Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-30 / 131. szám, szombat

1953 május 30 Ul SZO 5 Kommunisták és párton kívüliek kötelezettségvállalásai az SzIKP X. Kongresszusa tiszteletére Már csak pár nap választ el bennünket Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusától, mely értékeli azt a munkát, amelyet a párt Szlovákia Kommunista Pártja XX. kongresszusa óta végzett Szlovákiában. Továbbá, hogy a CsKP országos konferenciáján hozott határozatok alapján irányelveket adjon a kommunistáknak, hogy a Szocialista építőmunka keretében biztosítsák Szlovákia szocialista iparosításának további sikeres fejlődését. Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa tiszteletére gyáraink dolgozó; szebbnél-szebb és értékesebb munkakötelezettségeket vállalnak. A kötelezettségek vállalásából gépállomásaink és az EFSz-ek is kiveszik részüket. A csallóközcsütörtöki gépállomás üzemi pártszervezete és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjai közös gyűlésen értékelték az egész évi kötelezettségvállalás eddigi eredményeit. Az értékelés után a brigádok traktorosai azt a határozatot hozták, hogy a X. pártkongresszus tiszteletére megerősítik az évi kötelezettségvállalásokat az üzemanyag és az alkatrészek megtakarításával és a hektárhozam növelésével. A dunaszerdahelyi gépállomás dolgozói ^a kommunisták vezetésével a X. kongresszus tiszteletére szép munkakötelezettséget vállaltak. So. mogyi Mihály, a gépállomás egyik traktorosa, akit, a, dolgozók nagy ünnepén munkaérdemrenddel tüntettek ki, pártunk X. kongresszusa tiszteletére a következő munkakötelezettséget vállalta: A tavaszi munkatervet 300 százalékra, a nyárit 200 százalékra és az őszit is 200 százalékra fogja teljesíteni. Az üzemi párt. és szakszervezet Somogyi elvtársat már a mult évben jó munkájáért, szorgalmáért könyvekkel és rádióval jutalmazta és ez év június havában pedig mint a gépállomás legjobb traktrosa Magyarországra, a Balatonra megy szabadságra, ahol a jól elvégzett munka után üdülni fog. A nagymegyeri járásban a nemesócsai gépállomás traktorosai is tudatában vannak annak, hogy a tavaszi munkák becsületes és gyor

s elvégzésétől függ a jő termés, mert minden óra késés a növényápolásban nagy veszteséget jelent hazánk dolgozóinak élelmiszerrel való ellátásában. Ezért a X. pártkongresszus tiszteletére Nagy István elvtárs, a balányi brigád traktorosa a répa, szója és kukorica sarabolásában versenyre hívta kí a brigád traktoristáit. A szakolcai brigád traktorosai együttesen kötelezik magukat, hogy gépeiket jó karban tartják és a nagymegyeri járás összes traktorosbrigádjait versenyre hívják ki abban, hogy aratás és cséplés ideje alatt a legkisebb üzemzavar se forduljon elő. A gépállomás hernyótalpas traktorainak javítói pártunk kongreszszusa tiszteletére kihívták a galá.ntai gépállomás javítóit versenyre, hogy a tavaszi, nyári és öszi munkaszezonban a legkisebb üzemzavar se legyen.' Bajcsi elvtárs hernyótalpas traktorjával kötelezte, magát, hogy ugyanannál a munkateljesítménynél, mint eddig, 3 százalékkal kevesebb üzemanyagot fog használni, és a nagymegyeri járás minden traktorosát versenyre hívta ki az üzemanyag megtakarításában. Ezekhez hasonló kötelezettségvállalásokkal üdvözlik az EFSz-ek és tagjaik a Szovákiai Kommunista Párt X. kongresszusát. Makky László és Domonkos Péter elvtársak a nagyudvarnoki EFSz tehéngondozói kötelezettséget vállaltak arra, hogy háromszor fogják naponta a teheneket etetni és fejni, bevezetik Malinyinová módszerét, hogy így a tejhozamot egy tehénnél naponta 0.75 literrel növeljék. A csilizradványi helyi pártszervezet a