Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

4 UJ s w 1953 május 28 SEJTELMES HANGOK Nyugat-Németország sajtója a bonni Bundesrat határozatáról. Nyugat-Németország sajtója szélesen kommentálja a bonni képviselőház felsőházának, a Bundesratnak a bonni és párizsi háborús szerződés jóváhagyásáról szóló nemrégen hozott határozatát. Jellemző, hogy a legreakciósabb nyugatnémet lapok sem merik nyiltan kifejezni megelégedettségüket e határozattal. Túlnagy a nép elégedetlensége a bonni és párizsi szerződés ratifikálása miatt. Ezzel kapcsolatban a nyugatnémet burzsoá lapok hasábjain egyre gyakrabban és erősebben mutatkoznak a riadtság és a nyugtalanság jelei. A „Die Neue Zeitung" cimü németországi hivatalos ajnerikai lap kénytelen beismerni, hogy „a nyugatnémetországi újságíróknak semmiképpen sem lesz könnyű megmagyarázni olvasóiknak a szerződések ratifikálása körüli manővereiket, valamint e szerződések körül folyó további küzdelem távlatait." A bonni sajtó aggodalmai érthetők. Az egésznek lényege abban van, hogy Nyugat-Németország lakossága rájött a Bundesrat határozatának aljas jellegére, amelyről kitűnt, hogy kulissza mögötti machinációk következménye és a bonni alkotmány egyenes megszegése. . Emlékeznek arra, hogy a Bundesrat nemrégen elhalasztotta e szerződések felülvizsgálását mindaddig, amíg a kaiisruhei szövetségi alkotmánybíróság dönt arról, megfelelnek-e ezek a szerződések az alkotmánynak. A Bundesrat május 15-i ülésén kijelentették, hogy ez a fórum nem illetékes dönteni a szerződések ratifikálásáról. Ezzel tulajdonképpen jóváhagyták ezeket és többé már nem volt szó az alkotmánybíróságról, mintha az nem is létezne. Különösképpen kétszínű szerepet játszottak ebben a szociáldemokraták, akik e szerződések „elvi ellenfeleinek" nevezték magukat. A szociáldemokraták törekvése arra iráftyult, hogy egyrészt úgy tüntessék fel magukat, mint a szerződés ellenzőit, másrészt pedig, hogy biztosítsák a szerződések ratifikálását. A szociáldemokrata párt vezetősége a Württemberg-Baden állam kormányának a Bundesratban ülésező szociáldemokrata minisztereit kényszerítette, adják fel oppozíciójukat és szavazzanak a szerződésekre. Ugyanekkor a szociáldemokrata vezérek más szo<í#üdemokrata minisztereknek meghagyták, hogy ne jelenjenek meg a Bundesrat ülésén. Nyugat-Németország politikai életében bekövetkezett eme tények fényében érthető a nyugat-németországi burzsoá sajtó aggodalma. Adenauer machinációinak leleplezése nagy csapást jelent a bonni rendszer különben is ingatag tekintélyére. „A Szövetségi Köztársaság politikai színpadán rosszul sikerült darabot játszottak, amelynek utolsó cselekménye a Bundesrat plenáris ülésén zajlott le", — állapította meg kényszeredetten a „Frankfurter Rundschau" cimü lap május 16-1 számában, a Bundesrat ülése utáni napon. A lap a bonni ,.Kulisszamögötti játékot" veszedelmesnek jelöli és azt irja, hogy „a szerződések körül húzódó küzdelem erősen aláásta a szerződésekkel foglalkozó intézmények tekintélyét". Az említett Frankfurter Rundschau cimü lap úgv véli, hogy a szerződések végső sorsában még senki sem lehet biztos. A dolog lényege ugyanis abban van, hogy Heusz szövetségi elnök aláírása nélkül a szerződések nem léphetnek hatályba. Heusz annak idején sajtónyilatkozatot adott, hogy az alkotmánybíróság olyan döntése nélkül, amely megállapítja, hogy a szerződések megfelelnek a bonni alkotmánynak, nem írja alá a szerződéseket. Újsághírek szerint az alkotmánybíróság döntése júniusban várható. Abban az esetben, ha