Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)
1953-05-07 / 111. szám, csütörtök
195 3 május 7 ÜJ S10 3 A cseklészi gépműszaki iskola hallgatóinak levelei nyomán Becsüljük meg a közös tulajdont A cseklészi mezőgazdasági gép. műszaki iskola tanítói arra kötelezték magukat, hogy az iskoláhól kikerült tanulókkal továbbra is fenntartják a kapcsolatot és levelezés útján segítik munkájukat. Azok, a tanulók, akik kikerültek az iskolából hazánk különböző munkahelyein dolgoznak és a tanítók eddig is segítették őket nehézségeik megoldásában. „Tanítványaink olyan kérdé. sekre is választ kérnek tőlünk — írják levelükben az iskola tanítói, — amelyekre egyrészt azért, mert nem ismerjük a helyi viszonyokat, más. részt, mert a tanulók által felvetett kérdés megoldása a munkahely szakszervezeti bizottságára és a párt szervezeitére vár nem tudunk kielégítő választ adni. Ezért helyesnek tartanánk, ha az Üj Szóban közölnék volt tanulóink leveleit. Bizonyosra vesszük, hogy a volt hallgatók'jogos bírálataira felfigyelnek az illetékes szervek és igyekeznek a fogyatékosságokat kiküszöbölni. Az alábbiakban közöljük a traktorosok leveleit: MATÉ FERENC a tornaijai traktorállomás dolgozója így ír a gépműszaiki iskola tanítóihoz: „A traktorállomáson S-80 mintájú gépet kaptam. Sajnos alkatré saeket neihéz beszerezni hozzá, fö hajtócsapágya, porlasztói nincsenek, így a gépemmel nehezen tudom tervemet teljesíteni. En azzal jöttem e i az iskolából, hogy tapasztalataimat átadom dolgozó társaimnak de képtelen vagyok a gépek karbantartásának fontosságáról beszélni, ha alkatrészfeleslegünk nincs. Az a gép is, amellyel jelenleg dolgozom, nagyon el volt hanyagolva, mert a vezetőség nem sokat törődik a helyes karbantartással. Dolgozni kell a géppel — mindig ezt mondják. Pedig az én gépemen is csak két henger működik rendesen, a másik kettő hibás. Többször kijelentettem már, hogy így a gép hamar tönkremegy. Ügy gondolom, hogy az alkatrészhiány a vezetőség hibája is." A cseklészi tanítókhoz írt levelében a köbölkúti traktorállomáson dolgozó PÉLI FERENC is a munka beosztásáról ír, majd így folytatja: ,,Az - őszi szántás idején 4.300 órát ledolgoztam a géppel. Ez idő alatt kétszer kapott szelepcsiszolást. Az őszi munkák elvégzése után a szerelők semmit sem javítottak rajta, mert úgy gajdolják, a tavaszi szezónt még kibírja. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a tervet lehet-e jókarbantartás nélkjil teljesíteni? Mivel javítást nem kap. naponta 20 23 kg. olajat fogyaszt, ami bizony népgazdaságunk megkárosításának rovására megy. Az a helyzet, hogy a köbölkúti traktorál-"" lomás vezetőség e nem veszi figye lembe az iskolázáson résztvett trakí torosokat, s elhanyagolja a szakképzett kádereket és a szó szoros értelmében gátat vet további fejlődésekben. Pedig ezzel törődniök kellene, mert így a műszaki iskolában szerzett szakismereteinket nem tudjuk megfelelően hasznosítani." LIPOVSZKY ISTVÁN, a mihályfai traktoráQlomás dolgozója a cseklészi gépmüszaki iskolában jó politikai és szakismeretre tett szert. A tanítókhoz írt levelében arrjl számol be, hogy DT-54-es traktorát a napokban szétszedte és olaj helyett piszkot talált a kárterban. LJpovszky elvtárs az ilyen jelenségekben nemcsak szakmai, hanem politikai fejletlenséget is lát. Igy ír erről: ,Nem csoda, ha Mihályfán így néz ki a gépekről való gondoskodás, hiszen a brigádon njnos gyűlés, nincs politikai oktatás. Pedig erre mindenkinek nagy szüksége lenne a szocializmus sikeres felépítése érdekében." A kisladányi traktorállomás gépműhelyének dolgozója