Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

•BHEMg.(­B— B B! 1953 május 31 UJSZ0 ve a helyi sajtó, falragaszok és a helyi rádió útján, vagy a helyi szo­kások szerinti más módon. A be­váltási központok kötelesek meg­kezdeni a munkaidőt legkésőbb reg­gel 8 órakor és naponta legkeve­sebb 12 órát kell dolgozniok. 1. megjegyzés. Ha bármelyik beváltási központ működési köre bizonyos körzetre vonatkozik, a jegyzékben pontosan fel kell tüntetni, hogy mely közsé gek. vagy a város mely részei, vagy telepei vannak működési körébe beosztva. Ha az egyes nagyobb vállalatok, kórházak, közös szállások, katonai alakulatok és hasonlók mellett mü. ködö egyes beváltási központok te­vékenysége nem terjed ki az egész körzetre, har.err. C3ak bizonyos sze­mélyek körére, (mint pl. a nagyobb üzemek alkalmazottai, a kórházak betegei, a kórházak dolgozói és ha­sonlók), ezt a működési kört feltét­lenül fel kell tüntetni a jegyzékben. A beváltási központ csak azon személyek pénzének beváltására jo­gosult, akik a jegyzék alpján hoz­zá tartoznak, mégpedig egy és ugyanazon személy esetében csak egyszer. 2. megjegyzés. Minden beváltási központot kivül­röl és a helyiség belsejében is, ahol a beváltást végzik, el kell látni a következő jól látható felirattal: „A Csehszlovák Állami Bank beváltási központja" és számának feltünteté­sével. 5. cikkely. Azon gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és berendezések főkönyvelőire és igazgatóira, ame­lyekben beváltási központok voltak megszervezve, továbbá a beváltási központok dolgozóira is, személyes felelősség hárul a beváltási feltéte­lek szigorú betartásáért ezen irány­elvek előírása alapján és a bevál­tás megvalósítása céljából kiadott valamennyi utasítás alapján is. Ez azokra a pénzeszközökre ís vonat­kozik, amelyek rájuk voltak bízva a beváltás megvalósítása céljából. 6. cikkely. Minden egyes gazdasági, költség­vetési és más szervezetek és be­rendezések, beleszámítva az egysé­ges földműves szövetkeezteket is kö­teles 1953. május 31-ének estéjéig, de legkésőbb 1953. június 1-én reg­gel 9 óráig megállapítani pénztári készpénzkészletét és erről jegyző­könyvet írni, amelyben külön fel kell tüntetni fajta szerint a papír­pénzeket és külön váltó pénzeket. A pénztári készpénzösszegek össze írásának pillanatában a pénzbesze­dők kötelesek beadni a pénztárba a beszedett készpénzösszegeket. A pénztári készletek összeírását és a jegyzököny megírását külön bizottságok végzik, amelyek- az igazgatóból, a főkönyvelőből és fő­pénztárosból állanak, vagy azokból a személyekből, akik őket felelősen helyettesítik. Azokban a kereske­delmi egységekben, amelyekre a belkereskedelmügyi miniszter 151/ 1953. számú, a pénztári készlet megállapításáról és a kereskedelmi egységekben a készletek összeírásá­nak megvalósításáról szóló hirdet­ménye vonatkozik, a pénztári kész­let összeírását az említett hirdet­mény 2. i-ának alapján meghatá­rozott bizottság végzi. A rendesen aláírt jegyzőkönyv alapján a könyvelésnél (a pénztári naplóban) bejegyzik a régi pénz megállapított összegét és egyúttal elvégzik a megállapított régi pénz­összegek átszámítására vonatkozó bejegyzést is az „50 korona régi pénzért 1 korna új pénz" arányá­ban. A pénztári maradvány átszá­mításánál keletkezett különbséget beírják a „pénztári maradvány át­számítása" elnevezésű mérlegszám­lára, amelyet erre a célra meg kell nyitni. A gazdasági, költségvetési és más szervezetek és szervek a jegyző könyv alapján megállaptott régi pénzkészletüket kötelesek átadni 1953. (június 1-én és 2-án annak a pénzintézetnek, amelynél forgalmi vagy folyószámlájuk van; ez a készpénzük az „50 korona régi pénzért 1 korona új pénz" arány ban les-/ 4tszámítva és számlájuk javára lesz írva. 1953. június 1-ével a pénztári készletet már új pénzben kell fel­tüntetni. 