Uj Szó, 1953. április (6. évfolyam, 81-105.szám)

1953-04-02 / 82 . szám, csütörtök

1953 április 2 m s 20 Szép tavaszi nap Kis- és Nagysárón Kis- és Nagysáró dolgozó parasztjai a múltban Frankli úr földjein görnyedtek látástól vakulásig Részük volt a kizsákmányolás legbarbárabb formáiban Akinek nem volt „szerencséje" cselédeskedni Frankli úrnál, mi mást tehetett vagy elvándorolt jobb vidékre ahol mnnkához jutott, vagy vállalnia kellett azt a keserves sorsot, amelyre a kapitalizmusban a legtöbb dolgozó jutott a koldusbotot, tarisznyát és az eszeveszett küzdelmet a kenyérért és az emberséges életért. Öregségükre azonban a szerencsés cselédekre sem várt „fényűzőbb" élet ök is a „kitagadottak" szomorú sorsára jutva fejezték be életük utolsó napjait A kevés földdel dolgozó parasztok sem mondhatták, hogy fenékig tejfél az élet A kapitalista nagybirtok konkurrenciája mindjobban elviselhetetlenebbé tette még az 5—10 holdas gazdák életét is. 1945-ben a Szovjet Hadsereg felszabadításával az életadó zsíros feketeföld azoké lett akik évtizedeken keresztül sokszor verejtékükkel öntözték Oj, boldog élet köszöntött be a dolgozó parasztok otthonába, és ez az ami Kis- és Nagysáró dolgozó parasztjait a még boldogabb jövendő, a szocializmus építésének dicső harcára serkenti. 2. A tavaszi nap reggeli sugarai ara nyozzák be a tájat. A két falu határában jól megmunkált, hatalmas táblák dúsan zöldelő őszi vetések, csírába szökkent tavaszi árpák hirdetik, hogy a szorgos parasztkezek megteremtették o gazdag aratás alapjait Egy héttél ezelőtt még olyan volt a határ, mint a megbolygatott méhkas, most azonban csak egy-egy traktor dohogása hallatszik Kukoricavetésre készítik a földet A határ e pillanatnyi csendessége is azt bizonyítja, hogy jól dolgoztak az EFSz tagjai. Alig pár nap alatt elvetették a koratavasziakat. Földbe tették a zabot, borsót mákot, árpát cukorrépát és egyéb takarmányféléket Hátra van még a kukoricavetés és a krumpliültetés. Annál élénkebb az élet a szövetkezet gazdasági udvarán. Műtrágyával megrakott szekerek fordulnak be a kavun. A szövetkezet tagjai megszabadítják terhüktől a szekereket és azután tesznek-vesznek. Arcukon a jó munka utáni megelégedés, a jövő termésébe vetett bizalom látható. Hogyne, hiszen ilyen jó munkát talán még sohasem kapott a föld - mondogatják. — Közelebb állok már a hatodik tizedhez, mint az ötödikhez. — mondja egy erős, szélesvállú ember — de ahogy gondolatban visszapergetem az elmúlt éveket, nem is emlékszem arra, mikor volt ilyen jó vető. — Ügy bizony, — toldja meg az egyik csoportvezető, — nem is került még ilyen korán földbe a mag, mint az idén. Hát az is igaz, hogy az idő kedvezett. — Am ezt nemcsak a jó idő tette, — mondja Váradi Károly — hisz máskor is kedvezett az időjárás, de hát akkor még nem vetettünk traktorokkal és az agregátokat sem ismertük. Ma pedig olyan traktorosaink vannak, hogy akár a tűzbe mennének a szövetkezetért. 3. A traktoros brigád vezetője, Gergő József, ráfordította a kulcsot az „irodának" nevezett helyiségre. A nagysárói brigádközpontba indult, mert fűti már a kíváncsiság, hogy állnak a sárróiakkal való párosversenyben. Tegnap kétszázálékkál szárnyaltak túl bennünket — tépelődik magában. -r No de sebaj, ma jól megnyomjuk, s ha törik, ha szakad behozzuk a lemaradást. Megigazítja sapkáját és elindul — Valamikor trafik volt ebben a kis bódéban most szükségmegoldásként a brigádközpont irodahelyisége. Az ember el sem tudná képzelni, milyen szép nagy tervek indulnak el útjukra a