Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

2 t!J S zo 1953 május 31 re vonatkozó jegyrendszer meg­szüntetését a következő elvek sze­rint hajtják végre: Először: Az élelmiszereket és Iparcikkeket jegy nélkül, szabadon árusítják. A magas szabadpiaci árakat megszüntetik. Másodszor: Bevezetik az egysé ges állami kiskereskedelmi árakat az eddigi kötöttpiaci, szabadpiaci és úgynevezett régi egységárak helyett. Harmadszor: Az élelmiszerek ed digi szabadpiaci árait átlag 31 szá zalékkal, az iparcikkek árait 37 százalékkal szállítják le. Azoknál az árúcikkeknél, amelyeket eddig jegy nélkül árusítottak, az egysé ges árakat átlag 7 százalékkal csökkentik. Negyedszer: Egyes kötöttpiaci • árak emelésével kapcsolatban eme lik az alapbértarifákat és az alap­fizetéseket, a nyugdíjakat és csa ládi pótlékokat. Emelik a több gyermekes munkások és hivatalno­kok béradó-kedvezményét. Ezek ne k a költségeknek jelentős részét az állam viseli. A mezőgazdasági termékek fel vásárlási árai a jegyrendszer meg' szüntetése után alapjában váltó zatlanok maradnak, á kőtelező be­adáson felül az államnak eladott mezőgazdasági termékekért fizetett pótlékokat felemelik. Kibővítik a mezőgazdasági piaco­kat és így nagyobb lehetőségeket nyújtanak az egységes földműves szövetkezeteknek, a szövetkezeti ta­goknak, valamint a kis- és középpa­rasztoknak, hogy beadási kötele­zettségeik teljesítése után szaba­don bocsássák áruba fölöslegeiket, szabad megegyezés szerinti árakon A pénzreform, a közellátás jegy­rendszerének megszüntetése, vala­mint az áttérés az egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló fej­lett kereskedelemre, új csapás a vá­rosi és falusi kapitalista és üzérke­dő elemekre. A pénzreform a közellátás jegy­rendszerének megszüntetésével és az egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló fejlett kereskedelem re való áttéréssel együtt, megerős! ti a pénz jelentőségét népgazdasá­gunkban. Fokozza a munkások bé­rének és a mezőgazdasági lakosság pénzbevételeinek jelentőségét, meg­teremti az érdem szerinti helyes szocialista munkadijazás tartós fel­tételeit, előmozdítja a munkaterme­lékenység növekedését. Megszilár­dítja a költségvetésen alapuló gaz­dálkodást és a pénzügyi fegyelmet, elmélyíti a gazdaságosság rendsze­lét. Mindez megszilárdítja a munká­sok és parasztok szövetségét, nép­gazdaságunk és köztársaságunk ere­jének további fellendüléséhez és en­nek alapján a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedé­séhez vezet. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározták: I. A PÉNZREFORM 1. 1953 június 1-ével új, 1953-as mintájú pénzeket bocsátanak for­galomba, mégpedig: a Csehszlovák Állami Bank 100, 50, 25 és 10 koronás címletű bank­jegyeit, 5, £• és 1 csehszlovák koronás ál­lam j egyeket, 25, 10, 5, 3 és 1 filléres ércpénze­ket. ' 2. Mindenfajta pénz (bankjegy, papir- és ércaprópénz), amely je­lenleg forgalomban van, a követ­kező elvek szerint váltandó be: azoknak a polgároknak, akik nem foglalkoztatnak bérmunkásokat, a régi pénzt 300 koronáig 5 régi ko­ronáért egy új korona arányban, tehát levonás nélkül váltják be; a háromszáz koronán felüli készpénzt 50 régi koronáért egy üj korona arányban cserélik be; az összes többi polgárnak minden készpénzt 50 régi koronáért egy új korona arányban cserélnek be; a gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények pén7- 1 'ti levő készpénzt 50 régi korona .'i-t egy ú j korona arányban váltják be. 3. A régi pénz beváltásával a Csehszlovák Állami Bankot