Uj Szó, 1953. május (6. évfolyam, 106-132.szám)

1953-05-19 / 121. szám, kedd

1953 május 19 UJSZÖ 3 Teljesítsük Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának előkészületei során a CsKP országos konferenciájának összes határozatai Köztársaságunk kerületi városaiban 1053. május 16. és 17. napjaiban tartották meg a kommunista párt­kerületi konferenciáját, araelyek értékelték a kerületi pártszervezeteknek az elmúlt időszakban végzett mun­káját. A konferenciák feladatul tűzték ki, hogy a CsKP országos konferenciája határozatalt követke­zetesen teljesítsék, hogy az új alapszabályzatokat minden pártszervben és pártszervezetben érvényesít­sék, hogy a kommunistákat és minden dolgozót a gottwaldi ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesí­tésére mozgósítsanak. A szlovákiai kerületi pártkonferenciák Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előkészületeinek jegyében folytak le. A X. kongresszus a pártnak Szlovákia Kommunista páítju ÍX. kongresszusa óta Szlovákiában végzett munkáját értékeli. A kongresz­szus feladata, hogy a CsKP országos konferenciája határozatainak alapján mindenekelőtt a kommunisták, nak világos irányvonalat adjon arra, hogyan bizto­sítsák Szlovákia szocialista iparosításának további sikeres fejlődését köztársaságunk szocialista építésé­nek keretében. Szlovákia Kommunista Pártja kon­gresszusának a feladata, hogy az intézkedések meg­tételét biztosítsa annak érdekében, hogy a párt alap­szabályzata valóban minden egyes pártszervezet, min­den egye? pártszerv, minden egyes kommunista alap­törvényévé váljon, hogy Így a pártélet politikai, ideo­lógiai és szervezeti színvonala lényegesen emelked­jék. A kongresszus feladata, hogy még kitartóbb bé­keharcra mozgósítson. Szlovákia Kommunista Pártja pozsonyi IV. kerületi konferenciáján Karol Bacílek elvtárs hadseregtábor­nok, miniszterelnökhelyettes és nemzetbiztonságügyi miniszter, a CsKP KB politikai titkárságának tagja mondott beszédét. Beszédében kit rfizte azokat a felada­tokat, amelyek Szlovákiában egész pártunk előtt ál­lanak, hogy a pártszervezetek és pártszervek már Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa elő­készületeinek során kiküszöbölhessék a hiányosságokat és a CsKP országos konferenciáján kitűzött feladatok következetes teljesítésével, Klement Gottwald elvtárs tíz pontjának sikeres teljesítésével üdvözölhessék a kongresszust. Karol Bacílek elvtárs beszéde Bacílek elvtárs bevezetőjében a párt fő feladatairól beszélt. Pár. tünk fő feladata jelenleg a harc a bá­jtéért. A béke megőrzése biztosítja nekünk hazánk további sikeres szo­cialista építését és népünk életszín­vonalának rendszeres emelkedését" — mondotta Bacílek elvtárs és ki­fejtette a jelenlegi nemzetközi hely­zetben előttünk álló feladatokat E feladatokhoz tartozik" éberségünk és elővigyázatosságunk állandó fokozá sa a külső és belső ellenséggel szem­ben č s hazánk védelmi képességének építése. Feladataink a szocializmus építésében „A párt fö feladatalt a CsKP or­szágos konferenciája tűzte ki és e feladatok a legközelebbi időszak mindennapi feladatainak teljesítésé ben a párt irányvonalát képezik. Oottwald elvtárs beszámolójának minden pártfunkcionárius mindenna­pos nélkülözhetetlen kézikönyvének kellene válnia. Gottwald elvtárs be­számolójának