Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-17 / 94 . szám, péntek

Széljegyzetek a Slávia Bratislava — Apáífalu mérkőzésről Traktorállomásaink feladata a tavaszi munkák második szakaszában Gottwald elvtárs pártunk orszá- | gos konferenciáján irányt adott a gép- és trak tor állomásoknak, hogy hogyan végezzék munkájukat és hogyan javítsák azt. Amint mon­dotta, az EFSz-ek állandóan növe­kednek és a mezőgazdasági terme­lés általános feladata: a hektárho­zamok és az állatok hasznosságá­nak növelése — s mindez a mező­gazdasági gépesítés kérdését a munkával kapcsolatban egyre éle­sebben veti. A földmüvelésügyi mi­niszter becslése szerint a mezőgaz­dasági munka gépesítésének foka az 1951. évi 27 százalékkal szem­ben 1952-ben 31 százalékra emel­kedett. Ebből a szántás 31 száza­lékra a tavaszi vetés 12 százalék­ra, a gabonanemüek kaszálása 47 százalékra van gépesítve, míg a növényápolási munkák gépesítésé­nek százaléka jelentéktelen. Gott­wald elvtársnak a gép- és traktor­állomásokhoz intézett útnjutató sza­vai ugyanis megszabják az EFSz­ek mérhetetlen kincseket jelentő megsegítésének útját a hektárho­zamok további növelésére. Hogy a mezőgazdaságban minél többet termelhessenek, ahhoz nem elég csak a határozatokat tudomá­sul venni, hanem ehhez szükséges, hogy a gép- és traktorállomásaink még sokkal többet segítsenek az EFSz-eknek a feladatok jóminö­ségü és az agrótechnikai határidők keretén belül való elvégzésében, va­lamint a kultivizáló munkák elvég­zésében. Hogy az EFSz-ek a reájuk rótt agrótechnikai követelmények­nek eleget tehessenek, ez nemcsak tőlük függ, hanem mindenekelőtt attól, hogy a gép- és traktorállo­mások hogyan használják fel a nekik nyújtott lehetőséget, mikor az EFSz-eknek segítséget nyújta­nak. Gép- és traktorállomásaink a szovjet gép- és traktorállomások példájára felelősek, az EFSz-ekkel kötött szerződés értelmében a ter­vezett hektárhozamok kitermelésé­ért és ezért felelősségük nem ér véget a szántással és vetéssel, ha­nem szükség van arra. hogy a nö­vényápolási munkából is kivegyék részüket és kell, hogy segítséget nyújtsanak az EFSz-nek a takar­má.nyfélék begyűjtésében is. A Szovjetunióban a gép- és traktorállomások segítségével a hektárhozamok állandóan növeked­nek. A háború előtti évvel szem­ben a háború után a traktorpark üzemképessége 59 százalékkal, a kombájnoké 51 százalékkal növe­kedett. A múlt évben 8 milliárd pud gabonatermést gyűjtöttek be, s emellett a gabonatermelés az 1948-as évvel szemben 48 százalék­kal növekedett. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusa kitűzte a feladatot, hogy az ötéves terv folyamán a gabona­termést további 40—50 százalékkal növeljék. Sztálin elvtárs zseniális müvében »A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban« mondja: »Valamennyiünket öröm­mel tölt el országunk mezőgazda­sági termelésének óriási arányú nö­vekedése, a gabonatermelés, a gya^ pot-, len-, cukorrépatermelés, stb., növekedése. Mi e növekedés forrá­sa? E növekedés forrása a kor­szerű technika, a nagyszámú kor­szerű gép, amely mindezeket a termelési ágakat kiszolgálja. Ugyan ­ígv a mj gép- és traktorállomá­sa nknak is erős technikai alapja van, amit kormányunk a Szovjet­unió segitségével állandóan kiegé­szít. Naponként érkeznek új gépek, gép- és traktorállomásaink számá­ra; saraboló, szüksoros vetőgépek, stb. Azonban szükség van arra, hogy ezeket a gépeket teljesmér­tékben kihasználják, hogy ezek se­gítségével a tavaszi munkákat és egyéb növénygondozást az agró­technikai határidőn belül elvégez­hessék. A gépesítés színvonalának állandó növelése azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk számára mindig újabb és tökéletesebb gépek érkez­nek. azonban másfelől azt is jelen­ti. hogy a már meglévő gépparkot gép- és traktorállomásaink teljes mértékben kihasználják, helyesen gondozzák és amint Gottwald elv­társ mondotta, ne forduljon elő még egyszer az a szégyen, hogy gép- és traktorállomásaink a legnagyobb munka idejében üzemképtelenség miatt a gépeket állni hagyják. Eb­ben az irányban a gép- és traktor­állomás kommunistáinak kell tevé­kenységet kifej teniök, hogy a gép­és traktorállomások dolgozóit meg­győzzék a gépekhez való szocia­lista viszony szükségéről, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy a gépek, amelyeken a mi traktorosaink dolgoznák és a föl­deket megművelik, nem a kulákok számára, hanem falvaink és váro­saink dolgozói számára végeznek munkát. Azonban ez nincs így, minden gép- és traktorállomáson. A tapol­csányi gép- és traktorállomáson nem vésődtek a kommunisták szí­vébe Gottwald elvtárs szavai és nem harcolnak azért, hogy a gé­pekkel helyesen bánjanak. Csak nemrégiben két saraboló érkezett a gép- és traktorállomásra, ame­lyeket a fészer alá dobtak, mint valami ócskavasat. A járási pártbizottság (Tapol­csány) sem tanul a mult évi nyári munkákból, amikor az aratás má­sodik napján 20-nál több gép üzemképtelen volt, s így nem tel­jesíthették a párt- és a kormány határozatát, elsősorban azt, hogy a gép- és traktorállomásról eltávolít­sák a kulákokat. A tapolcsányi já­rási pártbizottság nem látja a gép­és traktorállomás jelentőségét az EFSz-ek építésében, mert nem ve­zeti a traktorállomás üzemi párt­szervezetét a terv teljesítésére. A járási pártbizottság segítsége csu­pán abban nyilvánul meg, hogy időről-időre kiküldi oktatóját a gép­és traktorállomásra, aki csak fel­adatokat tüz ki, de nem segíti a dolgozókat tanácsaival. Hasonló­képpen, — mint a topolcsányi já­rási pártbizottság, — jár el az eperjesi kerület michalovcei járási pártbizottsága is, ahol a párt járá­si bizottságának titkára 1952-ben a gép- és traktorállomáson egyszer sem jelent meg és a gép- és trak­torállomásra maga helyett mindig más elvtársakat küldött, akik nem is ismerték a gép- és traktorállo­más problémáit. Gottwald elvtárs még 1951 feb­ruárjában pártunk Központi Bizott­ságának ülésén hangsúlyozta, hogy a párt járási bizottságai nem telje­sítik kötelezettségüket az EFSz-sk megszilárdításával kapcsolatban, ha nem veszik gondjukba a gép- és traktorállomások munkájának javí­tását úgy, mintha az közvetlenül a saját ügyük volna. Csupán üres szalmacséplés, ha járási pártbizottságaink ezekről a kérdésekről csak beszélnek és köz­ben elfelejtik, hogy orruk előtt a traktorok tízei állanak kihasználat­lanul, gépek és emberek, akik nem dolgoznak. Gottwald elvtárs szavait napról napra jobban meg kell je­gyezniök. tanulniok kell belőlük, s alkalmazni kell őket az EFSz­ekkel kapcsolatban is, hogy a hek­tárhozamokat növelhessék. Számos járási pártbizottság még ma is külön látja egyfelől a gép. és traktorállomást, másfelől az EFSz-et és nem látják, hogy a ket­tő felbonthatatlan egység, amelyek kölcsönös segítséggel és együttmű­ködéssel képesek túlszárnyalni az elavult mezőgazdasági termelést. Nem látják, hogy az EFSz-ek é s a gép- és traktorállomások egy és ugyanazon célért dolgoznak, egy és ugyanazon földeken; a hektárhoza­mok növeléséért. Ezért nagy gondot kell fordítani a gép. és traktorál­lomások gépesítésére és teljesmér­vű kihasználására. Hogy ez így van, ezt bizonyítja az egyes gép. és traktorállomás üzemi pártszerve­zeteinek a párt járási szervezetétől nyújtott segítség állása. (A kassai kerület, rőcei járás, jolsvai gép- és traktorállomás üzemi pártszerveze­te, a