Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-05 / 109. szám, kedd

1953 má mg 5 UISZO A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához A Humanité" közli a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levelét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához. A levél köszönetet mond a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának azért a gondos ápolásért, amelyben Maurice Thorez a Szovjetunióban részesült. — Maurice Thorez irányításával — hangzik a levélben — még szilárdabban élére állunk a munkásosztálynak és Franciaország népének, tovább erősítjük megbonthatatlan kapcsolatainkat Lenin és Sztálin nagy országával, a Szovjetunió dicsőséges Kommunista Pártjával. A dolgozó tömegek követeléseinek védelméért vívott harcunkban diadalra juttatjuk a demokratikus szabadságjogok védelmének, a nemzeti függetlenségnek, a békének ügyét, a szocializmus győzelmének ügyét.. Harcos május elsejei tüntetések világszerte BELGIUM Belgium Kommunista Pártjának felhívására hatalmas tüntetés volt május elsején Brüsszelben'. A felvonulók ilyen jelszavakat hangoztattak; „Megvédjük £ békét, a nemzeti függetlenséget és a szabadságot!" „Ellenezzük a Wehrmacht újjászületését az európai hadsereg cégére alatt!" A felvonulás utón gyűlést tartottak, amelyen Edgár Lalmand elvtárs, Belgium Kommunista Pártja központi bizottságának főtitkára mondott beszéde). AUSZTRIA Bécsben többtízezer munkán, alkalmazott, háziasszony, nyugdíjas, kisiparos és diák vett részt a május elsejei tüntetésen, A tüntetők hatalmas oszlopokban vonultak a Sztálintérről a Ringen át a parlament épülete elé, A bécsi dolgozók Sztálin elvtárs arcképeit, kék békelobogókat és ilyen mondatokat vittek: „Sztálin örökké él szívünkben!" — „Éljen a barátság a nagy Szovjetunióval!" „Szllárdítsuk meg a munkásosztály egységét a békéért, a Raab kormány reakciós politikája ellen vívott harcban!'' „Munkát, lakást követelünk!" A parlament épületé előtt felállított emelvényről Kopleníg, Honner, Fürnberg elvtársak és Ausztria Kommunista Pártja más vezetői üdvözölték a felvonulókat, JAPÁN Japánban az eddigi adgtok szerint az ország 424 helyén volt gyűlés és felvonulás május elsején. Toklóban a Neidzl Dzingu-templom előtti téren ünnepi gyűlést rendeztek. A május elsejei bizottság jelentése szerint a gyűlésen több mint ötszázezren vettek részt. Mirithogy tavaly május elsején a rendőrség vérfürdőt rendezett, az idén a nagygyűlés rendezői szakszervezeti tagokból őrséget szerveztek a résztvevők védelmére. A nagygyűlésen beszédet mondottak a kommunista párt és munkás-parasztpárt képviselői és több más szervezet képviselői. A gyűlés végén a résztvevők 29 jelszót fogadtak el, amelyek közül a legfontosabbak; „Le az újrafelfegyverzéssel!" „Vessenek véget a koreai háborúnak!" A gyűlés résztvevői hangoztatták a május elsejei felhívás szavait, amelyek követelik a Joszida kormány megdöntését és a békés gazdaság megteremtéséért folyó harcot. A gyűlés végén a résztvevők elénekelték az Internaclonálét, majd hatalmas tüntetést rendeztek. Japán többi nagy városában is hasonló nagyszabású tüntetések voltak. Oszakában 150-000 ember tüntetett az új rafelf egy vérzés ellen és követelte a koreai háború haladéktalan befejezését. A fukuokai rádió jelentése szerint Kiusziu-szigetén május elsején 85 helyen rendeztek tüntetést. Fukuoka városában a május elsejei • gyűlésen 30.000 küldött vett részt, 70 szervezet nevében. Szapporóban 15.000-ren vettek részt a gyűlésen, majd a résztvevők tűntető menetben vonultak fel a város utcáin. DÁNIA Több mint ötvenezer ember vett részt a dán főváros