tavaszi munkák gyorsabb elvégzésének lehetőségét vitatta meg. A párt X. kongresszusának tiszteletére azt a határozatot hozta, hogy a cukorrépa egyelését május 20-ra elvégzik, a kukorica első kapálását május 30-ra befejezik, a tejhozamot napi 130 literről 150-re emelik. A párttagok személyes példamutatással, agitációval és szervezőmunkájukkal mozgósították xaz összes EFSz. tagokat és kötelezték magukat, hogy a X. pártkongresszusig ezt teljesíteni fogják. A csilizradványi pártszervezet kommunistái tudatában vannak, hogy csak úgy dolgozhatnak tovább is sikeresen, ha elméleti tudásukat fejlesztik, ezért pártu.nk X. kongresszusának tiszteletére a helyi pártszervezet tagjai megrendelik a »Pártéletet«, a pártiskola hallgatói pedig a »Népnevelö« szavát, hogy így eleget tegyenek kötelezettségüknek. mint ahogy azt a Csehszlovák Kommunista Párt alapszabályzata a II. fejezetben mondja, hogy minden párttag igyekezzék fejleszteni öntudatát, elsajátítani a marxizmus-leninizmus alapelveit. Megértették a csilizradványi elvtársak is Gottwáld elvtársnak a Csehszlovák Kommunista Párt konferenciáján mult év december havában mondott beszámolóját, ahol Gottwáld elvtárs .10 pontban öszszefoglalva a kommunisták jelenlegi főbb feladatait, mindjárt az első pontban a következőket mon dotta: »Az új alapszabályzat értei mében az egész Párt fokozza öszszes tagjainak és szervezeteinek ideológiai. politikai és szervezési aktivitását. Minden egyes pártszervezetnek és minden egyes párttag, nak még sokkal inkább a széles tö megek tolmácsává. vezérévé kell válnia működési területén.« Tehát pártunk tagjainak mindenekelőtt meg kell ismerniök a Csehszlovák Kommunista Párt új alapszabályzatát, hogy széles tömegek tolmácsává és vezérévé válhassanak á szocializmus építésében. Minden párttagnak ismernie kell pártunk fő feladatát, mint ahogy azt pártunk új alapszabályzata első fejezetében olvashatjuk. A Csehszlovák Kommunista Párt legfőbb feladata, hogy felépítse a szocialista társadalmi rendet, állandóan emelje a dolgozó nép anyagi és kultúrális színvonalát a szocialista hazafiság é® a proletár-nemzetköziség szellemében — a Szovjetunióhoz való hűségre és barátságra, a világ dolgozóival való testvéri kapcsolatok megteremtésére nevelje a dolgozókat és minden eszközzel elősegítse a haza aktív védelmét ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben. Már az eddigi kötelezettségvál lalásokból látható, hogy szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű dolgozóink nemcsak j a kapitalista rendszer megdöntésében voltak egységesek, hanem ma is azok. A cseh dolgozók segítségével iparosítjuk Szlovákiát és gépesítjük mezőgazdaságunkat. A csehszlovák munkásosztály egysége biztosítéka a boldog Szlovákia fejlődésének a szocialista Csehszlovákiában, ezért megőrizzük ezt az egységet hazai és külföldi ellenségeink minden cselszövéseivel szemben, s így biztosíthatjuk a tartós békét. Erdősi Ede A X. kongresszus küldötteiről Dolgozóink lázasan készülődnek a SzIKP X. kongresszusára és arra törekednek, hogy felajánlásaik teljesítésével üdvözöljék a kongreszszust. Lelkesen folyik a verseny a gazdasági élet minden szakaszán, senki sem akar lemaradni, mindnyájan igyekeznek, hogy büszkén nézhessenek egymás szemébe s kötele lezettségvállalásuk teljesítésével bibizonyitsák a párthoz való hűségüket, f Lelkiismeretesen készülődnek a X. kongresszusra a küldöttek és megbeszéléseket tartanak a X. kongresszus jelentőségéről. ' Lázasan készülődik a küldöttek egyike, Füry András, a zselízi traktorállomás igazgató-politikai helyettese is. Örömtől ragyog az arca, hogy olyan megbecsülésben