Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

p 4 UJSZ0 1953 május 31 hatta meg annak a szilárd pénz­nemnek kérdését, amelyre hazánk­ban a szocializmus építésénél szük­ségünk van. Ma teljesen más körül­mények között valósítjuk meg a pénzŕeformot, a fejlett szocialista országépítés viszonyai között, ami­kor egész népgazdaságunkban a termelőeszközök társadalmi tulaj­dona az uralkodó. Pénzreformunkat a Szovjetunióban 1947-ben végrehaj­tott pénzreform mintájára hajtjuk végre, amely a Szovjetunióban a nagy Honvédő Háború után bekö­vetkezett hatalmas arányú nemzet­gazdasági fejlődésnek és az ár­csökkentési politika sikeres meg­valósításának egyik alapvető fölté­tele volt. A kormány által javasolt pénzre­form ezért megfelel a dolgozó nép létérdekeinek. Elő fogja segíteni a nép országépítő törekvéseit és ha­tásos eszköz lesz a lakosság élet­színvonala további fejlesztésének biztosítására. A pénzreform sikerességének biz­tosítása elkerülhetetlenné tesz bizo­nyos ideiglenes veszteségeket, ame­lyek dolgozó lakosságunk majdnem . valamennyi rétegét érintik. Ezeket a veszteségeket, azonban sokszoro­san pótolják a nagy előnyök, ame­lyek abból a tényből erednek, hogy fokozzuk a csehszlovák korona vá­sárlóerejét, leszállítjuk a szabad kereskedelem árait, biztosítjuk gaz­dasági életünknek, kultúránknak, a dolgozók jólétének további fellendü­lését. SA pénzreform és a jegyrendszei megszüntetése a CsKP mult évi or­szágos konferenciájának határozata értelmében a kormány és vala­mennyi igazgatási szerv kezében fontos eszköz „ lesz a nemzetgazda, ság minden szakaszán a munka megjavítása szempontjából. Mindé­nekelőtt növekszik a pénz jelentő­sége. Jobban érvényre jut' a terv­szerű nemzetgazdaságban betöltött szerepe, mint a nemzetgazdaság fejlesztésének fontos eszköze. To­vábbá sokkal hathatóbbá válik a korona ellenőrzésének megszerve­zése. Pénzügyi intézkedésekkel sokkal hathatóbban fejlesztheti a termelésben a munka termelékeny­ségének fokozására való törekvés, valamint a felvásárlási feladatok teljesítését a terv egész terjedel­mében. Ezen az alapon valamennyi üzemben és hivatalban megszilár­dítjuk és elmélyítjük a gazdasá­gosság rendszerét, dolgozóink sok­kal szélesebb és mélyrehatóbb mó­don juttathatják érvényre a hoz­rascsot alapelveit és Igy üzemeink ben, munkahelyeinken, valamint nemzetgazdaságunk minden szaka­szán emelhetik a munka színvona­lát. A magasabb jövedelem elérése érdekében várjuk a munkafegye­lem megszilárdítását és a dolgozók fokozott érdeklődését is. Ezek az eredmények azonban nem mutatkoznak meg automati kusan. Ezeket az eredményeket az egész dolgozó nép közös szorgal­mával érjük el. Szükséges, hogy minden dolgozó megértse, hogy csakis a munkatermelékenység emelkedésével összefüggően, az ön költségek csökkentésével biztosít­ható az árak további leszállítása és ezzel az életszínvonal további emelkedése. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csehszlovák korona szilárdságának alapja az üzenfek, az építkezések, a szövetkezeti föl dek, a kísérleti intézetek termelési sikerei. A dolgozóknak még kon­krétabban kell felkelteni érdeklő­désüket a terv teljesítése iránt nem­csak mennyiségileg, hanem árufaj­tákban és minőségileg is. Jobban kell gazdálkodni a béralappal, a forgóeszközökkel, hathatós harcot kell folytatni a túlméretezett és •nem produktív kiadások ellen, az állami vagyon fecsérelése és szét­lopása ellen és alapjában meg kell javítani az üzemek pénzügyi gaz­dálkodását. Fölöttébb sürgős köve­telmény bevezetni a szigorú ren­det a könyvelési nyilvántartásban, bevonni az üzem és hivatal min­den dolgozóját minden egyes koro­na megtakarításáért folyó harcba. Végezetül a pénzreform megköny­nyíti harcunkat a rendbontókkal szemben, elősegíti a mulasztás, a munkaeröhullámzás csökkentését és kiküszöbölését s egyben az állami és munkafegyelem betartását. Ezek az üzemek, hivatalok, szö­vetkezeti dolgozók fő feladatai a pénzügyi