minden egyes bekez­dését újra és ismételten gondoljuk át és vonjuk le belőle mindennapos tevékenységünkre fontos következ­tetéseket." Bacílek elvtárs rámutatott a marx-lenini eszmék erejére, a párt erejére ég egységére, amely biztosí­totta a párt belsejében megbújt összeesküvők és áruló bandájuk fel­számolását. Habár a Sziánszky-ban­da óriási károkat okozott a köztár­saságnak, mégis kétségtelenül előre haladunk. Tények és számadatok ta. núskodnak az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésében népünk anyagi és kul­turális színvonalának állandó emel­kedésében elért nagy sikereinkről. Sikereink kétségtelenül azt bizonyít­ják, hogy a szocializmus építésé­nek útján má r senki sem tartóztat­hat fel bennünket. Nem szabad azonban, hogy sikereink önelégül­tekké tegyenek bennünket. Lássuk meg azt is, hogy nem teljesítjük egyenletesen a tervet, hogy a me­zőgazdasági termelés és begyűjtés tervét nem teljesítjük kielégítően. A kereskedelem és az elosztás (szer­vezési hiányosságai mellett ez az oka annak, högy nem elégíthetjük ki teljesen dolgozóink összes szűk ségleteit. „Népünk életszínvonala emelkedik. Tudnunk kell, hogy a termelés növekedésével népünk szük. ségletei is fokozódnak, a nép mél ­tán Igényesebbé válik és minden szükségletét csak a tervnek a ter­melés minden szakaszán rendszeres és szabályos teljesítésével elégíthet­jük ki. Ez irányban még sok hiá nyos&ág fordul elő és nem lehetünk megelégedettek." A z 1953 elsö negyedévi terv tel­jesítésének eredményei megmutat­ják, hol vannak igen komoly hiá­nyosságaink. E hiányosságok gyö­kereit, az egyes ágak terve nemtel­jesitésének okait az emberekben kell keresni, abban, hogyan tudják a kommunisták az államot és egész gazdaságunkat igazgatni és abban, hogyan a dolgozók tömegeit a szo­cializmus építésében újabb küzdel­mekre és újabb győzelmekre lelke­síteni és vezetni. Hiányosságaink és hibáink bíráló értékelésénél és gyökereik megállapításánál semmi okunk sincs arra, hogy máshol ke­ressük őket, mint ahogy ezt a CsKP országos konferenciáján Gottwald elvtárs feltárta. A konferencia hatá rozatának teljesítése Gottwald elv­társ örökének teljesítése minden egyes kommunista szent kötelessége. Gottwald elvtárs tíz pontja—munkánk állandó irányvonala Mily feladatokat tűzött ki Gott­wald elvtárs tíz pontjában? 1. Minden egyes párttagnak ideo­lógiai, politikai és szervezési aktivi­tásra való tanítását. Gottwald elv­társ a következőket mondotta: „Váljék minden egyes pártszervezet és minden egyes párttag a maga munkahelyén egyre jobban a széles tömegek szószólójává és vezérévé." Szlánszky aljas politikája a párt­ban és a pártszervezetekben kétség­telenül mély nyomokat hagyott. A párt belső életének megbénítása, a bírálat és az önbírálat, a párttagok és pártszervezetek kezdeményezésé­nek elnyomása, a mindennapi be­csületes tömegpolitikai munkának zajos ünneplésekkel és bombasztikus frázisokkal való helyettesítése, mind ennek nyomokat kellett hagynia a pártszervezetekben. A pártszerveze­tek gyorsan küszöböljék ki ezeket a hiányosságokat. Üzemi pártszervezeteink gyakran közömbösen néznek a hiányosságok­ra, nem küzdenek a munkamulasztás és munkaerőhullámzás, a termelési technológia megszegése, a társadal­mi tulajdon meglopása ellen és nem világosítják fel a dolgozókat e