Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-07 / 111. szám, csütörtök

195 3 május 7 ÜJ S10 3 A cseklészi gépműszaki iskola hallgatóinak levelei nyomán Becsüljük meg a közös tulajdont A cseklészi mezőgazdasági gép. műszaki iskola tanítói arra kötelez­ték magukat, hogy az iskoláhól ki­került tanulókkal továbbra is fenn­tartják a kapcsolatot és levelezés útján segítik munkájukat. Azok, a tanulók, akik kikerültek az iskolá­ból hazánk különböző munkahelyein dolgoznak és a tanítók eddig is se­gítették őket nehézségeik megoldá­sában. „Tanítványaink olyan kérdé. sekre is választ kérnek tőlünk — írják levelükben az iskola tanítói, — amelyekre egyrészt azért, mert nem ismerjük a helyi viszonyokat, más. részt, mert a tanulók által felvetett kérdés megoldása a munkahely szakszervezeti bizottságára és a párt szervezeitére vár nem tudunk kielégítő választ adni. Ezért helyes­nek tartanánk, ha az Üj Szóban kö­zölnék volt tanulóink leveleit. Bizo­nyosra vesszük, hogy a volt hallga­tók'jogos bírálataira felfigyelnek az illetékes szervek és igyekeznek a fogyatékosságokat kiküszöbölni. Az alábbiakban közöljük a trak­torosok leveleit: MATÉ FERENC a tornaijai trak­torállomás dolgozója így ír a gép­műszaiki iskola tanítóihoz: „A traktorállomáson S-80 min­tájú gépet kaptam. Sajnos alkatré saeket neihéz beszerezni hozzá, fö hajtócsapágya, porlasztói nincsenek, így a gépemmel nehezen tudom ter­vemet teljesíteni. En azzal jöttem e i az iskolából, hogy tapasztalataimat átadom dolgozó társaimnak de kép­telen vagyok a gépek karbantartá­sának fontosságáról beszélni, ha alkatrészfeleslegünk nincs. Az a gép is, amellyel jelenleg dolgozom, nagyon el volt hanyagolva, mert a vezetőség nem sokat törődik a he­lyes karbantartással. Dolgozni kell a géppel — mindig ezt mondják. Pedig az én gépemen is csak két henger működik rendesen, a másik kettő hibás. Többször kijelentettem már, hogy így a gép hamar tönkre­megy. Ügy gondolom, hogy az al­katrészhiány a vezetőség hibája is." A cseklészi tanítókhoz írt levelé­ben a köbölkúti traktorállomáson dolgozó PÉLI FERENC is a munka beosztásáról ír, majd így folytatja: ,,Az - őszi szántás idején 4.300 órát ledolgoztam a géppel. Ez idő alatt kétszer kapott szelepcsiszolást. Az őszi munkák elvégzése után a szerelők semmit sem javítottak rajta, mert úgy gajdolják, a tavaszi szezónt még kibírja. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy a ter­vet lehet-e jókarbantartás nélkjil teljesíteni? Mivel javítást nem kap. naponta 20 23 kg. olajat fogyaszt, ami bizony népgazdaságunk meg­károsításának rovására megy. Az a helyzet, hogy a köbölkúti traktorál-"" lomás vezetőség e nem veszi figye lembe az iskolázáson résztvett trakí torosokat, s elhanyagolja a szak­képzett kádereket és a szó szoros értelmében gátat vet további fejlő­désekben. Pedig ezzel törődniök kel­lene, mert így a műszaki iskolában szerzett szakismereteinket nem tud­juk megfelelően hasznosítani." ­LIPOVSZKY ISTVÁN, a mihály­fai traktoráQlomás dolgozója a csek­lészi gépmüszaki iskolában jó poli­tikai és szakismeretre tett szert. A tanítókhoz írt levelében arrjl szá­mol be, hogy DT-54-es traktorát a napokban szétszedte és olaj helyett piszkot talált a kárterban. LJpov­szky elvtárs az ilyen jelenségekben nemcsak szakmai, hanem politikai fejletlenséget is lát. Igy ír erről: ,Nem csoda, ha Mihályfán így néz ki a gépekről való gondoskodás, hiszen a brigádon njnos gyűlés, nincs politikai oktatás. Pedig erre mindenkinek nagy szüksége lenne a szocializmus sikeres felépítése érde­kében." A kisladányi traktorállomás gép­műhelyének dolgozója SZUNYOGH