Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

1953 máju s 28 U J SZÖ 3 Olaszország a választások küszöbén A moszkvai »Pravda« közölte V. Sevljagin-nak a június 7-én tartan­dó választások küszöbén álló Olasz­ország belpolitikai helyzetéről szó ló cikkét. Olaszország városaiban és falvai­ban — írja Sevljagin, — naponta 5000 gyűlést tartanak. Az 1948-ban tartott parlamenti választások óta eltelt 5 esztendő alatt a kormányon lévő keresztény demokrata párt el­vesztette a választók bizalmát. Sevljagin emlékeztet rá: a ke­resztény demokraták 1948 áprilisá­ban arról beszéltek, hogy a kor­mány földreformot akar végrehaj­tani és szándékában áll 2 millió hektár földet szétosztani a parasz­toknak. öt év múlva, 1953 április 24-én — az «I1 Popol o« De Gas­peri pártjának lapja közölte, hogy az elmúlt idő alatt mindössze 195 ezer hektár földet osztottak szét. A keresztény demokraták 1948-ban azt ígérték, hogy 550 milliárd lírát költenek Olaszország déli részén talajjavító munkálatokra. Ugyan­csak az »I1 Popolo« adatai szerint a valóságban az elmúlt esztendők alatt mindössze 13,4 milliárd lírát költöttek e célokra. Nem teljesítették a munkanélkü­liség megszüntetésével kapcsolatos választási ígéreteket sem, a mun­kanélküliek száma az 1948. évi 1,600.000-röl 2,100.000-re nőtt. A kormánykörök ez évek alatt a kegyetlen elnyomás politikáját folytatták, 1948-tól 1952-ig az olasz hatóságok évenkint átlag több olasz demokratával szemben tettek megtorló intézkedéseket, mint ez Mussolini uralma idején történt. A kormánykörök tudják, hogy a valamennyire is demokratikus vá­lasztási rendszer elkerülhetetlen vereséget hozna a kormánykörök­re. Ezért határozták el, hogy gyö­keresen megváltoztatják á válasz­tási rendszert. Az egész népnek a választási reform ellen vívott harca válságot okozott a kormánykoalíció pártjá­nak soraiban. A Kommunista Párt, Olaszország legnagyobb pártja a dolgozók lét­fontosságú érdekei, a béke és a nemzeti függetlenség védelmének világos és pontosan megfogalma­zott programmjával indul a vá­lasztásokon. A kommunisták és a szocialisták és a demokratikus szakszerveze­tek akcióegységének köszönhető, hogy a munkások a munkabér kérdésében lényeges eredményeket tudtak kicsikarni a gyárosoktól, meg tudták akadályozni több nagyüzem bazárását, kivívták a »mozgó bérskála« bevezetését. A kisbérlök kiharcolták, hogy a földbirtokosok többé nem bonthat­ják fel önhatalmúlag a földbérleti szerződést. Az állami alkalmazot­tak a munkabéralap emelését ér­ték el. Sevljagin befejezésül megírja, hogy az olasz hatóságok a válasz­tások menetének befolyásolása ér­dekében törvénysértő intézkedések­kel korlátozzák a haladó pártok propagandáját. Az USA-ban csökkentik az atomenergia békés felhasználására fordítandó költségvetési összegeket A nyugati hírügynökségek jelen­tése szerint Eisehower elnök a mult napokban bejelentette, hogy csökkenteni szándékozik az atom­energia termelésére és kutatására szánt költségvetési összegeket. Ez a csökkentés — mondja a jelentés — semmiképpen sem vonatkozik az atomenergiának „katonai célokra" való felhasználására csupán az atomenergiának polgári célokra való felhasználására szolgáló kutatást és berendezéseket érinti. Eísenhower bejelentése azon hírek után következik, amelyeket a mult napokban közölt az amerikai sajtó. E sajtó jelentések szerint az ameri­kai Kongresszus elé az atomener­giáról szóló törvény kiegészítésére javaslatot szándékoznak benyújtani abban az • í­+el^.mben, ->gy a, ma­gánipari társaságoknak engedélyez­hető „atomenergia termelése és el­adása". A sajtóhírek továbbá jelentik, hogy az atomenergiának békés cé­lokra való felhasználását fokozato­san ki akarják vonni az állam jog­köréből és közvetlenül a monopóliu­mok alá helyezik, amelyek, mint