részesítik, hogy a zselízi járást képviselheti a X. , kongresszuson, amelynek jelszava lesz a szocializmus gyorsabb és bátrabb építése. Füry elvtársnak a múltban nem volt könnyű az élete. Apja Garam, szentgyörgyön községi pásztor volt és nagyon kis fizetést kapott, amiből öttagú családjával csak nehezen tudott megélni. Füry elvtárs már tíz éves korában libákat legeltetett a kulákoknál. s ezért a szol. gálatáért csupán a leggyengébb ellátásban volt része, az év végén egy kopott öltöny volt a fizetése. Mikor 14 éves lett, szolgának szegődött el Csethö János kulákhoz, ak, embertelenül kizsákmányolta. Hajnaltól estig robotolt évi 800 koronáért és rossz ellátásért. Az istállóban alhatott, mert a kulák nem tartotta fontosnak öt máshogy elszállásolni. Hogy segítsen sorsán, beállt az egyházi nagybirtokra alkalmi munkásnak, de itt ís rossz sorsa volt. Füry elvtárs már gyermekkorától' arra vágyott, hogy traktoros lehessen, de a kapitalista rendszerben ez nem valósulhatott meg. Az ö vágy csak akkor valósulhatott meg, amikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazánkat és a népi demokratikus rendszer lehetővé tette, hogy tanuljon. Azóta Füry elvtárs a zselízi gép. és traktorállomáson dolgozik. A traktorállomáson már kezdettől fogva kiváló dolgozó volt és napi normáját mindig magasan túlteljesítette. Mint a párt öntudatos tagja, példaként áll a többi traktorosok előtt is. Lelkiismeretes munkáját a párt értékelte és az igazgató-politikai helyettes funkciójával bízta riieg. Füry elvtárs jó politikai munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a zselízi traktorállomás ebben az évben a nyitrai kerületben elsőnek teljesítette a tavaszi munkák tervét. A gépállomás már most gondosan készülődik az aratási, cséplési és az őszi munkálatokra, hogy ennek gyors elvégzésével a dolgozói: asztalára több kenyeret adhassanak. A X. kongresszuson résztvesz Esek Pál is, a csúzi helyi pártszervezet elnöke és a szövetkezet dohánytermelő csoportjának vezetője. Neki sem volt könnyű az élete. Az ő apja cseléd volt egy nagybirtokon. A kereset nem volt elég, és a kis Palkónak is dolgoznia kellett. Dolgozott, amennyit bírt, de nem sok látszatja vot ennek. A nagybirtokos csak éh-bért fizetett neki és mégis rettegett, hogy el ne bocsássák és el ne vesszítse azt a pár koronát, amelyet fáradságos munkájáért kapott. A fiatal Esek 1944-ben a frontra került, de itt csak egy hétig volt, mert nem akart harcolni, azért, hogy a kapitalistáknak több profitjuk legyen és legközelebbi alkalomkor négy társával együtt átszökött a Vörös Hadsereghez és a 3. csehszlovák brigád összekötő zászlóaljában harcolt a fasiszta hordák ellen. A Vörös Hadsereggel karöltve minden harcban részt vett, harcolt egészen a végső győzelemig. A felszabadulás után Esek elvtárs földet kapott. Később látta, hogy a magángazdálkodás útján nem maradhatunk tovább, elhatározta. hogy falujában megalakítja a szövetkezetet. A helyi pártszer. vezet segítségével, sikerült is neki a faluban megalakítani a szövetkezetet, amely az elsők között áll a nyitrai kerületben. Esek elvtárs büszke arra, hogy ö is mehet a X. kongresszusra. .Még odaadóbban fog harcolni a hazáért a proletár, nemzetköziség szellemében, a párt irányvonalának megva lósításáért. Dusek Jaroszlav NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Hogyan emelkedik a dolgozók kulturális színvonala Iparunk és mezőgazdaságunk fejlődésével emelkedik a dolgozó nép élet- és kultúrszínvonala. A történelem folyamán népünknek még sohasem volt ilyen alkalma, hogy tudását és szakképzettségét fokozza, mint ahogy erre alkalma nyílik a mai népi