kell megbízni. A régi pénz kicserélését új ellené­ben az egész állam területén 1953 június 1-én, 2-4n, 3-án és 4-én kell végrehajtani. A régi pénz. amelyet ebben a ha­táridőben nem váltanak be, érvé­nyét veszti. A régi pénz új ellenében történő beváltásának határideje alatt a régi pénzt rendes fizetőeszköznek fo­gadják el minden kifizetésnél 50 régi korona egy új koronáért arány­ban. 4. Az új csehszlovák korona aranytartalmát 0.123426 gramm színaranyban állapítják meg. 5. A Csehszlovák Állami Bank részéről történő aranyvásárlásoknál 1 gramm színarany árát 8 koroná­ban állapítják meg. 6. A csehszlovák korona aranytar­talmának alapján, amelyet a jelen szakasz negyedik pontja állapít meg, a csehszlovák korona árfolya­mát a rubelhez viszonyítva 1.80 ko­ronában állapítják meg. Fel kell hatalmazni a Csehszlovák Állami Bankot, hogy megállapítsa és rendezze a csehszlovák korona árfolyamát az idegen fizetési eszkö­zökhöz viszonyítva, mihelyt az ide­gen valuták aranytartalma vagy ár­folyama megváltozik. 7. A Csehszlovák Köztársaság kormányánál akkreditált külföldi képviseletek régi készpénzét, ame­lyet 1953 májusában a Csehszlovák Állami Banknak eladott valutákért, szereztek, teljes egészében be kell váltani a Csehszlovák Állami Bank­ban. Ennek a készpénznek a bevál­tása öt régi koronáért egy új koro­na arányban történik. 8. Bárminemű pénzátutalást, mint sekkeket, póstautalványokat, akre­ditívokat, fizetési meghagyásokat, amelyeket magánszemélyeknek kell kifizetni, a régi pénznek a lakos­ság számára történő beváltását sza­bályozó feltételek értelmében fizetik ki, vagyis 50 korona régi pénzért egy új korona, amennyiben a kifi­zetés 1953. június 1-én vagy később történik. 1953. június 1-én, 2-án, 3-án és 4-én a pénzintézeteik és a postahiva­talok semminemű befizetéseket nem fogadnak el átutalás céljából. 9. A béreket, fizetéseket és egyéb munkáért vagy szolgálatokért kifi­zetett díjazásokat, családi pótléko­kat, nyugdíjakat, ösztöndíjakat, se­gélyeket, stb. valamint az árakat és tarifákat 1953. június 1-ével 5 ré­gi koronáért egy új korona arány­ban kell átszámítani. 10. A lakosság betéteit, amelye­ket betétkönyvre vagy folyószám­lára helyezett el a Csehszlovák Ál­lami Bankban és az állami takarék­pénztárakban, 1953. június 1-ével a következőképpen kell átszámítani: A munkásoknak és hivatalnokok­nak a rendszeres üzemi megtakarí­tás keretében betétkönyveken sze­eplö betéteik, a diákok betétköny­vein szereplő betéteket és az iskolai takarékossági körök tagjainak be­téteit, valamint azoknak a betét­könyveknek a fennmaradó betéteit, amelyekkel az államdíjasok díjait fizették ki, öt régi koronáért egy új korona arányban számítják át. Az 5.000 koronáig terjedő betétek átszámítása 5 régi koronáért egy új korona. Az 5.000-töl 10.0000 koronáig ter­jedő betétek átszámítása a kővet­kező: A betét 5.000 koronáig terjedő ré­szét az előbbi bekezdés szerint, a többit 10.000 koronáig 6.25 régi ko­ronáért egy új korona arányban. A 10.000-töl 20.000 koronáig ter­jedő betétek átszámítása: A betét 10.000 koronáig terjedő részét az előbbi bekezdés szerint, a többit 20.000 koronáig tíz régi koro­náért egy új korona arányban. A 20.000-től 50.000 koronáig ter­jedő betétek átszámítása: A betét 20.000 koronáig terjedő részét az előbbi bekezdés szerint, többit 50.000 koronáig 25 régi ko­ronáért egy új korona arányban. Az 50.000 koronán felüli betétek átszámítása: Az 50.000 koronáig terjedő részt az előző bekezdés szerint, a betét többi részét 30 régi koronáért egy új korona arányban. Azokat a betétkönyvre szóló be­téteket, amelyeket 1953. május 16-a után állítottak ki, 50 régi koroná­ért egy új korona arányban váltják be. 11. A befizetett életbiztosítási dí­jak átszámítási aránya 20 régi ko­ronáért egy új korona. 