7. cikkely. A gazdasági, költségvetési és egyéja szervek és szervezetek pénz­beszedői felelősek a dokumentáció folyamatos támadásáért az 1953. jú­nius előtt elvégzett behajtási szám adással legkésőbb abban a pillanat­ban, amikor ezek szervezeteinek pénztári készlete bizottságilag meg van állapítva régi pénzben. Ha a pénzbeszedők ezt az elszá­molást a régi pénzekben később nyújtják be, mint ahogy az előbbi bekezdésben fel van tüntetve, vagy később, mint 1953. június 1. dél­előtt 9 óra, megtérítik új pénzben azt az összeget, amely a régi pén­zek névértéke és ennek az összeg­nek átszámított értéke között fenn­áll, mégpedig az „50 korona régi pénzért 1 korona új pénz" arányá­ban. n. A régi pénzekkel való fizetés határ­ideje és módja. 8. cikkely. Az elárusító helyek, minden egyes gazdasági, költségvetési és más szervezet és berendezés kötelesek el­fogadni a fizetést régi pénzekben a beváltási időszak alatt, vagyis 1953. június l-től 1953. június 4-ig, még­pedigaz „50 korona pénzért 1 koro­na új pénz" arányában. Ennek a beváltási határidőnek elteltével, vagyis 1953. június 5-ével megszűnik a régi pénzek forgalma és a régi pénzek érvényüket vesz­tik. 9. cikkely. A gazdasági, költségvetési és más szervezetek és szervek régi pénzben való kereskedelmi és egyéb bevéte­leit a pénzcsere idején a 3 cikkely értelmében mint rendesen a Cseh szlovák Állami Bank fiókintézetébe, a postahivatalba, vagy az Állami Ta­karékpénztárba kell beutalni. A pénz átszámolását 50 korona régi pénzért 1 korona új pénz arányában végzik. A pénzcsere utolsó napján besze­dett régi pénzkészletet a Csehszlovák Állami Bank fiókintézetének a pos­tahivataloknak vagy az állami taka­rékintézeteknek pénztáraiba legké­sőbb a következő nap azaz 1953 jú­nius 5-e napjának déli 12 órájáig kell átutalni. 10. cikkely. A Csehszlovák Állami Bank által a gazdasági, költségvetési és más szer­vezetek és szervek mellett létesített pénzbeváltó központok munkájuk be­fejezése után azonnal, de legkésőbb 1953 június 5-ig, azaz a régi pénz becserélésére kitűzött határidő befe­jezését követő napig kötelesek elszá­molni és befizetni az összes beváltott régi pénzt a Csehszlovák Állami Bankba. ül. cikkely. A Csehszlovák Állami Bank az Ál­lami Takarékpénztáraktól, postahiva­taloktól és az Invesztíciós Bank fiók­intézetéitől a régi készpénzt legké­sőbb a pénzbecserélés befejezését kö vető napig, azaz legkésőbb 1953. jú­nius 5-ik napjának 18 órájáig fogad­ja el. 12. cikkely. A gazdasági, költségvetési és más szervezetek és szervek azon alkalma­zottai. akik 1953. június 1. és 4-e közti napokban fizetésüket teljes ér tékükben régi pénzben vették fel, vagy akik e pénzt forgalma határ idejének a 8. cikkely értelmében va ló letelése után vették fel. az ezáltal keletkezett egész kárért vagyonilag felelősek. 13. cikkely. Az 1953. május 31-én érvényben volt póstabélyegek és okmánybélye­gek 50 korona névértékű régi pénz­nek 1 korona értékű új pénzre való átszámításával használhatók. Ezeket a pósta- és okmánybélyegeket hason ló arányban fokozatosan újakkal cse rélik ki. A régi pósta- és okmánybélyegek 1953 június 30-ig bezárólag érvénye sek és a határidő letelte után érvé­nyüket vesztik. 