demokratikus Csehszlovákiában. Míg a kapitalisták a München előtti köztársaság és az úgynevezett szlovák állam idején a dolgozókat tudatlanságban igyekeztek tartani, hogy így csak eszközökké váljanak amelyek segítségével jövedelmüket növelhetik, köztársaságunkban rha mindenki számára alkalom nyílik iskolák és különböző tanfolyamok látogatására. Pártunk és kormányunk nemcsak lehetőséget nyújt, hanem közvetlenül ösztökéli a dolgozókat, hogy szaktudásukat és így jövedelmüket növeljék. Ezért tanúi vagyunk annak, hogy üzemeinkben hogyan terjed az újítómozgalom, hogy dolgozóink ötleteikkel hogyan javítják a termelés menetét, fokozzák a teljesítményt és így saját jövedelmüket is. Az állandóan fokozódó anyagi színvonallal emelkedik a kultúra, a könyvek, a színház, a mozi iránti érdeklődés, amelyek a munka utáni felüdülést szolgálják és a tudományt terjesztik. . Népünk jól ismeri Szvoboda Václavot, a fémgyorsvágás úttörőjét. Utat győzelme felé a könyv mutatott neki; Gudov szovjet író, ,,Évek és percek" című regénye, amely a szovjet sztahanovisták munkamódszereiről és életéről szól. És ez nem egyedüli eset. Munkásaink, szövetkezeti tagjaink és földműveseink csaknem minden sikerét és győzelmét a könyv, a brosúra, tudományos müvek ég a szépirodalmi müveik segítették, amelyek segítettek érvényesíti a haladó munkamódszerek alkalmazását és a munka helyesebb megszervezését. Sokat tanultak termelésünk legjobb szervezői Azsajev ..Távol Moszkvától" című regényének Batmanov alakjától. Ahol az elvtársak tanulnak, ahol a könyveket, brosúrákat, rádiót, előadásokat, a marx-leninizmust, a népi kultúra legmagasabb tudományát és a szovjet sztahanovisták s kolhozosok tudományát elsajátítják, ott az élet örömtelibb és a munka eredményei szebbek, a jövedelem növekszik és fokozottabb termést érnek el. Naponként tanúi vagyunk annak, hogy falvainkon és városainkban milyen fokozott érdeklődéssel fordulnak a kultúra, a művelődés, a tudomány és a . politikai ismeretek elsajátítása és terjesztése felé. A könyv, folyóiratok, a film, a színház, a kiállítások dolgozó népünk napi szükségletévé váltak. A pártoktatás évében a politikai és szakiskolázásokon a gazdasági és politikai szervek, valamint a tömegszervezetek útján állandóan növekszik népünk szak- és politikai tudása. Ezeket a változásokat hűen tükrözi a könyvkiadás. Míg a régi magyar uralom idején szlovák könyv csak néhány száz példányban jelent meg, a Münchefi előtti köztársaság és az úgynevezett szlovák állam idején már 2.000—3.000-es kiadás nagy eredijiényt jelentett — ma Lenin, Sztálin és Gottwáld müvei és nemzeti klasszikusaink müvei a Hviezdoslav-könyvtár keretében 50.000-es kiadásokban jelennek meg;. Míg a múltban csak a naptárt olvasták falvainkban, ma nagy íróink, a szovjet haladó kultúra íróinak művei is eljutnak hazánk legkisebb falvaiba. 1952-ben könyvkiadóink 1087 könyvet, 12,187.000 példányban adtak ki. A mi népi és üzemi könyvtárainkban a mult évben öt és félmillió könyv volt. Az ifjúság és- a dolgozók színvonala emelkedésének alapja, az iskolák színvonalának emelkedése. Ezért a párt és a kormány gondoskodik iskoláinkról, az új iskolatörvényeket a szovjet haladószellemü iskolák tapasztalatai alapján szerkesztik. Állandóan növekszenek a költségvetési eszközök, amelyeket az iskoláknak juttatnak. Csupán Szlovákiában az iskolázásra és népmüvelésre (a főiskolákon kívül) az állami költségvetés 1953-ban csaknem öt és egy negyedmilliárd koronát szánt. Az 1946-os évvel szemben az iskolaügye fordított kiadások megötszöröződtek. Az óvódák száma, egésznapi ellátással, az 1949. évi 108-al szemben 1952-ben 399-re növekedett és ebben az évben még több létesül. Az 1949. évvel szemben a középiskolák száma 375-tel szaporodott, amelyekben 203.783 diák tanul. 