12. Azok a folyószámla betétek, amelyeket a pénzintézeteknél gaz­dasági, költségvetési vagy egyéb szervezetek és intézmények fizettek be magánszemélyek részére, ingó és ingatlan tulajdon eladásáért vagy bérbevételéért, valamint azok a folyószámlabetétek, amelyekre a 80­1952. számú törvény értelmében a bérházak lakbérét fizetik be, 50 régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. 13. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények folyó- és forgalmi számláján szerep­lő betéteket, valamint a harmadik és negyedik típusú egységes föld­müvesszövetkezetek folyószámlái­nak betéteit, továbbá a szövetkeze­tek oszthatatlan alapjainak szám­láin szereplő betéteket 1953. június 1-ével 5 régi koronáért egy új koro­na arányban kell átszámítani. 14. A magánipari, kereskedelmi és egyéb vállalatok folyószámláin szereplő betéteket a kővetkező el­vek szerint kell átszámítani: a) A vállalat rendes üzeméhez szükséges összeget, amely nem ha ladhatja meg a munkások bérének az előző hónapban kifizetett össze gét, öt régi koronáért egy új koro­na arányban kell átszámítani. b) A fennmaradó összeg átszámí­tási kulcsa 50 régi koronáért egy új korona. 15. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények kölcsönös követeléseit és tartozá­sait, valamint a lakosságnak velük szemben fennálló tartozásait öt régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. Az adó- és illetménydíjszabásokat ugyancsak öt régi koronáért egy új korona arányban számítják át. 16. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények tartozásait a lakossággal szemben ötven régi koronáért egy új korona arányban számítják át. 17. Az 1953. június 1-án forgalom­ban lévő postabélyegek és okmány­bélyegek továbbra is használhatók az új bélyegek és okmánybélyegek kiadásáig, az átszámítási arány 50 korona régi névérték egy új koro­náért. A postaügyi miniszter 1953. június 30-ig új postabélyegeket, a pénzügyminiszter 1953. június 30-ig új okmánybélyegeket ad ki. 18. Semmisnek nyilvánitanak min­den az 1945. évi valutareform alkal­mából zárolt betétekből és bélföldi értékpapirosokból és életbiztosítá­sokból folyó kötelezettséget, ameny­nyiben az utóbbi zárt számlára tör­ténő átutalással teljesítendő. Egy­idejűleg semmisnek nyilvánítják az 1945 után kiadott állami kölcsön­kötvényekböl, valamint az 1945 után az egykori hitelintézetek által kibo­csátott részleges kölcsönkötvények­ből és záloglevelekből folyó kötele­zettségeket. A veszteségeket, ame­lyek az említett kötelezettségek hatálytalanításával a nyilvános szer­vezeteket és intézményeket érik, a kormány rendezi. II. A JEGYRENDSZER MEGSZÜNTETÉSE A KÖZELLÁTASBAN 1. A pénzreform végrehajtásával egyidejűleg, azaz 195S. június 1-ével megszűntetik az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrend­szert, megszüntetik a szabadpiac árait és bevezetik az élelmiszerek és iparcikkek egységes állami kis­kereskedelmi árait. 