Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

1953 május 28 UJSZ0 7 „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért Ä Csemadok pelsőci helyi csoportjának kötelezettségvállalásai és verseny ki­hívása az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére A Csemadok pelsőci helyi cso­portja mérlegelv e a szocialista kul túra terjesztése teréa elért eddigi eredményeit és áttanulmányozva a CsKP múlt év decemberi konferen. ciájának határozatait, amelyeknek egyik pontjában Gottwald elvtárs „Az emberről való gondoskodást" tűzte ki főfeladatul, arra a megál­lapodásra jutott, hogy nem végzett kielégítő munkát. A helyi csoport tagjai mindeddig nem értelmezték helyesen a szocialista kultúra fogal­mát és nem támaszkodtak a Szov­jetuniónak a szocialista kultúra ter­jesztésében szerzett gazdag tapasz, talataira A szovjet emberek a szocialista kultúra fogalma alatt nemcsak a színjátszást, a támcot, éneket, irodalmat, filmet és művé­szetet értik, hanem kiszélesítik ezt a fogalmat az emberiről való gondos­kodás minden formájára. Gottwald elvtárs pártunk mult évi decemberi konferenciáján leszögezte, hogy a szocialista kultúra fogalma csak akkor lesz teljes, ha az ember­ről való gondoskodás során kulturá­lis harcot is indítunk a szocialista falu és szocialista város kialakítá­sáért. Ha Gottwald elvtársnak ezt az örökét valóra akarjuk váltani, akkor szükséges, hogy kilépjünk a szűk „kultúregyesületj" keretből és mi is olyan értelmezést adjunk a szocialista kultúra fogalmának, mint a szovjet emberek. A Csemadok pelsőci helyi csoport­ja, amely kultűrbrigádjajval gyakran látogatja Kelet-Szlovákia magyar­lakta községeit és városait, megállla­pította. hogy mind Pelsőc, mind a meglátogatott falvak és városok bel­ső formájukban ugyan megváltoztak, de külső formájukban a régiek ma­radtak. Sokhelyütt láthatók még a háború maradványai, romok, szemét­dombok. Egyes lakások, udvarok, utcák, középületek tisztasági szem­pontból ártalmasak az ember egész­ségére Főleg az élelmiszerüzletekre, étkezdékre, szállodákra és iskolákra kell fokozottabb gondot fordítani Falvaink é s városaink külső formája is nagy kihatással van az emberekre a munkaerkölcs és az áHamfegyelem betartása szempontjából. Az e téren még fennmaradt hiányosságokat a reakció népi demokráciánk és dolgo­zóink bizalmának aláásására hasz­nálja fel. A Csemadok pelsőci helyi csoportja 19S3. május 18-án megtartott gyű­lésén a helyi pártszervezettel, a HNB-vel é s a tömegszervezetek összes helyi csoportjaival kaTöltve a következő felajánlásokat tette az SzlKP X. kongresszusa tiszteletére; 1. A dolgozók egészségének meg­védése érdekéhen a HNB egészség­ügyi és élelmezési előadójával együtt állandóan ellenőrizni fogják az élel­miszerüzletekben az áruk helyes el­raktározását és a dolgozók pontos kiszolgálását. 2. A HNB technikai előadójával együtt • gondoskodnak arról, hogy az össze s utcákat és tereket tisztán tartsák és a nyári időszakban por­mentesítés céljából öntözzék. 3. Ugyancsak gndoskodnak a vízlevezető csatornák és árkok ki­tisztításáról, vállalják, hogy ezeket brigádmunkával állandóan rendben tartják. 4. Az elhanyagolt parkokat rend­beszedik és padokkal látják el. 5. Meggyőző munkával odahatnak, hogy a lakosság tisztán tartsa laká­sait, és udvarait, hogy kertjeiben minden talpalatnyi földet hasznosít­sanak főleg zöldség termelésével. 6. Állandóan ellenőrizni fogják a középületek, iskolák, óvodák, szál­lodák, üzemi konyhák, mozihelyisé­gek és a kultúrházak tisztántartását. 7. Az EFSz-ben dolgozó Csema­dok-tagokat és a magángazdálkodást folytató földműveseket felvilágosít­ják a szovjet kolhozmunkások mun­kamódszereiről, hogy ezzel ;s bizto. sítsák a magasabb terméshozamot a beszolgáltatás! kötelezettség tel­jesítését é s a dolgozók élelmiszerrel való ellátását. 