Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-17 / 94 . szám, péntek

1953 április 2 2 ELŐRE 4 V. Dávid beszéde az ENSz közgyűlésének politikai és biztonsági bizottságában és 13-, Az ENSz közgyűlés politikai biztonsági bizottságában április án, hétfőn folytatták a béke és a nemzetek közötti barátság megszi­lárdítására irányuló lengyel javasla­tok tárgyalását. A vita folyamán a csehszlovák küldöttség vezetője Václav Dávid külügyminiszter be­szédet mondott, amelyben a többi között ezeket mondotta: Azok a javaslatok, amelyeket ma itt megtárgyalunk nagyon fontosak. E javaslatok elfogadása az új világ­háború veszélyének elhárításához, a béke és a nemzetek közötti barát­ság megszilárdításához vezet. Kül­döttségeink és egész békeszerető dol­gozó népünk, amelynek nevében itt beszélünk, teljesen e javaslatok mel­lé áll. A csehszlovák nép sok megpró­báltatáson ment át a múltban és nem akarja ismét átélni egy új há­ború borzalmait. Nem kívánja ezt senki másnak sem. Népünk, amely mögött tragikus tapasztalatok álla­nak, óhajtja a békét és nem kíméli erejét a béke megőrzésére és meg­szilárdítására. Hazánk nyolc szabad évének története erről számos bizo­nyítékot ad. Népünk a tőkés kizsák­mányolás bilincseiből felszabadulva, elhatározta, hogy országában felépíti a szocializmust. E cél megvalósítá­sára irányítja minden törekvését, mert tudatában van annak, hogy a szocializmus biztos, szabad munkát jelent, az egyének képességeinek és ismereteinek a társadalom érdeké­ben való teljes érvényesítését jelen­ti. A szocializmus a haza hallatlan felvirágzását, a nemzetek közötti barátságot és együttműködést je­lenti. Az építő törekvések néhány éve után népünk áldozatkész munká­jának már számos gyümölcsét le­aratta. Hogy békés munkáját foly­tathassa és hogy további sikereket érhessen el, amelyek az egész embe­riség javára válnak, ehhez olyan szükségünk van a békére, n int a vi­rágnak a napfényre. Ezért harcolunk oly szenvedélyesen és valóságosan a békéért. Népünk ezért vesz oly lel­kesedéssel részt a világbékemozga­lom hatalmas küzdelmében, amely az új világháború veszélyének elhá­rításáért és a béke megszilárdításá­ért folyik. Népünk béketörekvései őszintesé­gét bizonyítja az a tény is, hogy hazánkban törvényt hoztak a béke megvédésére, amely keményen lesújt mindenkire, aki a határokon belül háborúra merne uszítani. Népünk, amely a maga szakaszán minden erejéből fáradhatatlanul har­col a béke ügyéért, elvárja, hogy az ENSz teljesíti az alapokmányában foglalt nagy feladatokat, elvárja, hogy az ENSz — tudatában a nem­zetek és a történelem előtt viselt nagy felelősségének, minden erőfe­szítést megtesz, hogy a béke nagy ügye tartósan győzedelmeskedjék. hasonló javaslatot már előző -ülésezésein is. Fel kell tenni a kérdést: e javas­latok elutasítása javára volt-e a bé­ke ügyének? Hozzájárult-e a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és a nemzetközi bizalom fokozásához? Az utolsó évek tapasztalatai ennek tel­jes ellentétéről győznek meg ben­nünket. A tények azt bizonyítják, hogy a katonai költségvetések növe­kednek, hogy az utóbbi években nö­\ A támadó atomfegyver feltétlen eltiltásáért A fegyveres erők csökkentésére tett javaslatok elfogadása hozzájárul a béke megszilárdításához A lengyel határozati javaslat azt hasonló javaslatot már elutasított követeli, hogy a közgyűlés — mint az új világháború veszélyének elhá­rítására valamint a béke és a nem­zetek közötti barátság megszilárdí­tására irányuló intézkedések egyikét — ajánlja az USA, a Szovjetunió, Nagy-Británnia, Kína és Franciaor­szág kormányainak, hogy egy éven belül fegyveres erőiket, légi, tenge­részeti és katonai segéderőiket egy­harmaddal