Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-17 / 94 . szám, péntek

UJSZÖ 1953 április 17 Alain Le levele a börtönből Thorez elvtárshoz A ĽHumanité közli a törvényte­lenül bebörtönzött Alain Le Léap­nak Maurice Thorez elvtárshoz inté­zett levelét. Alain Le Léap levelé­ben a többi között a következőket írja: „Engedje meg, hogy megmondjam önnek, mily sokat jelent az ön ha­zatérése. az a tény, hogy újból el­foglalja harci helyét pártjának élén. Azok a franciák, akik a kommunis­ták oldalán harcolnak a munkás, osztály, a nemzet érdekeinek, a bé­ke é s hazánk megmentésének érde­kében, napról napra többen lesznek. Az ön hazatérése új bizalmat önt ezekbe a franciákba. Az utóbbi évek története nyilván­valóvá tette, hogy az uralkodj osz. tályok elárulják hazánk nemzeti ér­dekeit és ez a tény igazolja, az ön előrelátását. Ebből és az ön további tanításából le kell vonnunk a tanul­ságot. Az ön hazatérésének bejelentése olyan mélységes hatást váltott ki, amely alól senki sem tudja kivonni magát. Kétségtelenül nem szükségszerű, hogy a kommunistáknak és a nem kommunistáknak minden kérdésről közös legyen a véleményük Vannak azonban olyan létfontosságú felada­tok — így nemzeti érdekeink védel­me — amelyek háttérbe szorítják a másodlagos, kevésbbé lényeges kü­lönbségeket. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy jelenlegi harcunkat csak a Kommunista Párt vezetheti. Senki­sem tagadhatja a kommunista párt. tal alkotott közös front szükség­szerűségét. ön, Thorez elvtárs, amikor visz­szatért, most hazánkban az egyet­értők növekvő tömörülését találta, azokét, akik készek harcolni az ön oldalán és akik bíznak önben. Én a magam részéről ezekhez tartozom." Sorozatos imperialistaellenes tüntetések Iránban Az utóbbi napokban Teheránban összetűzésekre került sor a jelenle­gi Moszadik-kormány hívei, és a kormány ellenfelei között, akik a Sah udvarával és a parlamenti el­lenzékkel állnak kapcsolatban. A Sah udvara és a kormány kö­zötti kapcsolatok rendezésére — amelyek Moszadik szavai szerint az iráni olajipar államosítása miatt éleződtek ki — a medzslisz nyolc képviselőjéből álló bizottságot ala­kítottak. A bizottság tagjainak többsége Moszadik híve. Április 14-én a medzslisznek ülést kellett volna tartania, hogy a kormány kö­vetelésére jóváhagyja a „nyolcas bi­zottság"' jelentését. A medzslisz ülése előtt az Impe­rializmus ellen harcoló nemzeti tár­saság felhívta Teherán lakosságát, vegyen részt a medzslisz épülete előtti téren tartandó nagygyűlésen. A tüntetést azonban betiltották. Április 14-én — mivel a képvise­lők nem gyűltek össze határozat­képes számban — a medzslisz ülé­se elmaradt. Az ülést április 16-ra halasztották. A Bacharisztán-téri tömeggyűlést szintén nem tartották meg. A nap folyamán azonban városszerte kisebb tüntetések vol­tak, amelyeket rendőrség és katona­ság feloszlatott. Egyes helyeken ösz­szeütközésekre került sor a külön­böző politikai csoportosulásokhoz tartozó tüntetők között. A „Keihan" című lap esti kiadása közölte, hogy a tüntetők egy csoportja a város egyik központi útvonalán kővel dobálta meg a „Truman programm négy pontjának" vég­rehajtására létesített amerikai hi­vatal gépkocsiját, amelyben két amerikai ült. A tüntetők „Yenkik, takarodjatok haza!" felkiáltásokkal kísérték a gépkocsit. Amint a „Keihan" című lap megjegyzi, az aránylag kisméretű utcai összetűzések