8. A kötelezettségvállalások telje, sítése érdekében nagyobb súlyt fek­tetnek az ismeretterjesztő előadá­sokra amelyeknek segítségével fel­világosítják a dolgozókat és a tudományos világnézet ismertetésévei kiragadják őket a mult sötétségéből. Azáltal, hogy a polgártársakat az államfegyelem betartására nevelik, egyúttal hozzájárulnak a dolgozók munkához valló viszonyának meg­váiltoztásához is. Rendszeresen beve­zetik a helyi hangszóró műsorába a Csemadok - f él ó rák a t, hogy a lakos­ságot mindig tájékoztathassák az időszerű eseményekről. így akar a pelsőci Csemadok helyi csoport résztvenni Gottwald elvtárs örökének megvalósításában. A kö­telezettségvállalás pontjainak telje­sítése érdekében a Csemadok pelsőci tagjai versenyre hívják ki Szlovákia összes többi városainak Csemadok helyi csoportjait ez év végéig bezá­rólag. A pelsőciek remélik, hogy a versenykihívás minden yároai helyi csoportnál visszhangra talál és ha­talmas mozgalom indul meg „Az emberért, a szocialista faluért, a szocialista városért" jelszó alatt, hogy a Csemadok helyi csoportok ezzel is méltóképpen üdvözölhessék az SzlKP X. kongresszusát. A Csemadok pelsficl helyi csoport­jának vezetősége. A DOKUMENTÁCIÓS FILMRŐL Vszevolod Podovkin szovjet filmrendező a moszkvai Pravdában megjelent cikkéből A dokumentációs filmnek óriási jelentősége van a dolgozók kommu­nista nevelése terén. A szovjet filmoperatőrök a szocialista állam fennállásának első évei óta a szov­jet emberek munka- és háborús hős­tetteit, a kommunista társadalom felépítéséért vívott küzdelmükben végrehajtott dicső müvét örökítet­ték meg. A dokumentációs film egyetlen egy fejlett filmgyártással rendel kezö kapitalista országban sem tu­dott elérni ilyesn nagy fejlődést. A legutóbbi néhány év folyamán gyakran volt alkalmam megtekin­teni a külföldi dokumentációs fil­meket. Mindig azt a hatást keltet­ték bennem, hogy túlnyomó több ségüket tisztán üzlet és reklám célból alkalmazták. A dokumentációs film terén vég. zett munka csak a Szovjetunióban és most a népi demokratikus orszá­gokban nevezhető művészetnek. A szovjet dokumentációs film méltán foglalja el világviszonylatban a ve­zető helyet. De éppen azért, mert művésze­tünk a világ legélenjáróbb. eszmei­leg legjobban áthatott művészete és mert szervesen egybekapcsoló­dik a nép életével, hősies munká jávai és sikereivel, nem elégedhe­tünk meg az elért sikerrel, hanem állandóan és fokozódó kitartással űj útakat kell keresnünk és talál­nunk a nép életének mélységébe való behatoláshoz, új, egyre vilá­gosabb formákat kell találnunk a nép életének ábrázolására Ha nincs meg ez a keresés, ak­kor űr keletkezik a művész ét, az élet között. A művész munkáját nem a megfigyelt események irán ti élénk érdeklődés, vagy az a vágy irányítja hogy a 'ehető leg jobb formába ayujtsi. a nézőnek azt az újat, amit látott ís megér tett, hanem erőt vesz rajta a meg szokás, hogy tetszés szerinti tar talmat minden konfliktus nélkül és a művésznek és a valóságnak ta­lálkozásakor közvetlenül előadó mély hatás nélkül tipizált formák­ba öntsön. A tipizálás a művészet­ben megöli a művész eleven gondo­latát és érzését. Milyen óriásj lehetőség nyílik a lelkes művészi munkára, az alko­tó versengésre. Mily különbségek adódnak az emberek közt az őket körülölelő természetben, az enibe­rek jellemében, életében és kultú­rájában! Minden filmnek sajátságos gazdagságával a nézők új érdeklő­dését kell felkelteni. Ha megtekintünk egy filmet, pél dául a » Szovjet Azerbajdszán« cí­műt, sok érdekeset találunk benne. Ez a film tarka és megmutatja a különbséget a munkásságnak a cárizmus alatti rabszolga helyzete és a szocialista rend, a szocialista technika feltételei mellett létrejött új munkaviszonyok között. Az em­ber érdeklődéssel figyeli a bakui köolajfúrók leszállását a tenger fe­nekére. Jók a felvételek a városok utcáiról, az új építkezésekről és a népi táncokról. Operatőrjeink gyönyörű felvétele­ket készítenek. A rendezőknek minden esetben nagyvonalúan rá kell mutatniok vrra. hogy mi le­gyen a felvétel tárgya. A