Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-02 / 82 . szám, csütörtök

4 IIJSZC 1953 április 12 ÉBREDÉS Mint erdőben a fiatál fa, erősödve és magasodva, a nap felé tör a lombokon át... Így nőttem én is, a szabadság napfényes egére vágytam, s most érzem, hogy megtaláltam. Erős vagyok, erős az ország, a sok proletár-ifjú sorsát felkarolta a párt: a nép. A falvainkon szerteszét telitorokból száll az ének, elnyomja hangját a hideg szélnek. Az űri hordák eltipornák, amit épített ez az ország, de harcolunk érte keményen. Gyárkémények maró füstjében edzett szemünkkel messzi látunk. Nem adjuk el a szabadságunk! Fiatal lányok kék szemében, a sarjadó zöld vetésen láttam a boldog Holnapot. Minden szépet a párt adott, a párt: millió munkás ökle. nincs oly erő, mely összetörje. Ozsvald Árpád. Makszim Gorkij emlékest Pozsonyban Kedden, március 31-én este tartotta meg a Csemadok központi el nöksége és a Csehszlovákiai írószövetség szlovákiai tagoas-ta közös Un nepi emlékestjét Maxim Gorkij születésének 85. évfordulója alkai. mából. A Tátra szálló nagyterme megtelt dolgozókkal, néphadseregünk kikül dötteivel és fiatalokkal, hogy megemlékezzenek a szó legnagyobb mü vészéről, a szocialista realista lro dalom alapjainak megteremtőjéről, az élet tökéletesítésének nagy har cosáról, Lenin, Sztálin hü harcos társáról, a béke nagy bajnokáról, Alekszej Maximovics Peskovról. irói nevén Makszim Gorkijról, születésének 85. évfordulóján. Az ünnepi estet Szőke József elvtárs nyitotta meg s utána Egri Viktor államdíjfis iró mondott iin nepi beszédet. Beszédében foglalkozott Makszim Gorkij írói fejlődésé nek kezdetével, majd így folytatta: „Amig a haladó szellemű közönség tapsolt Gorkijnak, a reakció erői tomboltak. Hogyne tajtékzott volna • ez a más munkáján élősködő, dologtalan had, hiszen arcul csapta öt a ,,Kispolgárok" munkáshösének, Nil nek, forradalmi szava: „Ür az, aki dolgozik!" Gorkij aktív résztvevője volt az 1905 ös esztendő forradalmi megmozdulásainak. Ekkor találkozott elöször Leninnel. Lenin, majd késébb Sztálin is baráti figyelemmel kísérték Gorkij munkásságát és ta nácsaikkal segítették, hogy tisztán lásson a politikai, társadalmi harc alapvető kérdéseiben és nem egyszer megtörtént, hogy tévedéseit kijavították. Gorkij elválaszthatatla nul a bolsevik párthoz kötötte sor. sát. A lenini-sztálini tanítások ismerete irányt adott a kezébe, külö nősen az irodalom és művészet pártosságáról szóló harci tanítások segítették Gorkijt abban, hogy küldetését oly meggyőző, az irodalomban korszakot formáló erővel tájesít hesse. „Gorkij — írja Vlagyimir Iljics Lenin — kétségkívül a proletármüvészet legkiemelkedőbb képviselője, aki már sokat tett és még többet tehet a proletármüvészet érdekében. Közvetlenül azután, hogy a cár parancsára a munkások fegyvertelen tüntetését Pétervárott puskatüz zel elfojtották, Gorkij megírta har cos szózatát, amelyet „Minden orosz állampolgárhoz és az Európa népe közvéleményéhez" intézett. Ez a szózat egyenes felhívás volt az önkényuralom megdöntésére. Két nap pal később Gorkijt Rigában letar tóztatták, de a közvélemény nyo mására, a nyugati országok haladó társadalmának tiltakozására a cári rendőrség kénytelen volt tízezer ru bel óvadék ellenében Gorkijt szabadlábra helyezni." Ezután Egri elvtárs arról számolt be, hogy Gorkijnak a cári rendőr ség üldözése elől külföldre kellett menekülnie. Először Olaszországban, majd Amerikában telepszik ie. Ame rikában írja meg főművét, az „Anya" című regényét. Gorkij hazájában osak 1913 ban térhet viszsza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmes harcát Pétervárott éli meg, majd utána Le. nin ösztönzésére hozzálát a fiatal Szovjetunió kultúr és irodalmi életének megszervezéséhez. Hatalmas szervező munkája közben újra kiújult tüdöbaja és így Lenin szorgalmazására 