megvalósulás felé ebből a kis helyiségből Többszáz hektárnyi földnek a megművelése. a termés betakarítása a reggeli '•öpgijű'ésck, párperces megbeszélések nyomán gondolatban már itt válnak valósággá . .. Közepes termetű, szélesvállú. bátortekintetű ember a brigádvezető Arcát a tavaszi nap barnára festette Még aHp van túl a "harmincon Tekintetéből. kemény arcvonásaihói arra lehet következtetni, hogy tettrekész. s amit elhatároz, azt meg is valósítja ... Szereti a földet, szereti munkáját Egy évvel ezelőtt rrtčg traktoron dolgozott és jó teljesítményéért léptették elő b 'igádvezetővé. Együtt indulunk el a határba, hogy megnézzük a nagysárói brigádot A tavaszi munkákra és a traktorosok problémáira terelődik a szó Gergő elvtárs minden szava, szinte kézzelfoghatóan bizonyítja hogy szereti munkáját, szereti a traktort. — A feleségem is a szövetkezetben dolgozik — mondja büszkén — Egy kétéves kislányunk van, őt elvisszük a napközi otthonba s nem kell könyörögnünk a szomszédoknak, vagy a rokonoknak hogy amig az anyjuk dolgozik vigyázzanak a gyerekre. /í napköziben lelkiismeretesen bánnak az apróságokkal és gondos kezek vigyáznak a gyermekek egészségére Idén szinte észre sem vették mondja. olyan gyorsan végeztek a vetéssel Igaz. hogy a traktorosok a párosverseny hevében úgy dolgoztak, mint a karikacsapás. No meg legtöbbje tagja a szövetkezetnek és ez is közelebb hoeza őket a közösséghez. Hisz az ő egyéni felemelkedésük is attól függ. hogyan boldogul a szövetkezet. Már pedig ha a traktorosok lelkiismeretesen müvelik meg a földet, alkalmazzák az új munkamódszereket, nem fér kétség ahhoz, hogy a szövetkezet jó termést takarít be Valamennyien tudják, hogy a bőséges termés nagyobb darab kenyeret jelent és ha többet termelünk, többet teszünk hazánk felvirágoztatásáért. erősödik az ország, erősödik a béketábor Ezért dolgozott odaadóan a tavaszi vetés alatt Majorán János traktoros is, aki kimagasló teljesítményével a brigád első traktorosa lett. Március utolsó napjaiban 130 százalékot teljesített. Vagy Torma Lajos, az ifjú CslSz-tag. ö sem maradt le sokban az idősebb, tapasztaltabb társától. Százhúsz százaléka kifejezi, hogy méltó a CsISz-tagságra és büszke lehet arra. hogy Gottwáld ifjúsága milliós szervezetének élharcosaként építi hazáját. boldog jövőjét. E kimagasló teljesítményekkél Majorán és Torma elvtársak az egyéni versenyben a brigád első és második helyezettei. De nemcsak ők ketten, hanem többen is vannak a brigádban, akik ha nem is ilyen magasan, de túlszárnyalták a százszázalékot. Gottwáld elvtársnak írott levélükben valamennyien megfogadták: „Túlteljesítjük a tavaszi munkák tervét és minden traktoros 105 százalékon felül teljesíti normáját. Ezért azokat a traktorosokat, akik az adott szó hiteléül teljesítették feladatukat, kis vörös versenyzászlóval jutalmazzuk meg." Híven Gottwáld elvtárs hagyatékához, ígéretét tóbb traktoros már valóra is váltotta. Ma már csaknem minden traktor elején ott lebeg a győzelmet jelentő vörös zászló... 