Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132a. szám, vasárnap

2 t!J S zo 1953 május 31 re vonatkozó jegyrendszer megszüntetését a következő elvek szerint hajtják végre: Először: Az élelmiszereket és Iparcikkeket jegy nélkül, szabadon árusítják. A magas szabadpiaci árakat megszüntetik. Másodszor: Bevezetik az egysé ges állami kiskereskedelmi árakat az eddigi kötöttpiaci, szabadpiaci és úgynevezett régi egységárak helyett. Harmadszor: Az élelmiszerek ed digi szabadpiaci árait átlag 31 szá zalékkal, az iparcikkek árait 37 százalékkal szállítják le. Azoknál az árúcikkeknél, amelyeket eddig jegy nélkül árusítottak, az egysé ges árakat átlag 7 százalékkal csökkentik. Negyedszer: Egyes kötöttpiaci • árak emelésével kapcsolatban eme lik az alapbértarifákat és az alapfizetéseket, a nyugdíjakat és csa ládi pótlékokat. Emelik a több gyermekes munkások és hivatalnokok béradó-kedvezményét. Ezek ne k a költségeknek jelentős részét az állam viseli. A mezőgazdasági termékek fel vásárlási árai a jegyrendszer meg' szüntetése után alapjában váltó zatlanok maradnak, á kőtelező beadáson felül az államnak eladott mezőgazdasági termékekért fizetett pótlékokat felemelik. Kibővítik a mezőgazdasági piacokat és így nagyobb lehetőségeket nyújtanak az egységes földműves szövetkezeteknek, a szövetkezeti tagoknak, valamint a kis- és középparasztoknak, hogy beadási kötelezettségeik teljesítése után szabadon bocsássák áruba fölöslegeiket, szabad megegyezés szerinti árakon A pénzreform, a közellátás jegyrendszerének megszüntetése, valamint az áttérés az egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló fejlett kereskedelemre, új csapás a városi és falusi kapitalista és üzérkedő elemekre. A pénzreform a közellátás jegyrendszerének megszüntetésével és az egységes állami kiskereskedelmi árakon alapuló fejlett kereskedelem re való áttéréssel együtt, megerős! ti a pénz jelentőségét népgazdaságunkban. Fokozza a munkások bérének és a mezőgazdasági lakosság pénzbevételeinek jelentőségét, megteremti az érdem szerinti helyes szocialista munkadijazás tartós feltételeit, előmozdítja a munkatermelékenység növekedését. Megszilárdítja a költségvetésen alapuló gazdálkodást és a pénzügyi fegyelmet, elmélyíti a gazdaságosság rendszelét. Mindez megszilárdítja a munkások és parasztok szövetségét, népgazdaságunk és köztársaságunk erejének további fellendüléséhez és ennek alapján a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedéséhez vezet. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elhatározták: I. A PÉNZREFORM 1. 1953 június 1-ével új, 1953-as mintájú pénzeket bocsátanak forgalomba, mégpedig: a Csehszlovák Állami Bank 100, 50, 25 és 10 koronás címletű bankjegyeit, 5, £• és 1 csehszlovák koronás állam j egyeket, 25, 10, 5, 3 és 1 filléres ércpénzeket. ' 2. Mindenfajta pénz (bankjegy, papir- és ércaprópénz), amely jelenleg forgalomban van, a következő elvek szerint váltandó be: azoknak a polgároknak, akik nem foglalkoztatnak bérmunkásokat, a régi pénzt 300 koronáig 5 régi koronáért egy új korona arányban, tehát levonás nélkül váltják be; a háromszáz koronán felüli készpénzt 50 régi koronáért egy üj korona arányban cserélik be; az összes többi polgárnak minden készpénzt 50 régi koronáért egy új korona arányban cserélnek be; a gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények pén7- 1 'ti levő készpénzt 50 régi korona .'i-t egy ú j korona arányban váltják be. 3. A régi pénz beváltásával a Csehszlovák Állami Bankot kell megbízni. A régi pénz kicserélését új ellenében az egész állam területén 1953 június 1-én, 2-4n, 3-án és 4-én kell végrehajtani. A régi pénz. amelyet ebben a határidőben nem váltanak be, érvényét veszti. A régi pénz új ellenében történő beváltásának határideje alatt a régi pénzt rendes fizetőeszköznek fogadják el minden kifizetésnél 50 régi korona egy új koronáért arányban. 