Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-02 / 107. szám, szombat

1 ni s m 1553 májua 3 Tisztelet és dicsőség a szocializmus kitünteteti építőinek J r A prágai Vár Ulászló-terme május elseje előestéjén. Az aranyozott csillá­rok fényében a terem homlokzatán, Zápotocky, Gottwald, Sztálin és Ma­lenkov elvtársak arcképei alatt fehér aiapon élénkvörös betűk olvashatók: ,,Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Klement Gottwald művéhez híven előre a szocializmus felé? A felirat felett, a csehszlovák és szovjet állami zászlók között, középen hatalmas vö­rös csillag ragyog. Elől a teremben a köztársaság leg­jobb dolgozói, akiknek hazánk szocia­lista építésében végzett kiváló mun­kájukért adják át a legnagyobb kitün­tetést: a Köztársasági Munkaérdem­r\idet. Az ünnepélyes aktuson Viliam Siro­ky elvtárs, kormányelnökkel élükön, résztvesznek kormányunk tagjai, a CsKP KB képviselőd és A. J. Bogo­molov szovjet nagykövettel élükön a prágai diplomáciai testület tagjai, a Nemzeti Arcvonal szervezeteinek kép­viselői, a tömegszervezetek képviselőit valamint kuttúr- és politikai életünk további kiváló személyiségei. <42 óra tizet ütött, felharsantak a harsonák és lelkes tapsvihar közepet­te megérkezik az Ulászló-terembe An­tonín Zápotocky köztársasági elnök a feleségével együtt. A csehszlovák és szovjet állami himnuszok után Gusztáv Kiiment, a Központi Szakszervezeti Tanács elnö­ke megnyitotta a legjobb dolgozók kitüntetésének ünnepségét. Gusztáv Kiiment beszédét zajos tapssal kísér­ték a jelenlevők. Bedrich Prokos ál­lamdíjas ezután folyamatosan olvasni kezdte az egyes dolgozóknak nyújtott magas kitüntetések megindokolását. A megfelelő tárcák miniszterei, amelyek keretében a kiváló dolgozók működ­nek, mindegyiknek átadták a kitünte­tést. A kitüntetési aktus befejezése után Antonin Zápotocky elvtárs, köztársa­sági elnök beszédet intézett a kitün­tetettekhez. A kitüntetettek nevében azután Ka­réi Kosztecska, Köztársasági Érdem­renddel kitüntetett mondott köszöne­tet a köztársaság elnökének és a kor­mánynak. A legjobb dolgozók kitüntetése ünnepélyes aktusának végén a jelen­levők énekkel kísérték az Internacio­nálét játszó zenekart. A kitüntetési ünnepség befejezése után a köztársaság elnöke hosszantar­tó, szívélyes beszélgetést folytatott a kitüntetettekkel Antonín Zápotocky elvtárs köztársasági elnök beszéde Elvtársak, tisztelt barátaim! Mai ünnepségünk, amelyen az új szocialista élet felépítése terén ki­fejtett buzgó törekvésükért megju­talmazzuk és kitüntetjük érdemdús dolgozóinkat, újra igazolja béke­szerető politikánkat. Meg vagyunk győződve, hogy csak a becsületes, békeszerető munka, nem pedig a hadakozás útján érhetjük el boldog jövőnket. Az új szocialista rend építésében ellentétbe kerülünk a régi kapita­lista világgal. Céljaink teljesen eltérőek. Az ő részükre »a maximális tő­kés profit biztosítására« irányuló igyekezet, a mi részünkön pedig »az egész társadalom állandóan nö­vekvő anyagi és kulturális szükség­letei maximálig kielégítésének biz­tosítását® célzó igyekezet nyilvánul meg. így formulázta az ellentéteket felejthetetlen tanítónk, Joszif Visz­szárionovics Sztálin elvtárs. Hiszünk útunk helyességében, hisszük azt is, hogy új, jobb éle­tünk felépítését célzó versenyünket pusztító véres háború előidézése nélkül, a békeszerető munka útján nyerhetjük meg. Termelésünket ezért tervezzük, technikánkat tökéletesítjük, új munkamódszereket keresünk, hogy fokozzuk a termelést és fölösleget érjünk el anyagi javakban. Meg va­gyunk győződve, hogy csak új ér­tékek termelésével szüntethetjük meg a hiányt és biztosíthatjuk min­den egyes dolgozónk jólétét és bol­dogságát. „Ideje már mégis, hogy mind­nyájan megértsék, hogy munka nélkül a szocializmusban sem repül a sült galamb az ember szájába.