Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-13 / 116. szám, szerda

4 UJSZ0 1953 május 10 ÖRÖKKÉ A SZOVJETUNIÓVAL! Hatalmas katonai díszszemle Prágában felszabadulásunk 8. évfordujóján Március végén országunk nyugati határán találkoztunk azzal a húsz csehszlovák állampolgárral, akit a légibanditák, az imperialista és ti­toista ügynökök repülőgépen, erő­szakosan Nyugat-Németországba (hurcoltak. Egyszerű dolgozók, kom­1 munisták és pártonkívüliek voltak ezek, s véletlenül kerültek össze egy repülőgépen. Zsarolás, fenyege­tés és^ígéretek ellenére egyik haza­fi sem árulta el nemzeti becsületét, a fogságban minden lépésük az ön­tudatos és harcos kollektíva lépése volt. Éppen fogadásukkor beszél­hettem velük. Mi kínozta őket leg­inkább kényszerű nyugatnémetor­szági tartózkodásuk idején? »E nyolc nap alatt főkép a tét­lenség nyugtalanított bennünket, hogy nem teljesíthetjük kötelezett­ségeinket és feladatainkat. Most visszasietünk gépeinkhez, hivata­lunkba, Pótolnunk kell a mulasz­tottakat.* Ezt mondta egyikük. Krzsicka elvtárs, s ezzel pontosan kifejezte útitársaink gondolatát. Ez a gon­dolat él most minden csehszlovák dolgozóban. Az egyik ércbánya például egy évvel ezelőtt mindösz­sze 80 százalékra teljesítette a ter­vét; most az ottani bányászok új teljesítménygörbét rajzoltak. Ezen a srrafikonon már nincs is helye a 100 százalékon aluli teljesítménynek. Én csodálkoztam, de a bányász elvtársak megmagyarázták: »Kár volna a papírért. Mi már sohse tel­jesítünk 100 százalékon alul." Túlteljesíteni a tervet — .ez a cél lelkesíti dolgozóinkat. S e cél győzelmes elérésének eszköze a szovjet tapasztalatok minél telje­sebb alkalmazása. Dolgozóink e nagyszerű kezdeményezésében az a lsigmegkapóbb, hogy új életünk épí­tőinek százezrei örökre bevésték szívükbe azokat a szavakat, ame­lyeket Gottwald elvtárs egyik leg­utolsó beszédében mondott: »Egyre szélesebb körben és gon­dosabban alkalmazzuk a szovjet ta­pasztalatokat, s így egyre jobban közeledjünk a szovjet mintaképhez — ez a népi demokratikus orszá­gok fejlődésének egyik legfőbb tör­vénye. Ilymódon minden lépésünk, amellyel közeledünk a szovjet min­taképhez, ahhoz a társadalomhoz, amely már fölépítette a szocializ­must, s helyettünk is sok betegsé­get élt át, sok próbálkozást, kísér­letezést hajtott végre az új életfor­ma keresésében, a mi sikerünk, jelentős haladás a szocializmushoz vezető úton.« Klement Gottwald e ragyagó sza­vai behatoltak sok dolgozó tudatá­ba, s napról napra megvalósulnak száz meg száz merész alkotó tett­ben. Prsibramfcan a gyorsított mód­szerekkel dolgozó vájárok közt csak egyetlen szakképzett bányász van: vezetőjük Václav Hejlik, egy­kori sofför, ma munkaérdemrend­del és köztársasági érdemrenddel kitüntetett bányász. A vájárok még sem riadnak viasza, hogy több mint 1400 méteres rpélyságben (Eu­rópa legmélyebb banyájában) ha­vonta több mint 100 méter vájatot hajtsanak ki? Az átlagos termelé­kenység a csehszlovák bányákban havi 10—20 méter volt, s amikor a Voitech-bánya dolgozói egy hó­nap alatt 60 méternyire haladtak, úgy véltük, hogy ezt a rekordot sokilig senki se szárnyalja túl. S most Hejlik vájárbrigádja elérte a havi 118.5 métert. Hogyan lehetséges ez? A szovjet iskola! - - magya­rázzák nekünk a gyorsvájárok, akik különben már elhatározták, hogy ennél az eredménynél sem állnak meg. A szovjet iskola, a szovjet mód­szer és a szovjet technika segíti Kocur elvtárs brigádját is a kar­vini »Csehszlovák Jiadsereg«| nevü nagy bányában. A brigád ötszörö­sére emelte a munkatermelékenysé­get az akna-mélyítésben, s bár 15 dolgozó helyett jelenleg csak nyolc ember dolgozik a brigádban, a ter­Irta: Jan Drda vezeti 24 hónap helyett 15 hónap alatt teljesítette feladatát. — Mensik mérnök elvtárs