4. Csengő gyermekkacaj üti meg fülünket. — A napközi otthon — mutat Gergő elvtárs az előttünk lévő házra — Itt van az én kislányom is Erzsike... Nézzük meg elvtárs. — mondja lelkendezve. Belépésünkre kórusban hangzik a gyermekek ajkán .,Cseszt prá-áci!" A pöttömke kis emberkék vidáman hancúroznak a tágas helyiségben De egyszerre csönd lett Az apróságok felnőttek módjára, mivel látogató jött közéjük a hosszú asztal mellett a kis székeken letelepednek Épül a vár, . zúg" i traktor a kis játékasztalon. Martikóné. a napközi otthon vezetője fogad bennünket. A kedves mosolygós asszony elmondja, hogy szép számmal járnak a gyerekek a napközi otthonba de még többen vannak ha sürgősebb a munka az EFSz-ben. Szavai'a egyszerre abbahagyják a játékot Egy pillanat, s máris vidáman cseng n nóta Traktorosokról énekelnek Gergő elvtárs a kislányát figyeli Nézi kerekded pirosas arcát, selymes szőke haját, piros masliját — s gondolatai visszaröppennek és könnybelábad a szeme ... — Milyen jól élnek ezek a csöppségek! De én a nyolccsaládos apának a fia mennyi szenvedést kellett átélnem. Cselédsors. nyirkos, rosszlevňgô- jű cselédszoba, összezsúfolva benne az egész család. — emlékezik vissza. De egyszeriben felvidámul. Elképzeli, milyen boldog lesz majd. ha a kicsiből nagylány lesz Orvos mérnök, vasesztergályos lehet belőle Ezekben a pillanatokban teljesen elfeledkezett a múltjáról és a jövőre gondolt, arra, hogy felépítjük a boldog szocialista hazát amelyben mindenki tehetsége és képessége szerint jól és békésen élhet. A kis emberkék szavalnak, énekelnek, s egyszer csak táncraperdülnek Apró kis lábaikkal vidáman ropják a csárdást Gergő Erzsike apukáját nézi. Ö még nem tudja felfogni hogy édes apja és sok-sok traktoros, szövetkezeti tag, ipari munkás értelmiségi dolgozó odaadó és szorgos munkája nyomán született meg ez a békés, boldog élet. Nem tudja azt sem, hogy abban a községben, ahol még néhány évvel ezelőtt a munkásnyúzók uralkodtak, ma már új emberek, az E FSz tagjai varázsolják szebbé, gazdagabbá és kulturáltabbá a falu életét .. Azt sem tudják a kicsinyek. hogy a hős Szovjet Hadsereg felszabadítása tette lehetővé, hogy szabadon élhetünk és hogy pártunk vezetésévél, Gottwáld elvtárs örökéhez híven megvalósul a szocialista falu. felépítjük hazánkban a szocializmust. Érzik azonban a gondoskodást és -a szeretetet. A kis Gergő Erzsikék. Babinec Lacikák, Váradi Gyurikák most még nem tudják, hogy ők a boldog szocialista hazának örökösei, annak a hazának, amelyet most szüleik kitartó és szívós munkával építenek. Boldog tavaszi napok. Gyerekek, ifjak, öregek, mindannyian örülnek a békés életnek, a szép tavasznak. A szövetkezet tagjai a kukoricavetéshez készjilődnek... A kissárói traktorosbrigád vezetője, Gergő elvtárs már Nagysárón jár. Ügy nézem, hogy kicsit bántja, de azért büszke arra, hogy Bagócsi Lincsí, a nagysárói traktorosbrigád gazdasági vezetője újabb győzelmet jelentő vörös zászlócskát hímez. Négy százalékkal ma is túlszárnyalta a nagysárói a kissárói brigádot... Gergő kissé restell, de ha le is maradtak a nagysáróiák mögött, győzni fognak a közös célért 'folyó harcban — közös erővel! M éry Ferenc. Szépen kisorolt már a szeszélyest állami gazdaság árpája A szeszélyesl gazdaság dolgozói a tavaszi gabonafélék teljes egészében a szovjet módszerek útmutatása szerint, kereszt- és szüksorosan vetették el. Amikor az első tavaszi napsugár kissé felmelegítette a talajt és alkalmassá tette a vetésre, azonnal azt meg is kezdték. Február 26-ika volt az a nap, amikor a gazdaság dolgozói lovasfogatokkal vetettek. A haladó agrotechnikai utasításokból tudták azt, hogy csak az a mag hozhatja meg a kívánt eredményt, mely idejében a földbe kerül. A vetést végző munkások egymással versenyezve küzdöttek a munkák Idejében való elvégzéséért. A munkaverseny, mely szocialista mezőgazdasági termelésünk fontos tényezője, a munkák időben történő elvégzése és a magasabb hektárhozam elérése érdekében meg is hozta a kívánt eredményt, mert a szeszélyes! gazdaság dolgozói