4. Az új csehszlovák korona aranytartalmát 0.123426 gramm színaranyban állapítják meg. 5. A Csehszlovák Állami Bank részéről történő aranyvásárlásoknál 1 gramm színarany árát 8 koronában állapítják meg. 6. A csehszlovák korona aranytartalmának alapján, amelyet a jelen szakasz negyedik pontja állapít meg, a csehszlovák korona árfolyamát a rubelhez viszonyítva 1.80 koronában állapítják meg. Fel kell hatalmazni a Csehszlovák Állami Bankot, hogy megállapítsa és rendezze a csehszlovák korona árfolyamát az idegen fizetési eszközökhöz viszonyítva, mihelyt az idegen valuták aranytartalma vagy árfolyama megváltozik. 7. A Csehszlovák Köztársaság kormányánál akkreditált külföldi képviseletek régi készpénzét, amelyet 1953 májusában a Csehszlovák Állami Banknak eladott valutákért, szereztek, teljes egészében be kell váltani a Csehszlovák Állami Bankban. Ennek a készpénznek a beváltása öt régi koronáért egy új korona arányban történik. 8. Bárminemű pénzátutalást, mint sekkeket, póstautalványokat, akreditívokat, fizetési meghagyásokat, amelyeket magánszemélyeknek kell kifizetni, a régi pénznek a lakosság számára történő beváltását szabályozó feltételek értelmében fizetik ki, vagyis 50 korona régi pénzért egy új korona, amennyiben a kifizetés 1953. június 1-én vagy később történik. 1953. június 1-én, 2-án, 3-án és 4-én a pénzintézeteik és a postahivatalok semminemű befizetéseket nem fogadnak el átutalás céljából. 9. A béreket, fizetéseket és egyéb munkáért vagy szolgálatokért kifizetett díjazásokat, családi pótlékokat, nyugdíjakat, ösztöndíjakat, segélyeket, stb. valamint az árakat és tarifákat 1953. június 1-ével 5 régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. 10. A lakosság betéteit, amelyeket betétkönyvre vagy folyószámlára helyezett el a Csehszlovák Állami Bankban és az állami takarékpénztárakban, 1953. június 1-ével a következőképpen kell átszámítani: A munkásoknak és hivatalnokoknak a rendszeres üzemi megtakarítás keretében betétkönyveken szeeplö betéteik, a diákok betétkönyvein szereplő betéteket és az iskolai takarékossági körök tagjainak betéteit, valamint azoknak a betétkönyveknek a fennmaradó betéteit, amelyekkel az államdíjasok díjait fizették ki, öt régi koronáért egy új korona arányban számítják át. Az 5.000 koronáig terjedő betétek átszámítása 5 régi koronáért egy új korona. Az 5.000-töl 10.0000 koronáig terjedő betétek átszámítása a kővetkező: A betét 5.000 koronáig terjedő részét az előbbi bekezdés szerint, a többit 10.000 koronáig 6.25 régi koronáért egy új korona arányban. A 10.000-töl 20.000 koronáig terjedő betétek átszámítása: A betét 10.000 koronáig terjedő részét az előbbi bekezdés szerint, a többit 20.000 koronáig tíz régi koronáért egy új korona arányban. A 20.000-től 50.000 koronáig terjedő betétek átszámítása: A betét 20.000 koronáig terjedő részét az előbbi bekezdés szerint, többit 50.000 koronáig 25 régi koronáért egy új korona arányban. Az 50.000 koronán felüli betétek átszámítása: Az 50.000 koronáig terjedő részt az előző bekezdés szerint, a betét többi részét 30 régi koronáért egy új korona arányban. Azokat a betétkönyvre szóló betéteket, amelyeket 1953. május 16-a után állítottak ki, 50 régi koronáért egy új korona arányban váltják be. 11. A befizetett életbiztosítási díjak átszámítási aránya 20 régi koronáért egy új korona. 