Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

1953 május 28 UJSZ0 7 „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért Ä Csemadok pelsőci helyi csoportjának kötelezettségvállalásai és verseny kihívása az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére A Csemadok pelsőci helyi csoportja mérlegelv

e a szocialista kul túra terjesztése teréa elért eddigi eredményeit és áttanulmányozva a CsKP múlt év decemberi konferen. ciájának határozatait, amelyeknek egyik pontjában Gottwald elvtárs „Az emberről való gondoskodást" tűzte ki főfeladatul, arra a megállapodásra jutott, hogy nem végzett kielégítő munkát. A helyi csoport tagjai mindeddig nem értelmezték helyesen a szocialista kultúra fogalmát és nem támaszkodtak a Szovjetuniónak a szocialista kultúra terjesztésében szerzett gazdag tapasz, talataira A szovjet emberek a szocialista kultúra fogalma alatt nemcsak a színjátszást, a támcot, éneket, irodalmat, filmet és művészetet értik, hanem kiszélesítik ezt a fogalmat az emberiről való gondoskodás minden formájára. Gottwald elvtárs pártunk mult évi decemberi konferenciáján leszögezte, hogy a szocialista kultúra fogalma csak akkor lesz teljes, ha az emberről való gondoskodás során kulturális harcot is indítunk a szocialista falu és szocialista város kialakításáért. Ha Gottwald elvtársnak ezt az örökét valóra akarjuk váltani, akkor szükséges, hogy kilépjünk a szűk „kultúregyesületj" keretből és mi is olyan értelmezést adjunk a szocialista kultúra fogalmának, mint a szovjet emberek. A Csemadok pelsőci helyi csoportja, amely kultűrbrigádjajval gyakran látogatja Kelet-Szlovákia magyarlakta községeit és városait, megálllapította. hogy mind Pelsőc, mind a meglátogatott falvak és városok belső formájukban ugyan megváltoztak, de külső formájukban a régiek maradtak. Sokhelyütt láthatók még a háború maradványai, romok, szemétdombok. Egyes lakások, udvarok, utcák, középületek tisztasági szempontból ártalmasak az ember egészségére Főleg az élelmiszerüzletekre, étkezdékre, szállodákra és iskolákra kell fokozottabb gondot fordítani Falvaink é

s városaink külső formája is nagy kihatással van az emberekre a munkaerkölcs és az áHamfegyelem betartása szempontjából. Az e téren még fennmaradt hiányosságokat a reakció népi demokráciánk és dolgozóink bizalmának aláásására használja fel. A Csemadok pelsőci helyi csoportja 19S3. május 18-án megtartott gyűlésén a helyi pártszervezettel, a HNB-vel é

s a tömegszervezetek összes helyi csoportjaival kaTöltve a következő felajánlásokat tette az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére; 1. A dolgozók egészségének megvédése érdekéhen a HNB egészségügyi és élelmezési előadójával együtt állandóan ellenőrizni fogják az élelmiszerüzletekben az áruk helyes elraktározását és a dolgozók pontos kiszolgálását. 2. A HNB technikai előadójával együtt • gondoskodnak arról, hogy az össze

s utcákat és tereket tisztán tartsák és a nyári időszakban pormentesítés céljából öntözzék. 3. Ugyancsak gndoskodnak a vízlevezető csatornák és árkok kitisztításáról, vállalják, hogy ezeket brigádmunkával állandóan rendben tartják. 4. Az elhanyagolt parkokat rendbeszedik és padokkal látják el. 5. Meggyőző munkával odahatnak, hogy a lakosság tisztán tartsa lakásait, és udvarait, hogy kertjeiben minden talpalatnyi földet hasznosítsanak főleg zöldség termelésével. 6. Állandóan ellenőrizni fogják a középületek, iskolák, óvodák, szállodák, üzemi konyhák, mozihelyiségek és a kultúrházak tisztántartását. 7. Az EFSz-ben dolgozó Csemadok-tagokat és a magángazdálkodást folytató földműveseket felvilágosítják a szovjet kolhozmunkások munkamódszereiről, hogy ezzel ;s bizto. sítsák a magasabb terméshozamot a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítését é

