Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-18 / 95 . szám, szombat

1953 április 22 UJSZO Jelentések a gyarmati és függő országok imperialistaellenes harcáról HELYESLIK GUATEMALÁBAN A KÖZÉPAMERIKAI ORSZÁGOK SZERVEZETÉBŐL TÖRTÉNT KILÉPÉST A guatemalai rádió beszámol arról a nagyszámú táviratról, amelyek támogatják és helyeslik a kormánynak a középamerikai országok szervezetéből történt kilépésre vonatkozó döntését és Guatemala külügyminiszterének az ENSz-hez intézett levelét, amely elítéli a Guatemala elleni intervencióval való fenyegetéseket. A kormány lépéseit helyeselték a guatemalai pártok, a munkásszövetség és más befolyásos csoportok. A Guatemalai Újságírók Országos Szövetsége a kormányhoz intézett táviratában a következőket írta: „Lelkesen üdvözöljük a kormány, határozatot, amely eleget téve a nép követelésének, bejelenti Guatemala kilépését a középamerikai országok szervezetéből. Ez a szervezet a Guatemala elleni intervenció és agreszszió eszköze lett, működésével árt az ország nemzeti szuverenitásának és méltóságának. Üdvözöljük a kormányt azért a bátor és határozott leveléért is, amelyet az ENSz-hez küldött és amelyben leleplezi, hogy befolyásos nemzetközi politikai körök külföldi intervencióval fenyegetnek." A rádió közlése szerint a középamerikai országokban egyes csoportok szintén támogatják Guatemala kormányának állásfoglalását. AZ INDIAI HALADÓ ERÖK SIKEREI A KÖZSÉGI VÁLASZTÁSOKON Amint a „Szvadhinata" jelenti, India Kommunista Pártjának jelöltjei nemrégen győzelmet arattak a szonarpuri községi választásokon. A kommunisták kilenc mandátum közül nyolcat szereztek meg. A dnapuri községi , választásokon az Egyesült Demokratikus Front jejöltjei győztek és kilenc mandátum közül ötöt kaptak. A MAROKKÓI NÉP KÖVETELÉSEI A L'Humanité közölte a Marokkói Kommunista Párt vezetőségének közleményét. A marokkői nép — írja egyebek között a közlemény — nem fogadja el sem azokat a „reformokat", ame lyeket ráakarnak kényszeríteni, sem a Francia Unióhoz való csatlakozását. Mind nyilvánvalóbbá válik, hogy a francia uralkodó körök Marokkót ismét a Francia Unióhoz akarják csatolni. A marokkói nép már kifejezte véleményét a Francia Unióhoz való csatlakozásról, amely csak leplezett francia uralom. A marokkői nép határozottan ragaszkodik a következő követelések teljesítéséhez: 1. Vessenek véget a rendőri terroruralomnak és biztosítsák a társadalmi és személyes szabadságjogokat; 2. alakítsanak olyan marokkői kormányt, amelyet megbíznának, hogy tárgyaljon a protektorátusról szóló szerződés érvénytelenítéséről és a Franciaországgal való új kap csplatok létesítéséről. E kormány feladata volna a demokratikus nemzetgyűlés megválasztásának előkészítése is." I A Szakszervezeti Világszövetség- főtitkára tiltakozott a ceyloni kormánynál tízezer munkás kizárása miatt Április 6-án a ceyloni teaültetvények 10.000 munkása tiltakozó sztrájkot jelentett be, mert az egyik ültetvényről elbocsátottak 70 olyan munkást, aki belépett a szakszervezetbe. Az ültetvénytulajdonosok erre aizal válaszoltak, hogy mind a 10.000 sztrájkoló munkást elbocsátották. Louls Salliant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tiltakozott Dudley Szenajake ceyloni miniszterelnöknél az ellen,' hogy az európai vállalkozók elbocsátották a teaültetvények 10.000 sztrájkoló munkását. Louis Saillant táviratában rámutat, hogy a sztrájkolók azt a jogukat védelmezik, hogy beléphessenek a szakszervezetbe. Eisenhower elnök beszéde az amerikai lapkiadók szövetségének ülésén Eisenhower elnök az amerikai lapkiadók szövetségének ülésén beszédet mondott a nemzetközi helyzetről. Kijelentette, hogy most előtérte kerül „az összes nemzetek számára szóló igazságos béke megteremtése lehetőségének kérdése." Beszédének nagy részében az amerikai kormány háború utáni külpolitikájának megindokolásával és mentegetésével foglalkozott, valamint mentegette a lázas fegyverkezést, az északatlanti tömb megalakítását stb. A létrejött nemzetközi helyzet miatt állítólag a szovjet politika a hibás, ezt az állítását azonban semmiképpen sem támasztotta alá. Eisenhower elnök továbbá kijelentette, hogy beállott „az a pillanat, mikor szükséges, hogy a világ összes országainak kormányai egyszerűen és becsületesen' kinyilvánítsák szándékaikat.'