dolgozóinak május elsejei felvonulásán. A felvonulás jelszava a következő volt: ,,Á békéért, a demokráciáért és á szocializmusért!" A tüntetés utáp gyűlést tartottak, amelyen Axel Larsen elvtárs, Dánia Kommunista Pártjának elnöke, Grete Lund munkásnö és Paul Emanuel elvtárs, a Dán Kommunista Ifjúsági Szövetség kopenhágai szervezetének elnöke mondott beszédet. Választási kampány . Olaszországban Az olasz belügyminisztérium jelenti, hogy egész Olaszországban hatvanöt párt és szövetség jelentette be jelölőlistáit a képviselőházi választásokra. A keresztény demokrata páirt és az olasz szociális mozgalom pártja 30 választási körzetben jelöl; ezek a pártok a DolinaRosta választási körzetben is jelölnek, ahol érvényben van az uninominális választási rendszer (ez azt jelenti, hogy tninden egyes párt javasol egy jelöltet). Az Olasz Kom.-muni8ta Párt, az Olasz Szocialista Párt, az Olasz Köztársasági Párt, a Liberális Párt és a Mocaarchista Párt is 30 választási körzetben jelölnek. Az Olasz . Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Demokratikus Szövetség Pártja 29 választási körzetben jelöl; az úgynevezett Szocialista Autonómia 26 körzetben; azok a csoportok, amelyek elszakadtak -az Olasz Szo ciál demokrata Páirttól és a Köztársasági Párttól és most a választási törvény reformja ellen lépnek fel, 20 választási körzetben jelölnek és a Nemzeti Egység Mozgalmának Pártja név alatt lépnek fel. Csak a kormánytömb pártjai jelentették ki, hogy jelölő listáikat kapcsolják, éspedig a Keresztény Demokrata Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Köztársasági Párt, a Liberális Párt, a szardínia! Akciópárt, amely öt választási kerületben jelöl és a déltiroli Néppárt, amely a Dél-Tirolban élö német lakosokat csoportosítja. A szenátusba kétszázharminchét választási körzetben unínominálls rendszer alapján történnek a választások. A Keresztény Demokrata Párt 231 körzetben jelöl, az Olasz Szociális Mozgalom Pártja 231 körzetben, a Szocialista Párt 206, a Monarchista Párt 204, a Kommunigta Párt 203, a Liberális.Párt 203, a Szociáldemokrata Párt 196, a Nemzeti Demokratikus Szövetség 172, a Nemzeti Egység Mozgalmának Pártja 130, a Köztársasági Párt 108 körzetben. A liberális és köztár. saságl pártok közös listát állítottak fel nyolc választási kerületben, a Keresztény Demokrata Párt közös jelölőlistát indítványozott a Köztársasági Párttal négy választá»i kerületben. Tizenöt váüasztásl kerület, ben a Köztársasági Párt a Szociáldemokrata Párttal közös jelölőlistát indítványoz és egy körzetben közösen jelöl a Keresztény Demokrata Párttal és a Szociáldemokrata Párttal. A gyarmati és függő országok dolgozóinak nemzeti és felszabadító harca tisztántartásával, minden lesajtolt 1 termék külön ellenőrzésével sokat tehetnek a minőség emelésére is. — Tudunk már jobban és gyor sabban dolgozni és elértük azt hogy a minőségi termelésben példát tudunk mutatni. Nem akarunk lemaradni: ezért a versenyt naponta kiértékeljük és a fiúk bizony ki. váncsiak az eredményre. Hegfeszítik erejüket, hogy társaik meg ne előzzék őket. így dolgoznak a sajtóiéban, hogy adott szavukat valóra válthassák és olvasztárainknak kitűnő minőségű termékeket adhassanak. AMIKOR A DOLGOZÓ A MAGA MUNKÁJÁNAK MÉRNÖKÉV® VÁLIK Ha évekkel ezelőtt ia történt, de már csak úgy mondjuk, hogy valamikor keveset gondolkodott a munkás azon, hogyan dolgozzék job. ban, — Így kezdte el a beszélgetést Liska János, a tunellkemencéknél dolgozó egyik legjobb rakodómunkás, többszörös újító. — Dehogy engedték meg a múltban, hogy betekintsünk a tervekbe. Ma viszont az igazgató, a mérnök, a nVeéter velünk együtt beszélik meg a tervfeladatokat. S ma már nemcsak a saját munkakörünk, de az egész termelés is érdekel bennünket. Liska elvtárs, a tuneli-kemencében égetésre kerülő téglákat rakja a kocsira, úgy, hogy a tüz valamennyit jól kiégethesse. Fontps, állandó fejtörést, gondolkodást igénylő munka ez. A kohászati üzemek nemcsak jobb, hanem több téglát is kérnek tőlünk. Tehát az a kérdés vetődött fel: mit tegyünk, hogy fokozhassuk a tunellkemence teljesítőképességét? Erre a munkások ésa műszakiak komplexbrigádot alaki, tottak és közösen kezdték tanulmányozni a Duvanov-módszert: rltkáb. ban rakni — de gyorsabban, többet égetni! Horváth elvtársnak, a tuneli, kemence egyik mesterének javaslatára egy sorral kevesebbet kezdtek rakni a tunell-koostra. A kemence erre felélénkült, gyorsabban égetett. Míg az elmúlt évben huszonnégy óm alatt átlag hét és fél kocsi téglát égettek ki, ma nyolc.tíz kocsi, téglát is kiégetnek. És Liska elvtárs tovább kísérlete, zik, hogyan érhetnénk el még több eredményt a tunellkemencéknél, — Aki javítani akar a maga munkáján — mondja — annak a maga numkaeredményeit felül is kell vizS' gálnia és ismernie kell a téglák összetételéi;, fajtáját éa az égetés menetét is. Tapasztalatait átadja munkatársainak, hogy valamennyien elsajátíthassák annak fortélyát, hogyan égethetnének ki többet, ha kevesebbet is raknak fed egy tunelkoosira. így vált Liska János a maga munkájának mérnökévé. MALATINYEC JÁNOS C$LJA, HOGY AZ ELSŐK KÖZÖTT LEGYEN. A tunellkemencékben kiégetett tégla a raktárba kerül. Itt dolgozik a lassan már hatvanadik életévét betöltő Malatinyec János osztályozó ls. Felcsillantó szemmel, büszkén beszél munkájáról. — Több kiégetett téglát rakok és osztályozok, mint a többiek! Nekem már 172 kocsiravalóm van, míg a társaim csak 120—130 kocsinál tartanak. — Mi ösztönzi erre, Malatinyec elvtárs? — Hogy ismét az elsők között le hessek! * így, ilyen egyszerű szavakkal mondta. De e néhány szó mögött sok minden rejlik, Malatinyec János nem tud sem írni, sem olvasni Hetedik életévétől harminchárom éveg koráig szolga volt. Nem iskoláztatták, nem törődtek vele, hogy a kriványi szállások fiából írni-olvasni tudó erwbert neveljenek, -— Más most az élet — szól hu nyorgó szemmel. Nehezen tudja fel indultság'át elpalástolni. És elmondja, hogy csak későn tudott családot alapítani. A fia hét. éveg, a leányka 12 esztendős. — Iskolába járnak a gyermekeim Most van rá lehetőség! A lányom tanítónő akar lenni, hogy betűvetésre taníthassa a gyerekeket, hogy egy se kerüljön az én sorsomra. Nedvesen csillog Malatinyec János szeme. Szíve mélyéig hálás pártunknak, szocializmust építő társadalmunknak. Ezt kiváló munkájával bizonyítja be. — Nézze meg, ha nem hiszi, — ragadja meg karomat s a raktár falára akasztott táblához vezet. A tábla szövegét ugyan nem érti, azt mások olvasták fel neki, de a fényképet megismeri. — Olvassa csak — bíztat. Ez áll a feliraton: „Itt dolgozik Malatinyec János. A gottwaldi ötéves terv negyedik évét 1952. augusztus 24-én teljesítette." — S az idén sem adom alább — teszi hozzá lelkesen. — .Megújhodott az élet a szépséges Krlvány-völgyében is. Életünk új tavasza ez, amely örömmel, reménnyel tölt el bennünket és erősíti a szocialista jövőbe vetett hí. tünket. Petrőci Bálint. A gyarmati és függő országok népei az imperialista elnyomás ellen vívott küzdelemben elért újabb sikerekkel üdvözölték május eUejét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta, amely a gyarmatok népét aktív harcba vezérelte az imperializmus ellen, a nemzeti felszabadító mozgalom a világ dolgozói forradalmi harcának elválaszthatatlan tartózékává lett, mely harc célja a szocializmus győzelme. A gyarmatokon és a függő országokban kibontakozott nemzeti felszabadító mozgalom az az egyik igen komoly tényező, amely az imperializmus erőit gyöngíti. Ennek következtében a kapitalista országok munkásosztályának forradalmi harca a gyarmati országok demokratikus mozgalmának képében komoly szövetségesre talált abban a küzdelemben, melyet közös ellenségük, az imperializmus ellen vívnak. Kína népének az imperialisták és az ország belsejében levő támaszuk, a Koumintang-klikk felett aratott győzelme, a Kínai Népköztársaság megalakítása és megszilárdítása, az oroszországi Októberi Szocialista Forradalom után a legnagyobb csapás volt, melyet általában az imperializmusra mértek. Még jobban forradalmosította Keletet és fellendítette a gyarmati és félgyarmati országok népeinek felszabadító harcát. A gyarmatok és félgyarmatok gazdasági és politikai színvonalának különbözősége és a köztük fennálló különbségek mellett mindegyiküknek egy közös jellemzője van. Először is mindnyájan érzik a külföldi imperializmus nyomását, másodszor szenvednek a hűbéri csökevényektöl, melyek megkötik ezen országok termelőinek fejlődését és segítségére vannak az imperialistáknak a gyarmatok és félgyarmatok feletti uralmuk megőrzésében. Ebben rejlik a gyarmati és függő országok közgazdasága, főleg mezőgazdasága hanyatlásának oka. Nem véletlenség, hanem törvényszerűség, hogy minden gyarmaton folyik a külföldi imperializmus és a hűbériség maiadványai ellen vívott harc, a nemzeti függetlenségért, országaik nemzeti függetlenségéért, gazdasági felvirágzásáért, népeik anyagi jólétéért vívott jelenlegi harcuk. Itt van nemzeti felszabadító mozgalom gyökere. Ha nem állna fenn egyik népnek a másik nép által való leigázása, ha misem akadályozná a termelő erők fejlődésének útját a gyarmati és függő országokban, nem állnának fenn azok az okok sem, melyek felkeltik a nemzeti felszabadító mozgalmat az idegen gyarmatosítók és aj ország belsejében élő hűbérurak és földbirtokosok ellen, A gyarmatokon és a félgyarmatokon folyó nemzeti felszabadító mozgalom következetesen nem egyes „gonoszszándékú" emberek buzdítására keletkezik, hanem elkerülhetetlen történelmi folyamatként, mint történelmi törvényszerűség jön létre. , Ami a gyarmatokon felnőtt 'burzsoáziát illeti, egyrésze szoros kapcsolatban áll az imperialista burzsoáziával. Neki sem érdeke az ország felszabadítása a gyarmati függőség alól. A gyarmatokon a burzsoáziának egy másik része is létezik, az úgynevezett nemzeti burzsoázia. Ez a burzsoázia tőkéjét az ipar fejlesztésére fordítja. Az imperializmus akadályozza őt ebben. Az ország belsejében létező hűbéri kötélékek szintén nehézséget okoznak. Az ország politikai uralmának kivívása érdekében a nemzeti burzsoázia bizonyos időben és bizonyos feltételek között a proletariátussal és a paraszttömegekkel együtt lép fel, A történelmi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy mihelyt a nemfeeti felszabadító mozgalom széleskörűen kibontakozik és túllépi a burzsoázia hatalmi követelésének keretét, a nemzeti burzsoázia kompromisszumra lép az imperialistákkal és a hűbéri reakcióval. A városok és falvak kisburzsoáziája — parasztok, kézművesek, értelmiség, kiskereskedők — mindazok az emberek, akik magukon érzik az imperializmus és a feudalizmus nyomását, A kisburzsoázia korántsem egységes, hanem széttagolt. Habár a gyarmatok lakossága nagyrészét parasztok képezik, mégis a parasztság belsejében rétegezödési folyamat áll be és mindegyik csoportnak megvan a maga érdeke. Ez természetesen azért van, mert a kisburzsoázia nem képes a nemzeti felszabadító mozgalom élére állni. Más a helyzet a gyarmatok és félgyarmatok munkásosztályával. A munkásosztály érdekei azonosak a nemzet többségének érdekeivel. A munkáspártnak megvan a maga politikai pártja, az a párt, amely az egyedül helyes marx-lenini elméletet követi, az a párt, amely az emberi társadalom fejlődésének objektív törvényeit felismerve, világosan utat mutat a gyarmatok elnyomott, kizsákmányolt és politikai jogaitól megfosztott nemzeti tömegeinek. Ezért természetes jelenség, hogy a gyarmati és függő országok népei nemzeti felszabadító mozgalmának élére a munkásosztály kerül. Malájföld angol gyarmat népe 1948 júniusa óta fegyveres harcot vív az angol imperialisták ellen. A felszabadító harcot a népi szervezetek egységes arcvonala vezeti. Ide tartozik Maláj/öld Kommunista Párt ja, a malájföldi demokratikus szövetség, a malájföldi parasztszövetség, Malájfijld felszabadításának ifjúsági szövetsége, stb., stb. Az angol parancsnokság arra számított, hogy néhány hét alatt elbánik a malájföldi hazafiakkal. Már több mint öt év telt el azóta, az angol csapatok azonban semmi sikert nem tudtak elé-ni. A malájföldi angol hadsereg és a malájföldi rendőrosztagok 200 e^er főnyi legénységből állanak. Ezenkívül ausztráliai és más gyarmati katonai csapatok tartózkodnak Malájföldön, akik a helyi rendőrosztagokkal együtt kb. 350 ezer főt tesznek ki. A malájföldi hazafiak elleni harcra a tüzérséget, légierőt és a harckocsizókat is bevetik. Amint a sajtó közli, a nagykiterjedésű.malájföldi erdők urai a partizánok. A Fülöp-szigeteken hosszú évek óta folytatnak sikertelen küzdelmet a partizánalakulatok ellen. Az erős katonai alakulatok, melyeket a fülöpszigeti kormány a partizánhadsereg elfojtására vet be, nem képes felszámolni a partizánokat. A partízánmozgalom egyre jobban terjed a Fülöp-szigeteken. Indonézia népe a szabadságáért harcol a holland imperialisták ellen. A népi tömegek 1949-beií az úgynevezett ..kerekasztal" konferencián megkötött szerződés hatálytalanítását követelik, melynek értelmében Indonézia meghosszabbítja a holland koronához való tartozását. A népi tömegek nyomása alatt az Indonéz Köztársaság kormánya a hollandoknál elérte, hogy 1953 végén felszár molják a holland katonai missziót. Egyiptom népe elszántan követeli, hogy aZ ország területéről vonjanak ki minden idegen fegyveres erőt. Irán népe éberen figyeli az imperialista biradolmak minden kísérletét, melyek újra a kezükbe akarják keríteni az iráni kőolajat és különböző formákban akarják felszámolni az iráni kormánynak az ország kőolajkincsei államosításáról szóló határozatát. Közép-Afrikában fólytatódik Észak- és Dél-Rodézia, valamint Nyassza-Föld népeinek szívós ellenállása az angol kormánykörök ama szándéka ellen, hogy létrehozzák az úgynevezett „Középafrikai Föderációt". A nemzeti felszabadító môzgalom Algírban, Tuniszban, Marokkóban, Nigériában és az Aranyparton is elterjedt. Latin-Amerika országai is küzdenek nemzeti függetlenségükért. A gyarmatok népei megszűntek engedelmes rabok lenni. A gyarmatokon és félgyarmatokon megindult nemzeti felszabadító harc egyre határozottabb és szervezettebb jelleget ölt. E küzdelem össznépi alapokon terjed. A gyarmatok népei tanulnak az orosz proletariátus harcának és győzelmeinek tapasztalataiból. A gyarmatok népei fokozatosan haladnak céljuk — a szabadság és függetlenség felé. Élükön harcedzett munkás- és kommunista pártok állanak, melyeket a marxleninízmus élenjáró és egyedül helyes, győzedelmes elmélete vezérel. (A moszkvai „Pravda" cikkéből.)