Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)
1953-04-17 / 94 . szám, péntek
1953 április 2 2 ELŐRE 4 V. Dávid beszéde az ENSz közgyűlésének politikai és biztonsági bizottságában és 13-, Az ENSz közgyűlés politikai biztonsági bizottságában április án, hétfőn folytatták a béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdítására irányuló lengyel javaslatok tárgyalását. A vita folyamán a csehszlovák küldöttség vezetője Václav Dávid külügyminiszter beszédet mondott, amelyben a többi között ezeket mondotta: Azok a javaslatok, amelyeket ma itt megtárgyalunk nagyon fontosak. E javaslatok elfogadása az új világháború veszélyének elhárításához, a béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdításához vezet. Küldöttségeink és egész békeszerető dolgozó népünk, amelynek nevében itt beszélünk, teljesen e javaslatok mellé áll. A csehszlovák nép sok megpróbáltatáson ment át a múltban és nem akarja ismét átélni egy új háború borzalmait. Nem kívánja ezt senki másnak sem. Népünk, amely mögött tragikus tapasztalatok állanak, óhajtja a békét és nem kíméli erejét a béke megőrzésére és megszilárdítására. Hazánk nyolc szabad évének története erről számos bizonyítékot ad. Népünk a tőkés kizsákmányolás bilincseiből felszabadulva, elhatározta, hogy országában felépíti a szocializmust. E cél megvalósítására irányítja minden törekvését, mert tudatában van annak, hogy a szocializmus biztos, szabad munkát jelent, az egyének képességeinek és ismereteinek a társadalom érdekében való teljes érvényesítését jelenti. A szocializmus a haza hallatlan felvirágzását, a nemzetek közötti barátságot és együttműködést jelenti. Az építő törekvések néhány éve után népünk áldozatkész munkájának már számos gyümölcsét learatta. Hogy békés munkáját folytathassa és hogy további sikereket érhessen el, amelyek az egész emberiség javára válnak, ehhez olyan szükségünk van a békére, n int a virágnak a napfényre. Ezért harcolunk oly szenvedélyesen és valóságosan a békéért. Népünk ezért vesz oly lelkesedéssel részt a világbékemozgalom hatalmas küzdelmében, amely az új világháború veszélyének elhárításáért és a béke megszilárdításáért folyik. Népünk béketörekvései őszinteségét bizonyítja az a tény is, hogy hazánkban törvényt hoztak a béke megvédésére, amely keményen lesújt mindenkire, aki a határokon belül háborúra merne uszítani. Népünk, amely a maga szakaszán minden erejéből fáradhatatlanul harcol a béke ügyéért, elvárja, hogy az ENSz teljesíti az alapokmányában foglalt nagy feladatokat, elvárja, hogy az ENSz — tudatában a nemzetek és a történelem előtt viselt nagy felelősségének, minden erőfeszítést megtesz, hogy a béke nagy ügye tartósan győzedelmeskedjék. hasonló javaslatot már előző -ülésezésein is. Fel kell tenni a kérdést: e javaslatok elutasítása javára volt-e a béke ügyének? Hozzájárult-e a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a nemzetközi bizalom fokozásához? Az utolsó évek tapasztalatai ennek teljes ellentétéről győznek meg bennünket. A tények azt bizonyítják, hogy a katonai költségvetések növekednek, hogy az utóbbi években nö\ A támadó atomfegyver feltétlen eltiltásáért A fegyveres erők csökkentésére tett javaslatok elfogadása hozzájárul a béke megszilárdításához A lengyel határozati javaslat azt hasonló javaslatot már elutasított követeli, hogy a közgyűlés — mint az új világháború veszélyének elhárítására valamint a béke és a nemzetek közötti barátság megszilárdítására irányuló intézkedések egyikét — ajánlja az USA, a Szovjetunió, Nagy-Británnia, Kína és Franciaország kormányainak, hogy egy éven belül fegyveres erőiket, légi, tengerészeti és