1921-ben Olaszország, ba utazik gyógykezelésre. Egri elvtárs azután arról beszélt, hogyan találkozott Sorrentóban Gor. kijjal és hogyan látta el öt tanácsokkal, kritikai megjegyzésekkel. Értékelte Gorkij hatalmas írói munkásságát, majd így fejezte be: „Gorkij hatalmas öröksége, a mi örökségünk is. Művészete nekünk is utat mutat, megmutatja, hogyan kell nagy célokért és nagy célokhoz méltóan élni és küzdeni. Müvei ne. nevelik a mi népünket is, bátorrá, hősivé és forradalmivá nevelnek bennünket. Lángoló nagy szíve itt lobog köztünk. Itt lobog kiolthatatlanul, mint nagy halottaink, Sztálin és Gottwald elvtársak szive!" Egri elvtárs ünnepi beszéde után Szakái elvtárs szavalta el Gorkij Viharmadár című versét, majd Gorkij „Anya" című regényéből olvastak fel részletet. Az esten művészi programmal fellépett a bratislavai magyar pedagógiai gimnázium ének. és zenekara. A Csemadok kassai kerületi konferenciájának távirata A Csemadok kassai kerületi konferenoiája a következő táviratot küldte a Csemadok központi elnökségének Pozsonyba: Mi, á Csemadok kassai kerületi konferenciájának kiküldöttei azzal a szilárd elhatározással fogtunk munkához, hogy szeretett pártunk és a központi elnökség útmutatásai szerint jó munkát végezhessünk. A konferencián megjelent 150 kiküldött helytállása biztositéka annak, hogy a kitűzött feladatokat teljes egészében elvégezzük. Megfogadjuk, hogy az eddigi tapasztalatok alapján kiküszöböljük hibáinkat, tökéletesíteni fogjuk munkánkat, mind kulturális, mind politikai szempontból és mindenkor éberek leszünk. A konferencia harcos és lelkes munkája arra irányul, hogy az elkövetkezendő évben mozgósítani tudjuk a kassai kerület összes magyar dolgozóit a növekvő gazdasági és kulturális feladatokra. A Csemadok kassal kerületi konferenciájának kiküldöttei. A világ haladó népei nagy szeretettel ünneplik Makszim Gorkij születésének 85. évfordulóját A klubokban, a kultúrpalotákban, a Szovjetunió főiskoláiban irodalmi estéket rendeztek Gorkij tiszteletére, számos könyvtárban pedig klál lításokon ismertették a nagy iró éle tét és müveit. A színészek moszkvai házában nagyszabású estét rendeztek Makszim Gorkij emlékére. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának világirodalmi intézete, amely a nagy Író nevét viseli, hagyomá nyos Gorkij-estéket rendezett, ame lyeken a szovjet irodalom elméleti tudósai előadásokat tartottak a kiváló orosz író alkotásairól. A szov jet drámai színházak Gorkij legkiválóbb darabjait tűzték műsorukra. A moszkvai szépirodalmi kiadóvállalat Gorkij születése évforduló jáig kiadta az író összegyűjtött írá sainak 23. kötetét. Ez a kötet közírói és irodalom-kritikai értekezéseket tartalmaz, amelyeket Gorkij az 1895—1908 években írt, továbbá Gorkij forradalmi munkásságának számos dokumentumát az első 1905ös orosz forradalom idejéből. Gorkij írásainak harminckötetes kiadását még ez évben megvalósítják. A szovjet emberek szeretik Mak szim Gorkij müveit. A szovjet ura lom éveiben könyveit több mint 2000 kiadásban, 71 nyelven jelentették meg. Példányszámuk meghaladja a 72.500.000 et. Különösen nagy keresetnek örvendenek Gorkij legnép szerübb müvei, Az „Anya" című re gényét például 148 szor adták ki és a Szovjetunió 39 nemzetiségének nyelvére fordították le. 118-szor Jelent meg 3,900.000 példányszám ban a „Gyermekéveim", 81-szer több mint 1,600.000 példányszámban az „Egyetemeim" és ugyancsak több kiadást értek meg a Szovjetunióban a nagy író összegyűjtött írásai. • A Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok mongoj társaságának központi tanácsa nagy ünnepsége ket rendezett Makszim Gorkij szU letésének 85. évfordulója alkalmából. Március 26—28-át Gorkij napjainak hirdették ki. Ezekben a napokban a Mongol Népköztársaság dolgozói előadásokat hallgatták a nagy orosz íróról. A