SZUNYOGH LAJOS levelében arról ír, hogy örül a gépmüszaki iskolában nyert tapasztalatainak és így folytatja: „Amit az iskolában tanultam, a munkahelyemen nagyon szépen hasznosítom, s amit a legfontosabbnak tartok, hogy az iskolában a szakismereteken kívül politikailag is sokat fejlődtem. Minden szándékom arra irányul, hogy szívvel-lélekkel segítsem a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. A munkahelyemen is arra törekszem, hogy szakés politikai tudásomat gazdagítsam, mert tudom, hogy ezzel hazánkat erősítem és a világbékét védem." HORVÁTH M. a cseklészi- gépműszaki iskolából a füleli traktorállomásra került. Igy ír az iskola tanítóiról ' „Azokat az értékes ismereteket, amelyeket az iskolában szereztem, sajnos csak egyedül értékesíthetem. Olyan brigádvezetőkkel találkozok itt, akik nagyon keveset értenek a gépek kezeléséhez. De bízom abban, hogy a vezetőség a traktorosok szak. és politikai ismeretének a továbbfejlesztésével törődni fog és mi is azon leszünk valamennyien, hogy a gépek helyes karbantartásáj val meghosszabbítjuk a gépek teljesítőképességének idejét." 1 A cseklészi gazdasági gépmüszaki iskola volt hallgatói, akik most a béke tankjain harcolnak, SZÍVÓS akarattal, odaadó lelkesedéssel azon fáradoznak, hogy az iskolában elsajátított tapasztalatokat, tudásukat a közösség érdekében felhasználják. Azonban a levelekből kitűnik, hogy egyes traktorállomásokon a vezetők hanyagsága é s a laza munkafegyelem következtében egyenesen akadályokat gördítenek a fejlődés útjába. Nem gondozzák kellően a milliós értékű, nagy telje- ; sítményű, szovjet hernyótalpas traktorokat. Az említett gépek több j helyen tönkremennek, mert üzembe tartják őket akkor is, noha kisebbnagyobb javítanivalók vannak rajtuk, s tartozékaikat sem hozták rendbe. Ezeken a tráktoráillomásokon az üzemi pártszervezetre és -a kommunistákra vár a feladat, hogy vonják felelősségre a bűnös mulasztásokért a traktorállomások igazgatóit és a brigádvezetőket. A tráktorállomá sok vezetői pedig ne nyomják el a dolgozók jogos bírálatált. Támaszkodjanak a traktorosok j 5 kezdeményezéseire, segítsék azokat, akik már továbbhaladtak a politikai és szakmai tudás terén. Azokra a traktorosokra vár az a nagy szerep, hogy jó felvilágosítással, bírálatukkal kiküszöbölve a fogyatékosságokat, előbbrelendítsék a traktorállo másokat a fejlődésben. Meg kell gyorsítani a takarmányok vetését Ez év április 30-ikí jelentés sze- | kerületenként a következőképpen rint Szlovákiában a tavaszi munkák, ' haladnak: Kerület Bratislava Nyitr a B. Bánya Zsolna Kassa Eperjes X. c X á 46.4 57.7 28.7 4.7 24.6 17.2 l •v K io X 3 0 93 95.1 105.1 86.2 78.3 67.3 I é 96.2 88.9 88.6 17.3 45.2 39.5 £ g. 3 íts i B 59.6 53.9 48.5 66.9 40.5 44.7 Ä c 2 "o n E S £ 42.4 95 38.5 43.5 69.7 28.6 KNB mezőgazdasági előadója Racskay János Cseresznyik János Szlanec György Danis Imre Derencsényi László Didirka Miklós Szlovákia 46.6 91.7 55 52.1 56.9 Az árpa vetésében szlovákiai méretben a tervszerint még 3 százalók hiányzik, s ebből legtöbb a zsolnai és az eperjesi kerületben, ahol mind a szövetkezeti tagoknak-, mind a kisés középföldmüveseknek „a tervezett földterületek bevetésének ellenőrzése hetében" minden erejüket arra kell fordítaniok, hogy gép- és traktorállomásaink gépeit minél jobban kihasználják, s hogy így tervüket százszážalékra teljesítsék. A zab vetését szlovákiai méretben 100.2 százalékra telejsítették, ebből az EFSz-ek 106.8 százalékra és a magánszektor 97.2 százalékra. Április 30-ig a zabvetési tervet az eperjesi kerület 104.6 százalékra, a