az alkotmánybíróság úgy látja, hogy a szerződések ellentétben állnak a bonni alkotmánnyal, az Adenauerkormány összes erőfeszítései kudarcba fulladnak. A Frankfurter Allgemeine cimü lap közlése szerint a szövetségi kormány ez esetben ismét kénytelen lesz a szerződéseket megvitatás végett a Bundestag. majd pedig a Szövetségi Tanács, a Bundesrat elé vinni. A szerződés ratifikálására a Bundestagban ez esetben nem elég az egyszerű többség, hanem az összes szavazatok kétharmad része szükséges. Ismeretes, hogy a Bundestag márciusban a szavazatoknak csupán jelentéktelen többségével fogadta el a szerződéseket. Hymódon Adenauer hívei az alkotmánybíróság negatív döntése esetén sötét távlatok előtt állanának. Ezzel kapcsolatban rá kell mu-_ tatnunk, hogy már most több burzsoá párthoz tartozó képviselő tekintetbe veszi, hogy a bonni Bundestag ez év őszén új választásokat tart. A burzsoá politikai pártok kénytelenek tekintetbe venni a népi tömegek hangulatát és a háborús szerződések kérdésében, melyeket a nép határozottan elvet, erős tartózkodást tanúsítanak. Ez a tény szintén nem szolgál Adenauer javára. Mi célt követ Adenauer, amikor az alkotmányos követelmények tekintetbe vétele nélkül e szerződések ratifikálását szorgalmazza? Erre a kérdésre a Der Tagesspiegel, nyugatberlini lap, ad választ, amelyről ismeretes, hogy szoros kapcsolatot tart fenn Bonn uraival. „A kancellár nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az USA-ban erősen számítanak arra, hogy Németország tettreképes és áldozatokra kész szövetségesük lesz". A lap egyúttal rámutat arra, hogy Adenauerra nézve kojnoly jelentőséggel bír a bonni és a párizsi szerződés ratifikálásának meggyorsítása, már csak a francia nemzetgyűlés álláspontja miatt is. A francia nemzetgyűlés a maga részéről késlelteti a szerződések ratifikálását, mert tekintetbe veszi a francia nép ellenállását a háborús szerződésekkel szemben. Adenauer arra törekszik, hogy Nyugat-Németország minél előbb bejelenthesse a bonni és párizsi szerződés érvénybelépését. Ezzel szolgálatokat akar tenni védnökei nek, az amerikai monopólistáknak. Nyugateurópai szomszédait, elsősorban Franciaországot meg akarja előzni és a nyugateurópai közösségben uralkodó helyzetet akar biztosítani a Ruhr-vidéki monopólisták nak. Nyilvánvaló, hogy Adenauer eme szándékainak semmi közük sincs a német nép nemzeti érdekeihez. Ezért egész Németországban, mind nyugaton, mind keleten napról napra növekszik és terjed a nép tiltakozó mozgalma a háborús szerződések ellen, — ahogyan a németek a két szerződést nevezik. P. Naumovnak, a moszkvai Pravdában megjelent cikke után. A népi hatalom gondoskodása Vietnam dolgozó parasztságáról Május 20-án a Vietnami Demokratikus Köztársaság valamennyi lapja közölte a köztársaság elnökének törvényerejű rendeletét, amelynek célja a népi demokratikus rend további megszilárdítása a falvakban, a mezőgazdasági termelés növelése és a parasztok anyagi helyzetének megjavítása. A törvényerejű rendelet értelmében a francia gyarmatosítóknak és a vietnami nép árulóinak minden földjét. állatállományát és vagyonát elkobozzák és szétosztják a földnélküli parasztok között a családok lélekszáma arányában. Átadják a parasztok nak a községi földeket és az elmenekült nagybirtokosok földjeit is.i A törvényerejű rendelet egyes rendelkezései értelmében a parasztokat mentesítik adósságuk megfizetése alól, vagy meghosszabbítják az adósság törlesztésének határidejét, vagy mérséklik az említett adósságokat. E té ren különleges előjogokban részesül nek a vietnami néphadsereg harcosai és a partizánok továbbá az ifjúsági rohammunkás-brigádok tagjai és a front ellátásának dolgozói. Sztrájkmozgalom a tőke országaiban FRANCIAORSZÁG Április 28-á

n Le Havre francia kikötőben sztrájkba léptek a kereskedelmi flotta tengerészei A sztrájk csakhamar Franciaország más ki kötőjében is elterjedt. Két hétig a hajók tétlenül vesztegeltek. A Le Monde oímü lap közlése szerint csupán Franciaország földközi-tengeri kikötőiben 120 kereskedelmi hajó vesztegelt. A sztrájkoló tengerészekhez mindenütt csatlakoztak a dokkmunkások. A tengerészek csak május 18-án léptek munkába, mi után kivívták követeléseik teljesítését, és azt is, hogy elismerték sztrájkjogukat Más sztrájkok is ugyanilyen sikerrel végződtek. A Noire-tartománybeli saulemi fémipari üzem dolgozói 15 napos sztrájk után kivívták béremelésüket. Az amiensi textilgyári munkások 19 napos sztrájkja szintén győzelemmel végződött. Május 20-án egész Franciaországban 24 órás jvósztrájkot tartottak a villany- é

a gázipari üzemek dolgozói. A szrájkba minden munkás bekapcsolódott Párizsban és sok má

a városban kikapcsolták az áramot és megszüntették a gázszolgáltatást. A villanyáram fejlesztő telepek és gázüzemek munkásai béremelést követelnek. FINNORSZÁG Májusban nagyarányú sztrájkmozgalom vette kezdetét Finnországban. Az építőmunkások több városban már hosszabb idő óta sztrájkolnak és jobb munkafeltételeket követelnek. Az építkezések egész során az egyöntetű és általános küzdelem erdsményeképpen diadalmaskodtak a munkások. A turkui Kreiton vulkán-üzem dolgozói május 18-án sztrájkba léptek. és ezzel tiltakoztak 20 munkásnak a vállalatból való elbocsátása és a munkabér leszállítása ellen. A Kreiton vulkán-üzem dolgozóinak küzdelme nagyszámú dolgozó szolidaritására és támogatására talál. Számos vállalat munkásai szolidaritást vállaltak a sztrájkotokkal és anyagi támogatásban részesítik őket BELGIUM Máju

s 19-én sztrájkoltak a belga tanitók, akik fizetésük felemelését é

s nagyobb összeg előirányzását követelték közoktatási célokra. HOLLANDIA Május 19-én a Hilton Feiensordhajógyár munkásai és alkalmazottai Rotterdamban és Schidanban kikiáltották a sztrájkot. A sztrájkolok munkabérük felemelését követelik. SVÁJC A genfi villamosvállalat munkásai május 17-én sztrájkoltak, mert a vállalat igazgatósága magasabb munkabérük követelésének teljesité"sét megtagadta JAPAN A japán papírgyári munkások május 20-án kihirdetett sztrájkja tovább folytatódik. A munkások munkabérük felemelését követelik. A sztrájkoló'khoz 15.000 elektrotechnikai munkás csatlakozott. AUSZTRÁLIA Üj Dél-Wales államban tovább folytatódik a bányász-sztrájk. A bányászok jobb munkafeltételeket és munkabérük felemelését követelik. Május 20-án 12 tárna lépett sztrájkba. május 21-én már 16 bányában terjedt el a sztrájk. Május 20-án és 21-én New Castle és Port Camble városok munkásai is sztrájkba léptek. BRAZÍLIA Minas-Jerais államban több mint 5000 bányász két hétig sztrájkolt. A munkások szívós elszántsága győzelemmel járt. A bányatulajdonosok beleegyeztek, hogy 20 száza lékkai felemelik a bányászok bérét. NÉPNEVELŐK SEGÍTSÉGÉRE Hogyan harcol pártunk kis- és középparasztjaink szebb életéért Az SzlKP X. kongresszusa érté- I keli azt a hatalmas munkát, ame lyet pártunk végzett népünk jólétéért a felszabadulástól kezdve, különöseri pedig a IX. pártkongreszszus óta. Hogyan harcolt pártunk a kis- és középparasztok életfeltételeinek megjavításáért és falvaink népe életszínvonalának