2. Az élelmiszerek és iparcikkek egységes állami kiskereskedelmi árainak megállapításánál a kővet­kező elvekből kell kiindulni: a) Az élelmiszerek eddigi szabad­piaci árait átlagban 31 százalékkal kell csökkenteni, ebből a kenyér árát 12 százalékkal, a búzalisztét 22 százalékkal, a sertéshúsét 43 szá­zalékkal, a sertészsírét 60 százalék­kal, a vajét 51 százalékkal, a cu­korét 50 százalékkal, és a tojás árát a nyári időszakban 45 százalékkal. b) Az iparcikkek eddigi szabad­piaci árait átlag 37 százalékkal csökkentik, ebből a gyapotszövetek árait átlag 59 százalékkal, a kész ruháét átlag 50 százalékkal. c) Azoknak az áruknak az eddigi egységes árait, amelyeket nem jegy re árusítottak, átlag 7 százalékkal csökkentik. d) A kész gyermekruhák és gyermek rövidáruk árai alapjában megmaradnak a kötöttpiac eddigi árainak színvonalán. 3. A Csehszlovák Köztársaság belkereskedelmi miniszterét utasít ják, hogy ennek a határozatnak az értelmében kiadja az élelmiszerek és Iparcikkek állami kiskereske delmi árainak új N árjegyzékét a kis kereskedelmi hálózat és a vendég ipari üzemek számára. 4. A jelen határozatban megálla­pított árak nem vonatkoznak a me zögazdasági piacra, valamint a szö­vetkezeti kereskedelemre, amely mezőgazdasági feleslegekből szerzi be árukészletét. Az egységes földmüvesszövetke zetek, a szövetkezeti tagok, vala mint az egyénileg gazdálkodó kis és középparasztok beadási kötele zettségük teljesítése után termelési feleslegeiket szabad megegyzés sze rinti árakon adhatják el. 5. A termelési és fogyasztási szövetkezetek termékeiket olyan áron bocsátják áruba, amelyek nem haladják meg az egységes ál lami kiskereskedelmi árakat. III. A BÉREK, FIZETÉSEK, NYUGDIJAK ÉS CSALÁDI PÓTLÉKOK EMELÉSE. 1. A föld alatt dolgozó bányá szok alapórabérét (idő- és akkord bérben egyaránt) valamennyi mi­nősítési osztályban és bércsoport, ban 0.70 koronával emelik új pénz ben. 2. A bányával közvetlenül össze­függő felszíni létesítményekben foglalkoztatott munkások alapóra­bérét (idő- és akkordbérét egyaránt) valamennyi minösitési osztályban és bércsoportban 0.50 koronával emelik új pénzben. 3. A kohómüvekben, amelyekre a kormány 1951 november 13-án kelt határozata vonatkozik, a mun kások alapórabérét (idő- és akkord bérben egyaránt) 0.60 koronával emelik új pénzben. 4. A nagyhőfokú vagy velük egy­minösítésü munkahelyeken dolgozó munkások alapórabérét (idő- és akkordbérben egyaránt) valamennyi bérosztályban 0.44 koronával eme­lik új pénzben. 5. Valamennyi többi időbérben dolgozó munkás alapórabérét az összes bérosztályban és csoportban 0.34 koronával emelik új pénzben. Az akkordban végzett munka díjszabását az új alapórabér 109 százalékában kell megállapítani becslésszerinti akkord esetén és az alapórabér 118%-ában lemért ak kord esetén. Azokat az akkorddíjszabásokat, amelyeket eddig az eddigi alapbér 110 vagy 120 százalékától eltérően állapítottak meg, az állami bérbi­zottság külön hagyja majd jóvá. 6. A havi alapfizetéseket új pénzben a következőképpen eme lik: az 1000 koronáig terjedő havi alapfizetéseket 60 koronával, az 1000-től 1200 koronáig terjedő havi alapfizetéseket 40 koronával, az 1200 koronán felüli havi alapfizeté seket nem emelik. Az alapfizetés szerint kiszámí­tott jutalékok és pótlékok száza, lékarányától szóló előírások váltó­zatlanok maradnak. A szilárd havi összegben meg­állapított pótlékokat és jutalékokat nem emelik. 