szótár segítségével tanulmányozta a szov­jet forrásmunkákat, s Összeállította munkatervünket. Ügy olvastuk ezt a tervet, mint valami tankönyvet — írta erről Kocur elvtárs. A minap a nemzetgyűlésben ta­lálkoztam egy másik kiváló cseh­szlovák újítóval, az érdemrendes Karel Kyzlinkával. Éppen türelmet­lenül kereste az általános gépgyár­tási minisztert. Kyzlinka megoldot­ta a golyóscsapágy-gyártás egyik igen fontos műszaki problémáját. Amikor megkérdeztem tőle, ho­gyan érte el ezt, nevetve mondta: »Hát úgy, hogy tanácskoztam az oroszokkal;;. »Tanácskozzunk az oroszokkal;; — nagyszerű új szabály ez, s mindinkább érvényesül új életünk­ben. Élr-iUnkásaínk, újítóink, szta­hanovistáink ennek a szabálynak köszönhetik legnagyobb sikereiket. Sok kiváló dolgozóin!? büszke rá, hogy már nem vár a szovjet szak­könyvek és füzetek fordítására, ha­nem rendszeresen tanulmányozza az orosz nyelvet, s így eredeti for­rásokból ismerkedhet meg a szov­jet technika újdonságaival, a szo­ciaürta termelés szovjet mesterei­nek tapasztalataival. A kladnói ,,Ko­nyev« acélművek olvasztárai éppen a gyorsolvasztás szovjet tapasztala­tai alapján vállalták, hogy az idei május elseje tiszteletére 190 gyors­olvasztást végeznek, s ezzel 101.5 százalékra teljesítik tervüket. De már több mint 300 gyorsolvasztást végeztek. A terv szovjet tapaszta­latok alkalmazásával történt nagy túlteljesítése, a vörös Kladno má­jusi üdvözlete a dicső Szovjet Had­seregnek, amely nyole évvel ezelőtt fölszabadította Prágát, Kladnót, s egész Csehszlovákiát. Élenjáró újítóink és sztahanovis­táiink gyönyörű jellemvonása, hogy buzgón terjesztik ezeket az érté­kes szovjet tapasztalatokat a dol­gozók legnagyobb tömegei közt. Szlovákia május 2-án boldogan ünnepelt. Az Árvái Hegyvidéken, a burzsoá köztársaság egykori leg­szegényebb, legelmaradottabb zugá­ban, a szlovák dolgozók megindítot­ták a Szlovákia villamosításában döntő fontosságú árvái vízierőmű első gépcsoportját. Népünk nem kevés ilyen vízierő­müvet épít a csehszlovák folyókon. Csehszlovákiának nemsokára nem lesz egyetlen sarka sem, ahol nem ég villanylámpa, nem búg villamos­motor, s a szövetkezeti tehenésze­tekben nem villamosfejögépekkel fejik a teheneket. A csehszlovák dolgozók az ötéves terv minden frontján lépésről lépésre és napról napra harcolnak, hogy az élet bol­dogabb és derűsebb legyen, hogy az egész dolgozó nép boldogságát szolgáló gottwaldi terv minél előbb teljesüljön. A nemzetgyűlés áprilisban tár­gyalta a sokmilliárdos állami költ­ségvetést. Akkor százával érkeztek az ülésterembe a munkás és pa­rasztiküldöttségek, hogy a gazda teljes felelősségtudatával résztve­gyenek ebben a fontos állami ak­tusban. Gottwald Csehszlovákiájá­ban szabállyá vált, hogy az állami költségvetés többmilliárdos többlet­tel zárul. A csehszlovák költségve­tésnek fontos fejezete a közokta­tásügy. Ezt eléggé világosan lát­hatjuk, ha megnézzük, milyen vi­rágzást értek el például a cseh­szlovák főiskolák a népi demokrá­cia védőszárnyai alatt. 1935-ben a burzsoázia Csehszlo­vákiájában 18.796 főiskolai hallgató tanult, s ugyanakkor több mint 10.000 főiskolát végzett munkanél­küli koptatta az utcák kövezetét. A mai Csehszlovákiában három­szora.nnyi főiskola van, mint a München előtti köztársaságban, s a főiskolákon 42.244 hallgató tanul. Kívülük 12.000 ember a felsőoktatás más formáiban bővíti ismeretét. Gyáraink, szocialista termelésünk annyi új, nagy képzettségű káderre várľ hogy minden nehézség nélkül kétszerannyi embernek adhatna munkát, mint ahányan az idén végeznek főiskolát. A munkásosz­tály, az új Csehszlovákia gazdája 1580 százalékkal többet költ a fel­sőoktatásra. mint annakidején a burzsoá köztársaság. A dolgozók tehetséges fiainak és lányainak tízezrei előtt a