je­lenségek káros mivoltáról. > „Az üzemek tömegpolitikai mun­kájában sohasem szabad megfeled­keznünk azokról a változásokról, amelyek üzemeink dolgozóinak ösz­szetételében állottak be, ami külö­nösképpen Szlovákiábap érezhető. Szlovákiában szemmel kísérjük az ipar rendkívül rohamos fejlődését. Iparunkban ma háromszor anr.yi munkás dolgozik. mint a háború előtt emellett azonban látnunk kell, hogy a régi, osztályharcban meg­edzett munkáskáderek száma az üzemekben igen jelentősen csökkent. Sok régi elvtárs átment az államap­parátusba, ahol ma a nemzeti bizott­ságokban és gazdasági vezető helye­ken dolgozik. Sokan beléptek a had. seregbe és a tisztikart, a nemzet­biztonsági testületet stb. képezik. Ki kerül ezen öntudatos munkások he­lyére az üzemekbe? Kikből áll üj munkásosztályunk. — Nagyobbrészt kisparasztokból, vagy ki s és közép­parasztjaihk gyerekeiből nagy szám­ban volt kisiparosokból, a termelés­be áthelyezett hivatalnokokból és állami alkalmazottakból. Nyilván való, hogy az említettek üzemeink­be magukkal hozzák falvaik elmara^ dottságát, a kispolgári rétegek tag. 1 jainak a kapitalista rendszerből ere­dő előítéleteit és nem elég öntuda­tosak. gyakran fegyelmezetlenek. Mi a teendő ez irányban? Elsősorban erősítsük a legfonto­sabb munkaszakaszokon kommunista kádereinket. Az élmunkások és leg­jobb dolgozók, a legjobb bányászok, az ú.mevelésű forradalmi ifjúság so. raibói szerezzünk párttagjelölteket és új párttagokat. Minden egyes kommunistának kötelessége a min­dennapos munka, a mindennapos küzdelem során kitartó és fáradt ságot nem ismerő munkával meg­győzni a munkások elemaradott ré­tegeit a párt és a kormány politi­kájának helyességéről. Üj munkás­osztályunkat proletár szellemben át kell gyúrnunk. Kövessünk el min­dent, hogy az új munkások öntuda­tos. a párt politikájának helyességé­ről meggyőződött munkásokká, a munkásosztály fegyelmezett tagjai­vá, a szocializmus építőivé váljanak. Alapszervezeteink és párttagjaink nem maradhatnak közömbösen az Iránt, hogy az üzemben a technoló­giai eljárások be nem tartása kö­vetkeztében rendszeresen selejtet gyártanak, ha a mester vagy az üzem igazgatója nem törődik az anyagszállítással, a munka jó meg­szervezésével és közös nemzeti tu­lajdonunkat naponta meglopják. A párttagok falvainkon nem néz­hetik közömbösen, hogyan szervezik meg a munkát és gazdáikodnak az EFSz-ekben, hogyan törődnek az állattenyésztés fejlesztésével, hogy a szövetkezet egyes tagjai a maguk javára az állami gazdaságokon vagy az EFSz-ekben megrabolják a ta­karmánykészletet. üzemi és falusi pártszervezeteink, a járási vagy kerületi pártbizott­ságok dolgozói, a központi hivata­lokbon és a gazdaságokban dolgozó párttagok naponta érezzék, hogy a szocialista építés őrségén állanak és naponta küzdjenek feladataik telje­sítéséért. Példát kell mutatniok a többieknek, hogy a szocializmus épí­tésében áldozatkész, kitartó és lel kes munkájukkal a többi' dolgozókat magukkal vonják és helyes úton ve­zessék." 