március 6-ra az összes kora tavasziakat elvetették. A korán földbe került mag a kedvező időjárás mellett gyorsan kisorolt és ma már szépen zölddel. A sorokat már lehet látni. A 4—5 cm magas árpa azt bizonyítja, hogy a szeszélyeslek nem hiába iparkodtak a vetéssel. A koratavasziak elvetése után hozzáfogtak a takarmányfélék és a takarmányrépa vetéséhez. Ma már nyugodtan mondhatják, hogy az állatok részére szükséges takarmányalap biztosítására is megtették az első lépéseket. Még a múlt hét elején elvetettek 12 hektár lucernát és 5.5 hektár takarmányrépát, így biztosítani tudják az állattenyésztésben is a párt- és kormányhatározat sikeres teljesítését. A földművelésügyi megbízoiti hivata íeíh'vása A rétek és legelök biztosítják állatállományunk ellátásának nagy részét. Az állatok jobb táplálása több tejet, vajat, sajtot és egyéb állattenyésztési terméket jelent a dolgozóknak. Ahhoz, hogy a rétekről és legelőkről mennél több szénát takarítsunk be, — nagy gondot kell fordítani a legelők ápolására. Helyes gondozással legalább 10 mázsányi (zöld) terméstöbbletet kapunk és egy hektárnyi területről legalább 3 mázsával több mázsa szénát takaríthatunk be. Száz hektárnyi legelő gondozásával 15.600 liter tejtöbbletet, 100 hektárnyi földterület szénájából további 12.000 liter tejet kapunk. Ez annyit jelent, hogy 100 hektár gondozott legelőből 200 gyerek számára a nyári idény alatt 150 napra való tejadagot kapunk és minden 100 hektár gondozott legelőből a téli idény alatt 200 napra való tejet kapunk 120 gyermek számára. Ezért fordítsunk nagyobb gondot a rétek és legelők gondozására, s hogy ezt elvégezhessük, minden eszközt ragadjunk meg. A földmüvelésügyi megbízotti hivatal ezért április 7-től április 12ig Szlovákiában a rétek és legelők példás gondozásának hetét rended. Szövetkezeti tagok, földművesek és az állami gazdaságok dolgozói! Ezen a héten vegyetek részt ti is a rét és legelő magasabb hozamáért folytatott harcban! Hívjátok segítségül polgártársaitokat és az ifjúságot! A rétek és legelök gondozása váljék mindannyiotok szívügyévé! Helyes gondozással magasabb termést és a mezőgazdasági állatok jobb táplálását érjük el s így biztosítjuk az állattenyésztési termékek nagyobb mennyiségét, azaz a dolgozók és a gyermekek jobb ellátását. A felsőszeli EFSz-ben a szovjet tapasztalatok elsajátításával harcolnak a mezőgazdasági termelés fokozásáért A felsöszeli. Egységes Földműves Szövetkezetben az állatgondozók elsajátították Malinyinova szovjet fejönő fejési módszerét. A napi háromszori etetéssel és háromszori fejéssel Szabó Béla etető elérte, hogy naponta 10 tehéntől Í05 liter tejet fej, Bartos Pál pedig 10 tehéntől 107 liter tejet. Bacovszki György is meggyőződött a háromszori fejés és etetés előnyeiről. Ezekelött kétszeri etetés és kétszeri fejés mellett csak 40 litert tudott naponta fejni a gondjaira bízott tehenektől. A háromszori etetés és fejés bevezetése után már a 80 liternél tart. A növénytermelésben ls nagy mértékben alkalmazzák az élenjáró szovjet tapasztalatokat. A tervezett 296 hektár tavaszi árpából 170 hektárt keresztsorosan vetettek be. Az őszi búza vetést ls a bevált szovjet módszerek szerint vetették el. A cukorrépa vetést is rövidesen befejezik. Eddig már bevetettek 160 hektárt, 40 hektáron pedig csiráztatott vetőmagot vetettek. A felsőszeli szövetkezetben négy munkacsoport dolgozik. A csoportok között megszervezték a munkaversenyt, amelynek segítségével harcolnak a magasabb hektárhozamokért. Hegedűs J., Felsöszeli. Fordítson