zsolnai kerület rózsahegyi gép- és traktorállomásának üzemi pártszervezete.) A párt járási szer­vezete ezeknek az üzemi szerveze­teknek csak formálisan segített, de azt is csak úgy, hogy a párt járási szervezetének kommunistáira fel­adatokat róttak. Számos járási nemzeti bizottság IX. ügyosztálya sem értette meg a gép- és traktor­állomások jelentőségét, ami látható a járási nemzeti bizottságok, a gép­és traktorállomásoknak nyújtott segítségében. A járási nemzeti bi­zottságok agronómusainak többsé ­ge nem dolgozik együtt a gép_ ős traktorállomás agronómusával, nem tanácskoznak, nem ellenőrzik a gép- és traktorállomások agronó­musainak tevékenységét, nem teszik napi feladatukká a hektárhozamok szerződés szerinti teljesítését, bár ez az alapja a jobb termésnek. A pártszervezetek és az igazga­tóságok politikai helyetteseinek fel­adata lesz, hogy a gép- és traktor, állomásokon a tervet és a felada­tokat sikeresen teljesíthessék, hogy a tavaszi munkák második szaka­szában tevékenységüket az EFSz­eknek nyújtandó segítségre össz­pontosítsák. A zselízi gép. és trak­torállomás kommunistái helyesen jártak el a növényápolási munkák­ban, ugyanis sajátkezűleg állítot­tak össze sarabolókat, amelyekkel segíteni akarják az EFSz­1 az el­vetett növények sarabolásánái és tevékenységükkel összpontosítják az agrotechnikai intézkedések betar­tására. Figyelemmel kísérik, hogy az EFSz földjein helyesen használ, ják-e a műtrágyát, a tavaszi mun­káknál; felkészülnek a termés rövid időn belül való begyűjtésére és ez­ért nemcsak a cséplőgépek javítá­sával foglalkoznak, hanem szalma­gereblyéket is összeállítanak, a szovjet gép- é s traktorállomások tapasztalatai alapján a gép- és traktorállomás és EFSz terve alap­ján, utasításokat adnak és konkré­ten kijelölik a feladatokat, minden egyes napra, gépre, traktorosra, szövetkezeti tagra, s az idei csép­lésnél a Bredjuk-féle módszert igye­keznek érvényesíteni. Harcolni kell a üzemi pártszerve­zetek passzív 03 formális viszonyú tagjai ellen is, mert ennek káros hatása megnyilvánul abban, hogy a párt üzemi szervezete a mezőgaz­dasági munkákban, ahol a tagok­nak még aktívabban kell dolgozni­ok, mint más idényben — sokszor össze sem jönnek, ne m készülnek fel eléggé, a határozatokat csak formálisan fogadják el, azzal a megokolással, hogy nincs idő a pártgyűlésekre. Ez megnyilvánul a szakszervezet és a CsISz munkájá­ban is. Gottwald elvtárs az első helyre helyezte a v. párttagok ideológiai színvonalának és minden dolgozó politikai és szaktudási színvonalá­nak fejlesztését a gazdasági élet­ben. Ezért helyes, ha a párt üzemi szervezetének kommunistái a me­zei munkák idején tevékenységüket még hatványozotabban összponto ­sítják, a traktorosok közt a brigá­dokra, ' ahol felvilágosítják a trak­torosokat az időszerű kérdésekről és foglalkoznak a politikai fejlődé­sükkel, — mint a zselízi gép -_ és traktorállomáson. A zselízi gép. és traktorállomásom ilyen módszerrel jó munkaerkölcsöt értek el a trak­torosok között, s így voltak képe. sek a tavaszi munkák idején fel­adataikat elvégezni, bár 11 hernyó­talpas traktor üzemképtelen volt, s javításra várt a kerületi javítómű­helyekben. Nagy feladatok várnak a gép- és traktorállomásokra ebben az évben is, s ezekre jól fel kell készülni, különösen a kommunistáknak. Meg kell javítaniok a gépeket, kombáj­nokat, önkötözőket, az álló gépeket, hogy elektromos áramzavar esetén se kelljen megállniok a csépléssel. Minden gép- és traktorállamáson alkalmazni kell a Bredjuk-féle módszert, az esti órákban elegendő számú cséplőmunkást kell kiképez­ni, és minél több szövetkezeti tagot kell beszervezni a traktorokra és az önkötözőkre, és