emeléséért? Csupán pártunk hosszúéves, fáradhatatlan harcának következményeként ojdódott meg kedvezően kis középföldműveseinkre a mezőgazdaság legégetőbb kérdése a föld kérdése. Ismeretes, hogy a felszabadult Szlovákiában a föld 50 százalékának nagyobb területe a nagybirtokosok, az egyház és a kulákok kezében volt. 13.843 nagybirtokosnak és kuIáknál — 20 hektárnál nagyobb földterűlettel — több földje volt. mint 440 ezer kis- és középparasztnak együttvéve. A nagybirtokosok és spekulánsok földjeinek elkobzásával Szlovákiában a felszabadulás után 200 ezer hektár föld került kis- és középparasztjaink kezére. A földkérdéssel együtt egyébb fontos problémákat is megoldottunk. Eltüntettük földműveseink hatalmas, nagy adósságait, amelyek az úgynevezett Szlovák állam alatt keletkeztek — az akkori hivatalos adatok bevallása szerint kb. 16 mii lió koronára rúgtak Csupán ezeknek az adósságoknak kamatairá kis- és középparasztjaink olyan összeget fizettek ki évente, amelynek értéke egyenlő volt 23 ezer vagon búzával. Kis- és középparasztjaink többsége ma már nem is tudja mit jelent az adósság. Nem nyomorítja őket a kapitalizmus to. vábbi átka a magag haszonbér, amelynek összege évente 12 ezer vagon búza árával egyenlő. A mai jelentéktelen földművesadót egyáltalán nem lehet összehasolítani azokkal a terhes adókkal, amelyeket a kapitalista kormányok róttak a kis- és középföldmüvesekre. Ezek az adók, amelyeket kis- és középparasztjaink fizettek a kapitalista rendszerben, évente 8400 vagon búza értékével egyenlők. Födmüves családjaink százezrei részesülnek a nemzetbiztosítás előnyeiben. Valamikor földműveseink, akik nehéz életük folyamán ezer fajta fájdalmat szenvedtek el, meghaltak anélkül, hogy csak orvosra gondolhattak volna. Ma díjtalan orvosi kezelés áll rendelkezésükre, azonkívül kórházi gyógykezelés és számosan kapnak öregségi járadékot. Több községünkben mar megszokott dolog a gyermekotthon, a bölcsőde és a szülőotthon. Gyermekotthonokat, bölcsődéket ma már több, mint 1100 községjen találunk. A München előtti Csehszlovák Köztársaság idején Szlovákiában csupán 428 községben volt villany. Több községben be volt vezetve a villany, de a lakosság legnagyobb része petróleumlámpát használt, mert a vülanybevezetéssel kapcsolatos kiadásokat nem tudták megfizetni. A felszabadulás óta egy pár év alatt Szlovákiában további ezer községben vezették be a villanyáramot. A rádiók száma a mult csehszlovák köztársasághoz viszonyítva több mint hatszorosára emelkedett és az úgynevezett Szlovák államhoz viszonyítva pedig háromszorosára. A mozik " száma 1937-ben Szlovákiában 196 volt. Ma körülbelül 800 mozink van. Azokban a falvakba, amelyeknek nincs saját mozijuk, mozgómozik látogatnak el, és lehetővé teszik a falu dolgozó tízezreinek, hogy megismerkedhessenek a filmművészettel és a szocialista kultúrával. Falvaink számára megnyíltak a művelődés kapui. Míg a München előtti köztársaság idején Szlovákiában csupán 6 mezőgazdasági isko. la volt. ma már 70-nél több különféle fajta mezőgazdasági iskolánk van, beleszámítva a főiskolákat is, amelyeket a földművesfiúk és lányok látogatnak. Azonkívül a szövetkezeti tagok ezrei 35 mezőgazdasági tanfolyamon tanulnak. Ezeken a tanfolyamokon és az üzemi iskolák keretén belül tanul ebben az évben 70 ezet szövetkezeti tag, traktoros és más mezőgazdasági dolgozó, akik megismerkednek a haladó agro- és zootechnika elveivel. Kevés olyan falu van már Szlovákiában, ahová nem járnak autóbuszok. A falvak több mint 90 százalékába be van vezetve a telefon. A Tátrát, Pöstyént, Luhacsovicét, Karlové Varyt, Krkonoset és más kiránduló helyeket, amelyeket eddig csupán a kiváltságokat élvező »felső tízezer« vehetett igénybe, ma már a munkások, kis- és középparasztok tízezrei látogatják. Évente több mint 5000 földműves vesz részt ingyenes rekreáción. A legnagyobb eredmény, amelyet pártunk kis- és középparasztjaink számára kiharcolt, a kevés hasznot hajtő kistermelés felcserélése a jól jövedelmező EFSz ékkel. Ez a legnagyobb eredmény, mert éppen az EFSz.ek nyitják meg falvaink előtt az eddig nem ismert kultúrális fejlődés lehetőségeit. Ezeket a nagy eredményeket fogják kiértékelni a X. kongresszuson. Míg a IX. kongresszus idején Szlovákiában csupán 16 második és 20 harmadik típusú EFSz volt, ma már Szlovákiában 1706 III. és IV. típusú és 65 második típusú EFSz van, amelyek körülbelül egymillió hektár földön gazdálkodnak. Mit hoznak az EFSz-ek földműveseinknek ? Mindenekelőtt lehetővé teszik a mezőgazdasági termelés nagyméretű gépesítését és igy lehetővé válik, hogy az ember munkája könnyebbedjék és hogy jövedelme gyarapodjék. Pártunknak köszönhető, hogy mezőgazdaságunk ma már annyi géppel rendelkezik, amennyi eddig még sohasem volt. A traktorok száma a háború előtti állománnyal szemben hatszorosára növekedett és gyors tempóban növekszik különösen a hernyótalpas traktorok száma. Míg a IX. kongresszus idején csupán néhány traktorunk volt, ma már száz- és ezerszámra dolgoznak a földeken. A szövetkezet megalakításával több földet nyertek kis. és középparasztjaink a barázdák felszántásával. Ha kiszámítjuk, hogy minden szövetkezetben a barázdák felszántásával 10 hektár földet nyertek, — ez a legalacsonyabb százalék, mert több községben ilymódon 50, sőt több hektárt is elértek, — elmondhatjuk, hogy 1700 EFSz-ben körülbelül 18.000 hektár új földet nyertek kis- és középparasztjaink. A szövetkezeti nagytermelés lehetővé tette földjeinken az agrotechnikai intézkedések széles méretekben való alkalmazását és a Miosurinista módszerek alkalmazását, amivel többszörösére lehet emelni a terméshoza. mot. Szép eredményeket értek el szövetkezeteink a keresztsoros vetéssel, a burgonya és kukorica fészkes ültetésével, az előhántós ekével és a jarovjzált vetőmag vetésével. A párt és a kormány segítségének köszönhető, hogy földjeink hektárhozama növekedett. Még a múltban elérhetetlennek látszott a 26 mázsás hektárhozam elérése; ugyanis az átlag csupán 12—14 mázsa körül volt, ma pedig a szenicai szövetkezeti tagok például már nem elégszenek meg azzal sem, hogy keresztsoros vetéssel egy hektáron 58 mázsánál több árpatermé®t értek el. A szövetkezeti nagytermelés lehetővé tette eddig ismeretlen növényfélék termelését is. Ma nálunk néhány tízezer hektáron termelnek cirókot, ná. melt, gyapotot, olajos gyökérféléket, kokszagízt, stb. Megkezdődött nálunk a természet nagyméretű általa. 'kítása. A hektárok tízezrein kiültették a szélfogókat és Szlovákia déli részén már előkészületeket tettek nagy öntözőmüvek felépítésére. Pártunk és kormányunk mezőgazdaságunk részére különböző formákban hatalmas anyagi segítséget nyújt; a felszabadulás óta körülbelül 60 milliárd koronát fordítottak a mezőgazdaság fellendítésére. Ezek a tények és számok meggyőzően beszélnek arról, hogy a kommunista párt hogyan harcol dolgozó parasztjaink jobb életéért. A X. kongresszus előkészítésének kampányában az agitátorok használják fel ezeket és a közvetlen helyi példákat is, hogy dolgozó parasztjainkat továbbra is új győzelmekre serkentsék.