Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-18 / 95 . szám, szombat

4 UJSZÖ 1953 április 18 1912 április 17-én volt a nagyjelentőségű lénai bányászsztrájk Az 1905-ös első orosz forradalom elnyomása után a cárizmus diadala nem volt tartós. A kormány helyzetének megszilárdítása érdekéiben borzalmas reakciós intézkedéseket tett, amelyek fokozták az elégedetlenséget. A bolsevik párt illegalitásba vonult, és élén Leninnel és Sztálinnal előkészítette a munkásokat és / parasztokat a cárizmus ellen vívott harc folytatására. Oroszországban újabb forradalmi fellendülés volt észlelhető. A munkásmozgalomban hamarosan észrevehető élénkülés következett be. A munkások kezdték összefogni erőiket. A sztrájkolók száma az országban már 1911-ben túlhaladta a 100 ezret. Különösen erős lendületet adtak a proletariátus forradalmi harcának azok az események, amelyek Szibériában, a lénai aranykutató közkereseti társaság aranylelőhelyein történtek. A lelőhelyek a sivár tajgában voltak, a vasúttól 1700 kilométernyire. Csak a Léna-folyőn lehetett elkerülni innen a hajózás idején. A munkafeltételeket rabtartó szerződések írták elő. A munkások az alkalmazás lejárta előtt nem hagyhatták ott a munkájukat, de bármikor elbocsáthatták őket. Bér fejében a munkásoknak a legrosszabb minőségű élelmiszert juttatták. A szerződés szerint a munkanap 10—11 órás volt, de az igazgatóság ezt is gyakran önkényesen meghosszabbította. A lénai társaságot irányító aranykutatók a tajga korlátlan arainak tekintették magukat. Bjelozjorov bányaigazgatót „a tajga koronázatlan királyának" nevezték. A kényszermunkaszerü munkafeltételek, a munkabér visszatartása, a háromszoros áron eladott romlott élelmiszer, az igazgatóság és rendőrség erőszakos cselekményei és önkénye többízben munkáslázongásokat okoztak. 1912. február végén az egyik lelőhelyen, ahol különösen súlyos volt a munkások helyzete, sztrájk kezdődött. Közvetlen oka az volt, hogy a munkásoknak romlott lóhúst adtak kí. A felháborodott munkások sztrájkba kezdtek és elküldötték megbízottaikat a többi lelőhelyekre. Március 27-én a sztrájk általánossá vált és egységesen, szervezetten folyt. Bár békés jellegű volt, a lelőhelyekre mégis hatalmas katonai osztagot küldtek. A sztrájkbizottságot a munkások sztrájkra „bujtogatása" miatt letartóztatták. Í912 április 4-én (17-én) 3000 munkás nyilatkozatot írt alá, hogy öntudatosan, minden bujtogatás nélkül kezdett sztrájkba. A munkások ezzel a nyilatkozattal a Nagyezsda telepre mentek az ügyészhez és küldötteik szabadonbocsátását követelték. Április 4-ének fagyos reggelén hosszú munkássorok vonultak a Nagyezsda telephez. A sorok 3—4 kilométer hosszú fekete szalaggá olvadtak össze. Erdőkön át, hóbuckák között, szük úton vonultak, melyről nem lehetett letérni. Az egyik oldalon a Bodajbo-folyó szakadéka, a másik oldalon kidöntött fák halmai. A munkások hirtelen katonákat pillantottak meg, akiket az útra merőlegesen, teljes harci készültségben sorakoztattak fel. Kijött a munkásokhoz Tulcsinszkij mérnök és próbálta őket rábeszélni, hogy oszoljanak szét. Az első sorok megállottak. A 3000-es tömeg azonban, amely a szük úton széthúzódott, tovább haladt és rátolult az első sorokra. A rendőrség és a katonaság tüzelni kezdett. 