14. cikkely. A Darex részvénytársaság által 1953 május 31-ig kiadott vásárlási igazolványokat (bonokat) korlátozás nélkül „50 korona régi pénz: 1 koro­na új pénz arányban" cserélik be. Ez a csere csak abban az esetben következhet be ha az utalványokat a régi pénz becserélésére megszabott határidőn belül azaz 1953 június 1­től június 4-ig bezárólag benyújtják. Becserélésüket a Csehszlovák Állami Bank fiókcsoport.jai hajtják végre ott, ahol Darex üzlet működik. 15. cikkely. 1953 június l-től kezdve a pénz­intézetek a számlákból és betétekből eredő készpénzt új pénzben fizetik ki. III. A bérek, árak, díjszabások, adók illetékek és kölcsönökből eredő kötelezettségek átszámítása. 16. cikkely. 1953 június 1. napjáig 5 koróna régi pénz: 1 korona új pénz arány­ban számítanak át: a) mindennemű bérfizetést, pré­miumot. valamint a munkáért és szol­gálatért járó minden más díjazást. b) nyugdíjakat, ösztöndíjakat, se­gélyeket. családi pótlékot és egyéb ki­fizetéseket. c) mindenfajta árat, árúra és szol­gálatra való díjszabást, d) adók. pótlékok és illetékek ki­számításának alapját valamint adó­engedmények és illetékek, biztosítási és más állami és helyi illetékek fi­zetés? terén eszközlendő kedvezmény­nyújtás alapját, ha szilárd összegben vannak meghatározva, továbbá a pénzbüntetések összegét. Az összes gazdasági, költségvetési és más szervezeti intézmények köte­lesek biztosítani, hogy fizetési köte­lezettségeiket ebben az átszámításra megszabott arányban teljesítsék és másoktól is így követeljék. Azok a személyek, akik 1953 jú­nius elsejével a feltűntetett átszámí­tás tekintetbevétele nélküli fizetése­ket eszközölnek, kötelesek az így ke­letkezett egész kárt megtéríteni. IV. A bérek és pénzjutalmak, nyugdíjak, öszötöndíjak és segélyek 1953-as új pénzben való kifizetése. 17. cikkely. Az összes gazdasági, költségvetési és más szervezetek és intézmények 1953 június l-től. június 4-ig, új pénzben kötelesek kifizetni: A munkások és hivatalnokok 1953 május második felére járó bérét, amennyiben két héttel vagy félhó­nappal visszamenőleg történő kifize­tésről van szó; a június első felére járó béreket, amennyiben fél hónap­ra, de átmenetileg még előre kifi­zetett bérekről van szó; az egész jú­nuis hónapra járó nyugdíjakat, ösz­töndíjakat és szociális segélyeket. 18. cikkely. A Csehszlovák Állami Bank szer­vei minden gazdasági, költségvetési és más szervezettel és intézménnyel közlik azt a napot, amikor a 17. cik­kely értelmében eszközlendő fizeté­sekre készpénzt kapnak. V. Az állami takarékpénztárakban és a Csehszlovák Állami Bankban elhe­lyezett pénz átszámításának módja. 19. cikkely A lakosság betétkönyvecskéire és folyószámláira az állami takarékpénz­tárakban és a Csehszlovák Állami Bankban befizetett betéteket a kötött betétek kivételével 1953. június l-ig átszámítják és pedig a következő alapelvek szerint: a) a munkások és hivatalnokok be­tétkönyvein a rendszeres üzemi meg­takarításból eredő betéteket, a tanú lók betétkönyvecskéin szereplő beté­teket. beleértve az iskolai takarékos­sági körök betéteit, valamint a be­tét könyvecskéken szereplő olyan be­tétmaradványokat amelyek az állam díjasoknak kifizetett prémiumokból erednek 5 régi korona: 