csökkentsék, hogy adato­kat terjesszenek elő fegyveres erőik állományáról. A lengyel javaslat to­vábbá azt követeli, hogy haladékta­lanul határozatot hozzanak az atom­fegyverek és más tömegirtó fegy­verek feltétlen eltiltásáról, valamint e tilalom betartása feletti szigorú nemzetközi ellenőrzésről. A fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentése már régóta elsőren­dű fontosságú feladatként áll az ösz­szes békeszerető országok előtt és mind nagyobb sürgetéssel várja si­keres megoldását. A közgyűlés már 1946-ban első ülésszakán határoza­tot hozott, amelyben elismeri a fegy­verkezés és fegyveres erők lehető leggyorsabb csökkentésének szüksé­gességét. A közgyűlésnek e határo­zatai, amelyek megfelelő alapot nyújtottak a fegyverkezés általános csökkentése és az atomfegyverek eltiltása kérdésének megoldására, a gyakorlatban a mai napig nem való­sultak meg. E határozatok megva­lósításánál mesterséges módon az akadályok egész sorát állították fel, amelyeknek célja az volt, hogy el­torlaszolják és meghiúsítsák a to­vábbi akciókat ebben az irányban. A Szovjetunió következetesen folytatva békepolitikáját, rendíthe­tetlenül kitart a közgyűlésnek a le­szerelés kérdésében hozott előző ha­tározatai megvalósítása mellett, mert 1948-ban konkrét, megvalósít­ható és igazságos javaslatot terjesz­tett elő, hogy az öt nagyhatalom — a biztonsági tanács állandó tagjai — a leszerelés csökkentésének kérdé sében megtegyék az első lépést és hogy egy éven belül fegyveres erőik eddigi állományát egyharmaddal csökkentsék. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy a megvalósított lecsökkentés után vi­lágszerte növekedne a bizalom és biztonság érzése és ez egyben jő példát szolgáltatna a többi államok­nak is, hogy szintén megvalósítsák fegyveres erőik és fegyverzetük csökkentését. Az igazságos szovjet javaslatokat azonban 1948-ban és a későbbi évek­ben is elutasították. Gross amerikai küldött április 10-én az első számú bizottság előtt mondott beszédében ismét visszautasította a fegyverke­zés csökkentésére tett javaslatot és rámutatott arra, hopy a közgyűlés vekedett a nemzetközi feszültség és hogy a nemzetközi bizalom az észak­atlanti szövetségben tömörült nagy­hatalmak lázas fegyverkezése követ­keztében megrendült. Minden egyszerű és békeszerető ember vágyva vágyik a lázas fegy­verkezés végetvetésére és a katonai támaszpontok építésének beszünteté­sére. Azt óhajtják, hogy azonnal intézkedéseket tegyenek a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére és hogy a katonai költségekre szánt összeget a nép szükségleteinek fe­dezésére, anyagi helyzetének megja­vítására és jólétének biztosítására fordítsák. Az északatlanti tömb országainak vezető politikai tényezői lázas fegy­verkezésüket azzal az állítással igye­keznek mentegetni, hogy a fegyver­gyártás a béke biztosításának érde­kében elkerülhetetlen. Ezzel az ér­veléssel azonban körben forognak. A gondolkozásnak és eljárásnak ez a módja okozza a jelenlegi nemzet­közi feszültséget és akadályozza a fegyverkezés csökkentését. Ezért ennyivel is inkább helyénva­ló a lengyel határozati javaslat igaz­ságos követelése, amely szétszakítja a fegyverkezés állandó fokozásának körét, amelybe az északatlanti tömb országai kerültek. Ez a javaslat ha­tásos és tényleges intézkedéseket követel, vagyis, hogy a nagyhatal­mak végre is tettekre térjenek át és fegyveres erőiket egy éven belül egyharmaddal csökkentsék. A fegyverei erők csökkentésére tett lengyel javaslat megfelel a vi­lág valamennyi nemzete életérdeké­nek. Megfelel azon törekvésüknek, hogy megkönnyítsék a reájuk nehe­zedő súlyos gazdasági terhet, amely a dolgozó tömegeket a növekvő fegyverkezési kiadások következté­ben