12. Azok a folyószámla betétek, amelyeket a pénzintézeteknél gazdasági, költségvetési vagy egyéb szervezetek és intézmények fizettek be magánszemélyek részére, ingó és ingatlan tulajdon eladásáért vagy bérbevételéért, valamint azok a folyószámlabetétek, amelyekre a 801952. számú törvény értelmében a bérházak lakbérét fizetik be, 50 régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. 13. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények folyó- és forgalmi számláján szereplő betéteket, valamint a harmadik és negyedik típusú egységes földmüvesszövetkezetek folyószámláinak betéteit, továbbá a szövetkezetek oszthatatlan alapjainak számláin szereplő betéteket 1953. június 1-ével 5 régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. 14. A magánipari, kereskedelmi és egyéb vállalatok folyószámláin szereplő betéteket a kővetkező elvek szerint kell átszámítani: a) A vállalat rendes üzeméhez szükséges összeget, amely nem ha ladhatja meg a munkások bérének az előző hónapban kifizetett össze gét, öt régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. b) A fennmaradó összeg átszámítási kulcsa 50 régi koronáért egy új korona. 15. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények kölcsönös követeléseit és tartozásait, valamint a lakosságnak velük szemben fennálló tartozásait öt régi koronáért egy új korona arányban kell átszámítani. Az adó- és illetménydíjszabásokat ugyancsak öt régi koronáért egy új korona arányban számítják át. 16. A gazdasági, költségvetési és egyéb szervezetek és intézmények tartozásait a lakossággal szemben ötven régi koronáért egy új korona arányban számítják át. 17. Az 1953. június 1-án forgalomban lévő postabélyegek és okmánybélyegek továbbra is használhatók az új bélyegek és okmánybélyegek kiadásáig, az átszámítási arány 50 korona régi névérték egy új koronáért. A postaügyi miniszter 1953. június 30-ig új postabélyegeket, a pénzügyminiszter 1953. június 30-ig új okmánybélyegeket ad ki. 18. Semmisnek nyilvánitanak minden az 1945. évi valutareform alkalmából zárolt betétekből és bélföldi értékpapirosokból és életbiztosításokból folyó kötelezettséget, amenynyiben az utóbbi zárt számlára történő átutalással teljesítendő. Egyidejűleg semmisnek nyilvánítják az 1945 után kiadott állami kölcsönkötvényekböl, valamint az 1945 után az egykori hitelintézetek által kibocsátott részleges kölcsönkötvényekből és záloglevelekből folyó kötelezettségeket. A veszteségeket, amelyek az említett kötelezettségek hatálytalanításával a nyilvános szervezeteket és intézményeket érik, a kormány rendezi. II. A JEGYRENDSZER MEGSZÜNTETÉSE A KÖZELLÁTASBAN 1. A pénzreform végrehajtásával egyidejűleg, azaz 195S. június 1-ével megszűntetik az élelmiszerekre és iparcikkekre vonatkozó jegyrendszert, megszüntetik a szabadpiac árait és bevezetik az élelmiszerek és iparcikkek egységes állami kiskereskedelmi árait. 