Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-17 / 94 . szám, péntek

1953 áipri'Iis 17 III SZO 5 A szenei járási pártszervezel a konferencián megvitatta hiányosságait és újult erővel indul a gottwaldi ötéves terv teljesítéséért folyó harcba 90 éves Ludvik Kuba nemzeti művész Április 1.1—12-én jöttek össze a szenei járás kommunistái pártkonferenciára, hogy számot adjanak a tavalyi konferencia éta eltelt munkájukról, megbírálják vezetőségük munkáját és kijelöljék jövő feladataikat. A járási pártkonferenciát Szénási elvtárs nyitotta meg. A bevezető után Krajcsovics elvtárs járási titkár beszámolt a járási pártszervezet mult évi munkájának eredményeiről és hiányosságairól. A beszámolóban felsorolt adatokból kitűnt, hogy a szenei járási pártszervezet az alapszervezetek és a tömegszervezetek együttműködésével jelentős eredményeket ért el hazánk szocialista építésében az üzemekben, gépállomásokon, az állami birtokokon, és EPSz-einkben. Az 1952. év elején a járás vetőterületének csak 31 százaléka volt a kollektív gazdálkodásba bevonva. Az 1952. évben az aktív politikai meggyőző munka meghozta az eredményét és a járás kis- és középparasztságának döntő többsége altért a közös gazdálkodásra. A járási pártvezetőség irányításával a helyi pártszervezetek jó meggyőző munkát fejtettek ki és ennek eredménye lett, hogy a szenei járásban a földek 85 százalékát kollektivizálták. A mult évben 24 III. típusú és 2 IV. típusú szövetkezet alakult. A sikerek mellett a szenei járásban hibák is fordultak elő és a beszámoló, valamint a küldöttek nyilt és bátor kritikája bátran rámutatott erre a hiányosságra. Több szövetkezetben a hiányosságok abban nyilvánultak meg, hogy a párttagok és a szövetkezeti tagok nem fogták fel kellően pártunknak és kormányunknak a szövetkezetekre vonatkozó rendeletét. Például Jókán, Pusztafödémesen, Igrán és Szencen, ahol a kommunisták nem álltak kellő odaadással a szövetkezet szervezésének élére, nem fejtettek ki elég meggyőző munkát a kisés középparasztok körében, hogy megnyerjék őket a kollektív gazdálkodás részére. Ezek a falusi pártszervezetek nem élezték ki eléggé az osztályharcot és így történt meg az, hogy a tagszerzési kampány alatt az osztályellenség, a falusi kulákok is bekerültek a szövetkezetbe, mint pl. Nagygurabon, Csatajon, Királyfa és Sárosfa községekben. A nagygurabi és a csataji helyi pártszervezetek felismerték a falusi gazdagok reakciós voltát és hoztak is határozatokat eltávolításukra, de ezek csak papíron maradtak és a kulákok most is a szövetkezetekben ülnek. A vitában Tóth Pál elvtárs kiküldött bírálta a járási pártvezetőséget, hogy nem segíti őket kellően az osztályharc kiélezésében. A járási pártszervezet vezetősége hibás, hogy nem segítette kellően az alapszervezeteket, de elsősorban a helyi pártszervezeteknek kell meggyőzni a szövetkezetek tagságát a kulákok káros voltáról, hogy távolítsák el a kulákokat az EFSz-bői. Amint a vitából is kitűnt, a járási pártszervezet nem irányította kellően az alapszervezeteket és az instruktorok sem látogatták a falusi pártszervezeteket. A járási pártszervezet vezetőségének hiánya még, hogy a népi szervekben lévő kommunistákon keresztül nem irányította kellően a nemzeti bizottságokat. A szenei járásban több szövetkezet áttért magasabb típusra és sok űj szö,vetkezet is alakult, de marhaállományban, takarmány- és vetőmagban nem erősödtek. És így a járás az állattenyésztés felemeléséről szóló tervet nem tudta 100 százalékra teljesíteni. A