Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132. szám, vasárnap

1953 május 339 U J %w Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére Szlovákia Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártjának harci osztaga, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, híven Klement Gottwald művéhez, szilárd léptekkel előre a boldog Szlovákia felépítéséért a szocialista Csehszlovákiában ! A kommunista pártnak köszönhetjük, hogy ma nincs szegény ember Leleszen Három év telt el Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongreszszusa óta. Ez alatt a 3 év alatt a Kommunista Párt vezetésével gyökeresen megváltozott hazánk arculata. Gombamódra nőttek a gyárak az iparilag elmaradott Szlovákiában. A mezőgazdaság terén is lényeges változás történt. Dolgozó parasztjaink megértették pártunk irányvonalát és magukévá tették határozatát. Felhagytak az egyéni gazdálkodással és a párt vezetésével új gazdálkodási formát választottak, a szövetkezeti gazdálkodást, mely szebbé és boldogabbá teszi életüket. Most Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előtt dolgozó parasztjaink hálával tekintenek a pártra. A párt iránt való szeretetüket munkafelajánlásokkal fejezik ki. A leleszi szövetkezet tagjai a párt iránt való szeretetük jelképéül kötelezettséget vállaltak, hogy a rizsvetést május 25-ig elvégzik. Kötelezettségvállalásukat nemcsak teljesítették, hanem túl is teljesítették. A lelesziek tudják, hogy Lenin, Sztálin és Gottwald pártjának köszönhetik boldog életüket. Cap elvtárs, a szövetkezet volt elnöke, aki mint küldött részvesz , Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán így beszél: »A kommunista pártnak köszönhetjük, hogy ma nincs szegény ember Leleszen.« Cap elvtárs több mint két éven át volt a leleszi EFSz elnöke. Bátor harcosa a pártnak, aki a párt utasításait átvitte a tömegek közé. Meggyőzte a leleszi dolgozó parasztokat a közös gazdálkodás előnyeiről. Oap elvtárs most a királyhelmeci traktorállomás igazgatója. A párt állította erre a felelősségteljes helyre, hogy politikai és szakis, mereteivel példás traktorállomást csináljon Királyhelmecen. Cap elvtársat az a határtalan megtiszteltetés, hogy részvehet a X. kongresszuson még aktívabb munkára serkentette. Munkája nem merül ki abban, hogy csak a traktoállomás dolgozói között folytat politikai meggyőző munkát. Most a kongresszus előtti napokban szabad idejében meglátogatja a királyhelmeci járás szövetkezeteit, ahol elbeszélget a szövetkezeti tagokkal. Nem előadást tart, hanem hagyja beszélni a szövetkezeti tagokat. Ügyesbajos dolgaikban a szovjet tapasztalatokból és a saját tapasztalataiból kiindulva adja meg a helyes választ. Még három évvel ezelőtt, azt mondhatjuk, csak szövetkezeti csoport működött Leleszen. A IX. kongresszus határozatai alapján azonban a kommunisták Cap elvtárs vezetésével megindították a harcot a szocialista falu kiépítéséért. Munkájuk nehéz volt, de siker koronázta. Ma. már Leleszt »szövetkezeti falu néven ismerik a környéken. Leleszen a három év leforgása alatt lényegesen megváltozott az élet, a dolgozó parasztok anyagi és kulturális helyzete. 1950-es évben a községet ellátták helyi rádióval. 1950 ben még 15 szalmatetős ház volt a faluban, ma már csak kettő van. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a 375 ház közül alig van 40 olyan ház, ahol rádió nincs. A szövetkezet megalakulása óta 47 új lakóház épült és több mint ötvenet átalakítottak. Annyi bútort pedig a lelesziek a kapitalista rendszerben ötven éven keresztül sem vásároltak, mint most, az elmúlt három évben. Cap elvtárs szavai szerint a mult évben egy traktor állandóan azzal ivolt elfoglalva, hogy hazaszállította a vásá rolt bútorokat. A felszabadulás előtt Leleszen nagyon kevés emCap István bernek volt kerékpárja. Ma minden háznál van egy, de olyan ház is van, ahol minden egyes családtagnak van egy saját kerékpárja. A kíszákmányoló osztály által anynyira dicsőített kapitalista rendszerben csak az országúton láttak motorkerékpárt, a községben ma 9 motorkerékpár van. A legnagyobb 250-es »Jáwa«, túlsúlyban a »Zbrojovka « 125-ös van. Ezekből az adatokból láthatjuk, hogy a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett földműveseknek menynyire megváltozott az anyagi helyzete. Ma olyan a vásárló képességük, amilyen a »kapitalista paradicsomban elképzelhetetlen volt. A munkájuk is lényegesien megkönnyebbült, mert szocialista társadalmunk állandóan több és több korszerű gazdasági géppel könnyít a dolgozó parasztok sorsán. A mult évben például a leleszi szövetkezetben 9 gumikerekű és két hernyótalpas traktor dolgozott. Négy önkötöző aratógép és két aratókombájn végezte az aratást. A leleszi szövetkezet tagjai a kommunisták irányításával, az élenjáró gazdag mezőgazdaság szovjet tapasztalataira támaszkodva állandóan növelik a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. Amíg egyéni gazdálkodást folytattak, az átlagos hektárhozam pld. búzából 13—14 mázsa volt. A mult évben a kedvezőtlen időjárás ellenére is át lagosan 22 mázsás hektárhozamot értek el. Az állattenyésztés terén is szép eredményeket tudnak felmutatni. Míg egyéni gazdálkodást folytattak, például egy tehénnek az évi átlagos tejhozama 500 liter körül mozgott. Ma már egy tehénnek az átlagos évi tejhozama meghaladja a 2000 litert. Most már láthatjuk, hogy mi az alapja annak, hogy a leleszi szövetkezet tagjainak évről .-ívre boldogabb az életük. A mezőgazdasági termelés gépesítése és a szovjet tapasztalatok alkalmazása könnyebbé és termelékenyebbé teszi munkájukat. Kevesebb fáradsággal többet termelnek, nagyobb a jövedelmük, boldogabb az életül;. | A leleszi dolgozó parasztok kul túrális életében is forradalmi változás történt. A felszabadulás előtt szórakozni a kocsmába, tanulni pedig a templomba jártak, ahol végighallgatták a jámbor lelkipász tornak a kapitalisták által diktált szavait. M)a már egyik se játszik fontos szerepet az életében. Szóra kozás cáljából mozi és kultúrház áll rendelkezésükre. A mozi a hét majdnem valamennyi napján ját szik, de azért mindig megtelik a helyiség. A lelesziek szeretik a jó filmeket és tanulnak belőlük. A kultúrházban haladószellemü színdarabokat mutatnak be, szocialista szépirodami és mezőgazdasági szakkönyveket olvasnák. A tudomány elsajátítása terén is mérföldes léptekkel haladnak. Népi demokratikus államunk kor látlan tanulási lehetőségeket biztosított a dolgozók számára. Ezzel a lehetőséggel . élnek is a lelesziek. Meghódítják a tudomány fellegvárát, melynek kapui a múltban csak a gazdagok előtt nyíltak meg. A 2000 lakosú községben ma már elemi iskolán kívül középiskola is van. A leleszi fiataloknak kétharmada az elemi iskola befejezése után továb tanul. A községben van két- és négyéves mezőgazdasági iskola is. A kétéves mezőgazdasági mesteriskolán Leleszről három lány és hét fiú vesz részt. Vájjon a régi világban Kala János községi pásztor leánya járhatott volna-e a kétéves mezőgazdasági iskolára? Nem! Mégpedig azért nem, mert kenyérkereset után kellett volna néznie, de ma Kala Józs:fnek olyan jövedelmet biztosít a szöfetkezet, hogy jiyugodtan iskoláztathatja lányait. Cupik László sem járhatna most mezőgazdasági főiskolára, ha a Vörös Hadsereg nem szabadította volna fel hazánkat és ha 1948 februárjában Gottwald elvtárs vezetésével a kommunista párt nem győzedelmeskedett yolna a belföldi reakció fölött. Leleszről már eddig különböző időtartamú iskolák elvégzése után több mint 15 kerületi és járási funkcionárius került ki. Magyar Bertalan pedig ma előadó a központi politikai iskolán