Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-29 / 130. szám, péntek

1953 máius 29 UJSZ0 Japán tiltakozó mozgalom indult japán földterületeknek amerikai hadiobjektumok építésére való birtokbavétele ellen Tokiói hir szerint a japán kormánykörök elhatározták, hogy június 1-vel az iszikavai prefektúrához tartozó Ucinada község területét hadiépítkezés céljából átadják az amerikai csapatoknak. Az iszikavai prefektúra lakosságának képviselői a prefektúra kormányzójával és a parlament alsóházának néhány képviselőjével élükön felkeresték Okadzaki külügyminisztert, akinél tiltakozásukat fejezték kj Ucinada körzetének az amerikai csapatoának hadi célokat szolgáló területként való. kisajátitá sa ellen. A japán szakszervezetek Ucina da körzet lakosságának támogatására siettek. Az Asachi cimü lap közlése szerint Japán legnagyobb szakszervezeti egyesületének — a szakszervezetek főtanácsának tit. kársága ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy tiltakozó mozgalmat indít Ucinada község területének hadászati terepként az amerikai csapatoknak való átadása ellen. Az Aszachi közlése szerint a szakszervezetek főtanácsa nem elégszik meg az Ucinada körzetnek amerikai haditerepként való felhasználása 'ellen indított tiltakozó mozgalommal, hanem szándékában van az Asama-hegység környékén és más helyeken való terület kisajátítás ellen is síkra száll n j és tömeges ellenállási mozgalmat szervezni e földterületek elvevése ellen. A szakszervezetek főtanácsa ebben a törekvésben támogatást nyújt a paraszt szövetségnek, továbbá Japán baloldali és jobboldali szocialista pártjának, melyek a képviselőházban ké. szék napirendre tűzni az amerikai haditámaszpontok kérdését. Alsó-Ausztria kőolajvidékének levele Raab kancellárhoz A lapok közlik Alsó-Ausztria kőolajvidéke központi üzemi tanácsának Raab kancellárhoz intézett levelét. A levélírók komoly aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az osztrák kormány mindezideig nem válaszolt a Népek Békekongresszusa Bizottságának felhívására. Alsó-Ausztria kőolajvidékének központi üzemi tanácsa 700,' munkás és alkalmazott nevében felszólítja az osztrák kormányt, szálljon síkra az öt nagyhatalom békeegyez ményének megkötéséért A török és görög haditengerészeti erők hadgyakorlatai Az anatóliai hírügynökség közölte a török hadügyminisztérium kommünikéjét, hogy 1953 június elején a török és görög haditengerészeti erők közös hadgyakorlatokat tartanak. A végső szói a francia nép fogja kimondani mondotta André Stil a vizsgálóbíró előtt hogy az, amit ön nem ilyen vagy olyan tény, A „l'Humanité" közli André Stílnek Duval vizsgálóbíróhoz intézett szavait André Stil a többi között a kővetkezőket mondja: ... Hagyjon fel ezzel a bírósági komédiával. Mondja meg őszintén, szememre vet, hanem a Francia Kommunista Párt egész politikája. Mondja meg nyíltan, hogy a francia burzsoázia kormányának szeméber egésiz egyszerűen bün harcolni a nemzeti függetlenségért, a békéért, a boldogabb jövőért, bün védelmezni a munkásosztályt. Ez az igazság. Pusztán meggyőző désünk miatit folyik ellenünk a per. ön a törvény erejét akarja kölcsönözni annak a maroknyi kormányfér finak, akiket a nép mindjobban leleplez. Ezen az alapon ön azokat az eszméket üldözi, amelyeket mind több francia helyesel és tevékenyen védelmez. Ezt bizonyítják a választások is, amelyeknek során franciák milliói bélyegezték meg azt a politikát, amelyet ön a mi politikánkkal állit szembe. S megbélyegezték ezt a pert és a többi önkényes letar. tóztatásokat, amelyeknek ön is végrehajtójává vált. ön azokat fedezi, akiket az egész ország kiközösít a nemzetből. Bíró úr, ön nagyon egyedül van. ön és azok, akik önnek kiadják az utasítást, nagyon egyedül vannak. Nagyon csekélyszámú ember osztja az ön különös felfogását a nemzet erkölcséről. A végső szót a francia nép fogja kimondani. Semmiféle elnyomás, törvényszék, börtön nem képes már megállítani ügyünk, a munkásosztály, a nemzeti függetlenség, a béke, a szocializmus és a kommunizmus ügyének győzedelmes előrehaladását. Semmi sem tud már gátat vetni a nép egységes akciójának, amely a közeljövőben véget fog vetni a kormány összeesküvésének." Togliatti elvtárs beszéde Torinóban A demokratikus lapok jelentik, hogy az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt vezetői sok olasz városban népes nagygyűléseken mondtak beszédet. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a torinói vá lasztói nagygyűlésen mondott beszédében De Gasperi miniszterelnöknek Vittorio Venetóban néhány órával azelőtt mondott beszédével foglalkozott. De Gasperinek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy az olasz kormány kommunistaelle. nés, Togliatti a következőket mon dotta: i>Miért kell tulajdonképpen Olaszországban kommunistaellenes kormánynak lenni? A kommunisták ott voltak a fasizmus ellen vívott harc első soraiban és ök járultak hozzá a legnagyobb mértékben a demokratikus alkotmány megte remtéséhez. A kormány kommu nistaellenes politikája komoly következményekkel járt Olaszország számára. Azóta, hogy a kormányból eltávolították a dolgozók pártjának képviselőit, egyetlen olyan nagy kérdés sem oldódott meg Olaszország érdekeinek megfelelően, amelynek megoldása érdeke lenne az országnak. De Gasperi olyan politikához csatolja országunkat, amely az agresszió útjára visz bennünket a nem-imperialista országok ellen. Ezért nem folytathatunk nemzeti külpolitikát, ha nem semmisítjük meg De Gasperi bűnös szovjetellenes politikáját.« Togliatti ezután áttért a választási küzdelem kérdéseire és felhívott minden olasz polgárt, hogy harcoljon tevékenyen a cselszövések és megfélemlítések ellen. Felhívta a szociáldemokrata párttagokat hogy harcoljanak együtt a szocialista és kommunista párttal az' egységes haladó front megteremtéséért. Megtorló jellegű összejövetelek Nyugat-Németországban Nyugat-Németország több városában megtorló jellegű összejöveteleket tartottak. Az összejöveteleket a bonni kormánykörök segítségével a keleteurópai országokból kitelepített németek szervezték. A francia elnök Paul Reynaud-t bízta meg kormányalakítással Miután a gaulleista André Diethelm visszautasította a felajánlott kormányalakítási megbízást, Vin- cent Auriol köztársasági elnök Paul Reynaud-t kérte fel, hogy tegyen kísérletet kormányalakításra. Paul 'Reynaud elfogadta a megbízást és valószínűleg csütörtökön jelenik meg a parlament előtt, hogy megkapja a parlament felhatalmazását a kormány megalakítására. Paul Reynaud már volt minisz- i terelnök s az 1940-es összeomlás idején ő játszotta át a hatalmat Pétain-nak. A ÍHumamté közli a CGT felhívását, melyben harcra szólítja az összes dolgozókat, olyan kormány megalakítására, amely megállítja az inflációt és a válságot, elhárítja a devalválás veszélyét, a szociális igazságosság szellemében oldja meg a létfontosságú kérdéseket. A DPA nyugatnémet ügynökség és a Francé Presse ügynökség jelentése szerint Majna-Frankfurt körzetében a szudétanémetek társaságának összejövetelén élesen támadták a Csehszlovák Köztársaságot, a potsdami egyezményt stb. A hamburgi összejövetel a Lengyel Köztársaság elleni tüntetés jellegét viseli. A DPA-ügynökség véletlen jelenség színében igyekszik feltüntetni a megtorló jellegű találkozókat, noha már maga az a tény is, 'hogy az összejövetelek egész Nyugat-Németországban egy napon mentek végbe, továbbá a bonni miniszterek részvétele ezeken az összejöveteleken nyilvánvalóan igazolja, hogy a bonni hivatalos kormánykörök által közvetlenül szervezett összejövetelekről van sző. A nyugatnémet monopolok konkurrenciája újjáéled a kapitalista világpiacon Az USA, Anglia és Franciaország kormánykörei a nyugatnémetországi monopolokra vonatkozóan nemcsak hogy nem hajtották végre a potsdami egyezményt, hanem ellenkezőleg minden lehetőt elkövettek minél előbbi talpraállitásuk érdekében. Ennek következtében a nyugatnémetországi monopólok a nyugati megszálló országok támogatását élvezve, amelyek meghagyták a hatalmas ipari konszerneket, újra viszszaszerzik régi hatalmukat. Számos gazdasági számadatból ítélve már megelőzték francia versenytársaikat, sőt néhány ágban angol vetélytársaikat is. A nyugatnémetországi monopolok gyors megszilárdulása azonban nem bizonyítja azt, hogy Nyugat-Németországban általános