250 munkást megöltek, 270 megsebesült. A cári önkényuralomnak ez az újabb véres gaztette a munkások körében egyhangú felháborodást okozott. A lénai események országszerte visszhangra találtak. Az országban mindenütt sztrájkok kezdődtek. Körülbelül 300.000 munkás lépett sztrájkba. Lenin rámutatott hogy a munkások most nem egyes jogokért, hanem a nép egyetemes jogfosztottsága ellen küzdenek. „Éppen az orosz életnek ez az egyetemes jogfosztottsága, éppen a különálló jogokért folytatott harc reménytelensége és lehetetlensége, éppen a cári monarchiának és egész uralmi rendszerének javíthatatlansága tünt elő a lénai eseményekből oly világosan, hogy forradalmi tűzre gyújtotta a tömegeket", — írta Lenin. Sztálin elvtárs a lénai esoméhyek történelmi jelentőségét hangsúlyozva ezt írta a „Zvjezda" (Csillag) című bolsevik lapban: „A lénai sortűz megtörte a hallgatás jegét és a népmozga'.om folyama megindult. Megindult!... Mindaz, ami gonosz és vészes volt a mai rendszerben, mindaz, ajni a sokat szenvedett Oroszországot kínozta, mindaz egy tényben összpontosult, a lénai eseményekben. lfze'rt van az, hogy éppen a lénai gyilkosság adta meg a jelt a sztrájkokra és a tüntetésekre". A lénai események megmutatták, hogy a munkásosztályban hatalmas forradalmi energia gyülemlett fel. A mozgalom nőtt, magával ragadta a munkások legelmaradottabb rétegét ;'s. Az ország valamennyi kerületében sztrájkok folytak. Az élen a forradalmi Pétervár haladt, utá.ia Moszkva, a Baltikum, Ukrajna, a Kaukázus munkásai. A sztrájkok bolsevik jelszavakkal folytak: „Nyolc órás munkanap", ,;A földesúri birtokok elkobzása", „Demokratikus köztársaság". A JÖVŐ TÜKRE A moszkvai energetikai intézet napfényes laboratóriumában a látogató előtt ugy tűnik fel, mintha a „jövő ablakába" tekintene. E teremben azt tanulmányozzák, ami több ezer kilométer távolságban szabad ég alatt fog megvalósulni, a Kujbisev—• Moszkvai villanyáramhálózat grandiózus vonalát. E hatalmas építkezés modelljeivel először megismerkedő emberben akaratlanul is felmerül a kérdés, hogyan lehet a 925 km. hosszú, 400 ezer volt feszültségű villanyáramhálózatot egypár kondenzátorral és a hálózat más alkatrészével bemutatni? A turbinát, a generátort, az áramszolgáltató berendezést és az áramfogyasztók vonalát magában foglaló modell összeállítása rendkívül nehéz feladat. A villanyművek modellezése mégis oly magasan áll a Szovjetunióban, hogy kiváló szakemberek minden erejüket működésük eme terére összpontosítják, hogy e szokatlan szerkezetű és méretű modell összeállítása lehetővé váljon. A Kujbisev— Moszkva-i villanyerőhálózat modelljét a moszkvai „Molotov" energetikai intézet tudományos dolgozói és a leningrádi Kirov-ról Í

^evezett „Elektrosil"-üzem dolgozói iítojsték elő közös igyekezettel. t lönösen érdemes munkásságot fejtettek ' ki e téren Zolotarev professzor, Venyikov magántanár és Ivanov-Szmolenszkij, a technikai utdományok jelöltje. A Kujbisev—Moszkva-i villanyerőhálózat laboratóriumi másának feszültsége ezerszerte kisebb, mint a valóságban. Teljesítőképessége 100 ezerszer kisebb. A modell turbinája és generátorja igen kisméretű. Mily sok türelmes és pontos munkát igényelt azonban az elkészítése. A modell turbinája működni kezd. A generátor villanyáramot szolgáltat az áramelosztó hálózatban. Tompa, egyenletes zúgás tölti be a laboratóriumot. A laboratórium asztalán kicsinyített berendezések állanak, tökéletes kicsinyített másai azoknak, amelyekkel a valódi villanyáramféjlesztő telepeken irányítják a gépek működését. A tudomány fényes tükre ez a modell — megmutatja, hogyan fog vezetni Kujbisevtől Moszkváig a 925 kilométer hosszú 400 ezer wolt feszültségű villanyáramhálózat. E modellen tanulmányozható a villanyáram fejlesztésnek összes komoly jelenségei, a grandiózus méretű hálózati rendszer iÉÉM^ .. . A nagyipegyeri járási pártkonfereneia újabb győzelmek elérésére serkenti a kommunistákat A nagymegyeri / járás legkiválóbb kommunistái is összejöttek április 11-én és 12-én a kétnapos járási konferenciára, hogy megvitassák a kommunisták munkáját, a párt tevékenységét az 1952-es konferencia óta, valamint, hogy kitűzzék a további célokat a kommunisták és a járási pártszervezetek elé. A kétnapos pártkonferencián a küldöttek az első perctől végig a konferencia bezárásáig a legnagyobb figyelemmel kísérték mind a párttitkár beszámolóját, mind a vitafelszőlalásokat, valamint a záróbeszédet. Az első benyomásunk az volt, hogy a pártkonferencia küldötteit tényleg a járás legjobb dolgozóinak, legkiválóbb kommunistáinak soraiból választották s ez az első benyomásunk a nagy érdeklődéssel, amelylyel a küldöttek a konferenciát kisérték, beigazolást nyert. A küldöttek kiválasztásának egyetlen fogyatékosságára kell rámutatnunk csupán, hogy ez a főleg mezőgazdasági járás, ahol nagyon sok nő iolgozik az egységes földműves szövetkezetekben és állami birtokokon, mindössze négy női küldöttel képviseltette magát. A jövőben nagyobb súlyt kell fektetni arra, hogy a dolgozó nők, a jó kommunisták a nők soraiból is nagyobb számban képviseljék pártunkat. A járási pártkonfereneia megnyitása után a vezető titkár, Faraga ľlvtárs tartotta meg beszámolóját. Faraga elvtárs beszámolója alapos és mély volt, bátran használta a kommunista kritika és önkritika fegyverét. Ez abból is kitűnt, hogy a referátum a kétnapos konferenciának bőséges és élénk vitaanyagot szolgáltatott. Faraga elvtárs beszámolójában megemlékezett a világ és hazánk dolgozói, a békeszerető és haladó emberiséget ért óriási veszteségről, Sztálin és Gottwald elvtársak halálával kapcsolatban. Majd kimerítően foglalkozott a külpolitikai helyzettel a békeharccal és hazánk nemzetközi politikájával. Faraga elvtárs beszámolójában rátért az ötéves tervünk teljesítésének kérdésére a mezőgazdaságban. Hangsúlyozta, hogy a nagymegyeri járás a mult évi járási konferencia óta pártunk és kormányunk határozatai és e határozatok segítsége alapján nagy eredményeket ért el, amelyek abban jutnak kifejezésre, hogy a járás mezőgazdasága a mai napig 95.7 százalékban van kollektivizálva, Hl. és IV. típusú egységes földműves szövetkezetben az 1952-es 67%-kai szemben. Ma már nincs a járásban egyetlen község sem, ahol nem voJn

a egységes földműves szövetkezet. így a mult évi járási konferencia kitűzött feladatát lényegében teljesítették. Az 1952. év folyamán a járás kommunistáinak segítségével, vezetésével, vadamint a tömegszervezetek munkájával 2016 kis- és középparasztot szerveztek be az egységes földműves szövetkezetekibe, 9463 hektár földdel. A járási konferencia célul tűzte ki az 1953-as évre, hogy a^még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztokat még ebben az évben beszervezik az egységes földműves szövetkezetekbe. A mult évi járási pártkonferencia a mezőgazdasági állatok tervével kapcsolatban az egységes földműves szövetkezeteknél ugyancsak határozatot fogadott el, amelyet a következőképpen teljesítettek: az egységes földműves szövetkezetekben a szarvasmarhaállományra vonatkozó tervet teljesítették 99%ban, nem teljesítették a tervet azonban a teheneknél. Ezzel szemben a sertéseknél a teevet H3%-ra teljesítették, míg a szárnyasoknál csak 10%-ra. Az állattenyésztésben tehát még nagy feladatok várnak az egységes földműves szövetkezetekre, hogy kiegészítsék a tehenek állományéit, biztosítsák a helyes etetést, a mezőgazdasági állatok, valamint a száitayasok nevelését, hogy így a felvásárlási tervet százszázalékra tudják teljesíteni. Faraga elvtárs rámutat arra, hogy bár a gabonabegyüjtést globálisan 100 %-ra teljesítették, de nem teljesítették a tervet az egyes termékek alapján. Ennek okát azmem^^' péWs&i a. nemesócsai, a füssi egységes földműves szövetkezetben a tervezett hektárhozam helyett csak 14 mázsát értek el és ezzel az egész szövetkezeti szektor átlaghozamának