filmek azonban alacsonyabb színvonalon állnak, mint az filmművészeti ké pességeinknek megfelelne. Ennek magyarázatára felemlítek egy igen érdekes és fontos példát: a Volga­Don című dokumentációs t'ilm egy nagy építkezés történetét mutatja be az első kutató munkától egészen a csatorna liadalmas megnyitásá ig. A több tízezer 'íiunkáskezet helyettesítő natalmas gépesetek óriási erő érzetét keltik a nézőbe, n A művészi módon összeállított film montázs, amely a munka kezdetét és a befejezését mutatja be, annak a győzelemnek szemléltető képét nyújtja, amelyet a szovjet ember a természet fölött aratott. Az operatörök a film minden egyes jelenetét nagyszerűen vették fel. A rendező meg tudta találni és le tudta rögzíteni az építkezés legkomolyabb mozzanatait. Mindez a filmfelvételeket végző kollektíva munkájának kétségtelen sikeréről tanúskodik. A film azonban egészé ben sok kívánnivalót hagy hátra. Elsősorban hosszúra sikerült, még­pedig a már isimert tények több íz­ben való ismétlése következtében. A Ci m Íj an szki .tenger képe, amikor elönti a I>on széles medrét, az el­ső látásnál nagy hatást gyakorol a nézőkre. Mikor azonban ugyanezen hullámzó tenger képét többször is­métlik, már semüyen komolyabb benyomást nem hagy maga után. Határozottan fennáll a szovjet dokumentációs film stílusának kér­dése. A film legyen rövid és szem. léltető, az egyes jelenetek ismétlé­se, általánosítások és meggzokott sablonok nélkül. Ábrázolja az élő szovjet embert, • mutassa meg jellé mének sajátosságait, munkáját és ha szükséges, az életrajzát is. A filmet hassa át a lelkes gondolat szelleme é s ne tűnjék fel tájékozta tó ankét képében a nézők előtt. A szovjet dokumentációs film dolgozói előtt még sok meg nem oldott kérdés áll. A legégetőbb kér­déseket tárgyalják meg nyíltan, bátran és megfontoltan a sajtóban, valamint viták keretében és tőre kedjenek kollektív megoldásukra. A szovjet dokumentációs film gyártás fejlődése államunkra és az egész világ becsületes embereire r.ézve nagy jelentőségű. Rzért mét' magasabb tokra, gzovjet népünk­höz és nagy alkotásaihoz méltó fokra kell emelnünk. Sí'ti kéke. 'Álmos lámpásként pillant alá a hold, ezüsthátú felhőre ült pihenni, míg eldöcög. Jó ilyenkor kimenni a partra, hol nem mesebeli kobold , bujkál, hanem a sok munkás sétál. Lábuk alá simulnak halk sétányok —- régen, mint málhahordók jártak arra — és arcukon meghitt derűt találtok, kimennek a susogó folyópartra, hol régi, titkos gyűlés emléke leng. És halk illatok ömlenek a rétről, a boldog szív, a békés est, a villany ragyog s a kemény emberek szívéből vágy virágzik: holnap majd megint villan a kalapács s a termelés nagyot nő. Hullám csobban reá a bársony csendre, rossz multat visz s szép jövőt ringathat halkan. Szép a tavasz. Egy kovács szól merengve: „Még jobban dolgozom majd holnap s harcban s munkában nem feledem: békénkért megy!" ^ VERES JÁNOS | Az SzlKP X. kongresszusa jegyében szítették a közelgő X. kongresszus tiszteletére. A filmstúdió dolgozóinak kollek­tívája ezenkívül rövid dokumentáris filmet is készít Szlovákia népének kongresszus előtti kampányáról. • Az SzlKP K. kongresszusa a művé. szeti dolgozók közt is széles köte­lezettségvállalási kampányt indí­tott meg. A képzőművészek köte­lezettségvállalásokkal akarják tá­jékoztatni az élet és a nép munká­jának művészi ábrázolását és így akarják kifejezni hálájukat a CsKP harcos osztaga iránt, amiért bizto­sította számukra a művészeti fej­lődés minden feltételét. • A bratislavai katonai művész­együttes az SzlKP X. kongresgzusa tiszteletére néhány kulturális elő­adást rendez. Az első előadás má-­jus 25-én volt a Nemzeti Színház­ban. Az együttes Zdenek Mikula és Ladislav Holoubek vezénylésével mozgalmi és népdalokat, valamint táncokat mutatott be a nagyszámú közönségnek. Az együttes a május 31. kultúresztráda keretében előadja Milán Novák főhadnagy művészeti vezetőnek az árvái duzzasztógátról szóló új dalát