7. Utasítani kell a minisztériu­mokat és a többi központi hivatalt, hogy 1953 június 7-ig jóváhagyás és bejegyzés céljából terjesszék az állami bérbizottság elé az új bér díjszabásokat. Az állami bérbizott­ság jóváhagyása nélkül az új díj­szabások érvénytelenek. A bérek és fizetések rendezésével kapcsolatos részleteket a kormány által jóvá hagyott külön előírások szabják meg. 8. Üj pénzben emelni kell a kö vetkező járadékokat: Az aggkori és rokkantsági jára­dékot. amennyiben összege nem haladja meg a 600 koronát havon­ta havi 20—70 koronával. A havi 360 koronát meg nem ha­ladó özvegyi járadékokat 20—50 koronával havonta. A társadalmi járadékokat ha­vonta 50 koronával, ha pedig há­zaspár társadalmi járadékáról van sző, havonta 75 koronával. A teljes árvák járadékát, ameny­nyiben nem haladja meg a 200 ko­ronát havonta, 20—60 koronával. A rokkantsági és aggkori jára­dékélvezők gyermekneveltetési pót­lékát, a családi pótlékokat, vala­mint a neveltetési illetményeket egységesíteni kell és június hónap­tól- kezdve a következőképpen kell rendezni: egy gyermekre — 70 korona ha­vonta, két gyermekre — 170 korona havonta, három gyermekre — 310 korona havonta, négy gyermekre — 470 korona havonta, öt gyermekre — 630 korqna ha­vonta, minden további gyermekre 160 koronával több havonta. Az özvegyi járadékosok gyer­mekneveltetési pótlékát a követ­kezőképpen állapítják meg: egy gyermekre — 120 korona havonta, két gyermekre — 260 korona ha­vonta, három gyermekre — 420 korona havonta, minden további gyermekre havi 160 koronával több. A többféle járadékot élvező sze­mélyek járadékának emelését va­lamennyi járadék összegéből szá­mítják ki. A járadékok leszállításának hatá­rát az 1951 június 29-én kelt kor­mányrendelet értelmében, amely eddig évj 48.000 korona volt (régi pénzben), új pénzben 10.800 koro­nára változtatják meg. A járadék rendezésével kapcsolatos részleteket a kormány által jóváhagyott kü­lön előírások állapítják meg. A 0.5 hektárnál nagyobb (lege­lőterületeken 2 hektárnál nagyobb) földterülettel rendelkező alkalma­zottaknak, illetve családtagjaiknak a családi pótlékot az eddigi ösz­szegben fizetik ki továbbra is. 1953 július 1-töl a családi pótlé­kot (neveltetési járulékot) havonta fizetik ki. A pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése fordu­latot jelent államunk gazdasági és politikai fejlődésében. Arról van szó, hogy valamennyi dolgozó va­lóban gazdának érezze magát mun­kahelyén és engesztelhetetlen le­gyen minden pazarlással szemben. Arról van szó, hogy fokozzuk mun­kánk termelékenységét és a ter. melt felesleget az árak leszállításá­ra, a csehszlovák korona vásárló­erejének növelésére, a nép jólété­nek fejlesztésére használjuk föl. Arról van szó, hogy gazdasági éle­tünk minden tényezője a miniszté­riumokban, a főigazgatóságokon, az üzemekben' és az egységes föld­műves szövetkezetekben, a cseh­szlovák állami gazdaságokban és gépállomásokon fáradhatatlanul küzdjön a tervek teljesítéséért és túlteljesítésért, az állami és mun­kafegyelem betartásáért. Arról van sző, hogy pénzügyi és hitelrendsze­rünk valóban pénzünk szilárdsága igaz őrének bizonyuljon. Népgazdaságunk fejlődése, népi demokratikus rendszerünk megszi­lárdítása, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a népi demokra­tikus országokkal egyre elmélyülő együttműködésünk biztosítják jövö sikereinket abban a harcban, amelynek célja a szocializmus fel­építése hazánkban és a világ tar­tós békéjének biztosítása. A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya és a CsKP Központi Bizott­sága meg vannak győződve róla, hogy dolgozó népünk határozottan támogatni fogja a csehszlovák ko­rona megszilárdítására, a fejlett kereskedelemre való áttérésnek mü­vét és felhívják városaink és fal­vaink egész dolgczó népét, harcol­jon az ebből következő feladatok teljesítéséért. A Csehszlovák Köztársaság kormánya, Csehszlovákia kommunista Pártjának Központi Bizott­sága.

Next

/
Thumbnails
Contents