Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-17 / 94 . szám, péntek

UJSZÖ 1953 április 17 Alain Le levele a börtönből Thorez elvtárshoz A ĽHumanité közli a törvénytelenül bebörtönzött Alain Le Léapnak Maurice Thorez elvtárshoz intézett levelét. Alain Le Léap levelében a többi között a következőket írja: „Engedje meg, hogy megmondjam önnek, mily sokat jelent az ön hazatérése. az a tény, hogy újból elfoglalja harci helyét pártjának élén. Azok a franciák, akik a kommunisták oldalán harcolnak a munkás, osztály, a nemzet érdekeinek, a béke é

s hazánk megmentésének érdekében, napról napra többen lesznek. Az ön hazatérése új bizalmat önt ezekbe a franciákba. Az utóbbi évek története nyilvánvalóvá tette, hogy az uralkodj osz. tályok elárulják hazánk nemzeti érdekeit és ez a tény igazolja, az ön előrelátását. Ebből és az ön további tanításából le kell vonnunk a tanulságot. Az ön hazatérésének bejelentése olyan mélységes hatást váltott ki, amely alól senki sem tudja kivonni magát. Kétségtelenül nem szükségszerű, hogy a kommunistáknak és a nem kommunistáknak minden kérdésről közös legyen a véleményük Vannak azonban olyan létfontosságú feladatok — így nemzeti érdekeink védelme — amelyek háttérbe szorítják a másodlagos, kevésbbé lényeges különbségeket. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy jelenlegi harcunkat csak a Kommunista Párt vezetheti. Senkisem tagadhatja a kommunista párt. tal alkotott közös front szükségszerűségét. ön, Thorez elvtárs, amikor viszszatért, most hazánkban az egyetértők növekvő tömörülését találta, azokét, akik készek harcolni az ön oldalán és akik bíznak önben. Én a magam részéről ezekhez tartozom." Sorozatos imperialistaellenes tüntetések Iránban Az utóbbi napokban Teheránban összetűzésekre került sor a jelenlegi Moszadik-kormány hívei, és a kormány ellenfelei között, akik a Sah udvarával és a parlamenti ellenzékkel állnak kapcsolatban. A Sah udvara és a kormány közötti kapcsolatok rendezésére — amelyek Moszadik szavai szerint az iráni olajipar államosítása miatt éleződtek ki — a medzslisz nyolc képviselőjéből álló bizottságot alakítottak. A bizottság tagjainak többsége Moszadik híve. Április 14-én a medzslisznek ülést kellett volna tartania, hogy a kormány követelésére jóváhagyja a „nyolcas bizottság"' jelentését. A medzslisz ülése előtt az Imperializmus ellen harcoló nemzeti társaság felhívta Teherán lakosságát, vegyen részt a medzslisz épülete előtti téren tartandó nagygyűlésen. A tüntetést azonban betiltották. Április 14-én — mivel a képviselők nem gyűltek össze határozatképes számban — a medzslisz ülése elmaradt. Az ülést április 16-ra halasztották. A Bacharisztán-téri tömeggyűlést szintén nem tartották meg. A nap folyamán azonban városszerte kisebb tüntetések voltak, amelyeket rendőrség és katonaság feloszlatott. Egyes helyeken öszszeütközésekre került sor a különböző politikai csoportosulásokhoz tartozó tüntetők között. A „Keihan" című lap esti kiadása közölte, hogy a tüntetők egy csoportja a város egyik központi útvonalán kővel dobálta meg a „Truman programm négy pontjának" végrehajtására létesített amerikai hivatal gépkocsiját, amelyben két amerikai ült. A tüntetők „Yenkik, takarodjatok haza!" felkiáltásokkal kísérték a gépkocsit. Amint a „Keihan" című lap megjegyzi, az aránylag kisméretű utcai