gazdasági fellendülést értek el. A nyugatnémet Ipar békés célokat szolgáló ágai szánalmas állapotban vannak. A nyugatnémetországi monopolok fokozzák a dolgozók kizsákmányolását. A külpiacon a dolgozók rovására állítják vissza versenyképességüket. Ismert tény, hogy 18 millió ember, azaz a nyugatnémet lakosság 37 százaléka még a hivatalos igen alacsony életminimummal sem rendelkezik. A nyugatnémetországi monopólok a dolgozó tömegek nagyméretű kifosztásából, amerikai érdékekből és tőkebefektetésekből növekednek. A nyugatnémetországi monopolok gazdasági erejének helyreállítása és a dolgozóknak ezáltal okozott nyomorba süllyedése elmélyítette Nyugat-Németország termelési lehetőségei és a lakosság vásárlóképessége közti aránytalanságot, ami a belső piac további szükülésére vezetett. Ennek következtében a nyugatnémetországi monopólok termékeik eladása céljából külföldi piacokat kell keresniök. A német imperializmus pozícióinak visszaállítása lelenleg más körülmények között történik, mint a háború előtt. A háború utáni években az egységes világpiac szétesése következtében a nagy kapitalista országok terjeszkedési köre erősen megszűkült és a kapitalista piac felvevő képessége egyre csökkent. A szűkülő kapitalista világpiac feltételei között ezért a nyugatnémetországi monopolok és más kapitalista országok között folyó küzdelem egyre élesebb formákat ölt. A Ruhr-vidéki mágnások jóval alacsonyabb árakkal verik le versenytársaikat, amit a munkásosztály fokozott kizsákmányolásával hosszúlejáratú hitellel és a kereskedelmi politikai küzdelem más eszközeivel érnek el. Jellemző, hogy jelenleg ez a kereskedelmi harc főleg az angol és francia monopólok ellen irányul. A Neues Deutschland közli, hogy néhány héttel ezelőtt Erhard bonni gazdaságügyi miniszter, aki résztvett az úgynevezett német iparszövetség wiesbadeni kongresszusán, „életre-halálra menő világpiaci küzdelmet" jelentett' be az angol és francia versenytársak ellen. A Handelsblatt című német lap. amely Nyugat-Németország ipari köreinek szócsöve, nemrégen „Mutassátok meg fogaitokat" címmel cikket közölt. A cikk felhívja a német iparvállalat tulajdonosokat, hogy fokozzák támadásukat a világpiacon versenytársaik ellen. A legutóbbi időben a nyugatnémet monopólisták fokozták behatolásukat Nyugat-Európa piacain. A nyugatnémet ipar kétharmad része Nyugat-Európa piacaira kerül. Már 1951-ben a nyugaitnémetországi monopólok e piacon a kivitelben megelőzték angol és francia vetélytársaikat. Nyugat-Németországnak a nyugateurópai országokba irányuló kivitele 1952-ben 17 százalékkal emelkedett, míg ugyanekkor Anglia kivitele változatlan maradt, Franciaország kivitele azonban 6 százalékkal csökkent. A Schumann-terv életbeléptetése és ezzel kapcsolatban az egységes fém- és acélpiac megnyitása növeli a nyugatnémet monopólok kiviteli lehetőségeit Nyugat-Európa piacán. Az Industrie Kurier című nyugatnémet lap a szén- és acélmonopúlok terveit feltárva ezt írta: „Az egységes piac rendkívüli előnyöket Jelent a német iparvállalat tulajdonosoknak". A nyugatnémet monopolok az iparilag gyenge és gyarmati országokban érzékeny csapást^ mérnek Anglia és Franciaország külkereskedelmi pozícióira. A Journal OfCommerce című amerikai lap közölte, hogy körülbelül 150—200 nyugatnémetországi cég már megnyitotta külföldi fiókintézeteit, elsősorban az angol és francia gyarmatokon, latin Amerikában. Közel- és Közép-Keleten. Márciusban Bonnban további programmot dolgoztak ki az ezirányú terjeszkedés fokozására. A legútóbbi időben egyre nagyobb elégedetlenséget szít Angliában a nyugatnémet iparnak Közel-Keletre; Törökországba, Egyiptomba és Iránba való behatolása. Nyugat-Németország része Törökország külkereskedelmében 1948-baj} mindössze 2 százalékot tett ki. 1952-ben NyugatNémetország Törökország-ba irányuló kivitele már 25 százalék volt, míg Angliáé csak 18. Még nagyobb tevékenységet fejtenek ki a nyugatnémet monopolisták Egyiptomban. Az Ausenhandelsdienst címü^ nyugatnémet lap beismeri, hogy igen nagy számban tartózkodnak Egyiptomban német üzletemberek és iparmágnások. A nyugatnémetországi monopolok, angol vetélytársaik elől már megszereztek számos építészeti megbízást.' Az 1952-es kereskedelmi szerződés értelmében Nyugat-Németország korlátlan mennyiségű árú Egyiptomba történő kivitelére kapott jogot. Ennek következtében tavaly az Egyiptomba irányuló nyugatnémet kivitel aránylag háromszorosan növekedett, míg Anglia egyiptomi kivitele 15 százalékkal csökkent. Irán kereskedelmében egyre jobban növekszik Nyugat-Németország része. Az iráni kormányfő 1952-ben Nyugat-Németországban járt, ahol nagyszámú fontos szerződést kötött a nyugatnémet cégekkel. 