csökkenését idézték elő. Míg a tanvi, csicsói, alistáli ós csilizradványi szövetkezetekben a gabona átlaghozama 24 mázsa volt, a búzánál 29—33 mázsa hektáronként. Beszámolója további részében élesen bírálja az egységes földműves szövetkezetek fogyatékosságait a takarmány, főként a kukorica és a lóhere termelési tervének lemaradásában. Hogy takarmányban a tervet nem teljesítették, ennek eredménye megmutatkozott az állattenyésztésben, nem tudták a megfelelő mennyiségű húst kitermelni, a sertéseket beszolgáltatni. Hogy ezen a téren szövetkezeteink még sántikálnak, annak okát Fa raga elvtárs főként abban keresi, hogy az osztályharcot pártszervezeteink és párttagjaink a járásban még nem tudták kellőképpen kiélezni. Az osztályellenség a kulák, még nagyon sok egységes szövetkezetben meghúzódik, ahol alattomos aknamunkát végez, szabotálja a terv teljesítését, felborítja a munkamorált és meglopja a szövetkezet vagyonát. Ilyen aljas munkát végeztek a nemesócsai Egységes Földműves Szövetkezetben Molnár I., Molnár II. és Szlany kulákok, az alistáli szövetkezetben Kosár kulák, a geljéri szövetkezetben, Szöllő és Kürti rtevü kulákok. Ahogy a járási konferencia további vitájából kitűnt, a járás többi szövetkezeteinek nagy részében is meghúzódnak még a kulákelemek, pedig nagyon helyesen jegyezte meg a vita során Esztergályos János elvtárs, a csilizradványi pártelnök, hogy addig nem lesz gazdag a szövetkezet, míg a kulákokat bent hagyják. Náluk a párt segítségével 12 Ilyen kulák-mentalitású egyént zártak ki a szövetkezetből, s azóta nyugodt, boldog munka folyik egységes földműves szövetkezetükben, ahol 1952-ben már százszázalékon felül teljesítették a beszolgáltatást s a falu 95 százaléka szövetkezeti tag. Ap őszi munkákat teljes mértékben teljesítették. Büszke erre és kiemeli, hogy falujuk, Csilizradvány öt jó kommunistát adott felsőbb funkcióba. A kizárt személyekkel kapcsolatban még megjegyzi, hogy a kulákká minősítésüknél nem a hektárok után ítéltek, hanem a viselkedésükben, a bomlasztó munká. jukban fedezték fel a kulákmentall tást. Figyelmezteti a konferenciát, hogy róluk vegyenek példát és ne tűrjék tovább a kulákokat a szövetkezetben, ha a tervet teljesíteni akarják, ha jó szövetkezetet akarnak. Nagyon helyesen jegyzi meg a kulákokkal kapcsolatban még, hogy „a kutyának a kölyke is kutya lesz". Ez a meghatározás általános derültséget és helyeslést kelt a küldöttek közt és reméljük, például is szolgál kommunistáinknak az 1953-as esztendőre. Reméljük, hogy a jövő évi konferencián már többen szólalnak fel így, bejelentve a kulákoktól megtisztított szövetkezeteink eredményeit és nem úgy, mint az idén, amikor még nagyon sok küldött kénytelen önkritikailag beismerni, hogy egységes földműves szövetkezetükben az osztályellenség, a kulák nemcsak bent van, de sok esetben vezető szerepet játszik. A nagymegyeri járásban május elseje és kilencedike, hazánk felszabadítása napjának tiszteletére számos egységes földműves szövetkezet vállalt kötelezettséget a hektárhozam emelésére és az állatok hasznosítására. E kötelezettségvállalásokkal terven felül elérnek 1630 mázsa búzát, 660 mázsa rozsot, 1460 mázsa árpát, 460 mázsa zabot, 1850 mázsa kukoricát, 8870 mázsa cukorrépát, burgonyát, dohányt, napraforgót, cirokmagot, stb. E' termékek értéke kitesz 4,962.807 koronát. Szükséges, hogy ezt a kötelezettségvállalást az egységes földműves szövetkezetek tényleg teljesítsék te, A vezető titkár beszámolója további részében a traktorállomás munkájával, szerepével foglalkozott. .JfseefflttMftte töbfasfc b&Üfc * traktorállomáson, Nemesócsán az elmúlt esztendőben több élmunkás nevelődött ki és ezeknek érdeme az, hogy a tervet 