2. Gottwald elvtárs lelkünkre kö­tötte másodszor: „Gondoskodni fo­gunk arról, hogy sokkal nagyobb mértékben emelkedjék gazdasági szerveink vezetőinek politikai 'és szakmai színvonala fentről egészen le, hogy a meglevő feladatok és a rájuk rótt követelmények színvona­lára emelkedjen." „Gazdaságunk irá­nyítása minőségének problémája — mondotta Gottwald elvtárs — a leg­főbb porblémák egyike." Mik az állami és gazdasági szer­vek irányításában vezető helyre ál­lított kommunisták fő problémái és miért helyezett oly nagy súlyt Gottwald elvtárs a fontos szakaszo kon' működő kommunisták szakmai képességére? A Szlánszky-per többek között rámutatott azokra a hiányosságok­ra, amelyek abból eredtek, hogy az állami vagy gazdasági apparátus­ban fontos helyekre állított kom­munistákat az ellenség gyakran csak azért tudta megtéveszteni, mert nem tudtak megbirkózni a rá­juk rótt feladatokkal, mert nem törődtek szakmai képzésükkel s az­után a szakemberek munkáját sem ellenőrizték kellőképpen. A vezető helyekre állított elvtársak nagy ré­sze megértette feladatait, szakmai­lag művelődött, sok tapasztalatot gyűjtött és ma az úi munkásélte!­miségnek, tehetséges gazdasági ve­zetőknek tekinthetjük őket. Egyesek csalódást keltettek, mert vakon hit­tek a régi rendszer embereinek, akik néhány esetben szabotálók és rend­szerint ellenségeik voltak állami berendezésünknek. Minden felelősségteljes helyen ál­ló kommunistához fordulva ki kell jelentenünk, hogy naponta tanulja­nak, hogy az üzem munkájának irá­nyításában és szervezésében szak­emberekké váljanak, hogy igyekez­zenek technikai ismeretekre szert tenni és igazi szakemberekké válni. Gyakran találkozunk olyan elvtár­sakkal is, akik szakemberekké vál­tak, de szűk látókörű gyakorlati em­berek maradtak, akik előtt nincs semilyen politikai távlat, megfeled­keznek a kommunista éberségről és elővigyázatosságról. Elfelejtik azt, hogy a szocializmus építése kiélező­dött osztályharc hözepette megy végbe, és ellenségeink módszerei na­ponta változnak. Ezért minden egyes kommunista feladata Gottwald elvtárs utasításá­nak következetes teljesítése, a gaz­dasági szervekben működő vezetőink politikai és szakmai színvonalának állandó minőségi emelése. . 3. Gottwald elvtárs lelkünkre kö­tötte, hogy gondoskodjunk új, fiatal kádereknek gazdaságunk vezető he lyeire való még merészebb kieme­léséről, hogy még jobban gondoskod­junk politikai és szakmai nevelé­sükről. A termelésben és új káde­rek nevelésében használjuk ki a régi műszaki és tudós értelmiséget, amely a mai népi demokratikus rendszerrel szemben pozitív viszo­nyáról tett bizonyságot. 1945 óta' már sok új mérnök nevelődött fel, akiknek gondolkodását még tanul­mányuk idejéből ismerjük, köztük a CsISz és a pártszervezetek sok aktív funkcionáriusa. Nagyrészük nem dolgozik közvetlenül a termelésben, hanem gyakran eldugott helyeken adminisztratív munkát'végez és nem adunk nekik mindig teljes lehetősé­get arra, hogy gyorsan gyakorlatra tegyenek szert, hogy elsajátítsák a régi mérnökkáderek tapasztalatait és gazdaságunk vezető helyeire ke­rüljenek. Teljesen meg kell becsülnünk a régi értelmiség jő és becsületes munkáját. Használjuk ki a régi ér­telmiség tapasztalatait, értékeljük őt munkája után. de még bátrabban emeljük ki a fiatal kádereket és ál­lítsuk őket vezető helyekre. Az állami és munkafegyelem szigorú betartásáért 4. Gottwald elvtárs megkövetelte tőlünk, hogy az állami és a munka­fegyelem betartása követelményei nek megbírálásánál szigorúak le gyünk. „Nem tűrhetjük tovább — mondja Gottwald elvtárs, — hogy a felelős tényezőket érintő következ­mények