nyomasztja. E lengyel követelés elfogadása kétségtelenül enyhítené a nemzetkö­zi feszültséget és meghozná a nem­zetközi béke és biztonság megszilár­dítását, amint erről az ENSz alap­okmánya szól. Ugyanolyan jogos és az egész emberiség életérdekeinek teljesen megfelelő a lengyel küldöttségnek az a javaslata, amely az atomfegy­ver és a többi tömegirtó fegyverek feltétlen eltiltásáról szóló határozat haladéktalan meghozására hív fel, valamint e határozat teljesítése fe­letti szigorú nemzetközi ellenőrzés megállapítására. Általánosan ismeretes, hogy a nemzetközi jog a harcoló feleknek megtiltja, hogy katonai akciókat folytassanak bármilyen formában is nemkatonai objektumok ellen. Ezen alapvető elvek egyike, hogy a há­ború az államod között, az államok fegyveres erői között folyik és a polgári lakosság nem vesz részt a háborúban. A nemzetközi jog meg­tiltja a harcoló feleknek, hogy a pol­gári lakosság és a nemkatonai ob­jektumok ellen olyan intézkedéseket alkalmazzon, amelyek fizikai elpusz­tulásukhoz vezetnek. Ez elsősorban kétségtelenül az olyan tömegirtó eszközökre vonatkozik, mint az atomfegyver, a háború vezetése bak­terológiai és vegyi eszközökkel. Az atomfegyver és a többi tömegirtó fegyverek agresszív fegyverek. Az egész világon valamennyi ember megborzad annak gondolatára, hogy ezeket a rettenetes fegyverekét egy jövö támadó háborúban alkalmaz­hatnák. Ezért követelik e fegyve­rek alkalmazásának haladéktalan el­tiltását és elítélik azokat, akik e fegyverek birtoklásával visszaélnek és a nyomás eszközéül használják fel őket az úgynevezett erő-politiká­ban. A csehszlovák küldöttség teljesen egyetért és azonosítja magát az atomfegyver és a többi tömegirtó fegyverek haladéktalan eltiltására tett lengyel javaslatokkal, mert ezek a javaslatok konkrét utat mutatnak e borzasztó agresszív fegyvernek minden állam fegyvertárából való hathatós kizárására. E javaslat elfogadását és meg­valósítását az egész emberiség nagy megkönnyebbüléssel üdvözölné. A világ nemzetei előtt így megnyílna az út az atomenergiának kizárólag békés célokra, a műszaki haladás meggyorsítására való legszélesebb­körű kihasználásához az összes nem­zetek jóléte emelésének céljából. A békeegyezmény kiküszö bölné A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy a békét biztosíta­ni és megszilárdítani lehet és kell az összes nemzeteknek, a nagy és a kis nemzeteknek egyesült erőfeszítésé­vel. Ez megfelel az alapokmány cél­jainak és elveinek, amelynek érvé­nyessége és fontossága mellett a csehszlovák küldöttség feltétlenül ál­lást foglal. A csehszlovák küldöttség egyben elismeri a nagyhatalmak személyes felelősségét, amelyeknek a legna­gyobb lehetőségük nyílik behatással lenni a nemzetközi kapcsolatok fo­lyamatára és fejlődésére és a legna­gyobb eszközei vannak a háború megakadályozására és a béke meg­szilárdítására Ezért üdvözöljük a lengyel kül­döttség javaslatát, amely azt köve­teli, hogy a közgyűlés hívja fel az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britán­nia, Franciaország és Kina kormá­a háború veszélyét nyait, hogy kössenek egymás között az összes többi államok számára is hozzáférhető békeegyezményt. Az öthatalmi békeegyezmény elhá­rítaná a háború veszélyét. Az ilyen egyezmény az általános bizalom, a béke, a nemzetek biztonsága hatal­mas alapjává válhatna Az egész világ nemzetei tudato­sítják, hogy ezen öt nagyhatalom­nak teljesen érthető okokból ke­zében van a béke és a háború is. Tőlük függ, kitör-e az új világhá­ború, tőlük függ, megszilárdul-e a béke, mivel a háború és a béke leghatékonyabb eszközei kezükben vannak. A békeegyezmény megkötése an­nak ékesen szóló és nagyjelentő­ségű bizonyítéka lenne, hogy