bevezetni a munkaegységek szerinti jutalma­zást. A gép- és traktorállomások fel­A most alakult pozsonyi főisko­lások futballcsapatának, a Sláviá­nak apátfalusi bemutatkozását élénk érdeklődés előzte meg. A mérkőzés nem remélt élénk é s iz­galmas küzdelmet hozott. A barát­ságos mérkőzés jellege egyik csa­pat játékosait sem befolyásolta, mégis hatalmas lendülettel feküdtek a játékba. Mindkét osapat a táma­dásokra helyezte a nagyobb súlyt e ennek folytán alakult ki a nagy­iramú mérkőzés s talán a sok g5l is. Állítgatás nélkül vándorolt a labda a játékosok lábán s szinte percenként forgott mindkét kapu veszélyben Sok helycserét, várat­lan keresztlabdákat, nagyszerű köz­belépéseket, lelkesedést és végig jó iramot láttunk a mérkőzésen. • Apátfalva különösen a második félidőben játszott jól. Volt ekkor egy negyedórájuk, amikor valóság­gal a kapujához szegezték a szin­tén jó Sláviát. Ekkor a csatársor is sokszor volt veszélyes. Látszott az összeszokottság. Az Apátfalvának ez a negyedórája döntötte el egyéb­ként a mérkőzés sorsát is. Az apát­falusi csapaton nem látszott fárad­ság a mérkőzés végén sem. Mit mu­tat ez? Azt, hogy a jó erőnlét rendszerűt a jó játékot is magával hozza Az a csapat, amely sok gon­dot fordít j j erőállapotra, az a leg­nehezebb mérkőzések iramát is könnyen végig bírja, a hajrában erősíteni tud, a játékosai nem ide­geskednek. hanem nyugodtan, terv­szerű játékkal igyekeznek a győzel­met is kiharcolni. A jó erőnlét bi­zony —• fél győzelem. • Az I. félidőben bizonytalanul mozgott az apátfalusi védelem, s ennek volt a következménye a be­kapott négy gól is. Mi volt ennek az oka? Hiszen az apátfalusi véde­lem mindig szilárdan állja meg a helyét. Nem volt nehéz ezt i s ész­revenni. A két szélső fedezet, kü­lönösen Mas e k teljesen gyenge és tehetetlen játéka miatt megzava­rodott a védelem is. Jól látta ezt Kovács Béla edző is, aki a szünet­ben cserét határozott el A csapat két fiatal fedezetét vonta hátra Az olasz nemzeti labdarúgó csapat, amely a Prágában április 26-án Csehszlovákiával tartandó mérkőzésre készül elő, szerdán, április 15-én Bo­lognában az FC Alassandria csapattal edzőmérközést tartott. Az olasz válo­gatottak következő összeállításban játszottak: Moro, — Gorradi, Cervato — Neri, Giovannini, Nesti (Bergamo) — Cervellati, Mazza (Amadéi), Boni­perti. Pandolfini, Frignani. Az első félidő 30 percig, a másodig félidő 25 percig tartott. A mérkőzés a váloga­tottak biztos győzelmével 8:0 (4:0) adatainak teljesítéséért folyó harc­ban és egyéb hiányok eltávolításá­ban szükség van a dolgozók közöt­ti tömegmunka megjavítására a szocialista versenyzés alkalmazásá­ra, a zselízi és az érsekújvári gép­é s traktorállomások felhívásának példájára. A felajánlások teljesíté­sénél segíteni kell az üzemi szak­szervezetek és a CsISz munkáját, meg kell nekik mutatni, hogy hogyan összpontosítsák tevékenységüket a formalitás és az üre s ígéretek elleni harcban, amelyek semmit sem vál­toztatnak a helyzeten; rrre tanított bennünket Gottwald elvtárs, ez az út, amelyen haladva teljesíthetjük és túlteljesíthetjük a tervet és gaz­dag termést érhetünk el. Pártunk szélsőfedezetbe. Józsa és Mészáros kitűnő fedezetjátéka egyszerre meg­fordította a játék képét. Józsá és Mészáros új színt adott a játéknak. Nagyszerű labdákkal látták el csa­táraikat és a védelemben is kitűn­tek. Ez volt az oka, hogy Apátfal­va szünet után már nem kapott gólt, viszont a csatársora két gólt tudott elérni s ezzel megszerezni a megérdemelt győzelmet is. Kovács Béla nagyon jól választotta meg a cserét. Józsa é s Mészáros kitűnő fedezetjátéka hozzájárult a szép győzelemhez. • Apátfalva újabban