Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-28 / 129. szám, csütörtök

2 UJSZÖ 1953 május 28 A művészek a párt vezetésével a szocialista ' művészetért A belügyminiszter utasítása az aratás, a begyűjtés és az őszi munkálatok biztosítására az 1953. évben Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság kormányának az aratásra, a begyűjtésre és az őszi munkálatokra vonatkozó felhívása kiemeli a nemzeti bizottságok teljes felelősségét az ez évi aratás, begyűjtés és az öszi % munkálatok jő menetéértAzoknak a feladatoknak biztosítására, amelyek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és a csehszlovák köztársaság kormányának felhívásából a nemzeti bizottságokra hárulnak, a földművelésügyi és begjtfijtésS miniszterek utasítására elrendelem: A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK ELNÖKEINEK: 1. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsában és a munkatanácskozáeokon tárgyalják meg a járási nemzeti bizottság IX. referátusai elnökeivel és előadóival a begyűjtési minisztérium járási és kerületi meghatalmazottai nak részvételével a Csehszlovák Köztársaság kormányának és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének felhívását, a földmüvelésügyi, begyüjtésügyi és belügyminiszterek munkautasításait és az aratás, a begyűjtés és az öszi munkálatok szervezési biztosításának tervét 2. A kerületi nemzeti bizottságok tanácsában hetenkint rendszeresen értékeljék az aratási és a begyűjtési munikák tervkidolgozásának menetét az egyes járások szerint. 3. Biztosítsák a kerületi nemzeti bizottságok instruktorainak, a kerületi nemzeti bizottságok IX. referátusa dolgozóinak és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsa tagjainak közreműködésével az aratási és begyűjtési munkák tervének idejében való kidolgozását azokra a határidőkre, amelyeket a földmüvelésügyi és begyűjtési miniszterek utasításai alapjón a járási nemzeti bizottságok tanácsaiban meghatároztak. 4. Legkésőbb 14 nappal az aratás megkezdése előtt tárgyalják meg az aratási és begyűjtési munkák tervét a kerületi nemzeti bizottságok teljes ülésein és a tervteljesítés ellenőrzésébe teljes mértékben kapcsolják be a kerületi nemzeti bizottság plénumának tagjait, főleg pedig a kerületi nemzeti bizottság [Kfenuma állandó mezőgazdasági bizottságát. 5. Biztosítsák a járási nemzeti bizottságoknál az aratógépek üzemképességének ellenőrzését főleg a gép- és traktorállomásokon, az EFSz-eken és az egyénüeg gazdái kodó földműveseknél is és biztosítsák a termés begyűjtésére a raktárak előkészítését a kerületi begyűjtési üzemek vezetőivei megegyezve. 6. Az aratás és a begyűjtés folyamán hetenkint rendszeresen értékeljék a begyűjtés és az aratás menetét a kerületi nemzeti bizottság tanácsában és operatív módon küszöböljék ki a megállapított hiányosságokat. A JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK ÉS AZ EGYSÉGES NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKETNEK: 1. A járási nemzeti bizottságok tanácsában és a munkatanácskozásokon tárgyalják meg az elnökökkel, a földmüvelésügyi előadókkal és a helyi nemzeti bizottságok titkáraival a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottja részvételével Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz. ponti Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság kormányának felhívását, a földmüvelésügyi, begyüjtésügyi miniszterek munkautasításait és az aratási és a begyűjtési muinkák biztosításának szervezési tervjavaslatát az egyes községekben. 2. A járási nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottság tanácsának tagjaiból és a IX. referátus alkalmazottaiból álló oktató testület közreműködésével biztosítsák az aratási és begyűjtési terv kidolgozását valamennyi községben és ennek megtárgyalását a helyi nemzeti bizottságok plénumának nyilvános gyűlésein a legszélesebb nyilvánosság részvételével. 3. Legkésőbb 14 nappal az aratás és a begyűjtés megkezdése előtt tárgyalják meg a járási nemzeti bizottságok plénumában az aratási és a begyűjtési munkák tervét és a tervteljesítés ellenőrzésében, tudniillik a

z aratás és a begyűjtés menetébe teljes mértékben kapcsolják be a járási nemzeti bizottság plénumának tagjait, főleg pedig a járási nemzeti bizottság plénumának állandó földművelési bizottságát. 4. Biztosítsák az aratási gépek üzemképességének idejében való ellenőrzését főként a gép- és traktorállomásokoai, az EFSz-ekben és azokban a községekben, ahol nincsen EFSz, továbbá biztosítsák a raktárhelyiségek megfelelő előkészítését a termés begyűjtésére. 5. A begyűjtési és földmüvelésügyi minisztereik által meghatározott határidőkben és a járási nemzeti bizottságok tanácsában és a heti gyűléseken értékeljék az aratási és a begyűjtési munkák menetét és a begyűjtési minisztérium járási meghatalmazottjával együttmüköd. ve operatív módon küszöböl iék ki a megállapított hiányosságokat. A HELYI NEMZETI BIZOTTSÁGOK ELNÖKEINEK: 1. Azokban a községekben, ahol EFSz-ek vannak, biztosítsák a segítségnyújtást az egységes földműves szövetkezet részére az aratási és begyűjtési munkák tervének kidolgozásában és az aratás és begyűjtés menetében is. 2. Az EFSz-ek nélküli községekben dolgozzák ki az aratási és begyűjtési munkák tervét a község, mint egész részére és tárgyalják meg ezt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének és a Csehszlovák Köztársaság kormányának felhívásával egyidejűleg a helyi nemzeti bizottság nyilvános pdénumában a polgárokkal legkésőbb 14 nappal az aratás megkezdése előtt. Ezeken a gyűléseken állítsák össze az aratási bizottságokat, amelyek a kis- és középparasztokból tevődnek össze, és a nemzeti bizottság segítségére lesznek az aratás menetének szervezésében és ellenőrzésében. 3. Biztosítsák az aratás és a begyűjtés menetének napi kiértékelését és operatív módon küszöböljék ki az előforduló hiányosságokat. 4. Biztosítsák a helyi nemzeti bizottság é

s az EFSz felelős képviselőjének rendszeres részvételét a gép- és traktorállomások központi tanácsaiban az ara.tási és őszi munkák folyamán. KÜLÖN ELRENDELEM VALAMENNYI FOKOZATÜ NEMZETI BIZOTTSÁGOK ELNÖKEINEK: 1. Fejlesszék ki a lehető l e gszél e (Folytatás az 1 oldalról.) Hecsko „Drevená dedina" című regénye, Kosztra, Lajcsiak, Michálik és Horov versei, M. Medvecká képei, Kostka „Szövetkezeti dolgozónő" című szobra, színházaink sikeres előrehaladása, Szuchony, Cikker új zenemüvei és több más műalkotás ennek világos bizonyítékai. De Szlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa utáni időben született müvek nagy része még gyenge. Alkotó művészetünk hiányosságainak okai azok hogy a müvészszövetségek és intézmények még nem fejtenek ki elégséges mértékben alkotásra ihlető vitákat a marx-lenini esztétika és az egyes kérdésekről, müvekről. még nem fejtenek ki alapos bolsevik kritikát a szövetségekben és a folyóiratokban. Nem tudták biztosítani a marx-lenini ideológia és esztétika rendszeres. vbeható tanulmányozását, azt, hogy az élet mély megismerésére vezessék a művészeket és az állandó kitartó munkára, amely nélkül lehetetlen igazi, meggyőző, eszmeileg magasan álló mestermüveket alkotni. Az alkotó művészetben nem valósítják meg eléggé Siroky elvtárs irányelveit, amelyeket 1949-ben a Hviezdoslav-akció megsebb alapokon a szocialista versenyt a helyi nemzeti bizottságok mellett működő nöbizottságok segítségével, az aratás, begyűjtés és az öszi munkálatok feladatainak gyors és példás elvégezésére az EFSz-ekben, a gép- és traktoréilomásokon, az állami birtokokon és azokban a községekben. ahol nincsen EFSz. "Azokban a községekben, ahol nincsen EFSz, a versenyt főleg az aratási és öszi munkálatok közös elvégzésére kell, hogy irányítsák, úgy, hogy ez az évi aratás is a kis- és középparasztok EFSz. be lépésének időszaka legyen. • 2. Biztosítsák valamennyi munkahelyen, valamennyi községben, kerületben é