1 A Szovjetunió vezető személyiségéhez fordulva Eisenhower elnök beszédében kitűzte az összes nemzetközi problémák megoldásának saját programmját és hangoztatta „hogy e vitás kérdések egyike sem i— akár nagyobbak, akár kisebbek — megoldhatatlan ha fennáll az az óhajtás, hogy tiszteletben tartsák az összes többi országok jogait", és hogy „az Egyesült Államok kész ebben igazságosan résztvenni." Azonban Eisenhower beszédének ez a része is teljesen kitért Kína kérdése és Kína nemzeti jogainak felújítása elöl. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta Németország egységének a potsdami egyezmény alapján való felújítását. Eisenhower elnök szavai szerint lehetséges lesz „a fontos feladat terhének csökkentése, amely megkezdése — a fegyverkezés, most a világra nehezedik, abban a mértékben, ahogyan „megszilárdul az általános bizalom." Ezért üdvözölnénk a legünnepélyesebben a megegyezéseket és csatlakoznánk hozzájuk. Az egyezmények a következőket tartalmazhatnák: 1. Az összes országok fegyveres erőd és biztonsági alakulatai abszolút számának korlátozása, vagy pedig megegyezés szerint nemzetközi arányban való korlátozásuk. 2. Valamennyi országnak az a kötelezettsége, hogy megállapítsa né-, melyik sztratégiai anyag össztermelése azon részének mennyiségét, amely háborús célokra szolgál. 3. Nemzetközi ellenőrzés létesítése az atomenergia felett, amely hozzásegítene az atomenergiának békés célbkra való felhasználásához és az atomfegyverek eltiltásának megvalósításához. • 4. Az óriási pusztító erejű más fegyvernemek korlátozása vagy eltiltása. 5. Mindezen megegyezéses alapon történő korlátozásoknak és tilalmaknak a megfelelő biztosítékokkal való megvalósítása, beleértve ebbe az ellenőrzés gyakorlati rendszerét az Egyesült Nemzetek vezetése alatt. Eisenhower elnök a legfontosabb kérdéssel — a fegyverkezés csökkentésének kérdésével kapcsolatban ezekkel a nagyon általános megjegyzésekkel elégedett meg. Kijelentette, hogy „a leszerelés programmja részleteinek természetesen fontos jelentőségük van és nagyon összetettek." »Adenauer Washingtonban közvetlenül Csang Kaj-sek után következik mint a nyugati civilizáció bajnoka« Richard Crossman angol munkáspárti képviselő a Sunday Pictorial című lapnak küldött bonni tudósításában arról ír, hogy bizonyos nyugatnémetországi körökben „határozottan kedvezőtlenül fogadták" a Szovjetunió békelépését. A „bonni kormány most — folyUSfe Crosaofln Amerika kedvenc szövetségese, Adenauer Washingtonban közvetlenül Csank Kaj-sek után következik, mint a nyugati civilizáció bajnoka. Ezért reszketnek a német politikusok annak puszta gondolatától, hogy a hidegháború felengedhet. Amíg ez tart, Amerika mindenre hajlandó lesz, hogy a németeket fegyverkezésre bfej^A