során egy tünte­tő meghalt, több mint 50 embert megsebesítettek és letartóztattak. Április 14-én a város sok üzlete zár­va tartott. Sztrájkoltak a dohánygyárak, ce­mentgyár, a kaitonfestő gyár és más vállalatok munkásai. Reszt­vettek a tüntetésben főiskolai hallgatók és középiskolai diákok is. René Mayer washingtoni kudarcáról ír a »Volksrecht« című svájci újság A „Volksrecht", a svájci jobbol­dali szociáldemokraták központi lapja hosszabb cikkben foglalkozik azzal, hogy hogyan hiúsult meg René Mayer francia miniszterelnök minden számítása washingtoni út­jával kapcsolatban. »A francia miniszterelnök ter­veit hűvösen fogadták« — írja a »Volksrecht«, majd megállapítja, hogy az amerikaiak nem tanúsítot­tak túlságosan nagy szívélyességet francia csatlósaikkal szemben. »Eisenhower és Dulles — írja — csak két dologról érdeklődött: az európai védelmi közösségről szóló egyezmény ratifikálásáról és az indokínai háborúról. René Mayer­nek el kell tűrnie, hogy Adenauert állitsák eléje a »jó európai® példá­jaként. Odáig fajult a helyzet, hogy Franciaország, amely a Sehuman-terv az egységes európai mezőgazdaság piac és más európai jellegű tervek kezdeményezője volt, most vádlottként szerepelt. René Mayer ennek ellenére megígérte: mindent megtesz, hogy mielőbb ra­tifikálni lehessen az európai vé­delmi közösségről szóló szerzödést.« A továbbiakban a cikk megma­gyarázza, mi volt René Mayer ígéretének háttere. Ezt az ígéretet azért tette, hogy előnyt szerezzen Adenauerrel szemben a Saar-kérdés­ben. »Franciaország az eddiginél nagyobb segítséget fog kapni az indokínai háború folytatásához.« A »segítségnek« természetesen meg­van az ára. »Ezért a segélyért — írja a »Voksrecht«, — Franciaor­szágnak politikai engedményekkel kell fizetnie ... BármUyen nagy segítséget is kap Franciaország e téren, pénzügyileg képtelen lesz fedezni a háború költségét. Fran­ciaország nem lesz képes, hogy betöltse a »világhatalom® szerepét. Nem tudja bevetni csapatait Indo­kínában anélkül, hogy ezáltal ne gyengülne európai helyzete.« »A francia miniszterek washing­toni útja — állapítja meg befeje­zésül a lap, — egyetlen problémát sem oldott meg. Május l-e Tito Jugoszláviájában militarista és rendőri manifesztáció lesz Május 1. tiszteletére a dolgozók 'a béketábor valamennyi országá­ban Újabb felajánlásokat tesznek és a világ dolgozói nagy ünnep­napjának ünnepségeire készülőd­nek. ' Más a helyzet a titóista Jugo­szláviában. A titóisták az idei má­jus 1 ünnepségeket a Rankovics­gestapo pribékjeinek szemléjére és militarista felvonulásra akarják változtatni. A titóista Tangjug hír­ügynökség közölte, hogy a titóista »Dolgozók Szövetségének« belgrádi városi bizottsága plénáris ülésén határozatot hozott, hogy a május 1. manifesztáción csak katonai és rendőri egységek, militarista szer­vezetek, légvédelmi és sportszerve­zetek vesznek részt. A munkások, alkalmazottak, tö­megszervezetek funkcionáriusai és a dolgozó tömegek azzal az ürügy­gyei, »hogy ez számukra fárasztó lenne«, nem vehetnek részt a ma­nifesztáción. A »Dolgozók Szövet­sége® belgrádi plenáris ülése azt Is elhatározta, hogy a május 1-ei díszítést kizárólag csak a titóista »Szocialista Uníő« és nem az üze­mek dolgozói fogják végezni. Tito, a jugoszláviai nép hóhéra, ilyen május elsejét készít elő Jugoszlá­via dolgozóinak. Az új Csehszlovákia filmművészete A. Pjodorov