Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-05 / 109. szám, kedd

1953 má mg 5 UISZO A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához A Humanité" közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának levelét a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságához. A levél köszönetet mond a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának azért a gondos ápolá­sért, amelyben Maurice Thorez a Szovjetunióban részesült. — Maurice Thorez irányításával — hangzik a levélben — még szilárdab­ban élére állunk a munkásosztálynak és Franciaország népének, tovább erő­sítjük megbonthatatlan kapcsolatain­kat Lenin és Sztálin nagy országá­val, a Szovjetunió dicsőséges Kommu­nista Pártjával. A dolgozó tömegek követeléseinek védelméért vívott har­cunkban diadalra juttatjuk a demo­kratikus szabadságjogok védelmének, a nemzeti függetlenségnek, a békének ügyét, a szocializmus győzelmének ügyét.. Harcos május elsejei tüntetések világszerte BELGIUM Belgium Kommunista Pártjának felhívására hatalmas tüntetés volt május elsején Brüsszelben'. A felvo­nulók ilyen jelszavakat hangoztattak; „Megvédjük £ békét, a nemzeti füg­getlenséget és a szabadságot!" „Elle­nezzük a Wehrmacht újjászületését az európai hadsereg cégére alatt!" A felvonulás utón gyűlést tartottak, amelyen Edgár Lalmand elvtárs, Bel­gium Kommunista Pártja központi bizottságának főtitkára mondott be­széde). AUSZTRIA Bécsben többtízezer munkán, alkal­mazott, háziasszony, nyugdíjas, kis­iparos és diák vett részt a május elsejei tüntetésen, A tüntetők hatal­mas oszlopokban vonultak a Sztálin­térről a Ringen át a parlament épü­lete elé, A bécsi dolgozók Sztálin elvtárs arcképeit, kék békelobogókat és ilyen mondatokat vittek: „Sztálin örökké él szívünkben!" — „Éljen a barátság a nagy Szovjetunióval!" „Szl­lárdítsuk meg a munkásosztály egysé­gét a békéért, a Raab kormány reak­ciós politikája ellen vívott harcban!'' „Munkát, lakást követelünk!" A parlament épületé előtt felállí­tott emelvényről Kopleníg, Honner, Fürnberg elvtársak és Ausztria Kom­munista Pártja más vezetői üdvözöl­ték a felvonulókat, JAPÁN Japánban az eddigi adgtok szerint az ország 424 helyén volt gyűlés és felvonulás május elsején. Toklóban a Neidzl Dzingu-templom előtti téren ünnepi gyűlést rendeztek. A május elsejei bizottság jelentése szerint a gyűlésen több mint ötszázezren vet­tek részt. Mirithogy tavaly május el­sején a rendőrség vérfürdőt rendezett, az idén a nagygyűlés rendezői szak­szervezeti tagokból őrséget szerveztek a résztvevők védelmére. A nagygyű­lésen beszédet mondottak a kommu­nista párt és munkás-parasztpárt képviselői és több más szervezet kép­viselői. A gyűlés végén a résztvevők 29 jelszót fogadtak el, amelyek közül a legfontosabbak; „Le az újrafelfegy­verzéssel!" „Vessenek véget a koreai háborúnak!" A gyűlés résztvevői han­goztatták a május elsejei felhívás sza­vait, amelyek követelik a Joszida kor­mány megdöntését és a békés gazdaság megteremtéséért folyó harcot. A gyűlés végén a résztvevők elénekelték az Internaclonálét, majd hatalmas tünte­tést rendeztek. Japán többi nagy városában is ha­sonló nagyszabású tüntetések voltak. Oszakában 150-000 ember tüntetett az új rafelf egy vérzés ellen és követelte a koreai háború haladéktalan befeje­zését. A fukuokai rádió jelentése szerint Kiusziu-szigetén május elsején 85 helyen rendeztek tüntetést. Fuku­oka városában a május elsejei • gyűlé­sen 30.000 küldött vett részt, 70 szer­vezet nevében. Szapporóban 15.000-ren vettek részt a gyűlésen, majd a részt­vevők tűntető menetben vonultak fel a város utcáin. DÁNIA Több mint ötvenezer ember vett részt a dán főváros