reformmal és a jegyrend­szer megszüntetésével kapcsolato­san. Tisztelt Nemzetgyűlés! A Cseh­szlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának május 30-1 határozatában részletesen fel vannak tüntetve azok az intézke­dések, amelyek az elfogadásra vá­ró pénzügyi reformra vonatkozó törvénnyel kapcsolatban megvaló­sításra kerülnek. Nem kételkedem abban, hogy ezeket az intézkedé­seinket egész dolgozó népünk tel­jes megértéssel és egyetértéssel fo­gadja valamint hogy kormányunk törekvése, a pénzreform és az egy­séges kiskereskedelmi árak alapján való szabad kereskedelemnek meg­valósítása a munkások, szövetkeze­ti tagok és egész dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek teljes tá­mogatására talál. (Taps.) Nagy politikai jelentőségű, mesz­szemenö intézkedések ezek. A szo­cializmushoz való előrehaladás meggyorsítása és sikeres megvaló­sítása szempontjából ez a pénz­ügyi reform és a vele kapcsolatos intézekdések elkerülhetetlen előfel­tételek, amelyek államunk gazda­sági és politikai hatalmának to­vábbi megszilárdulását és a dolgo­zó nép legszélesebb rétegei jólété­nek növekedését jelentik, egyide­jűleg gazdaságunk erejét és sikerét bizonyítják, egyben eszközül szol­gálnak a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a népi de­mokratikus országokkal való békés gazdasági együttmunkálkodás to­vábbi megszilárdítására. Kifejezés­re jut bennük köztársaságunk bé­kepolitikája, kormányunknak és egész népünknek a békés építő munka fejlesztése érdekében kifej, tett törekvése. A pénzreform és a vele kapcso­latos intézkedések végezetül a pártnak és a kormánynak a dolgo­zó nép javát szolgáló, gondoskodá­sát bizonyítják és egyben a mun­kásosztály, a szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok, a dolgozó értelmiség anyagi helyzetének to­vábbi javulását szolgáló hathatós eszközt jelentenek. Meg vagyak győződve róla, hogy a dolgozók nagy többsége helyesen értelmezi a pénzreform nagy jelen­tőségét és hogy azt népi demokra­tikus államunk és hazánk szocia­lista kiépítésének szempontjából fogja megítélni. Meg vagyok győződve arról is, hogy a dolgozók mindent elkövet­nek, hogy hazánk Klement Gott­wald tanításának szellemében. Zá­potocky elvtárs köztársasági elnök vezetésével sikeresen haladjon elő­re a szocializmushoz vezető győ­zelmes úton. (Taps.) Javasolom a tisztelt Nemzetgyű­lésnek, hogy a kormány által elő­terjesztett pénzreform törvényja­vaslatát hagyja jóvá. (A Nemzet­gyűlés tagjai felállnak és hossza­san tapsolnák.) A pénzreformról szóló, 1953 május 30-án kelt törvény A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése a következő törvényt fogadta el: r Un I. SZAKASZ. T Pénzreform és pénzegység: ,1. §. Országunkat a nemzetgaz­daság további fejlődése az elé a feladat elé állítja, hogy új pénz kiadásával és a régi pénz bevoná­sával pénzrefarmot hajtson végre, hogy így a csehszlovák korona vá­sárlóerejét növelje és megszilárdít­sa annak árfolyamát. 2. I. 1. A Csehszlovák Köztársa­ság területén 1953 június elsejével a csehszlovák korona (Kčs) lesz a pénzegység, amely 0.123426 gramm színaranynak felel meg, árfolyama egy rubelhez viszonyítva 1.80 Kés. A Csehszlovák Állami Bank ennek alapján állapítja meg a csehszlo­vák korona arányát az idegen pénze gységekhez. 2. A csehszlovák korona 100 fil­lérre oszlik. 3. §. 1. A Csehszlovák Köztár. saság területén 1953 június elsejé­vel kezdődően törvényes pénz: a) A 100, 50, 25 csehszlovák ko­ronás csehszlovák állami bankje­gyek, b) az 5, 3 ésl koronás cseh­szlovák államjegyek, c) 25, 10, 5, 3 és 1 filléres pénz­érmek. 2. Az egyes pénznemek kiadását, azok aláírását, azoknak bevonását a pénzügyminiszter hozza nyilvá­nosságra a Törvények-tárában. II. SZAKASZ. A bérek, fizetések és árak átszámítása: 4. §. Bérek, ellátmányok és más e munkáért vagy szolgálatért járó jutalmak, családi pótlék, nyugdíj, ösztöndíj, segély, és ehhez hason­lók, valamint az árak, az adó és más díjazások, tarifák a jogi in­tézkedésekben megállapított pénz­összegek, amelyek csehszlovák ko­ronára vonatkoznak, 1953 június elsejével 5 régi korona helyett 1 új Kčs arányban számítatnak át. m. SZAKASZ. Pénzátváltás, követelések és kötelezettségek átszámítása és az életbiztosítási kötvények díjainak kifizetése. 