nélkül megszegjék a párt­ós kormányhatározatokat, vagy pedig hogy egyáltalában ne hajtsák azo­kat végre." Volt olyan idő, amikor a kommu­nista párt a törvények ellen küz. dött és megszegte a burzsoá tör vényeket és kormányrendeleteket. Abban az időben volt ez, amikor az állam csupán az uralkodó burzsoá osztáíy eszköze volt és a dolgozók kizsákmányolására szolgált. Abban az időben volt ez, amikor a burzsoá törvények jogot adtak a gyártulaj­donosoknak, hogy a munkásokat büntetlenül kidobálhassák a mun­kából, családjaikkal együtt éhségre és nyomorra, a rossz táplálkozás és éhezés következtében lassú halál­ra ítéljék őket. Gottwald elvtárs vezetésével új törvényeket hoztunk, amelyek a munkásosztályt védelmezik és elke­rülhetetlenül szükségesek, hogy fel­építhessük a szocializmust — dol­gozóink szebb és boldogabb életének alapjait. Ezért következetesen küz­denünk kell a törvényesség betartá­sáért. a párt- és állami fegyelem betartásáért. f „Ne engedjétek meg, — folytatta Bacílek elvtárs, — hogy bárki is megszeghesse azokat az előírásokat, melyek munkásaink biztonságát vé­dik, hogy bárki is megszeghesse a technológiai eljárást, hogy büntet­lenül elronthassa a drága anyagot és selejtet készítsen. Naponta har­coljatok közös tulajdonunk megrab­lása ellen. Az nem igaz, hogy csak az a tolvaj, aki más lakásba betör. Az is tolvaj, aki a közös, állami vagy szövetkezeti tulajdont paza­rolja. Az is tolvaj, aki az üzemben alumínium- vagy rézlemezt használ mosófazék gyártására. Közös tulaj­donunkat rabolja" meg az is, aki lop a vasúton, aki az üzemben szerszá­mokat lop. Egyszóval mindenki tol­vaj, aki jogot formál bármilyen ál­lami vagy szövetkezeti tulajdonban levő tárgy eltulajdonítására. Ez a küzdelem nem lesz könnyű. A munkások, a dolgozó értelmiség és a kisparasztok között is még- sok az elmaradott. Mindegyiküknél a kapitalista időkből eredő ilyen el­maradottság azt jelenti, hogy ma­guknak kaparintsanak meg mindent, és a közösség- rovására gazdagod­nak. Ezért tartsátok szem előtt a lenini jelszót: Pontosan és lelkiismeretesen vezesd a számlákat, gazdaságosan gazdálkodj, ne naplopóskodj, ne lopj és tartsd be a szigorú munkafe­gyelmet. Sok a hiányosság és pártszerve­zeteink nem mindig értelmezik he­lyesen a munkarend betartásáért fo. lyó küzdelmet. A kapitalista rend­szer alatt lehetetlen volt kihagyni a műszakot és ezzel megszegni a gyár rendszeres munkamenetét, le­hetetlen volt egyik üzemből a má­sikba vándorolni és olyan helyet ke­resni, ahol minél kevesebbet dolgoz­hatnak, de annál többet kereshet­nek." Tehát a munkaerőhullámzás és a munkamulasztás a kapitalizmus­ban azért nem volt lehetséges, mert mindenki ragaszkodott a ,maga he­lyéhez és örült, hogy a kapitalista a maga érdekében hagyta őt robo­tolni. Ma elég munka van. A kommu­nistákon keresztül azonban kollek­tív nyomással kell hatni a naplopók­ra és olyan hangulatot kell kelteni a gyárakban, hogy a munkamuiasz. tás egyszerűen lehetetlen legyen és az a munkás, aki igazolatlanul ki­hagy egy műszakot, szégyenkezzék. Az első félévben 1,406.000 napot mulasztottak el. ami 10.000 munkás munkáját és a termékekben 2 mil­lió korona veszteséget jelent. Az építészetben még rosszabb a helyzet. A félévi munkaeröhullámzásból egy Kuncsjeéhez hasonló üzem, vagy 13.000 lakóház