dolgozóinak má­jus elsejei felvonulásán. A felvonulás jelszava a következő volt: ,,Á békéért, a demokráciáért és á szocializmusért!" A tüntetés utáp gyűlést tartottak, amelyen Axel Larsen elvtárs, Dánia Kommunista Pártjának elnöke, Gre­te Lund munkásnö és Paul Emanuel elvtárs, a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség kopenhágai szervezetének elnöke mondott beszédet. Választási kampány . Olaszországban Az olasz belügyminisztérium je­lenti, hogy egész Olaszországban hatvanöt párt és szövetség jelentet­te be jelölőlistáit a képviselőházi választásokra. A keresztény demo­krata páirt és az olasz szociális moz­galom pártja 30 választási körzet­ben jelöl; ezek a pártok a Dolina­Rosta választási körzetben is jelöl­nek, ahol érvényben van az unino­minális választási rendszer (ez azt jelenti, hogy tninden egyes párt ja­vasol egy jelöltet). Az Olasz Kom.-­muni8ta Párt, az Olasz Szocialista Párt, az Olasz Köztársasági Párt, a Liberális Párt és a Mocaarchista Párt is 30 választási körzetben jelölnek. Az Olasz . Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Demokratikus Szövetség Pártja 29 választási körzetben jelöl; az úgynevezett Szocialista Autonó­mia 26 körzetben; azok a csoportok, amelyek elszakadtak -az Olasz Szo ciál demokrata Páirttól és a Köztár­sasági Párttól és most a választási törvény reformja ellen lépnek fel, 20 választási körzetben jelölnek és a Nemzeti Egység Mozgalmának Pártja név alatt lépnek fel. Csak a kormánytömb pártjai je­lentették ki, hogy jelölő listáikat kapcsolják, éspedig a Keresztény Demokrata Párt, a Szociáldemo­krata Párt, a Köztársasági Párt, a Liberális Párt, a szardínia! Akció­párt, amely öt választási kerületben jelöl és a déltiroli Néppárt, amely a Dél-Tirolban élö német lakosokat csoportosítja. A szenátusba kétszázharminchét választási körzetben unínominálls rendszer alapján történnek a válasz­tások. A Keresztény Demokrata Párt 231 körzetben jelöl, az Olasz Szociális Mozgalom Pártja 231 kör­zetben, a Szocialista Párt 206, a Monarchista Párt 204, a Kommu­nigta Párt 203, a Liberális.Párt 203, a Szociáldemokrata Párt 196, a Nemzeti Demokratikus Szövetség 172, a Nemzeti Egység Mozgalmá­nak Pártja 130, a Köztársasági Párt 108 körzetben. A liberális és köztár. saságl pártok közös listát állítottak fel nyolc választási kerületben, a Keresztény Demokrata Párt közös jelölőlistát indítványozott a Köztár­sasági Párttal négy választá»i kerü­letben. Tizenöt váüasztásl kerület, ben a Köztársasági Párt a Szociál­demokrata Párttal közös jelölőlistát indítványoz és egy körzetben közö­sen jelöl a Keresztény Demokrata Párttal és a Szociáldemokrata Párt­tal. A gyarmati és függő országok dolgozóinak nemzeti és felszabadító harca tisztántartásával, minden lesajtolt 1 termék külön ellenőrzésével sokat tehetnek a minőség emelésére is. — Tudunk már jobban és gyor sabban dolgozni és elértük azt hogy a minőségi termelésben példát tudunk mutatni. Nem akarunk le­maradni: ezért a versenyt naponta kiértékeljük és a fiúk bizony ki. váncsiak az eredményre. Hegfeszí­tik erejüket, hogy társaik meg ne előzzék őket. így dolgoznak a sajtóiéban, hogy adott szavukat valóra válthassák és olvasztárainknak kitűnő minőségű termékeket adhassanak. AMIKOR A DOLGOZÓ A MAGA MUNKÁJÁNAK MÉRNÖKÉV® VÁLIK Ha évekkel ezelőtt ia történt, de már csak úgy mondjuk, hogy valamikor keveset gondolkodott a munkás azon, hogyan dolgozzék job. ban, — Így kezdte el a beszélgetést Liska János, a tunellkemencéknél dolgozó egyik legjobb rakodómun­kás, többszörös újító. — Dehogy engedték meg a múlt­ban, hogy betekintsünk a tervekbe. Ma viszont az igazgató, a mérnök, a nVeéter velünk