1 Ä II. összkínai Nőkongresszus Április 15-én Pekingben megnyílt a II. Összkínai Nőkongresszus. A kongresszuson több, mint- 9°° küldött vesz részt, köztük Szin Cian, Belsőmongólia, Tibet, Jünan és más tartományok nemzetiségi kisebbségeinek képviselői. A kongresszushoz üdvözlő táviratot intéztek: a Nemzetközi Demokratikus Nőszövteség főtitkára és a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottsága. A kínai nőmozgalomnak az elmúlt négy év alatt /elért sikereiről és a mozgalom további feladatairól Den In Csaó az Összkínai Demokratikus Nőszövetség helyettes elnöke beszélt. A kínai nőmozgalom — mondotta Den In Csaó — óriási sikereket ért ei az elmúlt négy év alatt. A kínai nők helyzete a népi forradalom nagy győzelme következtében gyökeresen megváltozott. Teljesen felszámolták a nők jogi egyenlőtlenségét. Az országban sok élenjáró dolgozó nő nevelődött. Den In Csaó beszámolójában számadatokat említett a dolgozó és alkalmazásban levő nők számának növekedéséről, az ipari építkezésben, a hazafias termelési versenyben való részvételükről és az élenjáró szovjet módszerek általuk történő átvételéről. Den In Csaó kiemelte a kínai nőknek az ország igazgatásban való tevékeny részvételét. Magában Észak-Kínában 1952-ben 51 nő töltött be elnöki és elnökhelyettesi tisztséget a területi igazgatásban, 144 nő töltött be elnöki és elnökhelyettesi tisztséget a népbíróságokon. Számos nő felelős állásban működik a tartományok és fontos adminisztratív területek igazgatási szerveiben. Több, mint 60 nő dolgozik a központi népi kormány vezető fontosságú helyein. A kínai nők jogot káptak a művelődésre. 1952-ben Délnyugat-Kína egyetemei és szakiskolái diákságának 32%-át lányok képezték. A középiskolák diákságának 38%-a lányokból állott. Az Új Kína dolgozó női nyugodtan dolgozhatnak. 1952-ben a vállalatok gyermekbölcsődéinek száma elérte a 2738-at, ami 23-szor több, mint 1949-ben. A városok gyermekjátszótereinek száma 4346. A földműves nők kezdeményezésére fellendült a falusi gyermekbölcsődék megszervezése. A kínai nők —\ mutatott rá beszámolójában Den In Csaó — hatalmas erővé váltak a világ asszonyainak a békéért és a demokráciáért kifejtett mozgalmában. Den In Csaó beszámolója végéh be szélt a nőmozgalom elkövetkező feladatairól, az ország széleskörű, egyre nagyobb méreteket öltő állami gazdasági építkezésében és a nők békéért és a demokráciáért kifejtett nemzetközi mozgalmában. A kongresszus folytatja munkáját. » ! , A „Saar szövetseg" nem enged semmiféle tüntetést május l-re A „Saar-szövetség" nevü szakadár szakszervezet reakciós többsége elhatározta, hogy tagjai részére nem enged semmiféle tüntetést máUüb ete^nMoszkvában járt amerikai újságírók nyilatkozatai Április 7-én fejeződött be az amerikai vidéki újságírók egy csoportjának moszkvai látogatása. Az amerikai újságírók Nyugat-Berlinben sajtóértekezleten számoltak be tapasztalataikról. Nyilatkozataik óriási kavarodást okoztak. Mint a méhek a megbolygatott méhkas, ban, úgy nyüzsgött az imperialista sajtó. A Szovjetunióban járt amerikai újságírók ugyanis „megsértették a térvet", nem azt látták a Szovjetunióban, amit előírtak nekik. James Vick laptulajdonos, a csoport vezetője megállapította, hogy valamennyi szovjet embert, akivel találkozott, mélységes békevágy hat át. A Szovjetunió lakossága — mondotta Vick — békét akar, a Szovjetunió népej békét akarnak. Eugene Simon kejelentette; minden szovjet ember, akivel beszélgetett, meg volt győződve arról, hogy a kapitalista ég szocialista országok