összetűzések során egy tüntető meghalt, több mint 50 embert megsebesítettek és letartóztattak. Április 14-én a város sok üzlete zárva tartott. Sztrájkoltak a dohánygyárak, cementgyár, a kaitonfestő gyár és más vállalatok munkásai. Resztvettek a tüntetésben főiskolai hallgatók és középiskolai diákok is. René Mayer washingtoni kudarcáról ír a »Volksrecht« című svájci újság A „Volksrecht", a svájci jobboldali szociáldemokraták központi lapja hosszabb cikkben foglalkozik azzal, hogy hogyan hiúsult meg René Mayer francia miniszterelnök minden számítása washingtoni útjával kapcsolatban. »A francia miniszterelnök terveit hűvösen fogadták« — írja a »Volksrecht«, majd megállapítja, hogy az amerikaiak nem tanúsítottak túlságosan nagy szívélyességet francia csatlósaikkal szemben. »Eisenhower és Dulles — írja — csak két dologról érdeklődött: az európai védelmi közösségről szóló egyezmény ratifikálásáról és az indokínai háborúról. René Mayernek el kell tűrnie, hogy Adenauert állitsák eléje a »jó európai® példájaként. Odáig fajult a helyzet, hogy Franciaország, amely a Sehuman-terv az egységes európai mezőgazdaság piac és más európai jellegű tervek kezdeményezője volt, most vádlottként szerepelt. René Mayer ennek ellenére megígérte: mindent megtesz, hogy mielőbb ratifikálni lehessen az európai védelmi közösségről szóló szerzödést.« A továbbiakban a cikk megmagyarázza, mi volt René Mayer ígéretének háttere. Ezt az ígéretet azért tette, hogy előnyt szerezzen Adenauerrel szemben a Saar-kérdésben. »Franciaország az eddiginél nagyobb segítséget fog kapni az indokínai háború folytatásához.« A »segítségnek« természetesen megvan az ára. »Ezért a segélyért — írja a »Voksrecht«, — Franciaországnak politikai engedményekkel kell fizetnie ... BármUyen nagy segítséget is kap Franciaország e téren, pénzügyileg képtelen lesz fedezni a háború költségét. Franciaország nem lesz képes, hogy betöltse a »világhatalom® szerepét. Nem tudja bevetni csapatait Indokínában anélkül, hogy ezáltal ne gyengülne európai helyzete.« »A francia miniszterek washingtoni útja — állapítja meg befejezésül a lap, — egyetlen problémát sem oldott meg. Május l-e Tito Jugoszláviájában militarista és rendőri manifesztáció lesz Május 1. tiszteletére a dolgozók 'a béketábor valamennyi országában Újabb felajánlásokat tesznek és a világ dolgozói nagy ünnepnapjának ünnepségeire készülődnek. ' Más a helyzet a titóista Jugoszláviában. A titóisták az idei május 1 ünnepségeket a Rankovicsgestapo pribékjeinek szemléjére és militarista felvonulásra akarják változtatni. A titóista Tangjug hírügynökség közölte, hogy a titóista »Dolgozók Szövetségének« belgrádi városi bizottsága plénáris ülésén határozatot hozott, hogy a május 1. manifesztáción csak katonai és rendőri egységek, militarista szervezetek, légvédelmi és sportszervezetek vesznek részt. A munkások, alkalmazottak, tömegszervezetek funkcionáriusai és a dolgozó tömegek azzal az ürügygyei, »hogy ez számukra fárasztó lenne«, nem vehetnek részt a manifesztáción. A »Dolgozók Szövetsége® belgrádi plenáris ülése azt Is elhatározta, hogy a május 1-ei díszítést kizárólag csak a titóista »Szocialista Uníő« és nem az üzemek dolgozói fogják végezni. Tito, a jugoszláviai nép hóhéra, ilyen május elsejét készít elő Jugoszlávia dolgozóinak. Az új Csehszlovákia filmművészete