együtt beszélik meg a tervfeladatokat. S ma már nemcsak a saját munkakörünk, de az egész termelés is érdekel ben­nünket. Liska elvtárs, a tuneli-kemencé­ben égetésre kerülő téglákat rakja a kocsira, úgy, hogy a tüz vala­mennyit jól kiégethesse. Fontps, ál­landó fejtörést, gondolkodást igény­lő munka ez. A kohászati üzemek nemcsak jobb, hanem több téglát is kérnek tőlünk. Tehát az a kérdés vetődött fel: mit tegyünk, hogy fo­kozhassuk a tunellkemence teljesí­tőképességét? Erre a munkások és­a műszakiak komplexbrigádot alaki, tottak és közösen kezdték tanulmá­nyozni a Duvanov-módszert: rltkáb. ban rakni — de gyorsabban, többet égetni! Horváth elvtársnak, a tuneli, kemence egyik mesterének javasla­tára egy sorral kevesebbet kezdtek rakni a tunell-koostra. A kemence erre felélénkült, gyorsabban égetett. Míg az elmúlt évben huszonnégy óm alatt átlag hét és fél kocsi tég­lát égettek ki, ma nyolc.tíz kocsi, téglát is kiégetnek. És Liska elvtárs tovább kísérlete, zik, hogyan érhetnénk el még több eredményt a tunellkemencéknél, — Aki javítani akar a maga mun­káján — mondja — annak a maga numkaeredményeit felül is kell vizS' gálnia és ismernie kell a téglák összetételéi;, fajtáját éa az égetés menetét is. Tapasztalatait átadja munkatár­sainak, hogy valamennyien elsajá­títhassák annak fortélyát, hogyan égethetnének ki többet, ha keve­sebbet is raknak fed egy tunel­koosira. így vált Liska János a maga munkájának mérnökévé. MALATINYEC JÁNOS C$LJA, HOGY AZ ELSŐK KÖZÖTT LEGYEN. A tunellkemencékben kiégetett tégla a raktárba kerül. Itt dolgozik a lassan már hatvanadik életévét betöltő Malatinyec János osztályozó ls. Felcsillantó szemmel, büszkén beszél munkájáról. — Több kiégetett téglát rakok és osztályozok, mint a többiek! Nekem már 172 kocsiravalóm van, míg a társaim csak 120—130 kocsinál tar­tanak. — Mi ösztönzi erre, Malatinyec elvtárs? — Hogy ismét az elsők között le hessek! * így, ilyen egyszerű szavakkal mondta. De e néhány szó mögött sok minden rejlik, Malatinyec Já­nos nem tud sem írni, sem olvasni Hetedik életévétől harminchárom éveg koráig szolga volt. Nem isko­láztatták, nem törődtek vele, hogy a kriványi szállások fiából írni-ol­vasni tudó erwbert neveljenek, -— Más most az élet — szól hu nyorgó szemmel. Nehezen tudja fel indultság'át elpalástolni. És elmondja, hogy csak későn tu­dott családot alapítani. A fia hét. éveg, a leányka 12 esztendős. — Iskolába járnak a gyermekeim Most van rá lehetőség! A lányom tanítónő akar lenni, hogy betűvetés­re taníthassa a gyerekeket, hogy egy se kerüljön az én sorsomra. Nedvesen csillog Malatinyec János szeme. Szíve mélyéig hálás pár­tunknak, szocializmust építő társa­dalmunknak. Ezt kiváló munkájával bizonyítja be. — Nézze meg, ha nem hiszi, — ragadja meg karomat s a raktár falára akasztott táblához vezet. A tábla szövegét ugyan nem érti, azt mások olvasták fel neki, de a fény­képet megismeri. — Olvassa csak — bíztat. Ez áll a feliraton: „Itt dolgozik Malatinyec János. A gottwaldi öt­éves terv negyedik évét 1952. au­gusztus 24-én teljesítette." — S az idén sem adom alább — teszi hozzá lelkesen. — .Megújhodott az élet a szépséges Krlvány-völgyében is. Életünk új tavasza ez, amely öröm­mel, reménnyel tölt el bennünket és erősíti a szocialista jövőbe vetett hí. tünket. Petrőci Bálint. A gyarmati és függő országok né­pei az imperialista elnyomás ellen vívott küzdelemben elért újabb si­kerekkel üdvözölték május eUejét. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta, amely a gyarmatok népét aktív harcba vezérelte az imperia­lizmus ellen, a nemzeti felszabadító mozgalom a világ dolgozói forradal­mi harcának elválaszthatatlan tar­tózékává lett, mely harc célja a szo­cializmus győzelme. A gyarmatokon és a függő országokban kibontako­zott nemzeti felszabadító mozgalom az az egyik igen komoly tényező, amely az imperializmus erőit gyön­gíti. Ennek következtében a kapita­lista országok munkásosztályának forradalmi harca a gyarmati orszá­gok demokratikus mozgalmának ké­pében komoly szövetségesre talált abban a küzdelemben, melyet közös ellenségük, az imperializmus ellen vívnak. Kína népének az imperialisták és az ország belsejében levő támaszuk, a Koumintang-klikk felett aratott győzelme, a Kínai Népköztársaság megalakítása és megszilárdítása, az oroszországi Októberi Szocialista Forradalom után a legnagyobb csa­pás volt, melyet általában az impe­rializmusra mértek. Még jobban for­radalmosította Keletet és fellendítet­te a gyarmati és félgyarmati orszá­gok népeinek felszabadító harcát. A gyarmatok és félgyarmatok gazdasági és politikai színvonalának különbözősége és a köztük fennálló különbségek mellett mindegyikük­nek egy közös jellemzője van. Elő­ször is mindnyájan érzik a külföldi imperializmus nyomását, másodszor szenvednek a hűbéri csökevények­töl, melyek megkötik ezen orszá­gok termelőinek fejlődését és segít­ségére vannak az imperialistáknak a gyarmatok és félgyarmatok felet­ti uralmuk megőrzésében. Ebben rejlik a gyarmati és függő országok közgazdasága, főleg mezőgazdasága hanyatlásának oka. Nem véletlen­ség, hanem törvényszerűség, hogy minden gyarmaton folyik a külföl­di imperializmus és a hűbériség ma­iadványai ellen vívott harc, a nem­zeti függetlenségért, országaik nem­zeti függetlenségéért, gazdasági fel­virágzásáért, népeik anyagi jólété­ért vívott jelenlegi harcuk. Itt van nemzeti felszabadító mozgalom gyökere. Ha nem állna fenn egyik népnek a másik nép által való le­igázása, ha misem akadályozná a termelő erők fejlődésének útját a gyarmati és függő országokban, nem állnának fenn azok az okok sem, melyek felkeltik a nemzeti felsza­badító mozgalmat az idegen gyar­matosítók és aj ország belsejében élő hűbérurak és földbirtokosok el­len, A gyarmatokon és a félgyarma­tokon folyó nemzeti felszabadító mozgalom következetesen nem egyes „gonoszszándékú" emberek buzdítá­sára keletkezik, hanem elkerülhetet­len történelmi folyamatként, mint történelmi törvényszerűség jön lét­re. , Ami a gyarmatokon felnőtt 'bur­zsoáziát illeti, egyrésze szoros kap­csolatban áll az imperialista bur­zsoáziával. Neki sem érdeke az or­szág felszabadítása a gyarmati füg­gőség alól. A gyarmatokon a bur­zsoáziának egy másik része is léte­zik, az úgynevezett nemzeti burzsoá­zia. Ez a burzsoázia tőkéjét az ipar fejlesztésére fordítja. Az imperializ­mus akadályozza őt ebben. Az ország belsejében létező hűbéri kötélékek szintén nehézséget okoznak. Az ország politikai uralmának ki­vívása érdekében a nemzeti burzsoá­zia bizonyos időben és bizonyos fel­tételek között a proletariátussal és a paraszttömegekkel együtt lép fel, A történelmi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy mihelyt a nemfeeti felszabadító mozgalom széleskörűen kibontakozik és túllépi a burzsoázia hatalmi követelésének keretét, a nemzeti burzsoázia kompromisszum­ra lép az imperialistákkal és a hűbé­ri reakcióval. A városok és falvak kisburzsoá­ziája — parasztok, kézművesek, ér­telmiség, kiskereskedők — mind­azok az emberek, akik magukon ér­zik az imperializmus és a feudaliz­mus nyomását, A kisburzsoázia ko­rántsem egységes, hanem széttagolt. Habár a gyarmatok lakossága nagyrészét parasztok képezik, még­is a parasztság belsejében rétege­zödési folyamat áll be és mindegyik csoportnak megvan a maga érdeke. Ez természetesen azért van, mert