100 százalékon felül teljesítették. Különösen kitűntek Kusi, Szendi József, Fazekas Ferenc elvtársak, akik a szocialista versenyben első helyre kerültek. A vitafelszólalások során Krizsán Mihály, a nemesócsai traktorállomás igazgatója is felszólalt és nagyon helyesen rámutatott arra, hogy az osztályellenség a traktorállomáson sem aludt a múltban és éberségre van szükség a jövőben is. Huszonnégy személyt távolítottak el a traktorállomásról, volt géptulajdonosokat, sikkasztókat, akik a gépállomás élén álltak, sőt a pártszervezetbe is befurakodtak. Krizsán elvtárs az egyik apácaszakáilasi felszólalónak is válaszolt, aki panaszkodott, hogy a nemesócsai traktorállomáson „kijavított' gép a cséplésnél csődöt mondott. Ezt a gépet a nemesócsai traRtorállomáson az a Filkó kulák javította ki, akit kidobtak a nemesócsai traktorállomásról, és akit éppen az apácaszakállasi Egységes Földműves Szövetkezet fogadott be. Majd ez a lelkes munkásigazgató, Krizsán elvtárs, kérte a küldötteket, hogy segítsék a traktoroéokat falun, segítsék őket a népnevelő munkában is, mert hiszen ők a falu kommunistái. Kell, hogy ismerjék a falut, a szövetkezetet, a határt. A nagymegyeri járás kommunistái a kétnapos konferencián megvitatták a járás politikai, gazdasági és kulturális helyzetét a jő gazda széles, gondos körültekintésével, gottwaldistákhoz méltó módon. Rámutattak a fogyatékosságokra, amelyek főleg az ideológiai nevelés terén nyilvánulnak meg a járás pártéletében. Aránylag keveset beszéltek a pártiskolázás lefolyásáról, az új alapszabályok alkalmazásáról. Ugyancsak kevés szó esett a kommunisták szerepéről a tömegszervezetekben. Szükséges lesz, hogy az új járási pártbizottság ezekre a kérdésekre is nagyobb gondot fordítson. Mind a mai napig nincs a járásban Marxista Tanácsadó, ami pedig elengedhetetlen eröfel tétele annak, hogy ezeknek a kiváló párttagoknak, kommunistáknak, akik a konferencián részt vettek, valamint a járás minden párttagjának meg legyen a lehetősége az ideológiai fejlődésre. A magymegyeri járásban szlovák és magyar lakosság él együtt, szükséges ezért, hogy a proletár internacionalizmus eszméjét őrizzük és elmélyítsük. Ez méginkább szükségessé teszj az ideológiai, az elméleti fejlődést a párttagságnál, hogy meg tudja őrizni a különféle nemzetiségű dolgozók egységét, és le tudja leplezni azokat a kártevő nacionalista elemeket, akik a dolgozók egységét nacionalista, soviniszta bujtogatásokkal próbálják megzavarni. Ez a konferencia világosan megmutatta, hogy a szlovák és magyar kommunisták között megbonthatatlan az egység és megi" értés. Kell, hogy kommunistáink ezt a megértést és egységet a pártonkívüli lakosság legszélesebb rétegeiben is megőrizzék, táplálják éppen az ideológiai neveléssel, a tömegszeirvezetek irányításával és az azokról való gondoskodással. A konferencia lelkes lefolyása azt bizonyítja, hogy a nagymegyeri járás kommunistái felvértezték magukat a további munkára és pártunk, Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának határozatait, amely a decemberi országos konferencia határozatait applikálja Csehszlovákia Kommunista Pártja harci osztagára, Szlovákia Kommunista Pártjára, kellőképpen bebiztosítják é

s teljesítik a nagymegyeri járásban is. A nagymegyeri kommunisták hívek lesznek ígéretükhöz, hogy még szorosabban so-* rakoznak fel pártunk Központi Bizottsága mellé és beváltják a csehszlovák rohambirigádhoz fűzött reményeket, , ' ' * A kétnapos konferencia pártunk lelkea éltetésével, a Szóvjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja éltetésével ért véget, majd sokáig visszhangzott még a jelszó az intea. nacionálg eléneklése előtt: „Zi toc&g, Sirolöí, ők a béke /