s a dolgozók élelmiszerrel való ellátását. 8. A kötelezettségvállalások telje, sítése érdekében nagyobb súlyt fektetnek az ismeretterjesztő előadásokra amelyeknek segítségével felvilágosítják a dolgozókat és a tudományos világnézet ismertetésévei kiragadják őket a mult sötétségéből. Azáltal, hogy a polgártársakat az államfegyelem betartására nevelik, egyúttal hozzájárulnak a dolgozók munkához valló viszonyának megváiltoztásához is. Rendszeresen bevezetik a helyi hangszóró műsorába a Csemadok - f él ó rák a t, hogy a lakosságot mindig tájékoztathassák az időszerű eseményekről. így akar a pelsőci Csemadok helyi csoport résztvenni Gottwald elvtárs örökének megvalósításában. A kötelezettségvállalás pontjainak teljesítése érdekében a Csemadok pelsőci tagjai versenyre hívják ki Szlovákia összes többi városainak Csemadok helyi csoportjait ez év végéig bezárólag. A pelsőciek remélik, hogy a versenykihívás minden yároai helyi csoportnál visszhangra talál és hatalmas mozgalom indul meg „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért" jelszó alatt, hogy a Csemadok helyi csoportok ezzel is méltóképpen üdvözölhessék az SzlKP X. kongresszusát. A Csemadok pelsficl helyi csoportjának vezetősége. A DOKUMENTÁCIÓS FILMRŐL Vszevolod Podovkin szovjet filmrendező a moszkvai Pravdában megjelent cikkéből A dokumentációs filmnek óriási jelentősége van a dolgozók kommunista nevelése terén. A szovjet filmoperatőrök a szocialista állam fennállásának első évei óta a szovjet emberek munka- és háborús hőstetteit, a kommunista társadalom felépítéséért vívott küzdelmükben végrehajtott dicső müvét örökítették meg. A dokumentációs film egyetlen egy fejlett filmgyártással rendel kezö kapitalista országban sem tudott elérni ilyesn nagy fejlődést. A legutóbbi néhány év folyamán gyakran volt alkalmam megtekinteni a külföldi dokumentációs filmeket. Mindig azt a hatást keltették bennem, hogy túlnyomó több ségüket tisztán üzlet és reklám célból alkalmazták. A dokumentációs film terén vég. zett munka csak a Szovjetunióban és most a népi demokratikus országokban nevezhető művészetnek. A szovjet dokumentációs film méltán foglalja el világviszonylatban a vezető helyet. De éppen azért, mert művészetünk a világ legélenjáróbb. eszmeileg legjobban áthatott művészete és mert szervesen egybekapcsolódik a nép életével, hősies munká jávai és sikereivel, nem elégedhetünk meg az elért sikerrel, hanem állandóan és fokozódó kitartással űj útakat kell keresnünk és találnunk a nép életének mélységébe való behatoláshoz, új, egyre világosabb formákat kell találnunk a nép életének ábrázolására Ha nincs meg ez a keresés, akkor űr keletkezik a művész ét, az élet között. A művész munkáját nem a megfigyelt események irán ti élénk érdeklődés, vagy az a vágy irányítja hogy a 'ehető leg jobb formába ayujtsi. a nézőnek azt az újat, amit látott ís megér tett, hanem erőt vesz rajta a meg szokás, hogy tetszés szerinti tar talmat minden konfliktus nélkül és a művésznek és a valóságnak találkozásakor közvetlenül előadó mély hatás nélkül tipizált formákba öntsön. A tipizálás a művészetben megöli a művész eleven gondolatát és érzését. Milyen óriásj lehetőség nyílik a lelkes művészi munkára, az alkotó versengésre. Mily különbségek adódnak az emberek közt az őket körülölelő természetben, az eniberek jellemében, életében és kultúrájában! Minden filmnek sajátságos gazdagságával a nézők új érdeklődését kell felkelteni. Ha megtekintünk egy filmet, pél dául a » Szovjet Azerbajdszán« címűt, sok érdekeset találunk benne. Ez a film tarka és megmutatja a különbséget a munkásságnak a cárizmus alatti rabszolga helyzete és a szocialista rend, a szocialista technika feltételei mellett létrejött új munkaviszonyok között. Az ember érdeklődéssel figyeli a bakui köolajfúrók leszállását a tenger fenekére. Jók a felvételek a városok utcáiról, az új építkezésekről és a népi táncokról. Operatőrjeink gyönyörű felvételeket készítenek. A rendezőknek minden esetben nagyvonalúan rá kell mutatniok vrra. hogy mi legyen a felvétel tárgya. A filmek azonban alacsonyabb színvonalon állnak, mint az filmművészeti ké pességeinknek megfelelne. Ennek magyarázatára felemlítek egy igen érdekes és fontos példát: a VolgaDon című dokumentációs t'ilm egy nagy építkezés történetét mutatja be az első kutató munkától egészen a csatorna liadalmas megnyitásá ig. A több tízezer 'íiunkáskezet helyettesítő natalmas gépesetek óriási erő érzetét keltik a nézőbe,