LAJOS levelében arról ír, hogy örül a gépmüszaki iskolában nyert ta­pasztalatainak és így folytatja: „Amit az iskolában tanultam, a munkahelyemen nagyon szépen hasznosítom, s amit a legfontosabb­nak tartok, hogy az iskolában a szakismereteken kívül politikailag is sokat fejlődtem. Minden szándé­kom arra irányul, hogy szívvel-lé­lekkel segítsem a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást. A munkahelye­men is arra törekszem, hogy szak­és politikai tudásomat gazdagítsam, mert tudom, hogy ezzel hazánkat erősítem és a világbékét védem." HORVÁTH M. a cseklészi- gép­műszaki iskolából a füleli traktor­állomásra került. Igy ír az iskola tanítóiról ' „Azokat az értékes ismereteket, amelyeket az iskolában szereztem, sajnos csak egyedül értékesíthetem. Olyan brigádvezetőkkel találkozok itt, akik nagyon keveset értenek a gépek kezeléséhez. De bízom abban, hogy a vezetőség a traktorosok szak. és politikai ismeretének a továbbfejlesztésével törődni fog és mi is azon leszünk valamennyien, hogy a gépek helyes karbantartásá­j val meghosszabbítjuk a gépek tel­jesítőképességének idejét." 1 A cseklészi gazdasági gépmüszaki iskola volt hallgatói, akik most a béke tankjain harcolnak, SZÍVÓS akarattal, odaadó lelkesedéssel azon fáradoznak, hogy az iskolában el­sajátított tapasztalatokat, tudásu­kat a közösség érdekében felhasz­nálják. Azonban a levelekből kitű­nik, hogy egyes traktorállomásokon a vezetők hanyagsága é s a laza munkafegyelem következtében egye­nesen akadályokat gördítenek a fejlődés útjába. Nem gondozzák kellően a milliós értékű, nagy telje- ; sítményű, szovjet hernyótalpas traktorokat. Az említett gépek több j helyen tönkremennek, mert üzembe tartják őket akkor is, noha kisebb­nagyobb javítanivalók vannak raj­tuk, s tartozékaikat sem hozták rendbe. Ezeken a tráktoráillomásokon az üzemi pártszervezetre és -a kommu­nistákra vár a feladat, hogy vonják felelősségre a bűnös mulasztásokért a traktorállomások igazgatóit és a brigádvezetőket. A tráktorállomá ­sok vezetői pedig ne nyomják el a dolgozók jogos bírálatált. Támasz­kodjanak a traktorosok j 5 kezde­ményezéseire, segítsék azokat, akik már továbbhaladtak a politikai és szakmai tudás terén. Azokra a traktorosokra vár az a nagy szerep, hogy jó felvilágosítással, bírálatuk­kal kiküszöbölve a fogyatékosságo­kat, előbbrelendítsék a traktorállo ­másokat a fejlődésben. Meg kell gyorsítani a takarmányok vetését Ez év április 30-ikí jelentés sze- | kerületenként a következőképpen rint Szlovákiában a tavaszi munkák, ' haladnak: Kerület Bratislava Nyitr a B. Bánya Zsolna Kassa Eperjes X. c X á 46.4 57.7 28.7 4.7 24.6 17.2 l •v K i­o X 3 0 93 95.1 105.1 86.2 78.3 67.3 I é 96.2 88.9 88.6 17.3 45.2 39.5 £ g. 3 íts i B 59.6 53.9 48.5 66.9 40.5 44.7 Ä c 2 "o n E S £ 42.4 95 38.5 43.5 69.7 28.6 KNB mező­gazdasági előadója Racskay János Cseresznyik János Szlanec György Danis Imre Derencsényi László Didirka Miklós Szlovákia 46.6 91.7 55 52.1 56.9 Az árpa vetésében szlovákiai mé­retben a tervszerint még 3 százalók hiányzik, s ebből legtöbb a zsolnai és az eperjesi kerületben, ahol mind a szövetkezeti tagoknak-, mind a kis­és középföldmüveseknek „a terve­zett földterületek bevetésének ellen­őrzése hetében" minden erejüket ar­ra kell fordítaniok, hogy gép- és traktorállomásaink gépeit minél jobban kihasználják, s hogy így ter­vüket százszážalékra teljesítsék. A zab vetését szlovákiai méretben 100.2 százalékra telejsítették, ebből az EFSz-ek 106.8 százalékra és a magánszektor 97.2 százalékra. Ápri­lis 30-ig a zabvetési tervet az eper­jesi kerület 104.6 százalékra, a nyit­rai