2. Az élelmiszerek és iparcikkek egységes állami kiskereskedelmi árainak megállapításánál a kővetkező elvekből kell kiindulni: a) Az élelmiszerek eddigi szabadpiaci árait átlagban 31 százalékkal kell csökkenteni, ebből a kenyér árát 12 százalékkal, a búzalisztét 22 százalékkal, a sertéshúsét 43 százalékkal, a sertészsírét 60 százalékkal, a vajét 51 százalékkal, a cukorét 50 százalékkal, és a tojás árát a nyári időszakban 45 százalékkal. b) Az iparcikkek eddigi szabadpiaci árait átlag 37 százalékkal csökkentik, ebből a gyapotszövetek árait átlag 59 százalékkal, a kész ruháét átlag 50 százalékkal. c) Azoknak az áruknak az eddigi egységes árait, amelyeket nem jegy re árusítottak, átlag 7 százalékkal csökkentik. d) A kész gyermekruhák és gyermek rövidáruk árai alapjában megmaradnak a kötöttpiac eddigi árainak színvonalán. 3. A Csehszlovák Köztársaság belkereskedelmi miniszterét utasít ják, hogy ennek a határozatnak az értelmében kiadja az élelmiszerek és Iparcikkek állami kiskereske delmi árainak új

N árjegyzékét a kis kereskedelmi hálózat és a vendég ipari üzemek számára. 4. A jelen határozatban megállapított árak nem vonatkoznak a me zögazdasági piacra, valamint a szövetkezeti kereskedelemre, amely mezőgazdasági feleslegekből szerzi be árukészletét. Az egységes földmüvesszövetke zetek, a szövetkezeti tagok, vala mint az egyénileg gazdálkodó kis és középparasztok beadási kötele zettségük teljesítése után termelési feleslegeiket szabad megegyzés sze rinti árakon adhatják el. 5. A termelési és fogyasztási szövetkezetek termékeiket olyan áron bocsátják áruba, amelyek nem haladják meg az egységes ál lami kiskereskedelmi árakat. III. A BÉREK, FIZETÉSEK, NYUGDIJAK ÉS CSALÁDI PÓTLÉKOK EMELÉSE. 1. A föld alatt dolgozó bányá szok alapórabérét (idő- és akkord bérben egyaránt) valamennyi minősítési osztályban és bércsoport, ban 0.70 koronával emelik új pénz ben. 2. A bányával közvetlenül összefüggő felszíni létesítményekben foglalkoztatott munkások alapórabérét (idő- és akkordbérét egyaránt) valamennyi minösitési osztályban és bércsoportban 0.50 koronával emelik új pénzben. 3. A kohómüvekben, amelyekre a kormány 1951 november 13-án kelt határozata vonatkozik, a mun kások alapórabérét (idő- és akkord bérben egyaránt) 0.60 koronával emelik új pénzben. 4. A nagyhőfokú vagy velük egyminösítésü munkahelyeken dolgozó munkások alapórabérét (idő- és akkordbérben egyaránt) valamennyi bérosztályban 0.44 koronával emelik új pénzben. 5. Valamennyi többi időbérben dolgozó munkás alapórabérét az összes bérosztályban és csoportban 0.34 koronával emelik új pénzben. Az akkordban végzett munka díjszabását az új alapórabér 109 százalékában kell megállapítani becslésszerinti akkord esetén és az alapórabér 118%-ában lemért ak kord esetén. Azokat az akkorddíjszabásokat, amelyeket eddig az eddigi alapbér 110 vagy 120 százalékától eltérően állapítottak meg, az állami bérbizottság külön hagyja majd jóvá. 6. A havi alapfizetéseket új pénzben a következőképpen eme lik: az 1000 koronáig terjedő havi alapfizetéseket 60 koronával, az 1000-től 1200 koronáig terjedő havi alapfizetéseket 40 koronával, az 1200 koronán felüli havi alapfizeté seket nem emelik. Az alapfizetés szerint kiszámított jutalékok és pótlékok száza, lékarányától szóló előírások váltózatlanok maradnak. A szilárd havi összegben megállapított pótlékokat és jutalékokat nem emelik. 