cikke az „Izvesztijá"-ban Moszkva, LeningTád és a szövet­ségi köztársaságok fővárosainak filmszínházaiban megkezdődött a csehszlovák filmfesztivál. A szovjet nézőközönség milliói jól ismerik és kedvelik Csehszlovákia filmművé­szetének alkotásait. A fesztivál napjaiban megismerkednek a cseh­szlovák filmgyártás legújabb reme­keivel. Megtekintik a prágai film­gyárban 1950-ben készült két leg­újabb filmet, — sHolnap mindenki táncra perdül« és a »Repülögép­rablás«. Bemutatják a nézőközön­ség előtt már ismert »Dubé-i Ro­hács János«, »A néma barikád*, »Kelepce«, »A gát«, sTiltott me­zőny*, i?Uj harcosok sorakozója«, »MegacéIozottak«, »A vad Bára« és a »B-akció« című filmeket is. A burzsoá Csehszlovákia mozijai­nak vetítővásznára rendszerint az idegen filmgyártás ponyvaalkotásai kerültek. 1945 májusában Csehszlo­vákia népei, a Szovjet Hadsereg által a fasiszta zsarnokság alól felszabadítva, új életet kezdtek. Uj korszak kezdődött kultúrájuk fejlődésében. 1945 augusztusában államosították a csehszlovák film­gyártást. Hamarosan rendbehozták a megszállóktól szétrombolt film­mütermeket. A kimondottan népi, realista filmművészet megteremtésének fo­lyamata mégis nehéz és hosszadal­mas volt. A háború után rövidesen kibocsátott filmek nagy része az eszméietlenség és formalizmus nyo­mait viselte magán. Sok filmmű­vészeti dolgozó még nem tudott el­szakadni a múlttól, nem törekedett arra, hogy a nép szemével nézze az életet, mely népet kell szolgál­niuk a művészet mestereinek is. A realista inüvészet első sikereit az 1946—47-es években érte el Csehszlovákia filmgyártása. Ekkor jelentek meg a »Sziréna« és a »Dubé-i Rohács János« című filmek, melyek nemcsak ragyogóan vissza­tükrözték ama harc történelmének hősi lapjait, melyet a dolgozók folytattak elnyomóik ellen, hanem újszerű alkotást is jelentettek és új távlatokat nyitottak meg Cseh­szlovákia filmművészeti dolgozói előtt. Csehszlovákia dolgozói a kommu­nista párt vezetésével 1948 február­jában leleplezték és szétzúzták a /eakciós erők összeesküvését. A Csehszlovák Köztársaság határozot­tan a szocialista fejlődés útjára lé­pett. A művészet ama feladat előtt állott, hogy fényesen és teljesen kifejezze Csehszlovákia munkásai­nak, parasztjainak és értelmiségé­nek — az új élét építőinek hősi küzdelmét és önfeláldozó munká­ját. 1948 áprilisában a széttagolódott filmszervezetek a Csehszlovák Ál­lami Filmben egyesülnek. Ezután közös terv alapján kezdik meg munkájukat. Létrejönnek a film­gyártás gyors fejlődésének előfelté­telei. Az 1948—49-es években a jelentős filmalkotások egész sora kerül ki, köztük a »Néma barikáda cimü film Is, mely Ján Drda szö­vegkönyve álapján Otakar Vávra rendezésében készült. E hatalmas filmalkotás Csehszlovákia dolgozói­nak életéről és küzdelméről szól a német fasiszta megszállók ellen ví­vott harc utolsó időszakában. A film ékesszólóan beszél a szabad­ságáért küzdő nép elszántságáról, bátorságáról és hazafiságáról. Bemutatásra kerül V. Krška »Az 1848-as viharos év« cimü érdekes filmje, amely az 1848-as forrada­lom történelmi eseményeinek alap­ján készült. Csehszlovákia realista filmművé­szetének megteremtésében, új, még nagyobb sikert jelentett M. Frič »Megacélozottak« és P. Bielik szlo­vák rendező »Gát« című filmje. A »Megacélozottak« című film a dolgozóknak az egész kapitalista világot megrendítő világgazdasági válság évei alatt elnyomóik ellen folytatott küzdelméről tanúskodik. A film hűen ecseteli a Kommunis­ta Párt szerepét, amely a dolgozók széles tömegeit a kizsákmányolók elleni harcra szervezte. A »Gát« című színesen hullámzó film bemu­tatja az ország régebben elmara­dott körzeteinek Iparosítása követ­keztében a szlovák falu életében beállott hatalmas változásokat. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága elnökségé­nek a csehszlovák filmgyártás fel­adatairól szóló 1950. tavaszán ki­adott határozata az a legkomo­lyabb esemény, amely meghatároz­ta a csehszlovák filmgyártás to­vábbi fejlődésének útját. E határo­zat az élenjáró szovjet filmművé­szet tapasztalatainak, a szocialista realizmusnak elsajátítását tűzte ki feladatul a csehszlovák filmgyártás kádereinek. Csehszlovákia filmmű­vészeti dolgozói a szabad nép éle­tét, lelkes építő munkáját, az új­nak, a születőnek, a haladó a régi ellen folytatott harcát ábrázoló magas eszmei tartalmú és magas művészi értékű filmalkotások gyár­tásának feladata előtt állottak. Csehszlovákia és a Szovjetunió, továbbá a népi demokratikus álla­mok vetítővásznain nagy sikerrel mutatják be* Jirí Weiss csehszlo­vák rendező »Új harcosok sorako­zója* cimü filmjét, amely Antonín Zápotocky ugyanazon című regénye nyomán készült. Ez a remekmű, a csehszlovákiai forradalmi mozgalom fejlődésének régebbi korszakával foglalkozik és mégegyszer bebizo­nyítja, hogy a szocialista realizmus iránya erŐ3 gyökeret vert a cseh­szlovák filmművészetben. Múlt év nyarán, mint a cseh­szlovákiai VII. Nemzetközi Film­fesztivál résztvevőjének alkalmam volt megismerni a csehszlovák film- / művészetet. A filmfesztivál vala­mennyi részvevőjére óriási hatással volt Vlagyimir Vlcsek Sztálin-díjas ifjú rendező »Holnap mindenki táncra perdül« című művészi érté­kű színes filmje. A film a fesztivál egyik legmagasabb díját, — a Né­pek közti barátság díját nyerte el. V. Vlcsek filmalkotása mélyen optimista jellegű alkotás. Forrón és lelkesen fejezi ki az ifjúság nem­zetközi szolidaritásának eszméit. A film kitűnik ragyogó nemzeti szí­nezetével és finom humorával. A VII. Nemzetközi Filmfesztivá­lon a csehszlovák játékfilmekkel együtt dokumentációs, tudományos, bábjáték és más filmeket is bemu­tattak. A csehszlovák filmművésze­ti dolgozók a filmgyártás ezen ágazataiban is komoly sikereket arattak. A csehszlovák filmgyártás jelen­leg nagyszerű technikai alappal, a tehetséges rendezők, színészek é3 szövegkönyvírók tapasztalt káde­reivel rendelkezik. A köztársaság filmműtermeiben és főiskoláin gondosan nevelődnek az ifjú filmművészeti káderek. Csehszlovákia filmművészeti dol­gozó; eddigi sikereiket szilárdítva, a hiányosságokat szüntelenül kikü­szöbölve, a szovjet filmgyártás ta­pasztalatainak elsajátításával újabb magas eszmei tartalmú, a szocia­lizmus korszakához méltó filmeket alkotnák. A most megkezdődött Csehszlo­vák Filmfesztivál hozzájárul a Szovjetunió és a Csehszlovák Köz­társaság testvérnépej közti kultu­rális kapcsolatok megszilárdulásá­hoz és elmélyüléséhez. Szovjet diákküldöttség utazott Franciaországba A Francia Országos Diákszövet­ség meghívására szovjet diákkül­döttség utazott Franciaországba, amelynek tagjai Z. P. Tumanova és A. A. Szmirnov. A vietnami néphadsereg győzelmes harcai A vietnami néphadsereg a feb­ruárral véget ért három hónap alatt az északvietnami harctéren több mint 