyobb profitra tö­rekszik, ezért semmit sem tesz an­nak érdekében, hogy a bányákban betartsák a munkavédelmi előírá­sokat. Az amerikai monopóliumok­nak a bányászok élete kérdésében elfoglalt e bűnös álláspontja ország­szerte hatalmas felháborodást oko­zott. Számos bánya dolgozói sztrájk, ba léptek. A sztrájkolok béremelést és a bányák munkavédelmének meg­javítását követelik. A Bányaipari Dolgozók Nemzet­közi Szakmai Szövetsége, miután értesült ezekről az eseményekről, tiltakozó táviratot küldött Mexi­kóba az amerikai monopóliumoknak a bányák munkavédelmével kapcso­latos bűnös gondotlansága miatt és részvétét fejezte ki az elhűnyt bá­nyászok családjainak. A Bányaipari Dolgozók Nemzetközi Szakmai Szö­vetsége bejelentette, hogy teljes egé­szében szolidáris a sztrájkoló me­xikói bányászokkal. A nemzetközi szövetség 15.000 dollárt küldött a mexikói bányászoknak az elhány­tak és a sztrájkolók családtagjai­nak segélyezésére. Az argentin kormány az egész ország területén betiltotta az »United Press« amerikai hírügynökség működését Az argentin kormány május 9-én közölte az „United Press" amerikai hírügynökség buenosairesi irodájá­val, hogy május 16-i kezdettel be­tiltja tevékenységét az egész or­szág területén. Az argentin újságok tovább foly­tatják támadásukat az amerikai saj­tóügynökségek. leginkább az „Uni­ted Press", az „Associated Press" és az „Internacionál News Service" ellen. Azzal vádolják őket, hogy ösz­szeesküvést szőttek a rendszer és Juan Peron elnök ellen és hogy sér­tegetik az argentin kormányt. ,A „Reuter" hírügynökség jelenté­se szerint Dulles amerikai külügy­miniszter tiltakozását fejezte ki a „az amerikai hírügynökségek tevé­kenységének felfüggesztése miatt". Amerika beavatkozása Uruguay belső ügyeibe A „Justícia" című lap tényeket közöl arról, hogy az Amerikai Egye­sült Államok montevideói nagykö­vetsége beavatkozik Uruguay belső ügyeibe. Az amerikai nagykövetség, hogy kierőszakolja az Egyesült Államok és Uruguay közötti katonai egyez­mény uruguay-i parlamenti ratifi­kálását, május 5-én a kommunista képviselők kivételével, minden uru­guay-i parlamenti képviselőnek le­velet küldött, amelyben ajánlja, hogy szavazzon az Uruguay és Egyesült Államok közötti katonai egyezményre. Tiltakozás Libanonban az ország belügyeibe való beavatkozás miatt A „Le Matin" és az „Asz Sarha" közli, hogy Mukarzell, a libanoni parlament tagja és a szocialista ha­ladó párt egyik vezető személyi­sége május 8-án a parlamenten ke­resztül kérdést intézett a libanoni kormányhoz. A kérdés szövege a következő: „Tudomásomra jutott, hogy a belügyminisztériumban ér­tesülések érkeztek arról, hogy a bei­ruti amerikai nagykövetség tanácso­sa tárgyalásokat folytatott sok bei­ruti parlamenti taggal és azt köve­telte tőlük, hogy szavazzanak bi­zalmat Szaeb Szalam kormányának. Hozzátette, hogy az amerikai politi­ka követeli meg ezt. Követelem a kormánytól, hogy a legrövidebb időn belül hozza a parlament és a köz­vélemény tudomására mindazt, amit erről a kérdésről tud, minthogy ez az ország nemzeti függetlenségét és szuverenitását sértő külföldi beavat­kozás." A német szociáldemokrata párt vezetői »elvben« egyetértenek Adenauer külpolitikájával A nyugatnémet szociáldemokrata párt vasárnap választás előtti kon­gresszust tartott Majna-Frankfurt­ban. A kongresszuson, amelyen a párt választási programmjáról és taktikájáról döntöttek, • Ollenhauer és Mellies, a szociáldemokrata párt két munkásáruló vezetője ismét le­szögezte, hogy „elvben" egyetért Adenauer külpolitikájával. Ollenhauer ezzel kapcsolatban is­mételten megállapította, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége helyesli Nyugat-Németország be­építését a nyugati háborús tömbbe. Mellies, a szociáldemokrata párt al­elnöke ezt a következő kijelentéssel egészítette ki: „Az Adenaueir.kormány és a szo­ciáldemokrata párt vezetősége kö­zött nincs véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy Nyugat-Német, országot b e kell vonni a nyugati világ védelmi ,,előkészületeibe". A munkásáruló pártelnök ezután beismerte, hogy az Adenauer kor­mány célja ,,a gazdagok politikai és gazdasági hatalmának fenntartása és megerősítése." Ezt a politikát a jobboldali szo­ciáldemokrata vezérek — Ollen­hauer saját szavaj szerint — azzal támogatták, hogy „Nyugat-Német­országban feltartóztatták a kom­munista áramlatot." Az Egyesült Államokban törvényesíteni akaják a telefonbeszélgetések kihallgatását Washingtoni jelentés szerint az igazságügyminiszter törvényjavas­latot terjesztett a szenátus é s a képviselőház elé. A törvényjavaslat szerint a telefonbeszélgetések ki­hallgatásával szerzett adatokat tör­vényesen lehetne felhasználni a szö­vetségi bíróságok előtt. A lépést a „nemzetbiztonság" és a hadügy ér. dekei megvédésének szükségességé­vel indokolják. I E rendőri intézkedés jóváhagyá­sának az a céljá, hogy törvényessé tegyék azt az Amerikában dívó gyakorlatot, hogy az FBI (az ame­rikai Gestapo) kihallgatja a tele­fonbeszélgetéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents