Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-19 / 121. szám, kedd

2 III SZO 1953 május 19 Egyiptomi vélemény az angol-egyiptomi tárgyalások megszakításáról A" „Reuter" jelentése szerint Nasz­szer ezredes, az úgynevezett egyip­tomi forradalmi tanács tagja, saj­tónyilatkozatot adott. Nasszer el­mondotta, hogy az angol-egyiptomi megbeszéléseken Egyiptom részéről beterjesztett javaslat fő követelése a brit csapatok kivonása volt. A csapatok létszámáról szólva hangsúlyozta, hogy még Churchill szerint is 80.000 főből állt az angol csapatok száma, holott az 1936. évi szerződés értelmébe n legfeljebb 10.000 fő lehetne Ezíután a következőket mondotta Nasszer: „Nincs szándékomban itt felsorolni, hogy az angolok hány íz­ben sértették meg ezt a szerződést, amelyet azután Egyiptom felbon­tott. A szerződést az angolok úgy tekintették, mintha csak arra szol­gálna, hogy jogokat biztosítson ne­kik. amelyeket kényük-kedvük sze­rint még túl is léphetnek." Nasszer hozzáfűzte, hogy ez a szerződés összeegyeztethetetlen a mai tor és az ENSz alapokmánya szellemével. ­Az egyiptomi kormány a tárgya­lások során követelte, hogy a szuezi támaszpontot adják át Egyiptomnak és a műszaki berendezéseket bízzák az egyiptomi kormányra. Arra az angol követelésre, az angol szakértők Szuezban maradjanak, Nasszer a következőket válaszolta: „Nem tiltakoztunk az ellen, hogy meghatározott számú külföldi szak­értő továbbra is a támaszponton maradhasson, bizonyos technikai munkák ellátására, de osak azzal a feltétellel, hogy ezek a külföldi szakemberek kötelezik magukat ar­ra, hogy megállapított határidőn belül egyiptomiakat képeznek ki ezeknek a munkáknak ellátására." A továbbiakban elmondotta Nasz­szer, hogy egyiptomi részről azért mentek bele a tárgyalásokba, mert az angolok kijelentették, hogy való •ban meg akarnak egyezni „A meg­beszéléseken azonban bebizonyoso­dott, hogy az angolok cselekedeteit még mindig a régi imperialista tö­rekvések irányítják Felfüggesztettük a megbeszélése­ket, mert rájöttünk, hogy az angolok célja: új elnevezés alatt fenntartani Egyiptomban az idege n megszál­lást" — fejezte b e nyilatkozatát Nasszer ezredes. Olaszország a választások előtt Nehru külpolitikai beszéde az indiai parlamentben Mint az „AFP" jelenti, Nehru in­diai miniszterelnök pénteken a par­lamentben mondott külpolitikai be­szédében üdvözölte a Szovjetuniónak és Kínának a nemzetközi helyzet fe­szültségének enyhítését célzó erőfe­szítéseit. Az indiai miniszterelnök beszédé­nek nagy részét a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalásoknak szen­telte és ikemelte, hogy India „ked­vezően fogadta" a koreaiak és a kí­naiak nyolc pontból álló javaslatát. Nehru hangsúlyozta, hogy Harrison ellenjavaslatai ellentétben állnak az annakidején az Egyesült Nemzetek által elfogadott kapcsolatos határo­zattal. Nehru végül üdvözölte Churchill angol miniszterelnök javaslatát a nagyhatalmak legmagasabb síkon tartandó értekezletének egybehívá­sára. „Ezt a kezdeményezést csak helyeselhetem" — mondotta Nehru. Amint a „Ľ Unita" cimü olasz lap közli, az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt számos választási gyűlést tartott, nagy tö­megek részvételével. A nápolyi gyű­lésen, amelyen 60.000 ember vett részt, Pietor Secchia elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese tartott beszédet, Giuseppe Di Vittorio elvtárs, az Olasz Alta­lános Szakszervezeti Szövetség fő­titkára a milánói választási gyűlé­sen szólalt fel. Bariban Pietro Nen­ni, az Olasz Szocialista Párt főtitká­ra tartott ugyancsak 60.000 ember előtt beszédet. A Kommunista Párt a képviselő­házi választások alkalmával 30 vá­lasztási körzetben jelölt (minden körzetben több képviselőt választa­nak) és a szenátusi választásoknál 237 körzet közül 203-ban 1elöl (min­den egyes körzetben egy szenátort választanak). A képviselőházi vá­lasztásoknál az Aoszta Völgyben le­vő választási körzetben, ahol csak egy képviselőt választanak, a kom­munista párt közösen a szocialista párttal jelöl. A progra-mmot, amellyel a Kommu­nista Párt a választási időszakba lép, a nemrégen megtartott Nemzeti Konferencián dolgozták ki és ez a programm a következő célokat tűz­te ki: megakadályozni a keresztény demokrata koalíciót abban, hogy a jövő választásokban megkapja a szavazatok 50 százalékát és ezzel megakadályozni azt, hogy visszaél­jenek az új választási törvénnyel. Továbbá a legnagyobb monopólista üzemek államosítása, nagyméretű földreform megvalósítása a nagy latifundiumok kisajátításával és a földeknek a földnélküli- és kisparasz­toknak való kiosztásával, dijtalan orvosi segítség bevezetése és szociá­lis biztosítás az összes dolgozók szá­mára; alacsony lakbérü lakóházak építésének nagyméretű programm ja, a dolgozók és szervezeteik üldözésé­nek megszüntetése, olyan kormány megalakítása, amely kifejezésre jut­tatná az olasz nép békés törekvéseit és amely képes volna jó szomszédi kapcsolatokat teremteni az összes országokkal és velük széleskörű ke­reskedelmi kapcsolatot kiépíteni. Hogy az ösBzes pártok számára a választási harcban egyenlő feltétele­ket biztosítsanak, a Kommunista Párt azt javasolta, hogy alakítsanak egy párton felüli szervet, amelyben képviselve volnának a választások­ban résztvevő összes pártok. Ez a szerv ellenőrizné a pénzfor­rásokat, amelyeket az egyes pártok a választási propagandára kapnak, valamint e pénzösszegek felhaszná­lását. Ehhez a javaslathoz csupán a Szocialista Párt a Nemzeti Demo­kratikus Szövetség, az Olasz Szociá­lis Mozgalom csatlakozott, a ke­resztény demokratikus tömb pártjai közül pedig csak a liberális párt. Országgyűlési választások a Magyar Népköztársaságban Május 17-én egész Magyarorszá­gon megtartották a Magyar Nép­köztársaság országgyűlési választá­sait. / A főváros lakosai már kora reggel elindultak otthonaikból, hogy eleget tegyenek állampolgári kötelességük­nek. A XIX. budapesti kerületben az építkezési ipari iskola épülete előtt ahol az 1. számú választási körzet volt, már jóval a választások meg­kezdése előtt nagyszámú választó gyűlt össze. Pontosan hét órakor Kuha György kőműves, a választási körzeti bizottság elnöke, kinyitotta a választási helyiség ajtaját. Első­nek Englert Emil, egy öreg festő vette át szavazócéduláját. Kilenc óra tájban a választási körzetbe ér­kezett Rákosi Mátyás feleségével. A választók első jelöltjüket viharos tapssal üdvözölték. Reggel 9 óráig ebben a körzetben 500 választó kö­zül már több mint 300 adta le sza­vazatát. A XIII. kerületben levő 18. válasz­tási körzet szavazói, az új iskolaépü­letben adták le szavazatukat. Az or­szág felszabadítása előtt a főváros­nak ebben a legnagyobb kerületé­ben csupán három alapiskola volt, most 18 általános műveltséget adó 8 osztályos iskola, 6 középiskola, 3 ipari tanulóotthon, 78 óvoda és ját­szótér, valamint egy gyönyörűen be­rendezett kultúrház, 29 üzemi orvo­si tanácsadó van, azonkívül e kerü­letben stadion épül, nagy modern há­zakból álló utcák létesülnek, ahol munkások laknak. Csupán egészség­ügyi célokra az idén ebben a kerü­letben több mint 20 millió forintot fordítottak. Az ünneplőbe öltözött fémmünká­sok, valamint a bőr- és gépipari munkások gyermekeikkel együtt vé­getláthatatlan sorban haladtak a vá­lasztóhelyiségek felé. Két óra alatt ebben a körzetben a választóknak több mint 50 százaléka adta le sza­vazatát Egész Budapesten nagy lel­kesedéssel folyt le az országgyűlési választás. A koreai fegyverszüneti tárgyalások A koreai-kínai fegyverszüneti kül­döttség május 16-án a következő közleményt adta ki: „A teljes küldöttségek május 16-i ülésén Nam Ir tábornok, a koreai­kínai küldöttség vezetője erélyes szavakkal ítélte el a másik félnek azt a kísérletét, hogy aláaknázza az újból megindult fegyverszüneti tár­gyalások alapjait. A másik fél nem válaszolt Nam Ir tábornok elítélő szavaira, hanem — adminisztratív okokra hivatkozva — a teljes küldöttségek üléseinek háromnapos szüneteltetését kérte. Nam Ir tábornok ezután kijelen­tette, hogy a koreai-kínai küldöttség több jelentős erőfeszítést tett a fegyverszünet létrejötte érdekében és nemcsak nyilvánvaló engedménye­ket tett a hadifoglyok hazatelepíté­sének szakaszaira, időpontjára és lebonyolítási módjára vonatkozóan, hanem igyekezett a legnagyobb mér­tékben magáévá termi a másik fél álláspontját is és két konkrét javas­latot terjesztett elő a hadifoglyok hazatelepítésének gyakorlati lebo­nyolítására. Ha a másik fél — amint ezt állítja — mielőbbi fegyverszüne­tet óhajt Koreában, akkor semmi oka sincs arra, hogy akár a tárgyalások alapjainak felborítását célzó képte­len javaslatához, akár a hadifog­lyok erőszakos visszatartásához ra­gaszkodjék. Nam Ir tábornok végül hozzájá­rult a másik félnek ahhoz a kéré­séhez, hogy adminisztrativ okok miatt három napig szüneteljenek az ülések. Követelte, hogy a másik fél vegye újból komolyan fontolóra ál­láspontját, vonja vissza a tárgyalá­sok alapjait aláaknázó ellenjavasla­tát és tegye gyorsan lehetővé a megegyezést a koreai-kínai fél ja­vaslatainak alapján. A teljes fegyverszüneti küldöttsé­gek május 20-án. szerdán délelőtt 11 órakor tartják a következő ülé­süket. INDRIS COX: A haladó erők hatalmas győzelme a brit-guyanai választásokon Az elmúlt hónap végén a ha­ladó erők hatalmas választási győzelmet arattak a délamerikai kontinens északkeleti csücskén fekvő Brit-Guyanában. Ez az ese­mény, amely igen fontos fejle­ményt jelent a gyarmati népek függetlenségi harcában, nagy nyugtalansággal tölti el az impe­rialista vezető köröket. Mint ahogy a Washington Post" írta, a/. „Egyesült Államok külügymi­nisztériuma hisztérikus távirato­kat vált az angol külügyminisz­tériummal amiatt, hogy erősödik a kommunizmus a Karibi-tenger térségében, pontosan a Panama csatornával szemben.« Az alábbi­akban közöljük Iiidris Cox elvtárs Londonból küldött cikkét a brit­guyanai eseményekről. A Brjt-Guyánában nemrég meg­tartott általános választásokon a népi haladó párt (PPP) a 24 man­dátum közül 18-at szerzett meg. Ezek voltak az első választások, amelyeket Brit-Guyanában az egész felnőtt lakosságra kiterjedő válasz­tójog alapján tartottak meg. A vá lasztások eredménye nagy nyugta­lanságot keltett brit uralkodó kö­rökben. Ez az első ország a biro­dalmon belül" — irta a londoni „Dai­ly Herald" — amelynek „kommu­nista kormánya lesz." A választá­sok eredménye arról tanúskodik, hogy Nyugat-Indiában nöttön nő a népi felszabadító mozgalom, amely­nek célja, hogy kiragadja a terü­Ittet az imperializmus uralma alól Brit-Guyana a délamerikai szá­razföldi keleti-atlanti partvidéken fekszik; Venezuelával," Braziliával « Holland-Guyanával határos. Te­rülete több mint 200 ezer négyzet­kilométer, lakosságának száma nem éri el a félmilliót. Történelmi és politikai kapcsok fűzik a Karibi­tenger szigetvilágához és egyike a „nyugatindiai" néven ismert brit gyarmatoknak. Brit-Guyana gazda­sági potenciája és földrajzi helyze­te folytán egyaránt rendkívül fon­tos a brit imperializmus számára. A gyarmaton nagy cukorültetvé­nyek rizsföldek, valamint arany- és gyémántbányák vonnak és jelenleg széleskörű olajkutatások folynak. E tipikus brit gyarmat legfőbb testülete eddig egy olyan törvény­hozó tanács volt, amelyben a hiva­talból részvevő és a kinevezett ta­gok többségben voltak. A tanács 34 tagja Jíözül 20 volt hivatalos, il­letve a brit kormányzó által kine­vezett tag és 14 a választott. A brit-guyanai nép részéről azonban olyan erős nyomás érvényesül az önkormányzat érdekében, hogy a brit vezető osztály kénytelen volt új alkotmányt kihirdetni és ennek az új alkotmánynak alapján az idén áprilisban általános választásokat tartani. Az új törvényhozó testületnek 27 tagja van és ezek közül 24-et vá­lasztott a brit-guyanai nép, a töb­bi hármat pedig továbbra is a kor­mányzó nevezi ki. Az úgynevezett államtanács 9 tagja közül azonban csak 3 választott, 6 pedig kineve­zett. A végrehajtó tanács, amely kormány funkcióját tölti be.. 6 megválasztott tagból és egy kineve­zett tagból áll. de hivatalból tagja még a végrehajtó bizottságnak a brit kormányzó és még három ma­gasrangú tisztviselő. A törvényhozó testület 27 tagja közül tehát most 18 a népi haladó párt soraiból kerül kl és a végre­hajtó tanács 10 tagja közül, akik miniszteri szerepet játszanak, hat szintén ennek a pártnak a tagja. Az államtanácsban a népi haladó pártnak azonban csak két képvise­lője van és valószínű, hogy ez a testület fogja kifejteni a legna­gyobb ellenállást a brit-guyanai nép majdnem teljes egészének aka­ratát képviselő PPP-vel szemben. Hogy mennyire a népi haladó párt mögött áll a nép, errenézve elegen­dő megemlíteni, hogy a párt veze­tőjét, dr. Cheddi Jagant 82 száza­lékos többséggel választották meg. Megjegyzendő, hogy a népi ha ladó párt nem kommunista párt. Népi demokratikus politikai szer­vezet, amelynek szocialista céljai vannak és vezetői marxisták. A PPP nyitva áll a brit-guyanai nem­zet felszabadítási mozgalom minden őszinte harcosa és mindazok előtt, akik a szocializmus elérésére törek­szenek. Körülbelül 5000 tagja van és döntő befolyást gyakorol a szak­szervezeti mozgalom körében. Brit­Guyanában 44 szakszervezet műkö­dik, de ezek közül csak 15 tagja a szakszervezeti kongresszusnak. A választás eredménye alapján bizo­nyosra vehető, hogy a szakszerve­zeti mozgalom átszerveződik és na­gyon valószínű, hogy a brit-guya­nai szakszervezeti kongresszus csatlakozik a Szakszervezeti Világ­szövetséghez. A PPP a következő politikai pro­gramm alapján vivta meg a válasz tási küzdelmet: »A népi haladó párt felismeri, hogy a kizsákmá­nyolásnak, a gazdasági válságoknak, a munkanélküliségnek és a háború­nak teljes és végleges megszünte­tése csakis a társadalom átalaku­lása útján lehetséges. A párt meg­fogadja, hogy klvivja Guyana sza­badságát és függetlenségét és meg­valósítja a karibi gyarmatok de­mokratikus államszövetségét, közös alkotmányozó gyűlés által kidolgo­zandó szövetségi alkotmány alap­ján. A népi haladó párt megfogad­ja, hogy olyan igazságos szocialista társadalom felépítéséért fog küzde­ni, amelyben a terület ipara és természeti kincsei a nép tulajdoná­ba mennek át és a közérdeknek megfelelő irányítás alá kerülnek; egy olyan társadalomért, amelyben mindenkinek biztonság, béke, bőség és szabadság jut osztályrészül. A népi haladó párt a munkások és parasztok egységét mozdítja elő, felkarolja a szövetkezeteket és kö­telezi magát arra, hogy elősegíti a haladó gondolkozású kereskedők, a szabadfoglalkozásúak, közalkalma­zottak és háztartásokban dolgozók érdekeit, tekintet nélkül arra, hogy milyen fajhoz tartoznak. Megalku­vás nélkül fog küzdeni az imperia­lizmus és a gyarmati elnyomás el­len, s teljes erejével támogatni fog­ja a nemzetközi munkásosztálynak, valamint azoknak az országoknak felszabadítási mozgalmát, amely or­szágok Idegen érdekeknek vannak alávetve. A brit-guyanai haladó mozgalom zászlóbontása 1946-ban volt, ami­kor megalakult a „politikai ügyek bizottsága." Ez egyengette a népi haladó párt útját, amely 1950-ben alakult meg. A párt „Mennydörgés" elmen havi folyóiratot ad ki, mely nevén Viliam Morris költő hasonló cimü és a brit-guyanai nép érzel­mi világát tükröző költeményéről nyerte. A mostani választásokon a PPP valóban elsöprő győzelmet aratott. Több mint 75.000 szava­zatot adtak le a pártra. Most meg­választott képviselői közül 9 indián, 7 néger, 1 európai és 1 egyéb szár­mazású. A brit vezető körök a választá­sok előtt következetesen megsér­tették a guyanai nép demokratikus jogait, akadályozták a haladó veze­tő mozgási szabadságát Brit-Guy­ana és Nyugat-India más területei között, s megtiltották a marxista és más haladó irodalmi termékek be­hozatalát a gyarmat területére. Va­lószínű, hogy a népi haladópárti többségű brit-guyanai törvényhozó testület és a gyarmati kormányzók közötti heves harcókra került sor minden fontosabb kérdés körül. A brit kormányzó még mindig igen nagy hatalommal rendelkezik. A választások előtti helyzettel szem­ben azonban a különbség az, hogy most már dr. Cheddi Jagan, a népi haladó párt vezetője a miniszter­elnök, a PPP a törvényhozó testü­letben nagy többségre -támaszko­dik, olyan többségre, amelyet Brit­Guyana népe választott meg. A népi haladó párt szoros kap­csolatban áll a nemzetközi demo­kratikus erőkkel. A párt határo­zottan állást foglal az öt nagyha­talom békeegyezménye mellett. Ve­zetője dr. Cheddi Jagan részt vett a berlini Világifjúsági Találkozón. Egy másik vezető tagja Sindney King jelen volt a bécsi nemzetközi Gyermekvédelmi Értekezleten, Ja­net Jagan, a párt vezetőjének fele­sége, aki maga is jelentős szerepet tölt be a párt életében, tevékenyen támogatja a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetséget. Brit-Guyana történelmi időket él át. A brit-guyanai nép előtt még nagy küzdelem áll, de ezt a népet a végső győzelem kivívásában szö­vetségesként támogatja az imperia­lizmus ellen harcoló brit nép is.

Next

/
Thumbnails
Contents