nagyobb gondot a méhi EFSz a legelők gondozására A szövetkezeti gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges a megfelelő állatállomány. Az állatállomány részére azonban biztosítani kell a megfelelő takarmánymennyiséget. A takarmányok nagy részét a legelők és a rétek adják, ezért szükséges, hogy nagy gondot fordítsunk a rétek és legelők gondozására. A méhi EFSz vezetősége azonban ezeket az irányelveket nem tartotta szem előtt és az őszi munkáknál nem fordítottak elég figyelmet a rétek és legelők gondozására. így a rétek simítás és trágyázás nélkül maradtak és a gyomnövényeket sem Irtották ki. Ennek súlyos következményei a kaszálásnál mutatkoznak meg. A széna minőségének szempontjából a rétek kezelésénél szintén nem fordítottak kellő figyelmet a vízlevezető csatornák építésére. Sok csapadék esetén a vizet a meglévő egy csatorna nem bírja Idejében levezetni és így a réteket hol kisebb, hol nagyobb víz borítja. Ezeket a hibákat csak úgy lehet kiküszöbölni, ha az EFSz vezetősége nagyobb gondot fordít a rétek és legelők lecsapolására, továbbá minden olyan munka megszervezésére, amelyek a mezőgazdaság fejlődéséhez és a dolgozó népünk színvonalának emeléséhez vezetnek. Csokoly Miklós, Serke. így jár az, aki nem teljesiti a beadást ' és feketézni indul \ A kora reggeli órákban kimentem az udvarra és figyelmes lettem arra, hogy Csiba Györgyné két nagy táskával a kezében a faluból kifelé siet. Megláthatott az udvarban, mert egyre szaporábban lépegetett. Viselkedése gyanús volt és utánamentem. Csibáné észrevette, hogy futok utána, ő is futni kezdett. Ekkor már világos volt előttem, hogy Csibáné feketéző útjára indul. Amikor utolértem és felkértem, hogy mutassa meg mit visz a táskákban, energikusan fellépett velem szemben. Kénytelen-kelletlen erőszakhoz kellett folyamodnom és felülvizsgáltam a két táska tartalmát. 85 darab tojást találtam benne. Ez nem lenne érdekes, mert aki beszolgáltatás! kötelezettségét százszázalékig teljesítette, az tojásfeleslegét szabad piacon is árúsithatja. De Csibánénál éppen az a különös helyzet, hogy amikor hektáronként 3 darab tyúkot kellett a szövetkezet közös farmjára beadni, akkor ezt nagyon sokalta. A 600 darab tojásból, amit a helyi Nemzeti Bizottság vetett ki rá, csak 300-at adott be közellátásunknak. Ezekután Csibánét behívtam a helyi Nemzeti Bizottság irodájába és tanúk előtt elkoboztam a tojá1 sokat. Mind a 85 darabot a szövetJ .Jcezet tojásbeszolgáltatási számlájára írtuk át. Minekután Csibáné ,a tojásokká feketézni is tud, a kiírt 600 darab tojást 1000 darabra felemeltük. Ez az eset arra késztetett engem is, a helyi Nemzeti Bi- ' zottság tagjait is, hogy háztáji gazdaságában a tyúkok számát felülvizsgáljuk. Csibáné 30 darab tyúkot és 1 kakast jelentett be nyilvántartásra. Amikor a helyi Nemzeti Bizottság élelmezési felelősével és a helyi pártszervezet elnökével Csibáné tyúkjait összeszámoltuk, kisült, hogy nem 30 a tyúkok száma, hanem 54. A »jámbor« feketézővel és egyben spekulánssal is úgy jártunk el, hogy azokat a tyúkokat, amelyek nem voltak nyivántartva, azt elkoboztuk és beadtuk az EFSz tyúkfarmjára. Egész dolgozó népünk élelmezésének biztosításáról van szó, tehát nem szabad megengednünk, hogy Csibáné és a hozzáhasonl* feketézők becsapják partunkat - a dolgozó népet. Gottwáld elvtárs arra tanított bennünket, hogy ébereknek kell lennünk, mert csak úgy tudjuk hazánkat ellenségeinktől megszabadítani és csak úgy tudjuk a szocializmust sikeresen építeni. Grünfeld Zoltán, Tejfalu.