Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132. szám, vasárnap

III %ZÚ 1953 május 31 Ipari tanulóink között, akik csak hírből ismerik a mult nyomorát VIDÁM nevetést és énekfoszlányokat hoz felénk a szél, amikor felérünk az apátfalusi textilüzem mögött emelkedő dombra. Még egy kis gyaloglás az enyhe alkonyatban és megpillantjuk a kastélyszerű épületet, amelyben azelőtt a munkásosztályt kizs..':má.iyoló gyáros urak laktak. Most a Polana textilüzem ipari tanulóinak iskolája és otthona. Kint a tágas, gyepes udvaron tartózkodik vacsora előtt a fiatalok nagy része és jókedvűen zsibong. Az ebédlőben a két ügyeletes az asztalt teríti, tányérokat raknak és vizet hoznak. Mikor elérkezik a vacsora ideje, megcsendül a gong ép a jóétvágyú tanulók szép rendben bevonuln. az ebédlőbe. Hihetetlen gyorsasággal tűnik el a tányérokról az étel, aztán az üres tányért felkapva kimennek a konyhába duplázni, sőt triplázni. Mihók bácsi a házmester aki egyébként a gyerekek kedvence. kijelenti, hogy amióta ez az iskola fennáll, mindig jóval több ételt főztek, mint amenrná a gyermekek létszámának megfelel. A bőséges kosztolásnak meg van a látszatja. Kivétel nélkül mindenki két-három kilóval gyarapodott. A csúcseredményt Svorada Anna érte el, 56 kiló testsúllyal jött az iskolába, és 68 kilónál tart. A tájékozatlan szemlélő azt hinné, hogy Annusnak odahaza netn volt mit ennie, de ő rögmegmagyarázza: — Ettem én odahaza is eleget, de itt a kollektívban sokkal jobban ízlik az étel. Az iskolában önkormányzat működik. Az üzemben, valamint az otthonban történtekről naponta jelentést dolgoznak ki és ezt vacsora után az iskolavezető elvtárs jelenlétében felolvassák. Ennek a jelentésnek az alapján megtekintik, vagy megdicsérik a tanulókat. Riasz elvtárs, az iskolavezető komoly és erélyes fiatalember. Szemüvege megcsillan, ahogy szeretettél körülnéz a kertben szétszóródó 54 fiatalon. Ebből 6 fiú, a többi lány. Hét járásból valók. Riasz elvtársnak nem volt könnyű dolga, hiszem 54 jellemet kellett összehangolnia, ami bizony komoly munkát igényelt. és egész embert kívánt. De Riasz elvtárs megbirkózott a feladatokkal és ma a kollektíva példaszerű. AZ ÜZEMBEN végzett munkájuk és elméleti előmenetelük is dicséretet érdemel. Ezek a fiatalok érzik a tanulás szükségét és igyekezetük oda irányul, hogy hasznos tagjai legyenek társadalmunknak. Tudják, hogy az új káder kinevelése egyik legfontosabb problémánk és éppen ezért a tanulmányi idő letelte után többen közülük felsőipari textiliskolába mennek. Az iskolában tapasztalható rend, tisztaság és fegyelem, a fiatalok jó előmenetele nagyrészben az iskolavezető-elvtárs érdeme. Nagy hozzáértéssel és szeretettel foglalkozik a gondjaira bízott fiatalokkal. — Közös bélunk. hogy olyan embereket neveljünk, akik a szocializmus követelményeinek megfelelnek. Innen kerülnek ki majd a jó szakmunkások és a közeljövő vezető káderei — mondja Riasz elvtárs. A szak- és elméleti oktatáson kívül, melyben az üzemben részesülnek a tanulók, nagy gondot fordítanak politikai nevelésükre. Naponta olvassák az újságot és az iskolavezető elvtárs vezetése mellett részletesen megvitatják az eseményeket, Amit esetleg nem értenek meg. azt Riasz elvtárs megmagyarázza, hogy világos képet nyerjenek a poliťkai helyzetről és eseményekről. Azonkívül aktuális politikai előadást tartanak nekik és megmagyarázzák a fontos évfordulóknak, mint például a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak, vagy május elsejének történelmi jelentőségét. — Az én gyermekeim tudják, — mond ja Riasz iskolavezető-elvtárs — hogy minden lehetőségük megvan a fejlődésre, minden tekintetben. De ki is használják az alkalmat. Olvasnak és minden jelvényszerzőversenyhen résztvesznek, 38-an vállaltak most kötelezettséget, hogy megszerzik a Fucsík-jelvényt. Az orosz nyelvtanfolyamon is szép eredményeket értek el és'már a második fokozatnál tartanák. Minden sportfelszereléssel el vannak látva. A testedzésre különben is nagy gondot fordítanak, erre a célra rendelkezésiikre áll a kastély mellett lévő spotpálya. KÖZELEDIK az alvás ideje és lassan szállingóznak befelé a tanulók. Benéztünk a szobákba, hogy egy kissé velük is elbeszélgessünk. Az l-es számú szoba lakói lefekvés előtt olvasnak, kézimunkáznak. E szoba lakói egytől-egyig más vidékről valók, de olyan megértéssel élnek együtt, mintha kiskoruktól ismernék egymást. - — Úgy élünk itt a közösségben, mint a testvérek. — mondja Palicska Mária szövőszakos kislány. Vojencsiák Margit, a szoba másik lakója elmondja, miképp készülnek a X pártkongresszusra. Az egész kollektíva kötelezettséget vállalt, hogy az apátfalusi EFSz-tagoknak segítségükre lesznek a nyári munkák elvégzésében A 4-es szobában a szekrény tetején ot,. VI a vándorzászló am.it a tisztasági versenyben elértek. A fiúk szobájában megtudjuk, hogy eddig a legtöbbször nyerték el a zászlót. Riasz elvtárs nagy elismeréssel beszél a fiúkról is. Mindannyian jól tanulnak és példás az előmenetelük. Gombala László egyike a legjobbaknak, de Borhy Karcsi sem marad le mögötte, aki egyébként a sväzarm- csoport elnöke. A hatos szobában éltanuló, Kochan Jolán lakik. Kötelezettséget vállalt, hogy a gyengébb tanulókkal foglalkozni fog. Elmondja hogy nagyon szereti az iskolát és., az üzemet, ahová mindig énekszóval mennek dolgozni és tanulni. Imre Teri. egy élénkszemű 16 éves kislány beszélgetés közben kijelenti, hogyha férjhezmegy, csak bányász lehet a jövendőbelije, mert neki bányász az eszménye. A kis tanulólányok vidám nevetése kísér, mikor kimegyünk. UTOLSÓNAK Turisz Paula szövőszakos éltanulóval beszélgettünk. Kerek, pirosasarcú, élénkmozdulatú kislány. Ö a CsISz iskolai csoportjának az elnöknője. A tanulásról határozott véleménye van. — Ma már Hem elég, ha csak dolgozunk. Aki jó eredményeket akar elérni, annak szaktudásra van szüksége. Mi már más szemmel nézünk a munkára, mint valamikor a régiek, akik elnyomás alatt éltek, amit mi már csak hírből ismerünk, — mondja lelkesen. Rusz Éva. Lengyel tudós érkezett Mikulás Kopernikusz csehszlovákiai ünnepségeire Május 29-én, pénteken megérkezett Prágába a Csehszlovák Békevédők bizottsága meghívására dr. Ka zimír Kuratowszki tanár, a lengyel állami matematikai intézet igazgatója, a Lengyel Békevédők bizottsága elnökségi tagja és a Lengyel Tudományos Akadémia tagja. A becses vendéget, aki résztvesz a Mikulás Kopernikusz tiszteletére rendezett központi ünnepségeken, a ruzini repülőtéren dr. Jaromir Berák docens, képviselő fogadta a Csehszlovák Békevédők bizottságának elnöksége nevében, Bohumil Bydzsovszky akadémikus a Mikulás Kopernikusz csehszlovákiai ünnepsége bizottsága nevében és dr. Vladimír Kníchal tanár, a Csehszlovák Tudományos Akadémia matematikai intézete képviseletében. A fogadáson résztvett A. Czarkowszki, a prágai lengyel nagykövetség attaséja. Csehszlovákia új bolíviai követe Dr. Richard Jezsek, Csehszlovákia új bolíviai követe, egyúttal Csehszlovákia argentínai követe is átadta ezekben a napokban megbízó leveleit Don Vietor Paz Estensoro úrnak, a bolíviai köztársaság elnöké, nek. Megjelent a ,,Fáklya', júniusi száma A „Fáklya" júniusi száma Arató Endre »A cseh és magyar nép öszszefogásának hagyományai 1849ben« című tanulmányának első részét közli. Ezenkívül közli még a folyóirat Vietor Márton »A Masaryk legenda« és Králig György »A fajelmélet az imperializmus ideológiája« című cikkeit. A „Szemle" rovatban Mészáros Gyula „A kultúrosoportok szlovákiai seregszemléje" címmel írt cikket. Emerson születésének 150. évfordulójáról Fábry Zoltán cikke emlékezik meg. A bratislavai „A föld és az ember keletkezése" cimü kiállításról Szőke József írt beszámolót. A Leonardo da Vinci kiállítással kapcsolatban Jankovich Imre írt cikket a nagy olasz művészről. A Szövetségi Vasútvonal építése A Szövetség; Vasútvonal építői hála a májust köszöntő versenv sikereinek, ezekben a napokban a Kassa és Kysak közötti legforgalmasabb rész új vasútvonalának első kilométereit átadták a sínek lerakására. Ladiszlav Novácsel; vezetésével az építő vonat kollektívája már az első négy kilométeres szakaszon leraAta a kettős sínpárt. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére ezen a szakaszon négy nappal megrövidítették a sínlerakást. Most kezdték meg a Hernád melletti Kosztolányban az új állomáson a sínek lerakását Jelentés a Klement Gottwald emlékbizottság • ••» f r rr-1 uleserol A Klement Gottwald emlékbizottság, amelynek elnöke Antonín Zápotocky köztársasági elnök május 26-án tartott első ülésén határozatot hozott, hogy a „Klement Gottwald múzeumot" a Rytír-utcán levő Forradalmi harcok múzeuma restaurált épületében rendezzék be és hogy a prágai várban maradjon meg továbbra ls a Klement Gottwald ajándékok kiállítása. A bizottság jóváhagyta a Klement Gottwald emlékmű elkészítésére hirdetett központi versenypályázatot az egyes kerületi városok részére. Ez a verseny egyúttal előkészület H-sz Klement Gottwald emlékművének elkészítésére is. ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL A sínek lerukásanál nagy segítséget jelent Vladimír Vosahlik mérnök újítómódszere A betonozok Ján Mattfái vez.'lesével jefadatuk befejezésén dolgoznak a korompai munkaszakaszon A királyhelmeci építőkombinát dolgozói az elmúlt évi hiányosságokból tanulva az üzemi pártszervezet vezetésével ebben az évben jobban megszervezték a munkát. A káderek helyes kiválasztásával és elosztásával, a munkacsoportok versenyének elmélyítésével ez év ben sokkal jobb tervteljesitést értek el. Április havi tervüket 150 százalékra teljesítették. A szép eredmény elérésében nagy része volt Takács László, Iván István. Tóth József és Kajla Béla szállítómunkásoknak, akik 149 százalékot értek el. A Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának tiszteletére folyó versenybe az tizem dolgozói lelkesen bekapcsolódtak. Török Imre, Királyhelmec A komáromi hajógyár 333-as munkáközpontjának dolgozói Takács elvtárs vezetésével a szlovákiai bányászok példáját követve, a terv túlteljesítéséért harcolva elhatározták, hogy üzemükben a szocialista munkaverseny magasabb formájának bevezetésével versenyre hívják ki az üzem valamennyi munkáközpontját a »kilences-moizgalomban« való részvételre. Ez azt jelenti, hogy a tíz napra tervezett munkát 9 nap alatt végzik el. Felhívásukat elfogadták a 331-es és 332-es munkaközpont dolgozói, valamint a hegesztők brigádja Kecskés Imre vezetésével. Nahálka elvtárs hegesztöcsoportja a X. pátkongresszus tiszteletére kötelezte magát, hogy az egyik vontatóhajón a hegesztési munkálatokat május 30-ig befejezi. Az 5. üzemrészlegen Valach Marek és Valach József elvtársak kötelezettséget vállaltak, hogy termelési tervüket kilenc nap alatt teljesítik és ezzel a szerelési munkálatokat minden dekádban 115 százalékra teljesítik. A 6. üzemrészlegen Mézer József ácscsoportja arra vállalt kötelezettséget, hogy a személyhajók részére készülő 80 darab alkatrészt a tervezett 12 nap alatt elvégzik és a 9. személyhajó felépítését 10 órával előbb befejezik. A 612-es munkaközpontban Bányai, Mazsur és Kollár elvtársak június l-ig 10.000 korona értékű nyersanyagot takarítanak meg. Lőwinger László, Komárom A dunaszerdahelyi Dunoszt-rovkonzerviizem dolgozói május utolsó aekádjában összüzemi gyűlést tartottak, amelyen kitüntették az üzem egyik legjobb újítóját, Kokoda Mihály lakatost. A kiváló újító legutóbb benyújtott újítójavaslatával 30 ezer koronát takarított meg az üzemnek. Az összüzemi gyűlésen értékelték a terv teljesítését is. A május havi első és második dekád tervét túlteljesítették és szépen teljesítik a X. kongresszus tiszteletére tett felajánlásokat is. Patasi István, Dunaszerdahely »A békéért és gyermekeink boldogságáért« (Folytatás az 1. oldalról.) relékre szállt alá. A csecsemőhalandóság csökkentésében ugyancsak hatalmas eredményeket értek el. A kapitalista köztársaság alatt a csecsemőhalandóság a cseh országrészekben mintegy 120 ezrelék volt, Szlovákiában pedig 150 ezrelék. 