A. Pjodorov cikke az „Izvesztijá"-ban Moszkva, LeningTád és a szövetségi köztársaságok fővárosainak filmszínházaiban megkezdődött a csehszlovák filmfesztivál. A szovjet nézőközönség milliói jól ismerik és kedvelik Csehszlovákia filmművészetének alkotásait. A fesztivál napjaiban megismerkednek a csehszlovák filmgyártás legújabb remekeivel. Megtekintik a prágai filmgyárban 1950-ben készült két legújabb filmet, — sHolnap mindenki táncra perdül« és a »Repülögéprablás«. Bemutatják a nézőközönség előtt már ismert »Dubé-i Rohács János«, »A néma barikád*, »Kelepce«, »A gát«, sTiltott mezőny*, i?Uj harcosok sorakozója«, »MegacéIozottak«, »A vad Bára« és a »B-akció« című filmeket is. A burzsoá Csehszlovákia mozijainak vetítővásznára rendszerint az idegen filmgyártás ponyvaalkotásai kerültek. 1945 májusában Csehszlovákia népei, a Szovjet Hadsereg által a fasiszta zsarnokság alól felszabadítva, új életet kezdtek. Uj korszak kezdődött kultúrájuk fejlődésében. 1945 augusztusában államosították a csehszlovák filmgyártást. Hamarosan rendbehozták a megszállóktól szétrombolt filmmütermeket. A kimondottan népi, realista filmművészet megteremtésének folyamata mégis nehéz és hosszadalmas volt. A háború után rövidesen kibocsátott filmek nagy része az eszméietlenség és formalizmus nyomait viselte magán. Sok filmművészeti dolgozó még nem tudott elszakadni a múlttól, nem törekedett arra, hogy a nép szemével nézze az életet, mely népet kell szolgálniuk a művészet mestereinek is. A realista inüvészet első sikereit az 1946—47-es években érte el Csehszlovákia filmgyártása. Ekkor jelentek meg a »Sziréna« és a »Dubé-i Rohács János« című filmek, melyek nemcsak ragyogóan visszatükrözték ama harc történelmének hősi lapjait, melyet a dolgozók folytattak elnyomóik ellen, hanem újszerű alkotást is jelentettek és új távlatokat nyitottak meg Csehszlovákia filmművészeti dolgozói előtt. Csehszlovákia dolgozói a kommunista párt vezetésével 1948 februárjában leleplezték és szétzúzták a /eakciós erők összeesküvését. A Csehszlovák Köztársaság határozottan a szocialista fejlődés útjára lépett. A művészet ama feladat előtt állott, hogy fényesen és teljesen kifejezze Csehszlovákia munkásainak, parasztjainak és értelmiségének — az új élét építőinek hősi küzdelmét és önfeláldozó munkáját. 1948 áprilisában a széttagolódott filmszervezetek a Csehszlovák Állami Filmben egyesülnek. Ezután közös terv alapján kezdik meg munkájukat. Létrejönnek a filmgyártás gyors fejlődésének előfeltételei. Az 1948—49-es években a jelentős filmalkotások egész sora kerül ki, köztük a »Néma barikáda cimü film Is, mely Ján Drda szövegkönyve álapján Otakar Vávra rendezésében készült. E hatalmas filmalkotás Csehszlovákia dolgozóinak életéről és küzdelméről szól a német fasiszta megszállók ellen vívott harc utolsó időszakában. A film ékesszólóan beszél a szabadságáért küzdő nép elszántságáról, bátorságáról és hazafiságáról. Bemutatásra kerül V. Krška »Az 1848-as viharos év« cimü érdekes filmje, amely az 1848-as forradalom történelmi eseményeinek alapján készült. Csehszlovákia realista filmművészetének megteremtésében, új, még nagyobb sikert jelentett M. Frič »Megacélozottak« és P. Bielik szlovák rendező »Gát« című filmje. A »Megacélozottak« című film a dolgozóknak az egész kapitalista világot megrendítő világgazdasági válság évei alatt elnyomóik ellen folytatott küzdelméről tanúskodik. A film hűen ecseteli a Kommunista Párt szerepét, amely a dolgozók széles tömegeit a kizsákmányolók elleni harcra szervezte. A »Gát« című színesen hullámzó film bemutatja az ország régebben elmaradott körzeteinek Iparosítása következtében a szlovák falu életében beállott hatalmas változásokat. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének a csehszlovák filmgyártás feladatairól szóló 1950. tavaszán kiadott határozata az a legkomolyabb esemény, amely meghatározta a csehszlovák filmgyártás további fejlődésének útját. E határozat az élenjáró szovjet filmművészet tapasztalatainak, a szocialista realizmusnak elsajátítását tűzte ki feladatul a csehszlovák filmgyártás kádereinek. Csehszlovákia filmművészeti dolgozói a szabad nép életét, lelkes építő munkáját, az újnak, a születőnek, a haladó a régi ellen folytatott harcát ábrázoló magas eszmei tartalmú és magas művészi értékű filmalkotások gyártásának feladata előtt állottak. Csehszlovákia és a Szovjetunió, továbbá a népi demokratikus államok vetítővásznain nagy sikerrel mutatják be* Jirí Weiss csehszlovák rendező »Új harcosok sorakozója* cimü filmjét, amely Antonín Zápotocky ugyanazon című regénye nyomán készült. Ez a remekmű, a csehszlovákiai forradalmi mozgalom fejlődésének régebbi korszakával foglalkozik és mégegyszer bebizonyítja, hogy a szocialista realizmus iránya erŐ3 gyökeret vert a csehszlovák filmművészetben. Múlt év nyarán, mint a csehszlovákiai VII. Nemzetközi Filmfesztivál résztvevőjének alkalmam volt megismerni a csehszlovák film- / művészetet. A filmfesztivál valamennyi részvevőjére óriási hatással volt Vlagyimir Vlcsek Sztálin-díjas ifjú rendező »Holnap mindenki táncra perdül« című művészi értékű színes filmje. A film a fesztivál egyik legmagasabb díját, — a Népek közti barátság díját nyerte el. V. Vlcsek filmalkotása mélyen optimista jellegű alkotás. Forrón és lelkesen fejezi ki az ifjúság nemzetközi szolidaritásának eszméit. A film kitűnik ragyogó nemzeti színezetével és finom humorával. A VII. Nemzetközi Filmfesztiválon a csehszlovák játékfilmekkel együtt dokumentációs, tudományos, bábjáték és más filmeket is bemutattak. A csehszlovák filmművészeti dolgozók a filmgyártás ezen ágazataiban is komoly sikereket arattak. A csehszlovák filmgyártás jelenleg nagyszerű technikai alappal, a tehetséges rendezők, színészek é3 szövegkönyvírók tapasztalt kádereivel rendelkezik. A köztársaság filmműtermeiben és főiskoláin gondosan nevelődnek az ifjú filmművészeti káderek. Csehszlovákia filmművészeti dolgozó; eddigi sikereiket szilárdítva, a hiányosságokat szüntelenül kiküszöbölve, a szovjet filmgyártás tapasztalatainak elsajátításával újabb magas eszmei tartalmú, a szocializmus korszakához méltó filmeket alkotnák. A most megkezdődött Csehszlovák Filmfesztivál hozzájárul a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság testvérnépej közti kulturális kapcsolatok megszilárdulásához és elmélyüléséhez. Szovjet diákküldöttség utazott Franciaországba A Francia Országos Diákszövetség meghívására szovjet diákküldöttség utazott Franciaországba, amelynek tagjai Z. P. Tumanova és A. A. Szmirnov. A vietnami néphadsereg győzelmes harcai A vietnami néphadsereg a februárral véget ért három hónap alatt az északvietnami harctéren több mint 6700 ellenséges katonát — köztük 1842 európait és afrikait — tett harcképtelenné. A jelentés közli továbbá, hogy az ellenség 5043 halottat, köztük 5 őrnagyot, 11 századost é