is­meretes, egy célt követnek: a lehető legtovább megakadályozni az atom­energiájának békés célokra való fel­használását, mivel ebben nyeresé­geik veszélyeztetését látják, főleg a villamosenergia, a széntermelés és kőolajtermelésből folyó nyereségei­ket. Az Amerikai Egyesült Államok­ban az 1946. évi törvény alapján minden atomenergiakutatást és termelést az úgynevezett atomener­gia bizottság intéz és állami eszkö­zökből fizetik. Az állam azonban niem épít óriási üzemeket és beren­dezéseket az atomenergia termelés­re és főleg az atomfegyverek gyár­tására, hanem magánmonopol társa­ságoknak adja ki, akik így tényle­gesen óriási nyereségeket zsebelnek be az államkincstárból és egyben szilárdan ellenőrzik ezen a téren végzett kutatásokait és termeléseket. Ugyancsak az összes szabadalma­kat és találmányokat, amelyek álla­mi pénzen jöttek létre, az „állami laboratóriumokban" az atomkuta­tással kapcsolatban a magánmonopol társaságok tulajdonai, amelyek fel­használják más ágazatokban foly­tatott konkurrenciás harcukban vagy pedig páncélszekrényekben gyűjtik és megakadályozzák felhasználásu­kat. Azokban az üzemekben, amelyek az atomenergia bizottság alá tar­toznak, amelyek azonban a monopol társasághoz tartoznak és katonai felügyelet alatt dolgoznak, mindeii szakszervezet be van tiltva. Az altomenergiatermelés az USA-ban így klasszikus példája az állami ka­pitalista megszervezésnek, a náci példa alapján, amellyel az állam közvetlenül biztosítja a monopóliu­mok maximális nyereségeit. Eísenhower kijelentése, hogy csökkentsék az atomenergia békés célokra való felhasználására szánt összegeket és a többi tények újból azt bizonyítják, hogy a jelenlegi monopolkapitalizmus a haladás, a termelőerők fejlődésének fékezője, az emberi társadalom előrehaladásá­nak akadályozója lett. J. A. Malik válasza a külűgyminiszterhelyettesek Ausztriával kapcsolatos konerenciájának összehívására tett javaslatra Május 11-én Passant, a külügy mi­niszterhelyettesek osztrák szerződés­ről tárgyaló konferenciájának főtitká­ra a Szovjetunió nagybritanniai nagy­követségéhez levelet intézett, amelyet az „osztrák szerződés tárgyalására kinevezett szovjet képviselőnek" cím­zett. Passant ebben a levélben közöl­te hogy az angol küldött javasolja, hogy a négy nagyhatalom — a Szov­jetunió, USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország — külügyminiszterhelyet­teseinek az osztrák szerződést tárgya­ló konferenciáját május 27-re hívják össze és kéri, hogy a szovjet küldött közölje, elfogadja-e ezt az időpontot. Passant levelében közölte, hogy hasonló levelet intézett az USA és Franciaország küldöttéhez is. J. A. Malik, a Szovjetunió angliai nagykövete május 25-én a következő választ küldte Passantnak: „Igazolom május ll-én kelt levele átvételét, amelyben javasolja, hogy az Ausztriával való államszerződés tervezetének előkészítésére május 27-re Londonba hívják össze a kül­ügyminiszterhelyetteseket. Szükséges­nek tartom figyelmeztetni Önt arra, hogy: mindenekelőtt megjegyzendő. Hogy •i külügyminiszterhelyetteseknek az "•sztrák szerződéssel kapcsolatos kon­ferenciája nem állandó négytagú szerv és az ilyen konferenciák ösz­szehívása a külügyminiszterek taná­csának hatáskörébe tartozik, amely a potsdami konferencia határozata alapján 1945-ben alakult mer Az osztrák szerződés kérdését 1947 óta már gyakran megtárgyalták a kül­ügyminiszterhelyettesek konferenciá­in. azonban a szovjet fél minden igyekezete ellenére sem tudták létre­hozni a szerződést. Az 1947—1949. évek­ben megtartották a külügyminiszter­helyettesek illetékes konferenciáit, ezek azonban nem jártak a kívánt ered­ménnyel. Az 1950. évi konferenciák szintén nem oldották meg az Ausz­triával való szerződés kérdését. A há­rom hatalom képviselői által elfog­lalt