Pozsonyban. Hkó Béla néphadseregünk tisztje. Demeter Iván pedig államvédelmi szerveinkben mint főhadnagy teljesiti feladatát. A szövetkezet megalakulása után a tagok soraiból két zootechnikust, két agronómust és egy könyvelőt iskoláztak ki és emeltek olyan magas szakmai színvonalra, hogy a szocialista ^mezőgazdaság követelményeinek eleget tehessenek. A felszabadulás óta, de különösen Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresseusa óta óriási haladás könyvelhető el a mezőgazdaságminden szakaszán. Mezőgazdasági dolgozóink, szövetkezeti tagjaink életszínvonala nemcsak a leleszi szövetkezetben, hanem hazánk minden részén állandóan emelkedik. Ezrével találhatná,nk olyan szövetkezeteket, ahol mindazt megtalálhatnánk, amit Leleszen, mert a szocialista társadalomnak célja a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. A X. pátkongresszus legyen tehát határkő mind politikai, mind gazdasági életünkben. Tegyünk fogadalmat, hogy a jövőben még becsületesebben dolgozunk, hogy még gyorsabban haladihassunk azon az úton, melyr' Gottwald elvtárs pártja mutat. Szarka István -A szovjet emberek nyomdokain Üjhelyi elvtárs, a trebisovi gép- és traktorállomás kiváló dolgozója Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszsusának küldötte. Arcára széles mosoly ül, amint vadonatúj szovjet hernyótalpas traktorára tekint. Már két évvel ezeló'tt napi átlagteljesítménye 25 hektár körül mozgott és ezt a teljesítményt tavaly is tartotta. Ebben az esztendőben még jobban felkészült a munkára. S a lelkes előkészület jó eredménye megmutatkozott már a tavaszi munkák első felében. Aztán május 1re felajánlást tett, hogy 150 százaalékos terv teljesítéssel és 500 liter üzemanyag megtakarításával köszönti a dolgozók nagy ünnepét. Amikor a párt járási konferenciájára meghívták, még jobban hozzálátott a munkához, naponta ellenőrizte a jelentéseket, naponta ellenőrizte saját teljesítményét. Munkájával eleiiite sehogy sem volt megelégedve. Állandóan teljesítménye fokozásár^ gondolt. Hétről-hétre új lehetőségeket, új munkamódszereket keresett. Az eredmény nem maradt el. Április 30-ig 230 százalékra teljesítette tervét és 2.500 liter üzemanyagot takarított meg. A pártunk X. kongresszusa előtti időben "Üjhelyi elvtárs gépével egész nap kinn volt a földeken, erős ütemben dolgozott, hogy további sikerekkel bizonyítsa pártunk iránti ragaszkodását és háláját. Újhelyi elvtárs tudja, mivel tartozik pártunknak, tudja, hogy a győzelmes 1948 februárba után mily nagy fordulat állott be az ö életéhen is, amikor i>ártunlv Gottwald elvtárs bölcs vezetésével leszámolt a reakcióval és megindult az építés soha nem látott lendülettel. Újhelyi elvtárs az elsők között volt, akik a traktorálloniáson munkára jelentkeztek. 1950-ben már egész köztársaságunkban mint az ország egyik legkiválóbb traktorosát emlegették. Kiváló munkája elismeréséül a párt a Szovjetunióba küldte, ahol a kujbisevi traktorállomáson megismerkedett a szovjet traktorosokkal, azoknak munkamódszereivel. Több ízben beszélt Pasa AiigeUníival, a Szovjetunió legkiválóbb traktorosnőjével. Visszatérve, a treblf.ovi traktorállomás alkalmazta, népszerűsítette a Szovjetunióban szerzett tapasztalatait s ahogy maga is mondja, kiváló munkasikereit a szovjet elvtársak tanításának köszönheti. Üjhelyi elvtárs, ma megérdemelt pihenőjét feleségével együtt a Magas Tátrában tölti. S ha visszatér a pihenésből — úgy mondta — megvalósítja új tervét,' hernyótalpas traktorosbrigádot szervez, amellyel minden eddigi eredményét felülmúlja. Azt hisszük, ennél szebb ajándékot nem adhat Újhelyi elvtárs dicső pártunk X. kongresszusára. ^ Laukó elvtársnő kongresszusi küldött A besztercebányai kerületi pártkonferencián mindenki felemelte a kezét, amikor azt javasolták, hogy Elena Laukovát, az