legragyogóbb táv­latok tárulnak fel. A csehszlovák dolgozók megta­nulták, s tovább tanulják azt a gyönyörű művészetet, hogyan egye­sítsék mindennapos önfeláldozó munkájukat azokkal a nagy és lelkesítő távlatokkal, amelyeket a | marxizmus-leninizmus éltető tanítá- j sa és a szovjet népek elragadó pél- i dáj- tár elénk. Dolgozóink meg­tanulták a tervezgetést: bátran be­letekintenek a holnapba és a hol­naputániba, bátran terveznek, bát­ran küzdenek álmaik megvalósítá­sáért. Ma már az építöállványok mögött ezrek meg ezrek látják a győztes szocializmus holnapi fény­lő gyönyörű épületét, s e konkrét, boldog távlatéit megfeszítik min­den erejüket, latba vetik minden képességüket. Az áruló, kozmopo­lita, népünktől minden izében ide­gen benes; burzsoá ideejjógia hir­detői szerették volna elhitetni, hogy a cseh és szlovák dolgozók nem teljesértékü emberek.VBenes és cin­kosai terjesztették azt a hazug »elméletet;;. hogy »a cseh kisem­ber« ne törődjék a politikával, ül­jön csak nyugodtan a szoba sarká­ban, rábízva sorsát a nagy impe­rialista cápákra. Micsoda nagyszerű emberek, a szocialista építésnek micsoda hősei fejlödnek most népi demokratikus Csehszlovákiánkban! Micsoda gondos gazdák, micsoda bátor békeharco­sok dolgoznak ma ötéves tervünk építkezésein! A csehszlovák dolgo­zókat roppant büszkeséggel, az el­ért sikerekből fakadt büszkeséggel, törhetetlen eltökéltséggel, a szocia­lizmus építéséért való nagy felelő­ségérzettel tölti el a szovjet nép lelkesítő példája, e hatalmas szo­c'iüsta nép testvéri szeretete, a né­demokratikus államok népeihez füzficlő barátság és szövetség, s az a tudat, hogy a csehszlovák népi demokratikus állam is a haladás és a béke »rohambrigádja«. Gyorsan nőnek a szocializmus építkezései. De még gyorsabban no- ' nek az új emberek, akik egyre ki- i méletlenebbül irtják a tegnapi hi- i bákat, akik egyre világosabban lát­ják holnapukat, s akik — Majakov­szkij rzr.vaival szólva — szeretik mai hazájukat, de háromszorosan szeretik a holnapi hazát. A dolgozó tömegek meggyőződé­sévé vált az a napsugaras, de már konkrét álom, hogy győzelmesen felépítjük Csehszlovákiában a szo­cializmust. A csehszlovák dolgozók * lüktető pátosza, szüntelenül növek­vő alkotó kezdeményezése megva­lósítja, amiről az előző nemzedékek osak álmodhattak. S Csehszlovákia a szocializmus virágzó kertjévé, a dolgozók boldog, nyugodt, jómódú j otthonává válik. Nagy klasszikus költőnk, Ján Neruda, a demokratikus harcos, aki a kilencvenes években oly lelkesen üdvözölte a munkásosztály meg­mozdulását, több, mint hatvan év­vel ezelőtt forrón szeretett népére hagyott verseiben látnoki módon megjósolta: A gyalogság ünnepélyes menetelése »Ha majd a sötét cseh rögre rátűz a hajnali csillag, boldog hazánkban örökre izzóvörös rózsák nyílnak.* A csehszlovák dolgozók napja nyolc évvel ezelőtt kelt föl abban az emlékezetes időben, amikor a Szovjet Hadsereg Prága fölszaba­dítása. után megtisztította az egész i országot, s kitárta népünk előtt ; az új élet felé vezető útat. S mi ' Lenin-Sztálin zászlaja alatt kihar­coljuk ezt az új életet. Tántorítha­tatlanul haladunk a Klement Gott- ! wald megjelölte úton: »Örökké a Szovjetunióval!- Ezen az úton ve­zet n'ost bennünket Gottwald har­costársa, Antonín Zápotoeky. ' \ »Tartós fékéért, népi de­•> kráciáért« legúj"^*) í -V r-.ából.) j A harckocsi egységek felvonulása A Csehszlovák Köztársaságnak a dicsőséges Szovjet Hadsereg által va­ló felszabadítása 8. évfordulójának ünnepségei alkalmából Prágában május 9-én szombaton a csehszlovák hadsereg, a határőrség, a belső őrség és a népi milíciák alakulatainak hatalmas katonai szemléjét tar­tották meg. A harckocsizók felsorakoznak a szemlére. Motorkerékpáros egységek felvonulása

Next

/
Thumbnails
Contents