a nagyhatalmaik részéről a békesző­lamokat ezeknek megfelelő tettek 1B követik. Az ENSz járuljon hozzá a koreai háború befejezéséhez Kétségtelenül a koreai háború befejezése az az előtérben álló kérdés, amely megköveteli a továb­bi vitás kérdések megoldását és a mai nemzetközi feszültség enyhü­lését szolgáló előfeltételek megte­remtését A csehszlovák küldöttség ama küldöttségek közé tartozott, ame­lyek a közgyűlés 610. határozata (a közgyűlés első részében jóváha­gyott határozat a hadifoglyok rész­leges hazaszállításának alapelvéhez köti a fegyverszünetet) ellen szavaz­tak. A csehszlovák küldöttség sza­vazása e határozat tekintetében csak logikus következménye volt annak az álláspontnak, melyet küldöttségünk következetesen ma­gáévá tett és védelmez a hadifog­lyok hazaszállításának kérdésében. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten volt, és most is azt a né­zetet vallja, hogy az 1949-es genfi egyezmény 118. cikkelye kategóri­kusan és feltétlenül megszabja az összes hadifoglyok azonnali haza­szállítását az aktív ellenségeskedés megszűnése után. A közgyűlés, mely jóváhagyta a 610-ea határozatot, eltért a genfi egyezmény 118. cikkelyének he­lyes és egyértelmű magyarázatá­tól. A Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nemes és igazi humánus határozata következtében elhárult a koreaj fegyverszünet megkötésé­nek egyedüli akadálya. Csou En-laj, az állami adminisz­tratív tanács elnöke és külügymi­nisztere 1953 március 31-i beszédé­ben kijelentette, hogy »a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyai folytatják következetesen be­tartott békepolitikájukat és abból az álláspontból indulnak ki, hogy kitartóan törekedni kell a koreai fegyverszünet gyors kivívására és a koreai kérdés elintézésére; java­solják tehát, hogy mindkét fél kezdje meg a kezükben lévő és hazaszállításukat követelő hadifog­lyok hazaszállítását és hogy a visszamaradó hadifoglyokat adják át egy semleges államnak, hogy így biztosítsák a hazaszállítás igaz­ságos megoldását. A beteg «s sebesült hadifoglyok kicseréléséről szóló szerződés alá­írása a kínai és északkoreai kor­mány komoly és őszinte szándéká­nak meggyőző bizonyítéka, hogy hatékonyan kíván hozzájárulni a koreai fegyverszünet minél előbbi megkötéséhez és ez nagyjelentősé­gű lépés a koreai háború befejezé­sének útján, amit az egész világ közönsége mély megelégedéssel fo­gadott. A csehszlovák küldöttség ezért mély hálával értékeli a Kínai Nép­köztársaság és Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság kormányai­nak nemes kezdeményezését és ezért támogatja oly forrón a ko­reai ellenségeskedések azonnali be­szüntetésére tett lengyel javasla­tot. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy a Koreát, vala­mint a vüágbékét és a biztonságot érintő más fontos kérdések meg­tárgyalását jelentősen megkönnyí­tené, ha a kínai és koreai népet törvényes képviselői képviselnék az ENSz-ben. A csehszlovák küldöttség csodál­kozását fejezi ki Gross amerikai küldött nyilatkozatával kapcsolat­ban, aki április 10-én a3 1. bizott­ság előtt kijelentette, hogy »e2 idő­szerint nem szükséges és nem kí­vánatos a gyűlésnek Koreát érintő bárminemű határozata®. Ha való­ban bekövetkezne a béke, amiben mindnyájan reménykedünk, ez nem aa itt végbemenő bármilyen vita alapján fog történni. Gross azután hozzátette: »Nem hisszük, hogy e tárgyról szóló további határozatok vagy e tárgy körüli vita hozzájá­rulna e várva várt cél eléréséhez.