katonai segéderőiket egyharmaddal csökkentsék, hogy adatokat terjesszenek elő fegyveres erőik állományáról. A lengyel javaslat továbbá azt követeli, hogy haladéktalanul határozatot hozzanak az atomfegyverek és más tömegirtó fegyverek feltétlen eltiltásáról, valamint e tilalom betartása feletti szigorú nemzetközi ellenőrzésről. A fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentése már régóta elsőrendű fontosságú feladatként áll az öszszes békeszerető országok előtt és mind nagyobb sürgetéssel várja sikeres megoldását. A közgyűlés már 1946-ban első ülésszakán határozatot hozott, amelyben elismeri a fegyverkezés és fegyveres erők lehető leggyorsabb csökkentésének szükségességét. A közgyűlésnek e határozatai, amelyek megfelelő alapot nyújtottak a fegyverkezés általános csökkentése és az atomfegyverek eltiltása kérdésének megoldására, a gyakorlatban a mai napig nem valósultak meg. E határozatok megvalósításánál mesterséges módon az akadályok egész sorát állították fel, amelyeknek célja az volt, hogy eltorlaszolják és meghiúsítsák a további akciókat ebben az irányban. A Szovjetunió következetesen folytatva békepolitikáját, rendíthetetlenül kitart a közgyűlésnek a leszerelés kérdésében hozott előző határozatai megvalósítása mellett, mert 1948-ban konkrét, megvalósítható és igazságos javaslatot terjesztett elő, hogy az öt nagyhatalom — a biztonsági tanács állandó tagjai — a leszerelés csökkentésének kérdé sében megtegyék az első lépést és hogy egy éven belül fegyveres erőik eddigi állományát egyharmaddal csökkentsék. Ez a lépés lehetővé tenné, hogy a megvalósított lecsökkentés után világszerte növekedne a bizalom és biztonság érzése és ez egyben jő példát szolgáltatna a többi államoknak is, hogy szintén megvalósítsák fegyveres erőik és fegyverzetük csökkentését. Az igazságos szovjet javaslatokat azonban 1948-ban és a későbbi években is elutasították. Gross amerikai küldött április 10-én az első számú bizottság előtt mondott beszédében ismét visszautasította a fegyverkezés csökkentésére tett javaslatot és rámutatott arra, hopy a közgyűlés vekedett a nemzetközi feszültség és hogy a nemzetközi bizalom az északatlanti szövetségben tömörült nagyhatalmak lázas fegyverkezése következtében megrendült. Minden egyszerű és békeszerető ember vágyva vágyik a lázas fegyverkezés végetvetésére és a katonai támaszpontok építésének beszüntetésére. Azt óhajtják, hogy azonnal intézkedéseket tegyenek a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére és hogy a katonai költségekre szánt összeget a nép szükségleteinek fedezésére, anyagi helyzetének megjavítására és jólétének biztosítására fordítsák. Az északatlanti tömb országainak vezető politikai tényezői lázas fegyverkezésüket azzal az állítással igyekeznek mentegetni, hogy a fegyvergyártás a béke biztosításának érdekében elkerülhetetlen. Ezzel az érveléssel azonban körben forognak. A gondolkozásnak és eljárásnak ez a módja okozza a jelenlegi nemzetközi feszültséget és akadályozza a fegyverkezés csökkentését. Ezért ennyivel is inkább helyénvaló a lengyel határozati javaslat igazságos követelése, amely szétszakítja a fegyverkezés állandó fokozásának körét, amelybe az északatlanti tömb országai kerültek. Ez a javaslat hatásos és tényleges intézkedéseket követel, vagyis, hogy a nagyhatalmak végre is tettekre térjenek át és fegyveres erőiket egy éven belül egyharmaddal csökkentsék. A fegyverei erők csökkentésére tett lengyel javaslat megfelel a világ valamennyi nemzete életérdekének. Megfelel azon törekvésüknek, hogy megkönnyítsék a reájuk nehezedő súlyos gazdasági terhet, amely a dolgozó tömegeket a növekvő