mongol állami egyetemen, a felső pártiskolán, a tanítóképző kön, az ipari kombinátban, a húskombinátban és más üzemekben is irodalmi estéket rendeznek Gorkij tiszteletére. Az ulan batori mozik ban Gorkij „Gyermekéveim", „Emberek közt", „Egyetemeim", „Az Artamanovok" cimü regényeinek filmváltozatait vetítik. A mongol írók szövetsége Gorkij „Anya", „Gyermekéveim", „A sárga ördög városa", ,,A leányka és a halál" és más müveinek mongol nyelvű kiadását készíti elő. A Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok mongol társaságának he lyi szervezetei és más nyilvános szer vezetek az iskolákon, az üzemekben, a hivatalokban és a katonai alaku latoknál irodalmi estéket rendeztek, amelyek keretében részleteket olvastak fel Gorkij müveiből. A klubokban és az olvasótermekben vörös sarkokat szerveztek Gorkij emlékére. • A Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovákiai tagozata pénteken, március 27 én a^ pozsonyi belügyi megbízotti hivatal hangversenyter. mében ünnepi estet rendezett Makszim Gorkij, a szovjet irodalom megalapítója és az orosz irodalom lángeszű képviselője születésének 85. évfordulója emlékére. Makszim Gorkij életéről és munkásságáról dr. Andrej Mráz egyetemi tanár tartott előadást. Beszédében méltatta Gorkij gazdag életét és mesteri alkotása; amellyel megadta az alapot a szovjet irodalom további sikeres fejlődéséhez. Az ünnepi est műsorán fellépett a Szlovák Filharmónia, amely Vojtech Gabriel vezénylésével előadta Glinka „Ruszlán és Ludmilla" cimü operájának nyitányát, Borodin vonós hangszerekre írt Nocturnóját, Hacsaturján hegedűversenyének má. sodik tételét, továbbá Csajkovszkij „Scherzoját és indulóját" a VI. Szimfóniából. Az est keretében a „Szlovák Könyv" nemzeti vállalat Gorkij szlovákra fordított müveiből kiállítást rendezett. A Makszim Gorkij-esten a pozsonyi ifjúság és lakosság lerótta kegyeletét a nagy író előtt, aki a mi népünket is segíti az örömteli szocialista holnapért vívott küzdelmében. Gorkij-est a moszkvai Irodalmi Múzeumban Március 28-án volt 85 éve annak, iü.'gy megszületett Alekszej Makszi movics Gorkij, a nagy író Emlékének tiszteletére estet rendeztek a moszk vai Állami Irodalmi Múzeumban. Az Állami Irodalmi Múzeum egyik termében, ahol nemrég szovjetorosz ii odalm; kiállítást rendeztek, összegyűltek a szovjet írók. művészek, főiskolai tanárok és más kultúrmunkások A jelenlévőkhöz Konsztantyin Fegyiv író intézett beszédet. Fegyin arról a nagy barátságról beszélt, amely Gorkijt hosszú évek során J. V. Sztálinhoz fűzte. Rámutatott továbbá Sztálin elvtárs iránymutató sainak felbecsülhetetlen jelentőségére a szovjet irodalomban. . Alekszej Maks/imovics a szocialista realizmus művészetére tanított bennünket, az idősebb irónemzedék?t — mondotta K. Fegyin. — Feltárta előttünk a szocialista realizmus fela datait és rámutatott arra, mit jelent küzdeni ezért az új művészetért Gorkij sohasem vonakodott segédkezet nyújtani. A művészeti dolgozókhoz való sztálini viszony mintaképét mutatta." V. Ivanov felolvasta visszaemléke /ését, amely egy fejezetét alkotja a Találkozások Makszim Gorkijjal" című új könyvnek. N. Tyihonov forró és lelkes hangon beszélt Gorkij fellépéséről a szovjet írók össz-szövetségi kongresszusának első napjaiban. Sz. Marsak felszólalásának tárgya „Gorkij és a gyermekek" volt. K. Csukovszkij visszaemlékezett ismeretségére Gorkijjal e3 a „Vszemirnaja Lityeratura" (Világirodalom) kiadóvállalatban foly-. tátott munkásságára, amely vállalat a nagy író kezdeményezésére alakult meg. A szlovákiai „Színházi Aratás" eseményei A szlovákiai hivatásos színházak szemléjének hatodik napján a zsolnai dolgozók Kerületi Színházának bábjátszói és drámai együttese sze repeltek Pozsonyban nagy sikerrel. A bábjáték csoport Zdenek Lepsik bábjáték-rendező vezetésévei szép és érthető előadást nyújtott. Az „Öröm" nevű bábjáték együttes legkiválóbb bábjátékosok közé tartozik. Este a zsolnai Kerületi Színház dráimai-együttese a pozsonyi Nemzeti Színházban Ľubomír Szmrcsok „Jótevők" cimű drámájával szerepelt, amelyet új dramaturgiai változatban a negyedik felvonás nélkül a pozsonyi Nemzeti Színház is műsorára tűzött. Szmrcsok darabját Jozef Pálka rende.zte

