Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-20 / 122. szám, szerda

1953 május 275 UJ szo 3 A moszkvai Metro új vonala Ezelőtt 18 évvel. 1935 május 15-én kezdték meg a moszkvai földalatti gyorsvasút építését. A párt felhívására a Metro építésére sokezer kommunista és komszo molisla — munkás, mérnök, mechanikus érkezett y Az építésben résztvett az egész ország. 540 üzem és gyár teljesítette a Metrosztroj rendeléseit, i Lenin­grád gépeket készített. Novoszibirszk cementet, a Kaukázus és Ural kitűnő minőségű márványt küldött, a dnyepropetrovszki kohászok tübbingeket, a kuznueckiek síneket szállítottak. A Metro építők eddig több mint 100 kilométer alagutat fúrtak a moszkvai utcák és terek alatt. Több mint 40, joggal palotának nevezhető állomást adtak át rendeltetésének. Állandóan tökéletesedik a földalalti for­galom technikája, a Metro forgalmi sebessége másfélszeresére növekedett. A moszkvai Metrosztroj kollektívája alig egy hónapja újabb" munka­győzelmet ünnepelt: átadta a forgalomnak az új arbatszkaja-vonalat, három gyönyörű állomással gazdagította korszakunk egyik csodás alkotását, az egész szovjet nép büszkeségét — a moszkvai földalatti gyorsvasutat. A moszikvaá földalatti gyorsvasút új, arbat-vonalát átadták a forga lomnak. Ennek a vonalnak három állomása .van: »az „Arbatszkaja", „Szmolenszkája", és a „Kievszká­ja". Az üj vonal építési Időtartama csúcsteljesítmény, — alig két év alatt készült Még sohasem végez­tek ilyen óriási méretű munkát, ilyen rövid idő alatt. Az arbat-vonal építőinek számos akadályt kellett leküzdeniök. A z elő. vájároknak homokos alámosásokat és gránitkeménységü mészkőrétege ket kellett áttörniök, sok helyen közvetlenül a már üzemben lévő vo­nalak alatt dolgoztak, más helyeken vízzel bőségesen átitatott talajon vágtak utat. A mechanikusok — -egyebek kö­zött — rendkívül rövid idő alatt 13 mozgólépcsőt szereltek és kö­rülbelül 300 kilométer kábelt fek­tettek le. A vakoló és diszitőmunkásoknak szintén rövid idd állt rendelkezésük­re a tervező építészek elgondolásai­nak megvalósítására. De a vájárok, burkolómunkások, szerelők és más szakmák kiváló mesterei minden ne­hézséget legyőzték és határidőre megnyitották az utat a földalatti gyorsvasút szerelvényei előtt. Természetesen erre a részletre ta­pasztalt aknamélyltésl mestereket irányítottak: Kafanov és Gaura elö­fúrókat, Szemenov Vihotcsev, Szivá­kov, Volkorezov aknavájárokat. A ' munkarészlegek élén Mustyenko és Pavlov mérnökök állottak. Tökéle­tesítették a munka megszervezését, rendbehozták a gépeket és így egy­szerre meggyorsult a vájás üteme. Az SzKP XIX. kongresszusa nap­jaiban a vájárok elérték a terv­ben előírt normát, később pedig lé­nyegesen túlszárnyalták azt. Ok­tóberben a Mustyenko vezette rész­leg kollektívája újabb gyorsvágási csúcsteljesítményt ért el a búvárha­rangos (keszon) előfurásban — a norma szerint 60 méter helyett 136 méter hosszú alagutat épített. A ke­szon-munkások hősies teljesítmé­nyeinek köszönhető az állomások közötti pályaszakaszok alagútjainak sikeres befejezése. Az állomási alagutak építői is számos munkahöstettet vittek vég­hez. A Metro új sugarán épült Moszkva egyik legnagyobb föld­alatti állomása — az „Arbatszkaja". Középső termének hossza 250 méter. Ennek építésénél új módszert al­kalmaztak, amennyiben a tübbingek szerelésénél egy erektor helyett ket­tővel dolgoztak. Az Avd juhov. Mordaszov, Moro­zov és mások vezette vájárbrigádok — noha bonyolult hydrogeológiai feltételek mellett dolgoztak — a terv szerinti normát rendszerint 50—100%-kai túlteljesítették. Az építkezés rohamos ütemét, va­lamint a bányászok munkateljesít. menyének jelentékeny növekedését elsősorban a nagyteljesítményű gép­felszerelé s biztosította, amellyel az ország ellátta az építőket. Az ösz­szes vájatokban a kőzet berakását és a tübbingek beszerelését hatal mas, korszerű gépek végezték, a be­tonmunkáknál magas frekvenciájú vibrátorokat használtak, a vas­betonmílnkálatoknál — különféle leg ­újabb tipüsú csilléket, stb. D e az építők nem elégedtek meg azzal, amit az ipartól kaptak. Az építés észszerűsítöi és feltalálói szá. mo s nehéz problémát oldottak meg sikerrel. így pl. az l-es számú részleg főmechanikusa, a Sztálin, díjas Szedin megoldotta a kőzet gé­pesített berakását lejtős vájatok építésénél Az általa tervezett me­chanizmust sikeresen alkalmazták az ..Arbatszkaja" állomás lejtős be­járatánál. Ezeket a lehetőségeket a Metro „Arbatszkaja" állomása építészeti tervének szerzői — L. Poljakov, Sztálin-díjas, a Szovjetunió Építé szeti Akadémiájának rendes tagja, és V. Peleviny építész — észszerűen használták ki. A méretek teljes ki. használásával tágas földalatti palo­tát építettek. , A Lenin-könyvtár felé nyíló föld alatti, valamint a homlokzatával az „Arbatszkaja"-térre nyíló földfeletti állomások előcsarnokai egyetlen épí tészeti egységet képeznek az állo mással. Az előcsarnokot L. Poljakov é s J. Zenkevic s építész terve, szerint építették. A földfeletti előcsarnok mozgó lépcső termében helyezték el J. V. Sztálin képét, amelyet G. Opriszko, Sztálin-díja s művész mozaikból ál Irtotta össze. A kép a nagy vezért életnagyságban ábrázolja a háttér­ben lengő zászlókkal. A zászlókat fél drágakövekből, jáspisból és por­firból, é s rojtjait aranyozott kék üvegből rakták ki. A művész teljes két évig dolgozott a vezér képmásán és alkotása a szovjet monumentális művészet egyik remekmüve. A Szmolenszkája állomás I. Ro­zsin, a Szovjetunió Építészeti Aka­démiája vezető tagja és G. Jakov­lec, építész terveinek alapján ké­szült. *Az állomás tervei nagyszabá­súak, amelyeket 64 fehér márvány, ból készült oszlop, — felül faragott övpárkánnyal — díszít. Padlója ugyancsak gránitból készült. A köz­ponti terem homlokzatát győzelme­ket jelképező szoborcsoportok díszí­tik. A G. Motoviliv, Sztálin-díjas szobrász által készített féldombor­müvek mintha betetőznék a föld­feletti előcsarnok építészeti-' alkotá­sában kifejezett témát, — az orosz nép vitézségét, legyőzhetetlenségét. A Metro állomásainak építészeti kivitelezésében kiváltságos helyet foglal el a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan sztálini barátsá­gát kifejező témakör. A földalatti gyorsvasút most elkészült vonalán ezt a témakört a „Kijevszkaja" ál­lomás építészeti kidolgozása juttatja kifejezésre. Terveit L. Lil, V. Lit­vinov, M. Markov és V. Dubrovsžkij készítették. A fiatal építészeknek sikerült építészeti eszközökkel ki­fejezni Szovjet-Ukrajna felvirágzá­sát. Az ukrán nemzeti építészet ha­gyományainak helyes felhasználá. sával márvány, gránit és színes ke. rámia segítségével derűshangulatú földalatti palotát építettek. Az ál­lomás középső termében az egész falat díszítő tematikus falfestmé­nyek az ukrán nép boldog életéről beszélnek. A Metro minde n új állomásán más művészi stílus jut