a 22 hadnagyot vesztett. A néphadsereg alakulatai 1665 foglyot ejtettek. Március 28-án az ellenség megkísérelte, hogy kitörjön az ostromlott Na-Szánból és Conoitól, Tcsieng-Dongtól délkeletre igyekezett visszavonulni a Mos-Chau és SzonLa közötti 41-eg számú útvonal mentén. A vietaiami néphadsereg alakulatai azonban Moc-Chautól 24 kilométerre északnyugatra Nan-Ga térségében április 1-én megtámadták és visszatérésre kényszerítették az ellenséget. Április 4-én éjszaka a ' vietnami néphadsereg alakulatai megsemmisítették a Phulytól 14, illetve 3 kilométerre északnyugatra fekvő DucKhe és Vang-Chu, valamint a ThaiBinhitől 23 kilométerre északra fekvő Kvinh-Lang ellenséges őrhelyeket. A vezérkari tisztek végleges megállapodásra jutottak a beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésével kapcsolatos adminisztratív részletkérdésekben Az sOj Kína« hírügynökség különtudósítója írja: A két fél vezérkari tisztjei április 14-én, kedden Panmindzsonban kölcsönösen kicserélték a beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésével kapcsolatos adminisztratív részletkérdésekben létrejött megállapodás ^koreai, kínai és angol nyelven írott végleges szövegeit. A beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyezményt 3 nappal ezelőtt írták alá. Az északkoreai hadifogolytáborokbői beteg és sebesült hadifoglyokat szállító első gépkocsikaraván már útban van Keszon felé és szerdán további két gépkocsikaraván indult útnak. A két fél összekötő tisztjeinek csoportjai április 14-én eem tartottak ülést, jóllehet Dániel ellentengernagy hozzájárult Li Szan-csu tábornoknak ahhoz a javaslatához, hogy az összekötő tisztek csoportjai egy vagy két nap múlva tartsanak ismét ülést és vitassák meg a fegyverszüneti tárgyalások folytatásának időpontját. Azóta már négy nap múlt el és amerikai részről még egyáltalában semmi utalás sem történt a mult év októberében megszakadt fegyverszüneti tárgyalások folytatásának időpontjára. Semmi ok sincs arra, hogy tovább halogassák a fegyverszüneti tárgyalások haladéktalan folytatását és ne rendezzék a hadifoglyok telepítésének egész kérdését. Minden nap késedelem azt jelenti, hogy újra meg újra egy nappal tovább folyik a szükségtelen vérontás és emberéletek pusztítása a harctéren. A világ tekintete Panmindzson felé fordul és a népek várják, hogy vájjon rövidesen folytatódnak-e a fegyverszüneti tárgyalások. A koreai-kínai fél tettekkel mutatta meg, hogy erőfeszítéseket tesz a koreai fegyverszünet létrejötte érdekében. Most az amerikai kormányon a sor, hogy megmutassa, vájjon valóban akarja-e a koreai háború végét. Az amerikai kormány szándékának döntő próbatétele az, hogy haladéktalanul folytatja-e a fegyverszüneti tárgyalásokat és rendezi-e a koreai fegyverszünet létrejöttének útjában álló egyetlen kérdést, a hadifogolykérdést. A Ford-motorgyár 45.000 munkást bocsát el A „Reuter" jelenti, hogy a Ford. motorgyár vezetősége pénteken bejelentette, hogy a Monroe-ban (Michigan állam) levő gyártelepén április 2-ka óta tartó sztrájk miatti megtorlásul 45.000 munkást bocsát el az Egyesült Államok különböző részeiben levő gyáraiból.