nyitrai kerület 100.7 százalékra, a kassai kerület százszázalékra teljesítette. Ugyanezen a napon a besztercebányai, zsolnai és a bratislavai kerületnek a terv teljesítéséhez még egykét százalék hiányzott. Valamennyi kerületben a magánszektor okozza a len vetésében való elmaradást, ugyanis a tervet 33 százalékra teljesítették és az EFSz-ek 85.1 százalékra. A szlovákiai EFSzek a cukorrépa vetési tervét már 100.4 százalékra teljesítették, de a magánszektor csak 83.9 százalékra, s a zsolnai, kassai és eperjesi kerület jelentősen lemaradt. Nagy lemaradás észlelhető a burgonya ültetésében valamennyi kerületben. Az öszivetés gondozására ís nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ezt a feladatot eddig csupán egy kerület, a nyitrai, teljesíti. A takarmánykeverékek vetése is lemaradt, mert a szlovákiai terv szerint csak 49.8 Százalékra végezték ezt el, ebből az EFSz-ek 63.7 százalékra, a magánszektor 49.8 százalékra. Ezen a héten, május 4-től 10-ig Szlovákia minden kerületében folyik a „tervezett földterületek bevetése ellenőrzésének hete", amikor a népi igazgatás dolgozói közvetlenül a helyszínen alaposan átvizsgálják a vetésben való elmaradás okait és azokat azonnal eltávolítják, hogy így biztosítsák valamennyi tavaszi munka sikeres elvégzését. • A gútai EFSz-ben 90 hektár rizst vetettek A Komárom járási gútai szövetkezet tagjai ebben az évben 90 hektáron termelnek rizst és a terv szerint hektáronként 43 mázsát kell kitermelniök. Hogy a terv teljesítését biztosíthassák, már márciusban megkezdték az öntöző berendezések előkészítését, hogy a talajt vetésre alkalmassá tehessék. Két nap alatt bevetették a tervezett földterületet s egyidejűleg 5 hektáron kísérletképpen ikeresztsorosan vetették el a rizst. Az egész földterületen bevetett rizs gondozásáról Mrska Mihály gondoskodik, akinek ebben a munkában többéves tapasztalatai vannak. Tizenhattagú csoportjával a mult évben 8 hektáron 51 mázsa átlagos rizstermést ért el. Ebben az évben Mrska Mihály csoportja még nagyobb hozamot akar elérni. Kötelezte magát, hogy a rizs 43 mázsányi tervezett hektárhozamát legkevesebb 10 mázsával túlteljesíti. Emeljük a járási földműves újságok színvonalát A járási földműves újságokra most, amikor nálunk a falvakon nagy változások történnek, s a szocializmus felé haladunk, nagy feladat vár. A járási földműves újság a falusi dolgozóhoz áll a legközelebb és közvetlen összeköttetést tart íenn velük. Ezért fö célja, hogy állandó felvilágosító cikkeivel, beszámolóival, szemléltető példákkal a kis- és középparasztokat megnyerje a nagyüzemi gazdálkodásra. A járási földműves újságoknak azokhoz az irányelvekhez kell tartamok magukat, amelyeket Gottwald elvtárs pártunk országos konferenciáján kitűzött. »Mezőgazdaságunk legfőbb feladata most a hektárhozamok és az állatok hasznosságának fokozása«, E feladatok teljesítésében segítenek bennünket a szovjet tapasztalatok és ezért a járási földműves újságoknak rendszeresen segíteni kell a szövetkezeti tagokat, az állami gazdaságok, a gép. és traktorállomások dolgozóit a szovjet tapasztalatok elsajátításában, érvényesítésében, a hektárhozamok, az állatok hasznosságának növelésében és a munka megszervezésében. A járási földműves újságoknak konkrét anyagban kell beszámolniok arról, hogy az egyes EFSz-eknek, állami gazdaságoknak, gép- és traktorállomásoknak milyen segítséget nyújtanak a szovjet tapasztalatok és ezek alapján milyen eredményeket érnek el. Konkrét példákon kell bemutatniok. hogy és hol lehet alkalmazni a kereszt- és szüksoros vetést, a kukorica