s járásban az állandó és életerős propagációt az aratási és öszi munkálatok és a begyűjtés menetében és az egyének és a kollektívák elért jó és rossz eredményednek ismertetését. 3. Biztosítsák, hogy a kulákok és más ellenség ne szabotálhassa az indításánál mondott: „A szocialista irodalomnak, éppen ennek az irodalomnak kell kapcsolódnia a Kulturális örökséghez, amelyet még a feudális és kapitalista társadalom jármában alkottak, ahhoz a legjobb és leghaladóbb hagyományhoz. amely a múltból ránk maradt. És nekünk van ilyen haladószellemü népi irodalmi örökségünk, van tehát mire támaszkodnunk, van mire építenünk". A művészet dolgozói nem elégednek meg egyes sikerek elérésével, tudatában vannak nagy felelősségteljes társadalmi küldetésüknek, a szocializmus gyors felépítéséért és a világbéke megőrzéséért folytatott közös harcban. Világosan tudják azt, hogy további művészeti fejlődésük és további útjuk feltétele az, hogy még szorosabban felzárkózzanak kommunista pártunk mellé, hogy még szorosabban hozzákapcsolódjanak a marx-lenini ideológiához és dolgozó népünk építő feladataihoz. A pártban és csak egyedül a pártban van meg biztosítéka annak, hogy művészetünk Hatalmas szocialista művészetté nő és becsületesen teljesíti a tömegek nevelőjének és buzdítójának felelősségteljes szerepét. airatás és a begyűjtés menetét és tegyenek meg minden biztonsági intézkedést, hogy az ez évi termés eredményei ne vesszenek kárba. 4. Biztosítsák, hogy az aratás, begyűjtés és az öszi munkálatok tervét és ezeknek a munkáknak a szervezését azokban a határidőkben valósítsák meg, amelyeket a földművelésügyi és begyűjtési miniszterek munkautasításaákkal megszabtak. 5. Biztosítsák a begyűjtési minisztérium meghata.lmazottaival együttműködve az aratás és az őszi munkálatok időjén minden egyes beadási feladatnak egyenletes teljesítését, de főleg a tej-, hűs- és tojásbeaidás teljesítését. 6. Biztosítsák az airatás, a begyűjtés és az öszi munkálatok menetéről a helyes és idejében való jelentéseket. V. Noszek, belügyminiszter, s. k. Meg k^ll javítani az irányító szervek munkáját Julius Brányik Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja Szlovákia egész dolgozó népe ké szül pártunk X. kongresszusára. Növeli igyekezetét, hogy teljesítse és túlteljesítse a tervfeladatokat, hogy a lemaradt szakaszokon kiküszöbölje a hiányokat és új kötelezettségvállalásokkal, új munkagyözelmekkel készül üdvözölni a kommunisták ülésezését. Ennek a törekvésnek eredménye bizonyos mértékben függ az üzemek, vállalatok, főigazgatóságok, megbízotti hivatalok és a minisztériumok irányító szerveinek jó munkájától. A mult év decemberében tartott országos konferencián Gottwald elvtárs rendkívül élesen leszögezte az irányító szervek jelentőségét nemzetgazdaságunk sikeres fejlesztésében, amikor kijelentette, hogy az irányító szervek politikai és szakmai színvonalának a rájuk háruló követelmények színvonalára való emelése szocialista építésünk „kardinális" kérdése. Kétségtelen, hogy az irányító szervek munkájának megjavítására irányuló törekvés az országos konferencia irányelvei alapján meghozta már a pozitív eredményeket. De egyúttal minden lépésen meggyőződünk arról, hogy az irányító szervek munkájában még komoly hiányok fordulnak i elő. Ezek a hiányok gátolják nemzetgazdaságunk sikeres fejlődését, gátolják a szocialista verseny kiszélesítését és ezért szükséges, hogy kitartó és következetes harcot indítsunk ellenük. A JÓ SZERVEZÉS—-A SIKEREK ALAPJA A szocialista építés tanulmányozása a Szovjetunióban igazolja azt, hogy a szervezés kérdései „alapvető" jelentőségű kérdések, szükséges, hogy mélyebben foglalkozzunk velük Sztálin elvtárs személyesen nagy figyelmet fordított a szervezési kérdésekre. Az ö müveiben számos fontos útmutatást találunk a szocialista állam és a szocialista gazdaság szervezésének alapelveire vonatkozólag. A termelés nemzetgazdasági szükségleteinek észszerű szervezésében és az árúforgalom megszervezésében, az üzemek csoportosításában és elosztásában nyilvánul meg a termelési eszközök társadalmi tulajdonjogán alapuló szocialista rendszer hatalmas jelentősége, túlnyomó ereje a kapitalista rendszer fölött. A mi feladatunk az, hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk és érvényesítsük ezt a túlsúlyt. Számos gazdasági dolgozó eddig saját kárára keveset és felületesen foglalkozik a szervezési kérdésekkel. Keveset foglalkoznak a tapasztalatok vizsgálásával és ezért a szervezési hibák nagyon lassan távolitódnak el és nem ritka esetben csak a kívülről jövő beavatkozással. A szervezés sohasem öncélú, a lehető legjobban kell, hogy biztosítsa az adott feladatok teljesítését, és éppen ezért a szervezés aszerint változik. ahogyan a feladatok változnak. Siroky elvtárs hangsúlyozza, hogy a terv teljesítéséért harcolni kell és ezt a harcot meg kell szervezni. A terv teljesítéséért folytatott harc jó megszervezése egyike az első feltételeknek ahhoz, hogy sikeresen' teljesíthessük a tervet. Elég sok vezető dolgozó abban látja a tervteljesítés fő biztosítékát és az irányító szervekre háruló valamennyi feladat teljesítésének biztosítékát, hogy minél nagyobb számú munkatárssal rendelkezzék. De az alapvető probléma az emberek helyes szétosztása és a jó együttműködés megszervezése, továbbá a végzett munika rendes ellenőrzése és a jóminőségfí munkára való törekvés. Nemzetgazdaságunk szervezésében szovjet példára a mult évben jelentős lépést tettünk. Ezzel lerak, tuk nemzetgazdaságunk helyes, szocialista szervezésének szilárd alapjait. De sok szakmában nincs még megfelelően átdolgozva az új szervezés. Ismeretes, hogy a szovjet szervezés, amely szerint építjük ál lam-i és gazdasági apparátusunkat, a funkcionalizmus elleni harc eredménye és azon termelési elv győzelmét képviseli, mely szerint minden döntés az igazgató kezében összpontosul, aki felelős a termelésért. A működési alakulatok csak a termelési terveket szolgálják ki és nincs joguk, hogy közvetlenül beavatkozzanak a termelésbe. Nálunk még megmutatkozik a működési alakulatok nagy mértékű burjánzása. Ebből ered az egyetlen felelős vezetőnek a nehézkessége, bürokratizmusa és elvernek hiányos valóra.váltása, ami pedig éppen egyike volna a szocialista gazdaság szervezése fő alapelveinek. Ezzel gyengül a főigazgatóság igazgatójának felelőssége a rábízott üzemágakban, főleg ha a főigazgatóság munkáját nem ritka esetben a megbízotti hivatalok műszaki alakulatai végzik. A műszaki alakulatok helytelen fogalmával találkozunk az üzemekben és az üzemi bizottságokban. Sok hibánk van még a Chozrascsot alapelveinek érvényesítésében is. Vannak még helytelenül szervezett vállalataink is, egymástól nagy távolságban lévő üzemekkel. A gyakorlatban előfordulnak még a nehézkes szervezés esetei is. ami már önmagában lehetetlenné teszi az operatív és gyors döntést, mint például az árusítási és az élelmezési szakaszon, ahol a legnagyobb rugalmasságra és felkészültségre van szükség. Nem ritka eset, hogy megsértik az egyetlen felelős vezető alapelvét és a személyi felelősség elvét általában. Gyakran közvetlenül megkötik az alap termelési egységek kezdeményezését, ami érthetően gátolja a szocialista verseny fejlődését. A kormány a szervezési kérdésekre nagy figyelmet fordít. A nemrég közzétett határozat, amely a mesterek helyzetére vonatkozik, nagyon fontos szervezési elvet léptet életbe, amellyel a mesternek mint a termelés közvetlen szervezőjének jelentősége növekszik. Nagyon fontos, hogy a kormánynak ezt a határozatát a legnagyobb gondossággal teljesítsék és hogy valamennyi ágazatban ellenőrizzék ennek teljesítését. A szervezés helyességét és célszerűségét a gyakorlatban kell igazolni és a megállapított hibákból és hiányosságokból le kell vonni a szükséges következtetéseket és arra kell törekedni, hogy az üzemág szervezése a lehető legcélszerűbb legyen és hogy a legjobban megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyek rá hárulnak. A HELYTELEN MUNKAMÓDSZEREK ELLEN De a tökéletes szervezés nem ér semmit, ha csak üres formáról van szó tartalom nélkül. Ezért fontos az, hogy az irányító szervek dolgozói milyen munkamódszereket és alapelveket érvényesítenek. Lehetetlen az irányítás a megoldásra kerülő kérdések mély ismerete nélkül, anélkül, hogy behatóinánk ezek lényegébe, anélkül, hogy sokoldalú vizsgálatnak ne vessük alá őket. A határozatot lehetetlen teljesíteni, ha értelme és célja nem világos előttünk, hogyha nem ismerjük pontosan a dolgok igazi állapotát. Vannak olyan dolgozók, akiknek a munkához való viszonya „formális". megelégednek a dolgok felületes ismeretével, a határozatot úgy, ahogy teljesítik, és nem biztosítják azt a oélt. amelyre ez irányul. Lehetetlen az irányítás a politikai gazdasági alapfeladatok vüágos megértése nélkül, amelyeket a párt és a kormány célul tűzött ki és amelyek megszabják nemzetgazdaságunk valamennyi szakaszának feladatait. De vannak olyan dolgozóink is, akik a dolgokat szűkös rezort szemszögből nézik és az alárendelt üzemeket nem irányítják a tartalékok mozgósítására, a gazdasági politikai feladatok teljesítésére, az állami érdekek következetes érvényesítésére, hanem arra, hogy. minél könnyebben érjenek el „sikert". Irányítani annyit jelent, mint élénk kapcsolatban lenni az üzemekkel, ismerni problémáikat és nehézségeiket, gyorsan és pontosan elintézni a dolgozók kívánságait, segíteni nekik, például szolgálni az ígéretek és határidők betartásában, meghallgatni az alulról jövő véleményeket és minden téren támogatni és buzdítani a munkások, mesterek, technikusok kezdeményezését, megteremteni a szocialista verseny fejlődésének jó előfeltételeit. Nálunk nem tűntek még el „az irodai bürokrata rendszer" módszerei. Irányítani annyit tesz, mint ismerni az embereket, képességeiket és hibáikat, a megfelelő helyre állítani őket és gondoskodni arról, hogy valamennyien a teremtő és kezdeményező munka alapján dolgozhassanak. Továbbá azt jelenti, hogy idejében gondoskodjunk az ifjúságról, káderek szerzéséről és neveléséről. Nem tanultuk meg azt, hogy a káderekre igazi kommunista gondoskodást fordítsunk. Irányítani végül annyit jelent, hogy törődni kell az állami és munkafegyelem szigorú betartásával. Lehetetlen irányítani, ha az alárendelt dolgozó szervek nincsenek meggyőződve arról, hogy a rájukbízott feladatokat és határozatokat feltétlenül idejében és teljes terjedelmükben kell teljesíteni. Bizony elég sok olyan irányító szervünk van, amelyeknél az, hogy az egyes dolgozók nem teljesítik a parancsokat, megszokott tünet és ahol a fegyelem elemi szabályainak megsértése senkit sem bánt, söt ellenkezőleg, ez a párt és kormány valamennyi határozata ellenére természetes jelenségnek számit. Mindezek a hiányok nagyon láthatóan mutatkoznak meg a párt és kormány határozatainak megváló-