Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-31 / 132. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1953 május 31 vasárnap 2 Kčs VI. évfolyam 132. szám c/i ma t teámban Ipari tanulóink között akik csak hírhfíl ismerik a mult nyomorát (2 old.) A kommunista pártnak köszönhetjük, hogy ma nincs szegény ember Leleszen t3 old.) Az olvasztárokkal karöltve harcolunk az acél termelésének fokozásáért (4. old.) A Szovjetunió minisztertanácsának határozata a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság megszüntetéséről (5 old.) Irodalmi est a párt X. kongresszusa tiszteletére (6. old.) Rádióműsor (8 old.l VILIAM SIROKY Xépi demokráciánk körülményei között növekedő ifjú generá­ciónk már csak az öregek elbeszélései alapján ismeri azokat a rossz időket, amikor parasztgazdaságainkat tízezrével verték .lobra és az árveréseken a nyomorúságos kalyibát és az utolsó tehenet is elkótyavetyélték. Népi demokratikus rendszerünk izonhan nemcsak az éhséget és a nyomort akarja kiűzni fal­vainkból, hanem az ősrégi elmaradottságot, a feudalizmus és a ;pltallznws örökét is fel akarja számolni, dolgozó parasztsá­unknnk modern, nair.vkultúrájú életet akar biztosítani és mind közelebb akarja hozni a szocialista város élet- és kultúrszínvo­lalához. Hála a sikereknek, amelyeket a múltban elértünk, ma széles arcvonalon minden szakaszon örömteli épító'munkával haladunk a boldog szocialista holnap felé. Tán semmi sem jellemzi jobban gyors előrehaladásunkat a jelen és a mult közötti nagy különbséget, mint az a tény, hogy ^zlovákia ipari termelésének 1952-ben beállott növekedése ak­kora, mint a kapitalista Csehszlovákia idején egész ipari terme­lése volt, mégpedig nem a válság éveiben, hanem 1937-ben, te­!iát akkor, amikor az ipari termelés részben Szlovákiában is fel­vetít. A fejlődés felszabadulásunk óta megmutatta nekünk, hogy illa a Szovjetuniónak, az imperialista háborús uszítók nem von­iatják hatalmuk alá tetszésük szerint a kis nemzeteket és nem ilönthetik tetszésük szerint rabigába az államokat. A Szovjet­unió a háború utáni világban mint a béke védelmezője, mint a emzetek szabadságának és függetlenségének védőpajzsa, mint i béke és demokrácia világ táborának vezető ereje, kiemelkedő világjelentöségű szerepet játszik, A Szovjetunió vezetésével meg­alakult a haladószellemü és békeszerető erők oly egysége, ami­lyet a világtörténelem még sohasem ismert. A békéért és gyermekeink boldogságáért" 4 A szocialista társadalmi rend az emberről való gondoskodásnak leg­gyönyörűbb bizonyítéka az a te­remtő harc, amelyet gyermekeink boldog és békés életéért folytatunk. A dolgozók életszínvonalának emel­kedését a legkonkrétabban lemér­hetjük, ha figyelemmel kísérjük a és tanulási lehetősége. Pártunk és kormányunk költségvetésének 25.8 százalékát teszik ki az iskolaügy, az egészségrügy és a kultúra fej­lesztésére szánt kiadások. A gyer­mekjóléti intézmények száma ál. landóan emelkedik és ezzel lehető­vé válik, hogy a dolgozó anyák Szlovákia Kommunista Pártia X. kongresszusának tiszteletére A hodosi EFSz tagjai a jövőben a szovjet tapasztalatok figyelembe­vételével fokozzák az állatok hasznosságát A hodosi EFSz az SzlKP X kon­gresszusának a tiszteletére a Szov­jet Barátok Szövetsége hely, szer vezetének az irányításával a követ­kező felajánlásokat tette: 1. A dohánytermelő csoport az összes szezonmunkákat úgy végzi el, hogy a beszolgáltatást terven felül teljesíthessék. 2. Három mezőgazdasági csoport az összes kapásnövények megmun­kálását vállalja az agrotechnikai szabályok figyelembevételével és igyekeznek a tervezett hektárhoza­mot túlszárnyalni A hodosi mező­gazdaság; munkacsoportok már most megszervezik az aratási mun­kákat, hogy az egyes csoportok az aratás mielőbbi befejezésére ver­senyt kezdeményezhessenek. 