1952 első 9 hónapja alatt 60 millió márka értékű árút exportáltak Iránba. Az Economist cimü angol lap jelentése szerint, Nyugat-Németország iráni külkereskedelmének mintegy 20 százalékát képezi. Nyugat-Németország kivitele Szaúd-Arábiába, Izraelbe, Líbiába és Szíriába 1952-ben másfélszerte növekedett. A Die Welt című hamburgi lap nemrégen közölte, hogy Nyugat-Németország indiai kivitele 1951 és 1952-ben meghaladta a 282,000.000 rúpiát. Ez év áprilisában befejeződtek a Pakisztán és Nyugat-Németország között folytatott kereskedelmi tárgyalások. Az újjáéledő nyugatnémetországi monopolok valamint angol és francia, úgyszintén amerikai vetélytársaik közötti éles harc szintere a latin-amerikai országokban van. Nyugat-Németországnak a latinamerikai országokba irányuló kivitele 1950-ben 32 millió dollárt tett kl, 1952-ben pedig már meghaladta a 409 millió dollárt. A nyugatnémet konszernek terjeszkedése e téren mérte a legnagyobb csapást Anglia és Franciaország pozicíója. Angliának a latinamerikai országokba irányuló kivitele az 1949. évi 12 százalékról 1952-ben 7 százalékra csökkent, míg a nyugatnémet monopolok kivitele a legutóbbi 6 év alatt 6 százalékkal emelkedett. 1952. harmadik negyedévében Nyugat-Németország a nyugateurópai országok közül az első helyen volt a középamerikai országokba irányuló kivitelben. Az említett tények azt mutatják, hogy az újjáéledő nyugatnémet mo- I nopolok támadása Anglia és Franciaország külkereskedelmi pozíciói ellen ^egyre jobban erősödik a kapitalista világpiacon. Bár abszolút számokban .NyugatNémetország kivitele nem haladja még meg Anglia és Franciaország kivitelét, már most komolyan veszélyezteti az angol és francia monopolok gyarmati profitját. Természetesen az angol és francia monopolok nem hajlandók harc nélkül feladni pozíciójukat. Ebből az követkeeik, hogy a nyugatnémet konszernek, valamint angliai és franciaországi vetélytársaik közötti harc a továbbiak során elkerülhetetlenül kiéleződik. A nyugatnémetországi monopolok haroa kapitalista világpiaci pozíciójuk visszaszerzéséért Jelenleg újabb időszakba lépett. A versengés kiéleződése és az árueladás feltételemek rosszabbodása következtében a nyugatnémet kivitel terjeszkedésének üteme már tavaly lassabbodott és ez év első negyedévében növekedése szemmel láthatóan megállott. Nyugat-Németország e körülmények közepette új intézkedéseket tesz Anglia, Franciaország és más kapitalista államok piacaira irányuló kivitelének megőrzésére és fokozására. Ezzel egyidejűleg a talpraálló nyugatnémet konszernek egyre gyakrabban lépnek versenybe mai védnökeikkel, egyre gyakrabban halásszák el az amerikai cégek megrendeléseit. Mult év elején például a nyugatnémetországi Siemenscég egy hatalmas áramfejlesztő telep berendezésének elkészítésére kapott megrendelést Argentínától. A megrendelés körüli hajszában a General Eléktric és Westinghaus amerikai monopolok voltak a versenytársai. A nyugatnémetországi cégek mult év végén nagyjelentőségű, traktorok gyártására vonatkozó megrendelést''kaptak Argentinától. A nyugatnémet sajtó megjegyezte, hogy Argentína eddig az USA-tól rendelt traktorokat. A „Finanz und Wirtschaft" cimü svájci lap nemrégen azt írta, hogy az amerikai iparnak egyre gyakrabban kell számolnia a német versenytárssal. Megcáfolhatatlan tények 'tanúskodnak arról, hogy a nyugatnémet monopolok talpraállításának politikája elkerülhetetlenül a kapitalista világpiac uralmáért vívott ktiz- \ delem fokozódására és az imperialista táborban uralkodó ellentétek további növekedésére vezet. B. Picsuginnak, a moszkvai Pravdában közölt cikke nyomán. \