7. Utasítani kell a minisztériumokat és a többi központi hivatalt, hogy 1953 június 7-ig jóváhagyás és bejegyzés céljából terjesszék az állami bérbizottság elé az új bér díjszabásokat. Az állami bérbizottság jóváhagyása nélkül az új díjszabások érvénytelenek. A bérek és fizetések rendezésével kapcsolatos részleteket a kormány által jóvá hagyott külön előírások szabják meg. 8. Üj pénzben emelni kell a kö vetkező járadékokat: Az aggkori és rokkantsági járadékot. amennyiben összege nem haladja meg a 600 koronát havonta havi 20—70 koronával. A havi 360 koronát meg nem haladó özvegyi járadékokat 20—50 koronával havonta. A társadalmi járadékokat havonta 50 koronával, ha pedig házaspár társadalmi járadékáról van sző, havonta 75 koronával. A teljes árvák járadékát, amenynyiben nem haladja meg a 200 koronát havonta, 20—60 koronával. A rokkantsági és aggkori járadékélvezők gyermekneveltetési pótlékát, a családi pótlékokat, valamint a neveltetési illetményeket egységesíteni kell és június hónaptól- kezdve a következőképpen kell rendezni: egy gyermekre — 70 korona havonta, két gyermekre — 170 korona havonta, három gyermekre — 310 korona havonta, négy gyermekre — 470 korona havonta, öt gyermekre — 630 korqna havonta, minden további gyermekre 160 koronával több havonta. Az özvegyi járadékosok gyermekneveltetési pótlékát a következőképpen állapítják meg: egy gyermekre — 120 korona havonta, két gyermekre — 260 korona havonta, három gyermekre — 420 korona havonta, minden további gyermekre havi 160 koronával több. A többféle járadékot élvező személyek járadékának emelését valamennyi járadék összegéből számítják ki. A járadékok leszállításának határát az 1951 június 29-én kelt kormányrendelet értelmében, amely eddig évj 48.000 korona volt (régi pénzben), új pénzben 10.800 koronára változtatják meg. A járadék rendezésével kapcsolatos részleteket a kormány által jóváhagyott külön előírások állapítják meg. A 0.5 hektárnál nagyobb (legelőterületeken 2 hektárnál nagyobb) földterülettel rendelkező alkalmazottaknak, illetve családtagjaiknak a családi pótlékot az eddigi öszszegben fizetik ki továbbra is. 1953 július 1-töl a családi pótlékot (neveltetési járulékot) havonta fizetik ki. A pénzreform végrehajtása és a jegyrendszer megszüntetése fordulatot jelent államunk gazdasági és politikai fejlődésében. Arról van szó, hogy valamennyi dolgozó valóban gazdának érezze magát munkahelyén és engesztelhetetlen legyen minden pazarlással szemben. Arról van szó, hogy fokozzuk munkánk termelékenységét és a ter. melt felesleget az árak leszállítására, a csehszlovák korona vásárlóerejének növelésére, a nép jólétének fejlesztésére használjuk föl. Arról van szó, hogy gazdasági életünk minden tényezője a minisztériumokban, a főigazgatóságokon, az üzemekben' és az egységes földműves szövetkezetekben, a csehszlovák állami gazdaságokban és gépállomásokon fáradhatatlanul küzdjön a tervek teljesítéséért és túlteljesítésért, az állami és munkafegyelem betartásáért. Arról van sző, hogy pénzügyi és hitelrendszerünk valóban pénzünk szilárdsága igaz őrének bizonyuljon. Népgazdaságunk fejlődése, népi demokratikus rendszerünk megszilárdítása, a kommunizmust építő Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal egyre elmélyülő együttműködésünk biztosítják jövö sikereinket abban a harcban, amelynek célja a szocializmus felépítése hazánkban és a világ tartós békéjének biztosítása. A Csehszlovák Köztársaság kormánya és a CsKP Központi Bizottsága meg vannak győződve róla, hogy dolgozó népünk határozottan támogatni fogja a csehszlovák korona megszilárdítására, a fejlett kereskedelemre való áttérésnek müvét és felhívják városaink és falvaink egész dolgczó népét, harcoljon az ebből következő feladatok teljesítéséért. A Csehszlovák Köztársaság kormánya, Csehszlovákia kommunista Pártjának Központi Bizottsága.