3. Az állattenyésztő csoport vál­lalja, hogv a kongresszus tiszteleté­re Malinyiivova módszerét, a tőgy­masszázst és a napi háromszori fe­jést bevezetik 4. A Szovjet Barátok Szövetségé, nek az elnöke Tóth István vállalja, hogy a helyi szervezetet jobb mun kára serkenti é s a termelésért foly­tatott harc minden lépését a felvilá­gosító munkával is elősegíti. Mogyoródi N. Hodos Alsósajón sikeresen dolgoznak a péniekesek Alsósajón a péntekes-mozgalom sikere buzdításul szolgált a bányá szoknak a szociálist^ versenyben Szlovákia Kommunista Pártja X kongresszusa tiszteletére tett köte­lezettségvállalások teljesítésére. Ste­fan Ciberaj élmunkás péntekescso­portja példájára, amely versenyre hívta ki a gömöri ós szepességi vas ércbányák valamennyi bányászcso­portját, hogy a heti tervet öt nap alatt teljesítsék Ma Alsósajón már öt bányászcsoport dolgozik a pénte­kes-mozgalom szerint A heti terv teljesítésében elért munkasikereik bizonyítják, hogy a munka helyes szervezésével a tervet nemcsak tel­jesíthetik, hanem magasan túltelje­síthetik. Igy például Ciberaj péntekes cso­portja május második hetében ter­ven felül 112 tonna ércet fejtett és a harmadik héten öt nap alatt teljesítették a tervet 1031%-ra. Ugyancsak magasan túlteljesítik a heti feladatokat Michal Hersko és Ján Benyo munkaszakaszainak pén­tekes csoportjai. Martin Koleszár kollektívája a folyosóáttörésnél egy hét alatt 2.5 métert fejtett terven felül Alsósajón a péntekfesek eze­ket a jó eredményeket elsősorban azzal érik el, hogy megvan a pontos tervszétirásuk minden egyes napra, hétre és hónapra, és ennek teljesité­sét naponta figyelik é s ellenőrzik. Jól dolgozik a pódatejedi pártszervezet fejlődik az EFSz A pódatejedi Egységes Földműves szövetkezet tagjai Szlovákia Kom­munista Pártja X. kongresszusa tiszteletére szép kötelezettségválla­lásokat tettek. Felajánlották, hogy a cukorrépa egyelését az ag­rotechnikai szabályok figyelembe­vételével határidő előtt teljesítik. Kötelezettségvállalásukat teljesítet­ték is, mert a oukorrépaegyelést a határidő előtt 5 nappal elvégez­ték. A szövetkezeti dohánytermelő cso­port 14 hektáron a dohánypalánták kiültetését a határidő előtt 3 nap­pal befejezte. A dohánytermelő csoport tagjai jóminőségű munká­val járulnak hozzá a hektárhozam növeléséhez. A szövetkezet vezetősége már az aratási és a csésplési munkákra ls megtette a szükséges előkészülete­ket. Két csoportot szervezett, ame­lyek munkaversenyben végzik el az aratási munkákat. Patasi István, Dunaszerdahely város és a falu dolgozói gyermekei- | nyugodt munkával építhessék nek életét, testi, lelki és szellemi fejlődését. A békéért folytatott harcnak, amelyet a Szovjetunió vezetésével a népi demokratikus államok és a világ haladó erői folytatnak a há­borús uszítók törekvései ellen, egyik része a gyermekek boldog és békés életének biztosítása és a ka­pitalista és gyarmati országokban sínylődő gyermekek jogainak vé­delme. Ezeket a kérdéseket tárgyal­ta a mult év áprilisában a Bécsben lezajlott Nemzetközi Gyermekvédő Kongresszus, amely határozatot hozott, hogy minden év június 1­én az egész világon nemzetközi gyermeknapot fognak ünnepeim. Ez évben másodszor ünnepeljük a Nemzetközi Gyermeknapot, amely az egész emberiség becsületes erői­nek összefogását jelképezi, hogy megvédelmezzük az emberiség leg­nagyobb kincsét, a gyermeket. A világ összes gyermekeinek, akár Mhéiek, vagy színesek, akár Eu­rópában élnek, vagy a többi or­szágrészig ken, egyenlő joguk van az életre, az örömteljes