( a zsolnai együttes rendezésében realista, hatásos Játékot nyújtott. A pozsonyi közönség az előadást nagy érdeklődéssel fogadta és egyes színészek teljesítményét nyíltszíni tapssal Jutalmazta. A „Színházi Aratás" hetedik napján a Művészet agyi hivatal vitát rendezett az ifjúsági és bábjátékszinházról. A vitán résztvettek a „Színházi Aratás" bírálóbizottságának tagjai, az előadott ifjúsági színművek Írói, valamint a pozsonyi Nemzeti Színház Kj

a Színpada Ifjúsági együtteséinek tagjai, akik a Színházi Aratás Oliger „Zója" című színművét játszottál-. Bevezető beszédet Martin Janasuska mondott az ifjúsági színházaik és a bálbjátékszínházak mai helyzetéről. A vitában felszólalók többnyir

e a „Zája", valamint ,,A só legyőzi az aranyat" bábjáték előadásaival foglalkoztak. Részletesen megvitatták az előadások eredményeit és hibáit. Ludo Zeljenka ifjúsági színműíró azzal a javaslattal fordult a színházak dramaturgjaihoz, hogy még szorosabban dolgozzanak együtt a szerzőkkel, akiket így megsegíthetnek munkájukban. A kassai Nemzeti Színház drámai együttese az idei Színházi Aratáson Gogol „Revizor" című vígjátékával szerepelt. A darabot Janko Borodács államdíjas rendező rendezte. A szombati színházi est után, amelynek keretében Jozef Kajetán Tyl ,,Sztrakoniki dudás" című játéka került előadásra, a vasárnap előadott „Revizor" ismét bizonyította a szlovák színház helyes Irányvonalát a szocialista színművészet felé vezető úton. A kassaiali előadása megmutatta Janko Borodács magas művészeti értékeit, a klasszikus irodalomhoz való őszinte viszonyát, amelynek köszönhető, hogy a klaszszikusofc olyan mesteriem elevenednek meg színpadjainkon. A kassaiak előadásának védnökségét a pozsonyi Béke. üzem nemzeti váfllalat látta el. Az idei „Színházi Aratás" keretében a művészetügyi bizottság vitát rendezett az operett műfajról. A vitát dr. Ottó Ferenczi zeneszerző és Ján Slivko vezették be. Felszólalásukban főleg az eddig sikerrel előadott operettzsánerre mutattak rá. A vitában sokan elemezték' a „A zápor iseci kozákok túl a Dunán" c. orosz operettet, amellyel a Nemzeti Színház Kis Színpadának operettegyüttese szerepelt az idei Színházi Aratáson Az operettszínészek azzal a kéréssel fordultak a Szlovákiai írókhoz és zeneszerzőkhöz, hogy behatóbban foglalkozzanak a nemzeti jellegű operettel, amely visszatükrözné Szlovákia népének életét a múltban és a dicső jelenben. A művészetügyi bizottság még ez év májusában értetkezletet tart az operett-dolgozókkal. Jozef Kajetán Tyl cseh klasszikus iró a „Sztrakoniki dudás" című játékát a pozsonyi Nemzeti Szinház drámai együttese a Színházi Aratás keretében mutatta be. A előadást Karel Palous, a prágai Zdenek Nejedlý Realisa Színház igazgatója és államdíjas rendezője rendezte. A „Sztrakoniki dudás" a cseh drámai alkotások közt olyan kiváló helyet foglal el, mint az operák közt Szmetana „Eladott menyasszony"-a vagy az irodalmi alkotások közül Nemcova „Nagyanyó"-ja. Ezzel az előadással a Nemzeti Színház együttese Zdenek Nejedlý akadémiku iránti kegyeletét fejezte ki, mivel éppen ő volt az, aki a csehszlovák nép számára megőrizte Tyl realista hagyatékát. Az ünnepi bemutatón résztvettek a legkiválóbb politikai tényezők, élükön Karol Bacilek, kormányelnökhelyettessel, nemzetbiztonsági miniszterrel, hadtesttábornokkal, továbbá számos kulturális és művészeti dolgozó, az államdíjak kitüntetettjei, valamint a pozsonyi üzemek dolgozói és az ifjúság.