megférnek békésen egymás mellett. Martha Hoyles arról beszélt, hogy a Szovjetunióban senki sem próbálta őket rávenni arra, hogy a valóságnál kedvezőbb színben tüntessék fel a Szovjetunióban látottakat Marcel Dariaux így nyilatkozott „A moszkvaiak nagyon boldogak és elégedettek. Rebecca Gross elmondta: A Szovjetunióban legutóbb történt árleszállítások hírére vidám vásárlók töltötték meg az áruházakat. Helen Diddle így egészítette ki e szavakat: A moszkvaiak rendkívül sokat vásárolnak. Nemcsak élelmiszert, hanem ruhaneműt, sőt luxuscikkeket Is, ímint például ször. mekabátot, aranyórát, ezüst cigarettatárcát, stb. A csoport tagjai leszögezték, hogy mindent megtekinthettek, amire kíváncsiak voltak és hangsú lyozták, hogy Moszkvában a legtel. jesebb mozgási és tájékozódási szabadságot élvezték. James Vick kijelentette, hogy „megkérdezték tőlünk, mit akarunk látni és mindent,' kivétel nélkül mindent megmutattak nekünk, amit látni kívántunk." Marcel Dariaux ehhez hozzáfűzte: „A hivatalos tolmácsok kísérete nélkül is tetszésünk szerint járhattunk-kelhettünk a szovjet fővárosban". De ha az amerikai újságírók mindent megnézhettek Moszkvában, ez nem jelenti még, hogy mindent megírhatnak é

s elmondhatnak hazájukban. Mint az AFP irja: ,,Az Egyesült Államokban meglehetősen éles ellentétek törtek ki a Szovjetunióban járt amerikai újságrirók - és az Egyesült Államokban maradt kollégáik között. Azzal vádolják őket, hogy „ostoba módon kelepcébe estek és a szovjet propaganda eszközeivé válták." , Az amerikai tröszt-lapok számára nagyon kellemetlen ez a tíz amerikai újságíró, aki most a Szovjetunióban járt és akik első beszámolójuk alkalmával, amint az AFP megállapítja „egyöntetűen hangsúlyozták: meglepte őket, hogy Moszkvában egészen különböző helyzetet találtak attól a helyzettől, amelyről az amerikai hivatalok vagy mértékadó nyugati személyiségek tájékoztatták őket" Az amerikai újságírók elmondották, hogy moszkvai tartózkodásuk nagy mértékben hozzájárult azoknak az előítéleteknek eloszlatásához, amelyeket a tőkés országokban a Szovjetunió ellen folyó képtelen rágalomhadjárat ültetett el bennük. Eugene Simon megállapította: „Aki megfordult a Szovjetunióban, meggyőződhetett arról, mennyire más ott a valóság, mint amilyennek azt a Nyugat hivatalos propagandája festi.'' A Tito-banda kémtevékenysége amerikai imperialisták szolgálatában A Tito-banda kém- és felforgató tevékenységét a belgrádi amerikai követség irányítja. »Jugoszlávia vezetői pedig — mondotta Málenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán^ — a mindenféle titók, kardeljek, rankovicsok, gyilaszok, pijadók és mások már régen amerilja.i ügynököknek szegődtek el és amerikai »fönökeik« megbízásából kémtevékenységet és aknamunkát végeznek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen.« Az Egyesült Államok vezetői nem sajnálják a pénzt a kém- és felforgató szervezetektől. Az a százmillió dollár, amelyet az Egyesült Államok szenátusa megszavazott arra, hogy a béketábor országaiba megszökött fasisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabotöröket csempésszen be kém- és felforgató tevékenység céljából, a békés országok közti normális viszony példátlan megsértését jelenti. A Wall Street szerteágazó kémhálózatot létesített. Az »United States News and World report« című lap megállapította, hogy az Egyesült Államok hírszerző központjának nyilvánvalóan vannak az összes országokban ügynökei, akik természet*sen a földkerekség minden részéről gyűjtenek értesüléseket. »A népi demokratikus országok ellen irányuló kémtevékenység legfontosabb központja jelenleg Belgrád. Vezető amerikai politikusok sem tagadják, hogy milyen célokra használják fel a Titó-bandát. Taft szenátor, a Köztársaság Párt egyik főkokxmposa, például a következőket jelentette ki: »Csang Kai Sek csapatai diverzáns erőt jelentenek Ázsiában a kommunista Kína ellen, Tito hadserege pedig diverzáns eröt jelent számunkra Európában.« A titóista kémszervezet, amikor ügynökeit a népi demokratikus országokba küldi, elsősorban az úgynevezett »legális csatornáikat« veszi igénybe. A kémapparátus irányításával lehetőleg olyan személyeket bíznaJk meg, akik diplomáciai sérthetetlenséget élveznek. Úgyszólván minden népi demokratikus ország dolgozói láthatták, miként szegik meg a titóista * diplomaták® a nemzetközi jog és a diplomácia legelemibb szabályait. A Tito-banda fittMMI* • csatornákon« kívül messzemenően felhasználja az illegális csatornákat és titokban terrorista gyilkos bandákat, kémeket ée kártevőket dob át a népi demokratikus országokba. Erről tanúskodnak azok a bűnperek, amelyeik különféle népi demokratikus országokban folytak le az elfogott titóista kémek, szabotörök, felforgatók ellen. A népi demokratikus országokba küldött ügynököket rövidebb-hoszszabb tanfolyamokon képezik ki. Jugoszláviában a népi demokratikus országok határai közelében számos kémközpont és kémiskola működik. Ezeket is amerikai hírszerző tisztek irányítják. A különféle népi demokratikus országokban lezajlott bűnperekből világos értelmezését kaptuk az Egyesült Államok »diplomáciai« elgondolásainak és a hivatalosan elfogadott százmillió dolláros törvény gyakorlati tartalmának. A népi demokratikus országokba átdobott banditák tetötöl-talpig amerikai felszereléssel voltak ellátva. Amerikai volt náluk a gumicsónaktól kezdve az a utomatarevolverig és mérgeikig — minden. Ezekből a bünpereikböl az is kiderült, hogy a jugoszláviai kémközpontot és amerikai gazdáit minden érdekli, ami a szabad országokban történik. A titóista kémeket arra is kioktatják, hogy ne riadjanak vissza semmiféle bűnténytől sem. Valamennyien fegyvert kapnak és megparancsolják nekik,,, hogy lőjjenek le mindenkit, aki tetten éri | őket ha pedig letartóztatás veszélye áll fenn, úgy azonnal végezzenek magukkal. E sötét banditák egész tevékenysége azt mutatja, hogy minél kilátástalanabb az imperializmus helyzete, annál kétségbeesettebben nyúl a legvégső eszközökhöz. A kém- és felforgató tevékenység fokozása — ez ls a csőd előtt álló Imperialista kalandorok eszköze abban a harcban, amelyet idejét mult, rothadt rendszerük további fenntartásáért folytatnak. A béke és demokrácia tábora a

Z . éberség növelésével Válaszol az imr perialista reakció fokozott