5. §. 1953 június elsejével cseh­szlovák koronára szóló új 1953-as mintájú pénz kerül forgalomba. Az eddigi pénzt a kormány által megállapított arányban kicserélik. 6. §. A kormány megállapítja, milyen arányban számítják át a lakosság csehszlovák koronára szó­ló betéteit, amelyek a pénzintéze­teknél, folyószámlákon és forgalmi számlákon lévő betétek és egyéb követelések és kötelezettség alak­jálban fennállnak. Ugyanakkor megállapítja, hogy milyen arány­ban kerülnek átszámításra a kifi­zetett életbiztosítási díjak. IV. SZAKASZ. Egyes követelések és kötele­zettségek megszüntetése: 7. §. 1. 1953 június elsejével ér­vényüket veszítik a következő kö­vetelések és kötelezettségek: a) Az 1945/91. számú törvény hetedik §-a alapján minősülő zá­rolt betétek. • b) Hazai értékpapírok, amelyek az 1945/91. számú rendelet értel­mében kötelező letétben vannak. c) Amelyek azokból az életbizto­sítási kötvényekből erednek, ame­lyeket az 1947/141. sz. törvény 1. sz. 1. bek. 7 §-a alapján és a va­lutafelszámolási alapra vonatkozó kötött betétre való átutalással kel­lett teljesíteni. 2. Ezen nappal érvényüket veszí­tik a csehszlovák állam részéről 1945 után kiadott adóslevelekből eredő kötelezettségek, továbbá résZ­adóslevelekböl és záloglevelekből származó kötelezettségek, amelye, ket volt hitelintézetek 1945 után adtak ki. A kormány az ezen kö­telezettségek megszüntetésével ke­letkezett veszteségeket a közinté­zetekkel és testületekkel rendezi. V. SZAKASZ. A valutafelszámolási alap megszüntetése. 8. §. A valutafelszámolási alapot 1953 június elsejével megszüntetik, az abból eredő jogok, az államra ruházódnak át. Az alap felszámo­lásának végrehajtásával a pénzügy­minisztert bízzák meg. VI. SZAKASZ. • Közös és záró intézkedések: 9. §. A kormány feljogosíttatik, hogy rendelettel a) tegyen általános intézkedése­ket a bankjegyekről, államjegyek­röl és érmékről és azoknak forga­lomba tételére vonatkozó előírá­sokról. b) A törvényes pénz rendszerét szükség szerint egészítse kl továb­bi pénznemekkel. 10. 5. A pénzügyminiszter köte­lességévé tétetik, hogy megtegye az összes intézkedéseket a pénzre­form rendes végrehajtására, fő­ként, hogy irányelvekkel megszab­ja. a) A régi pénz beváltásának fel­tételeit, módszereit és részleteit; az átszámítást e törvény intézkedése értelmében, az eddigi betétköny­veknek új betétkönyvre való kicse­rélésével kapcsolatos kötelessége­ket és feltételéket. b) A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek, valamint intéz­ményeknél fellépő fölöslegek és hiányok kiegyenlítésének módját, mégpedig úgy, hogy a követeié, seket és tartozásokat új pénzre számítsák át, esetleg a kötelezett­ségeket, illetve jogokat a jelen tör­vény értelmében semmiseknek nyil­vánítsák. 11. §. A csehszlovák pénzről szó­ló 1948/39. számú törvény érvé­nyét veszíti. 12. §. Jelen törvény 1953 június elsejével lép érvénybe és végre, hajtja a kormány valamennyi tag­ja. Prága, 1953 május 30-án. V. Siroky s. k. minszterelnök. 3. Kabeš, s., k., pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter 1953 május 30-án kelt a pénzreform megvalósításának módjáról szóló irányelvei A pénzreformről szóló 41/1953. Sb. számú törvény 10. §-a alapján a Csehszlovák Köztársaság kor­mánya, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága 1953. május 30-án kelt és a pénzreform megvalósítására, to­vábbá az élelmiszerek és iparcikkek a jegyekre való eladásának eltörlé­sére vonatkozó határozataival össz­hangban a pénzügyminiszter a kö­vetkezőket rendeli el: I. A forgalomban levő régi pénzek 1953. évi kiadású új pénzekre való beváltásának módja és feltételei, 1. cikkely 1953. június 1-vel kezdődően for­galomba kerülnek az 1953. évi ki­' adású új pénzek: a Csehszlovák ál­lami bank 100, 50, 25 és 10 cseh­szlovák koronás bankjegyei; a Cseh­szlovák Köztársaság 5, 3 és 1 cseh szlovák koronás állam jegyei; a 25, 10, 5, 3 és 1 filléres váltópénzel. 2. cikkely. A most forgalomba levő eddigi pénzeket minden értékben, beleszá­mítva a váltópénzeket i s( további szö. vegben „régi pénzek") beváltja a Csehszlovák Állami Bank új pén­zekre a következő alapelvek szerint: a) Azon polgároknak és azok csa­ládtagjainak, akik nem végeztetnek bérmunkát és a belkereskedelem­ügyi minisztérium 11/1953. U. L számú hirdetménye 3. pontja alap­ján, amely a kötött piacon való vá­sárlásra vonatkozik, nem voltak kizárva a kötöttpiac ellátásából, be­váltanak személyenként legfeljebb 300 korona régi pénzt a következő arányban: 5 korona régi pénzért 1 korona új pénzt kapnak. Az ezen összegen felüli készpénzt a követ, kezö arányban váltják be: 50 ko­rona régi pénzért 1 korona új pénzt kapnak az összeg nagyságára való tekintet nélkül. Hasonló módon váltják be a régi pénzeket azoknál a polgároknál (és családtagjaiknál), akik nem végez­tetnek bérmunkát, de a belkereske. delemügyi minisztérium hirdetmé­nye 4. pontja álapján átmenetileg kl vannak zárva a kötöttpiacon való ellátásból (főleg az egységes föld­műves szövetkezetek egyes tagjai és egyes kis- és középparasztok). b) Valamennyi többi polgár ese­tében minden készpénzmennyiséget az 50 korona régi pénz 1 korona új pénz arányában váltanak be. c) A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek pénztáraiban le­vő készpénzmennyiséget az 50 ko­rona régi pénz 1 korona üj pénz arányában váltják be. d) A beváltást a lakosság köré. ben az állampolgári személyazonos­sági igazolvány alapján végzik; azok a polgárok, akiknek nincs állampolgári személyazonossági igazolványuk, ehelyett felmutatják a nemzetbiztonsági szerv járási pa­rancsnokságának igazolványát Ar­ról, hogy ott kérvényezték az ál­lampolgársági személyazonossági igazolvány kiadását. Azok a polgárok, akik igényt tar­tanak a kedvezményes beváltásra az a) betű alatti szakasz alapján, állampolgári személyazonossági iga zolványukon és családtagjaik iga­zolványán kívül, amennyiben az er­re vonatkozó előírások alapján sa­ját állampolgári személyazonossági igazolvánnyal kellene bírniok, fel­mutatják a háztartási lapot ls. Ha azok a polgárok, akik a ked­vezményes beváltásra tartanak igényt az a) betű alatti szöveg alapján, átmenetileg ki voltak zár­va a kötöttpiacon való ellátásból, megkérik az illetékes nemzeti bi­zottságot, hogy háztartási lapjukat lássa el „a 300 korona beváltására jogosult" bejegyzéssel, dátummal', pecséttel és a nemzeti bizottság fe­lelőé tényezőjének aláírásával. A beváltást az ugyanazon háztartási lapon bejegyzett személyeknél egy­szerre kell elintézni. A háztartási lapot a beváltási központnál kell hagyni, a beváltás­ra vonatkozó adatok helyességének utólagos ellenőrzése végett. e) Beváltásra csak azokat a pén­zeket fogadják el, amelyek épek, a Csehszlovák Állami Bank irányel­vei alapján. 3. cikkely. A régi pénzeknek új pénzekre va­ló beváltása a Csehszlovák Köztár­saság egész területén 1953. június 1-én, 2-án, 3-án é® 4-én lesz. 4. cikkely, A régi pénzek beváltását a 2. és 3. cikkely alapján a Csehszlovák Állami Bank valamennyi szervei végzik és a Csehszlovák Állami Bank külön e célra megszervezett beváltási központjai. Beváltási központként szerepel­hetnek az állami takarékpénztárak, a postahivatalok, nagyobb termelé­si és más vállalatok, hivatalok és szervezetek, mégpedig az illetékes járási nemzeti bizottság hozzájá­rulásával, amely igazolja a beváltá­si központok jegyzékét és a pénz­beváltásnál működésük körét. Ezen jegyzékek alapján a Cseh­szlovák Állami Bank bejelenti a lakosságnak az egyes beváltási köz­pontok munkaidejét, Tnégpedig a helyi nemzeti bizottsággal egye tér t­t

Next

/
Thumbnails
Contents