falusi pártszervezetek nem hatottak oda, hogy a szövetkezeti tagok beadják az állatállományukat és a gazdasági felszerelésüket a szövetkezetbe. A kommunista nevelés hiánya különösen Csatajon nyilvánult meg, ahol a pártszervezet nem tudta meggyőzni a szövetkezeti tagokat, hogy állatállományukat idejében a szövetkezeti közös istállóba adják. Az új járási pártvezetöség feladata a nevelő munka kiszélesítéséveli a párttagok ideológiai színvonalának emelésével, a nemzeti bizottságokban és a szövetkezetekben lévő kommunisták aktivitásának fokozásával megszilárdítani a szövetkezeteket és az állami birtokokat. A helyi pártszervezetek a mult évben megszervezték a munkálatokat és így a mezőgazdasági munkákat a szövetkezetek brigádok nélkül végezték el és az aratási munkálatokat 6 nappal a tervezett Idő előtt elvégezték. Az aratási munkák eredményét elősegítették a szovjet kombájnok is és a magángazdálkodók is szervezetten, közösen arattak. Ahol a pártszervezetek a munkákat jól megszervezték és az élére álltak, ott jól dolgoztak a szövetkezetek is és teljesítették feladataikat. A cséplést nem tudták a tervezett időre elvégezni, mert nem szervezték meg a két váltást és a helyi pártszervezetek nem fejtettek ki meggyőző munkát, nem jártak élen a munkában a kommunisták. Jó munkát végeztek az állami birtokokon a kommunisták, ahol a politikai munkával mozgósítani tudták a dolgozókat és a tervezett időnél hamarább végezték el a cséplést. A szenei járásban az állami birtokok jó példával járnak elől, példát mutatnak az állattenyésztés és a tejhozam emelésében ls. Az állami birtokok pártszervezetei foglalkoznak a gazdasági problémákkal, megszervezik a szocialista munkaversenyt és bevezették a szovjet módszerek alkalmazását. így az állami birtokok 9.8 liter átlag tejhozamot értek el tehenenként, ami túlhaladja 1.57 literrel az eredeti tervet. Az állami birtokok a sertéstenyésztésnél is jó eredményeket értek el, ahol a disznóetetők versenyben állnak egymással a súlygyarapodás fokozásáért. A legjobb Takács elvtárs csoportja, amely a Dedinkafarmon 1.20 kilogramm napi súlygyarapodást ért el. A vitában felszólalt Bobál elvtársnő, a pusztafödémesi szövetkezet kiküldötte és felhívta a szenei járás összes fejőnőit a Malininova-mődszer alkalmazására és a tejhozam emelésére. A szenei járási pártkonferencián 61 kiküldött vett részt a vitában: üzemek, nemzeti vállalatok, gépállomások, állami birtokok és szövetkezetek megbízottai. A felszólalók bátran rámutattak a járási pártvezetőség hiányosságaira, saját pártszervezetük eredményeire, és hiányosságaira, hogy a hibák kiküszöbölésével a járási pártszervezet újult erővel indulhasson a gottwaldi ötéves terv telejsitéséért folyó harcba. A felszólalásokban a bátor kritika és az önkritika megmutatta, hogy a párttagok fejlődnek. A járási pártkonferencián lelkes kötelezettségvállalások hangzottak el május 1. és 9. tiszteletére. Kriváň elvtárs, az állami birtok kiküldötte felszólalásában kötelezettséget vállalt, hogy a tejhozamot 8 literről átlagos 11 literre fogja felemelni. Matejcsik elvtárs, a szenei állami birtok fiatal igazgatója a szocialista versenyben elért eredményeikről beszélt. Különösen kiemelte Bohumecki elvtársat, aki a munkaversenyben élenjárt, és az egyik majorban, ahol nem teljesítették a tervet, megszervezte a munkát és ezzel túlteljesítették a tervet, i A kiküldöttek a vita során kiemel: ték, hogy többet kell törődni a fia; talság munkájával. Bölcsődéket és ; napközi otthonokat