1 új korona arányban váltják be; b) az 5000 koronáig bezárólag ter­jedő pénzbetéteket 5 régi korona: 1 új korona arányban váltják be. c) az 5000 kororától 10 000 koro­náig terjedő betéteket a következő­képpen cserélik be: az 5000 koronáig bezárólag terjedő összeget az előző szakasz értelmében a 10 000 koronáig bezárólag terjedő összeget pedig 6.25 régi korona: 1 új korona arányban; d) a 10.000 koronától 20.000 koro­náig terjedő betétek beváltása a kö­vetkezőképpen történik d) A betét 10 000 koronán aluli részét az előző szakasz szerint, a 20.000 koronáig terjedő maradványt pedig 10 régi korona: 1 új korona arányban; e) a 20.000 koronától 50.000 koro­náig terjedő betétek átszámítása: A betét 20 000 koronán aluli része az előző szakasz alapján a betét 50.000 koronáig terjedő maradványa pedig a következő arányban- 25 régi korona- 1 új korona; f) az 50.000 koronán felüli beté­tek átszámítása: Az 50.000 koronán aluli összeget az előző szakasz alapján, a marad­ványt 30 régi korona: 1 új korona arányban g) A lakosságnak az új betétszám­lákra vagy az új betétkönyvecskékre 1953 május 16-tól befizetett betéteit 50 régi korona: 1 új korona arányban számítják át. 20. cikkely. 'A 19 cikkely értelmében a betét maradvány megállapításánál nem ve­szik tekintetbe az ez év januárjától májusig terjedő kamatokat 1953 ja­nuárjától májusig járó kamatokat á következőképpen számítják ki: • a) Az előző cikkely a) és b) be­kezdéseiben feltüntetett betétek ka­matainak átszámítását 5 régi korona: 1 új korona arányban végzik. b) Az előző cikkely c), d) és e) pontjai alatt feltüntetett betétek ka­matainak-átszámítása 10 régi korona: 1 új korona arányban történik. c) Az 50.000 koronát meghaladó­régi pénzbetétek kamatainak átszá­mítását 30 régi korona: 1 új korona arányban hajtják ,végre. A betétek után kiszámított kama­tok átszámítását a pénzügyminiszté­rium által megállapított határidőn belül végzik el. 21. cikkely. A betétek és a betétekből eredő kkmatok 1953 május 31-ig való át­számítását a 19. és a 20. cikkely értelmében az egyes betéti számlák szerint egyénüeg végzik el. Ott, aihol a pénzintézeteknek tudomása van arról, hogy egy tulajdonosnak több betéti számlára vagy betét könyvecskére, vagy folyószámlára elhelyezett betétje van, az átszá­mítást a tulajdonos összes szám­láin elhelyezett betétének összege szerint végzik. 22. cikkely. A gazdasági, költségvetési és más szervezetek és intézmények forgalmi és folyószámláin elhelye­zett összegeket, valamint az állam, az állami intézmények, állami, nemzeti, köz- és szövetkezeti vál­lalatok, folyó- és forgalmi számláin elhelyezett betéteket, a ül. és IV. típusú egységes fölclmüvesszövet­kezetek folyószámláin elhelyezett betéteket — a feloszthatatlan ala pok számláira befizetett betéteket is ideértve — 1953 június első nap­jától 5 régi korona: 1 új korona arányban számítják át. Az I. és II. típusú egységes földmüvesszö­vetkezetek folyószámláira befize­tett betéteket azonban a 19. cik­kely értelmében, mint a betétköny­vecskében lévő betéteket számít­ják át. A külképviseleti hivataloknak az Állami Banknál lévő számláikon elhelyezett pénzét 5 régi korona 1 új korona arányban számítják át. Megjegyzés: A betétkönyvecskéken elhelye­zett betéteket a lakosság betétje ként kezelik. Ha a gazdasági, költ­ségvetési, vagy más szervezetek és intézmények a hivatalos lapban közölt 387/1952. számú kormány­rendelet törvényes intézkedéseit fi­gyelmen kívül hagyva, anyagi esz közeiket betétként a betétköny­vecskéken hagyták, nem kérhetik, hogy ezen irányelvek 22. pontja alapján a folyó és forgalmi szám­lákon elhelyezett betétekre vonat kozőan végezzék betétjeik átszá­mítását. Ez nem érinti a gazdasá­gi, költségvetési vagy más szerve zetek és intézmények igazgatóinak és főkönyvelőinek bíróság előtti felelősségét azért a kárért, ame­lyet az illetékes törvényes intézke­dések be nem tartásával okoznak a gazdasági, költségvetési vagy más szervezeteknek és intézmé­nyeknek. 23. cikkely. A magán, ipari, kereskedelmi és más vállalatok folyószámláin lévő összegeket a kis- és középparasz­tok, mezőgazdaság; üzemek kivé­telével. az összeg korlátozása nél­kül átszámítják a következő alap­elvek szerint: a) A vállalat normális tevékeny­ségéhez szükséges, de a munká­soknak az előző hónapban kifize­tett bérek összegét meg nem hala­dó összeget 5 régi korona: 1 új korona arányban számítják át. b) A fennmaradó összeget 50 régi korona, 1 új korona arányban számítják át. 24. cikkely. Azokat a folyószámlákon elhe­lyezett betéteket, amelyeket gaz­dasági, költségvetési és más szer­vezetek és intézmények ingóság vagy ingatlan eladása vagy bérbe­vétele címén fizettek be a folyó­számlákra, vagy azokat a folyó­számlákon elhelyezett betéteket, amelyeket a 80/1952. Sb. számú házadó törvény értelmében a bér­házakból beszedett lakbér címén fizettek be, 50 régi korona: 1 új korona arányban számítják át. 25. cikkely. Az életbiztosításból eredő díja­kat 20 régi korona: 1 új korona arányban számítják át. 26. cikkely. 1953. június 1. és 5-e közötti napokban az állami takarékpénz­tárakban és a csehszlovák állami bankban nem fogadják el és nem fizetik ki a lakosság betéteit; 1953 június 6-tól kezdve a betéteket mint rendesen elfogadják és kifi­zetik. VI. A KÖTÖTT BETÉTEKBŐL ÉS ÉRTÉKPAPÍROKRÓL. 27. cikkely. 1953 június elsejével eltörlik azokat a követeléseket és kötele­zettségeket: a) amelyek a kötött betétekből származnak az Sb. 91/1945. sz. dekrétum 7. §-a alapján; b) amelyek a kötelező megőrzés­ben lévő belföldi értékpapírokból származnak az Sb. 95/1945. sz. dekrétum alapján; c) amelyek életbiztosításból szár­maznak, amennyiben ezeket az Sb. 141/1947. sz. a likvidációs fond­ról szóló' törvény 1. cikkelyének el­ső szakasza 7. §-a alapján, kötött betétre való átutalással kell telje­síteni; d) amelyek a csehszlovák állam 1945 utáni hitelleveleiből származ­nak; e) a volt hitelintézetek által 1945 után kiadott részhitel levelekből és záloglevelekből származnak. VII. AZ ADÓSSÁGOK, VALAMINT MÁS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KÖVETELÉSEK ELSZÁMOLÁ­SÁNAK MÓDJA. 28. cikkely. A gazdasági, költségvetési, vala­mint más intézmények és szerveze­tek közötti adósságokat és szerző­déses kötelezettségeket, valamint a Csehszlovák Köztársaság és idegen államok közötti koronákban kifeje­zett adósságokat és szerződéses kötelezettségeket öt régi koronának egy új koronához való arányában számítják át. 29. cikkely. A lakosságnak adó, kölcsön, biz­tosítási és más fizetési kötelezett­ségeit, a gazdasági, költségvetési vagy egyéb szervezeteknek és intéz, nyekkel szemben öt régi koronának egy új koronához való arányában fogják kifizetni. 30. cikkely. Mindazon pénzösszegeket, ame­lyeket gazdasági, költségvetési, vagy egyéb szervezteknek és intéz-

Next

/
Thumbnails
Contents