és a burgonya fészkes ültetését. a borjú ridegnevelését, Malinyinova fejési módszerét stb. Különös figyelmet kell fordítaniok a népi igazgatásnak a szovjet tapasztalatok terjesztésére vonatkozó tanácsaira. > A járási földműves újságok rendszeresen és konkrét példák alapján leplezzék le a falu osztályellenségét és magyarázzák meg, miért osztályellenség a kulák. Fel kell tárni a kulák módszereit, amelyekkel az a kis- és középföldmüvesek között lázít, hogyan furakodik be a szövetkezetbe, állandóan le kell leplezni kizsákmányoló múltját, s következetes harcot folytatni a falu eme legádázabb ellensége ellen. A járási földműves újságok feladata, hogy a helyi viszonyok alapján népszerűsítsék a párt és a kormány a mezőgazdaságról szóló határozatait, valamint az EFSz-ek I. kongresszusának határozatait és az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. Konkrét tapasztalatok alapján magyarázzák meg a szövetkezetek szervezési munkáit, tárják fel akulákok ezzel kapcsolatos szabotálásait, irányítsák a munka helyes meg" szervezését minden EFSz-ben, a szocialista versenyzést, az állandó munkacsoportok létesítését stb. A járási földműves újságnak adjanak feleletet a járás legégetőbb időszerű kérdéseire, bírálják élesen az egyes EFSz-ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások munkájában előforduló fogyatékosságokat, hogy ezekből tanuljanak a többi EFSz-ek. állami gazdaságok, gépés traktorállomások dolgozói. A járási földműves újságok legyenek változatosak, ismerjék a dolgokat alaposan és ne szerezzék tapasztalataikat az íróasztalnál, hanem ismerjék meg a problémákat a helyszínen és vonják be a dolgozók széles tömegeit a lap szerkesztésébe. Ha a járási földműves újságok jól akarják teljesíteni feladatukat, nem lehetnek a központi újságok vagy egyéb sajtótermékek másolatai, hanem tükrözzék a falvak vagy. a járás életét és munkáját híven, a tényeknek megfelelően. Tartalmazniok kell mindent, ami új, egészséges, haladó, ami falvaink mai életét betölti. A járási földműves újságok feladataikat még elégtelenül teljesítik. Nagy hibájuk, hogy egyes járásokban meg sem jelennek, néhol pedig rendszertelen a megjelenésük. Előfordul az az eset, mint pl. Malackán, hogy a lap ' megjelent, de utolsó oldala csaknem üres, noha bizonyára volna elég közölnivalójuk a járás problémáiról. Igy pl. a myjavai, vágsellyei, párkányi, verebélyi, aranyosmaróti, besztercei, zsolnai, illaviai, nádasi, kézsmárki, lőcsei, gálszécsi járásokban a földműves újságoknak csak 2—3 száma jelent meg, vagy egyáltalán nem, viszont vannak olyan járások, mint a komáromi, bánóci, tornaijai, poprádi és bratislavai. amelyek már 12—16 számot adtak ki. Legnehezebb a helyzet a járási földműves újság kiadása tekintetében az eperjesi kerületben, ahol eddig csak öt járásban adták ki az újságot rendszeresen. A rendszertelen kiadásnak az oka indokolatlan. Például a verebélyi járás pártbizott" sága és a járási nemzeti bizottság azt a kifogást hozta fel, hogy nem • állt rendelkezésükre elég újságcikk és pénzügyi problémáik is voltak. Másutt a párt járási szervezete és a járási nemzeti bizottság nem fogta fel eléggé a járási földműves újság jelentőségét a falu szocialista építésénél. Kévését foglalkoztak azzal. vájjon az újságok megjelennek-e és milyen színvonalúak, noha a CsKP Központi Bizottsága határozatában és az illetékes népi igazgatási szervek határozatában in" tézkedés történt a járási földműves újságok hetenkénti megjelenésével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a járási földműves újságok egyes