kerület 100.7 százalékra, a kas­sai kerület százszázalékra teljesítet­te. Ugyanezen a napon a beszterce­bányai, zsolnai és a bratislavai kerü­letnek a terv teljesítéséhez még egy­két százalék hiányzott. Valamennyi kerületben a magán­szektor okozza a len vetésében való elmaradást, ugyanis a tervet 33 szá­zalékra teljesítették és az EFSz-ek 85.1 százalékra. A szlovákiai EFSz­ek a cukorrépa vetési tervét már 100.4 százalékra teljesítették, de a magánszektor csak 83.9 százalékra, s a zsolnai, kassai és eperjesi kerü­let jelentősen lemaradt. Nagy le­maradás észlelhető a burgonya ülte­tésében valamennyi kerületben. Az öszivetés gondozására ís nagyobb figyelmet kell fordítani, mert ezt a feladatot eddig csupán egy kerület, a nyitrai, teljesíti. A takarmányke­verékek vetése is lemaradt, mert a szlovákiai terv szerint csak 49.8 Százalékra végezték ezt el, ebből az EFSz-ek 63.7 százalékra, a magán­szektor 49.8 százalékra. Ezen a héten, május 4-től 10-ig Szlovákia minden kerületében folyik a „tervezett földterületek bevetése ellenőrzésének hete", amikor a népi igazgatás dolgozói közvetlenül a helyszínen alaposan átvizsgálják a vetésben való elmaradás okait és azokat azonnal eltávolítják, hogy így biztosítsák valamennyi tavaszi mun­ka sikeres elvégzését. • A gútai EFSz-ben 90 hektár rizst vetettek A Komárom járási gútai szövet­kezet tagjai ebben az évben 90 hek­táron termelnek rizst és a terv sze­rint hektáronként 43 mázsát kell ki­termelniök. Hogy a terv teljesítését biztosíthassák, már márciusban megkezdték az öntöző berendezések előkészítését, hogy a talajt vetésre alkalmassá tehessék. Két nap alatt bevetették a tervezett földterületet s egyidejűleg 5 hektáron kísérlet­képpen ikeresztsorosan vetették el a rizst. Az egész földterületen beve­tett rizs gondozásáról Mrska Mihály gondoskodik, akinek ebben a munká­ban többéves tapasztalatai vannak. Tizenhattagú csoportjával a mult évben 8 hektáron 51 mázsa átlagos rizstermést ért el. Ebben az évben Mrska Mihály csoportja még na­gyobb hozamot akar elérni. Kötelez­te magát, hogy a rizs 43 mázsányi tervezett hektárhozamát legkevesebb 10 mázsával túlteljesíti. Emeljük a járási földműves újságok színvonalát A járási földműves újságokra most, amikor nálunk a falvakon nagy változások történnek, s a szo­cializmus felé haladunk, nagy fel­adat vár. A járási földműves újság a falusi dolgozóhoz áll a legköze­lebb és közvetlen összeköttetést tart íenn velük. Ezért fö célja, hogy állandó felvilágosító cikkeivel, be­számolóival, szemléltető példákkal a kis- és középparasztokat megnyer­je a nagyüzemi gazdálkodásra. A járási földműves újságoknak azokhoz az irányelvekhez kell tar­tamok magukat, amelyeket Gott­wald elvtárs pártunk országos kon­ferenciáján kitűzött. »Mezőgazdasá­gunk legfőbb feladata most a hek­tárhozamok és az állatok hasznos­ságának fokozása«, E feladatok teljesítésében segítenek bennünket a szovjet tapasztalatok és ezért a járási földműves újságoknak rend­szeresen segíteni kell a szövetkeze­ti tagokat, az állami gazdaságok, a gép. és traktorállomások dolgozóit a szovjet tapasztalatok elsajátítá­sában, érvényesítésében, a hektár­hozamok, az állatok hasznosságának növelésében és a munka megszer­vezésében. A járási földműves újsá­goknak konkrét anyagban kell be­számolniok arról, hogy az egyes EFSz-eknek, állami gazdaságoknak, gép- és traktorállomásoknak milyen segítséget nyújtanak a szovjet ta­pasztalatok és ezek alapján milyen eredményeket érnek el. Konkrét példákon kell bemutat­niok. hogy és hol lehet alkalmazni a kereszt- és szüksoros vetést, a kukorica és a burgonya fészkes ül­tetését. a borjú ridegnevelését, Ma­linyinova fejési módszerét stb. Kü­lönös figyelmet kell fordítaniok a népi igazgatásnak a szovjet tapasz­talatok terjesztésére vonatkozó ta­nácsaira. > A járási földműves újságok rend­szeresen és konkrét példák alapján leplezzék le a falu osztályellenségét és magyarázzák meg, miért osz­tályellenség a kulák. Fel kell tárni a kulák módszereit, amelyekkel az a kis- és középföldmüvesek között lázít, hogyan furakodik be a szö­vetkezetbe, állandóan le kell lep­lezni kizsákmányoló múltját, s kö­vetkezetes harcot folytatni a falu eme legádázabb ellensége ellen. A járási földműves újságok fel­adata, hogy a helyi viszonyok alap­ján népszerűsítsék a párt és a kormány a mezőgazdaságról szóló határozatait, valamint az EFSz-ek I. kongresszusának határozatait és az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. Konkrét tapasztalatok alapján ma­gyarázzák meg a szövetkezetek szervezési munkáit, tárják fel aku­lákok ezzel kapcsolatos szabotálá­sait, irányítsák a munka helyes meg" szervezését minden EFSz-ben, a szocialista versenyzést, az állandó munkacsoportok létesítését stb. A járási földműves újságnak adjanak feleletet a járás legégetőbb idősze­rű kérdéseire, bírálják élesen az egyes EFSz-ek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások munkájá­ban előforduló fogyatékosságokat, hogy ezekből tanuljanak a többi EFSz-ek. állami gazdaságok, gép­és traktorállomások dolgozói. A járási földműves újságok legyenek változatosak, ismerjék a dolgokat alaposan és ne szerezzék tapaszta­lataikat az íróasztalnál, hanem is­merjék meg a problémákat a hely­színen és vonják be a dolgozók szé­les tömegeit a lap szerkesztésébe. Ha a járási földműves újságok jól akarják teljesíteni feladatukat, nem lehetnek a központi újságok vagy egyéb sajtótermékek másola­tai, hanem tükrözzék a falvak vagy. a járás életét és munkáját híven, a tényeknek megfelelően. Tartalmaz­niok kell mindent, ami új, egészsé­ges, haladó, ami falvaink mai életét betölti. A járási földműves újságok fel­adataikat még elégtelenül teljesí­tik. Nagy hibájuk, hogy egyes járá­sokban meg sem jelennek, néhol pe­dig rendszertelen a megjelenésük. Előfordul az az eset, mint pl. Ma­lackán, hogy a lap ' megjelent, de utolsó oldala csaknem üres, noha bizonyára volna elég közölnivaló­juk a járás problémáiról. Igy pl. a myjavai, vágsellyei, párkányi, ve­rebélyi, aranyosmaróti, besztercei, zsolnai, illaviai, nádasi, kézsmárki, lőcsei, gálszécsi járásokban a föld­műves újságoknak csak 2—3 szá­ma jelent meg, vagy egyáltalán nem, viszont vannak olyan járások, mint a komáromi, bánóci, tornaijai, poprádi és bratislavai. amelyek már 12—16 számot adtak ki. Legnehezebb a helyzet a járási földműves újság kiadása tekinteté­ben az eperjesi kerületben, ahol ed­dig csak öt járásban adták ki az újságot rendszeresen. A rendszerte­len kiadásnak az oka indokolatlan. Például a verebélyi járás pártbizott" sága és a járási nemzeti bizottság azt a kifogást hozta fel, hogy nem • állt rendelkezésükre elég újságcikk és pénzügyi problémáik is voltak. Másutt a párt járási szervezete és a járási nemzeti bizottság nem fog­ta fel eléggé a járási földműves új­ság jelentőségét a falu szocialista építésénél. Kévését foglalkoztak az­zal. vájjon az újságok megjelen­nek-e és milyen színvonalúak, no­ha a CsKP Központi Bizottsága ha­tározatában és az illetékes népi igazgatási szervek határozatában in" tézkedés történt a járási földműves újságok hetenkénti megjelenésével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy a járási földműves újságok egyes járások­ban szép eredményeket