fegyverkezési kiadások következtében nyomasztja. E lengyel követelés elfogadása kétségtelenül enyhítené a nemzetközi feszültséget és meghozná a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, amint erről az ENSz alapokmánya szól. Ugyanolyan jogos és az egész emberiség életérdekeinek teljesen megfelelő a lengyel küldöttségnek az a javaslata, amely az atomfegyver és a többi tömegirtó fegyverek feltétlen eltiltásáról szóló határozat haladéktalan meghozására hív fel, valamint e határozat teljesítése feletti szigorú nemzetközi ellenőrzés megállapítására. Általánosan ismeretes, hogy a nemzetközi jog a harcoló feleknek megtiltja, hogy katonai akciókat folytassanak bármilyen formában is nemkatonai objektumok ellen. Ezen alapvető elvek egyike, hogy a háború az államod között, az államok fegyveres erői között folyik és a polgári lakosság nem vesz részt a háborúban. A nemzetközi jog megtiltja a harcoló feleknek, hogy a polgári lakosság és a nemkatonai objektumok ellen olyan intézkedéseket alkalmazzon, amelyek fizikai elpusztulásukhoz vezetnek. Ez elsősorban kétségtelenül az olyan tömegirtó eszközökre vonatkozik, mint az atomfegyver, a háború vezetése bakterológiai és vegyi eszközökkel. Az atomfegyver és a többi tömegirtó fegyverek agresszív fegyverek. Az egész világon valamennyi ember megborzad annak gondolatára, hogy ezeket a rettenetes fegyverekét egy jövö támadó háborúban alkalmazhatnák. Ezért követelik e fegyverek alkalmazásának haladéktalan eltiltását és elítélik azokat, akik e fegyverek birtoklásával visszaélnek és a nyomás eszközéül használják fel őket az úgynevezett erő-politikában. A csehszlovák küldöttség teljesen egyetért és azonosítja magát az atomfegyver és a többi tömegirtó fegyverek haladéktalan eltiltására tett lengyel javaslatokkal, mert ezek a javaslatok konkrét utat mutatnak e borzasztó agresszív fegyvernek minden állam fegyvertárából való hathatós kizárására. E javaslat elfogadását és megvalósítását az egész emberiség nagy megkönnyebbüléssel üdvözölné. A világ nemzetei előtt így megnyílna az út az atomenergiának kizárólag békés célokra, a műszaki haladás meggyorsítására való legszélesebbkörű kihasználásához az összes nemzetek jóléte emelésének céljából. A békeegyezmény kiküszö bölné A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy a békét biztosítani és megszilárdítani lehet és kell az összes nemzeteknek, a nagy és a kis nemzeteknek egyesült erőfeszítésével. Ez megfelel az alapokmány céljainak és elveinek, amelynek érvényessége és fontossága mellett a csehszlovák küldöttség feltétlenül állást foglal. A csehszlovák küldöttség egyben elismeri a nagyhatalmak személyes felelősségét, amelyeknek a legnagyobb lehetőségük nyílik behatással lenni a nemzetközi kapcsolatok folyamatára és fejlődésére és a legnagyobb eszközei vannak a háború megakadályozására és a béke megszilárdítására Ezért üdvözöljük a lengyel küldöttség javaslatát, amely azt követeli, hogy a közgyűlés hívja fel az USA, a Szovjetunió, Nagy-Británnia, Franciaország és Kina kormáa háború veszélyét nyait, hogy kössenek egymás között az összes többi államok számára is hozzáférhető békeegyezményt. Az öthatalmi békeegyezmény elhárítaná a háború veszélyét. Az ilyen egyezmény az általános bizalom, a béke, a nemzetek biztonsága hatalmas alapjává válhatna Az egész világ nemzetei tudatosítják, hogy ezen öt nagyhatalomnak teljesen érthető okokból kezében van a béke és a háború is. Tőlük függ, kitör-e az új világháború, tőlük függ, megszilárdul-e a béke, mivel a háború és a béke leghatékonyabb eszközei kezükben vannak. A békeegyezmény megkötése annak ékesen szóló és nagyjelentőségű bizonyítéka lenne, hogy a nagyhatalmaik részéről a békeszőlamokat ezeknek megfelelő tettek 1B követik. Az ENSz járuljon hozzá a koreai háború befejezéséhez Kétségtelenül a koreai háború befejezése az az előtérben álló kérdés, amely megköveteli a további vitás kérdések megoldását és a mai nemzetközi feszültség enyhülését szolgáló előfeltételek megteremtését A csehszlovák küldöttség ama küldöttségek közé tartozott, amelyek a közgyűlés 610. határozata (a közgyűlés első részében jóváhagyott határozat a hadifoglyok részleges hazaszállításának alapelvéhez köti a fegyverszünetet) ellen szavaztak. A csehszlovák küldöttség szavazása e határozat tekintetében csak logikus következménye volt annak az álláspontnak, melyet küldöttségünk következetesen magáévá tett és védelmez a hadifoglyok hazaszállításának kérdésében. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten volt, és most is azt a nézetet vallja, hogy az 1949-es genfi egyezmény 118. cikkelye kategórikusan és feltétlenül megszabja az összes hadifoglyok azonnali hazaszállítását az aktív ellenségeskedés megszűnése után. A közgyűlés, mely jóváhagyta a 610-ea határozatot, eltért a genfi egyezmény 118. cikkelyének helyes és egyértelmű magyarázatától. A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya nemes és igazi humánus határozata következtében elhárult a koreaj fegyverszünet megkötésének egyedüli akadálya. Csou En-laj, az állami adminisztratív tanács elnöke és külügyminisztere 1953 március 31-i beszédében kijelentette, hogy »a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai folytatják következetesen betartott békepolitikájukat és abból az álláspontból indulnak ki, hogy kitartóan törekedni kell a koreai fegyverszünet gyors kivívására és a koreai kérdés elintézésére; javasolják tehát, hogy mindkét fél kezdje meg a kezükben lévő és hazaszállításukat követelő hadifoglyok hazaszállítását és hogy a visszamaradó hadifoglyokat adják át egy semleges államnak, hogy így biztosítsák a hazaszállítás igazságos megoldását. A beteg «s sebesült hadifoglyok kicseréléséről szóló szerződés aláírása a kínai és északkoreai kormány komoly és őszinte szándékának meggyőző bizonyítéka, hogy hatékonyan kíván hozzájárulni a koreai fegyverszünet minél előbbi megkötéséhez és ez nagyjelentőségű lépés a koreai háború befejezésének útján, amit az egész világ közönsége mély megelégedéssel fogadott. A csehszlovák küldöttség ezért mély hálával értékeli a Kínai Népköztársaság és Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak nemes kezdeményezését és ezért támogatja oly forrón a koreai ellenségeskedések azonnali beszüntetésére tett lengyel javaslatot. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy a Koreát, valamint a vüágbékét és a biztonságot érintő más fontos kérdések megtárgyalását jelentősen megkönnyítené, ha a kínai és koreai népet törvényes képviselői képviselnék az ENSz-ben. A csehszlovák küldöttség csodálkozását fejezi ki Gross amerikai küldött nyilatkozatával kapcsolatban, aki április 10-én a3 1. bizottság előtt kijelentette, hogy »e2 időszerint nem szükséges és nem kívánatos a gyűlésnek Koreát érintő bárminemű határozata®. Ha valóban bekövetkezne a béke, amiben mindnyájan reménykedünk, ez nem aa itt végbemenő bármilyen vita alapján fog történni. Gross azután hozzátette: »Nem hisszük, hogy e tárgyról szóló további határozatok vagy e tárgy körüli vita hozzájárulna e várva várt cél eléréséhez.