1952-ben tanulmányi segélyré 89 millió koronát fizettünk ki, ebben az évben 143 millió koronát. A magasabbfokú iskolák hallgatóinak szociális 1 összetétele megváltozott. Míg a kapitalizmus idején a munkás és a kisföldmüves fia nem jutott fel a főiskolára, vagy csak kivételesen. ma főiskoláinkat népi származású és a néppel szorosan összetartó értelmiség látogatja. Az állami tanfolyamok, amelyek a dolgozó kádereket képezik, új munkáskádereket nevelnek főiskolai tanulmányokra. Csupán 1952-ben 1012 tehetséges munkás és földműves került ezekből a tanfolyamokból a főiskolákra. Kultúránk fejlődésének legjellemzőbb kifejezője a főiskolák fejlődése. A kapitalizmus idején Szlovákiában nem volt teljes egyetemünk, sem technikánk, ma már 10 kiváló főiskolánk van, 11.158 hallgatóval. Ezek az iskolák szakembereket képeznek ki. akikre állandóan növekvő gazdaságunknak szüksége van. Bratislava már nem az egyedüli főiskolai központ, hanem vannak már főiskoláink Kassán, Nyitrán, Eperjesen és Zólyomban is. A sürü iskola- és könyvtárhálózat mellett nö a hivatásos színházak, népművelési berendezések, üzemi klubok, a népművészeti alkotás együtteseinek száma. A bratislavai és kassai állandó színház mellett már több színházközpont alakult ki különféle kerületekben. A nézőik százežrei megismerkednek a filmművészet legjobb müveivel. Állandóan nö a mozik száma, amelyeket a mozgómoajkkal egészítünk ki. Az ötévep terv minden évében kb. 104-gyel növekedett a mozik száma. A népnevelésre fordított költségek Szlovákiában az 1949. év 43 milliójáról 123 millióra növekedtek és az 195C-as költségvetésben ezekre a feladatokra 162 millió koronát fordítottunk. Csupán a mult évben Szlovákiában több mint 70 ezer előadás és vitaest zajlott le, amelyek hozzájárultak a marxlenini szak- és politikai tudás elmélyítéséhez. Ez a népművelési munka alapját 1446 népnevelési helyiséggel és 16 épülettel szélesítette ki az év folyamán. A mi nemzeti kultúránk a népművészet alkotásainak mély forrásaiból merít. Az együttesek ezrei bizonyítják, hogy a népi alkotás hogyan fejlődik a felszabadított emberi munka és a szocializmus építésének feltételei közt. Szlovákiában összesen 4862 népművészeti alkotási együttesünk van. Csaknem 110.000 dolgozónk működik ezekben az együttesekben. Ilyen mérhetetlen különbség van e között a nagyméretű fejlődés és növekedés, valamint a kapitalista államok korhadt kultúrája közt. ahol az írástudatlanság terjed, ahol a sajtó és az irodalom az uralkodó osztály kezében a sötétség szolgálatában áll és a széles néptömegek figyelmét eltéríti a kapitalista elnyomástól és az ellene folytatandó harctól. Számunkra ez a szomorú tény ma már a távoli múlté. Kultúránk minden nap gazdagabb és erösebb, harciasabb!' Az agitátorok előtt tehát szép és hálás feladat áll, — hogy dolgozóinkkal megvitassák kultúránk fejlődését, ami a kapitalista elnyomás idején elképzelhetetlen volt. Be kell bizonyitaniok, hogy a kultúra, tudomány és művészet fejlődése, hogy függ össze társadalmi rendszerünkkel és hogy segít bennünket feladataink teljesítésében és életszinvonalunk emelésében. Ezeket a tényeket és számokat azon konkrét tényekkel és érvekkel kell bizonyítani, amelyek a legközelebbi környezetben, járásban, községben adódnak. Össze kell hasonlítani a kultúra mai és mult helyzetét. A vita eredménye legyen a kultúrális munka még nagyobb elmélyítése, a tudomány. a technika és a szoviet tapasztalatok még nagyobb mérvű alkalmazása munkánkban.