kell létesíteni, hogy a nők is fokozottabb mértékben részt vehessenek a munkálatokban. Meg kell javítani a gépállomások munkáját, szorosabb együttműködést kell teremteni a pártszervezeteknek az EFSz-ekkel. Fokozni kell a fia/tal dolgozók szakmai é3 politikai színvonalát, és nagy súlyt kell fektetni a párttagság marxistaleninista színvonalának emelésére. A vitában a kiküldöttek rámutattak, hogy a pártiskolázás nagyon gyengén megy. A járási politikai tanácsadó nem töltötte be hivatását, nem volt megszervezve képzett előadói káder. összegezve az elhangzott kritikákat és önkritikákat, a hiányosságok oka a járási pártvezetöség gyengeségében volt, melynek nem volt szoros kapcsolata az alapszervezetekkel, nem irányította őket rendszeresen. Gyorgyai elvtárs a vitában bírálta a járási pártszervezet titkárát, Kraj csovics elvtársat, aki hajlamos volt a papírintézkedésekre, munkáját diktatórikusán végezte és ez kihatott az alapszervezetek munkájára is. Jelman elvtárs felszólalásában bírálta, hogy a járási pártvezetöségi ülésen a hozzászólásokat 5 percre korlátozták és így nem tudták az elvtársak kifejteni véleményüket. A pártkonferencia eredményét Kardlec elvtárs, a párt kerületi megbízottja értékelte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a konferencia jól folyt le, és egészséges kritikák és önkritikák hangzottak el. Az új vezetőség feladata, hogy aktívan dolgozzon és a határozatokat mindég ellenőrizze. Nem szabad olyan dolgoknak megtörténni, hogy aktív párttagok párttagsági igazolványa hosszú időn keresztül elintézetlenül hever és a járási titkárság nem tud róla számot adni. A pártszervezet előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a járási pártvezetőség többet foglalkozzék az alapszervezetek munkájával, rendszeresen látogassák őket az instruktorok, hogy ezzel aktivitásuk fokozódjék. A konferencián nyert tanulságok legyenek útmutatásai az új vezetőségnek, melynek kötelessége, hogy súlyt helyezzen az önkritika és kritika kiszélesítésére és a járási pártaktívák jobb megszervezésére. A járási pártszervezetnek oda kell hatni, hogy az alapszervezetek még fokozottabb mértékben propagálják a szovjet módszereket, hogy ezzel is fokozzák a termelést. A szenei járási pártkonferenciának komoly munkakonferencia jellege volt, ahol megvitatták a hiányosságokat és eredményeket, az alapszervezetek kiküldöttei bírálták a járási pártvezetőség munkáját és kitűzték a további feladatokat. Az újonnan választott járási pártvezetőség odaadó munkájától függ, hogy felszámolja a járásban a pártmunkában előforduló hiányosságokat és a tömegszervezetekkel karöltve vezesse a dolgozó népet a szocializmus felépítéséért folyó harcban. Gottwáld elvtárs emlékéről és a gyászszertartásról Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi intézetének azon felhívására, amely e hó elején jelent meg a sajtóban, hogy Klement Gottwáld és Joszif Visszárionovics Sztálin elvtársak elhunytának szomorú napjairól gyűl a történelmi anyag. A pártszervezetek, nemzeti bizottságok, üzemek, iskolák és a köztársaság Maiamennyi részéről a dolgozók fénykének negatívjait küldik a gyászünnepségekről és a gyászmenetekről. Csehszlovákia Kommunista Pártja történelmi intézete köszöni valamenynyi ajándékozónak ezt a történelem számára nagyon értékes anyagot. Ennek az anyagnak segítségével bebizonyítjuk azt, hogy nemzetünk milyen nagyon szerette drága kommunista pártunk nagy fiái, Gottwáld elvtársat és J. V. Sztálin elvtársat, a világbéke zászlóvivőjét