értek el, színvonalukkal nem lehetünk meg­elégedve. Gyakran megtörténik, hogy ezek az újságok nem foglal­koznak földműves problémákkal. A járási földműves újságoknak felele­tet kell adniok a tavaszi, nyári, őszi munkákkal kapcsolatos kérdé­sekben, éspedig mindig a megfelelő időszakokban. Ezt azonban gyakran elmulasztják az újságok. Igy például a rendszeresen meg­jelenő »jobb életért« című komáro­mi járási újság 1952. március 7-i számában többek között olyan cik­keket hozott, amelyek falvaink dol­gozóit nem mozgósították a tava­szi feladatokra. A lévai járás »A földműves hangja« című újságja is hasonló hibákba esett. Keveset foglalkoztak a járási földműves újságok a szövetkezeti tagok országos konferenciájának határozatával, az EFSz-ek alapsza­bályzatával. valamint azzal, hogy ezeket mennyire érvényesítik és hogy milyen segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak. Ezen a téren jó munkát végzett a korpo­nai járás földműves újságja, amely már a kongresszusra való előkészü­letek alkalmából írt arról, milyen mértékben érvényesítik a szövet­kezeti tagok a mintaalapszabályza­tot. Január 24-én- értékes cikket hoztak járásuk életéből, többek kö­zött írtak arról, hogyan érvényesítik a szövetkezeti tagok a közös gaz­dálkodás alaptörvényét, az EFSz-ek mintaalapszabályzatát. Beszámoltak a háztáji gazdálkodás céljaira meg­engedett földterületnek a minta­alapszabályzatok szerinti nagyságá­ról, valamint a szövetkezetekben folytatandó tömeges szocialista munkaverseny röl, A kisucaj járás földműves újságja »Van annak, aki meg nem issza« címen jó cikkében egy kulák kizsákmányoló, piszkos múltját mutatta be. A járási földműves újságok szere­pe megnő, ha a kis és középföld; müveselk, szövetkezeti tagok, állami gazdaságok, gép. és tratetorállomá­sok dolgozói bekapcsolódnak szer­kesztésükbe. Ezen a téren a járá­si földműves újságok még hiányos­sággal küzdenek. Az újságokat rendszerint csak egy ember, a szer­kesztő írja, aki maga kutatja fel az anyagot, ha nincs anyaga, akkor úgy jár el, mint a galgóci szerkesz­tő, aki egyes ügyosztályokból sze. rez híreket és másolatot és ezzel az újságot úgyszólván a járási nemze­ti bizottságok hirdető oszlopává te­szi. Nagy hiba még, hogy a szer­kesztő bizottságok, amelyek hivat­va volnának a szerkesztőket meg­segíteni és a lap munkáját vezetni, nem jönnek össze. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy azokban a járásokban, ahol a járási nemzeti bizottság ta­nácsa és a párt járási szervezete gondoskodik a járási földműves úlj­ságról, ott a lap színvonalas és rendszeresen megjelenik, azonban a járások legtöbbjében a párt járási szervezete csak felületesen foglal­kozik ezzel a kérdéssel, mint pl. a nagyszombati járási pártszervezet. A járási földműves újságok szín­vonalának emelése érdekében szük­ség van arra, hogy a CsKP Közpon­ti Bizottságának a járási földműves újságokról szóló határozatát életbe léptessék és hogy a járási pártszer­vezetek, főleg pedig a járási nemze­ti bizottságok mérlegeljék, hogy a járás az újság útján érintkezik a kis- és középföldmüvesek tömegével, a szövetkezeti tagokkal, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállo­mások dolgozóival s hogy a járási földműves újságok szocialista falu építésében folytatott harcban nagy segítséget nyújtanak. Ezért a szer­kesztőbizottságokat aktivizálni kell, meg kell velük tárgyalni a munka­tervet, azt állandóan ellenőrizni, a színvonalat emelni kell, hogy a já­rási földműves újságok a szocialis­ta mezőgazdaság valódi agitátorává és szervezőjévé váljanak Menyhért István.

Next

/
Thumbnails
Contents