« Erre tanított és intett bennünket köztársaságunk első munkása és gazdája, ötéves tervünk és szocia­lista építésünk megteremtője, Kle­ment GotUyald elvtárs. Az ő szavait tartották szemük előtt és az irányelveit teljesítették következetesen azok a munkások, mesterek, technikusok, földműves szövetkezeti dolgozók is, akiket ma kitüntettünk. Éppen ezért tüntet­jük ki őket. Megértésük és ama dolgozók egész sorának megértése folytán, akik termelésünk valamennyi ágában a szocialista munkaverseny során ma fokozzák a munka termelékenysé­gét, szocialista építkezésünk ma fejlődik és az új értékek termelé­se növekszik. E termelés további fejlődésének lendületétől függ, hogy a jövőben is milyen gyorsan fogjuk kielégí­teni lakosságunk állandóan növek­vő anyagi és kulturális szükségle­teit, milyen gyorsan távolítjuk el a szük keresztmetszeteket és küszö­böljük ki a gyakran még ránk ne­hezedő hiányosságokat. Állandóan tudatában kell len­nünk annak, hogy termelésünk nö­vekedésének eddigi lendülete, ha­bár ez sokhelyen rohamos és egye­nesen elképesztő, gyakran nem éri el a tervezett szükségleteket és nem képes lépést tartani a foko­zódó követelményekkel. Nem szabad meg-feledkeznünk ar­ról, hogy még nem építettük fel a szocializmust és az új termelést. Az első ötéves tervben új szocialista gazdaságunknak csupán fő alapjait rakjuk le és építjük. Ezért sok gondot és figyelmet kell fordítani termelésünk alap­ágäira, a bányákra, kohókra, az energetikai iparra, a vegyiiparra stb. valamint mezőgazdaságunkra. E szakaszokon a tervben való le maradás és a terv nemteljesítése lehetetlenné tenné egész tervünk teljesítését és állandóan újabb ne­hézségeket okozna nekünk. A termelés alapágaiban a szo­cialista munkaverseny és az élmun­kásmódszerek fejlődése ezért nagy jelentőségű. A szocialista munkaversenyben a kötelezettségvállalásoknak is nagy jelentőségük van. Azonban újra meg újra állandóan fel kell hívnunk a figyelmet: nem elég kötelezett­ségeket vállalni és bejelenteni, a kötelezettségeket teljesíteni és tel­jesítésüket rendszeresen ellenőrizni is kell. Az olyan bejelentett kötelezett­ségvállalások, amelyeknek teljesí­tését nem ellenőrzik és nem ellen­őrizték, és amelyeket ezért nem is teljesítettek, semmit sem érnek. így pl. a mult év végén megej­tett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az osztrava-karvíni szénmedence 13 bányája közül, amelyek a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére kötelezettségeket vál­laltak és jelentettek be, csak két bánya teljesítette a szétírás szerint bizonyos időszakra megszabott fel­adatait. Tizenegy bánya nem telje­sítette felajánlásait. Ezenkívül négy bánya nemcsak hogy nem teljesí­tette a kötelezettségvállalásával saját maga által megszabott fel­adatait, hanem még a saját ter­vezett alapfeladatait sem teljesí­tette. . r Az egész osztrava-karvini szén­medencében ez év első két hónap­jában is a fejtésben elért teljesít­mények csak 6.6 százalékkal maga­sabbak, mint az 1948-as teljesítmé­nyek. Ezzel szemben ez év február­jában az órabérek 66 százalékkal, a havi keresetek pedig 68.8 száza­lékkal voltak magasabbak, mint 1948-ban. Ez arról tanúskodik, hogy itt nem tartották be a maga­sabb teljesítményért és a munka­érdemekért való jutalmazás helyes normázáson alapuló szocialista alap­elvét. Ezzel a szocializmus Sztálin elv­társ által formulázott gazdasági alaptörvényét is durván megsértet­ték' A növekvő anyagi és kulturális szükségletek biztosítása csak a szocialista termelés szüntelen növe­kedése útján érhető el. Ha a szocialista építést és a szükségletek kielégítésének állandó növekedését tartósan biztosítani akarjuk, meg kell érteni és teljesí­•ieni e gazdasági törvényt. Ez elérhető. Még Osztraván a szénfejtésben is elérhető. Ezt bizo­nyítják a radvanicei Ludvig-bánya bányászai, akik a fejtés tervét 1952-ben 103.6 százalékra, ez év janurájában 106.4 százalékra, feb­ruárban 109.7 százalékra, március­ban pedig 120.3 százalékra teljesí­tették. E bányában azonban a régi munkamódszerekről áttértek az új munkamódszerekre. A 11 vájat kö­zül 10 vájat a ciklusos grafikon szerint dolgozik, közülük 9 vájat pedig 100 százalékosan teljesítet­te és túlteljesítette tervét. E tény újra igazolja a szocia­lizmus Sztálin által fölfedezett gazdasági törvényének helyessé­gét, ahogy ezt Moszkvából való visszaérkezése után Klement Gott­wald elvtárs megfogalmazta 1952. október 23-án Prágában mondott beszédében: „A termelés folytonos tökéletesí­tése a legfejlettebb technika alap­ián — ez a termelés állandó növe­lése biztosításának útja.« Ha a technikát ki akarjuk hasz­nálni, meg kell tanulnunk a techni­ka uraivá lenni. Hogyan tanuljuk meg azt, hogy urai legyünk a technikának, ebben segítségünkre lehet a Szovjetunió dolgozóinak példája. A szovjet tájékoztató hírek 15-ik számában elolvashatják a gorkiji gépkocsi-gyár alkalmazottaival foly­tatott beszélgetést: »Üzemiinkben a fiatalok és az öregek is tanulnak. A politechnikai főiskolának csupán az esti osztályán vállalatunk 424 dolgozója tanul. Az automechanika! ipariskola esti osz­tályát a gépkocsi-gyár 694 alkal­mazottja látogatja. Az idé,n már 157 munkás és alkalmazott szerzett technikusi oklevelet. A munkásif­júság öt esti iskoláján 2000 ifjú au­tószerelő tanul. Egyetlen egy szov­jet üzem dolgozói ezek! A<z egész szovjet földön hivatásának megsza­kítása nélkül sokszáz és ezer dol­gozó nyer magasabb képesítést.« Mi is sokat megtanultunk már nagy barátunk, tanácsadónk és se­gítőnk, a Szovjetunió által nekünk nyújtott p agy és önzetlen segítség eredményeképpen. A kommunizmus építése a Szov­jetunióban, a szovjet emberek min­dennapos munkasikerei meggyőz­nek bennünket, hogy a továbbiak­ban is még jobban kell tanulnunk tapasztalataikból. A szovjet embe­rek ma a kommunizmus nagy épít­kezéseit tervezik, és építik, átala­kítják a természetet és olyan ered­ményeket érnek el, amelyek az egész világot bámulatba ejtik. A szovjet emberek sikereinek alapja a munkához való új szocialista vi­szony, amely lehetővé teszi mun­kaképességeik fejlesztését, szakmá­jukban állandó művelődésre és tö­kéletesedésre vezeti őket és meg­teremti a termelés nem sejtett fej­lődésének és a Szovjetunió dolgozói élet- és kulturális színvonala ál­landó emelkedésének előfeltételeit. Mivel többet, egyszerűbben és olcsób­ban termelnek, többet nyújthatnak, szabaddá tehetik a piacot és a munka növekvő termelékenységé­vel fokozatosan csökkenthetik az árakat. Ezért kell továbbra is tanulnunk a szovjet munkások, technikusok, kolhozparasztok és más dolgozók tapasztalataiból. Tanulmányoznunk kell az ő munkamódszereiket. Meg kell figyelnünk azt is, mily felelős­ségteljesen készülnek minden téren munkafeladataikra; és minden he­lyen mily lelkiismeretesen teljesítik a rájukbízott feladatokat és köte­lességeket, hogy megközelítsük nagy példaképünkét, és tökélete­sen felvértezzük magunkat jövőbeli feladatainkra. Elvtársak! Helyén nem való szerénység len­ne, ha nem akarnánk látni azokat a nagy sikereket és azt a nagy ha­ladást, amelyet az elmúlt évek so­rán tettünk meg országunk szo­cialista építésében. Ugyanúgy nagy, megbocsáthatatlan hiba lenne, ha az eddigi sikerek mámorába ejtet­nők magunkat. Az egyre éleződő osztályharc ide­jében építjük a szocializmust, abban az időben, amikor nagy küzdelem folyik a béke megőrzéséért és meg­szilárdításáért. E küzdelemben ta­pasztalt és megbizható vezérünk van. Ez a vezér a mi pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely a csehek és szlovákok meg­újhodott Nemzeti Arcvonala élén a boldog jövő felé vezérli népeinket. A jobb életért vívott küzdelmünk ma a munka arcvonalán dől el. Fontos ezért, hogy álladóan szilár­dítsuk és tökéletesítsük ezt az arc­vonalat. Különösképpen fontos, hogy Jffe egyre tökéletesedő technikával és a termelés tökéletesedő szervezé­sével vértezzük fel magunkat, küzd­jünk minden hanyagság és renyhe­ség ellen, szilárdítsuk az állami é« munkaf egyelmet. Munkafeladataink és terveink teljesítésében legyünk kÖvctkezete*­sek. Fontos, hogy nyiltan és bírá­lőan feltárjunk minden hibát és hiányosságot, céltudatosan és kom­promisszum nélkül jóvátegyük őket. Gyönyörű és boldog jövőt aka­runk felépíteni. Ezt csak becsületes és szorgalmas munkával érjük el. Jókivánataimat fejezem ki önök­nek, akik ma becsületes munkáju­kért és törekvésükért érdemük sze­rint megbecsültettek és kitüntetés­ben részesültek. Önöknek és mindazoknak, akik az önök példáját követve a szocia­lista munkaversenyben a munka termelékenységének növelésére, a gyárakban és földeken több és jobb termelésre törekszenek, jó eredményt és sok sikert kívánok gyönyörű hazánk — a népi demo­kratikus Csehszlovák Köztársaság új, szocialista életének építésében. Gusztáv Kliment, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökének beszéde Már harmadszor gyűltünk össze a nemzet dicsőségét jelképező prágai Várban, a cseh királyok ősrégi vá­rában, ünnepélyes aktusra, amely kifejezi a szocializmus felé haladó népi demokratikus köztársaságunk erejét és felvirágzását és bizonyítja hogyan becsüli meg a párt és a kormány legjobb dolgozóinak, a világbéke, egész népünk boldog élete legáldozatkészebb harcosainak becsületes, lelkes és hősies munká­ját. A köztársaságunk felejthetetlen első munkáselnöke, Klement Gott­wald elvtárs által meghonosított ha. gyomány értelmében ma a Cseh­szlovák köztársaság legmagasabb kitüntetéseit — a Köztársasági-ér­demrendet és a Munka-érdemrendet ismét átnyújtják azoknak, akik munkásosztályunk, dolgozó paraszt­ságunk és értelmiségünk virágát képezik. Azok az elvtársak és élv­társnők azok, akik a legjobban meg­értették felejthetetlen vezérünk és tanítónk, Klement Gottwald elvtárs bölcs szavait, melyeket két évvel ezelőtt mondott e teremben: „Űj köztársaságunkban, amely vé­get vetett az áruló urak hatalmá­nak és ahol a nép a maga ura lefct, saját kezünkben van a sorsunk. Sorsunk ma elsősorban mindnyá­junk elvtársi együttműködésétől és attól függ, milyen eredményes mun­kát fejtünk ki. A munka megszűnt az egyénnek csupán magánügyévé lennie, amely számára megélhetést nyújt és közös ügyé — a társa­dalom ügyévé lett." Népünk Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának vezetése alatt erőt merít eskü j ének teljesítéséhez, ame­lyet köztársaságunk második mun­káselnöke, szeretett Antonin Zápo­tocky elvtársunk egész népünk ne­vében a munkásosztály szabadsága és jogai nagy harcosának, Klement Gottwaldnak koporsója fölött tett. Munkásaink, technikusaink, szö­vetkezeti dolgozóink és dolgozó ér­telmiségünk hűen és áldozatkészen dolgoznak országuk építésén, telje­sítik Klement Gottwald elvtárs örö­két. Gottwald elvtárs tanítása szel­lemében még buzgóbban sajátítják el a szovjet technika tapasztalatait, amely dolgozóinknak a megismerés mély és gazdag forrását nyújtja. Ez­zel megerősítik Gottwald élvtársnak a prágai Vlagyimir Iljics Lenin Mú­zeum megnyitása alkalmával mon­dott szavait: „A szovjet tapasztalatok egyre szélesebbkörü és mélyebb kihaszná­lása, tehát a szovjet példakép egyre tökéletesebb megközelítése a népi demokratikus köztársaságok fejlő­désének egyik fő törvénye." Önökre, legjobb és legérdemdü­sabb dolgozóink akiknek Antonin Zápotocky elvtárs, köztársasági el­nök a kormány javaslatára ma a legmagasabb állami érdemrendeket adományozza, hárul az a kötelező küldetés, hogy otthonukba vissza­térve a többi, dolgozók tömegpit a még magasabb munkatermelékeny­ségért, a szovjet sztahanovisták és újítóink módszereinek további beve­zetéséért és elterjesztéséért, a tech-~ nológiai fegyelem szigorú alkalma­zásáért, termelésünk sikerét veszé­lyeztető valamennyi káros jelenség megszüntetéséért, a munka minősé­gének és a termelés gazdaságossá­gának mindennapos és állandó fo­kozásáért bátor harcba vezessék. Ebben a párt és a kormáhy se­gítségére számíthatnak. A párt és a kormány mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a cseh és szlovák nép képességei és tehetsége maxi­mális fejlődésének lehetőségét. Önök és minden dolgozó pártjuk és kor­mányunk iránt táplált rendíthetet­len bizalommal, hőn szeretett köz­társasági elnökünk, Antonin Zápo­tocky elvtárs vezetésével, a csehek és szlovákok Nemzeti Arcvonalának rzilárd egységében emeljék magad­ra és vigyék tovább a zászlót, a hal­hatatlan Sztálin elvtárs % a lialha­tatlan Gottwald elvtárs zászlaját! Erőt s fáradságot ne kíméljenek annak érdekében, hogy sikeresen befejezzük ötéves tervünk ötödik évének faladatait. mányunk vezetésével még buzgób­ban fogunk küzdeni a munka terme­lékenységének további növekedésé­ért, még serényebben fogjuk fejlesz­teni a leghaladóbb technikát, még serényebben fogjuk tovább alkalmaz­ni a szovjet tapasztalatokat, kitar­tóan és fáradhatatlanul megismer­tetjük a többi dolgozókat a leghala­dóbb munkamódszerekkel. Mindennapi munkánk biztos vezérfonala tovább­ra is a halhatatlan Sztálin müve, nagy tanítványának, Klement Gott­wald elvtársnak öröke és szeretett köztársasági elnökünk, Antonín Zá­potocky elvtárs jótanácsai lesznek. Karol Kosztecska, a kladnói Egyesült Acél­művek olvasztárának beszéde Drága köztársasági elnök elvtárs, elvtársak, drága barátaim! A kitüntetettek nevében szívből jövő köszönetet mondok azért a nagy bizalomért és megtiszteltetésért, amelyben szeretett köztársasági el­nökünk, kormányunk és népünk ré­széről ma részesültünk. Ezt a leg­magasabb kitüntetést mindig büsz­keséggel és a felelősség érzetéve', fogjuk viselni, mert nagyrabecsülé­sét jelenti munkásaink, parasztjaink munkájának, amelyet a szocializmus 1 építése és a világbéke biztosítása te­I rén végeznek. Az építésünk egész terén elért si­kereket azonban sohasem értük vol­na el, ha nem abban az országban él­nénk, amelynek a dolgozó nép az igazi ura, ha nem tartanánk sze­münk előtt szovjet elvtársaink pél­dáját és tapasztalatait és ha meg­feledkeznénk arról, hogy a boldog jövőt csak akkor biztosíthatjuk, ha állandóan fokozzuk termelésünket. Fogadjuk, hogy pártunk és kor*

Next

/
Thumbnails
Contents