n A művészi módon összeállított film montázs, amely a munka kezdetét és a befejezését mutatja be, annak a győzelemnek szemléltető képét nyújtja, amelyet a szovjet ember a természet fölött aratott. Az operatörök a film minden egyes jelenetét nagyszerűen vették fel. A rendező meg tudta találni és le tudta rögzíteni az építkezés legkomolyabb mozzanatait. Mindez a filmfelvételeket végző kollektíva munkájának kétségtelen sikeréről tanúskodik. A film azonban egészé ben sok kívánnivalót hagy hátra. Elsősorban hosszúra sikerült, mégpedig a már isimert tények több ízben való ismétlése következtében. A Ci m Íj an szki .tenger képe, amikor elönti a I>on széles medrét, az első látásnál nagy hatást gyakorol a nézőkre. Mikor azonban ugyanezen hullámzó tenger képét többször ismétlik, már semüyen komolyabb benyomást nem hagy maga után. Határozottan fennáll a szovjet dokumentációs film stílusának kérdése. A film legyen rövid és szem. léltető, az egyes jelenetek ismétlése, általánosítások és meggzokott sablonok nélkül. Ábrázolja az élő szovjet embert, • mutassa meg jellé mének sajátosságait, munkáját és ha szükséges, az életrajzát is. A filmet hassa át a lelkes gondolat szelleme é

s ne tűnjék fel tájékozta tó ankét képében a nézők előtt. A szovjet dokumentációs film dolgozói előtt még sok meg nem oldott kérdés áll. A legégetőbb kérdéseket tárgyalják meg nyíltan, bátran és megfontoltan a sajtóban, valamint viták keretében és tőre kedjenek kollektív megoldásukra. A szovjet dokumentációs film gyártás fejlődése államunkra és az egész világ becsületes embereire r.ézve nagy jelentőségű. Rzért mét' magasabb tokra, gzovjet népünkhöz és nagy alkotásaihoz méltó fokra kell emelnünk. Sí'ti kéke. 'Álmos lámpásként pillant alá a hold, ezüsthátú felhőre ült pihenni, míg eldöcög. Jó ilyenkor kimenni a partra, hol nem mesebeli kobold , bujkál, hanem a sok munkás sétál. Lábuk alá simulnak halk sétányok —- régen, mint málhahordók jártak arra — és arcukon meghitt derűt találtok, kimennek a susogó folyópartra, hol régi, titkos gyűlés emléke leng. És halk illatok ömlenek a rétről, a boldog szív, a békés est, a villany ragyog s a kemény emberek szívéből vágy virágzik: holnap majd megint villan a kalapács s a termelés nagyot nő. Hullám csobban reá a bársony csendre, rossz multat visz s szép jövőt ringathat halkan. Szép a tavasz. Egy kovács szól merengve: „Még jobban dolgozom majd holnap s harcban s munkában nem feledem: békénkért megy!" ^ VERES JÁNOS | Az SzlKP X. kongresszusa jegyében szítették a közelgő X. kongresszus tiszteletére. A filmstúdió dolgozóinak kollektívája ezenkívül rövid dokumentáris filmet is készít Szlovákia népének kongresszus előtti kampányáról. • Az SzlKP K. kongresszusa a művé. szeti dolgozók közt is széles kötelezettségvállalási kampányt indított meg. A képzőművészek kötelezettségvállalásokkal akarják tájékoztatni az élet és a nép munkájának művészi ábrázolását és így akarják kifejezni hálájukat a CsKP harcos osztaga iránt, amiért biztosította számukra a művészeti fejlődés minden feltételét. • A bratislavai katonai művészegyüttes az SzlKP X. kongresgzusa tiszteletére néhány kulturális előadást rendez. Az első előadás má-jus 25-én volt a Nemzeti Színházban. Az együttes Zdenek Mikula és Ladislav Holoubek vezénylésével mozgalmi és népdalokat, valamint táncokat mutatott be a nagyszámú közönségnek. Az együttes a május 31. kultúresztráda keretében előadja Milán Novák főhadnagy művészeti vezetőnek az árvái duzzasztógátról szóló új dalát is. • A szlovákiai tanítók népi együttese és a zsilinai kerületi hangszeregyüttes az SZ1KP X. kongresszsusa tiszteletére három hangversenyt rendez a zsilinai kerületben. A szlovákiai tanítók népi együttese a kongres