kifejezésre, de sajátságaikon kívül közös vonásuk is van, — ez az utasok kényelméről való gondoskodás, amely -minden földalatti palotában észlelhető. A szovjet kormány minden áldozatot meghoz, hogy a földalatti palotát szebbé és kényelmesebbé tegye. Az „Arbat"-súgárút építését be­fejezve az építők kollektívája foko­zott erővel folytatja munkáját a fő­város újabb földalatti útvonalainak építésében. A Metró-építők legkö­zelebbi feladata a Metro nagy gyű­rűje harmadik szakaszának befeje­zése. Elkészültével ez a földalatti vasútgyűrű 20 kilométer hosszúság­ban fogja körülvenni a fővárost. A Metro körforgalmi vonalának harmadik részlegén már befejezték két állomás, a „Krasznopreáznen­szkája" és a „Kievi-körforgalmi" fémalkatrészeinek összeszerelését, gyors ütemben épülnek az összekötő alagutak, megkezdték a vasútvonal lefektetését, meggyorsították a sze­relési munkák tempóját, hozzálát­tak az építészeti díszítőmunkák el­készítéséhez. Irta N. Gubanykov, a Metro építés Sztálin-dijas vezetője. HÍREK a népi demokráciákból KlNA IPARÁNAK FEJLŐDÉSE A kínai nép minden erej e Kína iparosításának megvalósítására irá nyul, A „Vengujbao" cimü lap közli, hogy Kelet-, Észak- és Középdél. Kína körzeteiben megkezdődött az ipari építkezés. A lap írja, hogy két új textilgyár, a chandani állami textilgyár és a csencsui állami tex­tilgyár megkezdte működését. A chandani textilgyár berendezése kínai vállalatokban készült. A csen. csui gyárban, amely részben már 1952 végén megkezdte működését, két fonó. és szövőgép szerelését fe­jezték be és a gyárban körülbelül 20.000 orsó már működik. Csencsu városában a meglevő textilgyáron kivül még egy állami textilgyár épül Az építkezés befejezése után a vá­ros két textilgyára évente többezer bál gyapotfonalat és többmillió méter szövetet ad az országnak. A lap közli, hogy további két tex­tilgyár, a cinzacsuani állami textil gyár és a cjansziji tartományi tex tilgyár építését kezdték sneg, ami az ország egyik leghatalmasabb textilvállalata lesz. A KULTÜRA A DOLGOZÓK VÍVMÁNYA A népi Lengyelország városaiban é 3 falvain megkezdődtek a hagyo­mányos kultúr-, könyv, és sajtó­napok, amelyek május 31-ig tarta­nak. E napok a dolgozóknak a köz­műveltség és a kultúra további fel­lendüléséért folytatott küzdelme je­gyében zajlanak le. E napokban a dolgozók megmu­tatják a nép uralma éveiben a kul­túra fejlesztésében elért eredmé­nyeiket és vívpiányaikat. A háború előtt Lengyelország lakosságának majdnem a negyedrésze írástudat­lan volt. Most az írástudatlanságot, mint tömeges jelenséget felszámol­ták. Háromszorosára emelkedett a felső tanintézetek hálózata. A szak­szervezeti iskolákban 260 szakma kádereit képezik ki. A lakosság kultúrális növekedése felkeltette az irodalom iránti- érdeklődést. A ki­adott könyvek példányszáma eléri az 550 milliót. Körülbelül 400 lap és folyóirat jelenik meg 13,769.000 pél dány.számban. A könyvtárak száma körülbelül 90.000. Évről évre bővül a színházak há­lózata. Jelenleg 100 drámai színház és opera működik. A kultúra., könyv, és sajtónapok megnyitásával kapcsolatban könyvvásárt rendez­tek. BOLGÁR VASUTASOK SIKEREI A z első ötéves terv éveiben a bol­gár vasutasok nagy sikert értek el. az 1953. végére tervezett szállítások tervét már 1952-ben 23.3%-kai túl­teljesítették. Meggyorsult a teher­forgalom. A gőzmozdonyok műkö­dőképessége 1952-ben 1948-hoz vi­szonyítva több mint kétszeresére növekedett. A sikerek elérésében nagy szere­pet játszott a szocialista munkaver­seny é s a szovjet vasutasok élenjáró tapasztalatainak alkalmazása, Bulgária híre s mozdonyvezetőjé­nek, Penju Gencsevnek, a szocialista munka hősének kezdeményezésére az ország vasútvonalain nagy fej­lődésnek indult a nehéz; "tonnás sze­relvények mozgalma. Az élenjáró munkamódszerek al­kalmazásával csupán a szófiai moz­donypark mozdonyvezetői 1951-ben terven felül 670.000 tonna teherszál­lítást végeztek, 1952-ben pedig 990.000 tonnával teljesítették túl a teherszállítás tervét. ÖNTÖZÖÉPÍTKEZÉS ROMÁNIÁ­BAN A nép; Romániában hatalmas munkálatok folynak az öntözőrend­szerek építése terén. A bikaszi V. I. Leninről elnevezett vízierőmü védő­gátja többszáz hektár föld öntözé­sét teszi lehetővé. Öntözőcsatornák épülnek a Duna, az "Ölt, Argesa é s más nagyobb és kisebb folyók medencéjében. A Prut és a Szeret völgyében több kilométer hosszúságú földgátat emeltek. A gátak segítségével 23.000 hektár föld jutott vizhez. Ha­sonló munkálatok folynak más fo­lyók völgyében is. Csupán a leg­utóbbi két év folyamán 75.000 hek­tár földterületet láttak el vízzel. Dallal megyünk a tavasz felé Jön a tavasz közelebb, közelebb s majd zeng a bérc a napsütésben, csörögnek pajzán hévizek, bujkál a szél a zöld vetésben. Arcunkra piros hajnal fénye repül, mint győztes vörös zászló s ráhull a hegyek tetejére a sok víg ének, sok vidám szó. Dallal megyünk a tavasz felé, piros kendőnk lobogva játszik, már bontja a fűz ezüst selymét s a kökörcsin is kivirágzik. Szívünk fürge ütemre dobban, mint kék tengerek habverése és egyre szebben, boldogabban borúi fölénk a drága béke. Dénes György. CSEMADOK-HÍREK A Csemadok nagykapost helyi szervezete május hónapban nagy­szabású kultúrestet rendezett a kassai magyar tannyelvű felsőipar­iskola tanulóinak közreműködésé­vel. A műsoron magyar és szlovák népi táncok, szólóénekek, szavala­tok, rövid egyfelvonásos jelenetek, villámtréfák szerepeltek. A kultűrelőadás iránti érdeklő­dést legjobban az bizonyítja, hogy a közönség nagyrésze már be sem fért a kultúrterembe. Az előadás­nak mintegy 600 nézője volt. A kultúrbrigád munkája nagy elismerést keltett a nagykaposi dol­gozók körében. A kultúrmunkások­nak az a célja, hogy színvonalas előadás keretében megismertessék a mezőgazdasági dolgozókat a szo­cialista népi kultúrával, teljes mér­tékben sikerült. Köbölös János Csemadok járási titkár, Nagykapos A Csemadok besei helyi csoport­jának kultúrbrigád j a május 9-én meglátogatta Tehla községet, hogy ott színielőadást tartson. Mivel a községnek még nincsen kultúrháza az előadást a nemzeti-iskolában rendezték. Megfelelő ülőhely hiáhya miatt a tehlai nemzeti bizottság javaslatára a helyi csoport egyik tagja a helybeli állami gazdaság intézőjétől akart kikölcsönözni né­h'ány egyszerű fapadot, AZ intéző »úr» nevetséges élvekkel és olyan régi »intézős» hangon utasította vissza a szerény kérést, hogy a kül­döttségnek megszégyenítve - kellett távoznia. Reméljük, hogy a jövőben hasonló szégyenletes és méltatlan eset többet nem fordul elő. Demény, Bese Május 9-én Ligetfalun is meg­alakult a Csemadok helyi csoport­ja. A Matador-üzem kultúrheiyisé­gében az alakuló gyűlés alkalmá­val 60 rendes tag és 140 vendég jelent meg. A Munka-dalának el­éneklése után Járami Elza tanító­nő megnyitotta az alakuló gyűlést és üdvözölte a nemzeti bizottság, valamint a tömegszervezetek ki­küldötteit. A kiküldöttek felszóla­lásai után Pathó elvtárs, a Csema­dok központi szervező titkára is­mertette a Csemadok jelentőségét és feladatait. A ligetfalusi Csemadok helyi cso­port megalakulásának igen nagy a jelentősége, mivel a ligetfalusi dolgozók eddig csak nehezen tud­tak hozzájutni magyarnyelvű szo­cialista kultúrához. A gyűlésen megválasztott veze­tőség felolvasta a határozati javas­latot, többek között azt, hogy min­dig tiszteletben tartja és teljesíti 0 pártunk és kormányunk határoza­tait. A határozati javaslatot a je­lenlévők egyhangúlag lelkesen el­fogadták. Az alakuló gyűlés után rövid kultúrműsort rendeztek. A peda­gógiai gimnázium tanulói énekszá­mokkal és népi táncokkal, vala- * mint egy rövid jelenettel léptek fel. Vozák Károly, Bratislava A Csemadok lelédi helyi csoportja kultúrműsorral szerepelt Köhíd­gyarmaton. A kőhídgyarmati dol­gozóknak ritka kellemes és hasz­nos szórakozásban volt részük. Eb­ben a községben ugyanis eddig még nagyon elhanyagolták a kulturális nevelő munkát. A helyi fiatalság szívesebben sportol, ami nem is lenne hiba, ha ugyanakkor belátná a kulturális fejlődés fontosságát is. Ugylátszik nincs a községben egy olyan em­ber, aki az ifjúság vezetését a kezébe vehetné. Nincs megfelelő kultúrterem, amelyben betanulhat­nák és megtarthatnák a kultúrelő­adásokat. Hiányzik a községből a villanyvilágítás is. Mindezek a kö­rülmények hátráltatják, sőt elma­radottá teszik a kőhídgyarmati dolgozók életét, de reméljük, hogy a lakosság összefogása meghozza a hibák orvoslását. Szalai, Mluzsla Az állami muokaerőtarfalék-faníntézefek kulturális alkotóversenyének szlovákiai szemléje Vasárnap, május 17-én megren­dezte a munkaügyi megbízotti hi­vatal a pozsonyi Nemzeti Színház Kis Színpadán az állami munka­erőtartalékok tanintézetének szlo­vákiai szemléjét, amelyen résztvet­tek a z 1952—1953. évben a járási és kerületi szemléken győztes leg­kiválóbb zene-, ének- és táncegyüt­tesek. A tanintézetekben folyó örömteli életről tanúskodott a partizánske! »Május l.« zene és énekegyüttes, a myjavai 4. számú tanintézet »Myjavan» nevü énekegyüttese,, a sviti »Mosoly» zene- és énekegyüt­tes, a sninai táncegyüttes és má­sok. Viharos tapssal üdvözölték a partizánskej 26. számú tanintézet 46-tagú ifjúsági együttesét, amely mozgalmi és népdalokkal szerepelt. Bár ez az együttes csak a mult év novembere óta működik, máris rendkívüli eredményeket ért el. Az együttes tagjai az SzKP X. kon­gresszusa alkalmából kötelezettsé­get vállaltak, hogy még május hó­nap végéig fellépnek a járás három mintaszerű EFSz-ében. Az együttes számos tagja az iskolában és a munkahelyén is a legkiválóbb ta­nítványok közé tartozik. Princz Edvard, az együttes egyik tagja például 180 százalékos teljesítmény­nyel végzi tanulmányait. Eddig három újítási javaslatot nyújtott be Koleszov módszere alapján a gyorsesztergályozásban. Szép eredményeket érnek el az iskolában és munkahelyükön a svi­ti »Mosoly» ifjúsági együttes tag­jai is. Gazdag kulturális tevékeny­ségük és a munkából való örömük tükröződik vissza B. Mokrousov, L. Podésta, B. Urbanec njozgalmj da­lainak és népdaloknak előadásában. A kultúrális alkotóverseny Po­zsonyban megrendezett szlovákiai szemléje tanúságtétele annak, hogy az állami munkaerőtartalékok kul­túregyüttesei jól népszerűsítik Szlo­vákiai mai és hagyományos kultu­rális művészetét.

Next

/
Thumbnails
Contents