1945-ben a halandóság a cseh országrészekben 123.5 ezrelékre, Szlovákiában pedig 168.5 ezrelékre emelkedett. A csecsemőhalandóság elleni szívós harc következtében 1952-ig 55.1 ezrelékre csökkent Szlovákiában, a cseh országrészekben pedig 44.9 ezrelékre. Köztársaságunkban az iskolaügy i

s hatalmas fejlődést mutat, ami további bizonyítéka az állam eddig soha nem látott gondoskodásának az ifjúságról. Míg a kapitalista köztársaság utolsó iskolaévében 1509 polgári iskolába 361,105 diák járt, a jelenlegi 1952—1953-as iskolaévben 2917 középiskolában 645.149 tanuló tanul. Ezek a cseh és a szlovák iskolák. Ezenkívül köztársaságunkban 119 magyar tannyelvű, 54 ukrán és 15 lengyel tannyelvű középiskola működik. Ugyanígy emelkedik a szakiskolák, főleg az ipariskolák száma is. Az állam gondoskodik a dolgozó nő gyermekeiről, az iskolánkívüli időben is. 146.576 gyermek tölti iskolánkívüli idejét az iskolai tanulóotthonban és 411.823 tanuló étkezik az iskola; épületekben. Az idei állami költségvetés az iskolaügyre 20 milliárd koronát fordít, azaz 5 milliárddal többet, mint tavaly. Ebből teljes 2 milliárd jut a tanulók szociális gondozására, az üdülésre, iskolai élelmezésre, stb. Gyermekeink soha nem látott gondoskodásban részesülnek az iskolán kívül is. Pionírszervezeteinkben olyan nevelést kapnak, hogy a legszebb emberi tulajdonságok fejlődhetnek ki bennük. Ifjúságunkat a szocialista hazafiság és proletárnemzetköziség szellemében nevelik. Köztársaságunkban több, mint félmillió pionír van, ami a pionírkorban lévő gyermekek felét jelenti. Az iskolai pionírszervezet és minden kultúrintézmény célja, a gyermekeket a haza, a munka iránti szeretetre tanítani és mély tiszteletre a más nemzetekhez és fajokhoz tartozó emberek iránt, egyszóval célja, hogy becsületes, jó hazafikká váljanak gyermekeink. E hazafias nevelésnek példája a kis Jana Vespálcová, aki a felnőtteknek is példaképül szolgálhat. Amikor ' más csehszlovák polgárokkal együtt gangsztermódon Nyugat-Németországba hurcolták, Brünnből Prágába vezető útja közben, állhatatosan visszautasította az emberrablók által neki felkínált csokoládét és más kedveskedéseket és hősies magatartást tanúsított velük szemben mindvégig, mint népi demokratikus hazánk igazi leánya. Azonban, amikor reggel fogdája ablakából kitekintett és látta, hogy a gyermekek iskolába készülnek, elsírta magát. Vágyott iskolája és otho.na után. A szovjet állam góndoskodása a gyermekekről előttünk mint példakép áll. Már a szovjet haza megalapításának első nehéz éveiben, a polgárháború éveiben, ugyanúgy később a Nagy Honvédő Háború súlyos időszakában Lenin és Sztálin állandóan figyelmeztettek arra, hogy a gyermekeknek semmiben sem szabad hiányt szenvedniök. »A gyermekek országunk virágaid j — mondják a szovjet emberek a fiatalságról. És valóban úgy szeretik és ápolják őket, mint értékes és drága virágokat. Az első osztályban az első szó, amelyet a szovjet tanuló megtanul leírni, a béke. A szovjet iskola és a család nevelte fel a szovjet hadsereg hős katonáit, akik nyolc évvei ezelőtt felszabadították hazánkat a fasiszta rabság alól. Éppen ezért a Szovjetunió iránti mély hálánknak adózunk akkor, amikor gyermekeinkből olyan ifjúságot nevelünk, mint amilyen volt Zoja Kozmogyemjanszkaja Olek Kosevoj, Ljuba Sefcovova és a többi hfís Komszomol. Turi Mária I