szusi napokban háromnapos körútat tesz. Május 29-én Puchovon, május 30-án Považská Bystrí cán és május 31-én az ifjúsági duzzasztógát építői előtt szerepel. Az együttes tagjai egyúttal előadásokat tartanak az SzlKP V. kongreszszusának jelentőségéről és az új iskolatörvényröl. Az ukrán dolgozók kultúregyesületének tagjai az eperjesi kerület összes ukrán lakosságú községeiben értékes kötelezettségeket vállalnak a dicső kongresszusi napok tiszteletére. A kötelezettségeltet főleg az EFSz-eknek a tavaszi mezőgazdasági munkálatok második időszakában való megsegítésére, valamint, a közös istállók felépítésére és a fakitermelésre irányítják. Eddig 200 munkakötelezettséget vállaltak több mint 870.000 Kčs értékben. . Az ukrán dolgozók kultúregyesületének sztakcsini helyi szervezete vállalta, hogy segítségére lesz a helyi EFSz-nek a krumpiiültetésben. A szervezet tagjai 400 brigádórát dolgoztak le a szövetkezeti földeken és így a szövetkezeti dolgozók 5 nappal határidő előtt bevégezték a krumpliültetést. Az ukrán dolgozók kultúregyesülete vállalta, hogy a kongresszust megelőző időszakban 100 ukránlakta községben előadást rendez »Az ukrán burzsoá-nacionalisták — az ukrán dolgozó nép ádáz ellenségeid témára. Az előadás megismerteti az ukrán dolgozókat a burzsoanacionalisták káros tevékenységével, megvilágítja előttük a párt nemzetiségi politikáját és mozgósítja az ukrán lakosságot a szocialista falu mielőbbi kiépítésére. Az ukrán dolgozók kultúregyesületónek tagjai kötelezettségvállalásaikat sikeresen teljesítik. Az SzlKP K. kongresszusának előkészületi időszakában rövid szemléltető híradó jelent meg mozijaink vásznain. Ez a híradó felöleli Szlovákia iparosításának és mezőgazdaságának fejlődését a IX. és X. kongresszus közt eltelt időszakban. A híradó anyagát a bratislavai dokumentum filmstúdió dolgozói kéA kővári kultúrél étről A kanyargó Ipoly partján fekszik Kóvár. Kicsi, de rendezett falucska. Dús szénatermő rétjeit hol haszmo. san, hol károsan befolyásolják a szabályozásra váró Ipoly szeszélyes kiöntései. Ennek a kis községnek az életében igen jelentős szerepet játszik a kultúrmunka Ha visszatekintünk a közelmúltba, az 1950-e

s évben még széthúzott a fiatalság a faluban. Egy része megfelelő felszerelés nélkül sportolt, másik része pedig a szomszédos községekben keresett szórakozást. De nézzük meg Kóvárt ma. A fiatalokat kultúrház, olvasókör és rendszeres sport, a közös munka tyjzös öröme tartja össze. A kővári dolgozók a kezdeti nehézségeket legyűrve megtalálták a helyüket a békeharc mezején is. Döntő jelentőségű volt a kőváriak életében a Csemadok helyi csoport megalakulása 1951 aug 20-án A helyi csopor tagság;, egyn szaporodik és a többi tömegs/i'i v .'kkel együttműködve egyre jobb kultúrmunkát végez. A helyi csoport az elavult színpadot újjáépítette. Az építkezéshez szükséges anyagot a fiatalok szerezték be. Itt rendezik a színjátszó csoport tagjai sikeres szinielőadásaikat és a népi táncmulatságokat is, amelyeken már teljesen ismeretlen fogalom az egykori kocsmai duhajkodás. Jó munkát végez a színjátszócsoport mellett a tánccsoport, valamint az olvasó- és sakkor is. Ugyancsak eredményesen fejlődik a helyi sportélet, amelynek résztvevői a Csemadok, a Szokol és a CsISz helyi szervezeteiből toborzódnak. Gyenge pontja még a helyi kultúrmunkának az ének- és zenekari csoport, a tudományos előadások sincsenek még kellően megszervezve. Bízunk azonban abban, hogy amint eddig sikeresen megoldottuk feladataink nagy részét úgy a jövőben még bátrabban lépünk Kóvár szociális és kultúrális felemelkedésének útjára. Szabó László, Kóvár. m