a kisburzsoázia nem képes a nem­zeti felszabadító mozgalom élére áll­ni. Más a helyzet a gyarmatok és fél­gyarmatok munkásosztályával. A munkásosztály érdekei azonosak a nemzet többségének érdekeivel. A munkáspártnak megvan a maga politikai pártja, az a párt, amely az egyedül helyes marx-lenini elméletet követi, az a párt, amely az emberi társadalom fejlődésének objektív törvényeit felismerve, világosan utat mutat a gyarmatok elnyomott, ki­zsákmányolt és politikai jogaitól megfosztott nemzeti tömegeinek. Ezért természetes jelenség, hogy a gyarmati és függő országok népei nemzeti felszabadító mozgalmának élére a munkásosztály kerül. Malájföld angol gyarmat népe 1948 júniusa óta fegyveres harcot vív az angol imperialisták ellen. A felszabadító harcot a népi szerveze­tek egységes arcvonala vezeti. Ide tartozik Maláj/öld Kommunista Párt ja, a malájföldi demokratikus szö­vetség, a malájföldi parasztszövet­ség, Malájfijld felszabadításának if­júsági szövetsége, stb., stb. Az angol parancsnokság arra szá­mított, hogy néhány hét alatt elbá­nik a malájföldi hazafiakkal. Már több mint öt év telt el azóta, az an­gol csapatok azonban semmi sikert nem tudtak elé-ni. A malájföldi angol hadsereg és a malájföldi rendőrosztagok 200 e^er főnyi legénységből állanak. Ezenkí­vül ausztráliai és más gyarmati ka­tonai csapatok tartózkodnak Maláj­földön, akik a helyi rendőrosztagok­kal együtt kb. 350 ezer főt tesznek ki. A malájföldi hazafiak elleni harcra a tüzérséget, légierőt és a harckocsizókat is bevetik. Amint a sajtó közli, a nagykiterjedésű.maláj­földi erdők urai a partizánok. A Fülöp-szigeteken hosszú évek óta folytatnak sikertelen küzdelmet a partizánalakulatok ellen. Az erős katonai alakulatok, melyeket a fü­löpszigeti kormány a partizánhadse­reg elfojtására vet be, nem képes felszámolni a partizánokat. A partí­zánmozgalom egyre jobban terjed a Fülöp-szigeteken. Indonézia népe a szabadságáért har­col a holland imperialisták ellen. A népi tömegek 1949-beií az úgyneve­zett ..kerekasztal" konferencián megkötött szerződés hatálytalanítá­sát követelik, melynek értelmében Indonézia meghosszabbítja a holland koronához való tartozását. A népi tömegek nyomása alatt az Indonéz Köztársaság kormánya a hollandok­nál elérte, hogy 1953 végén felszár molják a holland katonai missziót. Egyiptom népe elszántan követeli, hogy aZ ország területéről vonjanak ki minden idegen fegyveres erőt. Irán népe éberen figyeli az imperia­lista biradolmak minden kísérletét, melyek újra a kezükbe akarják keríteni az iráni kőolajat és külön­böző formákban akarják felszámol­ni az iráni kormánynak az ország kőolajkincsei államosításáról szóló határozatát. Közép-Afrikában fólytatódik Észak- és Dél-Rodézia, valamint Nyassza-Föld népeinek szívós ellen­állása az angol kormánykörök ama szándéka ellen, hogy létrehozzák az úgynevezett „Középafrikai Föderá­ciót". A nemzeti felszabadító môzgalom Algírban, Tuniszban, Marokkóban, Nigériában és az Aranyparton is el­terjedt. Latin-Amerika országai is küzdenek nemzeti függetlenségükért. A gyarmatok népei megszűntek engedelmes rabok lenni. A gyarma­tokon és félgyarmatokon megindult nemzeti felszabadító harc egyre ha­tározottabb és szervezettebb jelle­get ölt. E küzdelem össznépi alapo­kon terjed. A gyarmatok népei ta­nulnak az orosz proletariátus har­cának és győzelmeinek tapasztala­taiból. A gyarmatok népei fokozato­san haladnak céljuk — a szabadság és függetlenség felé. Élükön harc­edzett munkás- és kommunista pártok állanak, melyeket a marx­leninízmus élenjáró és egyedül he­lyes, győzedelmes elmélete vezérel. (A moszkvai „Pravda" cikkéből.)

Next

/
Thumbnails
Contents