gyermek­korra és szabad fejlődésük biztosí­tására. A gyermekek alkotják a jö­vendő emberiséget A boldog gyer­mekkort, a jövendő nemzedék egészséges fejlődését kizárólag bé­kében lehet biztosítani. Éppen ezért mindenki, aki a gyermekét szereti, egyetértve és tántoríthatatlanul fel­sorakozik a nemzetek békekon­gresszusa által kitűzött határozatok megvalósítására. Hazánkban a dolgozó nép kézé­be került a hatalom és ennek kö­vetkeztében gyermekeink örömtel­jes életet élhetnek. Országunkban nincs munkanélküliség, minden gyermeknek bizosítva van appen ezért rendes táplálkozása, lakása Köztársaságunkat és a család élet­színvonala emelkedjék. A volt Cseh­szlovák Köztársaságban 1936-ban összesen 1908 óvoda és csecsemő­otthon volt, amelyekben 80.299 gyermeket láttak el. Ma több, mint 7000 óvodánk van, ahol 290.000 gyermekről gondoskodnak szeretet­tel és több, mint 2000 csecsemőott­honunk működik, ahol 39.000 gyer­meket ápolnak. Amíg 1937-ben 1218 lakosra jutott egy orvos, ad­dig ebben az évben 774 lakosra jut egy orvos. A kórházi ágyak szá­ma 1952-ben 60 százalékkal emel­kedett az 1937-es évihez voszonyitva. Ebben az évben mindezen intéz­mények további gyarapodására szá­mítunk. Különösen szép fejlődést mutat a kórházi gyermekosztályok száma, amely 14-szeresére emelke­dett és a kórházi ágyak száma 6­szorosára, gyermekeink egészségé­ről köztársaságunk már megszületé­sük előtt gondoskodik. Minden anya egészséges körülmények között megfelelő orvosi és ápolói segít­séggel szülőotthonokban szülheti meg gyermekét és ennek következ­ményeképpen, amig a második vi­lágháború előtti években az anyák­nak csak 18 százaléka hozhatta gyermekét világra szülőotthonok­ban, 1952-ben 56.9 százalékot tesz ki az intézeti szülések száma. Ami­kor az anya elhagyja a szülőott­hont újszülöttjével, gyermektanács­adók állnak rendelkezésére, ame­lyeknek száma 9-szeresére emelke­dett. Ennek a gondoskodásnak az a következménye, hogy az anya és csecsemőhalandóság állandóan csök. ken. 1937-ben 1000 szülésnél 4.9 nő halt meg. 1952-ben a terhesség­gel kapcsolatos halandóság 0,8 ez­'(Folytatás a 2. oldalon.) Gyermekeim nem ismerik, mi a munkanélküliség, az éhség, a megvetés Ján Kandera tapasztalt bányász műszak után gyakran kiül a pázsitra és nézi, hogyan változik és változott meg a handlovai' környék képe. Sze­me előtt naponta a .-földből nőnek ki az új házak és egé'sz negyedek. A bánya alatt fekszik az „élmunkás negyed", a bányával szemben a má­sik oldalon büszkén emelkednek az új épületek, a bányászok új lakásai, a fényűzően berendezett internátusok és a bányásztanulók otthonai. Hand­lova körül kanyarog a vasútvonal, amelyen majdnem minden vasárnap hazautazik. Valamikor a magas dombokon, mély völgyeken át járt haza havonta vagy kéthónaponként egyszer gyalog. Handlovából város lesz. Mindenütt nagy a forgalofn, az utcákon, a munkahelyeken és a me­redek domboldalakon is forr az örömteli élet. Sokszor az az érzése, mintha ez csak álom volna és nem valóság. Mikor így ül és visszagondol á múltra, kellemetlen emlékek merül­nek fel emlékezetében. A München előtti köztársaság fel­ügyelői — a szénbárók hű szolgái — szabták meg, hogy mennyit kell egy bányásznak egy műszakban fejtenie. Egy fejtési részen, ahol rendszerint négy bányász dolgozott, a felügyelő kiadta a parancsot, hogy egy mű­szaftban 30—40, gyakran 50 csille szenet is fejteniök kellett. Ha telje­síteni akarták ezt a parancsot, azt sem tehették meg, hogy leüljenek és egyenek valamit, hanem teljes ere­jükből hajszolták magukat, mivel nem volt semüyen gépi berendezés, csak lapát és csákány. De ha nem voltak képesek teljesíteni a felügyelő