álláspontra való tekintettel a kül­ügyminiszterhelyettesek 1953 febru­árjában megtartott konferenciája sem változtatott a helyzeten. Ilyen körülmények között mi sem jogosít fel arra a reményre, hogy a külügyminiszterhelyettesek most ja­vasolt konferenciája kedvezőbb ered­ményekkel fog járni, mint az előbbi konferenciák. Ezért úgy vélem, hogy most gél­szerűbb lenne diplomáciai úton, a nézetek kicserélésével megtárgyalni ezt a kérdésj." Hivatalos közlemény a fegyverszüneti küldöttségek legutóbbi üléséről A ^oreai-kínai fegyverszüneti kül­döttség május 25-én, hétfőn a követ­kező közleményt adta ki: „A teljes fegyverszüneti küldöttsé­gek — a másik fél által kért nyolc­napos szünet után — május 25-én délelőtt 11 órakor ismét ülést tartot­tak. A teljes küldöttségek hétfői ülé­sén a másik fél mindenekelőtt utalt arra, hogy a két fél részéről elhang­zott nyilatkozatok és előterjesztett javaslatok tanulmányozása után haj­landó újabb javaslatot előterjeszteni. A másik fél indítványozta fyogy a teljes küldöttségek — a kérdések fesztelenebb megvitatása céljából ha­ladéktalanul térjenek át a zárt ülé­' sekre. Nam Ir tábornok, a koreai-kínai küldöttség vezetője rámutatott: Mivel a másik fél úgy véli, hogy az ülések titkos, zárt formája hozzájárul a fegy­verszüneti tárgyalások előrehaladásá­hoz a koreai-kínai küldöttség elfo­gadja a másik fél indítványát. A ko­reai-kínai küldöttség azonban hang­súlyozni kívánja, hogy a telje> kül­döttségeknek haladéktalanul ismét nyílt ülésekre kell áttérniök, mihelyt bármelyik fél a zárt ülések megszün­tetését szükségesnek tartja. Ezután a teljes küldöttségek nyom­ban zárt ülést tartottak, maid — a másik fél javaslatára — elhatározták, hogy hatnapos szünet után június elsején hétfőn délelőtt 11 óra' r sor kerül a következő ülésre. sításában. Ezek a határozatok min­den szakma részére hatalmas segít­séget nyújtanak. A szovjet tapasz­talatoknak és ezek átvételének ösz­szegezése van bennük és megmu­tatják az utat, hogyan lehet min­den téren biztosítani a kérdések megoldását és a kitűzött feladatok teljesítését. Egyes vezetöszerepet betöltő dolgozók úgy vélekedtek, hogy elég, ha az egyes határozato­kat szétírjuk és ezáltal biztosítva lesz a határozatok telejsítése is. Nem ébredtek tudatára annak, hogy szükséges, hogy a dolgozók, akiknek teljesíteniök kell a határozatot, fel­fogják a határozat értelmét és lé­nyegét, szükséges, hogy megismer­jék az egyes intézkedések közötti kölcsönös összefüggést és hogy vi­lágosan lássák maguk előtt azt a célt amelyet el kell érniök, amely­ért harcolniok kell és amelynek el­éréséért minden erejüket mozgósí­tani kell. Például fontos határozatot adtak ki az űj könyvelési nyilvántartás bevezetésére. Elég idő volt ennek gon­dos és jó teljesítésére, és mégis azt látjuk, hogy a formalista bürokrata álláspont ezekkel a kérdésekkel szemben az egyes üzemekben nem biztosította az új könyvelési nyil­vántartás legelemibb előfeltételeit sem. Ez a hiányosság okozója an­nak. hogy az üzem számos más fel­adatot sem képes teljesíteni, ame­lyek a pontos nyilvántartástól függ­nek. A párt és a kormánv utolsó határozataiból főleg a szocialista verseny fejlődéséről szóló határozat az, amelynek életbeléptetése az egyes ágakban számos hiányosság­gal küzd, mint ahogyan erről a for­radalmi szakszervezeti mozgalom utolsó ülésén széleskörű tárgyaláso­kat folytattak. Az irányító szervek munkájában előforduló ezen hiányosságok komoly akadályok a Szovjet sztahanovisták módszereinek átvételében és töme­ges terjesztésében. Ezek a módsze­rek megkövetelik a munkaszervezés magas szinvonalat a pontos és fe- i gyelmezett munkát, a gépek és az : anyag ismeretét, stb. A szovjet módszerek léleknélküli gépies átvé­tele nem hozhat eredményeket. Az irányító szervek