is. • A szlovákiai tanítók népi együt­tese és a zsilinai kerületi hangszer­együttes az SZ1KP X. kongresszsusa tiszteletére három hangversenyt ren­dez a zsilinai kerületben. A szlo­vákiai tanítók népi együttese a kongres szusi napokban háromnapos körútat tesz. Május 29-én Pucho­von, május 30-án Považská Bystrí ­cán és május 31-én az ifjúsági duz­zasztógát építői előtt szerepel. Az együttes tagjai egyúttal előadáso­kat tartanak az SzlKP V. kongresz­szusának jelentőségéről és az új iskolatörvényröl. Az ukrán dolgozók kultúregye­sületének tagjai az eperjesi kerület összes ukrán lakosságú községeiben értékes kötelezettségeket vállalnak a dicső kongresszusi napok tiszte­letére. A kötelezettségeltet főleg az EFSz-eknek a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok második idősza­kában való megsegítésére, valamint, a közös istállók felépítésére és a fakitermelésre irányítják. Eddig 200 munkakötelezettséget vállaltak több mint 870.000 Kčs értékben. . Az ukrán dolgozók kultúregyesü­letének sztakcsini helyi szervezete vállalta, hogy segítségére lesz a helyi EFSz-nek a krumpiiültetésben. A szervezet tagjai 400 brigádórát dolgoztak le a szövetkezeti földe­ken és így a szövetkezeti dol­gozók 5 nappal határidő előtt be­végezték a krumpliültetést. Az ukrán dolgozók kultúregyesü­lete vállalta, hogy a kongresszust megelőző időszakban 100 ukránlak­ta községben előadást rendez »Az ukrán burzsoá-nacionalisták — az ukrán dolgozó nép ádáz ellenségeid témára. Az előadás megismerteti az ukrán dolgozókat a burzsoanacio­nalisták káros tevékenységével, megvilágítja előttük a párt nemze­tiségi politikáját és mozgósítja az ukrán lakosságot a szocialista falu mielőbbi kiépítésére. Az ukrán dol­gozók kultúregyesületónek tagjai kötelezettségvállalásaikat sikeresen teljesítik. Az SzlKP K. kongresszusának előkészületi időszakában rövid szem­léltető híradó jelent meg mozijaink vásznain. Ez a híradó felöleli Szlo­vákia iparosításának és mezőgazda­ságának fejlődését a IX. és X. kongresszus közt eltelt időszakban. A híradó anyagát a bratislavai do­kumentum filmstúdió dolgozói ké­A kővári kultúrél étről A kanyargó Ipoly partján fekszik Kóvár. Kicsi, de rendezett falucska. Dús szénatermő rétjeit hol haszmo. san, hol károsan befolyásolják a sza­bályozásra váró Ipoly szeszélyes kiöntései. Ennek a kis községnek az életében igen jelentős szerepet ját­szik a kultúrmunka Ha visszatekin­tünk a közelmúltba, az 1950-e s év­ben még széthúzott a fiatalság a fa­luban. Egy része megfelelő felszere­lés nélkül sportolt, másik része pe­dig a szomszédos községekben kere­sett szórakozást. De nézzük meg Kóvárt ma. A fia­talokat kultúrház, olvasókör és rendszeres sport, a közös munka tyjzös öröme tartja össze. A kővári dolgozók a kezdeti nehézségeket le­gyűrve megtalálták a helyüket a bé­keharc mezején is. Döntő jelentősé­gű volt a kőváriak életében a Cse­madok helyi csoport megalakulása 1951 aug 20-án A helyi csopor tagság;, egyn szaporodik és a többi tömegs/i'i v .'kkel együttműködve egyre jobb kultúrmunkát végez. A helyi csoport az elavult színpadot újjáépítette. Az építkezéshez szük­séges anyagot a fiatalok szerezték be. Itt rendezik a színjátszó csoport tagjai sikeres szinielőadásaikat és a népi táncmulatságokat is, ame­lyeken már teljesen ismeretlen foga­lom az egykori kocsmai duhajkodás. Jó munkát végez a színjátszó­csoport mellett a tánccsoport, vala­mint az olvasó- és sakkor is. Ugyancsak eredményesen fejlődik a helyi sportélet, amelynek résztve­vői a Csemadok, a Szokol és a CsISz helyi szervezeteiből toborzódnak. Gyenge pontja még a helyi kultúr­munkának az ének- és zenekari csoport, a tudományos előadások sincsenek még kellően megszervez­ve. Bízunk azonban abban, hogy amint eddig sikeresen megoldottuk feladataink nagy részét úgy a jövőben még bátrabban lépünk Kóvár szo­ciális és kultúrális felemelkedésének útjára. Szabó László, Kóvár. m

Next

/
Thumbnails
Contents