« Az amerikai küldöttnek ez a kijelentése egyenesen megdöbbentő és a valóságban az ENSz kizárá­sát követeli a jelenlegi koreai tár­gyalásokból. Mindnyájan egyetér­tünk abban, hogy jelenleg a világ békéjét és biztonságát legkomo­lyabban veszélyeztető probléma a koreai háború. Az ENSz olyan szervezet, amely éppen azért ala­kult, hogy a békét és biztonságot őrizze és hogy azonnal foglalkoz­zék a világ békéjét és biztonságát veszélyeztethető minden helyzettel. Most, midőn minden reménység meg van arra, hogy az ENSz ha­tékonyan segíthet ebben az égető kérdésben, az USA küldöttétől megtudjuk, hogy az ENSz-nek semmi köze ehhez az ügyhöz. Ilyen nézettel nem érthetünk egyet és nem is fogunk egyetérteni. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy az ENSz köte­lessége foglalkozni a Koreát érin­tő lengyel javaslatokkal és kimon­dani az egész világ százmilliói ál­tal várva várt szót. A lengyel javaslatok elfogadása megerősítené a világbékét Az amerikai küldött április 9. és 10-i beszédében megvető sza­vakkal elitélte a lengyel küldött­ség javaslatait, hogy »a világnak semmi újat nem nyújtó régi jel­szavakról^ »már többször leját­szott régi hanglemezről® van szó. A csehszlovák küldöttség sajnálja, hogy a béke és biztonság megőr­zésére, valamint a népek közti ba­rátság megszilárdítására vonatkozó fő problémákra tett komoly javas­latok, melyeket a lengyel küldött­ség által benyújtott határozati javaslat foglal magában, elvből általános visszautasításba ütköz­nek. Az amerikai küldött eme ál­láspontja talán helyénvaló volna ha a lengyel határozati javaslat komoly kérdései már azelőtt ki­elégítő elintézést nyertek volna a béke és biztonság megszilárdítása érdekével kapcsolatban. Mivel ez — sajnos, — nem történt, vissza­utasítsuk-e ezen életfontosságú kér­dések ügyélben folytatott tárgya­lást csak azért, mert ezek a kér­dések nem újak? Ellenkezőleg, kö­telességünk komolyan foglalkozni minden egyes ponttal külön és kö­vetkeztesen megvilágítani az eddi­gi sikertelenségek okait és minden igyekezetet kifejteni a nehézségek leküzdésére és a megoldás útjának megtalálására. Csak az ilyen eljá­rás növelheti az ENSz tekintélyét és járulhat hozzá ahhoz, hogy az egyszerű emberek az egész vüágon mentesüljenek a jövőtől való féle­lemtől és csak ily módon valósít­hatjuk meg az ENSz alapokmá­nyának alapelveit és célkitűzéseit. Azok, akik itt komoly békejavas­akaratát és kívánságát fejezik ki. E nép érdekei azonosak az egész világ egyszerű embereinek kíván­ságával és akaratával és köteles­ségünk mindent elkövetni, hogy teljesítsük hivatásunkat és nem­zetközi szervezetünk küldetését. Csehszlovákia népe joggal felté­telezi, hogy legjobban csak a bé­kében biztosítható országa szocia­lista építését szolgáló nagy célki­zéseinek, gazdasági felvirágzásának és kulturális fejlődésének hosszú évekre való megvalósítása. A lengyel küldöttségnek előt­tünk fekvő javaslata a béke meg­őrzésére és a népek közti barátság biztosítására irányuló konkrét in­tézkedéseket tartalmaz. A lengyel küldöttség javaslata olyan javaslat, amely pontosan megfelel az ENSz alapokmánya alapelveinek és célkitűzéseinek. Mondhatnánk, hogy szigorúan al­kotmányos javaslat mindazon kül­döttségre nézve, melyek joggal tart­ják az ENSz alapokmányát az egész világ népei közti békés együttélés szabályozó okmányának. A lengyel javaslat ama állapot' megújítására irányul, amidőn min­den tagállam tiszteletben tartotta az ENSz alapelveit, amikor az ENSz a nemzetkőzi békés együttélésnek és az egyes tagállamokban uralkodó politikai és szociális állami rendszer különbségeire való tekintet nélküli együttműködésnek eszközeként kez­dett működni. A csehszlovák küldöttség ez okok­ból melegen támogatja a lengyel küldöttség által benyújtott javasla­tot és annak a reményének ad ki­fejezést, hogy a többi küldöttségek latokat tesznek, országaik népének la hasonlóképpen járnak el.

Next

/
Thumbnails
Contents