pa­rancsát. raportra kellett jelentkez­niük. „Ez azt jelentette, hogy meg­kaptad i munkakönyvedet és mehet­tél" — mondja Kandera elvtárs. „Sztrájk! Nem hagyjuk magunkat annyira kiszipolyozni és tönkreten­ni!" — nem egyszer fölhangzott ez a szó a bányában, a gyűléseken és a lakószobákban. Kandera bányász sohasem felejti el az 1933. évi sztrájkot. Akkor hét hétig sztrájkoltak a bányászok hiába. A bányászok „képviselői" a legke­ményebb harcban elárulták őket, át­mentek a szociáldemokraták oldalára és árulásuk fejében jó helyet kap­tak. A szénbárók a bányászok bérét hat százalékkal csökkentették. Így volt ez az úgynevezett szlovák állam idején is, amikor a Tiszo­fasiszták világgá kürtölték a szlová­kok „szabadságát" és azt, hogy mi­lyen „jólét" van a szlovák államban. Az 1940. évben sztrájk tört ki. A bányászok magasabb bért követeltek, mert naponta legföljebb 39 koronát kerestek. „Ekkor jött Handlovára Sanyo Mach, — meséli Kandera élvr társ — és a téren dühösen ordíto­zott: Van olyan hatalmam, hogy be­zárathatlak és agyonlövethetlek ti­teket. Ha nem fogadtok szót, ágyú­kat, tankokat és a csendörséget hasz­nálhatom ellenetek." — Ilyen jólé­tet és szabadságot adott a szlovák állam, amely naponta a felebaráti keresztényi szeretetet és a jogokat hangoztatta. Handlovát körülvették a csendőrök. Tíz autóbuszon érkeztek. Handlova környékét tankokkal kerítették be és a csendőrök szuronyokkal hajtották a bányászokat munkába. Hát ez a sztrájk sem segített. A sztrájk szer­vezőit — a kommunistákat — éjjel bezárták és az urak a béreket nem emelték fel. „Ha erre gondolok, nem is akarom hinni, hogy ez így volt" — mondja gondolataiba mélyedve Kandera elv­társ i Hazánknak a dicső Szovjet Hadse­reg áltál való felszabadítása óta meg­változott hazánkban az élet és Kan­dera elvtárs élete is. Ma gyermekei nem ismerik, mi a munkanélküliség, mi az éhség, a rabszolgasors és £ megvetés, mint ahogy azt ő ismerte. Ma családjával saját házacskájában a legnagyobb jSlétben és elégedett­ségben él. Tisztességes munkájáért igazságos jutalmazást kap. Régen is szorgalmasan dolgozott és alig kere­sett annyit, hogy családja legfonto­sabb szükségleteit fedezhesse kerese­téből. Most havonta 10—15, sőt 20 ezer koronát is megkeres. Azóta, hogy a ciklusos grafikon szerint kezdett el dolgozni Brigyko elvtárs szovjet bányász tanácsára, normáját 150, sőt 170 százalékra is túlteljesítette. Cso­portjt azelőtt műszakonként legfel­jebb 80—100 csille szenet fejtett. De mikor Kandera élvtárs csoportja a ciklusos grafikon szerint kezdett dolgozni, műszakonként ISO, sőt 200 csille szenet is fejtett. Ezekért a kiváló eredményekért Kandera élvtárs nemrégen megkapta Zápotocky elvtárstól a Munkaérdem­rend magas kitüntetését. Karidem elvtársnak, az öreg, agilis kommunis­tának, csupa öröm az élete. Boldog, hogy munkájával hozzájárulhat drá­ga hazánk építéséhez. Ma nem jár, Magyarországra Salgótarjánba mun­kába, vagy Németországba és Szász­országba, ahol az 1930. évig dolgozott mint bányász. Szeret dolgozni, mert tudja, hogy a köz érdekében dolgozik és nem az uraknak, mint valamikor. Kandera elvtárs nagyon szerén-i,, csendes ember. Nem beszél sokat, de sokat gondolkodik a bányában szük­séges javttasokról es a pártmunkáróli Számos funkciója van és gyakran bi­zony alvásra sincs ideje. Ennek elle­nére ráncos arcán az öröm és a lel­kesedés mosolyát látjuk. Népünk és pártunk nagyrabecsüli Kandera elv­társ munkáját. Hisz ő, az egykori községi pásztor, szolga, koldus, most mint a Munkaérdemrend viselője kül­döttként megy Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusára. Ladiszlav Kucfítá:

Next

/
Thumbnails
Contents