és az egész világ dolgozóinak leghűbb barátját. Az intézet munkatársai az összegyűjtött anyagot gondosan összeírják és elrendezik levéltári és dokumentációs célokra. Ez a munkájuk meg van nehezítve azzal, hogy ha a fényképhez nincsen csatolva leírás; ezért kérik valamennyi fényképajándékozót, hogy a kép hátsó oldalán jegyezzék fel a megőrökitett esemény helyét, idejét és rövid leírását. A negatívokat meg kell számozni és a leírást külön lapon mellékelni. A fényképeket küldjék a következő címre: Ostav dejín KSČ, Praha I. Rytíŕska 31, amely intézet megtéríti a költségeket azok részére, akik ezt kémi fogják. Április 16-án töltötte be 90-ik életévét Dr. h. c. Ludvik Kuba festőművész, közíró, zeneművész, a szláv népművészeti alkotások lelkes gyűjtője. Ludvik Kuba életét sokoldalú művészeti munka töltötte be. Művei mindig a csehszlovák kultúra kincsei lesznek. Ludvik Kub

a szegény iparos családból származik Már az iskolában megmutatkozott rendkívüli és sok oldalú tehetsége. Az orgonaiskola és a tanítóképző elvégzése után egyre jobban vonzza a művészi pálya. Még tanítóskodása idején érlelődik meg benne egy hatalmas mű ,,A szlávság dalai" gondolata, amelyben összegyűjtötte az összes szláv nemzetek népdalait. Az eredeti szövegekhez hozzáfűzte a cseh fordítást is. A tízkötetes mű első füzetének sikere arra ösztönözte, hogy munkáját rendszeresítve folytassa. Első útja Szlovákiába vezette, ahol népdalokat gyűjtött, ezenkívül festő ecsetével megörökítette a vidéket és népét. Egymásután látogatta meg a szláv országokat, így 1887-ben Oroszországban járt. Hatalmas úttörő munkáját minden anyagi támogatás nélkül végez'te Jellemző a hivatalos kultúra akkori burzsoá képviselőire, hogy elfordultak Kuba nagy gyűjtő munkásságától és 1892-bein a Cseh Akadémia elutasította kérvényét az anyagi támogatásért. Kuba fáradhatatlan munkásságának eredménye több mint 40.000 szláv népdal feljegyzése. Közben folytatta festészeti tanulmányait is és beiratkozott a prágai Akadémiára. Érzékeny szeme fogékonyan örökítette meg a tájak és az emberek szépségét. Hatalmas festőművészet! és zeneművészeti alkotása a néppel való szoros kapcsolatából eredt: felfedezte a szláv nemzetek alkotóművészetének élő forrásait és rámutatott ezeknek újjáteremtő erejére. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottsága plénumának üléséről Május elsejének, a Munka ünnepének előkészítése szellemében és az első gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítése n.ankalendületének emelése szellemében Szlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa előtt összeült Bratisla vában a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának plénuma. Feladata, hogy a szövetség eddigi munkáját értékelje és a jelentős hiányokat, amelyek főleg a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága határozatainak teljesítésében jelentkeznek, megoldja. Az ülés megnyitása után a szövetség eddigi működését kritikailag értékelte Rudolf Sztrechaj, a Megbízottak Testületének elnöke, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának alelnöke. A vitában, amelyet dr. h. c. Ale. xander Horák, a Szlovák Békevédök Bizottságának elnöke, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai bizottságának alelnöke, távösszeköttetésügyi megbízott vezetett, a plénum tagjai beszéltek a szövetségi szervek munkájában előforduló hibákról és jó eredményekről is. Konkrét példákat emeltek ki, hogy pl. az üzemekben és a falvakon a funkcionáriusok jó munkája eredményeképpen bevezették a szovjet módszereket, amelyek segítenek a gottwaldi ötéves terv tervezett feladatait teljesíteni és túlteljesíteni. Az üzemekben és falvakban levő valamennyi szövetségi szerv jő munkáját csak az előadói és inštruktori testületek jó káderei biztosíthatják. A fejlett funkcionáriusok felelősségteljesen fogják megszervezni az üzemekben és a falvakon a szovjet tapasztalatokról tartott előadásokat és beszélgetése, ket. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség csoportjaival, továbbá a sztahanovista iskolák segítségével az üzemekben, a falvakon pedig a legjobb szövetkezeti tagok segítségével kiszélesítik a szovjet sztahanovista módszerek bevezetését. Továbbá a magas termelést elért szovjet mesterek munkamódszereit átviszik a mi mezőgazdasági nagytermelésünkbe. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö. vétség szlovákiai bizottságának plénuma elhatározta, hogy a szovjet munkamódszereket gazdasági, kulturális és tudományos életünk valamennyi szakaszán még jobban és következetesebben fogja terjeszteni és biztosítani. Az ülésről üdvözlöleveleket küldtek Antonín Zápotocky köztársaságielnöknek, Viliam Siroky miniszterelnöknek és Zdenek Nejedlý, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottsága elnöke, kormányelnökhelyettes, akadémikus, nak. Hivatalos jelentés A munkaidő gazdaságosabb beosztása céljából a kormány elhatározta, hogy 1953 május 2-án szombaton munkaszünet lesz é

s helyette május 3-a, vasárnap lesz munkanap. Klement Gottwáld elvtársról nevezték el a budapesti Ganz-villamossági gyárat A Ganz-villamossági gyár a csehszlovák nép nagy fiának, a nemzetközi munkásmozgalom nemrég elhúnyt nagy harcosának, Klement Gottwáld elvtársnak nevét viseli. A magyar minisztertanács a dolgozók kérésére ezzel is emléket állít a magyar nép felejthetetlen barátjának, ezzel is kifejezést ad a csehszlovák és a magyar nép megbonthatatlan testvéri szövetségének. A gyár dolgozóit büszkeséggel töltötte el, hogy a minisztertanács teljesítette kérésüket, s a „Farkas Mihály" ifjúmunkás brigád kezdeményezésére az elnevezés napján sztahanovista munkaőrséget állottak. Kedden délután az esztergamühelybően rendezték meg az ünnepséget. Csehszlovák és magyar zászlókkal, Gottwáld elvtárs és Rákosi elvtárs képeivel, virágokkal díszítették fel a hatalmas termet. A gyár minden részéből százával Jöttek a munk .sok és mérnökök. Az ünnepségen résztvett Stefan Major elvtárs, a Csehszlovák Köztársa, ság magyarországi követe. Megjelent Földvári Rudolf elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára, Dénes István elvtárs, a DISZ főtitkára, Kossá István elvtárs, általános gépipari miniszter, Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter és sokan mások. Fazekas elvtárs, a Ganz-villamossági gyár igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd Vidla Gyula elvtárs az üzemi pártbizottság titkára mondott beszédet. A

z ünnepség résztvevői lelkesen ünnepelték a csehszlovák és a magyar nép örök barátságát, amelynek egyik tanúbizonysága a gyár új neve Is. Ezután Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság budapesti követe mondott beszédet: — A testvén jóviszony kifejezője ez a mi mai ünnepélyünk is. Legyen a Klement Gottwald-üzem népeink eltéphetetlen testvéri Jó viszonyának hirdetője. Hirdesse büszkén a csehszlovák és a magyar nép eltökélt szándékát: örök időkre úgy élni, úgy becsülni, úgy szeretni egymást, ahogy szeretik és becsülik egymást a Szovjetunió népei!