járásokban szép eredményeket értek el, színvonalukkal nem lehetünk megelégedve. Gyakran megtörténik, hogy ezek az újságok nem foglalkoznak földműves problémákkal. A járási földműves újságoknak feleletet kell adniok a tavaszi, nyári, őszi munkákkal kapcsolatos kérdésekben, éspedig mindig a megfelelő időszakokban. Ezt azonban gyakran elmulasztják az újságok. Igy például a rendszeresen megjelenő »jobb életért« című komáromi járási újság 1952. március 7-i számában többek között olyan cikkeket hozott, amelyek falvaink dolgozóit nem mozgósították a tavaszi feladatokra. A lévai járás »A földműves hangja« című újságja is hasonló hibákba esett. Keveset foglalkoztak a járási földműves újságok a szövetkezeti tagok országos konferenciájának határozatával, az EFSz-ek alapszabályzatával. valamint azzal, hogy ezeket mennyire érvényesítik és hogy milyen segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak. Ezen a téren jó munkát végzett a korponai járás földműves újságja, amely már a kongresszusra való előkészületek alkalmából írt arról, milyen mértékben érvényesítik a szövetkezeti tagok a mintaalapszabályzatot. Január 24-én- értékes cikket hoztak járásuk életéből, többek között írtak arról, hogyan érvényesítik a szövetkezeti tagok a közös gazdálkodás alaptörvényét, az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. Beszámoltak a háztáji gazdálkodás céljaira megengedett földterületnek a mintaalapszabályzatok szerinti nagyságáról, valamint a szövetkezetekben folytatandó tömeges szocialista munkaverseny röl, A kisucaj járás földműves újságja »Van annak, aki meg nem issza« címen jó cikkében egy kulák kizsákmányoló, piszkos múltját mutatta be. A járási földműves újságok szerepe megnő, ha a kis és középföld; müveselk, szövetkezeti tagok, állami gazdaságok, gép. és tratetorállomások dolgozói bekapcsolódnak szerkesztésükbe. Ezen a téren a járási földműves újságok még hiányossággal küzdenek. Az újságokat rendszerint csak egy ember, a szerkesztő írja, aki maga kutatja fel az anyagot, ha nincs anyaga, akkor úgy jár el, mint a galgóci szerkesztő, aki egyes ügyosztályokból sze. rez híreket és másolatot és ezzel az újságot úgyszólván a járási nemzeti bizottságok hirdető oszlopává teszi. Nagy hiba még, hogy a szerkesztő bizottságok, amelyek hivatva volnának a szerkesztőket megsegíteni és a lap munkáját vezetni, nem jönnek össze. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban a járásokban, ahol a járási nemzeti bizottság tanácsa és a párt járási szervezete gondoskodik a járási földműves úljságról, ott a lap színvonalas és rendszeresen megjelenik, azonban a járások legtöbbjében a párt járási szervezete csak felületesen foglalkozik ezzel a kérdéssel, mint pl. a nagyszombati járási pártszervezet. A járási földműves újságok színvonalának emelése érdekében szükség van arra, hogy a CsKP Központi Bizottságának a járási földműves újságokról szóló határozatát életbe léptessék és hogy a járási pártszervezetek, főleg pedig a járási nemzeti bizottságok mérlegeljék, hogy a járás az újság útján érintkezik a kis- és középföldmüvesek tömegével, a szövetkezeti tagokkal, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások dolgozóival s hogy a járási földműves újságok szocialista falu építésében folytatott harcban nagy segítséget nyújtanak. Ezért a szerkesztőbizottságokat aktivizálni kell, meg kell velük tárgyalni a munkatervet, azt állandóan ellenőrizni, a színvonalat emelni kell, hogy a járási földműves újságok a szocialista mezőgazdaság valódi agitátorává és szervezőjévé váljanak Menyhért István.