apátfalvai Polana szövőnőjét a X. pártkongreszszus küldöttjének választják meg. Senki sem volt ellene, senki sem /tett kifogást. A kerületben mindenki isiiieri öt, mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy Laukó elvtársnö résztvesz a kongreszuson. Ha valaki az apátfalvai Polanában Laukó elvtársnö felől érdeklődik, az .egyiktől azt a választ kapja, hogy szövőnő, a másiktól, hogy :elllenőr, a harmadiktól — ő tanítja mesterségre a fiatalabb dolgozó lányokat, a negyedik elmondja politikai tevékenységét és ha az ember egy ötödiket talál, az közli, Laukó elvtársnő az üzemi munkaiskola oktatójaként működik. Legjobban a látogatót körülvevő tanoncok — szövők jellemzik »Laukő nénijüket aki olyan jó mint egy falat kenyér, a lustákkal szemben azonban szigorú, de sohasem rossz. A beszélgetésből azután megállapítható, hogy minden felvilágosítás igaz, mert Laukó elvtársnö egy személyben szövőnő, ellenőr, fiatalabbak tanítója, politikai munkás, funkcionárius, jó nevelő és jó anya. Életének 49 éve alatt különféle időket élt át. Tizenhároméves korában került az orsókhoz a gyárba. Az orsók minden csínját-bínját ismeri és ezért tudja tanítani a fiatalabb szövőlányokat. Öt nem így tanították. Gyakran könnyező szemmel viselte el a mester »tanítását«. Amikor már jól betanult munkájába, amikor már kereshetett volna valamit, az uralt« meggondolták és bezárták a gyárat. Por lepte be az orsókat. Laukó elvtársnö és a többi szövőnő munka nélkül maradtak. És hogy a nyomor még nagyobb legyen a házban, a Stellicht urak is bezárták a zománcgyár kapuját, ahol Laukó elvtárs dolgozott. Jöttek a gyerekek, még nagyobb lett a nyomor. Itt-ott akadt egy kis munka elvétve. Akik dolgoztak, azok se mondhatták, hogy élnek. Tengődtek. Laukó elvtársnö ezért minden tüntetés és sztrájk alkalmával á többi munkásokkal együtt gyermekeivel a karjában elkísérte férjét. Amikor kérdezgette öt,miért van olyan rendszer, hogy nem adnak munkát a népnek, férje éjjelenként halkan, hogy fel ne ébmessze a gyermekeket, megmagyarázta neki, mi a kapitalizmus, milyen hasznot vágnak zsebre a gyárosok és miért nem tudnak munkát adni a népnek. Emlegette, hogy az orosz nép már megszabadult a tőkésektől és Laukó elvtársnö nem tudott elképzelni ilyen orosz Losoncot, orosz Stellicht nélkül. Mivel azonban a férje állította ezt, hitt neki, mert férje sokat tudott és sokat tapasztalt. 1918-ban Magyarországon harcolt a komrnunért és szinte ragyogó arccal beszélt arról, hogy egyszer nálunk is kitekerik a tőkések nyakát és minden gyár kapuját megnyitjuk, megtisztítjuk a beporosodott orsókat, új gyárakat építünk, kiűzzük belőlük a kapitalistákat és a döntő y sző a munkásé lesz. Ekkor majd mi és a gyermekeink jól fognak élni, mondogatta. Abban az időben sok munkás asztalán egv falat kenyér sem volt. Laukó elvtárs nem érte meg álmai teljesülését. Felesége, és két fia azonban az apátfalvai Polanában vaiéra váltják álmait. Laukó Ilona jó kommunista lett. Mun • kahelyén a politikai munka lelke. — Tudjátok, én nem tudom megválogatni a szép tudós szavakat — mondja, — azonban mindjárt észreveszem, ha a munkábán valami hiba van, megmagyarázom az embereknek és helyrehozok mindent. Szigorúsága ellenére is nagyon szeretik öt. a munkahelyén. Törődik az új munkamódszerekkel és a párt X. kongresszusa tiszteletére javaslatot tett, hogy minden jő szövőnő egy-egy munkatársát tanítsa be a mesterségébe. így születtek meg a részleg szocialista felajánlásai. * Laukó evtársnő a pártoktatás éve alapkörének tanítója. Az elméleten kívül gazdag élettapasztalatait is átadja a fiatalabb elvtár. saknak. A járási pártbizottság iro. dájának tagja és az apátfalvi helyi pártszervezet oktatója. Lelkiismeretes munkájáért a legjobbak egyikeként küldjük a párt kongresszusára. M. Szedláková