6700 ellenséges katonát — köztük 1842 európait és afrikait — tett harcképtelenné. A jelentés közli továbbá, hogy az ellenség 5043 halottat, köztük 5 őr­nagyot, 11 századost é a 22 hadna­gyot vesztett. A néphadsereg alakulatai 1665 foglyot ejtettek. Március 28-án az ellenség meg­kísérelte, hogy kitörjön az ostrom­lott Na-Szánból és Conoitól, Tcsi­eng-Dongtól délkeletre igyekezett visszavonulni a Mos-Chau és Szon­La közötti 41-eg számú útvonal mentén. A vietaiami néphadsereg alakula­tai azonban Moc-Chautól 24 kilo­méterre északnyugatra Nan-Ga tér­ségében április 1-én megtámadták és visszatérésre kényszerítették az ellenséget. Április 4-én éjszaka a ' vietnami néphadsereg alakulatai megsemmisí­tették a Phulytól 14, illetve 3 kilo­méterre északnyugatra fekvő Duc­Khe és Vang-Chu, valamint a Thai­Binhitől 23 kilométerre északra fek­vő Kvinh-Lang ellenséges őrhelye­ket. A vezérkari tisztek végleges megállapodásra jutottak a beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésével kapcsolatos adminisztratív részletkérdésekben Az sOj Kína« hírügynökség kü­löntudósítója írja: A két fél ve­zérkari tisztjei április 14-én, ked­den Panmindzsonban kölcsönösen kicserélték a beteg és sebesült ha­difoglyok hazatelepítésével kapcso­latos adminisztratív részletkérdé­sekben létrejött megállapodás ^ko­reai, kínai és angol nyelven írott végleges szövegeit. A beteg és sebesült hadifoglyok hazatelepítésére vonatkozó egyez­ményt 3 nappal ezelőtt írták alá. Az északkoreai hadifogolytábo­rokbői beteg és sebesült hadifog­lyokat szállító első gépkocsikara­ván már útban van Keszon felé és szerdán további két gépkocsikara­ván indult útnak. A két fél összekötő tisztjeinek csoportjai április 14-én eem tar­tottak ülést, jóllehet Dániel ellen­tengernagy hozzájárult Li Szan-csu tábornoknak ahhoz a javaslatához, hogy az összekötő tisztek csoport­jai egy vagy két nap múlva tart­sanak ismét ülést és vitassák meg a fegyverszüneti tárgyalások foly­tatásának időpontját. Azóta már négy nap múlt el és amerikai részről még egyáltalában semmi utalás sem történt a mult év ok­tóberében megszakadt fegyverszü­neti tárgyalások folytatásának idő­pontjára. Semmi ok sincs arra, hogy to­vább halogassák a fegyverszüneti tárgyalások haladéktalan folytatá­sát és ne rendezzék a hadifoglyok telepítésének egész kérdését. Min­den nap késedelem azt jelenti, hogy újra meg újra egy nappal tovább folyik a szükségtelen vérontás és emberéletek pusztítása a harctéren. A világ tekintete Panmindzson felé fordul és a népek várják, hogy vájjon rövidesen folytatódnak-e a fegyverszüneti tárgyalások. A ko­reai-kínai fél tettekkel mutatta meg, hogy erőfeszítéseket tesz a koreai fegyverszünet létrejötte ér­dekében. Most az amerikai kor­mányon a sor, hogy megmutassa, vájjon valóban akarja-e a koreai háború végét. Az amerikai kor­mány szándékának döntő próba­tétele az, hogy haladéktalanul folytatja-e a fegyverszüneti tár­gyalásokat és rendezi-e a koreai fegyverszünet létrejöttének útjában álló egyetlen kérdést, a hadifogoly­kérdést. A Ford-motorgyár 45.000 munkást bocsát el A „Reuter" jelenti, hogy a Ford. motorgyár vezetősége pénteken be­jelentette, hogy a Monroe-ban (Mi­chigan állam) levő gyártelepén áp­rilis 2-ka óta tartó sztrájk miatti megtorlásul 45.000 munkást bocsát el az Egyesült Államok különböző részeiben levő gyáraiból.

Next

/
Thumbnails
Contents