a fedezeteit a csatársorban játszatja. Elfeled­keznek, hogy a legmegfelelőbb em­bereket kell az egyes posztokon játszatni. Józsa már sokszor bebi­zonyította, hogy tehetséges fedezet, s most újabban mimdgyakrabban csatárt játszik. Elől pedig nem elég gyors és lövései is pontatlanok. Mint csatár gyenge teljesítményt nyújtott. Viszont mint oldalfedezet -— szünet után — a osapat legjobb­jává vált! • A pozsonyi főiskolás csapat sze­replése nem keltett csalódást. Az I, félidőben a Komik, Lančarovič, Slo­boda, Konečný, Greso összeállítású csatársor nem csak szépen, de kor­szerűen is játszott. Szünet után azonban már kifulladtak. — A mi nagyszerű I. félidőnk után feljavult Apátfalva — mondja Nemeéek titkár. — A meccs vége­felé kiütközött még a z „idényeleji forma". Általában elégedettek va­gyunk a csapat teljesítményével. Sportszerű, jóiramú mérk.'zést küz­döttek végig a fiúk és ez a legfon­tosabb. — A látott hibákat természetesen igyekszünk kijavítani. Bouzek edző átveszi a héten a csapatot s majd kijavítja az erőnlét tekintetében mutatkozó hiányosságokat is. Emel­lett igyekszünk orvosolni azokat a taktikai hibákat is, amiket a védel­münknél tapasztaltunk A bajnokság rajtjáig — remélem együtt lesz a csapat. Hiszen Kacsányi, Samuelčik, Skyva és Hrabovsky is akkor már rendelkezésünkre fognak állni. arányban végződött. A gólokat Cer­vellati és Boniperti 3—3, Frignani és Pandolfini (büntető sarokrúgásból) 1—1 lőtték. Az egész mérkőzés esőben folyt le, úgyhogy a talaj nagyon rossz­volt. Beretta szövetségi kapitány ki­jelentette, hogy a válogatott csapat Csehszlovákiával szemben körülbelül abban az összeállításban áll ki, amely­ben az első félidőben játszott. A végleges felállítást az olasz liga va­sárnapi fordulója után fogják meg­állapítani. üzemi szervezete kell, hogy tudatá­ban legyen annak, hogy a tavaszi munkák második szakaszának az agrotechnikai határidőkön belül való elvégzése, valamint a többi mezei munka idejében való elvég­zése egyúttal harc a kulákok ellen. Ezért naponta kell felvilágosíta­nunk a gép- ég traktorállomások és az EFSz-ek dolgozóit, hogyan bán­janak a gépekkel, hogyan használ­ják fel őket, hogy a tervet az agro­technikai határidőkön belül teljesít­hessék, és hogy így ebben az év­ben a vagonok ezrével több ter­ményt adhassanak be s így nagyobb darab kenyér jussom a dolgozók asztalára. Ferencei István A csehszlovák birkózók a nápolyi világbajnokságon Szerdán, április 15-én kevéssel déli 12 óra előtt utaztak el repülő­gépen a ruzini repülőtérről a csehszlovák válogatottak Nápolyba az ottani görög-római világbajnoki bi rkózóversenyre, amely pénteken, április 17-én kezdődik. A küldöttséget Trnka vezeti, tagjai pedig: Ze­man, Krupicska, Matousek, Polivka, Soucsek és Ruzsicska birkózók. Edzőjük Brdek, műszaki vezetőjük Pozdnícsek, döntőbírójuk Fleis­chmann. A csehszlovák válogatottakkal együtt utaztak el a ruzini re­pülőtérről a magyar és a román birkózók is. A repülőtéren az el­utazókat Karol Zeman, az Állami Testnevelési és Sporthivatal elnö­kének helyettese búcsúztatta el. 8:0-ra gyözött az olasz válogatott DJ SZÓ, Szlovákia Kommunista Pártjának napilapja — Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 8—10. Telefon: 347—16 és 352—10 Főszerkesztő Lőrincz Gyula. — Kiadóhivatal: Pravda lapkiadóvdllalata, Jesen­skélio 12 Telefon: üzemi előfizetés és lapárusitás .174—74, egyéni előfizetés 262—77. Az UJ SZÓ megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy a postahivatalokon is. EIőflzeK i díj % évre 120 Kčs. Feladó és irányító postahivatal Bratislava n. — Nyomja a Pravda kiadóvállalat ÜV KSS, Bratislava. y /

Next

/
Thumbnails
Contents