rátermettsége, kezdve az üzem igazgatóságától egészen a megbízotti hivatalig és minisztériumig, elsősorban abban nyilvánul, hogy hogyan tudjáik meg­teremteni a szocialista verseny si­keres fejlődésének előfeltételeit, mint a szocialista építés kommunis­ta módszerét. A formalizmus, a bürokrata gon­dolkodásmód a reszortizmus, az ál­lami és munkafegyelem kérdéseihez való felületes viszony ez mind olyan nagymértékű rossz, ami ellen erősen kell harcolni. A munkában ezek a hiányok felületességre és félmunká­ra vezetnek. A dolgok hiányos isme­rete segíti a valóság elleplezését, segíti a hiányok elfedését és ott, ahol a hiányokat elleplezik, nem lehet megszervezni a tartalékok feltárásáért, a terv teljesítéséért és a további fejlődésért indított har­cot. E helytelen módszerek bilin­cseiben egyes dolgozók megelégsze­nek azzal, hogy a tervezett mutató formális teljesítését ki tudják mu­tatni, annak ellenére, hogy a látszó­lag kedvező számok nagy és nagyon súlyos hiányokat takarhatnak. A munkában ezek ellen a hiányok el­len harcolni annyit tesz, mint har­colni az igazságért, az őszinteségért, a munkához való öntudatos viszo­nyáért és az országos érdekekért. Ebben a harcban a legcélraveze­tőbb eszköz a kritika és önkritika kifejlesztése, a tárgyilagos és kon­krét bírálat, amely a hiányok meg­javítására irányul. Ezzel szemben nemzetgazdaságunk egyes szaka­szain a kritika és az önkritika még mindig nagyon alacsony színvonalon áll. A helytelen munkamódszer el­len konkrét harccal, a kritika és önkritika segítségével az irányító szervek munkájának színvonalában jelentős emelkedést érünk el. Igy valóra váltjuk a párt és a kormány határozata teljesítését is, amelyek­nek olyan nagy jelentőségük van szocialista építésünk további sike­res fejlődésében. Az irányító szer­vek komoly vizsgája lesz a forradal­mi szakszervezeti mozgalom felhí­vása alapján a munkából való el­maradás és a munkaeröhullámzás I ellen indított eredményes harcnak a megszervezése. Nem szabad meg­engednünk, hogy ennek a fontos feladatnak a teljesítéséhez csak formálisan lássunk hozzá. A TERVTELJESÍTÉS BEHATÓBB ELLENŐRZÉSE Nagy hiányok vannak a tervtelje­sítés ellenőrzésében minden szaka­szon, még pedig az ellenőrzés meg­szervezésében, az ellenőrzés ered­ményességében, továbbá beható vol­tában is vagyis a terv nemteljesíté­se valódi okainak helyes leleplezé­sében. Az üzemek és vállalatok ré­szére legnagyobb segítség a kitűzött feladatok teljesítésének szigorú és állandó ellenőrzése. Ha az üzem dolgozói meggyőzödnek arról, hogy a jó eredményekért és becsületes munkájukért érdemük szerint érté­kelik őket a föléjük rendelt szervek és hogy a terv teljesítésében előfor­duló hiányokért szigorúan felelős­ségre vonják őket, saját maguk fog­nak törődni az állami és munkafe­gyelem betartásával és a munka magas színvonalával. Ott, ahol nin­csen ilyen állandó ellenőrzés, felü­letesen veszik a feladatok teljesí­tését. az állami és munkafegyelem csökken és a személyi felelősség alapelve helyett az általános fele­lőtlenség alapelve érvényesül. Elég gyakoriak azok a tünetek, hogy a dolgozóik csak a termelési terv teljesítésével törődnek és a terv többi részét nem biztosítják. Nem veszik figyelembe a termékek minőségi mutatóit és nagyon gyak­ran nem törődnek a gazdaságosság mutatóinak telejsítésével sem. Vannak olyan igazgatóink, akik nem tudják, hogy milyen költségek­kel dolgozik üzemük nem tudják, vagy nincsenek tudatában annak, hogy a költségek csökkennek vagy növekednek. Világos, hogy az ilyen igazgató a magasabb takarékos­ságért folytatott harcot nem szer­vezi meg és nem is szervezheti. Szükséges hogy a tervteljesítés el­lenőrzése szorosan összefügjön a fölérenrle" szerv segítségével, üze­mével és -állalat^val. Az a főigaz­gatóság. amely az üzemek és válla­latok jogos követelményeit és ké­I réseit nem intézi operatív és lelki­ismeretes módon, bizonytalanságban hagyja őket, nem teljesíti az üze­mekkel szemben fennálló kötelezett­ségeit, például nem biztosítja az anyag folyamatos szállítását, az adatokat nem szolgáltatja idejében, nem tartja be pontosan a határidő­ket, amelyeket megígért, — az ilyen főigazgatóságnak saját vál­lalatai előtt nem lehet tekintélye és nem is teljesítheti sikeresen a tervteljesítés ellenőrzésének mun­káját. Főigazgatóságainkon sok olyan dolgozónk van, akik ezt az egyszerű igazságot nem tudják megérteni és akik amellett még csodálkoznak, hogy nem képesek irányítani a vállalatukat. A SZOCIALIZMUS GAZDASÁGI TÖRVÉNYEINEK MÉLYEBB ISMERETE Valamennyi említett hiányosság­nak közös oka van, még pedig az irányító szervek hiányos politikai, gazdasági színvonala. Sztálin elvtárs zseniális művé: „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban" határkövet jelent a szocia­lizmus politikai gazdaságának fej­lődésében és mezőgazdaságunk vala­mennyi dolgozója részére hatalmas segítséget jelent. Ez a munka ná­lunk is alapul szolgál a szocializ­mus politikai gazdasági tanulmánya jelentős elmélyítésére. De a politi­kai közgazdaság tanulmányozásában még sok alapvető hiányosság fordul elő. Ezek a hiányosságok elsősor­ban abból származnak és ezt meg kell nyíltan mondani, hogy sok gaz­dasági dolgozó lebecsüli a tanul­mány jelentőségét. Nem tanulnak vagy nem tanulnak elég becsülete­sen. hogy megértsék a közgazdasági problémákat, amelyekkel naponta találkoznak a gyakorlatban és ame­lyek megnemértéséből kifolyólag számos hibát követnek el. Elég gyakran találkozunk olyan dolgozókkal akik alig ismerik azt az üzemágat, amelynek dolgoznak, a legminimálisabb ismeretük van a technika és technológia kérdéseiben saját iizemágnkban, nem ismerik ennek nyersanyag problémáit és ezért csak „általánosságban" intéz­kednek. De Sztálii%elvtárs arra ta­nít bennünket, hogy a termelést „általánosan" irányítani nem lehet, szükséges, hogy kádereink ismerjék a technikát, hogy behatolhassanak a legapróbb problémákba is. A kormány az esti iskolák széles hálózatával, a távoktatás megszer­vezésével és a tanulás különféle rendkívüli formáival lehetővé teszi a gazdasági dolgozóknak, hogy nö­veljék politikai, szak- és közgazda­sági ismereteiket. Pártunk dolgo­zóinkat arra buzditja, hogy foglal­kozzanak mélyebben a közgazdasá­gi kérdések tanulmányozásával és a technika elsajátításával. Elsősor­ban valamennyi gazdasági dolgozónk részére lehetővé kell tenni a tanu­lást, hogy elmélyíthessék ismeretei­ket, funkciójuk sikeres végzése ér­dekében beosztási helyükön. • Azok a hatalmas eredmények, amelyeket Szlovákia iparosítása te­rén elértünk, bizonyítják, hogy ha­zánk dolgozó népe a munkásosztály vezetésével sikeresen irányítja nem­zetgazdaságunk fejlődését és sike­resen intézi a legösszetettebb tech­nikai és közgazdasági kérdések megoldását. Az elmúlt évek alatt a munkásosztály soraiból a szocia­lista építés nagyszerű tervezői nőt­tek ki, új edzett, a szocializmus ügyéhez odaadó káderek tervgazda­ságunk és kultúránk valamennyi szakaszán. A munkások tízezrei munkájuk mellett kitartóan tanul­nak, hogy megbirkózhassanak a rá­juk bízott nagy feladatokkal. Ezért nem kételkedünk a.bban, hogy dol­gozóink folytatni fogják igyekeze­tüket. amely az irányító szervek munkájának megjavítására irányul, hogy Szlovákia Kommunista Párt­ja X. kongresszusa tiszteletére még kitartóbban fognak dolgozni, hogy úgy fegnak dolgozni és harcolni, mint ahoev aat a pártunk űj alap­szabálya! megszabják. Az irányító szervek munkájának megjavításá­val hozzájárulunk szocialista építé­sünk valamennyi szakaszán a' sike­res tervteljesítéshez.

Next

/
Thumbnails
Contents