« Az amerikai küldöttnek ez a kijelentése egyenesen megdöbbentő és a valóságban az ENSz kizárását követeli a jelenlegi koreai tárgyalásokból. Mindnyájan egyetértünk abban, hogy jelenleg a világ békéjét és biztonságát legkomolyabban veszélyeztető probléma a koreai háború. Az ENSz olyan szervezet, amely éppen azért alakult, hogy a békét és biztonságot őrizze és hogy azonnal foglalkozzék a világ békéjét és biztonságát veszélyeztethető minden helyzettel. Most, midőn minden reménység meg van arra, hogy az ENSz hatékonyan segíthet ebben az égető kérdésben, az USA küldöttétől megtudjuk, hogy az ENSz-nek semmi köze ehhez az ügyhöz. Ilyen nézettel nem érthetünk egyet és nem is fogunk egyetérteni. A csehszlovák küldöttség azon a nézeten van, hogy az ENSz kötelessége foglalkozni a Koreát érintő lengyel javaslatokkal és kimondani az egész világ százmilliói által várva várt szót. A lengyel javaslatok elfogadása megerősítené a világbékét Az amerikai küldött április 9. és 10-i beszédében megvető szavakkal elitélte a lengyel küldöttség javaslatait, hogy »a világnak semmi újat nem nyújtó régi jelszavakról^ »már többször lejátszott régi hanglemezről® van szó. A csehszlovák küldöttség sajnálja, hogy a béke és biztonság megőrzésére, valamint a népek közti barátság megszilárdítására vonatkozó fő problémákra tett komoly javaslatok, melyeket a lengyel küldöttség által benyújtott határozati javaslat foglal magában, elvből általános visszautasításba ütköznek. Az amerikai küldött eme álláspontja talán helyénvaló volna ha a lengyel határozati javaslat komoly kérdései már azelőtt kielégítő elintézést nyertek volna a béke és biztonság megszilárdítása érdekével kapcsolatban. Mivel ez — sajnos, — nem történt, visszautasítsuk-e ezen életfontosságú kérdések ügyélben folytatott tárgyalást csak azért, mert ezek a kérdések nem újak? Ellenkezőleg, kötelességünk komolyan foglalkozni minden egyes ponttal külön és következtesen megvilágítani az eddigi sikertelenségek okait és minden igyekezetet kifejteni a nehézségek leküzdésére és a megoldás útjának megtalálására. Csak az ilyen eljárás növelheti az ENSz tekintélyét és járulhat hozzá ahhoz, hogy az egyszerű emberek az egész vüágon mentesüljenek a jövőtől való félelemtől és csak ily módon valósíthatjuk meg az ENSz alapokmányának alapelveit és célkitűzéseit. Azok, akik itt komoly békejavasakaratát és kívánságát fejezik ki. E nép érdekei azonosak az egész világ egyszerű embereinek kívánságával és akaratával és kötelességünk mindent elkövetni, hogy teljesítsük hivatásunkat és nemzetközi szervezetünk küldetését. Csehszlovákia népe joggal feltételezi, hogy legjobban csak a békében biztosítható országa szocialista építését szolgáló nagy célkizéseinek, gazdasági felvirágzásának és kulturális fejlődésének hosszú évekre való megvalósítása. A lengyel küldöttségnek előttünk fekvő javaslata a béke megőrzésére és a népek közti barátság biztosítására irányuló konkrét intézkedéseket tartalmaz. A lengyel küldöttség javaslata olyan javaslat, amely pontosan megfelel az ENSz alapokmánya alapelveinek és célkitűzéseinek. Mondhatnánk, hogy szigorúan alkotmányos javaslat mindazon küldöttségre nézve, melyek joggal tartják az ENSz alapokmányát az egész világ népei közti békés együttélés szabályozó okmányának. A lengyel javaslat ama állapot' megújítására irányul, amidőn minden tagállam tiszteletben tartotta az ENSz alapelveit, amikor az ENSz a nemzetkőzi békés együttélésnek és az egyes tagállamokban uralkodó politikai és szociális állami rendszer különbségeire való tekintet nélküli együttműködésnek eszközeként kezdett működni. A csehszlovák küldöttség ez okokból melegen támogatja a lengyel küldöttség által benyújtott javaslatot és annak a reményének ad kifejezést, hogy a többi küldöttségek latokat tesznek, országaik népének la hasonlóképpen járnak el.