felépítése volna le­hetséges. Rajtunk, kommunistákon áll. hogy megakadályozzuk ezt az ártalmag jelenséget. Természetesen a kommunistának, ha küzdeni akar az állami fegyelem betartásáért, magának is fegyelme­zettnek kell lennie Példát kell mu. tatnia az üzem többi dolgozóinak. Mindig idejében járjon munkába és ne változtassa állását hetenként, mint az ingjét. A fegyelemnek azonban nemcsak lent, de fent ís érvényesülnie kell. Tudatosítanunk kell, mily következ­ményekkel jár, ha nem tartják be a kiszabott tervet, ha a tervfelada­tokat idejében nem adják le a ter­melésnek, ha tűrik, hogy az üzemek_ ben csak a termelés nyers értékében, nem pedig egyes választékaiban tel­jesítsék a tervet. Ez irányban is ko­moly hiányosságaink vannak és gyakran az igen drága é 8 fontos 90 százalékban elkészült termékeket csak azért nem adhatjuk át. mert azon termékekben teljesítjük a ter­vet. amelyekre jelenleg senkinek sincs szüksége, túlméretezett tarta­lékokat készítünk, ahol többmilliárd koronát kitevő érték fekszik, más­részt pedig nem teljesítjük azokat a fő feladatokat, amelyek különösen fontosak és t legfontosabb termelést szolgálják. 5. Gottwald elvtárs arra is utasít bennünket, hogy szabályként bizto­sítsuk a párt. és kormányhatároza­tok teljesítésének rendszeres ellen­őrzését. azt, hogy e határozatok tel­jesítését minden kommunista nem fogja tehernek érezni, hanem ellen­kezőleg. szívesen veszi és kérni fog­ja, hogy munkáját és tevékenységét rendszeresen ellenőrizzék. Csak rendszeres és tervszerű el­lenőrzéssel érhetjük el, hogy nem­csak határozatokat hozunk, hanem minden határozatot életbe is lépte­tünk. A határozatok sikeres ellen, őrzéséhez szükséges a határozat tel­jesítéséért felelős személy világos megjelölése. A határozatok teljesí­tésének ellenőrzésekor a bűnöst is meg kell látnunk, aki a határozatot ne m teljesítette és felelősségre kell öt vonnunk. 6. Gottwald * ektárs feladatul tűzte ki, hogy ' vessünk véget annak az állapotnak, hogy a hiá­nyosságok és hibák megállapítása­kor a megszüntetésüket célzó gya­korlati intézkedések nincsenek egy­bekötve a hiányosságok megállapí. tásával. Sok olyan hiányosságunk Ss hibánk van, — akár üzemeink, akár egységes földműves szövetkeze­teink munkájában, fordul elő. — amelyekről csak általánosan beszél­tünk, amelyek ismertek. meg­szüntetésükről azonban senki sem gondoskodik. Gottwald elvtárs következetes­séget követei tőlünk é s hogyha megállapítjuk a hiányosságokat és/ hibákat, ne járjunk vakon és süke-' ten a hibák körül, hanem azonnal tegyünk konkrét é s gyakorlati in­tézkedéseket megszüntetésükre. Gazdaságunk további fejlődésének feltételei 7. Gottwald elvtárs a CsKP országos konferenciáján felada­tul tűzte ki, hogy jobban, az ed diginél sokkal jobban keltsük fel és szervezzük az alulról jövő kezde­ményezést. a szocialista munkaver­senyt és az újitómozgalmat, azzal a céllal, hogy a dolgozók egész kol­lektívájának technikai színvonalát fokozatosan közelebb vigy e az élen­járó dolgozók színvonalához. Azt akarjuk, hogy a munkág jól keressen. Emellett azonban az alap­vető gazdasági törvény ránk is vo­natkozik. Ezért a jobb élethez egyetlen egy út vezet: a munka ter_ melékenységének növelése, az a munka, hogy a munkás is többet (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents